ÚTIKRITIKA.HU / Feröer-szigetek






Feröer-szigetek

Feröer-szigetek dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Időjárás | Odajutás | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Egyéb hasznos információk | Tórshavn | Vesmanna madaras sziklák | Mykines | Egyéb látnivalók | Földrajz | Történelem | Manapság | A helyiekről | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Gásadalur falu

Feröer-szigetek dióhéjban

  • Az Atlanti-óceán északi részén fekvő Feröer-szigetek Dániához tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. A Faröer-szigetek 1126 kilométerre van Dániától, mégpedig északnyugati irányban. Skócia északi partjaihoz jóval közelebb fekszik. Skóciától északnyugatra fekszik a szigetcsoport, félúton Norvégia és Izland között.
  • 18 vulkanikus szigetből áll, 872 négyzetkilométeres területen. 48 528 lakója van (2016). A legjelentősebb három sziget: Streamy, Eysturoy és Vágar. Bármelyik szigeten vagyunk, soha nem lehetünk az óceánparttól 5 kilométernél messzebb.
  • Ideális időzítés a Faröer-szigetek meglátogatására: májustól július végéig. Az Északi-sarkhoz közelségéhez képest azért nincs is olyan hideg klíma. Télen az átlagos hőmérséklet 3 fok, nyáron 11 fok.
  • Helyi nyelven a szigetcsoport neve: Føroyar (helyi kiejtésben valahogy így: ferijer).

Torshavn, a főváros

A Feröer-szigetek egyénileg
6 napos felfedező kirándulás

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Gásadalur falu, ami nem véletlenül az egyik turisztikai jelképe a szigetcsoportnak
  2. Vágar szigeten a Sørvágsvatn-tó elképesztő elhelyezkedése
  3. A faházak élénk, vidám színei - imádni való
  4. A főváros, régi negyede, a Tinganes
  5. A füves földterületek ragyogó zöld színei
  6. A picike Saksun múzeum  egy Streymoy nevű település régi farmházában a mögötte lévő vízeséssel és a felkínált kávéval

Nem tetszett

  1. A csodás élményekért cserébe meg kell küzdeni a szeles, rideg időjárással
  2. A bálnaöldöklés csúnya gyakorlat náluk (a helyiek szerint egyáltalán nem)
  3. Nagyon kevés a fa

Vélemények

"A friss levegőt szinte harapni lehet. A zöld minden árnyalatát fel tudjuk itt fedezni. Ahogy kontrasztot alkotnak a mélykék színű tengerrel, az a szemnek gyönyörű látvány." forrás

Időjárás

Annyira szeszélyes a klíma, hogy a helyiek azt szokták mondani: Ha nem tetszik éppen az időjárás, várj még 5 percet.

Odajutás

Koppenhágából és Londonból mennek repülőjáratok oda. Meglepő módon Barcelona és Torshavn között is közlekedik járat.

Budapestről repülhetünk Kpppenhágába vagy Billundba (Ryanair), mert mindkét dán városból közlekedik az Atlantic Airways Torhavn-ba.

Szállás

Jön!

Közlekedés

  • A nemzetközi repülőtérről 40 perces buszozással lehet eljutni a fővárosba, Torshavn-ba.
  • 150-200 UDS-ért korlátlan alkalommal lehet használni a szigetcsoport szinte valamennyi buszjáratot és a szigetek közötti tömegközlekedési hajókat.
  • Az egész szigetcsoporton összesen 3 közlekedési lámpa működik. Mindhárom a fővárosban és egymáshoz eléggé közel.

Étkezés

McDonald's nincs a szigeteken, de van Burger King a fővárosban.

"A mai napig sokan élnek állattartásból és készítenek finomabbnál finomabb húsételeket. Kedvelik az egészséges konyhát, hasznosítják a halakat, kagylókat, valamint a réteken termesztenek burgonyát és fehérrépát, mely olyan lédús, mint a körte. Ezenkívül a legnívósabb éttermek felszolgálják a norvég homárt, melyet az egész világon annyira keresnek. (2016)" forrás

Egyéb hasznos információk

Saját valutájuk van: a faröeri korona.

Olyan jó a Faröer-szigeteken a közbiztonság, hogy egyetlen börtönt sem tartanak fent. A börtönre ítélteket dán börtönökbe szállítják át.

Tórshavn

Vestmanna madaras sziklák

Mykines

Egyéb látnivalók

Barangolás a Feröer-szigetek festői tájain - fotók

Földrajz

A szigetek 30 millió évvel ezelőtt formálódtak vulkanikus aktivitás révén.

"Számos érdekes madárfajt figyelhetünk itt meg. Rengeteg útvonalat járhatunk be és láthatunk helyi és költöző szárnyasokat. A varázslatos állatvilág és természet a fotósok paradicsomává változtatja főszezonban a helyet. Feröer jelképe a lunda, mely pici pingvinszerű élőlény. Ha idelátogatunk, biztos találkozunk velük. Nagyon vicces és kedves kinézetük van." forrás

Lundák

Történelem

A szigetek lakossága javarészt viking törzsektől származnak. A szigetek legkorábban odatelepült lakói állítólag ír szerzetesek voltak, akik a 6. század táján jutottak el oda. Vittek magukkal juhokat és az ír nyelvüket. A vikingek később, a 10. század elején érkezhettek. A Faröer-szigetek a 14. század óta Dániához tartozik.

Manapság

A fő iparáguk a halászat. Az exoirt 97 százaléka ebből származik. A második legfontosabb gazdasági ág: a turizmus.

,, Hiába kritizálják manapság, a Feröer-szigeteken nagy hagyomány a pilótabálnák lemészárlása. Ezen kívül szinte csak importált élelmiszer van az országban, ezért különösen megbecsülik a bálnahúst és -zsírt. Ha úgy érzed, te ehetsz csirkét, de azt mondod, én nem ehetek bálnát, akkor álszent vagy – mondja egy feröeri bálnavadász az állatvédő aktivisták rendszeres tiltakozására.

Egy baj van. A tengeri környezetszennyezés miatt annyira sok higany és más mérgező vegyszer gyűlt fel a bálnákban, hogy a Dániához tartozó autonóm terület vezetői azt javasolják a lakóknak, ne fogyasszanak bálnát. Feröeri kutatók szerint a szennyezett bálnahús fogyasztása jelentősen növeli a Parkinson-kór, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás kockázatát, sőt, bizonyos feltételek esetén még a kognitív a képességekre is kedvezőtlenül hat. Mégsem tiltották meg a bálnahús fogyasztását, csak javaslatot tettek ennek kerülésére. Ezért aztán hiába vannak tisztában a kockázatokkal, továbbra is egyéni döntés a bálnaevés. Sokan tagadják a tudományos bizonyítékokat, azt gondolják, ez is csak állatvédő lobbi koholmánya. Ezért attól tartanak az egészségügyi szakemberek, hogy lassan, de biztosan megmérgezik magukat a bálnaevők.

A Feröer-szigetek EU-nagykövete szerint egyébként sem nekik kellene változtatni a kultúrájukon, mert nem miattuk lett mérgező a bálnahús. Inkább a tengerekből kellene kitakarítani a szennyezést, és hagyni a feröerieket, hadd egyenek azt, amit csak akarnak.  (Deutsche Welle, 2016)"

Helyiekről

Dánul és a helyi faröer nyelven beszélnek. A faröeri nyelv a hivatalos nyelv. Hasonlít az izlandi nyelvre. A szigetcsoport lakói lutheránus vallásúak. A szigetcsoport lakói meglepően sokféle eredetűek, kb. 77 népből valók. A fiatalok mind beszélnek angolul.

Érdekességek

A Faröer-szigetek foci válogatottja nemzetközi színtéren 1990-ben aratott először győzelmet, mégpedig Ausztria ellen. Nagy népünnepély követte a győzelmet.

2016 szeptemberében a magyar válogatott tétmérközésen nem bírt velük és nulla:nulla lett a végeredmény. Nekik ez is nagy siker volt. 

"Furcsa hagyomány a delfinmészárlás, minden évben több száz hosszúszárnyú gömbölyű fejű delfint ölnek meg a helyiek, mivel ez a legfőbb fehérjeforrásuk. Az egyébként nem védett delfineket megölik és megeszik, másként nemigen jutnak húshoz, mert a szigeteken túl sok állatot nem lehet tartani." forrás (szép fotókkal)

Olvasmányos linkek

"A Feröer-szigetek egy középkor óta lakott vulkáni eredetű 18 szigetből álló szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. A szigetek népessége 50.000 fő, saját nyelvvel és kultúrával rendelkeznek. A Feröer szigetek tagadhatatlanul gyönyörűek. A vidéket meredek hegyek, sziklák és festői szépségű völgyek tarkítják. Több mint száz falu található a Feröer-szigeteken, a legtöbb közülük az óceán közelében. A házak vagy élénk színűekre vannak festve vagy a tradicionális feketére. A házak tetejét meglepő módon gyep is fedheti. Az épületeket nagyon közel építik egymáshoz, a többi területen egész évben a juhok legelnek." forrás

"Ha a Feröer-szigeteken túrázunk, sokszor nem is a cél a lényeg, hanem az út, amíg eljutunk odáig. Mivel gyakorlatilag mind a 18 sziget túraterep, a lehetőségek száma szinte végtelen. A Feröer-szigetek teljesen elvarázsolt. Bő egy hét alatt az összes látványosabb túraútvonalat végigjártam, de nem tudtam betelni a tájjal. Azt ajánlom a Feröerre látogatóknak, hogy töltsenek el néhány éjszakát Vágar szigetén, párat Tórshavnban, majd Klaksvikban, mert ezekről a helyekről csillagtúraszerűen kényelmesen felkereshetik a fő látnivalókat. Az egyik leglátványosabb túraútvonal Mykines szigetén halad végig. Már az nagyon izgalmas, hogy ide csak a Vágar-szigeten fekvő Sorvágur kikötőjéből lehet eljutni bő félórás kompúttal, illetve a hét bizonyos napjain, megfelelő időjárás esetén helikopterrel. A csipkés sziklaszirtek közt vezető hajóút lenyűgöző. Nekünk ugyan némileg viharosra sikerült az átkelés, az érkezés után kicsit le kellett ülnöm, hogy lenyugodjon a gyomrom.

A kikötőtől nyugati irányba indultunk el egy meredek emelkedőn, aztán fel-le haladtunk a dombokon. Ahogy végigtúráztunk a szigeten, többnyire borús idő, szitáló eső és sűrű köd nehezítette a szép fotók készítését, de szerencsére pont akkor voltak a legjobbak a látási viszonyok, amikor a lundák fészkelőhelyéhez értünk, így legalább azokról készülhetett pár jó kép. A madarak százával repkedtek a fejünk felett. Bár korábban is találkoztam pár lundával Izland szigetén, ilyen tömegben most láttam őket először. Elmondhatatlanul nagy élmény volt, ahogy ezek a kis minipingvinre emlékeztető madarak elegánsan köröztek a levegőben. Ezután átkeltünk egy hídon, és máris célegyenesben voltunk a régi meteorológiai állomásnak helyet adó kis ház és a túra célpontja, a kilátótorony felé. Na, ezeket alig láttuk az időközben egyre sűrűbb köd miatt, úgyhogy nem is időztünk ott sokat, indultunk vissza a faluba. A helyi kávéházban kávé vagy forró leves mellett melegedtünk. A túra kényelmes tempóban simán megtehető a reggeli és késő délutáni hajójárat között. Egyetlen veszély fenyegeti a turistákat, hogy a jó fotók reményében túl közel mennek a sziklák pereméhez. Sajnos az évek során néhány helybéli pásztor is lecsúszott a sziklákról. A halálos balesetet szenvedettek emlékére a túraútvonal elején oszlopot állítottak.

A szigetcsoport talán legikonikusabb látnivalója a Gásadalur település előtt található vízesés. Az aprócska falu kedvéért alagutat fúrtak a hegybe, hogy könnyebben eljuthassunk oda. Egyébként is jellemző az egész szigetcsoportra, hogy a néhány család által lakott falvakhoz 2-3 kilométeres alagutak vezetnek,jelentősen megkönnyítve az ott élők életét. A szigetek legnagyobb tava Sørvágur és Miðvágur között terül el. A reptérről a főváros felé hajtva ott kell lehajtani az autóútról, ahol egy kis szervizút kanyarodik néhány régi kőház felé, majd a tó bal partján a legnagyobb szikla felé kell elindulni. Itt egészen az óceánig tudunk elsétálni, ahol egy képkockában megörökíthetjük a tavat és az óceánt. Ösvényt nem kell keresni, mert nincs, csak menni kell a parttal párhuzamosan, ahogy a mocsaras, köves táj engedi. A Streymoy-szigeten fekszik Tjørnuvík, egy világvége-hangulatú falu. Itt sem találkoztam senkivel, a végtelen csendet csak a tenger morajlása és a madarak vijjogása törte meg. Az autóút a sziklatorony oldalában levezet a fekete homokos öbölbe. Itt néhány színes házikó áll, három oldalról körbevéve a föléjük tornyosuló hegyekkel. Úgyhogy tízfokos nyár ide, magas árak oda, a Feröer-szigetek nagyon belopta magát a szívembe. A fenti kirándulásokon kívül még számos helyet bejártam, a nyolc nap alatt alaposan megismertem a szigetvilágot, és a gyakran barátságtalan, zord idő ellenére hátborzongatóan szép tájakat láttam. A rövid „nyár” és az elszigeteltség miatt huzamosabb ideig nem szívesen laknék itt, de örülök, hogy láthattam ezt a fantasztikus világot. (2015)" forrás



Fotóegyveleg


Streymoy-szigeten a Tjørnuvík nevű falu

Fugloy-szigeti házikó

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon