ÚTIKRITIKA.HU / Szabadka

Nemzetiségi arányok: 38.174 szerb 37.200 magyar, 10.431 horvát, 9.060 bunyevác, 3.432 roma, 2.187 (magát még mindig jugoszlávnak valló, 810 montenegrói. Egy-két évvel ezelőtt még - ugyan csekély mértékben - több magyar volt, mint szerb. Sok magyar élt a kettős állampolgárság által adott lehetőségekkel, hogy áttegye lakóhelyét Magyarországra, ahol magasabbak a fizetések.

Szerbia 5. legnagyobb városa, a Vajdaság legészakibb részén.

A lakosság kétharmada katolikus. Ez és más tekintetben is nem egy tipikus szerb város.

Szabadka országúton 203 kilométerre van Budapesttől (180 km autópálya). Közel háromórás útról van szó.
Szeged 45 kilométerre van, de 1 óra 10 perces menetidővel kell számolni, ugyanis az út többségében nem autópálya.

Érdemes megkeresni a turista információs irodát (Trg slobode 1.)

1 szerb dínár = 3,15 HUF (2023)

Havi nettó átlagfizetés (2023-ban): 189,000 HUF-nak megfelelő dinár - (Szegeden: 308,000 HUF)

2023: Szegeden 30-60 százalékkal drágább az éttermi étkezés mint Szabadkán. A két városban a benzinár csaknem egyforma. A bolti sör viszont Szegeden olcsóbb, valamint a Nike futócipő is....

Szabadkán sok a turisztikai látnivaló (tán több is mint pl. Szegeden). Két teljes napot is megér, valamint az ott éjszakázás révén meg lehet ismerni a kellemes esti hangulatot (jó, tartalmas vacsorával).

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A meglepően sok szecessziós épület (kevesebb arany színű csillogás, tebb többféle szín): pl. A takarékbank épülete, és Sonnenberg Salamon palota

2. A rengeteg ablakos Városháza magyaros szecessziója (kívül s belül is látványos), és az 50 méter magas toronyba felmenés és onnan a szuper kilátás (csak délben lehet femenni), a csodálatos épület esti kivilágításban

3. A Korzón a kávézás, az esti mozgalmasság

3. A Zsolnay porcelános kék szökőkútat csodálni a Városháza előtti tér egy padjáról

4. Az 1904-ben épült Raichle-palota (Cifra palota)

5. A Lepke Kávézó (Dimitrije Tucović utca 11).

6. A kicsit Kusturica-s bolhapiac (Mali Bajmok avagy Buvljak) a többnyire cigány árusokkal

7. A Corvin Mátyás utca (Matije Korvina) étterem választéka, és főleg a Boss kávéház&étterem (Matije Korvina 7) színvonalas kajái és desszertjei (igaz, helyi viszonylatban nem olcsó)

Nem tetszett

1. A csodásan restaurált zsinagógát egyelőre csak kívülről lehet megnézni (szombatonként be lehet menni, de mi nem akkor voltunk ott)

2. A piacon a penetráns cigiszag, az étteremben az enyhe cigiszag

3. A városháza éppen aznap zárva volt, s így nem láttuk a tanácstermet és nem mehettünk fel a toronyba

Vélemények

,, Este keztünk el ismerkedni Szabadka központjával. Sokkal szebb, hangulatosabb, mint azt gondoltuk volna. A városháza lenyűgöző. Rokonszenvesek, jól öltözöttek a helyiek. A Korzón a magyarul beszélők tán csak egyharmad arányban voltak. (aji, 2018)

,, A vasútállomás mellől indult a városnézés. Szerencsére egy nagyon agilis szabadkai fiatalember volt az idegenvezetőnk, sok érdekeset mesélt a város múltjáról és jelenéről.

Egyszer még biztosan elmegyek Szabadkára, érdemes a városban hosszabb időt is eltölteni. Az monarchiabeli fürdővároskát, Palicsot is érdemes felkeresni, most csak a buszból láttuk néhány szép épületét. " forrás

A mediterrán nyüzsgés már az első nagyvárosban, Szabadkán azonnal szembetűnik, az utcákat, tereket nyáron valósággal elárasztják a divatos kávézók, éttermek teraszai. A város legfőbb vonzerejét a magyaros szecesszió stílusban megálmodott épületek, ezek a valóságos „mézeskalácsházak” jelentik, amelyek a közelmúltban példás felújításon estek át. Ugyanez a meseszerű építészeti stílus és hangulat köszön vissza a közeli Palicsi-tó partján is, ráadásul az üdülőtelep eredeti építészeti egysége, békebeli hangulata is szépen megőrződött. forrás

Kriszta fotója

kr

,, Szabadka a szecessziós építészet csúcsa. Bár a történelem megtépázta szépségét, de még mindig méltóságteljesen viseli a mindennapokat. A Városháza, a Raichle-palota és a zsinagóga mind-mind kivételes alkotások, a magyar szecesszió remekei. Levente el tudta intézni, hogy bemehessünk a Jakab és Komor téri zsinagógába. Külsőleg és belsőleg teljesen felújítva, egyszerűen káprázatos. A világ egyetlen olyan zsinagógája, ami az akkori többségi, államalkotó magyar nemzet, népművészeti stilizált motívumaival van feldíszítve.

A séta során megálltunk Kosztolányi Dezső szobránál, majd elballagtunk a Szent-Teréz székesegyház mellett, ami eléggé lestrapált állapotot mutatott magáról. Statikai hiba végett, a templom egyik fele elkezdett dőlni, ezáltal az épület közepén szép hosszú repedés keletkezett. Most valamiféle vas konstrukcióval próbálják egyben tartani. Mintha a templomot egy lélegeztetőgépre tették volna. Remélem megoldást találnak a szakemberek a megmentésére, mivel szép számmal vannak itt katolikusok a magyarok és a bunyevácok körében. (felvidéki csavargók, 2020)" forrás

Odajutás

,, Szabadka mindössze 12 km-re fekszik közúton a magyar határtól, ha Tompának vesszük az útirányt. Ezen a szakaszon szinte a határig lakott területen haladunk a város központjáig és a várakozási idő is hosszabb lehet annál, mintha egy kis határátkelő helyet választunk. Mondjuk, legyen ez Bácsalmás, ahol Kusturica is szembe jön velünk. Ez az átkelő 07:00-19:00 között tart nyitva, főleg a visszaúton ezt vegyük figyelembe.

Hogy hogy jön a képbe Kusturica, hát a határellenőrzésnél, mintha egy általa rendezett filmbe csöppennénk. A magyar oldalon elegáns, udvarias határőrök, a szerb oldalon pedig forog a kamera. Ha nem megy előttünk egy szerb autós, nem tudtuk volna, mikor mit kell csinálni. Az ütött-kopott környezeten még csak túllép az ember, de az kicsit furcsa volt, hogy a kézzel nyitható-zárható, sokféle festéket látott sorompók egyike teljesen, a másik félig le volt eresztve, ezt kerülgették felváltva az autósok. Akiknek ki kellett szállniuk a járműből és nekik kellett az iratokat a házikó ablakához vinni, ahol egy kigombolt ingű, kétnapos borostával unottan ülő szerb határőr csinált velük valamit, majd visszaadta. Húsz méterrel arrább ismét meg kellett állnunk, ahol egy másik határőr benézett a csomagtartóba és már Szerbiában is voltunk, életünkben először. A procedúra végén csak nevettünk a szürreális élményen, de talán nem bántuk, hogy visszafelé már Tompának jöttünk. Útközben csodálkozzunk rá a hazai eperárusok esernyőihez hasonló buszmegállókra. (2017)" forrás

Szállás

Alapvetően nem drága, szezonon kívül a város jelenleg legjobb szállodája, a Galleria 80 euróért elérhető. Két személyre , reggelivel és napi parkolással. Érdemes Szabadka központjában lakni.

Közlekedés

A városokon kívül tanácsos betartani a 80 km/óra sebességkorlátozást, mert a közlekeédis rendőrök vadásznak a büntethető áldozatokra.

A parkolás komplikált, a belváros különböző zónákra van osztva, a parkolójegy megszerzése sem egyszerű. Érdemes napi jegyet venni vagy gyalog közlekedni.

,, Jegyautomatát sehol ne keressünk a városban, mindenhol magyar útmutatóval is ellátott parkolószelvényt kell a kioszkban vennünk és azon kell bejelölnünk a parkolás kezdetét vagy sms-t küldünk. Egy-, kétórás és napijegy van, a város területe négy parkolási övezetre van osztva. Mi a sárga, II. zónában parkoltunk, ott 58,94 dinár két óra, időkorlát nincs, 7-20 óra között kötelező a jegy. A parkolás tehát nem drága, de az adatroaminggal vigyázzunk, Szerbia nem az EU, a mobilnetezés költsége 2369,3 Ft/MB! (2017)" forrás

Sok helyen nincs utcatábla, de ahol van, ott - a szerb és a horvát mellett - magyarul is - Kriszta fotója

Étkezés

Ajánlott kávézók: Poslasticarnica (cukrászda) Ravel (Nušićeva 2), Lipa pékség a burekjei miatt (Đure Đakovića 13), a régi Bódis cukrászda (Rudić ulica 1), Darabos cukrászda (Matije Gupca 18)

Ajánlott éttermek: Gostiona (vendeglő) Gurinovic (Bajski Put 32), a Boss, Stara Picerija

,, Az estebéd helyszínéhez nem lehet jobbat kívánni, mint a Bates étterem. Kedves kiszolgálás, tradicionális délvidéki tál két személyre, rajta rostélyos, cevapcici és külön sopska saláta. Két fő 1.900 dinárért teljesen kimaxolta magát, mind az étel, mind az ital tekintetében. Ha már gasztronómia, a Raichle-palota udvarába is érdemes beülni, a Boss Kávézóba. Sütemények 300, 1 dl rozé 160, pohár sör 135, ásványvíz 120, kávé 115 dinár. (2017)" forrás

,, Tudatosan ügyeltünk arra, hogy napközben ne együk túl magunkat, mivel tisztában voltunk vele, a Bates étterem nem csicska adagokkal játszik. Egyszer egyik útitársunk kikért magának egy húslevest. A szerb pincérek akkora adagban vitték ki neki, hogy négy embernek is bőségesen elég volt. Én ezen estét egy töltött pljeskavicát nyomtam le, melléje dukált klasszikusan a šopska saláta. Leöblítésként ott voltak a rakiják, sörök és borok végtelen választéka. (felvidéki csavargók, 2020)" forrás

A Meki a városháza oltalmában - Kriszta fotója

Vásárlás

A városban van egy teljesen új Lidl (Az ulica Segedinski és Pap Pala sarkán). Egyébként a bevásárló utcában minden beszerezhető, telejesen reális áron.

"A szabadkai piacot kicsit kalandosan lehet megtalálni. A Horgos felől érkezőknek át kell menni a város másik oldalára. Mindenki a pékséget említette, ott kell lefordulni balra. Onnan már csak egy jobb kanyar és ott is vagyunk. Ez a gyakorlatban jóval egyszerűbb.

Szabadkai piac pontos címe és elérhetősége:

Cím: Zombori út 77-79, Szabadka

Nyitva: minden nap 6 órától 14 vagy 15 óráig.

Reggeltől délután 15 óráig tart nyitva a parkoló közvetlen a piac szomszédságában és 300 Ft-ot kell mindezért fizetni. Érdemes korán érkezni és beállni!

Ha odaértünk már vehetjük is fel a legkényelmesebb cipőnket, és indulás a nagy felfedezésre. Előre leszögezem, hogy itt senki se keressen csillogást és flancot. Egyszerű piac roppant nagy területen, és még annál is nagyobb kínálattal. Leginkább ruháért és cipőért keresik fel ezt a piacot, mert rengeteg jó anyagú márkás vagy annak mondott áru várja gazdáját rettentően jó áron. Van a piacnak általános élelmiszer vásárlós része rögtön a bejáratnál, majd beljebb haladva játékok, lakberendezési tárgyak, szerszámok és alkatrészek, konyhai kiegészítők, ócskapiac stb. várják a vásárlókat. Nagyon sok minden a hazai ár töredékéért. Pénzt sem kell váltani, mert a forintot is elfogadják a piac területén szinte bárhol. Ha szerb dinár (RSD) akarunk mégis váltani akkor a piac területén található bármelyik váltónál megtehetjük. Az átlag árfolyam 2,5 Ft körül mozog. De szó szerint felesleges erre időt pazarolni. (2014) " forrás

,, Sokszor hallottam már a szabadkai piacról, így első utam ide vezetett. A parkolás könnyedén ment, ám parkolójegyet nem tudtam szerezni. Megkérdeztem egy parkolóőrt, aki magyarul jelezte, hogy menjek csak nyugodtan, arra ma már nem mennek ellenőrizni. A piacra érve hihetetlen mennyiségű hamis áru fogadott. Nem is értettem, s máig sem értem, hogy miként lehet valahol nyilvánosan, mindenféle bizonylat nélkül, divatmárkák jeleivel ellátott hamis termékeket kínálni. Nike, Adidas melegítők néhány ezer forintért, parfümök 450-750 Ft-ért, Armani, Hugo Boss pólók 1500-3500 Ft-ért......Állítólag török árukról van szó.

A nyilvános wc használata során egy másik érdekesség is történt, a wc-s bácsitól tudtam meg, hogy többet ér a forintom mint a helyi pénz. Megtudtam, hogy ha pl 1200 Ft-nak megfelelő összeget fizetek dínárral, akkor azt 1000 Ft-ért is megkaphatom, ha forinttal fizetek.

Összességében elmondható, hogy ha valaki csak a márkajelzés miatt vásárol ruhát és a minőség valamint a gyártó iránti elköteleződés nem számít, akkor itt "fillérekből" felöltözhet. Az egy másik kérdés, hogy a határnál mi történik a sok hamis áruval. Ugyanis ami ott történik, az számomra elképesztő. Órákig álltam a sorban a belépésnél és a kilépésnél is. Megnézték mindenkinek a csomagtartóját, a hátsó üléseket, mindent. Nyilván az első kérdés: Hol járt? Piacon?

Szabadka belvárosa semmi különöset nem tartogatott számomra. Nem tervezem, hogy visszatérek, de sosem lehet tudni....(2018)" forrás

,, Parkolókból bőven akad, a piac épülete előtt és a környező utcákban. Vannak üres telkek is, melyeket parkolónak alakítottak ki. A parkolóőr általában az autók között mászkál, könnyű megtalálni. Hétvégén előfordul, hogy vadászni kell üres helyekre, de hétköznap még a piac épülete előtt is voltak szabad helyek. (2018)" forrás

Szórakozás

Szikora Robi, Bangó Margit és Delhusa Gjon éppen Szabadka környékén kolbászol, azaz haknizik - Kriszta fotója

Közbiztonság

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Zombori úton lévő, a turisták által kedvelt ún. „bolhapiacon” gyakori a zsebtolvajlás!

Vigyázat! A szabadkai parkoló társaság igyekszik megvágni a parkolási instrukciókat nehezen követő külföldi turistákat.

Egyéb hasznos információk

1. Magyarország Főkonzulátusa Szabadka - Cím: Dure Dakovica u. 1 - 3. Szabadka (Subotica), 24000 Szerbia

Előhívó: 00 38 1 24 Telefon: 554811 - Ügyelet: 063 519 790 (00 38 1 63 519 790)

Misszióvezető: dr. Babity János - Email: mission.sab[at]mfa.gov.hu - Honlap: szabadka.mfa.gov.hu

2. ,, Szerbia nem az Európai Unió része, így nem csak a határon való várakozás okozhat bosszúságot, hanem az is, hogy kettes zónának számít mobiladatforgalom szempontjából. Ez annyit jelentett nekem, hogy az aktuális havi telefonszámlám 34, azaz harmincnégyezer forinttal volt magasabb az adatforgalom miatt, amit a navigációval sikerült összehozni. Tudom, ez az én bénázásom, de figyeljetek oda, nehogy kellemetlen meglepetés érjen benneteket is. (2018)" forrás

3. Közvécék témájában:

"Több is van, fizetős is. Viszont jó helyen vannak, pl. a városháza mellett és tiszta, gusztusos. Kriszta 20182

Kriszta fotója

Látnivalók

,, A városháza terén, a Szabadságtéren áll 2001-től a Kék szökőkút, a Korzó elején pedig 1986 óta a Zöld szökőkút, utóbbi felújításara vár. Mindkettőt Zsolnay kerámiák borítják.

A Korzó a városháza felöli sarki épülete a Népszínház. Kilóg a sorból, mert klasszicista stílusban, 1854-ben épült, szállodának szánták, de sosem funkcionált így. Többször átalakították, majd 1915-ben leégett. Csak a tér felé néző, hat korinthoszi oszlopos homlokzata maradt épen. Az utóbbi években teljes körű felújításon esett át, újra a város büszkesége és a színházi társulat otthona.

A Korzó tehát a Népszínháznál kezdődik és a Raichle-parkkal végződik. A város legszebb sétálóutcája. Korábban Kossuth Lajos és Sándor király nevét is viselte.

A park mellett áll a Raichle-palota. Raichle Ferenc Jakabhoz és Komorhoz hasonlóan a századforduló kimagasló építésze volt, talán kevesebb szerencsével. Ő tervezte a gimnázium és a mai könyvtár, a korábbi Nemzeti Kaszinó épületét. A zsinagóga és a városháza pályázatára is nyújt be terveket, de nem ő nyert. A palota és a környező bérházak építésére felvett hitel miatt csődbe ment és 1906-ban Szegedre költözött, miután mindenét elárverezték. Itt is több épület őrzi a keze nyomát, az első világégés után a fővárosba költözik és hiába alkothatna még negyven év múlva bekövetkező haláláig, ezt követően már egyetlen jelentősebb épületet sem tervez. Szabadkai lakóháza 1904-ben épült, platánfák szegélyezik a kétemeletes épületet, mely nem önállóan, hanem házsorban áll, mégis uralja az utcaképet. Az erdélyi népművészet ihlette díszítését, melyhez Zsolnay kerámia, velencei üveg, muránói mozaik és rózsaszínű márvány is felhasználásra került. Udvarában ma kávézó üzemel, az épület jelenleg egy modern képzőművészeti galéria otthona.

A Ferencesek temploma és rendháza a korábbi szabadkai várhelyén áll. 1730 és 1736 között épült, jelenlegi formáját 1908-ban kapta, bal oldali tornya is csak akkor készült el, szimmetrikussá téve az épületet. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, fehér márvány főoltárán karddal a kezében látható. Belső kialakítása neoromán és neogótikus jegyeket rejt, itt van az ország egyetlen elektropneumatikus orgonája.

A már említett zsinagóga felújítás alatt áll, az UNESCO 100 legveszélyeztetettebb műemléke között szerepel. A renoválás tervezett befejezése ez év vége. Érdekesség, hogy a tervezők nem ide, hanem Szegedre szánták. Legalább is oda nyújtották be egy pályázatra, de miután ott nem nyert, így valósult meg Szabadkán. Majdnem 800 négyzetméteres, nagy kupolája nem téglából, hanem kisebb súlyú, acélhálóra helyezett gipszből készült. Az épület alatti homok miatt viszont így is földbe süllyesztett betoncölöpök tartják a kupolát. Ezt az épületet is Zsolnay kerámiák díszítik. (2017)" forrás

,, A Raichle palotától alig 50m-re kezdődik az előbb említett sétáló-utca, melynek végén a városháza áll. A “Korzo” nevet viselő utcán egymást érik a patinás századfordulós házak. Egy-két helyen azért a jugoszláv idők betonförmedvényei is megtalálhatók az utcában, de szerencsére ezekből nincs sok. Az utcában természetesen elegáns ruhaüzletek, bankok és cukrászdák kaptak helyet. (2018)" forrás

Szent Teréz-székesegyház

,, A Szent Teréz-székesegyházat Avilai Szent Teréznek szenteltek. Ő Szabadka védőszentje, s a város címerében is látható. Már-már megnyugtató látvány, hogy ez az épület nem omladozik. Idegenvezetőnk szerint Szabadkán a templomok jó állapotban vannak, már ha eltekintünk attól, hogy repedések bizony ezek falain is éktelenkednek." forrás

Érdekes, hogy a kommunista Tito-érában - itt éppen a hatvanas években - az egyházi hatóságokkal közös megegyezést jeleznek vallási szobor ügyben - Kriszta fotója

Zsinagóga

Európa 2.legnagyobb zsinagógája (a pesti az első).

,, A zsinagóga kívülről is szép látványt nyújt, de igazi pompáját belül mutatja meg. A világ harmadik legnagyobb zsinagógája (A Dohány utcai zsinagóga és egy new yorki zsinagóga után) egykoron több mint 1000 hívőt tudott egyszerre befogadni. A felújítás után kicsit szűkült a kapacitás, már “csak” 800-900 ember fér be a zsinagógába. Azonban még ez is sok a mai körülményeket figyelembe véve, a századfordulón, a zsinagóga építésekor még 3500 fős szabadkai zsidó közösség a holokauszt után alig párszáz főre olvadt. Ma is kb. 250 zsidó él a városban, ők eddig is egy másik, kisebb zsinagógát használtak. A tervek szerint a nagy zsinagógát csak ünnepi alkalmakkor, vagy nagyobb zsidó delegációk érkezésekor fogják használni, illetve turisztikai céllal látogatható lesz. (2018)" forrás

Kriszta fotói

A táblán szerb, magyar, horvát és héber nyelven emlékeznek meg Szabadka haláltáborba küldött 4 ezer zsidó lakosáról

v.j.

Városháza (Gradska kuca)

Kriszta fotója

,, Minden hétköznap 12 órától lehet megtekinteni az épületet, ahová a főbejárat melletti ajándékboltban lehet jegyet váltani 100 dinárért. A boltban magyar nyelvű könyv is kapható. A városházán Sonja volt az idegenvezetőnk, vegyes társaságunk miatt a magyar mellett szerbül és angolul is elhangoztak az információk. Voltunk már pár idegenvezetésen, de ilyen kedves felvezetést még sehol sem hallottunk: „Tessék sokat fényképezni és mosolyogni!”. Hát rajtunk nem múlott. A ház 1908 és 1912 között épült Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján, ez a harmadik városháza a téren. Mérete monumentális, 105 x 55 méter, hasznos területe 16.000 négyzetméter. Tornya 76 méter magas, sajnos nem látogatható, pedig biztosan szép lenne fentről a kilátás. A városháza illett a Délvidék legnagyobb városához. Igen, Szabadka a délszláv királyság létrejöttekor az új ország legnépesebb városa volt, nagyobb Zágrábnál és nagyobb Belgrádnál.

Ahogy belépünk, a városházába rögtön magával ragad egyedülálló hangulata. Díszes, Róth Miksa által készített, festett üvegablakok, fafaragások, virágminták, kovácsoltvas részletek, sok-sok Zsolnay kerámia, emléktáblák. Az emléktáblák nemcsak az állam és a város vezetői, de a mesteremberek nevét is megörökítették. A szem gyönyörködtetése mellett a praktikusság is fontos szempont volt a tervezés és az építés során. Egy jól használható városházát álmodtak meg, amely sikerült, ma is kiszolgálja a felmerülő igényeket.

A Díszteremnél nehéz szebb helyet elképzelni a testületi ülések lebonyolítására, ilyen helyen csak jó döntéseket lehet hozni. A teremben békésen megfér egymás mellett a szerb, a magyar, a horvát, a bunyevác és az uniós zászló. A festett üvegablakokon Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Hunyadi János, Mátyás, Werbőczy és Rákóczi látható. A Habsburg uralkodók közül az éppen regnáló Ferenc József és a településnek a szabad királyi város rangot adó Mária Terézia szerepel. A Díszterem mellett van a polgármester fogadószobája, itt akár az ő székébe is beülhetünk egy fénykép erejéig. (2017)" forrás

Kriszta fotója

Környékbeli látnivalók

Palicsfürdő

,, A 4,2 négyzetkilométeres Palicsi-tó Szabadka elővárosában fekszik. Már századfordulón villamos kötötte össze a várossal (1897), végállomása a víztoronynál volt. A Monarchia egyik legfelkapottabb fürdőhelye volt. A XVIII. század óta ismert a víz és az iszap gyógyító ereje, főként csont- és bőrbetegségek kezelésére. Sorban épültek a villák és 19 hektárra bővült a tó körüli park. 1950-ben állatkert nyílt Palicson, ma 10 hektáron mintegy 60 állatfaj tekinthető meg. Nyitva tartás és jegyárak itt.

Később a víz szintje azonban csökkeni kezdett, a tisztítatlan szennyvíz tóba eresztése miatt kedvezőtlen algavirágzás indult és ez 1970-ben szinte a teljes élővilág kipusztulásához vezetett. A következő évben leeresztették a tavat, eltávolították az iszapot, szennyvíztisztító épült. 1976-ban újra vízzel töltötték fel a tómedret. 1984-ben termálfürdő épült.

A víz az utóbbi négy évben a mikro- és hidrobiológiai vizsgálatok szerint azonban ismét nem ajánlott fürdőzésre. Pedig, 1995 óta a Tiszából is kap friss vizet egy csatornán keresztül. Ha a vízben nem is lehet, a víz melletti vendéglátóhelyeken felfrissülhetünk, az üdítő 140, 3 cl vodka 200 dinárba kerül. Emellett séta, kisvonat, kismotor, kerékpározás, vizibiciklizés közül választhatunk. (2017)" forrás

Karlóca

Karlóca, a szerb Szentendre:

Karlóca (szerb nevén Sremski Karlovci) sokak szerint a Vajdaság egyik legszebb kisvárosa. Osztom sokak véleményét, bár vannak helyek, ahol több a látnivaló (ezek némelyikéről én is írtam, mint pl.: Zombor, vagy Szabadka), de ezek jellemzően jóval nagyobb városok Karlócánál. Karlóca történelmi szempontból is különösen fontos, nekünk magyaroknak is, hiszen itt köttetett meg 1699-ben a 150 éves török megszállást lezáró Karlócai Béke.

Karlóca ez után komoly szerb kulturális, és vallási központ lett. Ennek oka, hogy a ma Szerbia nagyobb részét alkotó, a Száva-Duna vonaltól délre eső területek még majd 150 évig (az 1830-as évekig) a török birodalom részei maradtak. A szerb magterülethez legközelebb ez a város feküdt, így a korábban Magyarország északi részébe (többek közt Szentendrére, innen a címben is kiemelt párhuzam) menekült szerb értelmiségi és egyházi vezetők itt telepedtek le a békekötés után.

Így alakult ki virágzó egyházi és kulturális élet Karlócán, mely persze mára már sokat vesztett egykori fényéből, de a településen ma is rengeteg történelmi emlék, régi épület emlékeztet erre a korra. Emiatt, bár Karlóca az első világháború végéig Magyarország része volt, szemben például Zentával, vagy Szabadkával, sose volt igazán magyar város, mindig is szerb többségű volt (1910-ben 6400 lakójából mindössze 380-an voltak magyarok).

A város központjában az ortodox papi szeminárium és a pátriárka palotája emlékeztet azokra az időkre, amikor a szerb ortodox egyház székhelye volt a város. A gyönyörű állapotú paloták között álló kis, koraújkori lakóházak is szépek. Többségükben ma étterem, vagy szuvenírbolt működik, látszik, hogy elég komoly turizmus van a városban. Persze a turisták többsége szerb, hiszen Szerbián kívül alig ismert ez az aranyos kisváros. (2019)" forrás

Olvasmányos linkek

,, A korzó, vagyis Szabadka sétálóutcája november végén is élénk, sokan nézegetik az üzletek kirakatait. A Vojnics-palota ma is gyönyörű, egy közeli épületet pedig maguk a lakók és az ott működő bank újíttatott fel – kívülről. A főbejárat után ugyanis egy lepusztult kapualjat találunk, amely oly élesen üt el a kinti pompától, hogy akarva-akaratlanul a cári Oroszország Potemkin-falvai jutnak az eszünkbe.

– Mi lesz így a magyar Szabadkával? – kérdezzük kísérőnket, miközben visszasétálunk a Klein House-ba.

– Lassú pusztulás – válaszolja lemondóan.

Már értjük, miért is mondta korábban, hogy Don Quijote-i harcot folytat Szabadkán. A magyarság menthetetlenül fogy, s ezt nem állíthatja meg semmiféle intézkedés. A kettős állampolgárság csak felgyorsította az elvándorlást, de az sem erősíti a magyarság megmaradását, hogy a Szegedi Tudományegyetem az előzetes tervek szerint most olyan szakokat helyez ki Szabadkára, amelyek már eddig is működtek itt. A férfi szerint ezzel csak azt éri el, hogy a magyar diákok inkább azokat választják a szerb helyett, hiszen így uniós diplomát kapnak a kezükbe, amivel jóval könnyebben le tudnak lépni az országból.
A vajdasági, a szabadkai magyarság egyre fogy. Nincs visszaút. A szabadkai pusztuló épületek már csak emlékművei egy letűnt kornak, amelyben még a magyarság volt a város legnagyobb közössége. (2016)" forrás

Kriszta fotója

,, Első állomásunk a 6 és 15 óra között nyitva lévő piac volt. Nem vagyok egy nagy piacra járó, az ilyen típusú piacokat pedig végképp nem szeretem, de a méretét, a kínált portékák mennyiségét nem lehet elvitatni. Valószínűleg tényleg mindent meg lehet itt venni, a gombtól kezdve az elefántig. Forinttal is fizethetünk, – nemcsak itt, hanem szinte mindenhol a városban – 1 dinárt 2,50 forinttal lehet számolni.

Parkolni legegyszerűbben talán a piac mögött tudunk, az egész napra (a III. zónában a díjköteles időszak 5-15 óra között van) érvényes jegyet 82,10 dinárért vagy 300 forintért tudunk venni a parkolóőröktől. (2017)" forrás

,, Valaha pezsgő élet volt Szabadkán. Itt nőtt fel Kosztolányi Dezső, s miután Budapestre költözött, még számos alkalommal utalt vissza szülővárosára, amelynek szecessziós bájával talán csak Budapest és Kecskemét hangulata kelhet versenyre.

Az egységes városkép kialakítása egy egészen különleges férfinak, Bíró Károlynak köszönhető, aki 1902-ben ült Szabadka polgármesteri székébe, és rögtön óriási munkába kezdett: ő építtette fel a városházát, amely ma is a település legfőbb büszkesége. Ezekben az években lett Szabadka a szecesszió városa, ekkor alakult ki a városközpont arculata is. A nagy építő polgármester sorsa groteszk módon fonódott össze Szabadkáéval. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, amikor a várost megszállták a szerbek, visszavonult a közélettől, és a városháza közelében lévő otthonában élte napjait. Amikor 1944-ben a bevonuló kommunista partizánok ellepték Szabadkát, az egykori polgármesternek mindenét elvették, nyugdíjat sem kapott, így nélkülözve halt meg. Háza ugyan ma is áll, de néhány éve leszakadt az erkélye, és azóta sem állította helyre senki. (2016)" forrás

,, A mostani elvándorlás olyan mértékű, mint amilyen csak a kilencvenes évek elején volt tapasztalható – jegyzi meg a férfi, aki szerint a kettős állampolgárság bevezetése óta csak Szabadkáról három–ötezer magyar vándorolt külföldre. A 2011-es népszámlálás alapján még 34 511 magyar élt a városban, utánuk a szerb közösség következett 31 558 lélekkel. Szabadka épp napjainkban veszíti el azt a címét, hogy a legnagyobb határon túli város, amelyben a magyarok jelentik a legnagyobb közösséget. (2016)" forrás

Helyi magyar választási plakát - A nemzet nem eladó - Kriszta fotója (2018)