Vidéken egyes helyeken ilyesmi jurtákban élnek - s.n. fotója
Hegyi táj - m.s. fotója
Tadzsikisztán domborzata nagyban befolyásolja klímáját és időjárási jellemzőit. Az ország hegyvidéki területei és mély völgyei változatos éghajlati viszonyokat eredményeznek.
Tadzsikisztán nagy része kontinentális éghajlatú, amelyre a forró nyarak és a hideg telek jellemzőek. Az éves hőmérsékletingadozás jelentős lehet.
Nyár: A nyári hónapokban (júniustól augusztusig) a hőmérséklet 30-40°C között mozoghat a sík területeken, míg a hegyvidéki régiókban hűvösebb van, 20-30°C körül.
Tél: Télen (decembertől februárig) a sík területeken a hőmérséklet 0°C körül vagy az alatt lehet, míg a hegyekben -20°C vagy ennél is hidegebb lehet.
Csapadék: Az ország déli és középső részei szárazabbak, éves csapadékmennyiségük 150-250 mm között változik.
Az északi területek és a hegyvidéki régiók több csapadékot kapnak, akár 500-1000 mm-t is évente.
A legtöbb csapadék tavasszal és ősszel esik, a nyár és a tél viszonylag szárazabbak.
A Pamír-hegység és más magasabb régiók különleges éghajlati viszonyokkal bírnak. Ezeken a területeken a hőmérséklet alacsonyabb, és a csapadék mennyisége is eltérő lehet, főként hó formájában télen.
Tadzsikisztánban időnként erős szelek is előfordulnak, különösen a hegyek közelében. Ezek a szelek befolyásolhatják az időjárást és a hőmérsékletet is.
Tadzsikisztán éghajlata változatos, nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a domborzati viszonyoktól. Az ország számos mikroklímával rendelkezik, ami különféle mezőgazdasági tevékenységek számára is lehetőséget biztosít.
Ókori idők: A mai Tadzsikisztán területe az ókori Baktria része volt, amely a Kr. e. 6. században a Perzsa Birodalomhoz tartozott.
Nagy Sándor hódításai során, a Kr. e. 4. században, a terület a makedón birodalom részévé vált.
Középkor: Az iszlám hódítások során a 7-8. században az arabok meghódították a régiót, és elterjesztették az iszlám vallást.
A 9-10. században a Számánida-dinasztia uralkodott, amely a perzsa kultúra és a tudományok virágzásának időszaka volt.
A következő évszázadokban különböző török és mongol birodalmak uralták a területet, többek között a Karakitajok, a Chagatai Kánság és Timur Lenk birodalma.
Újkori történelem: A 19. században Tadzsikisztán területe a Buharai Emirátus és a Kokandi Kánság része volt, míg végül az orosz birodalomhoz került.
A 20. század elején, az orosz forradalom után, a terület a szovjet fennhatóság alá került.
Szovjet időszak: 1924-ben megalakult a Tádzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság az Üzbég SZSZK részeként, majd 1929-ben teljes jogú tagja lett a Szovjetuniónak mint Tádzsik SZSZK.
A szovjet időszak alatt jelentős iparosítás és modernizáció ment végbe, de számos politikai és társadalmi problémával is szembesült az ország.
Függetlenség: 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után, Tadzsikisztán független állam lett.
Az 1990-es évek elején polgárháború robbant ki, amely 1997-ig tartott, és súlyos károkat okozott az országnak mind gazdaságilag, mind társadalmilag.
Modern Tadzsikisztán: A polgárháború befejezése óta az ország stabilizálódott, bár gazdasági kihívásokkal és politikai feszültségekkel továbbra is küzd.
Tadzsikisztán nagymértékben függ az Oroszországban dolgozó vendégmunkások pénzátutalásaitól. Saját gazdaságát az 1990-es években polgárháború pusztította el.
Az 5 ex-szovjet közép-ázsiai ország közül Tádzsikisztán a legszegényebb a hírek szerint. Nem csoda, hisz nincs se olaj-, se gázkincse.
Tádzsikisztán gazdasága haldoklik, és az alacsony növekedési ráta, valamint a fiatal népesség kombinációja hatalmas diaszpórát hozott létre: Tádzsikisztán munkaképes korú férfijainak legalább negyede külföldön él.
Az országban elnyomó rezsim uralkodik. A társadalmi, gazdasági és a politikai tényezők együttesen teszik a fiatal tádzsik férfiakat egyedülállóan fogékonnyá a radikalizálódásra. Az orosz hírszerző szolgálatok jelenleg túlterheltek az ukrajnai háború és a folyamatos hazai fellépés miatt. Azonban az Oroszországban munkát vállaló közösségek radikalizálódása és az ukrajnai harctérről származó fegyverek növelték a belföldi terrorizmus kockázatát – és ez a fenyegetés valószínűleg csak növekedni fog. (2024) forrás
Az elnöktől való idézeteket az ország legeldugottabb helyein is a nép orra elé rakják - s.t. fotója
Tadzsikisztánban az iszlamista radikalizáció elleni fellépés részeként 2024-re is folytatódnak a szigorú intézkedések. A hatóságok továbbra is figyelemmel kísérik a vallási öltözködést és a vallásos szokásokat, például a túl hosszú és rendezetlen szakállt viselő férfiak ellen intézkednek. Emellett az országban továbbra is érvényben van a tilalom a hidzsáb viselésére, és több esetben próbálnak nyomást gyakorolni a nőkre, hogy ne viseljenek vallási öltözködést. Az ilyen intézkedések nem újkeletűek; 2015-ben több mint 160 üzletet zártak be, amelyek tradicionális iszlám ruházatot árultak, és több mint 1700 nővel beszéltek rá, hogy ne hordjanak többé hidzsábot.Tadzsikisztánban világi diktatúra van Emomali Rahmon vezetésével, amely szigorúan ellenáll a politikai iszlám minden formájának. Ez a hozzáállás történelmileg is érthető, mivel 1992 és 1997 között véres polgárháború zajlott Rahmon és iszlamista ellenfelei között, amelyben becslések szerint akár százezer ember is életét vesztette.
Bár az ország lakosságának több mint 90%-a muszlim, a hatóságok rendszeresen kemény intézkedéseket hoznak az iszlamizáció ellen, annak ellenére, hogy az Afganisztánból érkező vallási hatások miatt folyamatosan nő a vallásos lakosság aránya.
A rezsim korábban már kitiltotta a 18 éven aluliakat a mecsetekből, és a szakállas férfiak ellen intézkedett. 2005 óta érvényben van egy törvény, amely tiltja, hogy a nők közterületen eltakarják az arcukat, bár ennek betartatása nem mindig következetes. Rahmon egy tévéinterjúban korábban a hidzsáb viselését prostitúcióval próbálta összekapcsolni. 2015 szeptemberében a legfelső bíróság betiltotta az egyetlen elismert iszlamista pártot is az országban. Az elnök 2015 végén élethosszig tartó mentességet kapott bármiféle számonkérés alól, és az ország békéje és egysége alapítójaként ismerték el.
Ebben a városkában Lenin él és élni fog - n. b. fotója
A tadzsikok vendégszeretete legendás. Ennek bizony az a nem jelentéktelen járuléka, hogy gyakran kell vodkát inni (és szeletelt hagymát enni), ha kívánjuk, ha nem. Kinézetre sokan hasoníltanak a perzsákra, ami persze nem véletlen. Dusanbe viszont valóságos multietnikai olvasztótégely: oroszok, tadzsikok, üzbégek, kirgizek, sőt még indiaiakat és afrikaiakat is lehet látni.
Tadzsikisztánban nem büntetik a nemi erőszakot, ha az erőszakot tevő negházasodik az erőszak elszenvedőjével.
Az idősek még jól beszélnek oroszul és az orosz TV műsorait nézik, így persze benyalják a propagandát is.
,, Tádzsikisztánban a 2010-es népszámlálás szerint az oroszok száma 34 838, ami a lakosság 0,5%-át jelenti. Amikor jelentősen többen voltak még a szovjet időkben, számuk akkor sem haladta meg a 400 000-t, lakosságarányban a 12,5%-ot. (2019)" forrás
Büszkén mosolygó birkapásztor - Elter fotója
m.a. fotója
Nisonbuj bácsi (ha jól értettem a nevet) 85 éves, öt fia van. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, lelkesen újságolta, hogy járt Magyarországon és Csehszlovákiában. Kérdeztem, hogy a hadsereggel vagy turistaként. Erre a második opciót választotta, ugyanakkor azt is mondta, hogy veterán. Nem jutottunk sokkal közelebb. Szóval inkább nem feszegettem tovább.
insta @akeletibol - facebook.com/akeletibolhongkongba
n.b. fotói
Tadzsikisztán viszonylag konzervatív társadalom, ezért a nőknek nyilvános helyen is mérsékelt öltözködést kell alkalmazniuk. A fejkendők és arc eltakarása kivételnek számítanak, nem pedig a normának. A férfiak esetében a rövidnadrágok általában rosszalló pillantásokat vonzanak, még Dusanbéban is, ahol nagyobb városokban ez valamivel elfogadottabb. Bár egyes tadzsikok rendkívül barátságosak, nem ritka, hogy az emberek egyidejűleg udvariatlanok is lehetnek. A tadzsikok általában nagyon vendégszeretők a turistákkal. Miközben érdemes odafigyelni a csalásokra a nagyobb városokban, ne lepődj meg, ha fiatalok közelítenek hozzád, hogy üdvözöljenek és gyakorolják az angolt. Idősebb tadzsikokkal való beszélgetéskor tedd a jobb kezedet a szívedre: ez a tisztelet jele, amit idősebb férfiaknak vagy nőknek szokás adni Tadzsikisztánban.
A mecsetekbe csak férfiak léphetnek be Tadzsikisztánban. A nők általában otthon vagy munkahelyükön, privát helyeken imádkoznak; várható, hogy a muszlim nők, akik turistaként látogatnak az országba, ugyanígy tesznek. Néhány mecset a nagyobb városokban azonban engedélyezheti női turistacsoportok belépését a mecset megtekintésére, bár az imádság továbbra is férfiak számára van fenntartva. Ennek ellenére, bizonyos mecsetekbe nőket is beengednek, ha 1) vallási kérdést tesznek fel, 2) férfi kísérővel utaznak, és 3) az imádság időpontjain kívül látogatják a mecsetet.
A régió egyes szomszédos országaitól eltérően, Tadzsikisztánban a homoszexuális tevékenység legális. Azonban a társadalmi hozzáállás az LGBTQ+ ügyekhez meglehetősen konzervatív, és nincsenek olyan törvények, amelyek védelmet nyújtanának a szexuális kisebbségeknek a diszkriminációval vagy zaklatással szemben, így az LGBTQ+ látogatóknak óvatosnak kell lenniük, és el kell kerülniük a nyilvános megnyilvánulásokat vagy a nem-heteroszexuális életstílusuk elismerését. Tadzsik férfiak gyakran sétálnak kézen fogva vagy karba fonódva, de ezt nem tekintik szexuális jellegűnek.
A tadzsikok nagyon sértődhetnek, ha az országukat összehasonlítják a szomszédos Afganisztánnal. Elismerik, hogy kulturálisan és történelmileg közel állnak egymáshoz, de úgy vélik, hogy az országuk – szemben Afganisztánnal – „civilizáltabb és modernebb”, valamint „többszörösen biztonságosabb”.
Sok tadzsik kedvezően vélekedik Oroszországról és az oroszokról, mivel szinte minden tadzsik családnak van legalább egy rokona, aki Oroszországban dolgozik vagy tanul. Tadzsikisztánban is jelentős számú orosz él (különösen Dusanbéban). A vélemények Oroszországról és az ukrajnai helyzetről eltérőek lehetnek, de a legjobb elkerülni ezeket a beszélgetéseket.
A nemzeti ételük a kurutob. Ez sós sajtlabdák vízben áztatva és aztán rárakva forró lángosszerű tésztára. Erre még rákerül sült hagyma és zöldségek. Egy közös tálból vételezik ezt kézzel az étkezők. A legelterjedtebb tádzsik étel a plov (pilaf). Ez egy rizsétel sárgarépával, valami fehérrépa és bárány- vagy kecskehús (de legalább nem birka). Ezeket az alapanyagokat növényi olajban vagy állati zsiradékban sütik egybe egy wokhoz hasonló, qazan nevű edényben.
Déli teázás - Elter fotója
fotó by Elter
Elter Karesz fotója
Utcai zenész próbálja megkeresni a napi betévő falatot - m.s. fotója
Az Iszkander-tó vízesése - A ,,tadzsik Niagara" - Elter fotója
Miintha azt olvastam volna valahol, hogy tiszteletlenség a szülőkkel szemben az ifjú párnak “örülnie” a menyegzőn,hiszen elhagyják a szülői házat. Egyfajta hagyomány, hogy szomorkodniuk illik. Remélem valójában nagyon örülnek egymásnak
insta @akeletibol - facebook.com/akeletibolhongkongba
n. b. fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.