ÚTIKRITIKA.HU / Tadzsikisztán






Tadzsikisztán

Tádzsikisztán dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Elter Karesz fotója

Tádzsikisztán dióhéjban

  • Tádzsikisztán közép-ázsiai, nagyon hegyes ország, ami határos Afganisztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Kínával. Tádzsikisztán területe 143 ezer négyzetkilométer és kb. 8,1 milliós a lakossága. Fővárosa: Dusanbe. A tádzsik főváros 4072 kilométerre van Budapesttől.
  • Tádzsikisztánban tádzsikul beszélnek,de a közigazgatásban, üzleti életben az orosz nyelv használata dominál. Az ország a Szovjetunió egyik tagállama volt 1925-1991 között). A tádzsikok kb. 85 százaléka szunnita muzulmán vallású. Tádzsikisztán lakosságának 70 százaléka tádzsik, s a legnépesebb kisebbség az üzbég (kb. 15%).
  • Magyar állampolgároknak kell vízum Tádzsikisztánba. Lehet érkezéskor a Dusanbe-i repülőtéren vízumot szerezni, de némileg problémás, kényelmetlen. Utazási partnerünk, a Vista vízumügyintézője szívesen segít a lehető legkényelmesebbé tenni a vízumügyintézést!
  • Tádzsikisztán meglátogatását, az ottani programot az ottani közbiztonsági helyzet aktuális állapotát figyelembe véve, körültekintően kell kialakítani. A főváros és a nagyobb városok közbiztonsága kielégítő, teljesen vidékre, hegyi túrákra csakis szervezett formában, helyi kísérővel ajánlatos utazni.
  • Tádzsikisztán meglátogatására csak a tapasztalt, kalandot kereső, de ugyanakkor óvatos utazóknak ajánljuk, valamint olyanoknak, akiknek a helyi utazását teljesen megszervezik megbízható helyi irodák.
  • Tádzsikisztánban Magyarországhoz képest az időeltolódás: télen +4 óra, tavasztól-őszig +3 óra.
  • Időjárásra jellemző, hogy a tél enyhe, a nyár pedig forró.
  • Tádzsikisztán hivatalos fizetőeszköze: somoni (TJS).

Fő látnivalók:

  • Dusanbe
  • A Hissor erődítmény
  • A tadzsik hegyek közti völgyek világa, a Pamír-hegység és a Pamir Highway (országút)
  • Nomád jurtákba benézni

A Pamir Highway (M41) a világ második legmagasabban vezető országútja (az első a karakorum Pakisztánban). Ez az országút a Pamír hegyvonulatain keresztül átmegy az alábbi országokon: Afganisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán. No de ennek a világhíres országútnak a leghosszabb szakasza éppen Tádzsikisztán területén van.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A hegyi tájak szépsége lélegzetelállító
  2. Időzni Murghab faluban
  3. A Pamir-hegység érdekes, furcsa növényvilága
  4. A hegyi vidékeken vásárolt fantasztikus ízű gyümölcsök (alma, körte, szilva)
  5. Hogy a fővárosuk, Dusanbe neve annyit jelent, hogy hétfő
  6. Dusanbe-ban az Opera balett nevű téren egy étteremben mennyei saslikot ettünk sok hagymával
  7. Szívélyesek a helyi népek, gyakran hívják vendégségbe az ismeretlen utazót is
  8. A kétórás helikopterezés (közel 100 dolcsi) a Pamír-hegység fölött, Dusanbe és Khorog közötti szakaszon
  9. Termálvizes fürdés a hegyek között egy faluban (nem koedukált!)

Nem tetszett

  1. A nyelvi problémák, ugyanis idegennyelvként csak az orosz beszélik, angolul nagyon kevesen tudnak (Dusanbeban azért vannak angolul tudók)
  2. Veszélyes bizony a Pamir országúton közlekedni, ha a sofőrünk nem kellően profi és óvatos
  3. Nehéz a hegyekben hozzászokni a magaslati levegőhöz
  4. Maradt helyi pénzünk végén és veszendőbe ment, mivel más országba nem ér semmit
  5. Túl sok a sivatagos táj, egy idő után unalmas
  6. Látványosak azok a nagy, díszes kenyérlepények, de az ízük nem varázsolt el minket
  7. A birkahús domináns helye az ottani húsválasztékban, vidéken az ízetlen, alig fűszerezett kaják (iszlám miatt no malac), a nomádok az étkezést nem alakították ínyenckedéssé
  8. A benzinhiány miatti várakozások, a vadul vezető autósok, teherautó-vezetők
  9. A Khujand helyi sör nem ízlett, szerencsére volt jobb orosz sör, a Baltika
  10. Dusanbe elég sivár hely és a levegő is szennyezett, csak hát a sok vidékezés előtt és után mégis valamennyire kell egy civilizációs menedékhely

Vélemények

"Dusanbe nem egy nagy város. Könnyen bejárható. A központ lényegében egy nagy sugárút, a Rudaki. Ott vannak a fő épületek, turistás látnivalók. Az épületek ezen a részen felújítottak, tarka színekre festettek. Kellemes a városban a sok fa. A központot uralja Iszmail Somoni, a tádzsik nép alapítójának az emlékműve. Onnan egy rövid, kellemes séta vezet a tádzsik elnök rezidenciájához. Nagy az országban a személyi kultusz. Ki tudja, hogy a tádzsikok mennyire szeretik a valóságban a nagyfőnököt? Mindenesetre úgy csinálnak. Dusanbet a Dusanbinka nevű folyó osztja ketté. A központ valamennyire vonzó, viszont a folyó másik oldalán a lakónegyedek vannak és ott többnyire csak ronda szovjetes házak láthatók. Taxival elmentünk a 20 kilométerre lévő Gissar városba. Nem volt nagy szám." (P. A., 2013)


,, Kirgizisztánhoz képest Tadzsikisztán tisztább, biztonságosabb, és kevesebb a simlis alak!" (Nagy A., 2016)

Olvasmányos linkek

,, A csapvíz ivása nekünk semmilyen gondot nem okozott, így bár kellő óvatosság nem árt, szerintem a víz iható. Tádzsikisztánban ne lepődjünk meg, ha egy városban éjszaka nincs közvilágítás. Én az országban eltöltött egy hetem alatt 2 településen láttam működő közvilágítást, ezek egyike egy jelentéktelen kisváros, Dangara, a másik viszont Dusanbe, itt nem kell aggódnunk, az utak rendesen meg vannak világítva, sőt a belvárost (Nemzeti Könyvtár, Szomoni-emlékmű, Rudaki park stb.) érdemes este is felkeresni. Az emlékművek szépen ki vannak világítva, a szökőkutak színes fényekben pompáznak. A közvilágítás hiánya azonban nem jelenti az áram hiányát, az még a legkisebb pamíri falvakban is van, én magam áramszünetekkel sem találkoztam. Az alapvető élelmiszereket a városszerte megtalálható boltokban, vagy a nagyobb piacokon szerezhetjük be. Nagyobb bevásárlóközpontok, vagy hipermarketek (mint pl. Pesten az Auchan vagy a Tesco) nincsenek, inkább a magyar abc-k méretébe eső boltokat találhatunk. ATM-ek a nagyobb városokban így Dusanbéban is megtalálhatóak, és a bankokban pénzt is lehet váltani. A legnépszerűbb valuták az amerikai dollár, az euró és az orosz rubel. A tipikus közép-ázsiai étel a plov, melyet Asgabattól Pavlodárig minden nép a saját találmányának tart. Nem egy olyan nagy dolog, gyakorlatilag egy kicsit zöldséges rizses-hús, ezt a tádzsik fővárosban is érdemes megkóstolni. A városban több helyen nagy sárga tartálykocsikból árulják a poszt-szovjet térség emblematikus italát a kvászt. (2015)" forrás


"Tádzsikisztánba nagyon kevés magyar utazó jut el. Nem éppen egy felkapott turistás ország. De aki szereti a hegyeket, a turistatömegektől mentes helyeket és a hihetetlen kedves embereket, annak csak ajánlani tudom! A látvány lenyűgöző, 3500-4000 méteres hegyek és érintetlen, emberek által alig járt tájak. A friss levegőt harapni lehet. Itt még nem volt érezhető az oxigénhiány, de a hőmérséklet kellemes 18-20 fokos. Óránként lehet találkozni egy-egy európai kerékpáros turistával, vagy gyalogossal. Öt napot töltöttem Dusanbéban, a fővárosban, ahol főleg orosz turistákkal találkoztam, (engem is annak néztek). Dusanbén kívül megnéztem a közeli városokat. A tádzsikokról annyit kell tudni, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik mint az afgánok és a perzsák, tehát a fárszi nyelvet, s a kultúrájuk sokban megegyezik az iránival. Nagyon kedves, vendégszerető emberek, s nem néznek pénzeszsáknak, mint sok országban! Főleg nyáron érdemes idelátogatni, mert akkor a hőmérséklet eléri a 30-35 fokot, télen viszont, -10-ig is lesüllyed! A hegyek között gyönyörű, fürdésre is alkalmas tavak rejtőznek gyógyhatású termálvízzel, s páratlan szépségű virágokkal!(2012)" forrás



,, Vannak szép nagy hegyek, ami turistacsalogató lehetne, de hiába az egzotikusan hangzó Pamír hegység, a volt Szovjetunió legmagasabb pontjával, a Kommunizmus csúccsal (7495 m), sajnos rohadt messze van. Még sípályákat is építettek szegénykéim, de hát valljuk be, ki cipelné fél Ázsián át, átszállásokkal a sí cuccát, amikor itt a sógoréknál már jól kiépített infrastruktúra (értsd: hütte) áll rendelkezésre évtizedek óta.
Dusanbe belvárosa meglepően tiszta. Sehol egy eldobott szemét, épp egy locsolókocsi portalanította az úttestet, ahogy haladtunk a főtér felé. Itt aztán a mindenféle obeliszkek, szobrok és emlékművek után megcsodáltuk a Giness rekordok könyvébe is bekerült, világ legnagyobb zászlórúdját (164 m) ami lenyomta a másik diktátor Türkmén Basi 132 méteres kis szar pálcikáját. De nem ez a durva, hanem hogy a rajta lévő piros-fehér-zöld lobogó (nem elírás) 700 kilós, úgyhogy kisebb szél meg sem tudja moccantani.
A zászló alatti parkban egy mobil erősítővel éppen a helyi X-faktor győztes próbálta elkápráztatni a hangjával az egybegyűlteket, (mind a nyolc főt) nem sok sikerrel.
Kimentünk a várostól keletre megnézni a Hissar erődöt, ami egyike a Bukhara Emirátus fejedelmi palotáinak és még arról híres, hogy itt húzta meg magát az utolsó emír, aki a bolsevikok ellen menekült. Mohammed Alim Khan egyébként tisztára úgy néz ki, mint Bill kapitány, csak két lábbal. Még az sem kizárt, hogy van rokoni kapcsolat a kőbányai blúz királyával.
Látszik, hogy költöttek a helyre, de még így is egy nagy nulla. Van egy kapu és mögötte egy lépcsősor, melynek két oldalán kriptának álcázott szuvenír árus helyiségek. Az előtte lévő téren egy errefelé igen népszerű vállalkozás üzemel, az elektromos gyerekautó (esetleg tank) bérbeadás. Nem láttam kuncsaftot, de biztos vagyok benne, hogy jól megy az üzlet, mert vagy tízféle járgánya is van a tulajnak.
Azt hiszem, aki nem hegymászó és nem akar konfliktusba kerülni az afgán határ felől áramló drogcsempészekkel és iszlám fanatikusokkal, két nap elég is Tádzsikisztánra. (2017)" forrás



Fotóegyveleg

fotók by Elter

Lakodalmi tánc - fotó by Elter

Vissza az elejére


Kommentek

Gábor, 2017. 08. 24. 13:20
Útszéli kritika:

http://fikatours.blogspot.hu/2017/06/tanulmanyuton-isztaniaban.html


Mihály, 2015. 08. 30. 13:51
Köszönjük, jó lenne a folytatás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS