ÚTIKRITIKA.HU / Marokkó






Marokkó

Marokkó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Marokkó dióhéjban

A Ryanair légitársaság 2017. októberétől heti két járatot közlekedtet Budapest és Marrakesh (Marrákes) között (kb. 4 és fél óra a repülési idő.). 

  • Marokkó egy királyság Afrika északnyugati részén, északon a Földközi-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán mossa a partjait. Délen Mauritániával, keleten Algériával határos, Marokkó partjai a spanyol partoktól a legszűkebb ponton mindössze 15 kilométerre vannak.
  • Marokkó 447 ezer négyzetkilométer nagyságú, 33 milliós a lakossága.
  • Rabat a fővárosa, 2630 kilométerre Budapesttől.
  • Az ország északi részén április és november között a legkellemesebb a turistáskodás. Délen és Marrakesh táján március és május között, valamint októberben és novemberben a legkellemesebb a klíma.
  • 30 napot meg nem haladó turistáskodás esetén nem kell vízum a magyar állampolgároknak! Marokkó elhagyásakor 9 euró kilépési illetéket kell fizetni, ha ez az illeték nincs benne a repülőjegy árában.
  • Marokkóban jó a közbiztonság, a higiéniai körülmények nem veszélyesek, kötelezően nincs szükség védőoltásra.
  • Mivel Marokkóban nincs külön téli és nyári időszámítás, az időeltolódás a magyar téli időszámítás idején mínusz 1 óra a hazai időhöz képest, nyári időszámítás idején pedig mínusz 2 óra.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Egyedi, nem szokványos arab ország, sok kulturális és természeti tartalommal (csodás színek), izgalmasan változatos emberi civilizációval
  2. Marrakesh-ben este a főtéren lakomázni a hosszú asztaloknál kedélyes idegenekkel, és a friss narancslé gyakran ismételve
  3. Barátságosak a marokkóiak, ha nem árusok, valamint jó a közbiztonság
  4. A Ben Yousseff medresz (korán iskola) Marrakesben
  5. Az Atlasz-hegység méltóságteljes vonulatai, hófedte csúcsokat látni Afrikában
  6. Agadirtól keveset vártam, ahhoz képest többet kaptam, a strandon nagyokat lehet gyalogolni kellemes szilárd fövenyen
  7. Időutazás a Fes el Bali medinában
  8. A nyárson sült húsok illata, a kávé kultúrájuk, Essaouira-ban a tenger gyümölcsei kaják
  9. A városok medinái a sikátorokkal és az Ait Ben Haddou kasbah Ouarzazate közelében
  10. Casablancában a II. Hasszán mecset elképesztő díszítettsége

Nem tetszett

  1. A zugárusok, a normál árusok és a taxisok folytonos, zsibbasztó nyomulása, a koldusok
  2. A sok magát kínáló illegális idegenvezető, és a turisták lenyúlásán igyekvő mindenféle rossz dumájú szélhámosok (special only for you)
  3. Jó a kaja, de nem kellően sokféle (a tajine-t is meg lehet unni)
  4. Casablanca nem annyira kellemes, és főleg nem romantikus
  5. A homokfúvások, a szemét és a légszennyezettség
  6. A baksis mindenhatósága
  7. A nyilvános rötyiken a vécépapír gyakori hiánya
  8. A szuvenírek jó része gagyi, és persze Made in China
  9. A hentesboltoknál a húsokon pihenő legyek tömegének a látványa, meg a csúnya húscafatok
  10. A turista lányoknak, nőknek folyton beszólnak. Kellemetlen, ahogy a helyi pasik nyálasan bámulnak

Vélemények

"Marokkó egy csoda! Utazás előtt is feltételeztem, de miután hazatértem kétségem sem maradt. Az ország és maga a nép is sokszínű és izgalmas. Aki nekivág Marokkónak, annak érdemes nem csak nyaralóhelyként tekinteni rá, hanem egy kultúrában gazdag, érdekes látnivalóként is, amit egyszer látni kell. Természeti adottságai és a régi óvárosok hangulata mellett, talán az életképei a legizgalmasabbak. A legnyugatibb és az egyik legszimpatikusabb arab ország, ha szabad ilyet mondani. Valójában, ők nem is „igazi” arabok, hanem berberek. Saját magukat – a különböző népcsoportok keveredésétől függetlenül – egységesen marokkóinak vallják. Egy keverék népcsoport: az őslakos berbereken kívül, az iszlámhódítás után arabok, a gyarmati időkből portugálok, spanyolok és franciák is maradtak itt, és még Szaharából érkező tuaregeket is találni. Manapság a lakosság legnagyobb része berbernek (hivatalosan 75 %).

Példamutató, hogy az eltérő vallásuk és életfelfogásuk ellenére is milyen szépen, békében együtt tudnak élni. Mindennapi életkép, ahogy a kaftánt viselő talpig bebugyolált iskolás lány a mobiltelefonos, napszemüveges, farmerben járó iskolatársa mellett sétál hazafelé suli után. Kétségtelenül ez a legliberálisabb ország az arab világban. Akárcsak a marokkói nép, a vallásuk is sokszínű. Vannak muszlimok, zsidók és keresztények is. A vallás fontos szerepet tölt be az életükben, minden vallásnak megvan a saját imahelye, láthatunk mecseteket, zsinagógákat, templomokat. A fiatalok maguk dönthetik el – persze neveltetéstől függően –, hogy milyen mértékben tartják hagyományaikat és vallási szokásaikat (pl. a lányok viselik-e a kendőt a fejükön vagy nem) Az asszonyok nincsenek úgy elnyomva, mint más arab országban, itt ők a családszervezők. (A lány gyerekek pedig a család kis hercegnői.). Egész Marokkóban csak kettő mecset látogatható azoknak, akik nem muszlim vallásúak: Meknesben egy pici mauzóleum és Casablancában a II. Hassan mecset. A casablancai mecset az egyik leggyönyörűbb épület, méltán lett a város jelképe. Az épületnek hatalmas a befogadóképessége, valamint a világ legmagasabb minaretjével is büszkélkedhet. A belépő jegy kb. 120 dirham, 12 év alatt pedig kb. 30 dirham.

Nagyon szeretik az ünnepségeket és minden olyan alkalmat, ami lehetőséget ad arra, hogy összegyűljön a család, beszélgessenek és egy nagy tál tazsin köré gyűlve együtt legyenek. Ramadán idején sokan kerülik az arab országokat, de igazából nyugodtan lehet utazni ilyenkor is. Általában a legtöbb étterem és vendéglátó helyiség, akik a turistákból élnek nyitva van ilyenkor is, de legvégső esetben a McDonald’shoz lehet fordulni. Az illendőséget szem előtt tartva, próbáljunk meg nem enni és inni az utcán és tekintettel lenni, hogy nekik ez egy megpróbáltatásokkal teli időszak, lehet, hogy kicsit ingerültebbek és nyugtalanabbak ilyenkor a helyiek. A sokszínűség a nyelvben is megmutatkozik, a legtöbb ember 3 nyelven beszél: berber, arab, francia. Az angolt a nagyobb turistás zónákban elvétve beszélik.

Gyakran lehet találkozni az uralkodó VI. Mohamed király arcképével az éttermekben, szállodákban, családi házak falán lógva. Jellemzően nagyon szeretik a királyukat, sokat is tett azért, hogy Marokkó ott tartson, ahol ma tart. Európában végezte a tanulmányait és sokkal nyugatiasabb nézeteket vall, mint az elődjei. Rengeteg új változtatást vezetett be és mióta trónra került folyamatosan fejlődik az ország. (Például megszűntette a többnejűséget és egy civil foglalkozású lányt vett feleségül.) Ő a legfőbb személy, a parlament felett áll és a hadsereg főparancsnoka is egyben. Végtelenül kedvesek és segítőkészek, bár ehhez hozzátartozik, hogy mint a legtöbb helyen, itt is tudják: a turista pénzt hoz és a javukat szolgálja." (László Orsi, Vista, 2013)


"Pár szó a költségekről. A három hetes út összesen olyan százötvenezer forintba került, de ha mindig lett volna kedvem olcsóbb szállást és kajáldát keresni, és nem a leggyorsabb társaságokkal utazom, és nem iránytaxizok, és nem megyek le Daklába (a buszjegy önmagában elvitt úgy száz dolcsit Feztől) akkor elég lett volna százhúsz is - vagy a százötvenből lehetett volna maradni egy hónapot. Nyáron, több embernek még olcsóbb: a legtöbb szoba kétágyas, amit nekem egyedül kellett kifizetnem néha, valamint jó időben lehet a szállodák tetején matracon aludni olyan 3-5 euró között. Tipikus baleset a távolságok alábecslése - rohadt nagy az ország. Négy-hatszáz kilométer nem tétel két város között, és ezzel elmegy hat-tíz óra, a tereptől függően. És szerintem tíz-tizenöt napnál kevesebb időre nem nagyon érdemes menni, pont a fentiek miatt." forrás


"Szerencsére ez az elfátyolozás a külföldi nőknek egyáltalán nem kötelező. Nyilván nem szerencsés spagetti pántos topban és miniszoknyában flangálni, de mondjuk ez a világ más részein se a legjobb választás a városnézéshez. Én mondjuk kalapot hordtam végig, de nem azért, mert kímélni akartam a helyiek érzéseit, inkább mert állati erősen sütött a nap. A közbiztonság egyébként is elég jó errefelé, a mi vendéglátóink gyakran járnak át, még soha, semmiféle incidens, lopás nem érte őket, sőt amikor csajok jöttek együtt, pasi nélkül (és egy kicsit féltek, hogy mi lesz velük) akkor se nézett rájuk csúnyán senki. Az én komfortérzésemet először kicsit csökkentette, hogy úgy láttam, éreztem, a minden sarkon csoportosan álldogáló arab pasik folyamatosan minket néznek (sötét arcú alakok voltak) és kényelmetlen volt a sok-sok utcagyerek, akik szintén folyamatosan bámultak, de ha őszinte akarok lenni, nekik se lehet könnyű elviselni a sok fotózó turistát, akik érdekes szociofotókat akarnak készíteni az ő életükről, házaikról, gyerekeikről, az érdekes nyomorukról." (2013) forrás


,,Néhány napja tértem haza egy marokkói körutazásróll, ami Casablancában indult, onnan Marrakesh, majd Fez, Rabat, és Casablancából haza. Huhh...

(Egyébként elsőként magamat belőve: nem expert, de amolyan haladó szintű utazó vagyok, az elmúlt 10 évem nagy hányadában erről szólt, mind munkámból kifolyólag, mind passzióból. Jártam keresztül-kasul az eurázsiai régióban, és a Közel-Keleten Muscaton és Kabul városán át Delhiig. Ezt csak azért írom, mert, láttam már trágyadombot életemben, meg ötcsillagos luxust is.)

Marokkó nagyon érdemes ország, hogy meglátogassuk, de mondjunk le az európai sztenderdjeinkről kis időre. Nem kell megijedni, ez az ország olyan, és a népsége még olyanabb  Nyomulnak, megérintenek, még rángatnak is, hülyére akarnak venni úton-útfélen, és jórészt ízig-vérig muszlimok. Szóval a lényeg, hogy annyira ne sokkolódjunk le. Vegyük föl a ritmust, de emellett nagyon nagyon figyeljünk oda, hogy mikor mire mennyit költünk! Dezinfekciónak ajánlom a jó magyar pálinkát, vagy gint! Nekem bevált itt is!  (Bonneville, 2017)

Olvasmányos linkek

"A legfontosabbak:

  • Mindenért fizetni kell. Semmi sincs ingyen. Majdnem, hogy még a levegő sem :D Ha valaki azt mondja Neked, hogy „Sir, it’s free”, nah abban biztos lehet az illető, hogy FIZETNIE KELL a végén valamennyit.

  • Minden guide-nak van egy „állítólagos” testvére, rokona, aki épp mindig a környéken jár, és figyel.

  • Fehér ember = fejős tehén. Ez szerintem mindent elmond.

  • Négy királyi város van az országban. Sorrendben: Fes – Marrakech – Meknes – Rabat. A királynak mindenhol van palotája, de egyik sem látogatható.

  • Mindössze két mecset áll nyitva a nem muszlimok előtt. A casablancai II. Hassan nagy mecset, és sorry, de a másikat elfelejtettem azóta :D

  • Négy berber nép él az országban. Ezek a csoportok lényegében a királyi városok köré csoportosodnak. Négy különböző nyelvet beszélnek, de nemrég a közös berber nyelvet újra kezdték tanítani az iskolákban.

  • Nagyarányú zsidóság él az országban. Az egyik legjelentősebb Meknesben van.

  • A nemzeti mottó: الله، الوطن، الملك (Allāh, al Waţan, al Malik = Isten, Ország, Király)

A legegyszerűbb módja az információhoz jutásnak – anélkül, hogy fizetni kelljen valakinek –, ha más turistától kérünk segítséget. Azok nem vernek át, és még feltehetőleg angolul is tudnak. Kivéve az a két olasz nő, akikkel a szaharai túrán találkoztunk, és olaszon kívül semmilyen egyéb nyelvet nem beszéltek. Elképzelni sem tudom, hogy hogy tudtak így utazni. De valahogy csak sikerült nekik. (2013) forrás


"Autentikusabb, mint Tunézia, pompás királyi városokkal, a világ második leglabirintusosabb medinájával és kedves emberekkel. A helyieket ne tévesszük össze az Európában időnként magukból kivetkőző 2. generációs arab fiatalokkal. Ezekről az itt élőknek is megvan a sajátos véleménye. Én két királyi várost, Fezt és Meknest látogattam meg." forrás


"Novemberben voltunk saját szervezésben Marokkóban: Fezben, Marrkechben és Essaouirában az Atlaszban és a sivatagban. Nem 41 fok volt, csak 21. Először voltunk Európán kívül és csodálatos élmény volt, mennénk vissza. Rabat kihagyható, Casablanca és Agadir kifejezetten kerülendő. A legjobb úti célok: Fez, Essaouira, az Atlasz és a sivatag. Egyébként ha nem irodával megy az ember, kell egy franciául tudó a csapatba. Amúgy Marokkó a legbiztonságosabb észak-afrikai ország!" forrás


"Ha nem tudjuk a címet, érdemes taxival menni. De nem a kaffer Mercivel, mert az iránytaxi. Fix tarifája van, és minél többen szállnak be, annál olcsóbb. Általában 7 személyesek. Elől 3, hátul 4 ember. Minden városban van Petit Taxi. Ezekkel érdemes menni, de úgy, hogy előre lefixálni az árat. Mivel nyelvi problémák voltak, mi mindig a telefonba írtuk be az összeget, hogy mennyi dirhamra gondolunk. Ha nem sikerült megegyezni, akkor otthagytuk, és próbálkoztunk a következővel. Taxi rendelés nincs, hanem az utcán kell itt is leinteni őket. Az autók azonban borzalmas koszosak, és tragacs állapotban vannak. Volt olyan, amelyiknél hátul a bal hátsó ajtón simán kiláttam az úttestre, akkora lyuk volt az ajtón…:) A rendőrök javarészt beszélnek angolul, és segítőkészek is. (Casa-ban pl. a rendőr a bírságolást megszakítva jött oda segíteni és mutatta meg az irányt; látván, hogy térképpel nem leljük a helyes irányt). (2013)" forrás



"Ahogy kiléptünk a terminálból minden szem az én gyönyörűségemre szegeződött, ezek az arab férfiak egyáltalán nem úgy néznek meg egy nőt, mint mi európaiak. Ezt elég nehéz szóban elmondani, de iszonyatosan idegesítők. Ezután jött a második sokk, a taxi keresés. Legjobban a hiénákhoz tudnám őket hasonlítani, körbevesznek, letámadnak, tolakodóak és kartellben dolgoznak. Taxióra turistának nuku csak többszörös ár létezik. Az első és legfontosabb lecke, hogy itt MINDENÉRT, amiért fizetsz, állapodj meg az árban előre és abban is pontosan, hogy mit vársz el ezért. Itt MINDENKINEK kell adnod borravalót MINDENÉRT. Túlzás nélkül MINDENKINEK az a célja, hogy téged lehúzzon. Annak ellenére, hogy a dolgok nagy része előre ki volt fizetve és maga az ország olcsóbb, mint Magyarország sikerült itt is egy vagyont elköltenünk főként az előbb említett okok miatt. (2015)" forrás



Fotóegyveleg

Elter Karesz fotója

Meknesz királyi város - Elter Karesz fotója

Díszes vízárus - Elter Karesz fotója

Chefchaouen

Vissza az elejére


Kommentek

Bonneville, 2017. 06. 16. 00:39
A kommentem csak 3 részben fér el .... szal kicsit lentebbről kell kezdeni! Ez a 3. rész.

Alapvetőlegesen motoros vagyok. Vagy a sajátommal szántom az aszfaltot, vagy bérelek különböző helyeken. Itt is volt kontaktom, szerettem is volna, de mikor megérkeztünk Marrakeshbe és kiléptünk a vonatállomásról, a körforgalomban úgy telibevertek előttünk egy robogóst, hogy énszerintem szerencsétlen pára meg is halt. Vergődött még ott az aszfalton, majd elernyedt. A lányok azt mondták, hogy később már ült... hát én nem láttam. Jó jel volt, hogy itt most talán nem kéne. A közúti közlekedés őrületes! Nem vagyok egy beszari alak, itt is megoldanám a szitut, de ha nem muszáj, akkor nem erőltetem. Mindenki, mint az ökör! A taxisok teljesen önmaguk szabta tarifákkal dolgoznak, ami általában nekünk nem vészes. Viszont tudnak nagyon modortalanok, és bunkók lenni. Teljesen nyilvánvaló túristákról az utolsó bőrt is lenyúznák! Minden tripla áron pörög alapból. Kizárólag a fővárosban, Rabatban találkoztunk olyannal, akinek taxiórája is volt. Hát ő fillérekért dolgozott.
Marrakeshben szerencsére belefuttunk egy taxisba, Yusufba, aki 400 dirhamért körbe vitt minket az egész városon, elvitt minket minden nevezetességhez, és mindenhol készségesen várt ránk, akár órákat. ÉS itt nem volt „koáp” ... ő nem volt ilyenekben érdekelt, max az étteremtől vett le utánunk bizonyos százalékot, mert ugyan viszonylag drága hely volt, de fantasztikus! Mi kértük, hogy vigyen minket egy jó helyre, ahol tradi marokkói kaját adnak, kényelmes, és nem gond, hogy ramadan van. Jól kommunkikált angolul, ami megint ritkaság. Ki lehet fogni, de ritka. Itt a Hotel Almasban szálltunk meg, ajánlom. Egész európai hangulatú téma, jó áron, 15-30 dirhamra a Medinától.
A vonatközlekedéssel semmiféle nyomós negatív tapasztalatunk nem volt, de mindenképpen érdemes 1. osztályra venni a jegyünket. Légkondis, kényelmes fülkék. NYOLC! órát utaztunk Marrakesből Fez-be! Ki lehetett bírni.
FEZ.... Az egész út során körülbelül úgy éreztem, hogy ez az a hely, amiért ide jöttem! Ha Marokkóba utaztok semmi szín alatt ne hagyjátok ki! Egy mindössze ötszobás „gesthouse-ban” szálltunk meg az óóóriási medinájának Blue Gate felőli oldalán, az Al Madina Al Kadinában. Teljesen szürreális téma tárult elénk, ahogy a kopogásra egy kedvesen mosolygós szerecsen nyitott ajtót. Jártam már jópár hotelben, de ez mindent visz, az adott ország, város, és hely viszonylatában. És fantasztikus vendéglátásban volt részünk! Teljesen egyedülálló volt az egész utazás alatt. Természetesen még aznap este bele a medina sűrűjébe! Pff..... látni kell. Őrület a köbön! Megérkezésünkkor a vonatállomáson ránknyomult egy hiéna, aki elköszönéskor még a hölgyeknek is kezet nyújtott. Rohadtul disszonáns viselkedés, és nem is lett az ajánlataiból semmi. A hotel hívott nekunk reggel idegenvezetőt, aki KONKRÉTAN KIHAGYHATATLAN! ha látni szeretnénénk a medinát nappal. Volt vele „koáp” is, de tapasztaltak vagyunk, minden redben ment! 400 dirham volt a fizetsége. Mindenképp kell valaki Fez-ben, aki ismeri a járást! Elvitt minket rézművesekhez, bőrkikészítőkhöz, szőnyegesekhez, satöbbi.... élvezetes volt!
Összegezve: Nagyon érdemes ország, hogy meglátogassuk, de mundjunk le az európai sztenderdjeinkről kis időre. Nem kell megijedni, ez az ország olyan, és a népsége mégolyanabb . Nyomulnak, megérintenek, még rángatnak is, hülyére akarnak venni úton útfélen, és jórészt ízig-vérig muszlimok. Szóval a lényeg, hogy annyira ne sokkolódjunk le. Vegyük föl a ritmust, de emellett nagyon nagyon figyeljünk oda, hogy mikor mire mennyit költünk! Dezinfekciónak ajánlom a jó magyar pálinkát, vagy gint! Nekem bevált itt is! . Dióhéjban, összehányva ennyi, remélem hasznos volt.


Bonneville, 2017. 06. 16. 00:36
Este, levezetésként beültünk kávézni a Sofitel alatti caféba. Na és itt jött egy fordulat. Mellénk ült egy 50 körüli helyi, állítása szerint spanyoltanár, aki óvatosan szóba elegyedett velünk, és mi benyeltünk mindent, amit csak mondott! Nemsokára egy olyan bizniszben találtuk magunkat, amiben ő is kegyetlenül érdekelt volt :D... Indiában, Delhiben és Agrában ugyanilyen „maffia” szerűen szervezett témával volt dolgunk (ott is két hölggyel voltam... milyen jó dolgom van ugye?? ) . Reptéren belefutsz az első taxisba, aki ismer egy másikat, aki elvisz gombokért Agrába, ő ott ismer egy idegenvezetőt, aki meg elvisz mindenféle kézműves helyekre, ahol szinte rá vagy kényszerítve, hogy vásárolj is.... Szóval nem volt nekünk ez ismeretlen téma, de belefuttunk szépen. Amúgy nem rossz ez! Csak legyünk résen, meg képben, hogy „áldozatok” vagyunk a turizmus oltárán! És, aki nem tapasztalt még ilyet, az jól betudja szippanatani. Olyan művészi szinten tudnak eladni minden szart, hogy már csak azért megéri venni tőlük ezt-azt. Nekem ott esett ki a csipa a szememből, amikor a feketeköményes szappanra (aminek a dobozán van egy teve sziluett) azt állította a vén berber, hogy tevebőrből van! Mondom mi?? Yes yes... This is from caraway and camel skin! Camel skin... Elmondta vagy háromszor! Camel skin! Na modom fasza :D haha. Aztán jöttek a szőnyegek, meg a mentatea, üljünk le! A lényeg kedves olvasók: SEMMIRE NEM VAGYUNK rákényszerítve! Saját akaratunk van, saját döntéseink, nem kell nekik szótfogadni, nem kell az árakat elfogadni. Ha valami megtetszik ,akkor MAXIMUM annyit ajánljunk érte, amennyiért nekünk megérné! Ez nagyon lényeges! Mindig legyünk észnél! És tegyük fel a kérdést vásárlás előtt... „Kell e ez nekem?” És hagyjuk őket nyugodtan megsértődni, ez az ő bajuk! Nem a miénk! Hatalmas játékosok! Ők is tudják! Igazából élveztem.
Ja, Co-Op! Ha ezt a szót halljuk, akkor már biztosak lehetünk, hogy levisznek olyan helyre, ahol hölgyek dolgozgatnak, és árulgatnak. Az argán olaj csak innen az igazi! Meg a kozmetikumok, meg minden :D!... na persze! Folytatás.... 


Bonneville, 2017. 06. 16. 00:35
Nos, kedves olvasók, éppen néhány napja tértem haza egy marokkói karikáról, ami Casablancában indult, onnan Marrakesh, majd Fez, Rabat, és Casa-ból haza. Huhh... Még gondolom ülepednie kell a dolgoknak, de talán így frissiben jobb megosztani néhány élményt. Egyébként elsőként magamat belőve: nem expert, de amolyan haladó szintű utazó vagyok, az elmúlt tíz évem nagy hányadában erről szólt, mind munkámból kifolyólag, mind passzióból. Megküldtem a témát a Man szigeti TT-től, keresztül kasul az eurázsiai régióban, és a Közel keleten Muscaton és Kabul city-n át Delhiig. Ezt csak azért írom, mert, láttam már trágyadombot életemben, meg ötcsillagos luxust is.
Marokkóba két hölggyel utaztam, akik szintén hozzám hasonló tapasztalatokkal bírnak.
Szóval Casablancában kezdtünk, mert mikor májusban foglaltuk a repjegyeket a Skyscanner ezt dobta ki a legolcsóbb desztinációnak! Emlékeim szerint utána Rabat jött, majd’ dupla áron. Azért nem mindegy. Frankfurti átszállással mentünk Lufthansával. Amúgy Budapestről tökéletes volt a csatlakozás oda is meg vissza is. Itt röviden szeretném megjegyezni, hogy lehet ugyan faragni az utazási költségeken mindenféle fapados járatokkal, de nagyon melegen azt tanácsolom mindenkinek (egyébként földi kiszolgálásban dolgozok már 15 éve), hogy, ha a pénztárcánk engedi repüljünk nemzeti társaságokkal! Ha csatlakozunk AKKOR MINDENKÉPP! Nagyon sok kíntól és bosszúságtól kíméljük meg magunkat. Nem éri meg fapadon csatlakozgatni. Persze ez csak tanács, nem kötelező megfogadni.
No... mindenek előtt telibekpatuk a Ramadant. Jól tudtuk mi az, de csak így sikerült mindhármunknak egyszerre egy hetet eltölteni. Hmm.. még mindig nem tudom eldönteni, hogy tanácsoljam e hogy érdemes e akkor menni, vagy inkább ne. Mindenképpen extra érdekes tapasztalat. Nagyon nem olyan, mint máskor! A marokkóiak valamennyire tolerálják a túristákat, de akkor is illetlenség a helyiek forgatagában délben jól meghúzni az ásványvizes flakont, aztán jóízűen rágyújtani egy cigarettára. Erre a módira szerencsére vannak nekünk szeparált helyek. Ebben az írásban nem térek ki külön a látványosságokra, azokat már előttem is felvetették, mindössze pár érdemes tapsztalatot osztanék meg.
Casablancában kizárólag a Rick’s Café-ban éreztem magam otthon, és nagyon jól esett. Oké, az ember azért megy oda, mert nem biztos, hogy otthon akar lenni, de az ott színvonal volt. Mindenképp javaslom legalább egy jó kávé erejéig. Az ételeik is nagyon finomak! A hotelünk a Majestic volt. Hááát.... kihagyható! Persze nem volt drága. Épphogy egy csillag jár neki. Közel sem olyan, mint a booking-on. A Casa medinánál dzsuvásabb helyet láttam már életemben, de ez benne van a top 3-ban! Úúúúristen! Kb. a régi pesti nagy kínai piac tízszer szutykosabban. Nekem oszt nem derogál, itt is ettem helyi sütésű halat, meg cukornádból facsart lét, de, aki nem szokott ilyenekhez, annak konkrétan sokkoló lehet. Közel és távol mi voltunk ez egyetlen fehér túristák. Folytatás.....!


Toronya Viktor, 2017. 05. 08. 19:17
Bárhova csak ide nem! Tapasztalt hátizsákos utazók vagyunk tavaly Juniusban Marrakeshbe mentünk feleségemmel, Autót béreltünk a reptéren a szállás Marrakesh szívében volt, nagyon erőszakosak voltak a helyiek, többször ért minket atrocitás, egyszer a feleségemnek kínáltak a főtéren karkötőket amit ő nem nézett meg majd megfogták a karját és visszarángatták, hogy már pedig megnézed. A főtéren sok turista volt de senki nem volt boldog ( fej le és csendben séta). Parkolni szerettünk volna ki kellett fizetni napra a parkolót amit megtettünk. Másnap ahogy megálltam fiatalok jöttek oda hozzánk, hogy fizessük ki a parkolót mondtuk hogy már fizettünk, nem engedtek el, körbe álltak nagyon agresszívak voltak, rendőrséggel fenyegettem őket majd otthagytuk őket természetesen nem adtuk oda a pénzünk. Étel ehető nem volt ezért maradt a gyümölcs és a croassant a benzinkúton. Casablanca Detto. Rémálom volt az a nyaralás.


maki istván, 2017. 04. 26. 16:10
Sokat utaztam a világban, de Marokkó volt életem legnagyobb csalódása. Borzalmas hely! Casablancában, Fezben és Marakkeshben voltam. Mindhárom rettentően koszos, állandóan kéregetnek a nincstelenek, egy perc nyugalma sincs az embernek. Sajnos a helyi lakosok nagyon lehúzósok, mindig megpróbálják becsapni a fehér turistát. Egy rémálom volt az egész. Mindent ellepnek a legyek, nincs gusztusa az embernek enni. Még a jobb szállodák (4-5 csillagos) is koszosak, nem volt gusztusom befeküdni az ágyba. Sajnos semmi jót nem tudok írni erről az országról.


Baranyi, 2015. 07. 12. 08:31
Csoporttal és magánúton is voltunk Marokkóban, csodálatos, különleges ország, biztonságos és nagyon-nagyon barátságosak a külföldiekkel. Vadidegen emberek köszöntek nekünk az utcán, megkérdezték, hogy vagyunk és mondták, hogy örülnek, hogy meglátogattuk az országukat. Mi Marrakeshben magánszervezésben voltunk -fapadossal Milánói átszállással - és nem a turisták által leglátogatottabb főtéren vásároltunk, hanem a Medina-óváros turisták által nem látogatottabb utcáiban, feléért, harmadáért, mint a bazárban. Mécseseket a Place de Ferblantier téren vettünk 5 és 8 Eu-ért - ugyanezeket a bazárban első áron 50 Eu-ért adták volna, de csak kíváncsiságból kérdeztük meg, összehasonlításként. Argánolaj itt harmada volt, mint a bazárban, fűszereket is a Place de Ferblantier tér közelében nyíló széles utcában vettünk egy olyan vásárcsarnokban, ahol rajtunk kívül csak helyiek vásároltak. Itt vettünk eukaliptusz kristályt is, ami nagyon jó volt a náthámra, szagolgatni kellett. Nagyon kedvesek itt az árusok, helyi áron adták nekünk is, sőt még többet is adtak a fűszerből, mint amit kifizettünk, azt mondta az eladó, hogy ez ajándék. Enni egyszer sem étteremben ettünk, hanem helyi kifőzdékben, tiszta volt, és nagyon-nagyon finom ételeket ettünk, láttuk hogyan főzik, egyszemélyes tajin edényben főzték minimum 2 órán át és ebben is tálalták, tehát abszolut "steril" volt. 2 Eu volt egy egyszemélyes tajin tál.Étteremben ez 8 Eu-nál kezdődött, láttuk az utcai étlapokon. Mi nem mertünk frissenfacsart narancslevet inni, csak zárt palackos ásványvizet kértünk mindenhol. Marokkó nem annyira arabos mint pl. Egyiptom, azt mondanám, hogy itt muszlim vallású berberek élnek főleg, akik eredendően kedvesek mindenkivel. Mi mindenhol nagyon jól elboldogultunk egyedül, de ez főleg annak köszönhető, hogy beszélek franciául, amit ott szinte mindenki beszél. Casablanca vagy óceánparti szállodasor vagy kikötői dzsumbuj, a nagymecset hatalmas, csicsás, díszétese csak több, de nem különlegesebb, mint Meknesben vagy Marrakeshan látott paloták, épületek. Agadir egy modern új főváros, de Meknes, Marrakesh és Fes különleges, semmihez sem hasonlítható városok, mindegyik más-más. Életre szóló élmény volt látni ezeket, ahová még vissza fogunk menni pár év múlva.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon