ÚTIKRITIKA.HU / Csehország

Csehország

Csehország dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszáámolók|Fotóegyveleg

.

.

Ezt nem álmodtam. - K. S. fotója

.

Mielőtt a Csehország tartalom elolvasásához hozzáfognál, arra kérünk, hogy mondjad ki (lehetőleg tükör előtt) és egyben memorizáljad a leghosszabb, magánhangzó nélküli cseh mondatot:

Škrt plch z mlh Brd pln skvrn z mrv prv hrd scvrnkl z brzd skrz trs chrp v krs vrb mls mrch srn čtvrthrst zrn.

Nyilván szeretnéd megtudni, hogy a megtanult mondatnak mi a magyar jelentése:

A Brdy-hegység ködében a fukar pele (egy rágcsáló), aki tele van trágyafoltokkal, először büszkén összezsugorított egy negyed maréknyi magot, ami csemege a gonosz őzeknek, tovament a fékek közül, át a Centaurea virágok csokrán keresztül a fűzfák bozótjába.

.

Csehország dióhéjban

csehül: Česko (cseszko), angolul: Czechia, németül: Tschechien, franciául: La Tchéquie,

• A Cseh Köztársaság nyugaton Németországgal, északon Lengyelországgal, keleten Szlovákiával és délen Ausztriával határos. Területe 78.900 négyzetkilométer, azaz kisebb, mint Magyarország, viszont a lakossága nagyobb, 10,6 milliós (2025-ös becslés).
• Prága légvonalban 440 kilométerre van Budapesttől, 288 kilométerre Pozsonytól. Országúton a Budapest-Prága távolság 526 kilométer (ebből 503 km autópálya). Autóval megállás nélkül e távolság kb. 5 óra 20 perc alatt tehető meg.
• A Cseh Köztársaság fővárosa ugyebár Prága, amely 1,3 millió lakost számlál. 380 ezer lakossal Brno a második legnagyobb cseh város.
• A Cseh Köztársaság két legnagyobb régiója: Morvaország és Bohémia.
• A Cseh Köztársaság 2004 óta tagja az Európai Uniónak.
• A csehek nemzeti himnusza egy hazafias földrajzi tesztkérdéssel kezdődik: Kde domov muj (Hol van az én hazám?). Mivel a Cseh Köztársaság 1993-ban jött létre Csehszlovákiából, a Szlovákiától történt elválással, így lehetséges, hogy érdemes erőltetniük ezt a himnusz elején feltett kérdést az önazonosság hatékony betájolása érdekében.
• Bizony a csehek magasabb életszínvonalon élnek, mint a magyarok. A havi átlagfizetés kb. 120 ezer forinttal több. Csehországban a havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 586 ezer forintnak megfelelő cseh korona. (Magyarország: 406 ezer HUF)
• A cseh fizetések kb. 44 százalékkal magasabbak mint a magyar. A cseh fogyasztói árszint viszont csak 15 százalékkal magasabb. A lakbérek 40-45 százalékkal magasabbak a cseheknél. A hagyma nálunk drágább.
• 2025. július: 1 liter benzin 594 HUF-nak megfelelő korona
• Leggyakoribb vezetéknév: Nováková
• Fő látnivalók: persze a fő sztár, az Prága.
• A sztereotípiák szerint a csehek jóval higgadtabbak, derűsebbek mint a szlovákok. A csehek szerint a szlovákok hozzájuk képest hevesebb természetűek, kevésbé megfontoltak. 
• A csehországi utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást (betegség, baleset, poggyász) kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.
• Franciaország és Belgium után a világon a cseheknél találhatók a legsűrűbben várak, vártornyok, várromok és kastélyok. Legalább kétezer van belőlük!
  • 1 cseh korona (CZK) = 15,80 forint (HUF)
  • 1 euró = 24,60 cseh korona
  • (az adatokra ráklikkelve megkaphatók a legfrissebb árfolyamok)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A prágai óvárosban letérni a turista ösvényről és sétálgatni néhány üresebb utcában
2. Cesky Krumlov középkorias látványa
3. Néhány festői kisváros:Litovel, Telc, Šternberk és   Uničov
4. Sörkultúra, A szigorúan ellenőrzött vonatok
5. Nem olyan drága, mint Nyugat-Európa
6. Holašovice, az UNESCO világörökséges falu, Budweis közelében
7. Szinte sehol nem látni mély szegénységet
8. A Bouzov-i várKözép-Morvaországban
9. Cseh-Svájc (České Švýcarsko) szuper látványossága, a Pravčická Brána (magyarul Pravčická kapu)
10. A neogótikus Hluboka kastély (Zámek Hluboká)

Nem tetszett

1. A cseh konyha nem igazán érdekes, uncsi a választéka, vegában gyengék
2. Prága óvárosában nyáron a borzasztó turistatömeg
3. A csehek öltözködési kultúrája kérdőjeles
4. A cseh nyelv hangzásai megnevettetnek
5. A cseh szolgáltatók nem tudják kimutatni, hogy örülnek a vendégnek, tán, mert nem örülnek, amúgy is a csehek roppant távolságtartóak
6. Ott is csúnyák a lakótelepek (csehül: panelák)
7. Ott is olyan lepukkantak a kisvárosi vasútállomások, mint nálunk
8. A csalafinta utcai pénzváltók nyomulása
9. Nincsenek igazán finom sütik
10. A Károly-hídon napközben a tolakodó embertömeg

Vélemények

Ezt nem a honlapunk írta, nem tekintjük a véleményünknek. Egy olyan angol írta 2021-ben a csehekről, aki pár évet ott dolgozott. Talán érdekes lehet az olvasónknak:  

A csehek legjobb leírása talán az, hogy mélyen belemerülnek a saját életükbe, és nem igazán keresnek lehetőséget arra, hogy bárkivel tartós, mély kapcsolatot alakítsanak ki. Talán ezért érzékelik őket sokan hidegnek vagy kimondottan barátságtalannak. Nem igazán érdeklik őket az új barátok, és ha mégis, akkor is inkább más csehekhez vonzódnak.

A legtöbb cseh megszokta a maga életritmusát, és különösen az idősebbek nagyon merevek. A többségük sosem élt az országon kívül, és szinte mindannyian ugyanabban a városban vagy környéken laknak, ahol születtek. Konzervatívak, és bármilyen változást erős ellenállással fogadnak. Ők a rutin mesterei, akik a kiszámíthatóságot nagyra értékelik, és ha egyszer megszoknak egy életstílust, ritkán térnek le róla. Számukra a személyes biztonság és a komfort mindennél fontosabb.

Évente kétszer szoktak nyaralni – egyszer nyáron, egyszer télen –, és általában ugyanazokra a helyekre térnek vissza, vagy barátok, családtagok, munkatársak ajánlására támaszkodnak. Életmódjuk szerint két kategóriába sorolhatók: vannak, akik az italokat kedvelik, és vannak, akik sportolnak – vagy épp mindkettőt egyszerre. A sör vagy a sport iránti rajongás szinte minden csehnél közös.

A cseh férfiak különösen véleményesek és hajlamosak arra, hogy mindenhez értenek, miközben megpróbálnak kisebbrendűségi érzést kelteni másokban. Minden cseh férfi úgy érzi, hogy valamilyen módon jobb nálad – ez alól nincsenek kivételek. Az ilyen hozzáállás miatt gyakran tűnhetnek fennhéjázónak.

Azok a csehek, akik nyugati normák szerint „normálisnak” számítanak, általában azok, akik éltek már külföldön. Azok, akik nem, gyakran szűklátókörűek, könnyen megsértődnek, és szinte biztos, hogy akaratlanul is megbántod őket. Ezen kívül sokuk nem rendelkezik a nyugati udvariasság alapvető normáival sem. Nem köszönnek, vagy ha mégis kommunikálnak veled, az sokszor kényszeredett, udvariasságnak tűnő formában történik. Sokan nem néznek a szemedbe, és inkább más csehek társaságát keresik.

A passzív-agresszív viselkedésük is gyakori. Kerülik a közvetlen konfliktusokat, inkább csak udvariasak maradnak, majd a hátad mögött pletykálnak rólad. Ha nem mutatják ki, hogy rajonganak érted, akkor valószínűleg nem is kedvelnek. A lojalitásuk szinte mindig a honfitársaik felé irányul, még akkor is, ha az adott cseh személyt nem kedvelik igazán.

A társadalmi modoruk sokszor nyers, különösen azoknak, akik még nem jártak külföldön. Az angoltudásuk pedig jellemzően gyenge. Az idősebbek gyakran feltételezik, hogy minden külföldi beszél németül, és úgy gondolják, hogy ez majd működni fog. Az angol nyelvhez való hozzáállás vegyes: egyesek felismerik, hogy egyre nagyobb szerepet játszik, mások viszont kifejezetten irritálónak találják, ha valaki angolul beszél.

A csehek xenofóbiája és rasszizmusa is erősen jelen van, bár ezt általában tagadják. Gyakran emlegetik, hogy kedvelik a vietnámiakat, de valójában alig látni őket cseh társasági eseményeken.

A párkapcsolatokban a hűtlenség gyakori, akár 90-95%-ra is becsülhető. Ez a tény sok kérdést vet fel, főleg azok számára, akik cseh partnerrel élnek.

És mi az, ami jó a csehekben? A gyerekek. A cseh gyerekek a világ legjobbjai közé tartoznak. Ez azonban csak még rejtélyesebbé teszi, hogyan nőhetnek fel egy ilyen hideg és számító társadalomban.

---

Tetszett:

A Český Krumlov középkori várának éjszakai kivilágítása.
A prágai sörfőzdék frissen csapolt sörei.
A Karlovy Vary gyógyfürdőinek eleganciája.
A Kutná Hora csontkápolnája döbbenetes látványa.
Az Adrspach-sziklák természeti labirintusa.

Nem tetszett:

A prágai óváros turistatömege.
A taxisok átverési próbálkozásai.
A túlárazott éttermek a központokban.
A Károly-híd tömeghisztériája.

 

További beszámolók

Számomra az ő építészetük a legelbűvölőbb. Míg nálunk alig maradt fenn valami épen a középkorból, náluk a régi korok jelenléte nemcsak mennyiségében, de minőségében is meghatározó. Amikor először álltam lenyűgözve a prágai Óváros téren vagy a Szent Vitus-székesegyház falai között, olyan érzés kerített hatalmába, mint gyerekkoromban, amikor tündérmeséket olvastam – meg sem lepődtem volna, ha az égen egy sárkány bukkan fel. Ezek az épületek valóban mesébe illők, és a hangulatuk is olyan, hogy az ember könnyen belefeledkezik. Akárcsak régen a filmjeik világába. A múltban sokkal több filmet láthattunk a keleti blokk országaiból, ma már csak elvétve akad egy-egy. Mégis, sokunk emlékezetében élénken él a Három mogyoró Hamupipőkének, A bátyámnak klassz öccse van vagy a Kórház a város szélén. Ezek a művek a maguk egyszerűségében és őszinteségében mélyen emberiek – és talán épp ezért felejthetetlenek.

---

Új cseh világörökségi helyszínek és várományosok – frissített áttekintés

Az UNESCO világörökségi címet Csehország több történelmi és kultúrtörténeti helyszíne már megkapta, miközben néhány további terület még mindig várományosként szerepel a listán.

Már világörökségi helyszínek:

Az Érchegység bányavidéke – Németországgal közös kultúrtájként vált védetté, bemutatva a bányászat több évszázados örökségét.

Kladruby nad Labem kultúrtája és a ménes – A ritka lófajtáknak otthont adó tájkép és a klasszikus ménes szintén a világörökségi cím birtokosa lett.

A Nyugat-Csehországi Fürdőváros Háromszög (Karlovy Vary, Mariánské Lázně, Františkovy Lázně) – Több európai fürdővárossal együtt közösen került fel a világörökségi listára.

Žatec, a komló városa – A sörkultúra szimbóluma és a komlótermesztés hagyományainak lenyomata révén kapta meg az elismerést.

Továbbra is várományos helyszínek:

Český ráj (Cseh Paradicsom) Sziklavárosai – Ez lehetne az ország első természeti világörökségi helyszíne, látványos sziklaalakzataival és változatos ökoszisztémájával.

A jelenlegi prágai világörökségi területek bővítése – A cél a történelmi városmaghoz kapcsolódó további építészeti és kulturális értékek bevonása.

A Třeboň-i medence halastórendszere – A középkori mesterséges tavak hálózata, amelyek fenntartható haltenyésztési módszert testesítenek meg.

A Ještěd-hegy csúcsán álló szálloda és TV-torony – A hatvanas évek modernista építészetének emblematikus alkotása.

Velké Losiny-i papírmalom – Az egyik utolsó működő, kézi papírgyártó műhely Európában.

Slavonice reneszánsz házai – Gazdagon díszített homlokzataikkal és történelmi egységükkel tűnnek ki.

A nagy-morva örökség helyszínei: Mikulčice és Kopčany – A korai kereszténység és a morva államiság emlékhelyei.

A Kuks melletti Betlehem-szoborpark – Barokk kőszobrokkal teli különleges szabadtéri szakrális tér.

Terezíni erőd – Az európai történelem egyik sötét fejezetének emlékhelye.

Ostrava ipari öröksége – Az egykori bányászati és kohászati központ ipartörténeti jelentősége kiemelkedő.

Karlštejn vára – Csehország egyik legismertebb gótikus vára, amely IV. Károly császárhoz köthető.

Luhačovicei gyógyfürdő – A századforduló szecessziós stílusában épült fürdőváros különleges atmoszférával.

---

Humpolecről egyetlen biztos emlékem volt: hogy ott főzik a Bernard sört, amelynek több változatát is rendszeresen fogyasztom. A kedvencem a Sváteční ležák, amit szerencsére itthon is be lehet szerezni – jó szívvel ajánlom bárkinek, aki szereti a karakteres, de mégis könnyen iható világos söröket. Titokban reménykedtem benne, hogy nyitva találom a főzdét, vagy legalább az ajándékboltot, de a késő őszi valóság gyorsan lehűtötte a lelkesedésemet: "természetesen" zárva volt minden. Kár érte, mert a kirakat mögött sorakozó sörös ereklyék – Bernardos korsók, poharak, alátétek, pólók és sapkák – igazán csábító látványt nyújtottak.

Na de térjünk át arra, amit Humpolec turisztikai szempontból kínál. Van például egy igazán szép gótikus temploma, egy még szebb toronnyal – négy csinos fiatoronnyal, ahogy az illik –, és ezt két oldalról két tér öleli körbe: az Alsó és a Felső. Utóbbi határozottan kellemes kisvárosi főtér hangulatot áraszt... legalábbis tavasszal vagy nyáron valószínűleg így van. Amikor ott jártam, inkább az volt a domináns érzés, hogy „hová tűntek az emberek, és miért van ilyen dermesztő hideg?”.

---

Csehországban elképesztő mennyiségű vár és kastély található – olyan sűrűséggel, hogy az ember szinte bármerre indul, biztosan belebotlik egy történelmi épületbe. Ezzel kapcsolatban azonban egy furcsa tapasztalatom is van. Többször ajánlottam már ismerőseimnek, hogy ha új úti célt keresnek, ahol még nem jártak, menjenek Csehországba. Küldtem nekik leírásokat, linkeket, hasznos tudnivalókat – mindent, ami egy jó utazás megtervezéséhez kellhet. A reakció viszont többnyire csend volt. Hónapokkal később, amikor már rákérdeztem, legtöbben csak annyit mondtak, hogy még nem néztek utána, mert nem volt idejük. Ez meglepett, de később sem tértek vissza a témára – és természetesen az utazásból sem lett semmi. Értelmes magyarázatot nem adtak arra, miért nem szántak legalább egy pillantást az anyagokra.

Csehországban járva az is feltűnt, hogy Prágán kívül alig látni magyar turistát – valamiért oda még eljutnak, de a többi város, tájegység, kastély és fürdőváros mintha láthatatlan lenne számukra. Mi már régóta visszajárunk, és soha semmilyen kellemetlenség nem ért minket. Ár-érték arányban szerintem ez az egyik legjobb úti cél Európában, és a látnivalók gazdagságához hasonlót kevés hely kínál. Mostanában úgy szoktuk megszervezni az utakat, hogy kiválasztunk egy bázist, ott megszállunk, és onnan csillagtúraszerűen fedezzük fel a környéket. Annyi felfedeznivaló van, hogy így is nehéz lefaragni a listát.

Ha valaki meg tudná mondani, miért idegenkednek a magyarok ettől az országtól, hálás lennék – mert én tényleg nem értem.

---

A kitűnő sörök önmagukban kevesek lennének, ha a városnak nem lenne valamiféle szexepilje – de Brnónak bizony van. A történelmi belváros nem olyan nagy, mint Prágáé, viszont meglepően egységesen őrizte meg eredeti arculatát. Néha persze még a legszebb tereken is felbukkan egy-egy szocreál "ékkő", ami kilóg az ódon környezetből, de ezeket is lehet akár az emberi gyarlóság mementójaként értelmezni. Közben látni, hogy építkeznek, alakulnak a közterek, és a nagy táblák büszkén hirdetik, hogy mindez uniós támogatásból valósul meg. Hogy ebből máshová is jut – nos, nem lenne meglepő, ahogy azt egy helyi söröző csaposa is megjegyezte, akiről később kiderült, hogy korábban a védelmi minisztériumban dolgozott: „Ezen már csak a külföldi vendégek csodálkoznak. Mi tudjuk, mennyire áthatja a politikát a korrupció.”

Ennek ellenére a város nem mutatta válság jeleit: az emberek vidáman korzóztak, élvezték a nyári meleget, és semmi sem utalt semmiféle politikai megrázkódtatásra. Bár csak egy szeletét láttuk Brnónak, az élhetőnek tűnt: gyönyörű lakóházak, tágas zöld terek, árnyas sétányok és meglepően sok villamos. A város közel 400 ezer lakosára 79 kilométernyi villamoshálózat jut 13 vonalon, és mivel ezek többsége áthalad a belvároson, ráadásul mindegyik más típusú szerelvénnyel közlekedik, valódi színes villamoskavalkád tárul a látogató elé.

---

Bevallom, amikor nekivágtam ennek a kirándulásnak, nem épp erre számítottam. A szlovákiai túrák emlékei, a múlt szürke szocreál építészeti hagyományaival – ezek a jellegtelen, minden esztétikát mellőző formák – után igazi felüdülés volt szemügyre venni északi szomszédunk szomszédjának épített örökségét. Határozottan tetszik, sőt: elismerést vált ki.

Gyorsan fogynak a kilométerek Telc felé, még akkor is, ha az utat óvatosan kell venni. Ez a vidék a kerékpárosok kis paradicsoma: lábikra-bajnokok bukkannak fel mindenfelé, néha egész karavánokban tekernek a kisiskolástól az ősz szakállú aggastyánig. Telc belvárosa aztán maga az időutazás. A hibátlanul fennmaradt főtérrel és a késő gótikus, reneszánsz épületek sorával szinte megelevenedik a XVI. század. A barokk díszkút a tér közepén, az apróköves utak, a boltíves árkádok – mind a múltba rántják az embert. Ha nem gördülnének át néha autók a macskaköves úton, már-már azt hinnénk, végleg visszacsöppentünk a történelembe.

Alig győzöm kapkodni a fejem. A reneszánsz polgárházak oszlopokon nyugvó sora, a gazdagon díszített homlokzatok, a finom oromablakok és frízek egymással versengve mutatják, mennyire tudott a szépségre törekedni ez a kisváros. Telc nem hivalkodik, csak egyszerűen lenyűgöz.

Fotóegyveleg

Kroměříž - g . a. fotója

Olomouc - Tom fotója

Kutna Hora - s. j. fotója

Litoměřice - p. m. - fotója

Vissza az elejére

Kommentek