ÚTIKRITIKA.HU / Finnország






Finnország

Finnország dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Finnország dióhéjban

  • Finnország észak-európai (nem skandináv!) ország 337 030 négyzetkilométer területen, lakossága kb. 5,5 millió (2017-es adat). A finnek maguk az országukat jellemzően nem tekintik Skandinávia részének.
  • Finnország keleten Oroszországgal, északon Norvégiával, észak-nyugaton Svédországgal határos. Az Ezer tó országának nevezik, ami tényleg szerény titulus, ha azt vesszük, hogy valójában legalább 188 ezer van belőlük. Az ország területének 10 százalékát borítják tavak.
  • Finnország fővárosa: Helsinki, ami 1458 kilométerre van Budapesttől.
  • Finnországban az euró a hivatalos pénznem.
  • Finnország finn neve: Suomi (szuomi, amiben az sz kicsit s hangzású is).
  • Általános vélemény szerint Finnország drága az átlag turista számára, de nem annyira, mint Norvégiában vagy Svédországban.
  • Repülés Finnországba

Az UNESCO világörökségének részei Finnországban:

Időjárás

Finnország meglátogatására az optimális időzítés: június, július vagy augusztus.

Finnország időjárása

,, A legnagyobb para az országgal kapcsolatban az időjárás. Pontosabban a tél. A hosszú, sötét, hideg tél. Igen, normál esetben a tél egészen áprilisig, május elejéig eltart. Az idén szerencsénk volt, korán tavaszodik, de fent északon még tegnap is esett a hó. Igen, valóban nagyon sötét van. De, ha a dolgok a rendes kerékvágásban haladnak és novemberben leesik a hó, akkor utána a sötétség már nem olyan elviselhetetlen. Egyrészt, mert a hó világít. Másrészt, mert az itteni tél nem az otthon megszokott szürke. Gyakran süt a nap.

Van itt valami, amiről soha senki nem beszél és ami szerintem a télnél sokkal fontosabb: Finnországban még megvan mind a négy évszak. Az ősz színpompás, a tavasz virágillatú, a nyár élénkzöld. És világos!

Kárpótlásul a téli megpróbáltatásokért már március elején elkezd világosodni és áprilisban ott tartunk, hogy este 8-kor még vígan süt a nap. A dolog aztán odáig fajul, hogy északon egy ideig egyáltalán le sem megy majd, itt délen inkább csak rövid, szürke éjszakákat hoz. Az itteni időjárás a gyerekkoromat juttatja eszembe. A teleket, amikor szánkóztunk, mert volt hó. A csípős tavaszi reggeleket, azt, ahogyan fokozatosan borul virágba és zöldül ki a természet, nem pedig egy hét alatt. A nyár nem 40 fokos fülledt, hanem 25 fokos, mérsékeltebb. Az ősz színes, lassan múló." forrás

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Az érintetlen, romlatlan, nagyon természetes természet, a levegő metsző tisztasága, a rengeteg tó, végtelen és sűrű erdők, szigetek, sajátos finn idill, északi egzotikusság, a hatalmas szabad területek, a zsúfoltságtól mentes miliő
  2. A városok tisztasága, a modern építészet egyszerű szépsége, az ízléses visszafogottság
  3. Mindenkivel könnyen lehet beszélni angolul
  4. Az ahogy a finnek élvezni tudják a rövid nyarukat, a szabadidős aktivitásuk az év teljességében, a vidéki nyaralóházak
  5. Igazi finn szaunázás a tóba rohangálással kombinálva, elképesztően sok szaunájuk van
  6. A finom rozskenyerek, a vadbogyók kreatív jelenléte a finn ételekben
  7. A csaknem tökéletes közbiztonság, a békés légkör
  8. A tisztességes, szerény finnek (na nem mindenki ilyen), barátságosak a maguk módján
  9. Nagyon modern, felvilágosult ország
  10. Lappföld különlegessége, a mai nép hagyománytisztelő életmódja, a sok aktív turisztikai lehetőség (pl. kenuzás)
  11. Porvoo kisváros nagyon tetszett!

Nem tetszett

  1. Minden borzasztó drága (bár olcsóbb, mint Norvégia)
  2. Szeszélyes időjárás
  3. Nyáron (június, július) a természetben (tavak, erdők tájékán) a rengeteg szúnyog
  4. A nyugalmassága unalmassá is válhat
  5. A finnek nem elég közvetlenek, nem könnyű velük alaposabban szóba állni, sokan közülük szűk látókörűek és szorongósak
  6. Nehéz felfedezni az országot a nagy távolságok miatt
  7. Nincs sok érdekes történelmi emlék, kulturális turizmus szempontjából szegényes, a városok nem túl érdekesek
  8. A csodás természetet csak rövid ideig lehet jól élvezni egy idő után monotonná válnak a szép dolgok is
  9. A finnek közül sokan nem szeretnek segíteni a turistáknak, nem ellenségeskedésből, tán inkább óvatosságból, lustaságból
  10. Az igazából nem veszélyes, de idegesítő részegek a kocsmákból és a bulihelyekről kijövetelkor

Vélemények

,, Finnországban szinte minden a legjobb, ami az infrastruktúrát illeti. Ami viszont hiányzik innen, a látnivalók. Van persze jó pár érdekes dolog, világörökséghez tartozó sziget, katedrális, sziklatemplom, meg miegymás, de nem estem hanyatt egyiktől sem. Így hónapokkal később visszagondolva nem is tudok sokat felidézni a látottakból.

Az emberek hűvösek, de sokkal barátságosabbak, mint a svédek. Az emberek segítőkészek, de nem fognak odajönni, hiába tűnünk nagyon elveszettnek. Kérdezzünk!
Szállás és étterem rengeteg van, de győzzük kifizetni! Van itt minden, amit akarunk, a helyi konyhát nem nagyon kell erőltetni. Ha valami különlegeset akarunk, akkor nyúljunk nagyon a zsebünkbe és vegyünk valami lappföldi kaját, vagy medve-pástétomot, vagy tudom is én.
Az árak számunkra szinte elérhetetlenek. Egy sör a kocsmában 10 euró, egy átlagos kaja 15 euró. A szállás nagyon drága, de szinte minden az. A bolt sem kivétel, így nehéz megúszni a helyet nagyobb pénzköltés nélkül. Ha napi 30 eurós költség-limitünk van, jobb, ha kihagyjuk Helsinkit, vagy nagyon szarul fogunk élni.
Visszajönnék? Inkább nem. Bár imádtam Lappföldet és az ország északi részét, a fővárosban nincs semmi, ami vonzana. Persze egy állásajánlat más tészta, de ha látogatóba kell jönnöm az országba, maradnak a tavak és a végtelen erdők. (2016)" forrás

rövidke finn szó

Olvasmányos linkek

"A finn nyár olyan, mint a zsákbamacska. Nem tudhatod, mit hoz: esőt, szelet vagy kánikulát. Egész évben ezt várod, de mikor végre elérkezik, azonnal elkezdesz aggódni, vajon meddig tart. Igyekszel minden egyes napsütéses napot kihasználni, mert ez itt egy eléggé könnyen jött, könnyen megy dolog... Mikor ezt a cikket írom, közeledik Szent Iván éj, itteni nevén Juhannus, a nyár legnagyobb ünnepe. Északon ugyan felesleges ünnepelni a leghosszabb nappalt, mivel hónapokig tart a 24 órás világosság, de azért had legyen egy újabb alkalom a féktelen vedelésre. Na jó, nem csak arra: ilyenkor a legtöbben családostul elutaznak a saját (vagy bérelt) tóparti, folyóparti, tengerparti vityillójukba (mökkibe), grilleznek, aztán pedig hatalmas tüzet gyújtanak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket.

Nem hiszem amúgy, hogy létezik a finneknél grill-bolondabb népség. Ez is a nyárkultusz része, kicsit olyan, mint a medve az árnyékkal. Az első grillezés azt jelenti, a nyár hivatalosan is elkezdődött. (És igen, van, hogy május végén sapkában, kesztyűben grillez az apuka a teraszon, kinn 10 fok és orkán erejű szél. De csak azért is!) Finnországban a tél mindig túl hosszú. Ez tény. Viszont ha elérkezik a nyár, még ha csak egy napira is (ugye van az a vicc, hogy 2 finn beszélget, az egyik megkérdi, milyen volt a nyár, mire a másik közli, hogy nem tudja, mert mindkét nap részeg volt…) szóval, ha elérkezik, az kárpótol a téli sötétség és hideg minden nyűgjéért.

Nem csak azért, mert kellemes meleg van, de nem folyik rólad a víz vagy, mert tényleg te döntheted el, hogy reggel 9-kor vagy éjjel 3-kor indulsz útnak, ugyanolyan világos van; hanem, mert történik valami az emberekkel is: az alvó városok élővé válnak, megtelnek a teraszok, a vízpartok, mindenki vidámabb, nyitottabb, a bölcs finn asszonyok ilyenkor küldik el a fiatalokat "vadászni". Az emberek kimerészkednek, kijönnek, egyesek kirontanak a fényre. És persze mindenki napsugár-gyűjtögető életmódot folytat: világosságot és meleget raktároz a hosszú, sötét téli napokra." forrás


"A finnek tényleg kicsit zárkózottnak tűnnek elsőre. Főleg igaz ez a finn vidéken, a kisvárosokban. A fővárosi régióra ez már annyira ez nem jellemző, mert ott már hozzászoktak a külföldiek jelenlétéhez. Nekem csak jó tapasztalatom van a finnekkel kapcsolatban. Nagyon segítőkészek, ha még nem is beszélik az angol nyelvet, ha segítségre szorulsz, valahogy kézzel, lábbal útbaigazítanak. Vidéken kevesebben tudnak angolul, mint Helsinkiben. Az is jellemző rájuk, hogy ha beszélnek is angolul, szívesen átváltanak finnre, nagyon kényelemszerető nép, és ebben is kicsit kényelmesek. A finnekre nem jellemző a formális udvariaskodás, a felesleges beszéd. A kérdésekre készségesen válaszolnak. A finnek nagyon egyenesek és nyíltak, azonnal megmondja, ha valami problémája van veled." forrás


Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Kernné Riebel Brigitta, 2017. 09. 12. 23:06
Még egészségügyis diákkoromban nyertem egy tanulmányi utat Finnországba. Lahtiban és környékén töltöttünk el 1 egész hónapot. Fantasztikus volt Finnország októberben! Jártam már egy pár helyen, de olyan tiszta levegőt még sehol nem éreztem. S tényleg lépten-nyomon tavakba botlani, kristálytiszta tavacskákba. A mi diákszállásunk Lahti külvárosában volt, teljesen modern, mindennel felszerelt, természetesen csodás kilátással egy tóra, egy parkra, ill. körülötte olyan volt a táj, mintha egy erdőben laktunk volna, ott több az erdős jellegű táj, mint maguk a lakóházak. Egyvalami volt zavaró, sőt, mondhatni ijesztő, pontosan emiatt a nappal csodás, hajnaltájt viszont borzalmasan sötét erdős jellegű tájban, hogy ilyen "körülmények" között kellett kimenni a buszmegállóba, ugyanis a nyeremény feltétele az volt, hogy dolgozni is fogunk a Lahti-i kórházban. Őszintén, tényleg féltem abban a sötétségben elsétálni a buszmegállóig, ami szinte egy erdőben állt (a távolban alig-alig látszottak lakóházak fényei), s nem hazudok, ha azt írom, hogy időnként morgást hallottam magam körül. Szóval amikor megjött a busz, az valóságos megváltás volt. A kórházban a munkát egyébként nagyon élveztem, gondolhatjátok, mennyire jól felszerelt, inkább egy nagyon barátságos intézmény volt, főleg, hogy én gyermekápolóként a gyermekosztályra voltam beosztva. A nővérek mindent megmutattak, igazából olyan volt, mintha csak ott vendégeskedtem volna. Azért volt egy kis "betegem" nekem is, egy fél éves kislány baba, sosem felejtem el, Caritas volt a neve. Mindenki nagyon kedves volt, még a svéd munkatársak is. A kórház kantinjában ettem életem legfinomabb halfogását, sosem felejtem el, a tetején mandulás szósz volt, valami eszméletlen finom! Az is tetszett, hogy a kórház dolgozói nem különültek el egymástól, tehát pl. az orvosok simán együtt étkeztek a takarítókkal és talán mondanom sem kell, hogy minket sem néztek ki, hanem mindig szorítottak nekünk is helyet. Szóval ha a hajnali várakozást a sötétben nem számítjuk, nagyon szép emlékeim vannak az ottani munkakörülményekről. Az egyik gyermekápolónővel a mai napig tartjuk a kapcsolatot és levelezünk. Ami még egy kicsit zavaró volt az ottlétünk alatt, az az volt, hogy a külvárosból besétálni a városba (mondjuk egy kirándulás, túraként) roppant hosszadalmas volt, mintha sosem akart volna véget érni a gyalogút. Szó se róla, tényleg semmihez sem hasonlítható az ottani természet, látszott, hogy nagy becsben tartják. A városban kint már jóval tartózkodóbbak voltak a felnőtt emberek. A tinik meg udvariasan kedvesek, voltunk velük pizzázni, feltűnt, hogy milyen sok salit esznek, előételnek is egy-egy nagy tányérral, aztán meg a pizza mellé is. Sajna a diszkóba nem engedtek be, mert még nem voltunk 18 évesek. Így a városban sétálgattunk, de leszámítva a sokféle színben játszó szökőkutat egyéb látnivaló nemigen volt. Késő este még elvittek minket szaunázni is. Kijőve mi magyar lányok majd megfagytunk, a finn fiatalok meg simán kijöttek a mínuszokba vizes hajjal... brrr! Már említettem, hogy ott ettem az egyik legfinomabb halfogást, sok halat fogyasztanak, de a rénszarvas húsát sem vetik meg, mi is megkóstoltuk, nagyon finom volt szegény, főleg a bogyós mártással. Betévedtünk egy nyelviskolába is, meglepődtünk, hogy az ott tanuló finnek éppen magyart tanultak (merthogy ugye rokon nyelv a miénkkel), beültünk hozzájuk, szívesen fogadtak és megtanítottuk egymást 1-10-ig számolni. Azóta is el tudok finnül 10-ig számolni, pedig már jó 20 éve voltam Lahtiban. Mindent összevetve egy teljesen más világ az övék, amit érdemes kipróbálni még akkor is, ha hideg van. Finnországot azoknak ajánlom, akik szeretnek betekintést nyerni más emberek kultúrájába, mindennapjaiba.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon