ÚTIKRITIKA.HU / Zöld-foki Köztársaság






Zöld-foki Köztársaság



Zöld-foki Köztársaság

Zöld-foki-szigetek dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Zöld-foki szigetek dióhéjban

A nyugat-afrikai partokhoz közeli, afrikai országnak számító Zöld-foki-szigetek (pontosabban Sal szigete) 5145 kilométerre van Budapesttől. Az egzotikus utazások iránt nyitott, illetve a télből nyárba menekülés lehetséges irányait kereső magyar turisták körében a Zöld-foki-szigetek talányos desztináció, jószerével semmit nem tudnak róla. Mint annyi mindenben, ebben is le vagyunk maradva a nyugat-európaiaktól. A franciák, az olaszok, a britek, a hollandok, a németek, és persze a portugálok körében manapság már közismert úticélról van szó.

A magyar utazási irodák kínálatában alig-alig jelenik meg, pedig sok érv sorakoztatható fel mellette: Sokan szívesen utaznak egzotikus helyekre, de a munka, az anyagiak, a gyerekek, az iskola miatt többnyire csak 7-12 napos turistáskodásra, nyaralásra tudnak időt engedni. Ezért fontos, hogy a téli hidegből menekülésnél a repülés ne legyen hosszú és az időeltolódás fizikai hátrányait ne kelljen elszenvedni. Az utóbbi teljesüléséhez Afrika irányába kell nézelődni. Csakhogy az afrikai kontinensen Mauritius, a Seychelles és Dél-Afrika nagyon messze van. Szóba jöhet a viszonylag közelebbi Kenya és Zanzibár. A Kanári-szigeteken, Egyiptomban a Vörös-tengernél télen nem garantált az igazi nyaraláshoz szükséges 22-23 fok fölötti nappali meleg. Sok tengerparti afrikai ország egyszerűen nem alkalmas nyugalmas, biztonságos nyaralásra. Na és itt jön a képbe a Zöld-foki-szigetek lehetőségként, ha tudunk róla.

  • Télen a hőmérséklet kellően meleg, de forróság nincs. Igen szegény ország, de jó a közbiztonság, és a turista a lényeges szolgáltatásokat megkapja. Kellemes a lakosság, a politikai helyzet konszolidált, nincsenek csatározások, tüntetések, merényletek, vallási türelmetlenség, sztrájkok.
  • Előny, hogy nincs vészesen hosszú repülés. Ha Lisszabonon keresztül utazunk, akkor az összes repülési idő kellemesen megoszlik az átszállással, sőt összejöhet egy megállás is a fantasztikus Lisszabonban, ahol ráadásul télen nincs didergés.
  • Tény és való, hogy az idegenforgalom infrastruktúrája, a szórakozóhelyek, a pénzköltés választéka nem olyan nagyvilági, mint a Kanári-szigeteken. De sokan vágynak egyszerűbb, romantikusabb, természetesebb, nyugisabb, csendesebb helyekre.
  • Az utazók visszajelzései, avagy az utazást tervezőknek a vitafórumokon feltett kérdései alapján megállapítható, hogy a Zöld-foki-szigetek vonatkozásában a két legjellemzőbb kérdőjel az, hogy lehet-e elég sok mindent csinálni ott, és az erős szelek mennyire akadályozhatják meg a tengeri fürdést. Nem egyszerű ezekre a kérdésekre válaszolni, mert az ország kilenc szigetén, sőt azokon belül is vegyes a helyzet.

Ami a szórakozási programozási lehetőségek választékát illeti, mint azt fentebb említettük a Zöld-foki szigetekre nem bulizni, vásárolgatni, divatbemutatózni mennek az emberek, hanem nyugodtan pihenni, sportolgatni, napozni, érdekes természetet látni. Ami a tengeri fürdést illeti, a szigeteken mindent eldönt az, hogy piros, sárga vagy zöld zászlót raknak ki. Nem csupán a szelek jelenthetik a fürdés, a tengeri sportolás akadályát, hanem a tenger állapota, hullámzása. Szélcsendben is kitehetik a piros zászlót, amikor tilos a fürdőzés. A sárga zászlónál a rutinosabb úszóknak tanácsos csak taktikázni a hullámvonalakon keresztüli manőverezésekkel. A sárga zászlós időszakban tehát lehet a vízbe menni, de strapás lehet. Általában az jellemző, hogy a strandokon napoznak, sétálgatnak az emberek, de nagyon kevesen vállalkoznak pár percnél hosszabban időzni a hullámos tengerben. A kérdőjelek arra valók, hogy az úti kritikus írjon róluk, de hangsúlyoznunk kell, hogy a Zöld-foki-szigetek-i látogatás bőségesen ad alternatívát arra, hogy ne a tengeri fürdőzés körülményeitől vagy a széljárásoktól függjön az utazás sikere. Jelentős kárpótlást jelenthet például az, hogy kilométereken keresztül lehet sétálni a tengerparton, zavartalanul, néptelen szakaszokon át. Nagyon megnyugtató, kellemes időtöltés. Nagyon szépek a strandok!

A Zöld-foki szigetek portugál neve: Cabo Verde, amit kb. így kell kiejteni: káb verd, azaz a szóvégi e betű lenyelhető; az angol Cape Verde pedig: kép vörd

Zöld-foki-szigetek gazdagon: Sal és Sao Vicente cápalessel 10 nap / 8 éj

A hivatalos fizetőeszközük a zöld-foki escudo (CVE)

A Zöld-foki szigetek-i utazással kapcsolatos bármilyen kérdéssel, problémával forduljon nyugodtan az úti kritikushoz az utikritika@utikritika.hu e-mail címen, sőt még inkább Kovács Maya utazásszervezőhöz, aki nemrégiben járt ott: maya.kovacs@vista.hu

Maya a Sal szigeten magyar asszisztenciát is tud szervezni.

Zöld-foki-szigetek gazdagon: Sal és Sao Vicente cápalessel
10 nap / 8 éj

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Nem kellett sokat repülni a télből a melegbe
  2. Hogy Sao Vicente sziget választása révén eljutottunk Sao Antao-ba, ami feltehetően az ország legizgalmasabb domborzatú szigete
  3. Nincs nagy turisztikai felhajtás, elég egyszerű az egész, nyugi van
  4. Sal egyik partszakaszán a csodaszép sárga dűnéken rohangálni
  5. Sao Vicente-n megtalálni a jó éttermeket
  6. Örülünk, hogy láttuk ezt az országot is

Nem tetszett

  1. Sal szigetén alig van figyelemre igazán méltó néznivaló
  2. Santa Maria város két órás látogatás után már unalmas
  3. A sok szél, a hullámok miatt nem könnyű a tengeri fürdés
  4. A helyi népek túl bizalmatlanok a külföldi turistákkal szemben
  5. Ismétlésre nem való desztináció
  6. A közbiztonsági helyzet nem megnyugtató azok számára, akik lakott településeken akarnak helyi kiséret nélkül mászkálni 

Vélemények

"A Nyugat-Afrikához tartozó Zöld-foki-szigetek csoportja elfeledett gyöngysorként lapul az Atlanti-óceánban. Gyönyörűséges és szemérmes ékszer a hatalmas világtengeren. Titokzatos kincsestára Földünknek, mely - merészebb elképzelések szerint - akár az elmerült Atlantisz „írmagja” is lehet. Annyi bizonyos, hogy van benne valami spirituális kisugárzása, ami már sokak fantáziáját megmozgatta. Ritka - az óceáni szigetvilágokat csak elvétve jellemző - különlegessége, hogy a 10 nagyobb sziget (a „picik” inkább csak zátonyok) mindegyike más és más karakterrel bír. Az ismertebbek - Sal és Boa Vista - büszkélkedhetnek a leghosszabb és legcsodálatosabb azúrkék tengerparttal és hófehér homokkal. A Fogo nevű, mely látványra és földtörténetileg is maga a „Vulkán”. Magasságát tekintve a legnagyobb, Santiago pedig területét tekintve, a főváros ez utóbbin fekszik. Van a szigetek között sűrűn lakott, s van lakatlan is. Utóbbira példa a néptelen homoksziget, Santa Luzia.

Ha valakinek még kétséges lenne Földünk eme szegletének különleges vonzereje, az vessen egy pillantást az éghajlati és időjárási adataira: az év 350 (!) napján süt a nap, az átlaghőmérséklet 20 és 30 °C között van, az óceán 12 hónapon át fürdésre csábít, (mivel vize végig 22 - 27 °C-os). S a kedvező adottságok még sorolhatók tovább: nincs se esős évszak, se monszun, kellemes a páratartalom, ismeretlenek a trópusi betegségek, nem élnek errefelé veszélyes állatok. Végül ne feledkezzünk meg a "zöld-foki aduászról" sem: a meglepetéssel teli szigetek mindössze 5 órányi repülőúttal elérhetőek Európából!" (az afrikai országban élő Barbara, 2012)


"Barátságosak az emberek, szép a vulkanikus táj, finom a hal, kellemes a klíma, látványosak a strandok, sok vízi sportot lehet űzni. Folyton süt a nap, nem ez a legfontosabb, ilyenkor télen? Tetszik, hogy a helyiek ennyire benne élnek a zene érzésvilágában és mennyire stressz mentesen élnek. Jó érzés, hogy nincsenek közbiztonsági aggodalmak. Azért hallottunk arról, hogy a turizmus növekedésével a tolvajlási aktivitás is fejlődni kezdett. A szegénység látványa nem lombozott le minket, de nem is volt lélekemelő, ahogy a piszok látványa sem. A szenegáli zugárusokat nem csíptem, nem ide valók. Sok a turisztikai építkezés és ez néha zavaró volt. Érlelődik ez a hely, szívesen visszajönnék néhány év múlva. Ajánlom másoknak is, de nem biztos, hogy mindenkinek úgy bejöhet a Zöld-foki, mint nekem. Teneriféhez, Grand Canaria-hoz képest a Zöld-foki egyedibb, egzotikusabb élmény, még akkor is, ha nincs semmi világrengető, híres látványossága, nincsenek jelentős műemlékei. Kikapcsolódtunk, ellazultunk, élveztük a természet apró varázslatait. Nem egy nagyvilágias hely. Na és? Annyira jó nekünk mindig a nagyvilágias?" (Miklós, 2011)


"Úgy éreztem magam, mint aki megfogta az Isten lábát. Nyárba pottyantam a dermesztő télből. Porcikáim felengedtek és magukba szívták a hétágra sütő Nap forró leheletét. Hogy ez milyen csodás érzés, az tudja leginkább, aki már nem mai gyerek. Tíz sziget, melyek közül üdülésre Boa Vista kínál ideális feltételeket. Sivataggal összeölelkező tenger, pálmafák, kaktuszok és bugonvillea. All inclusive ellátásáról elég annyit, hogy mindent nyújtanak, ami csak szemszájnak ingere. Ne sajnálja a pénzt a tengerre néző szobára, mert olyan szépségben lehet része, amilyent csak a természet tud nyújtani! A szigeten található Afrika legszebb szűz homokpartja is, a 16 kilométernyi Santa Monica. Az egykori rabszolga kereskedelem útvonalán fekvő hegyes-dombos Sao Tiago sziget (Praia) színes emberanyagával, sodrásával, piaci hangulatával ragadott magával. Ott láthattam a világörökség részének számító Cidade Velha erődöt. Megmártóztam Só-sziget (Sal) vulkáni kráterének szalinájában, most pedig Sao Vicentére készülök, hogy utána megint élvezhessem Boa Vista földi paradicsomát. Egyetlen jó tanács: lehetőleg ne utazzon február vége-március közepe között, mert a Szaharából fújó szél homokfátylat fon a Nap köré, és kevésbé tudja élvezni a téli nyaralást." (Bandi, 2012)


"Párommal, 2011. decemberének végén nyaraltunk, a Sao Vicente nevű szigeten töltöttünk 7 napot. Cabo Verde, az aktív pihenést kedvelőknek, a más kultúrákat és népeket megismerni vágyóknak, és természetesen, a hullámlovasoknak fog felejthetetlen élményt nyújtani.

Szállásunk: közel az óceánhoz- a Foya Branca hotelben volt. A szálloda tiszta, - naponta takarítanak-, a reggelivel meg voltunk elégedve. Egyszerűbb étkeket, melegszendvicseket egész nap lehet enni a hotel éttermében. Szobánk erkélyéről láttuk és hallottuk az óceánt. A szálloda, a sziget fővárosától Mindelo-tól, kb. 10-15 perc autóútra található.

Idegenvezetőink: Barbara és Erika voltak, akik egy ideje a szigeten élnek, és egy kisvállalkozást üzemeltetnek. Barbi és Erika, valamint Peti, Erika férje, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, valamint jól felkészültek a sziget történelméből, és sokat meséltek a helyiek szokásairól. Volt, hogy az esti vacsorához valót, a helyi zöldségpiacon és halpiacon vásároltuk meg. Fürödtünk az óceánban, mely a nagy hullámok miatt maradandó élményt nyújtott. Az óceán vize élvezhető, kellemes, hőmérséklete kb. 22 fokos volt.

Időjárás: A szél, ebben az évszakban zavaró lehet, főleg az óceánparton, mivel a homokot nagy sebességgel hordja a szél. A Nap égető, amennyiben nem takarja felhő. Idegenvezetőink szerint az ottlétünk alatt a sziget időjáráshoz képest, rossz idő volt, kb. 25 fok, "térdig érő" szél, a napot pedig felhők takarták ottlétünk jó részében. Ez viszont a túrázáshoz kiváló volt. Idegenvezetőink szerint novemberben esik eső, ekkor viszont árvíz mossa a szigetet. A Salamansa nevű kis faluba is ellátogattunk, mely közel van az óceánparthoz. A falucska párszáz lakója 3 család leszármazottja. Az óceánparton egy fiatal házaspár, kitesurf bérbe adással fogalakozik, ill. a sportot maguk is művelik, melynek a sziget ezen része kedvez. Ezen kívül még számos érdekes helyen voltunk Sao Vicente szigetén, mint pl. a Viana vulkán, amelyet mi is megmásztunk.

Santo Antao vulkáni szigetére is átkompoztunk, mely gyönyörű. Itt, az óceánparti városkák viszonylag nagyobb települések, ahol több ezer ember él. A helyiek egy része, a hegyekben elszórt házacskákban, kunyhókban lakik. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Én itt láttam életem első igazi földi paradicsomát: vulkáni hegyoldal völgyében patakocska, mellette kis akolok, ahol az állatokat tartják, felette pár kunyhószerű házacska. A házacska és az akol körül, kis teraszokon veteményesek vannak. Mindenük megvan... 110 Zöld-foki eskudót adnak 1 euróért. Euróval a nagyobb üzletekben lehet fizetni. Budapestről nincs közvetlen járat, ezért a Lisszabonból induló menetrend szerinti járattal mentünk a szigetre, melynek "nemzetközi repülőtere van", persze nem európai jellegű. Sajnos búvárkodásra nem jutott időnk, viszont salsázni tanultunk, és a gyönyörű óceánparton piknikeltünk. A szigeten portugál a hivatalos nyelv, de a helyiek egymás közt kreol nyelven beszélnek. Érdekes, színes, felejthetetlen élményekkel tértünk haza!" (Gabriella és András, 2012)


"December végén és január elején nyaraltunk ott két hetet, fele-fele időt töltve a Sal és a Sao Vicente szigeten. Sal-t azért választottuk, mert a Zöld-foki szigetek közül egyelőre csak itt vannak nemzetközi láncokhoz tartozó, 4 és 5 csillagos üdülős szállodák (resort), amelyekben kellően kényeztetők a szolgáltatások. A Riu Garupa és a Mélia Tortuga közül itthonról az utóbbit foglaltuk le, ami nem volt túl jó döntés. A Riu-nak sokkal szebb a tengerpartja. A Mélia Tortuga egyáltalán nem rossz, például az ellátás igazán szuper. A Mélia előtt reménytelen a tengeri fürdés esélye, de a Riu partszakaszánál sem láttunk tengerben fürdőzőket.

Sal szigetén egy hét alatt egyszer fürödtünk csak, egy kicsi, Santa Maria-i zárt öbölben, ami egy olyan hotel része, amit mindenkinek nagyon ajánlunk. A 3 csillagos Odjo d’Agua egyszerű, de fantasztikus hangulatú szálloda. Sajnáltuk, hogy nem azt választottuk. Sal szigetén szerintünk nincs semmi érdemleges látnivaló Santa Maria-n kívül, amely aranyos, hangulatos, de 2-3 óránál többet ott sem izgalmas eltölteni. Utólag sajnálom, hogy Sal helyet nem inkább Santiago szigetét választottam, mert az talán (a hallottak alapján) picit izgalmasabb lett volna.

Félidőben repültünk át Sao Vicente-re, amit az úti kritikus ”magyar szigetnek” nevezett, és éppen ezért választottuk. Sao Vicente-n az ottani legjobb hotelben, a 4 csillagos Foya Branca-ban laktunk. Megkedveltük fokozatosan a hotelt, főleg, hogy villánk teraszáról csodás volt a panoráma, a tengerre és a hegyekre egyaránt. Itt sem mertünk a tengerbe bemenni, mert az egy hét folyamán mindig riasztóan hullámos volt a víz. Másokat sem láttunk próbálkozni. Sao Vicente több okból is príma választásnak bizonyult. Mindelo bizonyosan a legérdekesebb, és legélvezetesebb város az országban, nem véletlen, hogy a Zöld-foki-szigetek kulturális központjának tekintik. Mindelo sokkal inkább érződik egy karibi sziget városának, mint egy fekete-afrikainak. Turisztikai szempontból sok itt még a kiaknázatlan lehetőség. Biztonságérzetet adott nekünk, hogy Mindeloban a Hotel Gaudi magyar tulajdonosa Barbara volt a védőangyalunk!

Az úti kritikusnak igaza van, nagy élménytöbbletet jelent, hogy ezzel az alig ismert országgal ott élő magyarok révén lehet megismerkedni. A Sao Vicente-i szigettúrát Petivel tettük meg és szuper volt az idegenvezetés. Egy káprázatos tengerparti szakasz kilátó jellegű autóparkolójában pompázatos pikniket varázsolt elő nekünk, rengeteg érdekeset mesélt, nagyon élveztük társaságát, és ottani alkalmazkodásának történeteit. A zöld-foki utazásunk azért elég középszerűvé vált volna, ha nincs egy hatalmas csattanója, csúcsélménye. Sao Vicente-ről egyórás kompozással mentünk egynapos kirándulásra át Sao Antao szigetére Barbarával. Vicces, hogy az ország nevében benne van a zöld szín, ami egyáltalán nem jellemző a szigeteire. Na, Sao Antao az egyértelmű kivétel. Rengeteg helyen jártam a világon, sok csodás helyet láttam, azaz el vagyok kényeztetve élményekkel, kép élményekkel, de Sao Antao képes volt letaglózni elképesztő tájaival. Leírhatatlan a szépsége, sőt azt hiszem, hogy fotókkal sem lehet kellően érzékeltetni azt, hogy miért olyan izgalmas és gyönyör?. Ehhez jött pluszként Barbara társasága, aki bensőségessé, otthonossá tette számunkra az egész programot. Tele vagyunk hálával iránta.

Évek óta szerettem volna eljutni a Zöld-foki-ra és örülök, hogy sikerült. De mindenkinek ajánlom, hogy az úti kritika honlapjának ide vonatkozó oldalait alaposan tanulmányozza, mert nagyon érdemes felmérni, hogy kinek való, és kinek nem idelátogatni. Előre be kell tájolni, hogy mit tud kínálni és mit nem ez az ország, különben akár csalódás is lehet a vége. Szerintem a Zöld-foki utazási ínyenceknek vagy szörfösöknek való, olyanoknak, akik nem finnyásak, kényeskedők. Ott a leggyakrabban hallható kifejezés a no stress. A türelmetlen, idegeskedő emberek utazzanak máshová, és azok is, akik nagy tengeri lubickolásokat képzelnek el." (Jani, 2013)

Olvasmányos linkek

Szörfözés

"A város halászkikötőjét is éppen felújítják, mögötte kezdődik a szállodasor. A parton tábla áll „Cabo Verde Surf Center” felirattal. A ma már világszerte népszerű paplanernyős szörf mellett a hagyományos windsurföt, azaz a széllovaglást is kipróbálhatjuk. De engem a „sima” hullámlovaglás – egyetlen deszkán siklani a hullámokon – jobban érdekel. A deszka kiválasztásában egy szenegáli hölgy segít, aki az egész világot bejárta, de Cabo Verdét, azaz a Zöld-foki-szigeteket találta a legalkalmasabb helynek a letelepedésre. Hogy miért? Nézz körül! – mondja. Csodás a tenger, mindig van szél, lehet szörfözni, este pedig bemehetsz a városba, ahol Afrika egyéb részeivel ellentétben nagyon jó a közbiztonság. Szóval, szörfözni készülünk. Kiábrándítóan nagy deszkát kapok, de ez a kezdő méret. A strandtól nem messze, a móló mögött nagyobbak a hullámok, oda kell evezni. Már értem, mitől lesznek olyan izmosak a szörfösök! Nagy deszka ide vagy oda, nem egyszerű rá felállni. A hullámok pedig kitartóan dobálnak, főleg bele a vízbe. Egyszer végre sikerül felállnom, felejthetetlen élmény a hullám tetején siklani – kár, hogy mindössze vagy húsz másodpercig tart.

Mint a Holt-tengerben

A vízi élmények után kirándulunk egyet a szigeten. Kisbusszal megyünk a Pedro de Lume sóbányába, amely ma már igazi turistalátványosság. Régen az itt bányászott sóval tartósították az útra induló tengerészek ellátmányát. A bánya az óceánparttól körülbelül két kilométerre fekszik, egy vulkáni kráter gyomrában, ahová dagálykor betör a víz. A természetes medencékben meggyűlő víz sótartalma olyan magas, hogy tetején tartja az embert. Így nyugodtan elengedhetjük magunkat, és lebeghetünk a víz felszínén, akár a Holt-tengerben. A baj csak az, hogy a sós víz a legkisebb sebet, horzsolást is elviselhetetlenül csípi, így sokáig nem fogunk lebegni az olajos érzetű tóban. A bányától nem messze egy iskolánál állunk meg. A kreol, fekete gyerekeknek mi vagyunk az egzotikum. Lelkesen dalolják egyik helyi dalukat a másik után. Aztán irány a sivatag! Sofőrünk egyszer csak letér a műútról, hogy egy, a semmi közepére helyezett kőhalom mellett állítsa le buszunkat. Előttünk a sivatag homokja, a távolban pedig egy tó vize tükröződik, benne valamiféle szigettel. Idegenvezetőnk arra kér, nézzük meg figyelmesen a tavat. Mi pedig nézzük és látjuk. Kis idő után feltűnik egy terepjáró, és átvág a tavon. Porfelhőt húz maga után. A vízen porfelhőt, ez nem stimmel. Délibábot látunk, nem is akármilyet! A kőhalom jelzőpont, innen látni legjobban ezt a különleges jelenséget. Kár, hogy sofőrünk nincs igazán formában, visszafelé indulva véletlenül áthajt a kőrakáson. Lehet, hogy mi láttuk utoljára azt a tavat?

Utazásunkból már csak egy dolog hiányzik: a caboi hangulat

Santa Maria kisváros Pirate (Kalóz) nevű diszkójában brazil estet hirdetnek. A program csak éjjel egy órakor kezdődik, ezért a városba indulunk „hangolni”. A főutcán egymást érik a kisebb-nagyobb bárok, ahol a turisták mellett sok helyivel találkozhatunk. De sok vérbeli szörfös is múlatja itt az időt, némelyikük testén egy tűhegynyi hely sincs a sok tetoválás között. Néhány bemelegítő sör után bevetjük magunkat a Kalózba. A belépőért rögtön egy Caipirinha koktélt kapunk, a brazil alaphangulatot elérendő. Még nem értem, miért van homok a tánctér közepén. A műsort a helyi capoeira táncosok nyitják meg. A fél tucat izmos fekete legény elképesztő lendülettel, akrobatikus elemekkel mutatja be az egykori rabszolgatáncot. A hangulat további fokozásáról egy fiatal páros gondoskodik, akik lambadát táncolnak, sosem látott, szédítő sebességgel. A capoeirások szólója után azt hisszük, tovább már nem lehet fokozni a fergeteges hangulatot, a tetőfok mégis odébb van. Tucatnyi dobos érkezik, fehér kesztyűs, fekete fiú irányítja őket, síppal a szájában. A dobosok szédítő iramot diktálnak, beindul a szamba, a teremben kivétel nélkül mindenki táncol. Rázzák a parketten, ami jelen esetben ugye homok, az asztalokon, a pulton, mindenütt. A dobosok műsora után folytatódik a tánc, most már helyi ritmusokra. A hosszú, fergeteges hangulatú éjszaka után örök élményekkel teli ballagunk hazafelé. Előttünk rasta frizurás kislányok tartanak a lakókocsiból átalakított hamburgeres kocsi felé, az éjszaka közepén. Európai biztonság, afrikai környezet, brazil hangulat – hol is vagyunk? " forrás


,, Az Afrikához tartozó szigetek egyikén többször is megfordult az egyik barátnőm, ő mesélte, hogy a klíma itt a legjobb. Meg is kerestem gyorsan, de csak annyit mondott, amire amúgy is emlékeztem: állandó hőmérséklet, kellemes meleg és langyos szél, fantasztikus strandok és sok szörfös. Ja, és anno aösszesen három hotel volt, de azóta tíz év telt el. Mivel egy kihagyhatatlanul kedvező árat kaptunk, nem sokat gondolkodtunk – irány Capo Verde! Mivel most mindenki fél az ebolától, én is utánanéztem, és azt találtam, hogy elég komolyan veszik, minden afrikai országból érkező hajót 21 napig tartanak a nyílt vízen, és csak utána köthetnek ki, mert ennyi a vírus lappangási ideje.

A legnagyobb sziget Santiago, ahol 250 ezren laknak, és itt van a fővárosuk is, ami a Praia nevet viseli. A legkisebb sziget Brava, de a legkevesebben Boa Vistán laknak: a négyezret sem éri el a akosok száma. Ez utóbbin nem régen nyitották meg a második nemzetközi repteret, és lassan itt is épülnek az üdülőfalvak, ahova egyre több turista érkezik. Mi Sal szigetére mentünk, ahol a fő repterük van, és Európából rendszeresen járnak ide gépek már vagy 20 éve. Itt nagyjából 15 ezren élnek. A hivatalos nyelv a portugál, de mivel Sal szigetén mindig is magas volt az olasz látogatók száma, szinte mindenki beszél valamennyit olaszul is. Milánóból hat órás repülőúttal érhető el ez a sziget, és két órát kellett visszaállítani az óránkat érkezéskor, tehát jetlag-gel szinte nem is kell számolni. Novemberben este hat körül lemegy a nap. Boa Vista és Sal között jár hajó is, de mivel mindig szeles az idő, nem lehet túlzottan kellemes, viszont van belföldi repülőforgalom is a kényelmesebbeknek, bár nem túl rendszeresen. (2014)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Kovács L. Miletta, 2016. 12. 07. 14:25
Kedves Szabó Erika!

Ahogy elnézem a kommenteket vegyes érzelmekkel és tapasztalattal nyilatkoznkak a szigetről.

Februárban férjemmel és 11 hónapos kislányommal vágnánk neki az útnak azonban néhány kérdésünk lenne mielőtt bármit is lefoglalnánk.

Esetleg lenne arra lehetőség, hogy skyp-on vagy e-mailen keresztül egyeztessünk?

Köszönettel:
Kovács L. Miletta


Sőrés Kata, 2016. 12. 07. 00:01
Kedves Lapipapi!
Madagaszkár veszélyességét is cáfolnám, egy hete jöttünk haza 11-en egy 3 hetes túráról a legcsodálatosabb élményekkel! Az emberek nagyon kedvesek, a közbiztonság állítólag borzasztó de senkinek egy rossz szava sem volt hozzank. Mindenki boldog, gondolom ez zavarja ossze teljesen az európai embereket :) számomra felejthetetlen!


úti kritikus, 2016. 12. 01. 09:30
Kedves Zuzsi!
A 2. kérdéshez: Nincs menetrend szerint közlekedő hajó, komp forgalom Santiago és Maio között. Én Sao Vicente és Sao Antao között utaztam kompon, aminek volt értelme, mert Sao Antao domborzatilag talán a legizgalmasabb sziget az országban. Maio.n nincsenek különleges látnivalók. Fő vonzereje, hogy szép hosszú, nyugis strandjai vannak. Privát hajók közlekednek Santiago és Maio között, de elég rizikós arra kalkulálni, hogy valamikor, valahogy felkéredzkedhetünk egyre.


úti kritikus, 2016. 12. 01. 09:18
Kedves Zsuzsi!
Kötelező oltás nincs előírva a Zöld-foki szigetek meglátogatásához. Hepatitis A az ajánlott, a hepatitis B inkább a hosszabb tartózkodás esetére. Voltak az elmút 10 évben járványok a szigeteken, de ezeken úrrá lettek. 2015-ben volt Zika-vírus járvány, de jelenleg (2016) nincs járvány. A higiéniai viszonyok nem rosszak. Gyakori kézmosás ajánlott.


B. Zsuzsi, 2016. 12. 01. 01:56
Kedves Úti Kritikus!
Kérdésem lenne a szigetekkel kapcsolatban . A leírtak alapján nagyon szeretnénk menni, de hallottam ilyenről, hogy 4 -5 féle oltás szükségeltetik. Mi erről a véleményetek? valóban elengedhetetlen ? a másik kérdésem hogy van van a repülőnél olcsóbb lehetőség utazni a szigetek között? Mi Santiago-t néztük ki. Onnan melyik szigetre lehet eljutni egyszerűen? Maio-t érdemes megnézni ? NAgyon szépen köszönöm a válaszokat előre is


Szabó Erika, 2016. 08. 27. 04:30
Sziasztok,
zöld-foki Magyarként szeretnék hozzászólni a témához. Nem szeretnék vitába szállni senkivel, csak saját tapasztalataimat szeretném megosztani mindazokkal akik érdeklődnek Zöld-fok iránt. Jelenleg Mindelóban, Sao Vicente szigetén élek, immár 6 éve. Ezalatt a 6 év alatt nem akartak megerőszakolni, kirabolni, felnégyelni, kalózok sem támadtak rám, a hullámok sem ragadtak el, Rambó sem vagyok, csak egy 41 éves magyar nő Pesterzsébetről. Már csaknem valamennyi szigetet bejártam, legtöbbjüket egyedül illetve baráti társasággal és hatalmas élmény mert mindegyik sziget más és más. A nagy kedvenc az otthonom, Sao Vicente, ahol jelenleg lakom. A mi kis mini-Havannánk, a mi kis mini-Copacabanankkal, rengeteg zenével,kiállításokkal, karnevállal, kávézókkal, jazzbárokkal,de milyen zenével, és milyen tánccal? Cesaria Evora, Tito Paris, Lura, hogy csak a legnagyobbakat említsük és a tánc a lassú morna, a simulós-nagyon simulos coladeira, és nem számít, ki hány éves, sovány vagy kövér, nagyi és unoka együtt ropja mert a lényeg, hogy együtt legyenek, jól érezzék magukat. Sal-A végtelennek tűnő homokos strandok. Lávastrandok. Hatalmas nagy bazaltköves strandok. Sok rejtett öböllel. Természetes medencékkel. Ülök és nézem a kis halakat, ahogy cikáznak a vízben. Apró garnélarákok pediküröznek. Lassan, óvatosan legelészik mellettem egy sárga tengeri csiga. Óvatosan araszol a moszatágyon. Ragyog a nap... Visszatérve magamra, és némileg komolyabb hangot megütve, ezalatt a 6 év alatt dolgoztam étteremben, kite-surf iskolában és az egyik legnagyobb német beutaztató irodánál, irodavezetőként. Ez az iroda kiscsoportos és kifejezetten egyéni utakra szakosodott, és az alatt a három éve alatt, amíg az irodát vezettem 3 olyan esetem volt, amikor kiraboltak túristákat, azonban olyan eset, hogy megöljék/megerőszakolják nem tudok. Balesetek voltak, megcsúszott, leesett, eltört ez az, de mindig megoldottuk, hogy a szigetek bármelyikén, bármilyen eldugott szegletén is legyen a vendég, a lehető leggyorsabban eljusson az első kórházba. Mert van kórház, az ellátás működik, sőt Mindelóban magyarul beszélő zöld-foki doki bácsink van, egyenesen a Margit kórházból. :) Kalóztámadás???? Kicsit odébb Brazíliában igen, itt nem. Nem hallottam egyetlen egy esetről sem, pedig minden hétvégén a Marinában üldögélek és szürcsölöm a gin-tonicot, és hallgatom a világ minden tájáról idelátogató hajóst, mert Mindelóban van zöld-fok egyetlen yachtkikőtője (német beruházás). További jó hír, hogy van tiszteletbeli konzulunk is, ráadásul hölgy, közel 30 éve él Santiago szigetén. Aki mondjuk zsiráfot, elefántot és hasonló nagyvadakat szeretne látni, az itt nem talál. Nincs. Malária sincs, meg védőoltás sem kell. Alapvetően nincs az a nagy húúúú ez Afrika érzésem, nem is csoda, kultúra területén Zöld-fokra Brazília van nagy hatással, foci persze Portugália és nagyon komolyan veszik. Képzelhetitek mennyire élveztem a három gólunkat. Annyi mindent szeretnék leírni, hogy az nem is fér ide. Egy "apróság": nagyon, nagyon tisztelem az itteni embereket, a kitartásuk, az életszeretetük miatt. Hogy nem panaszkodnak állandóan mindenért, pedig sokkal de sokkal kevesebb adatott meg nekik, mint nekünk Magyaroknak. Boldogok. Örülnek egymásnak. Vendégszeretők. Ha Santo Antaon túrázom, tudom, bármikor, bárhova betérhetek és kapok egy pohár papaja levet és ha éppen van mit enniük boldogan osztják meg velem. És szomorúak ha elválunk és micsoda öröm, ha újra látjuk egymást! Morabeza: vendégszeretet - itt tanultam meg, mit jelent. Röviden és tömören mit tudnék még hozzátenni. GYERTEK.


úti krtikus, 2016. 08. 25. 08:45
Lapipapi! Élek moderátori jogommal és ezzel az üzenetemmel lezárom ezt a köztünk lévő vitát. Azzal vádoltad a honlapot, hogy üzleti érdekből akarja letagadni a Zöld-foki-szigetek borzasztó közbiztonsági helyzetét. Nos,3 üzenetedet három gombnyomással kitörölhettem volna, de eszem ágában sem volt ilyet tenni.
Te hajósként, ottani kikötők rejtői miliőjében élve nyilván nem azokat a tapasztalatokat szerezted, mint az odautazó nyaralók, turisták hatalmas többsége. Ők jól védett hotelekben laknak, a strandokat is valamennyire ellenőrzik, vezetett szárazföldi és hajós túrákra mennek és nem kikötői, matrózos világban időznek. Vettem a fáradtságot, időt és végigolvastam 3 különböző szállodai értékelő oldalon, 8 különböző nyelven sok tudat 2016-os vendégvéleményt, hogy találok-e bennük a közbiztonsággal kapcsolatos riasztó beszámolókat. Egyet se találtam. Persze rögtön azzal vágnál vissza, hogy ezek a véleményoldalak cenzúrázottak. Hülyeség. A hotelek vonatkozásában tele vannak kemény kritikákkal és beszámolnak a strandbolhákról, a szúnyogokról, a strandokon nyomuló, túrákat ajánló zugárusokról, a túl erős hullámokról. Sehol nem említenek banditákat, kalózokat, bandákat. Egyszerűen nem arrafelé mozognak, mint Te. Rióban, Fokvárosban stb. is megtalálja az értelmes turista azt, hogy hova szabad mennie, és mit szabad csinálnia. Te mint hajón lakó utazó egészen más tapasztalatokat szereztél, mint az átlagos turista. Szóval nem mondom, hogy a te véleményed hamis, csak az átlagos turista számára nem feltétlenül vehető egyetlen információs támpontnak. Kívánok jó hajózást békésebb vizekre. A vitánk lezárva, de szabad teret adunk e téma kapcsán mások számára.


Lapipapi, 2016. 08. 24. 22:53
Volt pár meredek sztori, de megúsztam. Én a hajómon laktam, amit saját megoldásokkal védek, és védett kikötőkben éjszakáztam... így is három próbálkozás volt betörésre... a riasztó rendszerem, ami a kikötői erőkkel volt összehangolva védett meg végül is... aztán amikor kihajóztam a környéken, továbbá 2 kalóztámadás ért, szerencsére egyik sem volt sikeres és harcra sem került sor, mert legyorsultam a fiúk bárkáját (ez a szerencse hogy a nyomor miatt, ócska lepusztult cuccaik vannak a bűnözőknek általában... a top fiúk meg rá vannak állva a maffia dolgokra, fegyver, drog, prostitúció, és nem rabolgatnak turistákat hálisten.. hacsak nem kapnak fülest hogy milliárdos érkezett, de az a milliárdos aki idejön szuper jacht-al tele szajréval az meg is érdemli)... De nem az én személyes élményem a lényeg (mesélhetnék Magyarországról, ahol Bp környéki településen 5 év alatt 12 betörés illetve próbálkozás volt a házam ellen (ezek közül volt 2-3 sikeres és nagy kárt okozó, amit csak azért úsztam meg viszonylag, mert volt biztosításom)... Hanem az a lényeg, hogy ha hónapokig ott élsz akkor ismered meg az egész hely atmoszféráját, hangulatát, embereket, véleményeket tapasztalatokat... nem kevés emberrel egyeztettem ott is a Zöldfokokon, és másutt is szóba jött a hely (leginkább vén tengeri medvékkel), hogy milyen kár érte, a világ egyik legjobb helye volt, míg portugál volt, és mára a világ egyik legrosszabb helye lett... Hidd el sok tucat vagy tán százas nagyságrendű is a tapasztalat és vélemény, amit évek során begyűjtöttem, és picurkát autentikusabbak, mint egy soha ott nem járt hivatalnok nagyokos statisztikája pl. Londonból... A hely nagyon nem ajánlott nyaralásra átlag embereknek! Mondjam azt, hogy messziről kerülendő... lassan, ha így megy tovább minden, kb Szomália szintjére csúszik... megismétlem nem okoskodni akarok, hanem megóvni embereket a nagy bajtól...!!!! Már korrigáltam ha esetleg nem vetted észre, ha nem hazudsz, akkor szimplán tévedsz... ennyi ;)


úti kritikus, 2016. 08. 24. 20:14
Kedves Lapipapi!
Kérlek, hogy az olvasóknak konkrétan számoljál be arról, hogy Te milyen rablásoknak voltál ott áldozata, vagy minek voltál valóban szemtanúja. Ez tenné hitelessé a véleményedet.
Kikérem magamnak, hogy hazudozással vádolsz. Ez nem egy olyan szokványos honlap, ahol a durva sárdobálás dívik. Fogalmazzál normális hangnemben.


Lapipapi, 2016. 08. 24. 19:32
Kedves Úti kritikus..! Nézd! Nem akarok nagy vitába vagy veszekedésbe keveredni veled, korrekt választ adtál. Én csak védeni próbálom a potenciális ártatlan gyanútlan áldozatokat... akiket itt félreinformálsz sajnos... fenntartom, hogy az a mondat, britek ide vagy oda, hogy a Zöldfoki szigeteken a közbiztonság jó... nettó hazugság, vagy naiv tudatlanság esetén legfeljebb BOTOR TÉVEDÉS... talán ők is azért hazudnak, hogy fellendítsék a turizmust oda.. nem tudom... de egyszerűen nem igaz... a világ egyik legveszélyesebb helye!!!! Abszolút vad afrikai állapotok vannak... (nyilván van némi kivétel, néhány de nem túl sok védettebb üdülőzóna, és jobb környék, amik azonban nincsenek úgy lekerítve, mint pl Dél-Afrikai Közt.-ban és fegyveres őrökkel kamerával védve, hanem ha egy bandának úgy szottyan kedve, összecsapva a rendőrséggel simán végigdúlja... Az, hogy odamész egy hétre és megúszod mert vakmázlid van utána meg a te egyetlen egy szerencsés eseted nem túl reprezentatív mintavételével kijelented, hogy ez biztonságos hely, már bocs de nevetségesen naiv dolog... Persze ismerek olyan embert, meg hallottam olyan sztorit, hogy Észak-Koreában, sőt még Szomáliában is megúszta, nem lett baja, és most veri a mellét híreszteli hogy azok milyen jó biztonságos helyek.. én nem turistáskodni szoktam, hanem a helyeket megélni.... hónapokat töltöttem ezeken a szigeteken... Tény és való hogy gyönyörű hely (legalábbis a táj, meg a még gyarmati időkből megmaradt, egyre csökkenő számú és leromló kikötő, és belváros...), bele lehet szeretni a helybe ez vitathatatlan, de nem 76 éves nyugdíjas házaspár, meg kisgyerekes újgazdag apuci anyuci helye... Ezt értsd meg kérlek és ne ajánld nekik, mert ÉLETVESZÉLYBE SODROD ŐKET!!! Leírtam kinek ajánlható és ők akár még élvezni is fogják persze még ehhez is kell szerencse, mert ha egy nagyobb komolya banda áll rá az emberre, akkor lehet akármilyen tökös: elkapják... Jason Stathamet is le lehet győzni, ha rámennek ötvenen....és ez nekik a hazai pálya, ha összetűzés van, esély nincs szinte, csak védekezés és menekülés ami ajánlatos... Sal szigetén illetve még néhol, ahol turizmus van, valamennyire védik a helyi hatóságok, van elég komoly parti őrségük és csendőr és rendőr csoportok, komoly felkészültséggel... de ez regionális, és ők sem mindenhatók... azokban a zónákban voltál ahol megúsztad a zűröket... Itt van néhány link, amit ajánlok. Mind azt mutatják egybehangzóan hogy nagyon veszélyes hely.

https://www.osac.gov/pages/ContentReportDetails.aspx?cid=17648

https://www.tripadvisor.com/ShowTopic-g482848-i10796-k5206269-How_safe_are_the_Cape_Verde_Islands-Santa_Maria_Ilha_do_Sal.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Crime_in_Cape_Verde

https://www.worldnomads.com/travel-safety/western-africa/cape-verde/crime-and-natural-hazards-in-cape-verde

Vagy pl itt egy összehasonlítás Afganisztánnal (ami ugyebár a bolygó egyik legdurvább helye) és Afganisztánnál 17%-al magasabb az erőszakos bűncselekmények aránya a Zöld Foki Köztársaságban... http://www.nationmaster.com/country-info/compare/Afghanistan/Cape-Verde/Crime
Remélem ennyi már meggyőzött, ha nem hiszel nekem, hogy mit tapasztaltam meg és láttam a saját szememmel, hallottam a saját fülemmel az ott töltött idő alatt...


úti kritikus, 2016. 08. 24. 17:03
Kedves Lapipapi! Véleményedet tiszteletben tartjuk, nem moderáltuk, pedig erősen túlzol. Hülyeség, hogy honlapunkat hazudozással vádolod meg. Ha valamire nagyon büszkék vagyunk, az a honlap kritikai szellemisége. Én a kis családommal voltam kint és 3 szigetet bejártam. Egyetlen pillanatra sem aggódtam a biztonságunk miatt, pedig nem volt velünk semmilyen kísérő és sokat mászkáltunk helyiek által lakott helyeken. Mivel azoban ez 3 évvel ezelőtt volt, így most a kommented miatt megnéztem az egyik legmegbízhatóbb forrást országok közbiztonsági helyzetét illetően: A brit külügyminisztérium mindig is nagyon precíz és objektív utazási tanácsadását a Zöldfoki-szigetekre vonatkozóan. Idézem: A Zöldfoki-szigetek nagy részén a bűnözés gyakorisága, súlyossága csekély. Praia és Mindelo azok a helyek, ahol a bűnözés jelentősen növekedett. Turisták rovására elkövetett rablások, lopások Sal és Boa Vista szigeteken fordulnak elő.
Lapipapi! Biztos lehetsz abban, hogy a brit külügyminisztérium 2016. augusztusi jelentése megemlítette volna, ha turistákat öldösnének, vagy ha jellemző lenne turisták kirablása.
Egyébként kommentedben van sok helyes megállapítás, de összességében túltoltad ezt a dumát. Kalóztámadásokról, meg ilyesmikről sehol nem lehet olvasni (tudok portugálul, és utánanéztem független forrásoknak. Sok jó utazást kívánok Neked biztonságos országokba: Izland, Tajvan, Dél-Korea, Liechtenstein stb.


Lapipapi, 2016. 08. 24. 16:11
Fals. A közbiztonság borzalmas. Abszolút afrikai szintű, évi több ezer gyilkosság és nemierőszak történik, többek közt. Bár demokrácia van és tüntetések villongások nincsenek, a bűnözés extrém mértékű! Sal szigetén kívül máshová menni gyakorlatilag öngyilkosság... bandák uralnak szinte mindent, kokain és egyéb drog elosztó ország... a maffia mellett, a piti bűnözés is tombol mivel nyomor van. Sal szigetére is csak bátrabb és erősebb embereknek ajánlatos menni akik képesek magukat megvédeni... Hogy sokak számára alig ismert ország, az elég nagy szégyen, amit azt jelenti, hogy sok a tanulatlan ostoba ember... Amúgy középiskolai földrajz tananyag a világ országai... Fürdeni szinte soha nem lehet, tehát strandolni sem, hiába ott a tengerpart, szórakozni Sal szigetén minimálisan lehet, más szigetekre nem ajánlatos fehér bőrrel menni, max vezetett védett csoporttal gyorsan átfutni... Tehát nagyon nem ajánlott úticél átlag embereknek. Sok olasz VOLT valamikor, amikor még sok portugál is volt, meg spanyol, amikor még EURÓPÁHOZ TARTOZOTT A SZIGET... 1975 óta a fehér ember lényegében elmenekült onnan (a lakosság 1%-a fehér, 1975-ig ez kb 80% volt....ez azt hiszem mindent elmond) Akiknek Zöldfok való, de nekik sem ajánlott Sal-on kívül más, hacsak nem Rambo az illető, azok az EXTRÉM SPORTOLÓK... szörf, búvár és vitorlás (és persze még jó néhány extrém vízisport) paradicsom. Nagyon sok a jó hely ezekre a sportokra, azonban ez is csak vagányabb srácoknak ajánlott, akik meg tudják magukat védeni ha kell, és csoportosan mennek, minimum 4-5 fő... Egyedül ide menni őrültség, de ketten párban sem igazán ajánlott, megismétlem minimum 4-5 fő, abból ha lehet csak egy lány legyen, a többi kemény fiú! A vitorlázás szintén part közelben és legalább 3-asával (óceáni vitorlázók is csak legvégső esetben, általában ha nagy baj van, közelítik meg a régiót, hanem inkább messze elkerülik, profi vitorlázók körében alap ismeret), rádióval, önvédelmi felszereléssel, ha megoldható mert a csapatban van valakinek engedélye, éles fegyver sem árt! (amúgy ott elég lazán veszik ezt, és olcsón be is lehet szerezni a fegyvert), mivel komoly kalózkodás is van! Ha egyedül egy nyugati turista elbóklászik parttól távolabb, vagy elhagyatottabb helyre, ahol a parti őrség nem figyel, GARANTÁLT HOGY KALÓZTÁMADÁS ÉRI, mely támadások legalább fele általában rablógyilkosság... Szóval értem én hogy utazási iroda, meg a turizmus és reklámozni kell, de nem kéne HAZUDNI... (aztán meg ha beledöglik egy idióta úri turista, akkor meg lehet pislogni...) Ez a hely nem ajánlott konzum nyaralóknak és turistáknak, ahogy a többi afrikai ország sem. Dél-Afrika sem! Csakis kemény kalandoroknak! Afrika az csakis néhány jobb arab ország, jobb helyei, mint Marokkó, Egyiptom, Tunézia, Algéria, Kanáriak és néhány keleti sziget, mint a francia szigetek (pl Reunion), Seychelle, Mauritius... (Madagaszkár sem ajánlatos, kb mint a Zöldfokiak drappban) azt csókolom... és nem a kisujjamból szoptam mindezt, hanem tudom mivel bejártam ezeket a helyeket mind..!!!!


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon