ÚTIKRITIKA.HU / Helsinki

Finnország fővárosa Helsinki. Mintegy 558 ezren lakják, a vonzáskörzettel együtt 1,3 millióan (2025-ös becslés). Finnországban a finn mellett a svéd is hivatalos nyelv, így a Helsinki név mellett mindig szerepel a főváros svéd neve is: Helsingfors. (A főváros lakosságának mindössze 6-7 százaléka svéd anyanyelvű.)
Helsinki 1458 kilométerre fekszik Budapesttől. Helsinki és Budapest között az átlagos repülési idő: 2 óra. Helsinki nemzetközi repülőtere, a Helsinki-Vantaa (HEL) Vantaa városkánál van, Helsinki belvárostól északra, kb. 15 kilométerre.
Helsinki Finnország déli partvonalának közepe táján fekszik, a Balti-tenger nyúlványát képező Finn-öbölben.
Helsinki és Budapest között az időeltolódás plusz 1 óra ott.
Helsinkinek évente átlagosan 121 esős napja van. (Augusztus a legcsapadékosabb hónap.)
Nemzetközi összehasonlításban Helsinki átlagon felül tiszta csapvízzel látja el lakóit. Még exportálják is.
Átlagos nettó havi fizetés (2025-ben): 2900 euró - (finnországi átlag: 2700 euró)
Helsinki a világ második legészakabbra fekvő fővárosa (Reykjavik az első.)
Nem közismert, hogy Helsinki az Orosz Birodalom része volt a 19. század csaknem egészében, és egészen 1917-ig.
Itt is hangsúlyozzuk, hogy Helsinki nem skandináv. Finnország ugyanis észak-európai ország, és nem sorolható a skandináv országok közé (Svédország, Norvégia, Dánia és Izland). Annak idején a földrajz tanáromat is kénytelen voltam korrigálni e téren. (Nem torolta meg...)
A városhatárokon belül több mint 300 szigete van Helsinkinek.
A helyiek egymás között, a svédből kölcsönzött szlengben ,,Stadi"-nak nevezik a városukat.
A várost svédül Helsingfors néven alapították 1550-ben, amikor III. Gusztáv svéd király itt új kereskedelmi központot akart létrehozni. A "fors" (zúgó vagy vízesés) a város alapításának helyén található vízesésre utal. A finn neve, Helsinki, ennek a svéd névnek a finn változata lett, amelyet idővel a város hivatalos neveként fogadtak el.
Helsinkiben télen kb. 5-10°C-kal hidegebb lehet, mint Magyarországon. Helsinki tengerparti fekvése miatt télen gyakoriak az erős szelek, amelyek jelentősen növelik a hidegérzetet (wind chill). A Balti-tenger közelsége miatt a szélcsendes napok ritkábbak.

Fő látnivalók:

Pályaudvar (Rautatieasema); Sziklatemplom (Temppeliaukion kirkko)
Finlandia-palota (Finlandiatalo), Kallio-templom (Kallion kirkko)
Piactér (Kauppatori), Olimpiastadion
Szenátus tér (Senaatintori) és Székesegyház (Tuomiokirkko)
Uszpenszki-katedrális (Uspenskin katedraali)
Botanikus kert (Kasvitieteellinen puutarha), Kútpark (Kaivopuisto)
Pihlajasaari pihenőpark
Esplanadi park
Csillagvizsgáló-hegy (Tähtitorninvuori)
Sibelius-park (Sibeliuksen puisto)
Amos Anderson Művészeti Múzeum (Amos Andersonin taidemuseo)
Seurasaari skanzen
Kirándulások: Suomenlinna; Szigetvilág: pl. Korkeasaari
Espoo

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Szép a kikötő, nem túl nagy város, könnyen bejárható, egyre nemzetközibb
Rengeteg parkjuk van, a környezetvédelem ott nem csupán duma
Nagyon kellemes táncos-zenés klubok léteznek középkorúak számára is
Ahogy a helyiek élvezik a rövid nyarat, a hosszú nyári napok június közepétől augusztus közepéig
A szecessziós épületek (több mint 600 van belőlük) és a modernek
A nagyon jó közbiztonság, a tisztaság, a príma tömegközlekedés, békés, nyugis légkör
Kellemes főpiac, a Kauppatorii
A környező szigetvilág
Udvariasak, segítőkészek a helyiek, szinte mindenki tud valamennyire angolul
Rengeteg helyen van ingyenes WiFi
A modern design terén a világ élvonalában vannak, és ez a turista számára is szembetűnő
A stílusos, egyedi hangulatú kávézók sokasága
Szuper a Kauppatori piac, karakteresen finn
A Seurasaari szabadtéri élő múzeum (skanzen), azaz hagyományos falusi ruhákban öltözött személyzettel
A fővárosnak gyér a népszűrűsége s csupán nagyon kevés pontján érződik zsúfoltság.
Nagyon tiszta a csapvíz!
Minden helyi tud angolul s még a részeg hajléktalan is ,,folyékonyan" nyomta.
A hidegben a 2-es villamoson leegyszerűsítetten várost nézni

Nem tetszett

Két nap hatékonyabb városnézés után már nincs sok izgalmas program pluszban
Ha nem nyáron jön ide az utazó, akkor szenvedhet a rideg klímától, a rövid nappalok nyomasztó hatásától, a csontokig hatoló hideg szelektől, a rövid nappaloktól és a járdákon a sok latyaktól
Nincs sok igazán régi műemléképület, építészetileg elég monoton
Péntek és szombat éjszakán kívül nincs sok bulizási lehetőség
Hétvégi éjszakákban az unalmasan részeg, néha agresszív finnek, a sok drogos
A helyiek túlságosan visszahúzódóak, magukba fordulósak, na persze csak ha józanok
Túl gyakran tartanak zárva az üzletek mindenfélére hivatkozva
A szórakozóhelyeken többnyire kötelező leadni a táskát a ruhatárban
Nincsenek igazán hangulatos kávézók (pedig a finnek nagy kávéivók)
A meglepően sok szociális probléma, szegénység, munkanélküli bevándorlók a város keleti részén
Nincsenek igazán ütős, szenzációs klasszikus turista nevezetességei! Kissé uncsi, ha nincs benned kellő rokonszenvi prekoncepció.

Vélemények

"Helsinki jellegében inkább egy nagyváros, mint egy főváros. Nincsenek igazán nagy távolságok. Júniusban kellemes volt a hőmérséklet, még az utcák árnyékos oldalára is tendáltunk. A helyiek láthatóan odaadják magukat a nyárnak, a parkokban, akár az utcákon is lelkesen napoznak.

Meglepődtünk, hogy vasárnap délelőtt az utcák tele voltak a szombat este szórakozó fiatalok által hátrahagyott szeméttel. Helsinkitől azt vártuk, hogy tiszta. Az is, ha éppen nem.

Nagyon ajánlunk egy kis kajáldát, ami nagyon finnes. Az a neve, hogy Konstan Möljä. Ez egy svédasztalos kajálda. Nagyon hangulatos a hely, és finn viszonylatban nem drága (38 euró/fő, desszert és italok nélkül). A rénszarvashús a legérdekesebb egy magyar utazónak.

Járkáltunk a Mannerheim úton, megnéztük kívülről az Opera épületét, sétáltunk a Sibelius parkban, persze megnéztük a zeneszerző szobrát is.

Hétfőn már csak 18 fok volt, ezt rossz néven vettük Helsinkitől. Azért elsétáltunk a városközponttól keletre található Katajanokkába, ami lényegében egy sziget. Jó volt arrafelé látni lakókörnyezetet. Mi szeretjük megnézni, hogy hol és hogy laknak a helyi népek." (B.L.)

A Déli kikötő (Eteläsatama) - R. Gyuri fotója

Sokan mondták már nekem Helsinkiről, hogy más európai fővárosokhoz képest „nem annyira izgalmas” vagy – hogy külföldi barátaim szavával éljek – „underwhelming”. Részben igazat is adok nekik abban, hogy a város nem dúskál a szó szoros értelmében vett látványosságokban. A híresebb épületek, templomok, vagy egyéb nevezetességek talán nem olyan ikonikusak vagy szemkápráztatóak, mint más európai fővárosokban. Viszont számomra Helsinki egészen más miatt vált különlegessé, és őszintén szólva teljesen elvarázsolt.
A város tele van apró, spontán meglepetésekkel. Egy sarki élelmiszerboltban például olyan elképesztő mennyiségű és minőségű japán terméket találtam, hogy csak ámultam. Aztán ott van egy kávézó, amelynek neve egyszerűen zseniális: „Why join the navy when you can be a pirate?” (Miért csatlakoznál a hadsereghez, ha lehetsz kalóz is?). Az ilyen kis furcsaságok és jópofa ötletek nem biztos, hogy egy útikönyvben kapnak helyet, de bennem azt az érzést keltették, hogy Helsinki tele van rejtett bájjal, kreativitással és humorral. Ez a város egyáltalán nem unalmas – éppen ellenkezőleg, minden sarkon ott lapul valami huncutság, ami mosolyt csal az ember arcára.

Esplanade park - Kávézó terasz nyáron - J.K. fotója

Metróval utaztunk be a belvárosba, majd villamosra szálltunk, hogy egy nagy kört megtéve kényelmesen felfedezzük a várost. Miután visszatértünk a központba, meglátogattuk a kikötőt, ahonnan kisebb-nagyobb kompok indulnak Tallinnba és Szentpétervárra. Ezeket nemcsak turisták, hanem azok is előszeretettel használják, akik olcsóbban szeretnének alkoholhoz jutni, hiszen Finnországban, a többi skandináv országhoz hasonlóan, elég drágák az italok. A helyiek gyakran kihasználják a kompjáratokat, hogy feltöltsék készleteiket vagy egy jót mulassanak külföldön.

A kikötő közelében található a vörös téglából épült keleti ortodox katedrális, amely a finn ortodox egyház központja. Innen csak pár perc séta, és máris a Helsinki székesegyház előtt álltunk, amely egy tágas téren helyezkedik el, kiemelve az utcaszintből. Ez a megoldás még monumentálisabbá teszi az épületet. A székesegyháztól a Pohjoisesplanadi utcán sétáltunk tovább (bár ennek az utcanévnek a fontosságát ne kérdezd), és egy cukrászdában kötöttünk ki. Itt, a számtalan sütemény között, természetesen kipróbáltuk a híres finn fahéjas tekercset, a korvapuustit is, ami nem okozott csalódást.

Fahéjas csiga (korvapuusti) - B. A. fotója

Hotelvákasztás

Ha nyugodt és csendes környéket keresel Helsinkiben, akkor javaslom, hogy a Töölö negyedet nézd meg. Ez a város egyik legkellemesebb környéke, amely nyugodt és békés hangulatot áraszt. A Töölö negyed közel van a városközponthoz, de mégis távolabb van az élénk éjszakai élettől, ami azt jelenti, hogy csendesebb és nyugodtabb éjszakáid lesznek.

A Töölö negyedben számos szálláslehetőség közül választhatsz, köztük apartmanok és hotel szobák is. A negyed a Helsingin Jäähalli (jégcsarnok) és az Olimpiai Stadion közelében található, ami sporteseményeket jelenthet, de azok is könnyedén megtalálják a csendet, akik a zajosabb városi életet kerülnék.

A Töölö negyed a város számos látványosságának közelében található, köztük az Sibelius Parknak és a Finlandia-háznak, amelyek mindössze pár perc sétára vannak. A városközpont is könnyen elérhető a metróval, villamossal vagy busszal.

Helsinkiben 2024-ben az Airbnb-szállások kínálata jelentős, több ezer ingatlan közül lehet választani. Az Airbnb adatai szerint a városban körülbelül 6 800 kiadó ingatlan található. A szállások között számos családbarát lehetőség is elérhető, mintegy 1 400 ingatlan kifejezetten alkalmas családok számára. Ezenkívül körülbelül 1 600 szálláshely engedélyezi a háziállatok bevitelét, és 60 ingatlan rendelkezik medencével. Továbbá, mintegy 2 400 szálláshely kínál dedikált munkaterületet, ami különösen előnyös lehet a távmunkát végzők számára.
Ami a szabályozást illeti, Helsinki városában nincsenek különleges korlátozások az Airbnb-szállásokra vonatkozóan.

Közlekedés

A teljes fővárosi tömegközlekedést egy cég (HKL) működteti.

Reptérről a városba:

,, Nagy segítség az az elővárosi vonat, ami érinti a repülőteret is és 30 perc alatt repít be a belváros közepén álló központi pályaudvarra. Az állomás remekül ki van táblázva attól kezdve, hogy kilépünk a váróból és az öt percenkét járó vonat miatt még a menetrendet sem kell böngésznünk. Az 5 eurós jegyet pedig a peronon álló automatából vehetjük meg nagyon egyszerűen, de ha esetleg nem boldogulnánk ott áll két leányka is, hogy segítsen a bénázó külföldinek. A vagon feltűnően széles, ha bőröndünket is cipelni kellett volna, akkor sem gond, hogy hova állítsuk, hogy ne legyenek útba senkinek. A teljes hosszban végigjárható szerelvény inkább hasonlított egy villamos belsőre, mint vonatra, talán csak a mozgássérültek számára is használható, tiszta és szagtalan (!) WC fülke jelezte, nem a városon belül utazunk. Tetszett az ülések mellett elhelyezett 220-as konnektor, nagy segítség lehet a mai világban, amikor az emberek nem tudnak elszakadni a telefonjuktól, ami így hamarabb le is merül. Aztán amikor elindultunk, jött a következő meglepetés. Gyakorlatilag hangtalanul suhantunk 120-szal a síneken, mintha legalábbis gumi kerekekkel lenne szerelve a jármű. (2019) forrás

Metróbelső - J.K. fotója

Villamosjegy: 2 euró és egy órás időtartamra érvényes. Ha a vezetőtől vesszük a jegyet, akkor 2,50 euró (a helyiek mobilról vagy automatából veszik). A turisták akár városnézés jelleggel is utazgathatnak a 3T és a 3B jelzésű villamosokkal, amelyek hosszan bejárják Helsinki jelentősebb részeit.

R. Gyuri fotói

Van ilyen is - N. J. fotója

Travel Card / Matkakortti: Lehet venni úgynevezett Travel Card-ot (matkakortti) és akkor arra fel lehet tölteni x, utazásra szánt összeget; az ilyen kártyákat a HKL cég kioszkjaiban lehet megvenni. A Travel Card 9 euróba kerül (nem visszatéríthető) és 15 százalékkal olcsóbb vele utazni, mint a normál jeggyel. Vannak több napra érvényes bérletek: pl. 7 euróért egy egész napon (további napokon ingyenesen) utazni villamoson, buszon, sőt a Suomenlinnába közlekedő komppal is. Nagyon hasznos az angol nyelvű Journey Planner nevű kiadvány abban, hogy eligazodjunk a fővárosi tömegközlekedés dolgaiban.
Metró: A villamoson kívül van egy metró is, amely elsősorban a belvárost hivatott összekötni a keleti lakónegyedekkel. Ezek a járatok a turista számára nem igazán szükségesek, kivéve, ha valaki meg szeretne ismerkedni Helsinki szegényebb részével, azzal, ahol sok bevándorló él.
HÉV jellegű helyi vasút: HÉV jellegű vasutak közlekednek a főpályaudvarról a nyugati elővárosi negyedekbe. A jegyár függ attól, hogy milyen tarifaövezetben van a célállomás. A legolcsóbb jegy 2,40 euró, a legdrágább (az összes zónában használható) 14,70 euró.

Étkezés, vásárlás

Gasztronómiai ínyencek számára Finnországban leginkább a főváros kínál csak minőségi lehetőségeket, olyanokat, amelyek túlmutatnak a finn konyha hús krumplival vonulatán. Helsinkiben sok nemzetközi konyhát ajánló étterem található. Takarékosságra törekvőknek praktikus az, hogy Helsinkiben sok étterem ebédre fejenként 7-10 euróért menüt kínál. Más a helyzet a vacsorázással, azt nem lehet olcsón megúszni. 10 euró alatti étel ritkán akad, úgy kell kalkulálni, hogy két főnek egy vacsora legalább 40 eurót fog kóstálni.

,, Az élelmiszerboltok sem igazán drágábbak, mint nálunk, az éttermek viszont tényleg húzósak, 15–20 euró (4600–6200 Ft) egy főétel. A kávézókban 2–5 euró (620–1550 Ft) a kávé, de ami tényleg megfizethetetlen Helsinkiben, az a kocsmázás.
Még a leglepukkantabb helyeken is 5 euró (1550 Ft) egy korsó sör, a menőbb bárokban pedig inkább 10 (3100 Ft). (2017)" forrás

Tartalmas reggeli - J.K. fotója

,, A déli kikötő a legnagyobb a három közül, innen indulnak hajók Stockholmba, Szentpétervárra és Tallinnba is, és ennek a kikötőnek a partján van a piac, ahol a halkülönlegességektől kezdve a kötött sálakon át az ékszerekig minden kapható, de a zöldség-gyümölcs kínálat is egészen fantasztikus. Mi szinte mindennap megkóstoltunk valamilyen halat, apukám viccelt aztán azzal, hogy míg nálunk a lazac kuriózumnak számít, ott még reggelire is azt ettünk.

Hatalmas kultúrája van a tengeri herkentyűknek, és meglepő módon a kávénak. A finnek reggel, délben és este is kávéznak, és furcsán néztek ránk, amikor este kilenckor vacsora után már későnek tartottuk a feketét. Persze ott a fekete is másmilyen, valójában átlátszó a kávé, egyáltalán nem erős, ezért tudják bárhol, bármikor inni. A város tele van kis bódékkal, ahol kávét, fagyit, és péksüteményt lehet kapni, bár gabonájuk nagyon kevés van, és ezért kellőképp megbecsülik az abból készült ételeket. (2009)" forrás

J.K. fotója

J.K. fotója

Hazai epret árusító hölgy (az eper finnül: mansikka) - - J.K. fotója

Bolhapiac - J.K. fotója

A Kluuvi nevű városrész - R. Gyuri fotója

Ajánlunk néhány olcsóbb éttermet:

Golden Rax olaszos svédasztalt ad 9,50 euróért (Forum 2F, Mannerheimintie 20, Mikonkatu 8)
A Hesburger, a McDonalds finn változata, a fővárosban és környékén van belőle vagy 50.
Carrols (Aleksanterinkatu 52), nyitva hétfőtől péntekig 9-től 21-ig, szombaton 9-től 18-ig, vasárnap déltől 6-ig
Scanburger, Urhokekkosenkatu 1 (a Kauppakeskus Kamppi földszintjén)
La Famiglia príma olasz étterem (Keskuskatu 3) nyitva naponta 11-től éjfélig, árak 10 euró alatt
New Bamboo Center, az egy maláj-kínai étterem (Annankatu 29)
VPK (Albertinkatu 29) azoknak ajánlható, akik igazi, egyszerű finn kaját akarnak megkóstolni. Csak hétköznap van nyitva 11-től 15-ig, azaz ebédidőben. Olcsó helyi viszonylatban.
Az Unicafe egy étteremlánc, ami elsősorban az egyetemisták körében népszerű. A legnagyobb és legközpontibb ilyen étterem az Unicafe Ylioppilasaukio, pár lépésre a főpályaudvartól). Népszerűek még: Unicafe Päärakennus (Fabianinkatu 33) és az eléggé új Unicafe Porthania (Yliopistonkatu 3). 5,70-6,50 euróért jól meg lehet ezekben ebédelni.

Ha az ember rákeres arra, melyek Helsinki legnépszerűbb látnivalói, a találatok élén szinte mindig ott szerepel a Kauppatori, vagyis a híres piactér, amely közvetlenül a kikötő mentén terül el. A part szélén egy hosszúkás, régi ipari csarnokra emlékeztető épület áll, amely valaha valóban fedett piac volt – ma azonban inkább street food helyek, tengeri étkeket kínáló bódék és édességárusok uralják.

A kínálat bőséges, de az árak tükrözik Helsinki életszínvonalát. Egy füstölt lazacos szendvicsért könnyedén elkérnek 12–14 eurót, a gazdagabb tengeri tálakért pedig akár 20–25 eurót is. Ha csak egy szerény, krumplis vagy lazacos levest szeretnénk enni, 10–11 euró körül találunk rá lehetőséget – műanyag tányérból, pult mellől állva. A desszertek sem olcsók: egy szelet almás pitéért vagy bogyós gyümölcsös lepényért 6–7 eurót kérnek el, ami 2025-ben körülbelül 2.400–2.800 forint. Egy gombóc fagylaltért 3,5–4 eurót fizetünk, és ez teljesen elfogadott árszint a városban.

Mindezek ellenére a hangulat nagyon különleges: a tenger illata, a sirályok, a nyüzsgő árusok és az egész tér atmoszférája valóban maradandó élményt nyújt – különösen, ha az ember egy tál friss lazacos levest kanalaz a hajók látványával a háttérben.

Egy kávézóban ez az alkalmazott néni foglalkozik a vendégek gyerekeinek szórakoztatásával - J.K. fotója

A Hakaniemi piac Helsinkibentalálható, és egy hagyományos piac, amely őrzi a régi piactér jellegét. A piac az 1900-as évek elején épült, és azóta is a város egyik leglátogatottabb piaca. Az épület és környéke megújult, így egy modern, hangulatos és élénk piactér várja az ide látogatókat.

Hakaniemi piac hagyományos finn ételeket, édességeket, italokat, gyümölcsöket és zöldségeket kínál, valamint a piac területén találhatók a friss halak, húsok és sajtok is. A piac jellegzetes finn termékeit és ételeit érdemes kipróbálni, mint például a karjalanpiirakka (karéliai pite), a savustettu siika (füstölt pisztráng) vagy a lakkalikööri (lakkalikőr).

A piactér mellett található egy modern, belső piac is, ahol különböző élelmiszerek, italok és kézműves termékek kaphatók. A piactér környékén számos kis üzlet, étterem és kávézó is található, ahol a látogatók finn ételeket, kávét és süteményeket kóstolhatnak meg.

A Hakaniemi piac egy nagyon érdekes és szórakoztató hely, amely kiváló lehetőséget kínál a finn ételek, italok és különleges finn termékek megismerésére. A piac hangulata és környezete hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók élvezzék a vásárlást, az ízeket és az élményt.

6 euró egy doboz friss (tuore) finn málna (finnül: vadelma) - N. J. fotója

Szórakozás

Helsinki éjszakai szórakozóhelyei
Helsinki változatos éjszakai élettel várja a szórakozni vágyókat. A finn fővárosban számos különböző stílusú és hangulatú klubot, bárt és zenés-táncos helyet találhatsz.
Korhatárok és belépési feltételek
Helsinkiben sok éjszakai szórakozóhely van. Egyeseknél az alsó korhatárt 20, 22, sőt 23 évben szabják meg a belépésnél. Ugyanakkor van olyan hely is, amit a zene stílusa miatt már nem ajánlanak a 24 évesnél idősebbeknek. Buli előtt, érdemes tájékozódni!
Népszerű helyek
Kallio környéke

Kaiku: Helsinki egyik leghíresebb klubja elektronikus zenékkel
Kuudes Linja: Alternatív zenei klub különböző stílusokkal
Siltanen: Népszerű hely változatos zenei programokkal

Belváros

Apollo Live Club: Nagy múltú szórakozóhely több teremmel
Maxine: Elegáns klub és koktélbár
DTM (Don't Tell Mama): LMBTQ-barát szórakozóhely

Design District

Teatteri: Elegáns klub a színház épületében
Kamp Bar: Luxus hangulatú bár az ikonikus Kamp Hotelben

Hasznos tudnivalók

A legtöbb szórakozóhely éjfél körül kezd megtelni
A belépőjegyek ára általában 10-20 € között mozog
Hétvégén érdemes előre foglalni vagy korán érkezni
A ruhatár használata a téli hónapokban kötelező lehet, ennek díja 2-3 €

A finn éjszakai élet sajátos hangulatát érdemes kipróbálni, de mindig ellenőrizd előre az adott hely nyitvatartását és belépési feltételeit a hivatalos weboldalakon vagy közösségi média oldalakon!

Kocsmatúra - J.K. fotója

Közbiztonság

A turisták szempontjából (is) Helsinki közbiztonsága nagyon jó. A világ második legjobb közbiztonságú fővárosának minősítette egy nemzetközi felmérés (2005). A forgalmas nyári turista szezonban azért szorgoskodnak a zsebtolvajok és egyéb pitiáner bűnözők. Egy magyar lánynak a diszkóban lopták el a mobilját. Helsinkiben nagyon ritka az erőszakos bűncselekmény, pl. rablás. Szóval ez ügyben nem kell aggódni. Éjszaka is jó a közbiztonság, de egyedül közlekedő turista azért kerülje el a városközpontban a Kaisaniemi parkot és a főpályaudvar környékét. A bajkeverők arrafelé fordulnak elő (részegek, bedrogozottak, unatkozó bandák stb.)

Télen - d.o. fotója

Nyáron - R. Gyuri fotója

Egyéb hasznos információk

Helsinkiben a központi turisztikai információs iroda az Helsinki Tourist Information Center, amely a város központjában, az Helsinki-városi Múzeum (Helsingin kaupunginmuseo) mellett található. A pontos cím: Pohjoisesplanadi 19, 00100 Helsinki.

Az információs iroda nyitvatartási ideje az év folyamán változhat. Általában hétköznapokon 9:00 és 18:00 óra között, szombaton 10:00 és 17:00 óra között, valamint vasárnap és ünnepnapokon 10:00 és 16:00 óra között tartanak nyitva. Azonban az ünnepi időszakokban és a szezonális változásokkor (például a téli szezonban) az iroda nyitvatartási ideje változhat, ezért érdemes ellenőrizni a hivatalos honlapjukon a legfrissebb információkat.

Az iroda személyzete angolul, finnül, svédül, németül, franciául, oroszul és spanyolul beszél, így a látogatók széles választéka számíthat segítségre. Az információs iroda munkatársai szívesen segítenek a turistáknak a város látnivalóival, éttermeivel, szálláshelyeivel, közlekedési lehetőségeivel és sok más hasznos információval.

Látnivalók

A főváros látnivalóiról itt: https://utikritika.hu/finnorszag/helsinki/latnivalok

További beszámolók

Helsinki hangulata lenyűgöző. A levegő friss és tiszta, benzinszagot alig lehet érezni, pedig bőven van forgalom – autók, buszok jönnek-mennek, mégsem fojtogat a kipufogógáz. Az erdőfoltok, kis tavak és a természetes sziklák szinte mindenütt jelen vannak, és különös nyugalmat árasztanak – a helyiekre és az idelátogatókra egyaránt. Az emberek nem sietnek, de céltudatosan teszik a dolgukat. A hazai nagyvárosokhoz képest a ritmus jóval lassabb, bár egyesek szerint a helsinkiek is „rohanósak”, finn mércével nézve. Ami igazán feltűnő: az emberek nyitottan, empátiával fordulnak egymás felé, nem távolságtartóan.
A kisebbségekhez való viszony is figyelemre méltó. Sok utcasarkon két utcanévtábla áll: az egyik finnül, a másik svédül – és mindig az kerül felülre, amelyik nyelv az adott környéken domináns. Ez nemcsak praktikus, hanem szimbolikus gesztus is. Az utcákon rengeteg a kerékpáros és a futó. Egyszer egy fiatal nő mellém ért a piros lámpánál, de nem állt meg – egy helyben kocogva várta a zöldet. Az egészséges életmód, a mozgás iránti igény és az ételek minősége szinte mindenkin meglátszik: a helyiek fiatalosak, energikusak. Nem csoda, ha egy bolti eladót elsőre 14 évesnek tippeltem – mint később kiderült, jóval idősebb volt.

Szeptemberben - J.K. fotója

Ami Helsinkit igazán különlegessé teszi, az nem a mérete, hanem a földrajzi elhelyezkedése és városszerkezete. A város több kis félszigetre és szigetre épült, mintha szinte belenőtt volna a Balti-tengerbe. A zegzugos tengeröblök mélyen benyúlnak a város szövetébe, így Helsinki nemcsak part menti település, hanem szinte vízen úszó város benyomását kelti. Felülnézetből olyan, mint egy tintapaca, amely apró karokkal szétfut a papíron, s néhol egy-egy csepp külön életet kezd.

A város szíve – a kormányzati negyed, a bevásárló utcák és a belváros központja – egészen a vízpartra húzódik, mintha a tenger kettévágta volna a települést. Az egyik legérdekesebb kirándulási cél a városból induló, menetrend szerint közlekedő vízibusszal könnyedén elérhető Suomenlinna tengeri erőd. Ez a különleges védelmi rendszer hat kisebb szigetet kapcsol össze, amelyeket a 18. század közepén a svédek kezdtek megerősíteni az egyre fenyegetőbb orosz befolyás ellen. Az alagutakkal, bástyákkal és sáncokkal tagolt erőd ma már a világörökség része, a turisták egyik kedvence, és egyben a helyiek körében is népszerű piknikező és sétálóhely.

Helsinkit a tenger közelsége és az öblökön, csatornákon, kikötőkön át a belvárosba is benyúló vízi világ különleges hangulattal ruházza fel – mintha egy északi város mediterrán lelket kapott volna. Amikor szeptemberben itt jártam, Marseille jutott eszembe: sirályok röpködtek a fejem felett, halárus-bódék illata lengte be a kikötőt, és az emberek nyugodtan járkáltak a mólók mentén. Csak a hőmérséklet volt néhány fokkal hűvösebb – és a szuvenírboltok kínálatát nem bazsarózsák vagy lavendulazsákok, hanem rénszarvasos kulcstartók tették egyedivé.
A városhoz több száz sziget és félsziget tartozik, köztük olyan jól ismert helyek, mint a Korkeasaari (Finnország legnagyobb állatkertjének otthona) vagy a történelmi Suomenlinna erőd-sziget, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A szigetek között vannak egészen aprók is – némelyik alig nagyobb egy fél focipályánál. Az elérhető források szerint számuk valahol 300 és 1200 között mozog, attól függően, mit tekintünk önálló szigetnek – egy biztos: rengeteg van, és madártávlatból lenyűgöző mozaikot alkotnak a Finn-öböl vizén. A legtöbb sziget Helsinki város vagy az állam tulajdonában van, de akad néhány magántulajdonú is – sőt, van, amit akár bérelni is lehet egy kis saját nyugalom-sziget gyanánt.

Helsinkiben különösen fontos a természet közelsége és a szabadtéri élet. A városnak saját sportosztálya van, amely egész évben gondoskodik arról, hogy a lakók – és persze a látogatók – aktívan kikapcsolódhassanak. Összesen mintegy 350 kilométer gyalogút és 750 kilométer kerékpárút szövi be a várost és környékét. Ebből 170 kilométernyi gyalogösvényt és 50 kilométer futópályát rendszeresen karbantartanak, télen 35 kilométer hómentesített út áll rendelkezésre, és mintegy 200 kilométert sígyaloglásra is kijelölnek. A finnek pedig élnek is a lehetőségekkel: hóban, fagyban, esőben is találkozni sportolókkal, futókkal, biciklisekkel, nordic walkingosokkal – sőt, lovasokkal is.

A városkép különlegességéhez hozzájárulnak a természeti formák is: séta közben gyakran bukkan fel egy-egy csupasz vagy mohával borított gránitszikla a házak között vagy az utak mentén. Itt nem tüntették el a természetet a városfejlesztés nevében – inkább körbeépítették, megőrizték, beemelték a város mindennapjaiba.

Helsinki egyszerűen gyönyörű. A városban körülbelül 600 ezer lakosl él, és ez a méret valahogy pont ideálisnak tűnik – nem túl kicsi, de nem is nyomasztóan nagy. Az árak ugyan tényleg az egekben járnak, ezt nem lehet szépíteni, viszont cserébe rendkívüli tisztaság fogad mindenhol, és az ember biztonságban érzi magát – a bűnözés gyakorlatilag nem téma.
Bejártuk szinte az egész várost: megnéztük a monumentális templomokat, a hangulatos kikötőt, a nyüzsgő piacteret, és hajóztunk is egyet a Balti-tengeren. Ellátogattunk egy tengeri erőd-szigetre, ami egészen más világot idézett. A legjobb rész számomra mégis az volt, hogy végre jóllakhattam mindenféle tengeri finomsággal – rákok, kagylók, lazac minden mennyiségben! Az egyetlen igazi kellemetlenség a szél volt: hiába mutatott 25 °C-ot a hőmérő, a jeges, metsző szél miatt úgy éreztem magam, mintha kora március lenne. Különösen furcsa élmény volt, hogy itt még júniusban is virágzott az orgona meg a tulipán.

És még egy kedves apróság: a városban nem galambok, hanem sirályok uralják az utcákat – néha olyan érzésem volt, mintha Velencében járnék, csak más madárdíszlettel.

Bárcsak Helsinkiben tölthettem volna az egész időt – ez a város valami egészen különleges. A körülbelül 600 ezres lakosság számomra éppen ideális: élhető, jól szervezett, mégsem túl zsúfolt. Igaz, az árak valóban megdöbbentőek, de cserébe kivételes tisztaság és szinte teljes közbiztonság jellemzi a várost – itt tényleg nyugodtan lehet sétálni bárhol, bármikor.
Alaposan bejártuk Helsinkit: felfedeztük a templomokat, kikötőket, a nyüzsgő piacteret, hajókiránduláson vettünk részt, és meglátogattuk az egyik közeli erőd-szigetet is. A legnagyobb örömömre pedig végre kedvemre ehettem tengeri herkentyűket – friss halat, kagylót, rákot minden formában. Az egyetlen dolog, ami kicsit nehezítette az élvezetet, az a csípős szél volt: hiába volt 25 fok, a tenger felől érkező, állandóan süvítő hideg légáramlat miatt úgy éreztem magam, mint egy hűvös tavaszi napon. Meglepő élmény volt az is, hogy itt, június derekán még mindig virágzott az orgona és a tulipán.

Ami pedig igazán emlékezetessé tette a várost: az utcákat nem galambok, hanem sirályok lepték el – szinte Velence észak-európai változatának tűnt, csak más madárdíszlettel.

Helsinki viszonylag fiatal város, alig több mint kétszáz éve kezdett igazán formát ölteni, így ne is keressünk benne középkori óvárost, girbegurba kis utcákkal és régi városfalakkal – ilyen itt egyszerűen nincs. Még a városi piac környékén álló épületek is legfeljebb másfél évszázadosak. Nincsenek román kori templomromok vagy égbe törő gótikus katedrálisok, viszont van egy tudatosan megtervezett, átlátható, levegős városkép, ahol parkok, tavak, csatornák, széles sétányok, kerékpárutak és futópályák szövik át a városi szövetet.

A tömegközlekedés hatékony, az utak meglepően nyugodtak – dugóval alig találkozni –, a belvárosi vásárlónegyed pedig tiszta és rendezett, bár az árak, ahogy sok minden más Helsinkiben, jóval meghaladják az átlag magyar pénztárcához szabott kereteket. A város hivatalos lakossága ma már meghaladja a hatszázezret, de ha a környező agglomerációs településeket is beleszámítjuk, akkor a nagy-helsinki régió lélekszáma bőven túllépi az egymilliót – itt él a finnek körülbelül egyötöde. Ennek ellenére Helsinki nem kelti egy túlzsúfolt metropolisz benyomását: minden könnyen és gyorsan elérhető, a térélmény pedig egészen más, mint amit sok európai fővárosban tapasztalni lehet.

Egy magyar utazó számára Helsinki árai elsőre bizony borsosnak tűnhetnek – legyen szó ételekről, ruházatról vagy ajándéktárgyakról –, de a helyiek számára ez a megszokott életszínvonal. A belváros főutcáin egymást érik a hatalmas bevásárlóközpontok, több szinten, tágas terekkel és ízléses kirakatokkal – minden sarkon újabb dizájncsábítás vár. Külön említést érdemel az Iittala, a híres finn kerámiamárka, amelynek boltjai tele vannak letisztult, mégis különleges darabokkal. Mi is vettünk magunknak egy-egy bögrét emlékbe – jó lesz majd egy hideg téli reggelen, forró kávé mellett újra felidézni a helsinki napokat.

Ez a város nemcsak szép, hanem gondolkodásra is késztet. Sok mindent tanulhatnánk a finnektől – elsősorban a természet tiszteletét, azt a csendes harmóniát, ami belengi az életüket, és ami az embert is lassabb tempóra hangolja. Helsinki olyan hely, amit egyszer látni kell – és ha lehet, meg is őrizni magunkban.

A fotóegyveleg alatt kommentek olvashatók!!!