ÚTIKRITIKA.HU / Csehország






Csehország

Általános tanácsok | Brno | Karlovy Vary | Plzen | České Budějovice | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Általános tanácsok

Csehországban több mint kétezer kastély, vártorony és várrom található, a világon ilyen sűrűn ezek csak Belgiumban és Franciaországban fordulnak elő.

Ezek tartoznak Csehországban az UNESCO kulturális világörökségéhez:

  • Az 1930-ban épült Tugendhat-villa Brno-ban, a funkcionalista építészet egyik legjelentősebb példája
  • Cesky Krumlov 13. századi hatalmas kastélya és az óváros
  • Holašovice kisfalu Csehország déli részén falutörténeti területével, paraszt barokkjával
  • Kroměříž-ben a barokk érseki palota, régebb korban gótikus vár, majd reneszánsz kastély és a kertek
  • Kutná Hora néhai királyi város történelmi központja, a templomaival
  • Lednicében a neogótikus vár, az épen maradt barokk lovarda, a park egy minarettel, a franciakert, Valticében a nagy kiterjedésű barokk kastély-együttes
  • Litomyšl város szabályos négyzet alakú, 16. századi reneszánsz kastélya
  • Olomouc városában a monumentális, 34 méteres, 18. században emelt barokk Szentháromság szoborcsoport
  • Prága óvárosa
  • Telč (Telcs), Csehország talán legszebb kisvárosának történelmi központja a reneszánsz kastély-együttessel
  • (Mikszáth Fekete városának TV-filmes változatának egyes részeit itt forgatták.)
  • Třebíč, a bazilika, valamint a hajdani zsidónegyed
  • A Žďár nad Sázavou (egyszerű) nevű városka felett emelkedő Zeléná hora, azaz Zöld-hegy a zarándoktemplomával

"Készítsünk útitervet! Csehország, a megszámlálhatatlan természeti, építészeti, és egyéb látnivalóival valósággal elárasztja a látogatót. A "felkészületlen" idegen csak ide-oda kapkodva próbál ebből-abból ízelítőhöz jutni, és versengve igyekszik minél több helyet meglátogatni, eseményt befogadni. Kastélyok-kúriák-hegyek-tavak-barlangok-múzeumok-sörözők-koncertek-fesztiválok és más program hegyek....reménytelen feladat. Csak otthon döbbenünk rá, hogy persze a legfőbb nevezetességek megtekintésére már nem is maradt erőnk, időnk, pénzünk. A „látvány” sokkot elkerülendő, készítsünk előzetesen útitervet, amelyhez a jelen blog Források oldalán felsorolt útikönyvek, és egyéb információ források, valamint kiemelten a www.mapy.cz térkép alapú szolgáltatás nyújthat segítséget. A „mapy-n” a hagyományos térkép, a speciális turisztikai térkép, és a műholdfotók, továbbá régi katonai felmérési térképek böngészése mellett, jelentős fénykép állományt és megfelelő térképi nagyítással a az adott települések szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről, szolgáltatásokról, és pl. az útlezárásokról is kaphatunk pontos információt, linket. Érdemes böngészni!" forrás

Brno

  • Brno (kiejtés: Brrno) lakossága kb. 378 ezer.
  • Brno 357 kilométerre van Budapesttől. Autóval ezt a távot 3 óra 45 perc alatt le lehet nyomni megállás nélkül, a sebességkorlátozások betartásával.

Fő látnivalók:

  • A történelmi óváros
  • A Szent Péter és Szent Pál katedrális
  • Az üres Tugendhut villa (30-as évek)

"Már az első este felsejtett, ami másnapra bizonyossággá vált: Brnóban jóval változatosabb a sörkultúra, mint a fővárosban. Míg Prágában alapvetően 4-5 fajta uralja a kocsmaképet, itt ezek mellett számtalan kisebb-nagyobb gyár termékébe botlottunk. A legismertebb helyi sört, a Starobrnót a gyár saját kerthelyiségében is kipróbáltuk, érdemes elmenni odáig, mert a szűretlen változat élményszámba megy. Az olyan kevésbé ismert márkák, mint a Cerna Hora vagy az Oslavany is elismerő hangokat csaltak elő belőlünk, de a dalesicei főzde söre a Zöld Macskában (lám, a macskák fontos névadók arrafelé) már túlzás nélkül plzeni magasságokat súrolt. Hozzá kell tenni, hogy minden sörgyárnak 3-4 féle termékéből lehet választani a csapoknál. 2013" forrás


"Senkit ne tévesszen meg, amikor Brünnről hall valahol és hiába keresi a világtérképen, mert bizony Csehország második legnagyobb városát így kell németesen és egyúttal magyarosan is ejteni. Először nem értettem, mit jelent a facebook-poszt alján a “Jihomoravský kraj” megnevezés a Brno mellett (mondjuk ez nem meglepő, hisz semmi kötődésem nincs a szláv nyelvekhez), de ma már tudom, hogy ez bizony a Dél-Morva kerületet jelenti, merthogy Brünn Morvaország legnagyobb városa.

Brno egy ízig-vérig cseh város, szép várral, sok templommal és sok-sok (számomra nagyobbrészt érthetetlen) cseh szóval. Bár még mindig több a szláv eredetű szavunk, mint a latin (pl. tulipán, sunka-sonka, posta). A városban 13 trolivonal és 11 villamosvonal található, állítólag buszok is vannak, de a belvárosban én eggyel sem találkoztam. A villamosból azonban láttam nagyon régit, régit és újat is, trolibuszokból szintén mindenféle jön-megy. Környezettudatos megoldás, az biztos Brno tehát megér egy misét, egy hétre való látnivaló nincs, de hétvégére tökéletes úti cél lehet." forrás

Karlovy Vary

Karlovy Vary (kiejtés: kárlovi váre), avagy Karlsbad 50 ezres lakosú turista város.

"Karlovy Vary neve különösebben nem érintett meg utazásom előtt bennem semmit. Tudtam természetesen, hogy híres-nevezetes fürdőváros, hogy Karlsbadnak is hívták, és hogy a világhírű filmfesztivált itt rendezik meg. De valahogy nem találtam elég izgalmasnak, nem vonzott igazán. És akkor megnéztünk egy filmet, ami ebben a városban játszódott, és hirtelen elkezdett vonzani Karlovy Vary. A film címe Utolsó vakáció, főszereplője pedig Queen Latifah. Abszolút pozitív szemléletű, életvidám film, szórakoztató, de ugyanakkor elgondolkodtató is. Egy másik film is játszódik itt, a Casino Royale (James Bond) – bár a színhelyet az alkotók Montenegróra tették, valójában itt forgattak, és maga a kaszinó épülete a Grandhotel Pupp volt, ahol ma a filmfesztivált is rendezik.

Aki Prágából szeretne kirándulást tenni, az egynapos kiruccanást tervezzen autón, vonaton (három óra) vagy buszon (bő két óra). Utóbbit ajánlom a legmelegebben, nagyon megéri, és több járatból is lehet választani (általában a Flórencről indulnak). Rövid séta után már elérjük a városközpontot, és megcsodálhatjuk a fürdőházakat, ezeket és a nagyobb forrásokat (a városnak 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvizű forrása van) egy elegáns, oszlopos fedett sétány, a koloniád köti össze. Mivel az épületek nagy része a 18. században leégett, ezért sok a klasszicista ízlésben emelt palota és középület. Igazán hangulatos sétát tehetünk a szebbnél szebb házak szegélyezte Teplá folyó mentén. Helyenként kecses, karcsú hidak ívelnek át fölötte, némelyik tele asztallal és székkel, érdemes egy italra vagy egy fagylaltra megpihenni. Az út vége a Grandhotel Pupphoz vezet (mindkét filmben fontos helyszín volt), egy rendkívül elegáns, impozáns szállodához." forrás

,, Ugyan sokféle opció létezik (a belvárosban egymástól nem messze van japán, mexikói, indiai, kínai és olasz étterem is), de egy cseh fürdővárosban nem állunk neki sushizni. Cseh éttermekből nagy a választék, és én a legjobbat a Kolonádoktól nem messze található Svejkben ettem, aminek a hangulata leginkább az angol pubokéra emlékeztet. A sült kacsájuk (Csehországban egy adag konkrétan egy fél kacsát jelent) káposztával és burgonyás knédlivel egyenesen isteni, de a hely árai nem a legolcsóbbak, mivel közel esik a város luxus részéhez, így akinél ez fontos, ne itt egyen. Megfizethető cseh knédlis ételeket enni az U Tomásében lehet, ahol az 1500-2000 forintos árért nagyon tisztességes adagot kaphatunk. (2017)" forrás

Plzen

  • Plzeň a Cseh Köztársaság negyedik legnagyobb (168 ezres) városának van egy csinos, figyelemre méltó óvárosa.
  • Cseh kiejtése: plzeny (szóval nem pílzen)

Fő látnivalók:

  • a 16 századi városháza, a katedrális (102 méteres tornyával)
  • történelmi földalatti pincehálózat
  • a nagy zsinagóga (Európa második legnagyobbja)
  • a Pilsner Urquelle sörfőzdéje
  • és az állatkert

Sok jó söröző van a városközpontban. Plzen külvárosaira a szürke lakótelepek a jellemzőek. Szerencsére a városmag szebb a reneszánsz és barokk műemléképületeivel. A városnézés részben akár villamosozással is megoldható. Plzen nem egy olyan város, amibe a turista első látásra bele tud szeretni. De az óváros alaposabb bejárása révén meg lehet kedvelni Plzent.

České Budějovice

  • A 94 ezres Ceske Budejovice (németül és angolul: Budeiss) Csehország déli részén fekszik. Budapesttől közúton 438 kilométerre fekszik (265 km autópályán), non-stop menetidő kb. 5 óra 40 perc.
  • České Budějovice cseh kiejtése: cseszke bugyejovice
  • 3 és fél perces kedvcsináló videó a városról

Elter Karesz fotója

Olmütz

,, A Morva partján is találunk egy-két kisebb kocsmát, de itt nagy élet nincs, inkább sportolásra használják a helyik, egy-két kocsmánál éppen grillpartykat tartottak a helyiek.

A városnézést akár több napra is szét lehet osztani, mert ugyan kisvárosról beszélünk, de minden belvárosi utca nagyon szép. A sétálgatás közben be lehet ülni a jobbnál jobb sörözőkbe és kortyolni pár finom (és olcsó) cseh sört. Az árszínvonal nem a prágai - egy sör 25-33 között mozog (280-370 Ft), főételek is nagyon olcsók. Egy jó előétel is 45-50 czk pl. egy megszokott Utopenec (pácolt szafaládé = vizihulla), Nakladny Hermelin (pácolt camambert) vagy a helyi specialitás a kvargli (pácolt vagy normál kivitelben).

Éjszaka is nagyon szép a város főtere. (2015)" forrás

Olvasmányos linkek

"Egy város, amit méltatlanul kerülnek el a turistainváziók - České Budějovice

Mindenekelőtt a hatalmas főteret, amelynek közepén gyönyörű szökőkút áll – ez a Sámson- kút. Esős időben az árkádok alatt körbesétálhatjuk az egész teret anélkül, hogy megáznánk. Óriási ez a tér, amelyet II. Ottokárról neveztek el (Náměstí Přemysla Otakara II), az óváros méreteihez képest – csak Prágában láttam eddig ekkorát (mint kiderült Csehország legnagyobb teréhez van szerencsénk – minden oldala 133 m). Ne hagyjuk ki a Fekete tornyot se! A főtér északkeleti sarkánál találjuk ezt a gótikus harang-és tűztornyot, ami a 16. században épült. Csodálatos kilátás nyílik a tetejéről a főtérre, a városra és a környékére. Érdemes ellátogatnunk a gótikus dominikánus kolostorba is (Dominikánský klášter). A kolostor alapjait a város megalapításával egyidejűleg rakták le.

Sétáljunk végig a folyó partján a Kis Színháztól a padokkal szegélyezett úton a folyó kanyarulata felé! Az év bármely szakában békés, nyugodt és nagy forgalomtól mentes ez az útszakasz, igazán hangulatos sétát tehetünk. Ha átmegyünk a hídon balra, láthatjuk a hoki stadion épületét, majd a KOH-I-NOOR HARDMUTH Ceruzagyár épületét (nagyon ötletes a kerítés – színes ceruzák az oszlopok, ahogyan a közlekedési lámpa mellett levők is!) A folyékony kenyér hívei ki ne hagyják a sörgyári látogatást! A Budvar Sörgyár épületében múzeumot és boltot is találhatunk. Kóstolással egybekötött vásárlásra 10 fő esetén van lehetőség. " forrás


"Most Csehország egyik legszebb helyét mutatom be: ez a Cseh Paradicsom. Szerintem a neve nem véletlen, ennyi szép helyet (erdőket, várakat, kastélyokat, várromokat, tavakat, sziklákat, szép városokat) ilyen kis helyen nem sok országban találni. Ezekből fogunk szemezgetni.

Először magáról a vidékről: A Cseh Paradicsom Prágától észak keletre található úgy 80 km-re. Jellemzői közé tartoznak a homokkő sziklák (kicsit más stílusúak, mint a Cseh-Svájcban, de nem kevésbé szépek). A terület tele van kitűnő kerékpár és túra útvonalakkal (egy nagyon jó link: http://www.mapy.cz/ , működik, mint autóstérkép, turista térkép (az egész ország benne van!), fotótérkép és történelmi térkép). Miután a hegyek inkább dombok, ezért a kevésbé gyakorlott túrázóknak és kerekeseknek is ajánlható. A területet 1955-ben vették védettség alá, jelenleg 180 km2 tartozik ide. A park szerepel az UNESCO geoparkok listáján is, ez viszont már 450 km2-et tesz ki.

Ha már a többi területen kineveztünk (vagy a szokásjog alapján azzá vált) egy központot, akkor szerintem most Jičín-t joggal tartjuk a Cseh Paradicsom központjának, még ha annak a szélén is helyezkedik el. " forrás


"De térjünk rá Humpolec turistalátványosságaira. Van pl. egy nagyon szép gótikus temploma egy még szebb toronnyal (négy szép fiatoronnyal, ahogy dukál), amit két oldalról két tér határol, az Alsó és a Felső. Az utóbbi olyan határozottan kellemes kisvárosi főtér hangulatot áraszt. Illetve áraszthat tavasszal vagy nyáron, novemberben leginkább "hol vannak az emberek és miért van ilyen rohadt hideg" hangulatot áraszt. A templomba nem lehetett bejutni, a két teret kb tíz perc alatt bejártuk, tehát akár jöhetett volna a B (azaz Brod) Terv, de felfigyeltünk egy várostérképre a téren, amin rövid tanulmányozás után egy várromra és egy zsidó temetőre való utalásokat találtunk, így rövid tanácskozás után inkább ezek nyomába eredtünk." forrás


"A morvák ugye az a nép, amelyhez a fehér ló mondája kapcsolódik. Akiktől elfoglaltuk a hont annak idején. Volt nekik egy nagy birodalmuk, amely Szvatopluk uralkodása alatt fél Közép-Európára kiterjedt, aztán valahogy szétesett, ahogy az már lenni szokott. És akkor ennyi. Morvák léteznek ma is, de kik ők, és mennyiben különülnek el a csehektől? Hát erre nagyon kíváncsi voltam, ezért úgy határoztam, hogy felülök a vo­natra, és megnézem magamnak ezeket a morvákat. Na jó, leginkább azért is határoztam így, mert Brno pontosan négyórai vonatútra van Budapesttől, és naponta öt vonat megy oda. Viszont nem tudok róla semmit. Szóval tökéletes hétvégi program.

Délelőtt 10-kor már a Zelný trhen (a piactéren) vakartam a fejem, hogy most mit csináljak. A piacon vett almát rágcsálva átsétáltam a Námeˇstí Svobodyra, nézegettem a sétálóutcát, ahova csak villamosok hajthatnak be háromszögben találkozó síneken, beültem a cikornyás-reneszánsz palota negyedik emeletén lévő kávézóba, hogy kilássak a térre (nem láttam ki, leszámítva szemben a neonnal kivilágított, 90-es évekbeli űrépületet), lapozgattam az útikönyvet (a Lonely Planet sorozatot részesítem előnyben még mindig), és közben gondolkoztam, hogy hol találom itt a morvákat.

Jobb ötletem nem lévén felgyalogoltam Špilberk várába, végigjártam a kínzó­kamrákat, és megállapítottam, hogy a morvákról még most sem tudok sokat, de ezek a Habsburgok nem kis-pályáztak, az biztos. Aztán lesétáltam a kapucinus kolostorhoz, ahol a kriptamúzeumban végignéztem a több tucat mumifikálódott holttestet, amelyek a pince különleges levegőjének köszönhetően már vagy háromszáz éve egész jó karban vannak. Hát, a kapucinusok sem kispályáztak, gondoltam, azzal hirtelen felindulásból degeszre ettem magam a Rebio nevű vega önkiszolgálóban (a Velký Špalícˇek nevű bevásárlóközpontban van)." forrás


"Aki azt gondolja, hogy minek ennyi cseh városkába ellátogatni, mind egyforma, az hatalmasat téved. Kétségtelenül van hasonlatosság: szép természeti környezet, jellegzetes középkori és újkori épületek, kedves, barátságos emberek, szívélyes fogadtatás, korrekt árak, kulturált kiszolgálás, remek ízek. De mindegyik unikum a maga nemében, egyszeri és páratlan, megismételhetetlen műalkotás. Az emlékképek sem keverednek össze, ahogyan itthon, utazás után újranézzük a képeket, csalhatatlanul tudjuk, honnan származnak.

Ezúttal egy szelídebb, finomabb, lágyabb, kevésbé erőteljesen karakteres városba látogattunk el. A szeretett České Budějovicénkből kirándultunk egy általunk még nem ismert hangulatos kisvárosba, Třeboňba. Ez a település mindössze 22 kilométerre található, nem messze az osztrák határtól, páratlanul szép természeti környezetben. Nem meglepő tehát, hogy a város környékét természetvédelmi területté nyilvánították, sőt UNESCO bioszféra rezervátum is egyben." forrás

Ceské Budejovice

"Olomouc (németül Olmütz) Csehország 5. legnagyobb városa, Morvaország középső részén helyezkedik el. Olmütz a második világháború végéig német város volt, ezt követően a németeket kitelepítették nemcsak a városból, hanem egész Csehországból is. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van, ilyen pl. a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza áll és az olmützi orloj (óra) a 15. századból. A város jellegzetes műemléke az érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki.
Közös pont országaink történelmében tehát akad bőven és ezt nem csak a történelemkönyveink őrzik, hanem a városok képe is. Egy-egy hétvége alkalmával érdemes felkeresni a legnagyobb cseh városok valamelyikét és személyesen is meggyőződni a fent írtakról." forrás


"Sör ügyben Olmützben nem egy veretes söröző pincéjében vagy teraszán találtuk meg a csodát, hanem a Bezručovy sady nevű parkban. Egy teniszklub mellett elsétálva kipróbáltuk, hátha ott is mérnek sört a büfében. És milyen jól tettük! Az ott csapolt Svijany frissessége, teltsége, zamata – no meg a habja - minden képzeletünket felülmúlta. Napsütés, jó társaság, beszélgetés egy szenzációs sör mellett – akkor és ott kerek volt a világ. (2016)" forrás


"Hát igen, míg nálunk a török dúlt, addig arrafelé ilyen ékszerdobozkák épültek és izmosodott a polgárság. A 19.században Csehország a Monarchia második leggazdagabb vidéke volt Ausztria után: fejlett ipar, gazdag német, zsidó és cseh polgárság jellemezte az akkori Bohémiát, míg nálunk csak a Kiegyezést követően indult be a fejlődés és a modern polgárosodás. Az első világháborút követően a Csehek függetlenné váltak és megszerezték Szlovákiát, mi ellenben fővárosunkon kívül elvesztettük gazdaságilag fontos, jómódú városainkat és vidékeinket (szinte a teljes Felvidék, Burgenland és Erdély valamint Partium egyes városai mind odalettek) Nekünk nem maradt más mint Budapest és egy szegény agrár-vidék, talán a nyugati végek kivételével. Aztán jött a második világháború, amelyik a legtöbb magyar városon soha nem gyógyuló sebet ejtett, de ugyanez a háború a cseh városokat részben szerencsés földrajzi elhelyezkedésüknél fogva megkímélte (Mo-n 6 hónapig tartott a háború a cseheknél egy hónapig). Mindez óriási fejlettségbeli különbséget eredményezett, amelyet a kommunizmus csupán enyhíteni tudott, a rendszerváltást követő 20 évben viszont ismét kijött az eltérő fejlettségi szint, ami most már évtizedekben mérhető... (2014)" forrás


"Másnap Děčínben meglátogattuk a belvárost és a várkastélyt. Csehországban utóbbiaknak a múzeum mellett még egy kötelező eleme van, mindegyikben szép számmal láttunk pávákat. Bár szinte minden kisvárosnak van kastélya vagy vára, sikerül karbantartani és életképes funkcióval ellátni őket. Szimpatikus volt az is, hogy a turistáknak szánt kávézóban megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. Csehország, később a Monarchia és Németország között komoly várakkal oldották meg a védelmet a ma már csak szimbolikus határ túloldalán. A szász Svájcnak is nevezett Elba-parti dombságban tucatnyi vár és kastély van, ezek közül mi a ratheni várromot látogattuk meg. (2014)" forrás


"Olmütz (régies magyar nevén Alamóc, csehül Olomouc): Több helyi vendéglőben is megfordultunk, és mindenhonnan elégedetten távoztunk. Különösen a Svatováclavský Pivovarba érdemes betérni, ahol még saját készítésű búzasört is mérnek, ami Csehországban ritkaságnak számít. Miközben nálunk már lassan a piacos nénik is online kasszával dolgoznak, Csehországban a legritkább esetben kaptunk a pincértől gépi számlát. A cetlire húzott strigulákkal jelölt sörök és ételek árát a pincér adja össze, mégis jól működik az ország.

A becsületesség és a bizalom mintha magától értetődőbb lenne, mint nálunk. Például nincs minden boltban biztonsági őr, és a templomban az érdeklődők szabadon átmehettek a szomszédos kolostorudvarra, ahol a kiállítások is mindenki számára nyitottak voltak. A toronyban rendezett kiállítás megtekintésének mindössze annyi feltétele van, hogy mindenki kapcsolja fel, majd le maga után a villanyt. És ez működik is. Hétfőn Kroměřížbe indultunk, amelyet Csehország legszebb történelmi városának tartanak. Nehéz lehetett a választás, mert a mezőny nagyon erős, szinte minden kisvárosban megvan errefelé a középkori főtér, a templom és a sörfőzde aranyháromszöge. Kroměřížt az olmützi püspök alapította a 13. században, és nyári rezidenciaként funkcionált az egyházi vezetőknek. A kastély és parkja az UNESCO kulturális világörökségének része, és a barokk kor jeles emléke.

De a belvárosban is érdemes sétálgatni, elég nagy területen mintha érintetlenül maradt volna fenn a középkori építészet. A főtéren mégse az épített örökség szippantott magába, hanem a Bata cipőbolt, ahol a hazai árak feléért lehetett vásárolni. A cipőgyár egyébként a szomszédban van, Zlinben. A korábban háromezer fős falut a gyár, de még inkább Tomáš Baťa alapító tette naggyá: főként az első világháború megrendelései miatt bővülő cipőgyárához építtette ki a várost, méghozzá a kor legnevesebb építészével, Le Corbusier-vel. (2015)" forrás


Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon