ÚTIKRITIKA.HU / Marokkó









Marokkó

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

Marokkó teljes arab neve az ‘Al-Mamlaka al-Maghribiya’, ami annyit jelent, hogy Nyugati Királyság. Jóllehet Rabat a főváros, de a legnagyobb város az Casablanca. A hivatalos nyelv az arab és a berber, a beszélt nyelv az arab marokkói (maghrebi) dialektusa, a városi lakosság nagy része beszél, a képzettebb része jól beszél franciául. Az északi, Tetouan környéki részeken a spanyolt is használják, míg a belső, hegyvidéki területeken a vidéki lakosság csak a berber nyelv valamelyik változatát beszéli. Angolul kevesen beszélnek. A marokkóiak hatalmas többsége szunnita muzulmán.

Időjárás és éghajlat

Az óceáni partvidéken hűvös párás óceáni légáramlat a jellemző, amelynek nyáron kellemesen hűtő, télen a nyirkos, hideg érzést fokozó hatása van. A Földközi-tenger mentén az éghajlat a spanyol és olasz partokéhoz hasonló. A belső, illetve déli területeken a nyár nagyon meleg és száraz, a tél enyhe, kivéve a Rif- és az Atlasz-hegység magasabb területeit, ahol télen hó és fagy van. Az utóbbi területeken kívül általában csak a jobb szállodákban van fűtés télen. A nyár száraz és meleg (sivatagi széljárás esetén a tengerparton is lehet 40 fokos meleg), a tél csapadékos. Nyáron a sivatagos, keleti, dél-keleti területeken homokvihar veszély áll fenn.

Történelem

Marokkó francia gyarmat volt, 1956-ban vált függetlenné. Érdekes, hogy Marokkó az egyetlen afrikai állam, amelyik nem tagja a kontinens politikai szervezetének, az Afrikai Uniónak. Ez jelzi, hogy Marokkó mennyire nincs érzelmileg, azonosságtudatilag oda a kontinens többi részéért. Ugyanakkor Marokkó az USA egyik legszorosabb nem NATO-tag szövetségese.

Manapság

Az átlagbérek nem túl magasak, és sokan a mindennapi megélhetésért küzdenek. Marokkóban a havi minimálbér 74 ezer forintnak megfelelő helyi pénz (2015). A hegyekben élő berberek különösképpen szegények és sokszor még azt sem tudják, mi kerüljön az asztalra másnap reggel. A marokkói gazdaság fő erőforrásai a szénbányászat, a mezőgazdaság és a foszforkitermelés.

Lábra kelő globalizáció

A helyiekről

Különféle nemzetközi felmérések szerint (hogy mi a metódusuk?) a marokkói a világ legbarátságosabb népeinek egyike.

"Kimondatlan szabály Marokkóban, hogy az erősnek mindig meg kell védenie a gyengét, az iskolázottaknak képviselniük kell a tudatlanok érdekeit, a tehetőseknek segíteniük kell a szegényeken. A legbiztonságosabb egy boltos számára a vásárlójáról azt feltételezni, hogy nem tudhatja a termékeiről és azok használatáról mindazokat az információkat, amiket ő tud. Éppen ezért kötelességének tekinti megvédeni a vásárlókat a saját tudatlanságuktól, és eldönteni helyettük, hogy melyik termék felel meg a legjobban az igényeiknek. Ezzel jó esetben visszatérő vásárlókat is szerez, főleg ha nagyon érti a dolgát." forrás

"A marokkóiak nagyon kedvesek és tényleg nagyon vendégszeretőek, nem úgy mint mi, magyarok, akik szerettük ezt mondani magunkról, de mostanra már állítani se merjük. Természetesen van lehúzás, mint bárhol a világon, de kivédhető, mint a világon bárhol, és ha be is szopod, maximum lehúznak 5 dollárral, és nem kell taxishiénákkal vagy túlszámlázó éttermek biztonsági embereivel verekedni havi fizetéseknek megfelelő összegekért, mint itthon. (2017)" forrás

Turista etikett

  1. Más muzulmán országokhoz hasonlóan nem muzulmán ember nem léphet be mecsetbe. Kivétel ez alól a casablancai II. Hasszán Nagymecset, melynek megtekintése megszabott időpontokban, belépődíj ellenében és helyi idegenvezetővel megengedett.
  2. Marokkóban a különböző vallások békében élnek egymás mellett, a nagyvárosokban keresztény templomok és zsinagógák is működnek. A marokkói iszlám mérsékelt és nyitott természetű, a más vallásúak (pl. nyugati turisták) irányában toleráns, ugyanakkor nem ajánlott a provokatívnak tekinthető fellépés, magatartás: hiányos öltözet hölgyek esetében, feltűnő alkoholfogyasztás, a böjti hónap, a Ramadán idején az utcán történő étel- vagy italfogyasztás.
  3. Fényképezés, videófelvétel: A fényképezés, videófelvétel készítése általában engedélyezett (a katonai és rendvédelmi objektumok kivételével). Az emberek többsége vallási okokból ugyanakkor elutasító magatartást tanúsít. Beleegyezés esetén pénzt kérnek a fotóalanyok. A vaku használatát – más országokhoz hasonlóan – a múzeumokban korlátozzák.
  4. Marokkó iszlám ország, de az öltözködési szokások nem szigorúak. Nem célszerű azonban a túlzottan nyitott ruházat.
  5. Ha vendégül hívják a turistát helyi családhoz és megkínálják hússal, akkor azt nem szabad visszautasítani, mert ez hatalmas udvariatlanság és sértés lenne. A vegetáriánus inkább kerülje a kajálásra szóló meghívást.

Ramadan 2017-ben: május 26-június 24; 2018-ban: május 15 - június 14. 2019. május 5 - június 4

,, Mindenek előtt telibe kaptuk a Ramadant. Jól tudtuk mi az, de csak így sikerült mindhármunknak egyszerre egy hétre odautautazni. Hmm.. még mindig nem tudom eldönteni, hogy tanácsoljam e hogy a Ramadan idején érdemes e  Marrokkóba menni, vagy inkább ne. Mindenképpen extra érdekes tapasztalat. Nagyon nem olyan, mint máskor! A marokkóiak valamennyire tolerálják a turistákat, de akkor is illetlenség a helyiek forgatagában délben jól meghúzni az ásványvizes flakont, aztán jóízűen rágyújtani egy cigarettára. Erre a módira szerencsére vannak nekünk szeparált helyek." (Boneville, 2017)

Gasztronómia

"A főétel mindig a következő háromból valamelyik: kuszkusz, tagine, vagy nyárson grillezett hús. A kuszkusz a fent leírtak szerint készül, és számos változata van – hússal, vagy anélkül, utóbbiból az ún. hét zöldséges kuszkusz az egyik leghíresebb. (A hét zöldség bármi lehet, jellemzően pl.: sárgarépa, kerekrépa (turnip), sütőtök, vagy édesburgonya, csicseriborsó, cukkini, okra, káposzta). A tagine a kúp fedelű, széles, kerek cserépedény neve, amelyben ez az azonos nevű húsos étel készül. Alacsony hőfokon, órákon át főzött, fűszeres, mártásos étel, amely bárányból a legfinomabb. Ennek is ezerféle változata létezik, készülhet bárányból, csirkéből, halból, vagy akár csak zöldségekből. A rengeteg hagyma és a fűszerek (pl. fahéj, kurkuma, ánizskapor) alkotják a mártást, amelyben hihetetlen omlósra fő a hús. Gyakran adnak hozzá magokat és aszalt gyümölcsöket." forrás

Kriszta fotója

"Ne hagyjuk magunkat elriasztani a "trófeaként" kitett sült birkafejektől és nyers marhaszívektől! A kebabot itt kettévágott, kerek kukoricakenyérbe töltik, ha "utcán át" fogyasztjuk, a porhanyós báránysültet viszont ízletes barna mártással szolgálják fel. A kunyhóformájú, cserépből készült kuszkusz-főzőt nemcsak a Maghreb-országokban honos zöldséges-húsos darakásához használják, hanem például a lila hagymás borjúcsülök főzéséhez is. A halpiacokon a "tenger gyümölcsei" között ékszerteknősöket is láthatunk: húsuk ínyencfalat, páncéljukból pedig húros hangszer teste lesz. Gyakran találkozunk lómészárszékkel, ellenben a szamárhúst, mivel a szomorú teherhordót tisztátalan állatnak tekintik, nem eszik meg." (forrás: blogbox.hu Marokkói ízek 2013)

Fotóegyveleg

fotók by Elter

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon