ÚTIKRITIKA.HU / Marokkó






Marokkó

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

Marokkó teljes arab neve az ‘Al-Mamlaka al-Maghribiya’, ami annyit jelent, hogy Nyugati Királyság. Jóllehet Rabat a főváros, de a legnagyobb város az Casablanca. A hivatalos nyelv az arab és a berber, a beszélt nyelv az arab marokkói (maghrebi) dialektusa, a városi lakosság nagy része beszél, a képzettebb része jól beszél franciául. Az északi, Tetouan környéki részeken a spanyolt is használják, míg a belső, hegyvidéki területeken a vidéki lakosság csak a berber nyelv valamelyik változatát beszéli. Angolul kevesen beszélnek. A marokkóiak hatalmas többsége szunnita muzulmán.

Időjárás és éghajlat

Az óceáni partvidéken hűvös párás óceáni légáramlat a jellemző, amelynek nyáron kellemesen hűtő, télen a nyirkos, hideg érzést fokozó hatása van. A Földközi-tenger mentén az éghajlat a spanyol és olasz partokéhoz hasonló. A belső, illetve déli területeken a nyár nagyon meleg és száraz, a tél enyhe, kivéve a Rif- és az Atlasz-hegység magasabb területeit, ahol télen hó és fagy van. Az utóbbi területeken kívül általában csak a jobb szállodákban van fűtés télen. A nyár száraz és meleg (sivatagi széljárás esetén a tengerparton is lehet 40 fokos meleg), a tél csapadékos. Nyáron a sivatagos, keleti, dél-keleti területeken homokvihar veszély áll fenn.

Történelem

Marokkó francia gyarmat volt, 1956-ban vált függetlenné. Érdekes, hogy Marokkó az egyetlen afrikai állam, amelyik nem tagja a kontinens politikai szervezetének, az Afrikai Uniónak. Ez jelzi, hogy Marokkó mennyire nincs érzelmileg, azonosságtudatilag oda a kontinens többi részéért. Ugyanakkor Marokkó az USA egyik legszorosabb nem NATO-tag szövetségese.

Manapság

Az átlagbérek nem túl magasak, és sokan a mindennapi megélhetésért küzdenek. Marokkóban a havi minimálbér 74 ezer forintnak megfelelő helyi pénz (2015). A hegyekben élő berberek különösképpen szegények és sokszor még azt sem tudják, mi kerüljön az asztalra másnap reggel. A marokkói gazdaság fő erőforrásai a szénbányászat, a mezőgazdaság és a foszforkitermelés.

A helyiekről

Különféle nemzetközi felmérések szerint (hogy mi a metódusuk?) a marokkói a világ legbarátságosabb népeinek egyike.

"Kimondatlan szabály Marokkóban, hogy az erősnek mindig meg kell védenie a gyengét, az iskolázottaknak képviselniük kell a tudatlanok érdekeit, a tehetőseknek segíteniük kell a szegényeken. A legbiztonságosabb egy boltos számára a vásárlójáról azt feltételezni, hogy nem tudhatja a termékeiről és azok használatáról mindazokat az információkat, amiket ő tud. Éppen ezért kötelességének tekinti megvédeni a vásárlókat a saját tudatlanságuktól, és eldönteni helyettük, hogy melyik termék felel meg a legjobban az igényeiknek. Ezzel jó esetben visszatérő vásárlókat is szerez, főleg ha nagyon érti a dolgát." forrás

Turista etikett

  1. Más muzulmán országokhoz hasonlóan nem muzulmán ember nem léphet be mecsetbe. Kivétel ez alól a casablancai II. Hasszán Nagymecset, melynek megtekintése megszabott időpontokban, belépődíj ellenében és helyi idegenvezetővel megengedett.
  2. Marokkóban a különböző vallások békében élnek egymás mellett, a nagyvárosokban keresztény templomok és zsinagógák is működnek. A marokkói iszlám mérsékelt és nyitott természetű, a más vallásúak (pl. nyugati turisták) irányában toleráns, ugyanakkor nem ajánlott a provokatívnak tekinthető fellépés, magatartás: hiányos öltözet hölgyek esetében, feltűnő alkoholfogyasztás, a böjti hónap, a Ramadán idején az utcán történő étel- vagy italfogyasztás.
  3. Fényképezés, videófelvétel: A fényképezés, videófelvétel készítése általában engedélyezett (a katonai és rendvédelmi objektumok kivételével). Az emberek többsége vallási okokból ugyanakkor elutasító magatartást tanúsít. Beleegyezés esetén pénzt kérnek a fotóalanyok. A vaku használatát – más országokhoz hasonlóan – a múzeumokban korlátozzák.
  4. Marokkó iszlám ország, de az öltözködési szokások nem szigorúak. Nem célszerű azonban a túlzottan nyitott ruházat.
  5. Ha vendégül hívják a turistát helyi családhoz és megkínálják hússal, akkor azt nem szabad visszautasítani, mert ez hatalmas udvariatlanság és sértés lenne. A vegetáriánus inkább kerülje a kajálásra szóló meghívást.

Gasztronómia

"A főétel mindig a következő háromból valamelyik: kuszkusz, tagine, vagy nyárson grillezett hús. A kuszkusz a fent leírtak szerint készül, és számos változata van – hússal, vagy anélkül, utóbbiból az ún. hét zöldséges kuszkusz az egyik leghíresebb. (A hét zöldség bármi lehet, jellemzően pl.: sárgarépa, kerekrépa (turnip), sütőtök, vagy édesburgonya, csicseriborsó, cukkini, okra, káposzta). A tagine a kúp fedelű, széles, kerek cserépedény neve, amelyben ez az azonos nevű húsos étel készül. Alacsony hőfokon, órákon át főzött, fűszeres, mártásos étel, amely bárányból a legfinomabb. Ennek is ezerféle változata létezik, készülhet bárányból, csirkéből, halból, vagy akár csak zöldségekből. A rengeteg hagyma és a fűszerek (pl. fahéj, kurkuma, ánizskapor) alkotják a mártást, amelyben hihetetlen omlósra fő a hús. Gyakran adnak hozzá magokat és aszalt gyümölcsöket." forrás


"Ne hagyjuk magunkat elriasztani a "trófeaként" kitett sült birkafejektől és nyers marhaszívektől! A kebabot itt kettévágott, kerek kukoricakenyérbe töltik, ha "utcán át" fogyasztjuk, a porhanyós báránysültet viszont ízletes barna mártással szolgálják fel. A kunyhóformájú, cserépből készült kuszkusz-főzőt nemcsak a Maghreb-országokban honos zöldséges-húsos darakásához használják, hanem például a lila hagymás borjúcsülök főzéséhez is. A halpiacokon a "tenger gyümölcsei" között ékszerteknősöket is láthatunk: húsuk ínyencfalat, páncéljukból pedig húros hangszer teste lesz. Gyakran találkozunk lómészárszékkel, ellenben a szamárhúst, mivel a szomorú teherhordót tisztátalan állatnak tekintik, nem eszik meg." (forrás: blogbox.hu Marokkói ízek 2013)

Fotóegyveleg

fotók by Elter

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon