ÚTIKRITIKA.HU / Tadzsikisztán

Tadzsikisztán

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A tádzsikokról | Turista etikett | Tadzsik konyha | Fotóegyveleg

Vidéken egyes helyeken ilyesmi jurtákban élnek - s.n. fotója

Földrajz

• Tádzsikisztán államformája: köztársaság.
• Tádzsikisztánnak nincs tengerpartja.
• Az ország fele 3000 méter felett terül el.
• Tádzsikisztánban a legmagasabb hegy a Qullai Ismoili Somoni, aminek korábbi neve nemes egyszerűséggel ennyi volt: Kommunizmus-csúcs. Az ő átkos időikben ez volt a Szovjetunió legmagasabb hegye, ami jelképezni volt hivatott a a kommunizmus kiemelkedő társadalmi jelentőségét. A hegy a kommunizmus megvalósulása nélkül is megmaradt 7495 méter magasnak.
• Tádzsikisztán földjeinek csupán 7 százaléka művelhető meg. Tádzsikisztán területének kb. 50 százaléka 3 ezer méter felett van. Az ország területének 90 százaléka hegyvidék.
• Tádzsikisztánban máig is sokan hiszik, hogy a Pamír-hegységükben élnek a hatalmas, szörnyember jellegű jetik (avagy yetik). Hajdanán szovjet katonák állították, hogy látták a hegyi embert. Bizonyíték akkor és azóta sincs.

Hegyi táj - m.s. fotója

Időjárás

Tadzsikisztán domborzata nagyban befolyásolja klímáját és időjárási jellemzőit. Az ország hegyvidéki területei és mély völgyei változatos éghajlati viszonyokat eredményeznek.

Tadzsikisztán nagy része kontinentális éghajlatú, amelyre a forró nyarak és a hideg telek jellemzőek. Az éves hőmérsékletingadozás jelentős lehet.

Nyár: A nyári hónapokban (júniustól augusztusig) a hőmérséklet 30-40°C között mozoghat a sík területeken, míg a hegyvidéki régiókban hűvösebb van, 20-30°C körül.
Tél: Télen (decembertől februárig) a sík területeken a hőmérséklet 0°C körül vagy az alatt lehet, míg a hegyekben -20°C vagy ennél is hidegebb lehet.

Csapadék: Az ország déli és középső részei szárazabbak, éves csapadékmennyiségük 150-250 mm között változik.
Az északi területek és a hegyvidéki régiók több csapadékot kapnak, akár 500-1000 mm-t is évente.
A legtöbb csapadék tavasszal és ősszel esik, a nyár és a tél viszonylag szárazabbak.

A Pamír-hegység és más magasabb régiók különleges éghajlati viszonyokkal bírnak. Ezeken a területeken a hőmérséklet alacsonyabb, és a csapadék mennyisége is eltérő lehet, főként hó formájában télen.

Tadzsikisztánban időnként erős szelek is előfordulnak, különösen a hegyek közelében. Ezek a szelek befolyásolhatják az időjárást és a hőmérsékletet is.

Tadzsikisztán éghajlata változatos, nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a domborzati viszonyoktól. Az ország számos mikroklímával rendelkezik, ami különféle mezőgazdasági tevékenységek számára is lehetőséget biztosít.

Történelem

Ókori idők: A mai Tadzsikisztán területe az ókori Baktria része volt, amely a Kr. e. 6. században a Perzsa Birodalomhoz tartozott.
Nagy Sándor hódításai során, a Kr. e. 4. században, a terület a makedón birodalom részévé vált.

Középkor: Az iszlám hódítások során a 7-8. században az arabok meghódították a régiót, és elterjesztették az iszlám vallást.
A 9-10. században a Számánida-dinasztia uralkodott, amely a perzsa kultúra és a tudományok virágzásának időszaka volt.
A következő évszázadokban különböző török és mongol birodalmak uralták a területet, többek között a Karakitajok, a Chagatai Kánság és Timur Lenk birodalma.

Újkori történelem: A 19. században Tadzsikisztán területe a Buharai Emirátus és a Kokandi Kánság része volt, míg végül az orosz birodalomhoz került.
A 20. század elején, az orosz forradalom után, a terület a szovjet fennhatóság alá került.

Szovjet időszak: 1924-ben megalakult a Tádzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság az Üzbég SZSZK részeként, majd 1929-ben teljes jogú tagja lett a Szovjetuniónak mint Tádzsik SZSZK.
A szovjet időszak alatt jelentős iparosítás és modernizáció ment végbe, de számos politikai és társadalmi problémával is szembesült az ország.

Függetlenség: 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után, Tadzsikisztán független állam lett.
Az 1990-es évek elején polgárháború robbant ki, amely 1997-ig tartott, és súlyos károkat okozott az országnak mind gazdaságilag, mind társadalmilag.

Modern Tadzsikisztán: A polgárháború befejezése óta az ország stabilizálódott, bár gazdasági kihívásokkal és politikai feszültségekkel továbbra is küzd.

Manapság

Tadzsikisztán nagymértékben függ az Oroszországban dolgozó vendégmunkások pénzátutalásaitól. Saját gazdaságát az 1990-es években polgárháború pusztította el.

Az 5 ex-szovjet közép-ázsiai ország közül Tádzsikisztán a legszegényebb a hírek szerint. Nem csoda, hisz nincs se olaj-, se gázkincse.

Tádzsikisztán gazdasága haldoklik, és az alacsony növekedési ráta, valamint a fiatal népesség kombinációja hatalmas diaszpórát hozott létre: Tádzsikisztán munkaképes korú férfijainak legalább negyede külföldön él.

Az országban elnyomó rezsim uralkodik. A társadalmi, gazdasági és a politikai tényezők együttesen teszik a fiatal tádzsik férfiakat egyedülállóan fogékonnyá a radikalizálódásra. Az orosz hírszerző szolgálatok jelenleg túlterheltek az ukrajnai háború és a folyamatos hazai fellépés miatt. Azonban az Oroszországban munkát vállaló közösségek radikalizálódása és az ukrajnai harctérről származó fegyverek növelték a belföldi terrorizmus kockázatát – és ez a fenyegetés valószínűleg csak növekedni fog. (2024) forrás

Az elnöktől való idézeteket az ország legeldugottabb helyein is a nép orra elé rakják - s.t. fotója 

,, Tadzsikisztánban az iszlamista radikalizáció elleni fellépés részeként lecsaptak a túl hosszú és nem rendben tartott szakállt viselő férfiakra. Emellett 2015-ben bezártak 160 üzletet, ahol hagyományos iszlám ruhadarabokat árultak és több mint 1700 nőt "győztek meg" arról, hogy ne hordjanak többet hidzsábot.

A posztszovjet országban Emomali Rahmon vezetésével amolyan világi diktatúra működik, ami élésen szembeáll a politikai iszlám minden formájában. Ami történelmileg érthető is, 1992 és 1997 között véres polgárháború zajlott Rahmon és iszlamista ellenfelei között, melyben ötvenezer, egyes becslések szerint pedig akár százezer ember halt meg.  
Miközben az ország lakosságának több mint 90 százaléka mozlim, rendszeresen, komoly intézkedésekkel csapnak le az iszlamizációra. Közben viszont Afganisztánból érkező áramlatok hatására folyamatosan nő a vallásos lakosság aránya.

A rezsim korábban kitiltotta már a 18 éven aluliakat a mecsetekből és nem ez az első alkalom, hogy lecsaptak a szakállas férfiakra. 2005 óta érvényben van egy törvény is, ami tiltja, hogy közterületen a nők eltakarják arcukat, igaz, ezt állítólag nem nagyon tartatják be.
Rahmon korábban egy tévéinterjúban a hidzsáb viselését a prostitúcióval kötötte össze. A Tadzsikisztánban egyetlen elismert iszlamista párt létezett, de a legfelső bíróság 2015 szeptemberében azt is betiltotta. Az elnöknek viszont a parlament épp 2015 végén szavazott meg élete végéig tartó immunitást bármiféle számonkérés alól, egyben pedig az ország békéjének és egységének alapítójaként ismerték el.  (2016)" forrás

Ebben a városkában Lenin él és élni fog - n. b. fotója

A tádzsikokról

A tadzsikok vendégszeretete legendás. Ennek bizony az a nem jelentéktelen járuléka, hogy gyakran kell vodkát inni (és szeletelt hagymát enni), ha kívánjuk, ha nem. Kinézetre sokan hasoníltanak a perzsákra, ami persze nem véletlen. Dusanbe viszont valóságos multietnikai olvasztótégely: oroszok, tadzsikok, üzbégek, kirgizek, sőt még indiaiakat és afrikaiakat is lehet látni.

Tadzsikisztánban nem büntetik a nemi erőszakot, ha az erőszakot tevő negházasodik az erőszak elszenvedőjével. 

Az idősek még jól beszélnek oroszul és az orosz TV műsorait nézik, így persze benyalják a propagandát is.

,, Tádzsikisztánban a 2010-es népszámlálás szerint az oroszok száma 34 838, ami a lakosság 0,5%-át jelenti. Amikor jelentősen többen voltak még a szovjet időkben, számuk akkor sem haladta meg a 400 000-t, lakosságarányban a 12,5%-ot. (2019)" forrás

Büszkén mosolygó birkapásztor - Elter fotója

m.a. fotója

Nisonbuj bácsi (ha jól értettem a nevet) 85 éves, öt fia van. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, lelkesen újságolta, hogy járt Magyarországon és Csehszlovákiában. Kérdeztem, hogy a hadsereggel vagy turistaként. Erre a második opciót választotta, ugyanakkor azt is mondta, hogy veterán. Nem jutottunk sokkal közelebb. Szóval inkább nem feszegettem tovább.

insta @akeletibol - facebook.com/akeletibolhongkongba

n.b. fotói

Turista etikett

1. Tádzsikisztánban nem elterjedt a borravalózás, bizonyos helyzetekben akár sértheti is a helyi ember önérzetét. Azért a turistás helyeken már rendesen rászoktak a jattra. A sofőrök, a túravezetők bizonyosan.
2. A tádzsikok (inkább a férfiak és a gyerekek) általában szívesen veszik ha le akarjuk őket fotózni, vagy közös képet akarunk velük készíttetni. De alapszabály, hogy a lefényképezésre előre engedélyt kell tőlük kérni!
3. Néhány helyi kifejezést érdemes megtanulni, mert nagy sikert lehet vele aratni: számol (köszönöm, rahmat vagy tasakur (köszönöm), Sumo csi hel? (Hogy vagy?)

Tádzsik konyha és gasztronómia

A nemzeti ételük a kurutob. Ez sós sajtlabdák vízben áztatva és aztán rárakva forró lángosszerű tésztára. Erre még rákerül sült hagyma és zöldségek. Egy közös tálból vételezik ezt kézzel az étkezők. A legelterjedtebb tádzsik étel a plov (pilaf). Ez egy rizsétel sárgarépával, valami fehérrépa és bárány- vagy kecskehús (de legalább nem birka). Ezeket az alapanyagokat növényi olajban vagy állati zsiradékban sütik egybe egy wokhoz hasonló, qazan nevű edényben.

Déli teázás - Elter fotója

Fotóegyveleg

fotó by Elter

Országúti elválasztó vonal - fotó by Elter

Elter Karesz fotója

Utcai zenész próbálja megkeresni a napi betévő falatot - m.s. fotója

Az Iszkander-tó vízesése - A ,,tadzsik Niagara" - Elter fotója

Miintha azt olvastam volna valahol, hogy tiszteletlenség a szülőkkel szemben az ifjú párnak “örülnie” a menyegzőn,hiszen elhagyják a szülői házat. Egyfajta hagyomány, hogy szomorkodniuk illik. Remélem valójában nagyon örülnek egymásnak

insta @akeletibol - facebook.com/akeletibolhongkongba

n. b. fotója

Vissza az elejére

Kommentek