ÚTIKRITIKA.HU / Tadzsikisztán






útikritikák


Tadzsikisztán

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A tádzsikokról | Turista etikett | Tadzsik konyha | Fotóegyveleg

Vidéken egyes helyeken ilyesmi jurtákban élnek - S. N. fotója

Földrajz

  • Tádzsikisztán államformája: köztársaság.
  • Tádzsikisztánnak nincs tengerpartja.
  • Az ország fele 3000 méter felett terül el.
  • Tádzsikisztánban a legmagasabb hegy a Qullai Ismoili Somoni, aminek korábbi neve nemes egyszerűséggel ennyi volt: Kommunizmus-csúcs. Az ő átkos időikben ez volt a Szovjetunió legmagasabb hegye, ami jelképezni volt hivatott a a kommunizmus kiemelkedő társadalmi jelentőségét. A hegy a kommunizmus megvalósulása nélkül is megmaradt 7495 méter magasnak.
  • Tádzsikisztán földjeinek csupán 7 százaléka művelhető meg. Tádzsikisztán területének kb. 50 százaléka 3 ezer méter felett van. Az ország területének 90 százaléka hegyvidék.
  • Tádzsikisztánban máig is sokan hiszik, hogy a Pamír-hegységükben élnek a hatalmas, szörnyember jellegű jetik (avagy yetik). Hajdanán szovjet katonák állították, hogy látták a hegyi embert. Bizonyíték akkor és azóta sincs.

Hegyi táj - m.s. fotója

Időjárás

Tadzsikisztán domborzata nagyban befolyásolja klímáját és időjárási jellemzőit. Az ország hegyvidéki területei és mély völgyei változatos éghajlati viszonyokat eredményeznek.

Tadzsikisztán nagy része kontinentális éghajlatú, amelyre a forró nyarak és a hideg telek jellemzőek. Az éves hőmérsékletingadozás jelentős lehet.

Nyár: A nyári hónapokban (júniustól augusztusig) a hőmérséklet 30-40°C között mozoghat a sík területeken, míg a hegyvidéki régiókban hűvösebb van, 20-30°C körül.
Tél: Télen (decembertől februárig) a sík területeken a hőmérséklet 0°C körül vagy az alatt lehet, míg a hegyekben -20°C vagy ennél is hidegebb lehet.

Csapadék: Az ország déli és középső részei szárazabbak, éves csapadékmennyiségük 150-250 mm között változik.
Az északi területek és a hegyvidéki régiók több csapadékot kapnak, akár 500-1000 mm-t is évente.
A legtöbb csapadék tavasszal és ősszel esik, a nyár és a tél viszonylag szárazabbak.

A Pamír-hegység és más magasabb régiók különleges éghajlati viszonyokkal bírnak. Ezeken a területeken a hőmérséklet alacsonyabb, és a csapadék mennyisége is eltérő lehet, főként hó formájában télen.

Tadzsikisztánban időnként erős szelek is előfordulnak, különösen a hegyek közelében. Ezek a szelek befolyásolhatják az időjárást és a hőmérsékletet is.

Tadzsikisztán éghajlata változatos, nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a domborzati viszonyoktól. Az ország számos mikroklímával rendelkezik, ami különféle mezőgazdasági tevékenységek számára is lehetőséget biztosít.

Történelem

A mai Tádzsikisztán területe már az ókorban is jelentős szerepet játszott a nagy civilizációk találkozópontjaként. Ez a hegyvidéki régió az ókori Baktria részét képezte, amely a Kr. e. 6. században a hatalmas Perzsa Birodalom egyik távoli tartománya volt. A perzsa uralom alatt virágzó kereskedelmi útvonalak keresztezték a területet, összekötve Kínát és a mediterrán világot. Nagy Sándor makedón király hódításai során, a Kr. e. 4. században, ez a stratégiai fontosságú régió a hellenisztikus birodalom részévé vált, ahol görög kultúra és helyi hagyományok keveredtek.

A középkor során a terület sorsa gyökeresen megváltozott, amikor a 7-8. században az arab hódítók megjelentek és elterjesztették az iszlám vallást. Ez a vallási változás mélyen átformálta a helyi társadalmakat és kultúrát. A 9-10. században a Számánida-dinasztia aranykorát élte, amely különösen a perzsa kultúra és tudományok szempontjából volt kiemelkedő időszak. Ez alatt a dinasztia alatt virágzott a perzsa irodalom, építészet és tudományok, számos híres költő és tudós alkotta meg műveit. A következő évszázadokban azonban a terület különböző török és mongol birodalmak célpontjává vált: először a Karakitajok, majd a Chagatai Kánság, végül pedig Timur Lenk (Tamerlán) félelmetes birodalma uralta a régiót, mindegyik hagyva saját kulturális és politikai lenyomatát.

Az újkor során Tádzsikisztán területe két helyi hatalom, a Buharai Emirátus és a Kokandi Kánság között oszlott meg a 19. században. Mindkét államalakulat az iszlám hagyományokra épült, de fokozatosan gyengültek a külső nyomás hatására. A "Nagy Játszma" néven ismert brit-orosz rivalizálás következtében a terület végül az orosz birodalom befolyási övezetébe került. Az orosz uralom jelentős változásokat hozott: új közigazgatási rendszert, infrastruktúra-fejlesztést, de egyben a hagyományos társadalmi struktúrák felbomlását is.

A 20. század elején, az 1917-es orosz forradalom után, a terület zavaros időszakot élt át, mielőtt végleg a szovjet fennhatóság alá került volna. 1924-ben megalakult a Tádzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság az Üzbég SZSZK részeként, majd 1929-ben teljes jogú tagja lett a Szovjetuniónak mint Tádzsik SZSZK. A szovjet időszak ellentmondásos örökséget hagyott: egyrészt jelentős iparosítás és modernizáció ment végbe, kiépültek az oktatási és egészségügyi rendszerek, másrészt azonban számos politikai és társadalmi problémával szembesült az ország, beleértve a helyi kultúra és hagyományok elnyomását.

1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után, Tádzsikisztán független állam lett, de a függetlenség nem hozott azonnali stabilitást. Az 1990-es évek elején kitörő polgárháború 1997-ig tartott és tragikus következményekkel járt: több mint 100,000 ember vesztette életét, és közel egy millióan váltak menekültté. A konfliktus regionális, klán- és ideológiai ellentétekből táplálkozott, súlyos károkat okozva az országnak mind gazdaságilag, mind társadalmilag.

A modern Tádzsikisztán a polgárháború befejezése óta fokozatosan stabilizálódott, bár továbbra is számos kihívással küzd. Az ország gazdasága nagymértékben függ a külföldön dolgozó munkavállalók hazautalásaitól, különösen Oroszországból. A politikai rendszer centralizált, és bár van stabilitás, a demokratikus intézmények fejlesztése továbbra is kihívást jelent. Tádzsikisztán ma egy olyan ország, amely ősi hagyományait próbálja összeegyeztetni a modern világ kihívásaival, miközben földrajzi elhelyezkedése továbbra is stratégiai jelentőséggel bír Közép-Ázsiában.

Manapság

Tadzsikisztán nagymértékben függ az Oroszországban dolgozó vendégmunkások pénzátutalásaitól. Saját gazdaságát az 1990-es években polgárháború pusztította el.

Az 5 ex-szovjet közép-ázsiai ország közül Tádzsikisztán a legszegényebb a hírek szerint. Nem csoda, hisz nincs se olaj-, se gázkincse.

Tádzsikisztán gazdasága haldoklik, és az alacsony növekedési ráta, valamint a fiatal népesség kombinációja hatalmas diaszpórát hozott létre: Tádzsikisztán munkaképes korú férfijainak legalább negyede külföldön él.

Az országban elnyomó rezsim uralkodik. A társadalmi, gazdasági és a politikai tényezők együttesen teszik a fiatal tádzsik férfiakat egyedülállóan fogékonnyá a radikalizálódásra. Az orosz hírszerző szolgálatok jelenleg túlterheltek az ukrajnai háború és a folyamatos hazai fellépés miatt. Azonban az Oroszországban munkát vállaló közösségek radikalizálódása és az ukrajnai harctérről származó fegyverek növelték a belföldi terrorizmus kockázatát – és ez a fenyegetés valószínűleg csak növekedni fog. (2024) forrás

Az elnöktől való idézeteket az ország legeldugottabb helyein is a nép orra elé rakják - s.t. fotója 


Tadzsikisztánban az iszlamista radikalizáció elleni fellépés részeként 2024-re is folytatódnak a szigorú intézkedések. A hatóságok továbbra is figyelemmel kísérik a vallási öltözködést és a vallásos szokásokat, például a túl hosszú és rendezetlen szakállt viselő férfiak ellen intézkednek. Emellett az országban továbbra is érvényben van a tilalom a hidzsáb viselésére, és több esetben próbálnak nyomást gyakorolni a nőkre, hogy ne viseljenek vallási öltözködést. Az ilyen intézkedések nem újkeletűek; 2015-ben több mint 160 üzletet zártak be, amelyek tradicionális iszlám ruházatot árultak, és több mint 1700 nővel beszéltek rá, hogy ne hordjanak többé hidzsábot.

Tadzsikisztánban világi diktatúra van Emomali Rahmon vezetésével, amely szigorúan ellenáll a politikai iszlám minden formájának. Ez a hozzáállás történelmileg is érthető, mivel 1992 és 1997 között véres polgárháború zajlott Rahmon és iszlamista ellenfelei között, amelyben becslések szerint akár százezer ember is életét vesztette.

Bár az ország lakosságának több mint 90%-a muszlim, a hatóságok rendszeresen kemény intézkedéseket hoznak az iszlamizáció ellen, annak ellenére, hogy az Afganisztánból érkező vallási hatások miatt folyamatosan nő a vallásos lakosság aránya.

A rezsim korábban már kitiltotta a 18 éven aluliakat a mecsetekből, és a szakállas férfiak ellen intézkedett. 2005 óta érvényben van egy törvény, amely tiltja, hogy a nők közterületen eltakarják az arcukat, bár ennek betartatása nem mindig következetes. Rahmon egy tévéinterjúban korábban a hidzsáb viselését prostitúcióval próbálta összekapcsolni. 2015 szeptemberében a legfelső bíróság betiltotta az egyetlen elismert iszlamista pártot is az országban. Az elnök 2015 végén élethosszig tartó mentességet kapott bármiféle számonkérés alól, és az ország békéje és egysége alapítójaként ismerték el.


Tavaly nyáron jártam ott egy utazás során, és határozottan ajánlom! Bár diktatúra van az országban, és a jelenlegi elnök arcképei, idézetei mindenütt feltűnnek, turistaként ez nem igazán érződik zavarónak. Annak ellenére, hogy a rezsim hivatalosan betiltotta a hidzsáb viselését, sok nő mégis hordja, mivel az ország továbbra is erősen muszlim identitású. Az emberek nagyon barátságosak voltak, és a főváros, Dusanbe meglepően fejlett – legalábbis a központi részei –, látványos szökőkutakkal és szobrokkal.

A főváros díszes részeit leszámítva az ország meglehetősen egyenlő társadalmi képet mutat: nem igazán érzékelhető látványos gazdasági különbség az emberek között. Hudzsandban egy vidámparkba is ellátogattam, ahol az árak a helyiek számára is megfizethetők voltak. Az ország hivatalos nyelve a tádzsik, ami a perzsa egyik dialektusa, csak cirill betűkkel írják. A szovjet múlt miatt sokan beszélnek oroszul is. Sok tádzsik férfi dolgozik Oroszországban, és onnan küld pénzt haza a családjának. (2023)


Ebben a városkában Lenin él és élni fog - n. b. fotója

A tádzsikokról

A tadzsikok vendégszeretete legendás. Ennek bizony az a nem jelentéktelen járuléka, hogy gyakran kell vodkát inni (és szeletelt hagymát enni), ha kívánjuk, ha nem. Kinézetre sokan hasoníltanak a perzsákra, ami persze nem véletlen. Dusanbe viszont valóságos multietnikai olvasztótégely: oroszok, tadzsikok, üzbégek, kirgizek, sőt még indiaiakat és afrikaiakat is lehet látni.

 

Tadzsikisztánban nem büntetik a nemi erőszakot, ha az erőszakot tevő negházasodik az erőszak elszenvedőjével. 

Az idősek még jól beszélnek oroszul és az orosz TV műsorait nézik, így persze benyalják a Kreml-propagandát is.

Tádzsikisztánban az orosz közösség lélekszáma az évtizedek során jelentősen csökkent. A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint, 2010-ben 34 838 orosz élt az országban, ami akkor a lakosság mindössze 0,5%-át tette ki. A szovjet időkben, amikor jóval többen voltak, számuk sem érte el a 400 000 főt, ami a teljes népesség körülbelül 12,5%-ának felelt meg. 2025-ben a becslések szerint az orosz kisebbség lélekszáma tovább csökkent, sokan Oroszországba vagy más volt szovjet köztársaságokba költöztek.

Az orosz közösség ma már főként a fővárosban, Dusanbéban és néhány nagyobb városban él, és szerepük az ország gazdasági és kulturális életében egyre kisebb. Az orosz nyelv továbbra is hivatalos státuszú a közigazgatásban és a nemzetközi érintkezésben, de a fiatalabb generáció körében csökken az ismerete. Az orosz iskolák és kulturális intézmények száma is mérséklődött az elmúlt években. Tádzsikisztánban az orosz kisebbség a mai napig az ország multikulturális múltjának emlékét őrzi.


Tádzsikisztánban az aranyfog nem a fogorvos kudarca, hanem a gazdag rokonok sikeres befektetése - mert mi mást csinálna az ember a Moszkvából hazaküldött rubellel, mint hogy egy kis Fort Knox-ot építsen a szájában? Az aranyfog itt olyan, mint a nyugati országokban a Rolex: státuszszimbólum, ami azt üzeni, hogy "igen, engem etetnek a családban". Miközben máshol az emberek arról vitatkoznak, hogy a bitcoin vagy az arany a jobb befektetés, itt egyszerűen kombinálják a kettőt: aranyfog, ami mobilisan hordozható és inflációálló. Az igazi tádzsik gentleman mosolyával nem csak szívet, hanem napelemet is tud világítani, és ha szükséges, a fogával tud fizetni a piacon. Az aranyfog ráadásul gyakorlati szempontból is zseniális: ha elfogynak a rubel hazautalások, legalább van mit zálogba tenni, és a fogorvos is örül, mert végre profi munkát végezhet. Tádzsikisztánban tehát az aranyfog nem ciki, hanem egyszerre bank, ékszer és vészhelyzeti tartalék - a többfunkciós fogászat csúcsa! (Aji) 

Büszkén mosolygó birkapásztor - Elter Karcsi fotója

m.a. fotója



Nisonbuj bácsi (ha jól értettem a nevet) 85 éves, öt fia van. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, lelkesen újságolta, hogy járt Magyarországon és Csehszlovákiában. Kérdeztem, hogy a hadsereggel vagy turistaként. Erre a második opciót választotta, ugyanakkor azt is mondta, hogy veterán. Nem jutottunk sokkal közelebb. Szóval inkább nem feszegettem tovább.

insta @akeletibol - facebook.com/akeletibolhongkongba


n.b. fotói

Turista etikett

  1. Tádzsikisztánban nem elterjedt a borravalózás, bizonyos helyzetekben akár sértheti is a helyi ember önérzetét. Azért a turistás helyeken már rendesen rászoktak a jattra. A sofőrök, a túravezetők bizonyosan.
  2. A tádzsikok (inkább a férfiak és a gyerekek) általában szívesen veszik ha le akarjuk őket fotózni, vagy közös képet akarunk velük készíttetni. De alapszabály, hogy a lefényképezésre előre engedélyt kell tőlük kérni!
  3. Néhány helyi kifejezést érdemes megtanulni, mert nagy sikert lehet vele aratni: számol (köszönöm, rahmat vagy tasakur (köszönöm), Sumo csi hel? (Hogy vagy?)

Tadzsikisztán viszonylag konzervatív társadalom, ezért a nőknek nyilvános helyen is mérsékelt öltözködést kell alkalmazniuk. A fejkendők és arc eltakarása kivételnek számítanak, nem pedig a normának. A férfiak esetében a rövidnadrágok általában rosszalló pillantásokat vonzanak, még Dusanbéban is, ahol nagyobb városokban ez valamivel elfogadottabb. Bár egyes tadzsikok rendkívül barátságosak, nem ritka, hogy az emberek egyidejűleg udvariatlanok is lehetnek. A tadzsikok általában nagyon vendégszeretők a turistákkal. Miközben érdemes odafigyelni a csalásokra a nagyobb városokban, ne lepődj meg, ha fiatalok közelítenek hozzád, hogy üdvözöljenek és gyakorolják az angolt. Idősebb tadzsikokkal való beszélgetéskor tedd a jobb kezedet a szívedre: ez a tisztelet jele, amit idősebb férfiaknak vagy nőknek szokás adni Tadzsikisztánban.

A mecsetekbe csak férfiak léphetnek be Tadzsikisztánban. A nők általában otthon vagy munkahelyükön, privát helyeken imádkoznak; várható, hogy a muszlim nők, akik turistaként látogatnak az országba, ugyanígy tesznek. Néhány mecset a nagyobb városokban azonban engedélyezheti női turistacsoportok belépését a mecset megtekintésére, bár az imádság továbbra is férfiak számára van fenntartva. Ennek ellenére, bizonyos mecsetekbe nőket is beengednek, ha 1) vallási kérdést tesznek fel, 2) férfi kísérővel utaznak, és 3) az imádság időpontjain kívül látogatják a mecsetet.

A régió egyes szomszédos országaitól eltérően, Tadzsikisztánban a homoszexuális tevékenység legális. Azonban a társadalmi hozzáállás az LGBTQ+ ügyekhez meglehetősen konzervatív, és nincsenek olyan törvények, amelyek védelmet nyújtanának a szexuális kisebbségeknek a diszkriminációval vagy zaklatással szemben, így az LGBTQ+ látogatóknak óvatosnak kell lenniük, és el kell kerülniük a nyilvános megnyilvánulásokat vagy a nem-heteroszexuális életstílusuk elismerését. Tadzsik férfiak gyakran sétálnak kézen fogva vagy karba fonódva, de ezt nem tekintik szexuális jellegűnek.

A tadzsikok nagyon sértődhetnek, ha az országukat összehasonlítják a szomszédos Afganisztánnal. Elismerik, hogy kulturálisan és történelmileg közel állnak egymáshoz, de úgy vélik, hogy az országuk – szemben Afganisztánnal – „civilizáltabb és modernebb”, valamint „többszörösen biztonságosabb”.

Sok tadzsik kedvezően vélekedik Oroszországról és az oroszokról, mivel szinte minden tadzsik családnak van legalább egy rokona, aki Oroszországban dolgozik vagy tanul. Tadzsikisztánban is jelentős számú orosz él (különösen Dusanbéban). A vélemények Oroszországról és az ukrajnai helyzetről eltérőek lehetnek, de a legjobb elkerülni ezeket a beszélgetéseket.


Tádzsik konyha és gasztronómia

A nemzeti ételük a kurutob. Ez sós sajtlabdák vízben áztatva és aztán rárakva forró lángosszerű tésztára. Erre még rákerül sült hagyma és zöldségek. Egy közös tálból vételezik ezt kézzel az étkezők. A legelterjedtebb tádzsik étel a plov (pilaf). Ez egy rizsétel sárgarépával, valami fehérrépa és bárány- vagy kecskehús (de legalább nem birka). Ezeket az alapanyagokat növényi olajban vagy állati zsiradékban sütik egybe egy wokhoz hasonló, qazan nevű edényben.


Déli teázás - Elter Karcsi fotója

Fotóegyveleg

Aranyos hölgy - Elter Karcsi fotója 

 

A Rudaki-emlékmű Dusanbéban - Egy 10. századi perzsa költő emlékét őrzi, akit a perzsa irodalom atyjának tartanak. -  Rudaki valójában a mai Tádzsikisztán területén született - Elter Karesz fotója

A harmóniumon játszó utcai zenész próbálja megkeresni a napi betévő falatot - M. S. fotója

Az Iszkander-tó vízesése - A ,,tadzsik Niagara" - Elter Karcsi fotója

Miintha azt olvastam volna valahol, hogy tiszteletlenség a szülőkkel szemben az ifjú párnak “örülnie” a menyegzőn, hiszen elhagyják a szülői házat. Egyfajta hagyomány, hogy szomorkodniuk illik. Remélem valójában nagyon örülnek egymásnak

insta @akeletibol - facebook.com/akeletibolhongkongba

N. B. fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS