ÚTIKRITIKA.HU / Madrid

A spanyol főváros a tengerszinthez képest átlagosan 667 méter magasságban fekszik. Európa legmagasabban fekvő fővárosa a tengerszinthez képest. Madridhoz a legközelebb eső tengerpart kb. 300 kilométerre húzódik.

Madrid légvonalban 1975 kilométerre van Budapesttől. Átlagos repülési idő Budapest és Madrid között: 3 óra 10 perc.

Madridot időszámításunk után 860-ban alapította egy arab uralkodó. Madrid a 16.-17. században lett Spanyolország fővárosa.

A madridiak egyik beceneve a gatos, azaz macskák. Ez részben arra utal, hogy a macskákhoz hasonlóan a madridiak is későn fekszenek le esténként.

A Puerta del Sol nevű tér nem csupán pontosan Madrid, hanem egész Spanyolország mértani közepe. A téren látható az úgynevezett Kilometro Cero (nulla kiliométerkő), ami hagyományosan a 6 legnagyobb országútjuk kiindulópontja.

A világon Madrid metróhálózatának van a legtöbb mozgólépcsője: összesen 1656.

Turisztikai szempontból Madrid előnye Barcelonához képest, hogy két olyan csodálatos város látogatható egynapos program formájában, mint Toledo és Segovia. Madrid hátránya Barcelonához képest, hogy nincs tengerpartja és nincs Sagrada Familiája.

Madridban olcsóbb és nagyobb választékú az étkezés és a szállás, mint Barcelonában.

Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): 2230 euró - (spanyolországi átlag: 1750 euró) (Budapest: 1100 eurónak megfelelő HUF)

Egy spanyol néni átlagosan 85 évre, míg egy úr 80-ra számíthat.

Időjárás

Az időjárás (és a turistatömeg) tekintetében a méjus-június és a szeptember-október a legideálisabb időpont Madrid meglátogatására.

Nincs egyetlen európai főváros sem, amelynek annyi felhőtllen napja lenne, mint Madridnak.

Madrid időjárása

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Meglepően sok a csodálatosan rendbe hozott nagypolgári lakóház
Az utcai élet kellemes, oldott légköre, a nagyvárosi dimenzió dacára
Viszonylag könnyű megszervezni a város gyors felfedezését
Kulturális turizmus elkényeztető mértékben, szuper múzeumok
Máshogy mint Barcelonában, de tele van élettel
Az építészeti sokféleség, a történelmi emlékek hatalmas gazdagsága
Kulináris élmények széles kínálata, mennyei tapas (El Tigre tapas bár!), churros, tortilla
Madrid könnyed eleganciája, hangulatos terek
A turista számára az ország felfedezése szempontjából praktikus Madrid földrajzilag központi elhelyezkedése
Az éjszakai szórakozási lehetőségek tág választéka
A legszimpibb negyed, nagy kedvencem: a Malasaña!!!!

Nem tetszett

A királyi palota előtti sorban állás elviselhetetlenül időigényes
A főutcák zajosak és szennyezett levegőjűek
Egyes utcarészek szemetesek, sok helyen a járda kutyakakis, túl sok graffiti
A turistának gyakran nem jön jól a 14 és 17 óra közötti szieszta
Gyengén tudnak angolul (bár jobb a helyzet, mint nálunk)
A turista tömegek
Sok helyen bagószag, a madridiak nagyon cigisek
Nyáron tikkasztó a hőség a városlátogatáshoz
A tenger hiányának hátránya Barcelonához képest
Nem lehet 7 óra tájékában vacsorázni, nem jó mindig túl későn enni Madridban
Sok helyen a turistákat orientáló táblák csak spanyol szövegűek

Vélemények

,, TETSZETT:
1. Tiszta és rendezett utcakép (amit a turisták rontanak el szemeteléssel az esti órákban)
2. Retiro Park! A magas fokon parkosított város legismertebb közparkja
3. Palacio Real (engem kilóra megvesznek az ilyen kastélyokkal, imádom)
4. Metrómegálló szinte minden utcasarkon
5. az Atocha pályaudvar régi főépületének hasznosítása, mint üvegház botanikus kerttel

NEM TETSZETT:
1. Százezernyi turista az utcákon esténként, esélytelen átszellemülve borozgatni
2. A Moncloa buszpályaudvar áttekinthetetlensége
3. Kevés zene az üzletekben, bárokban, gyenge latin hangulat
4. Tapas bárok árai az egekben, ár/érték arányban általában nem valami jó kínálattal
5. A repülőtéren, pályaudvarokon gyanús a szerveknek mindenki, aki céltalanul sétálgat

( Ádám)

"Mik tetszettek a legjobban? A madridi fiatalok olyan szinten nyitottak a külföldiekre, hogy az idősebbek példát vehetnének tőlük. Szívesen segítenek a turistáknak, és ha fiatal szinglikről van szó, akár el is kísérik a célig. Rengeteg külföldi diák tanul itt, akik hamar felveszik a déli ritmust és egy olyan nemzetközi szemléletmódot hoznak magukkal, ami pozitívumként hat a városra.

Mi nem tetszett? Madrid mindig is egy olyan csomópontot jelentett a spanyolok életében, ahol sokszor az egész országban jelenlévő probléma központosul, és ennek gyakori jelei a folyamatos sztrájkolások (huelga general). A turisták ezzel sok esetben a reptéren szembesülnek a járattörlések, késések és a földi személyzet hiánya okozta nehézségek miatt." (Orsi)

Kriszta fotója

" Mivel Madrid óriási és rengeteg a látnivaló, ha múzeumokba is el szeretnénk menni, be szeretnénk ülni egy előadásra az operába, vagy éppen kirándulni szeretnénk egyet a környéken, akkor elsőnek könnyedén el lehet tölteni akár 4-5 éjszakát is. A tömegközlekedési hálózat kiváló, sok a metróvonal, amely a főbb csomópontokat lényegében teljes mértékben lefedi. Kifejezetten pozitív, hogy a város fő repülőterére a föld alatt is el lehet jutni, kikerülve ezzel a felszínen gyakori közlekedési dugókat.

A feltöltődésre kiválóak Madrid hatalmas parkjai, rögtön az El Prado múzeum mögött található a város legnagyobb zöld övezete, az El Retiro park, ahol februárban 2-3 órát a fűben feküdve napoztunk, papagájok társaságában. Madridban érdemes a központban szállást foglalni, mivel az gyalog viszonylag könnyen bejárható. Mi a város Embajadores negyedében laktunk, ahonnan kb. 25 perc sétára volt a központ (Plaza Mayor).

Madridban létezik egy, kettő, három, öt és hét napos bérlet a tömegközlekedésre, de mi nagyrészt sétálva jártuk be az egész várost. Madrid alapvetően biztonságos, de az összekötő kerületekben (pl. Embajadores és a Plaza Mayor közötti részen) mászkáltak nem éppen szimpatikus alakok, de ez nem szokatlan egy nagyvárosban.

Személy szerint nagy piackedvelő vagyok. Utazásaim során általában elsők között szerepel, hogy felkeressem a (főként) helyiek által látogatott vásárokat. Aki szereti a kacatokat vagy a jó spanyol sonkákat (serrano), annak feltétlenül ajánlom, hogy keressenek fel ezek közül néhányat – és nem szükségszerűen csak a leghíresebbeket, mint például a Mercado de San Miguel, ami szintén nagy élmény, és az ételválaszték valószínűleg itt a legnagyobb, de mi például alig tudtunk megmozdulni a turistatömegtől. A lokális piacokon is egyébként óriási a választék, mind hús, zöldség és haláruban. Amúgy érdekes, hogy Spanyolországban éppen Madridban vannak a legnagyobb halpiacok, és naponta többször érkezik a friss áru, amin akár meg is lepődhetnénk, hiszen a főváros kb. 400 km-re van Bilbao-tól vagy 360 km-re Valenciától (tehát a tengertől).

Aki szeretne belekóstolni az igazi mediterrán, spanyolos piaci hangulatba, az mindenképpen szánjon rá néhány órát az ott töltött vasárnap délelőttjéből (kb. reggel 9-től délután 3-ig) az El Rastro bolhapiacra, ami a központi utcákban terül (Embajadores, és La Latina környékén, Plaza de Cascorro) el. A hétköznapokban „normális” utcákként működő területen, gyakorlatilag amíg a szem ellát utcai árusok töltik ki a rendelkezésre álló teret, szó szerint egymás hegyén hátán licitálják felül egymást, valószínűleg a világ legfeleslegesebb kacatjait áruló emberek. A piac központi részén nagyon jó talponálló kajáldák vannak a legfinomabb tapaszokkal és tengeri herkentyűkkel. A régi polgári lakások épületek között, amúgy is nagy élmény sétálni.

Madridban rengeteg a fiatal, nemcsak az európai diákok (Erasmus) kedvelt állomása, hanem a világ minden tájáról jönnek ide a híres egyetemekre tanulni, így kifejezetten jó lehet itt diáknak lenni! Szórakozási és kulturális lehetőségek szempontjából Madrid kiváló desztináció lévén, hogy a délnyugat-európai nagyváros például számos könnyű- és komolyzenei fesztiválnak az otthona és a híresebb, nagy közönségnek játszó előadók is ellátogatnak ide, de művészeti kiállításokból sincs hiány.

Visszatérve az utazás időtartamára, ha csak két- három napra megyünk, szerintem érdemes megfontolni, hogy mire szánjuk az időnket. Ha az „összes” múzeumot meg akarjuk nézni a három nap alatt, könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy magát a várost igazából csak nagyon felületesen látjuk, vagy szinte semennyire. Három nap alatt nagyjából be lehet járni a Madridot úgy, hogy valamennyire legyen egy képünk a városról, az épületekről, az óriási parkokról, múzeumokról, szórakozóhelyekről, és elsősorban arról, hogyha legközelebb visszatérünk, akkor hol folytassuk a felfedező utunkat, amit ennyi idő alatt szinte el sem tudtunk kezdeni." (Ő. István)

Kriszta fotója

,, A spanyol főváros tisztaságával, rendezettségével, rengeteg parkjával egy elégedett fejbiccentésre készteti az utast. Ne feledjük, hogy egy Budapestnél majdnem háromszor nagyobb városról van szó, amint nyílván nehezebb rendben tartani. Még inkább elismerést érdemlő ez a tény, ha hozzátesszük, hogy mediterrán vidéken járunk, azonban egyáltalán nem jellemző a mediterrán lazaság és hanyagság. Az utca emberén visszaköszön az egykori spanyol gyarmatbirodalom nagysága és sokszínűsége. Véleményem szerint úgy minden hatodik ember köthető ránézésre Dél- és Közép-Amerikához erős indián vonásaival.

Abszolút biztonságban éreztem magam a legszűkebb utcákban is, illetve bármilyen közlekedési eszközön. Napjainkban a biztonságnak van egy másik szemszöge, nem csak a kizsebelnek-megvernek típusú, hanem a terrorizmus által keltett biztonságérzet, amire itt gondolok.

Tartózkodásom a Vuelta kerékpáros körverseny befutó hétvégéjére esett (rengeteg lezárás, de nem Andrássy út méretben, mint itthon megszokhattuk, hanem valóban a teljes belváros), így nincs összehasonlítási alapom a megelőző vagy rákövetkező egyszerű és átlagos hétvégével, de gépfegyveres készenléti rendőrök (ujjak a ravaszon szigorúan) és páncélozott rendőrségi furgonok fogadtak minden jelentősebb utcasarkon. Az emberek véleménye nyílván megoszlik arról, hogy szabadidőnk eltöltését mennyire zavarja a fegyveres hatóságok látványa (benne van a tudat az emberben, hogy veszélyeztetett helyen vagyunk), de én azt mondom, hogy inkább legyenek ott, mint ne. Engem háromszor kapcsoltak le pár nap alatt, mondván, hogy mit nézelődöm (repülőtéri terminál, pályaudvar), üljek le a várakozók közé, álljak sorba, mint mindenki más. Most mindenki gyanús, aki céltalanul sétálgat…”Madrid a terror árnyékában” érzésem volt tehát." (Sz. Á, 2017. szeptember)

Kriszta fotója

Olvasmányos linkek

"Madridban későn kel a nap. Bár az is lehet, hogy csak én érzem így, amikor lustán és kipihenten nyújtózom egyet. Nézd csak: még alig érkeztem meg, és máris átvettem a város hangulatát. A pezsgő, nyüzsgő, mégis nyugodt és emberarcú városét, ahol végre úgy érzem, hogy a világ van értem, nem pedig fordítva, ahol én vagyok a fontos és nem nekem kell állandóan megfelelnem. A reggelt egy jó kis tejeskávéval kezdjük - café con leche - mellé természetesen tortilla érkezik, amire csak a botor turista vágja rá, hogy „rántotta". A spanyolok - ha értenék - sértetten kapnák fel a fejüket: a tortilla ugyanis intézmény, aminek az elkészítését eredeti spanyol séfek tanítják ráérő amerikai háziasszonyoknak. Mert nem mindegy, hogy milyen serpenyőben, milyen sűrűre és milyen fakanállal, ugyebár... A tortilla rendkívül fontos része annak a kultúrának, ahol az evés öröme harmonikusan rímel az élet egyéb örömeire." forrás

A RIU Hotel kilátója - Kriszta fotója

"Bármit is választottam, ebéd után semmiképpen sem hagyom ki a sziesztát. A spanyolok várható élettartama Európán belül talán a legmagasabb, és ők ezt nagy részben éppen a sziesztának tudják be. (A másik okot az olívaolajban keresik, amit akár csak kenyérrel magában is szívesen esznek, de bőségesen locsolják paradicsomra, salátára, bármire.) Tegyünk hozzá egy harmadik lehetséges okot, a szinte örökös fiestát: szinte nincs hét, hogy ne lenne valami országos, avagy városi, helyi ünnep, ami, ha véletlenül hétvége közelébe esik, a közbülső napot „hídnak" nyilvánítják, akkor sem dolgoznak, mert az ugyebár átvezet az egyik fiestából a következőbe... Igen, valószínűleg az országot a fiesta és a szieszta működteti (vagy nem)... A sziesztát csak egy esetben hagyom el: ha reggel úgy döntök, hogy Madridon kívül töltöm a napot. Viszonylag rövid időn belül számos érdekes helyre juthatunk el: egy egynapos kirándulásba belefér például Toledo, Avila vagy ha kocsival megyek, kedvencem a kevésbé ismert, ám valódi kis gyöngyszem Chinchon." forrás

"Madrid utcáin sétálva e sorok írójának leesett az álla. Óriási meglepetést okozott számára, hogy milyen hihetetlen mértékben és mennyiségben szépek, elegánsak és virtuóz építészi ötletekben dúskálóak a nagypolgári lakóépületek és régi középületek. Spanyolország, vagy akár Madrid történetének felületes ismeretében elképesztő, hogy a 19. század vége felé és a 20. század elején mennyi káprázatos minőségben, nagyvonalúan létrehozott épületet alkottak. Nem vitás, hogy Barcelona a katalán szecesszió játékosságával, a gótikus negyedével vibrálóbb, de Madrid is képes lenyűgözni a látogatót kiegyensúlyozott jólétet jelző épületeinek sokaságával. Budapesthez képest feltűnő, hogy főutcák, mellékutcák sokaságán kivétel nélkül minden épület tökéletesen tiszta és ép. Madridban világossá válik, hogy az állam és egy többnyire prosperáló gazdaság milyen mértékben képes biztosítani, hogy a magán- és a középületek igazán pompázhassanak. Madridban a legérdekesebb turisztikai látnivalók szerencsére egy könnyen, gyalogosan bejárható körön belül vannak. Ott azonban annyi megcsodálnivaló utcarészlet, kis környék, tér van, hogy rengeteget érdemes talpalni, bóklászni." forrás

"Jártunk piacon és áhítoztunk, hogy de jó is lenne, ha nálunk ilyen lenne bármelyik piac. A Mercado de San Miguel nem tűnik a szokásos értelemben vett piacnak, hanem inkább sok kis tapas bár összezsúfolva, ahol elvitelre friss cumókat is lehet kapni. A piac közepe tele van fehér magasabb-alacsonyabb asztalokkal és bárszékekkel, és mindenki ott gyűlik egy fehér- vagy vörösborral és az éppen megszerzett finomsággal, ami lehet akár gombával, kagylóval, rákkal és krumplival töltött crocanti, vagy friss kagyló citrommal és olajjal meglocsolva, esetleg friss és isteni finom bivaly mozzarellás, buratás falatok mézesfügével vagy rukkolával." forrás

Kriszta fotója

"Maga a város nagyon tetszett. Nem konkrétan ez vagy az a nevezetesség, hanem az egész fílingje. Tágas és magabiztos. Széles utcák és terek, nagy épületek, látszik rajta az átgondoltság és a folyamatos fejlődés. Az óvárosi rész is szépen rendben van tartva, kellemes lehet ott lakni. És azért a letagadhatatlan déli temperamentum: rohannak, sokan vannak és nagyon hangosak." forrás

"Kalandoroknak kötelező a Lavapiés negyed (ha az azonos nevű metró megállónál szállunk le, már meg is találtuk), ahol a világ minden tájának konyhája kipróbálható, a leghangulatosabb bárok sűrűsödnek össze és a legfurább alakok mászkálnak éjszakánként. Így késő este már ne kóboroljunk arra egyedül, délutánonként viszont nyugodtan ki lehet ülni a kis terek padjainak egyikére és élvezni, ahogy a reggae keveredik Bollywood muzsikájával. Ha Lavapiéstől továbbsétálunk Madrid központi tere felé, a Solhoz, belebotlunk az egyik kedvenc kis plázámba, Tirso de Molina-ba. Talán Madrid legfigyelemreméltóbb virágpiacát rittyentik oda minden nap, és én gyakran elképzelem, hogy egyszer majd sok pénzem lesz, és csak úgy össze-vissza válogatok onnan friss virágot kedvemre. Gavallérok, Don Juanok és „bús donnák” gyakran megfordulnak arra, talán a virágeső sem elképzelhetetlen." forrás