ÚTIKRITIKA.HU / Skócia

Skót gael nyelven: Alba
Ez a leggyakrabban használt hagyományos név Skóciára a skót gael nyelvben. Például a BBC skót gael adása a BBC Alba nevet viseli.

Skócia egyike az Egyesült Királyság országainak (Anglia, Wales és Észak-Írország a másik három). Skócia fővárosa Edinburgh (edinbárá), ami 1786 kilométerre van Budapesttől.
Skócia 78 782 négyzetkilométernyi területén kb. 5,55 millióan élnek (2025-ös becslés). A lakosság 42 százaléka a skót egyház (protestáns) hívője, 16 százalék a római katolikusok aránya.
A lakosok 13 százalékának (természetes) vörös a haja (világrekord arány)
A skótok jellemzően pipásak az angolokra a skótok nemzeti érzéseit semmibe vevő, (sokszáz éven át tanúsított) lenéző magatartásuk miatt
Glasgow-ban a havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 1,1 millió forintnak megfelelő font
Általában igaz, hogy a nyugati parton több eső esik.
Skótul beszélnek, ez gondot okozhat. A skót nyelv (Scots) az angollal rokon nyelvváltozat.
Leghíresebb skótok: James Watt, Alexander Fleming, James Clerk Maxwell, Adam Smith, Robert Burns, Sir Walter Scott , Arthur Conan Doyle. Azért említsünk még néhány ma élőt is: Sir Alex Ferguson, Andy Murray, Annie Lennox, J.K. Rowling,
A Scotland szó eredete a latin Scotia szóból származik, amely eredetileg Írországra utalt, mivel a "scoti" név az ír (gael) népeket jelölte. Később, amikor ezek a gael népek (főként a Dál Riata királyság révén) áttelepültek a mai Skócia nyugati részére, a Scotia kifejezés fokozatosan erre a területre kezdett vonatkozni. A Scotland tehát szó szerint azt jelenti: „a skótok földje” – vagyis a gael eredetű népek területe.

Fő látnivalók:

Edinburgh ó- és újvárosa (az UNESCO kulturális világörökségének a helyszíne)
Cairngorm-hegység
Glasgow
Glencoe
Skye-sziget

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A táj egyedisége, titokzatossága, mondavilágos hangulata, a levegő frissessége, a nyers vidék ártatlan bája, hihetetlen, mágikus zöld színek, végtelennek tűnő szabad terek, magasföldek, méltóságteljes parti sziklák
Nagyon aranyosak, barátságosak a vidéki skótok
A viszkit szeretők jól járnak
Legendákkal teli kastélyok, romok, megbabonázó történelmi háttér
Tisztaság, nyugalom, tökéletes közbiztonság, korrekt infrastruktúra a városok közötti viszonylatokban (vasút, busz)
A skót duda hangvilága, egy igazi vidéki pub belső hangulata
Edinburgh meglepően szuper (óh, a kastély), a nyugati part és St Andrews úgyszintén
Kosztümös filmek jelenetei idéződnek meg fantáziánkban
A ködjei és esői dacára, sőt azokkal együtt is fantasztikus
Komppal átmenni Iona szigetére, a nyugati partnál
elautózni Kelso-ból nyugati irányba Peebles-ig (kb. 80 km)
A Culzean kastély
A vonatozás Edinburgh-ből a The Three Sisters-hez
Gyönyörű
Outlander sorozat
St Andrews, kisvárosi műfajban a nagy kedvenc

Kriszta fotója

Nem tetszett

Autóbérlésnél az első nap a jobboldali kormányzáshoz való hozzászokás stressze, keskeny vidéki közutak
A mogorva, rideg, hűvös, szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárás, az eső, a sűrűn szitáló eső alkalmasint keresztbe tehet a programnak, sártaposás
A birkagyomorba töltött birkabelsőségek, a skótok közkedvelt haggis étele sokunknak nem jön be, bezzeg a shortbreadet (porhanyós kekszféle) imádjuk, finom teába mártogatva, a skót konyha nem fogyókúrás jellegű
A történelmi múlt sok véres, erőszakos, kíméletlen, emlékként is ijesztő sztorija
A Loch Ness-i szörnyet magyarul (vazze dugd mán ki a buksid!) próbáltuk előcsalogatni, oszt úgy se ment
A skót akcentust megérteni veretes kihívás
Nyáron (május végétől szeptember közepéig) a midge nevű apró szúnyogok agresszív hadoszlopai, főleg a nyugati parton
A szállodák túl drágák, Skócia körülményes desztináció a nagyon takarékos turistának, a szétszórtan megtalálható, érdemleges látnivalókhoz eljutás költséges lehet, nagyon korán zárnak a boltok
Autó nélkül busszal, vonattal nem lehet igazán jól felfedezni a természeti szépségeket, apró településeket, talán éppen a legszebb helyeket, A pontról B-re eljutni időigényes a kacskaringós utak miatt
Fel van adva a nehéz lecke, hogy valójában melyik hónapban is a legérdemesebb oda utazni

Vélemények

"Maga a hangulata nagyon jó. Skócia az a hely, aminek van atmoszférája, bár lehet, hogy csak az időjárás teszi. Az emberek minden skót vicc ellenére nem skótok, sőt nagyon mosolygósak és segítőkészek. Edinburgh nagyon szép város, nem is gondoltam volna róla, egyszer jó lenne nem esőben is megnézni. Kompakt, érdekes, jó csak sétálni, megcsodálni a házakat, az üzletek portálját vagy épp csak a skót élet pezsgését. Ami nagyon-nagyon jó volt, hogy április végén 9-kor nyugodott le a nap, így este sokáig tudtunk jönni-menni és nézni, sokkal kevesebbet láttunk volna, ha már hatkor besötétedett volna. Az időjárás nem lett a kedvencem, 5 nap alatt volt napsütés, eső, hó, szél, köd, és ezek mindennemű keveréke is. Egy részük rontott az élvezeti értékén.

Tanácsaim: Hagyjanak elég időt rá. Mi rengeteget autóztunk, és sok dologról az elég kényelmes nyitva tartási idők miatt csúsztunk le. Nekünk a Skye-szigetet időhiány miatt ki kellett hagynunk, de más ne tegye, az lehet a dolgok esszenciája. 5 nap semmire nem elég, 8-10 nap simán eseménydúsan tud eltelni, unalmas percek és üresjáratok nélkül.

Ételek: A hurkával nem voltam igazán megbékülve, a reggelinél azért jó volt, hogy volt kontinentál vonal is. A fish and chipset érdeklődve vártam, ott élő ismerősöm bennfentes tanácsai alapján választottuk a glasgow-i halazós helyet, és nem bántuk meg. Azért előre nem árt tájékozódni a halfajtákról, mert a tőkehalnak is van pár verziója, nem mindegy például, hogy foltos-e, vagy sem. Az adagok elég nagyok. A majonézes káposztasalátát vétek kihagyni! A kötelező whiskey kóstolást is megtartottuk, aki szereti, az semmiképp ne hagyja ki a látogatást egy-két desztillálóban, és a sörkedvelők is előnyben vannak a pubokban, ugyanis számos helyi főzésű sör közül lehet válogatni.

Közlekedés: Autóbérléssel simán működik a dolog, bár a baloldali közlekedést megszokni nem könnyű. Legalább 2 embernek kell figyelnie alaposan a forgalmat. Parkolni nagyon jól lehet, és mivel a látnivalók gyakran nem a városkákban, hanem attól kieső helyeken vannak, nem is nagyon lehet máshogy a látnivalókhoz eljutni. Edinburgh-ban a sétát választottuk, oda felesleges lett volna autó, a reptérre való közlekedés is aránylag gyors és komplikációmentes, bár a belvárosban felújítások zajlottak, ami többek között a reptérbusz útvonalát is érintette.

Az emberek: nagyon kedvesek, és a borongós időjárás ellenére tele vannak életkedvvel. Ha az ember egy pillanatra bizonytalannak látszik, azonnal jönnek és segítenek. Skócia abszolút jó érzést hagyott bennem. Az a hely, ahova szívesen visszamennék és körbejárnám újra. Nem olcsó hely, de nekünk magyaroknak nem drágább, mint bármelyik másik nyugat-európai desztináció. Érdemes 3-an vagy 4-en menni, mert az autóbérlés úgy a legkedvezőbb." (Kriszti)

Edinburgh-i Vár - K. Kriszta fotója

"Nagyon jó hely, főleg 6 hónap zsúfolt London után Skócia (a két nagyvárost, Glasgow-t és Edinbugh-t leszámítva) a természetről szól!! Glasgowtól nem kell sokat várni, kicsit olyan mintha egy kihalt város lenne, látszik, hogy kb 2 millió lakosra épült, de ma már csak alig félmillióan lakják. Rengeteg az elhagyott, lepusztult épület, ezeket elkezdték lebontani és új városrészt építenek helyettük (üzleti negyedet). Fél napot megér...

Időjárás tekintetében fel kell készülnünk a hidegre és az esőre, de jó esőkabátban minden rendben lesz, nincs idő arra, hogy az esőre panaszkodjunk, mert annyira lenyűgöző a természet! Legjobban a nyugalom tetszett, kevés ember, annál több zöld, hegyek, vízesések, tavak, birkák, minden percben más látvány tárul az ember szeme elé. Nekem személy szerint egyetlen dolog nem tetszett, az Edinborough-i pályaudvar. Nem tudom hogyan lehetett a város szívébe a várhegy alá egy völgybe egy ilyen ocsmányságot beépíteni... Elrontja a városképet sajnos.

Néhány tanács a leendő utazóknak:

Megszállni kastélyszállókban érdemes, nagyon hangulatosak!

A múzeumok nagyon korán zárnak a városokban, először oda menjünk, utána lehet sétálni és vásárolgatni!

A természetjáráshoz kell egy jó bakancs!

Kaja: a lazac finom és jóval olcsóbb mint itthon, a birkahús nekem nem jött be, de ez ízlés kérdése! A skót teasütemények (Walkers) nagyon jók! A whisky drága, de ha már itt vagyunk érdemes megkóstolni, a választék leírhatatlanul nagy!

Közlekedés: mindenképpen érdemes autót bérelni, mert akkor szabad az ember, nincs menetrendhez kötve. Az üzemanyag drága, de megéri. Ha mégsem szeretnénk autót bérelni, akkor a Citylink busztársasággal minden településre eljuthatunk, az árak (jó előre foglalva) 3 fontnál kezdődnek. A vonat sokkal drágább és nem jut el mindenhova. Délen (Glasgow és Edinburgh környékén) nagyon jó, sűrű az elővárosi közlekedés, északon csak a nagyobb városokba megy vonat. Glasgow dimbes-dombos, ott esetleg érdemes buszra szállni, ha elfáradtunk, Edinborough bejárható gyalog, a reptérre villamossal kijuthatunk (ha végre átadják).

Árak: a szállás drága, a kaja a nagyáruházakban tűrhető áron van, az éttermek, bárok drágák (egy pohár sör 3.8 fontnál indul). A múzeumbelépők is viszonylag drágák!

Emberek: mindenki nagyon barátságos volt, nincs az a rohanó életmód még Glasgowban sem, jobban odafigyelnek egymásra az emberek!" (Sz. Dani)

Highland Games - skót dudások - Budaházyné Galó Veronika fotója

Glasgow-Edinburgh-Stirling

Az 5 napba ennyi fért bele, úgy, hogy napi 25.000 körüli lépésszámot mentünk, és még így sem fért bele minden (tényleg vissza kell menni 😀)

A terveinkkel ellentétben nem béreltünk autót, hanem tömegközlekedtünk + taxiztunk.
Glasgow-ból Edinburghbe is busszal mentünk, valamint Stirlingbe is ezt választottuk autó helyett, nem bántuk meg!

A városban is buszoztunk, a Lothian járatokkal mentünk (külvárosba volt a szállásunk), vettünk naponta egy családi napijegyet, tökre megérte. 15 font/2 gyerek+2 felnőtt/nap
A taxi sem volt vészes pl. a Wallace emlékműtől a Stirling-i kastélyig 10 fontot fizettünk. A buszállomástól Leith negyedbe 9 font. (2024)

Edinburgh - Dean Village - K.Kriszta fotója

"Skócia meglepő és izgalmas a Hadrianus falától a külső Hebridákig. Órákig lehetne sorolni, hogy mennyi szépség, vadság szorult ide, hogy micsoda történelme, viszkijei, és ale-jei vannak ennek az országrésznek, hogy az emberek mennyire kedvesek, és nyíltszívűek - főként ha ki tudjuk hámozni a nem éppen BBC bemondókat utánzó akcentusukból, mit szeretnének mondani. Ezeket bármelyik úti könyvben meg lehet találni, így most inkább csak pár nekem kedves részletet osztanék meg. Az egyik legromantikusabb történettel itt találkoztam Skóciában - a Sweetheart Apatság romjainál. Lady Dervorgilla ugyanis annyira szerette a férjét, hogy azt kérte, a férje bebalzsamozott szívével a kezében temessék el az általa alapított apátságban (az 1200-as években). A jó szerzetesek kérésének (állítólag) eleget is tettek. Az apátság romjai között megtalálható a Lady síremléke, melyen az ő szobra fekszik, egy szívvel a kezében, ezzel emlékeztetve minden erre járót arról, hogy van ekkora, halhatatlan szerelem.

Aztán van itt Skóciában olyan erdő, ahova az emberek azért járnak, hogy a tündérektől kívánjanak valamit - ugyanis a tündérek ott laknak. Rengeteg színes szalag, apró szobrocskák, figurák, egyéb kabalatárgyak ezrei jelzik, hogy hányan és hányan jártak mar itt, és bízták kéréseiket a tündérekre. Ki tudja, annyi biztos, hogy, amit én kértem, azt már teljesítették. Skóciába mindenképpen érdemes eljönni, varázslatos ország. Sok vár és apátságrom - mindegyiknek különleges története van; bájos faluk és óvárosok várják. Ha Glasgowban járnak, mindenképpen egyenek egy fish and chipset a Chippy Doon The Lane-ben. Ja, és igyanak jó ale-eket, Ossian-t vagy Three Sisters-t." (H. Gabi)

"Összességében minden meglátogatott hely tetszett , a várak és városok szépek voltak és érdekesek . Jó buszunk és ami még fontosabb jó sofőrünk volt , egyik városból a másikba , gyorsan kényelmesen és biztonságban megérkeztünk ( az utak is jó minőségűek , még a hegyiek is ) . Az időjárás szeszélyessége néha zavaró tudott lenni ( nem is annyira a sokszor 12 - 13 fokos hőmérséklet , hanem inkább a legváratlanabb pillanatokban eleredő eső ) , de hozzá lehetett szokni . Egy biztos aki Skóciába utazik , annál feltétlen legyen egy jó esőkabát és ( ha sokat túrázik ) egy jó cipő . Ha sok várat keres fel ( mint mi ) akkor készüljön fel a rengeteg olykor meredek és főleg csigalépcsőre ! A közbiztonsággal nem volt gondunk , pedig volt , hogy este 11 után mentünk vissza a szállodába ( gyalog ) . Egy biztos aki ide jön , az szánjon több időt a látnivalókra és a városokra mert rengeteg érdekes dolog van."

A Skót-felföldre egyetlen ok sosem elég – minket is több minden vonzott: a lélegzetelállító tájak, a vadregényes túraútvonalak, a legendákat őrző kastélyok és romok, a híres filmforgatási helyszínek, és persze az a kényelmes, közvetlen, még mindig barátságos árú Wizzair-járat, amely Glasgow szívébe repít. És nem is csalódtunk. A felföld maga a természet nyers költészete: hullámzó dombvidék, ködfátyolba burkolózó lankák, puha mohapárnával borított lápos rétek és sűrű, párás aljnövényzet mindenütt – mintha maga a táj is puha bársonytakarót húzott volna magára. A csend mély és tiszta, a szél történeteket suttog, a fény pedig valahogy másként csillan a vízcseppeken. Nemcsak egy hely, hanem egy hangulat, egy érzés, ami velünk marad – még jóval azután is, hogy visszatértünk. Skócia ezen arca nem harsány, de annál maradandóbb.

Méltatlanul alulértékelt ékszerdobozok : Cumbria, Snowdonia, Cairngorms, Loch Lommond-Glencoe régió, Lewis&Harris, York, Keswick, Oban, Portpatrick, Inverness, Ullapool, Fountains Abbey, Stornoway

Nem ájultam el; Glasgow, Manchester, Llandudno, Isle of Skye, Loch Ness, Glenfinnan Viaduct, Aberdeen.

További beszámolók

Skócia valószínűleg ma is világelső az egy főre jutó kastélyok számát tekintve. Ezek az ősi, ködbe burkolózó épületek nemcsak történelmi díszletek, hanem a helyi hiedelmek szerint a természetfeletti jelenlét otthonai is – a látogatók gyakran számolnak be furcsa hangokról és megmagyarázhatatlan jelenségekről. A kastélyokat övező táj önmagában is mesébe illő: régi legendák kapcsolódnak minden útszéli kőhöz, s a hosszú, fákkal szegélyezett bekötőutakon érkezőket rendezett parkok, dús legelők, szelíden kérődző, hosszú szőrű marhák és hófehér bundájú birkák fogadják. A látvány nemcsak lenyűgöző, de valahol időtlen is – mintha maga a táj sem tudna elszakadni a múltjától.

Glen Coe – a világ egyik legmegrendítőbb szépségű völgye. Sokak szerint ez Skócia legszebb vidéke, ahol a természeti csoda és a történelmi fájdalom különös szövetséget alkot. A völgyet átszelő út mentén az ember nemcsak a szinte függőleges, hóval borított sziklafalak között halad, hanem egy olyan hely múltjába is betekintést nyer, ahol egykor egy egész klánt árultak el a vendégjog megszegésével. A hegyek között gyakran lebegnek alacsonyan a felhők, a csúcsok ritkán mutatják meg magukat – mintha maga a táj is hallgatna a múlt borzalmairól. Egy ősi monda szerint itt született a legendás kelta költő-harcos, Ossian – nem véletlen, hogy a völgy atmoszférája egyszerre emlékeztet egy eposzra és egy balladára.
Skóciáról szóló városi legendák és érdekességek
A skótok rendíthetetlenül büszkék a nemzeti sajátosságaikra – és hát van is miből válogatni: duda, kilt, whisky, golf, haggis, shortbread. Az ember azt hinné, ezek mind ősi skót találmányok. Aztán jön egy kölcsönzött könyv, és felborítja a legendákat.

Kiderül például, hogy a duda első ismert játékosa egy perzsa volt. Valószínűleg üldözték is miatta – a hangját hallva nem csoda. A golf sem skót eredetű, hanem állítólag a rómaiak szórakoztak vele először. Persze az tény, hogy itt egész évben zöld a fű, és az üres terek csak úgy kínálják magukat a sporthoz – de azért ki utazik emiatt heteket?

A whisky története sem épp tisztán skót: egyes források szerint Szent Patrik vitte Írországba valahonnan Németországból. Hogy ezért szentté avatták-e, nem tudni, de az ital iránti rajongás érthető. A haggis – amitől az utazó gyakran többet vár, mint amit kap – eredetileg görög recept alapján készült, és leginkább a mi hurkánkra emlékeztet. Csak kevésbé ízletes.

A kiltről is vannak árnyalatok: az első ilyen ruhadarabot történetesen egy angol férfi viselte. Egyik ismerősöm szerint biztosan nem a nőkhöz vonzódott. A skótok viszont praktikus nép: azt mondják, nem kell bajlódni sem gombbal, sem cipzárral. Csak felkapják, és kész.

Ami megmaradt, az a shortbread. Erre nem mindenki lenne büszke – de a hagyomány az hagyomány. A skót történelem pedig vérrel írt fejezetek sorozata, néhol olyan sötét, hogy egy horrorfilm is megirigyelné. Ahogy egy barátom fogalmazott: amióta beleásta magát, minden éjjel megkönnyebbül, ha felébred. De nem adja fel – jöhetnek a whisky-kóstolók és a múzeumok, akár még az orvosi kar boncterme is. Aki Skóciát valóban meg akarja ismerni, annak bírnia kell a sűrű ködöt – és a történetek súlyát is.

Edinburgh-i Vár - K. Kriszta fotója

Skócia régóta kedvence a filmeseknek, különösen, ha kosztümös történelmi eposzról van szó. Vadregényes tájai – ősi erdők, felhőbe burkolózó hegygerincek, legendákkal és vérrel átitatott csatamezők – szinte könyörögnek a kameráért. Itt minden adott egy nagy költségvetésű, látványos, mozivászonra termett produkcióhoz. Hiszen mégsem lehet mindent egy mesterségesen épített stúdió-díszletben, fojtott levegőjű hangárban felvenni. Néhány film – különféle műfajokból és hangulatokból válogatva – különösen közel áll a szívemhez, mert a forgatási helyszínek bejárása olyan volt, mintha egy pillanatra magam is beléptem volna a történetbe: mindent áthatott a mozi élménye, a táj varázsa és a képzelet összjátéka.
Eddig főként fotókon és szavakon keresztül próbáltam átadni, mit jelent számomra Skócia, most viszont egy lenyűgöző, háromrészes, angol nyelvű turisztikai filmet ajánlok figyelmetekbe. A képi világ megragadó, különösen a légi felvételek – szinte lélegzetet sem vesz az ember, amikor végignézi ezeket a szárnyaló perspektívákat. Az egész film ritmusa lendületes, a tartalma pedig izgalmasan sokrétű: egyszerre hozza közelebb a természeti szépségeket, a kulturális örökséget és azt az érzést, amit Skócia valójában jelent.

Szóval Skócia örök szerelem. Csak épp vissza kéne már térni, mert vannak még elvarratlan szálak, be nem járt ösvények, és el nem mesélt történetek. Nem akarok túláradóan érzelgőssé válni, de azért hadd jegyezzem meg, hogy északon nyáron is bakancsot és pulóvert kíván az idő, és az eső – hát, mondjuk úgy, nem ismer szégyent. De még ez sem tudja elvenni az ember kedvét, mert előfordulhat, hogy a legbarátságtalanabb szélben is szembejön egy dudás, skót szoknyában, és hirtelen minden újra meseszerűvé válik.

Ki ne hallott volna már a Loch Ness-i szörnyről? Skóciában barátságosan csak Nessie-nek hívják, és bár a róla szóló történetek több mint ezer éve keringenek, a létezését mindmáig nem sikerült hitelt érdemlően igazolni. A modern legendárium akkor kapott igazán lendületet, amikor egy különös észlelésről szóló hír futótűzként bejárta a sajtót – nem sokkal később pedig egy homályos fénykép is napvilágot látott, amelyen egy vízből kiemelkedő nyakra emlékeztető alak sejlett fel. A képen látható lény leginkább egy víz alatti dinoszauruszra hasonlított, és egy időre a világ Nessie-lázban égett. Aztán kiderült, hogy a fotó manipulált, és a lelkesedés alábbhagyott. Végül is, ha valaminek a legizgalmasabb tulajdonsága az, hogy néha úszkál a víz alatt, az hosszú távon nem tartja fenn a figyelmet.
Tudományos vizsgálatok sora igyekezett kizárni egy ősi vízi lény létezésének lehetőségét ebben a 200 méter mély, jéghideg vizű tóban. Mára Nessie inkább szerethető folklórfigurává vált, egyfajta helyi kabalává, amely remekül működik turisztikai védjegyként. A környéken bármerre jár az ember, előbb-utóbb mosolygós Nessie-figurák néznek rá bögrékről, pólókról, kulcstartókról vagy épp könyvjelzőkről – leginkább egy kedves, zöld sárkányra hasonlítanak, mintsem rettegett vízi szörnyre.

St. Andrew - K. Kriszta fotója
Skócia kétségkívül az egyik legszebb és legvadregényesebb táj, ahová az ember csak eljuthat. Bármerre is indul az utazó, előbb-utóbb hegyek, dombok, sziklás kiemelkedések tűnnek fel a látóhatáron – még a városok sem kivételek, mindig akad egy-egy magaslat, amely föléjük tornyosul. Az ország legmagasabb pontja, a Ben Nevis – skót nyelven Beinn Nibheis – 1343 méteres magasságával méltóságteljesen őrködik a felföld fölött. Skóciához mintegy nyolcszáz sziget tartozik, ezeknek többsége lakatlan, vad és lenyűgöző szépségű. A helyiek gyakran mondják: ha az igazi Skóciát szeretnéd megismerni, ne csak az ismert városokban kalandozz – vedd az irányt a közeli szigetek felé! Az északnyugati Isle of Skye, a Glasgowhoz közeli Isle of Arran vagy épp a felföldön át vezető út Inverness felé mind-mind külön világ. Egy fontos tanács: ha teheted, vigyél magaddal skót szótárt is. Nem vicc – erről majd később!
Ami az időjárást illeti, nem lehet egyszerűen „esősnek” nevezni – sokkal pontosabb rá a „változékony” szó. Olyannyira, hogy nem ritka: egyetlen nap alatt akár mind a négy évszak megmutatja magát. Egyszer csak kisüt a nap, majd pár perccel később zápor érkezik, aztán jön egy hózápor, végül ismét ragyog minden. Gumicsizma és vízálló kabát alapfelszerelés – az esernyőt viszont hagyd inkább otthon. Mire elővennéd, már úgyis bőrig áztál.

Bár eddig főleg a déli országokba látogattam el, ahol természetesnek vettem az emberek kedvességét, nem gondoltam volna, hogy északon is hasonlóan barátságos embereket találok. Pozitívan lepett meg, hogy a skótok nagyszerű vendéglátók, barátságosak, segítőkészek és mindig mosolyognak! 🤗 Nagyon büszkék nemzeti identitásukra és hagyományaikra. A városok tiszták és tele vannak kultikus épületekkel! Voltak finom sörök, whisky és ízletes ételek! Egyszóval varázslatos élmény volt!

Egy tipikus skót kisvárosban, Invernessben szálltunk meg. Bejártuk a hegyvidéket egészen Edinburgh-ig. Megcsodáltuk a Loch Ness-t is! A Culloden csatatér és múzeuma egy szomorú hely, hiszen itt dőlt el Skócia sorsa az angolokkal vívott végső véres összecsapásban (2000 jakobita és 50 angol vesztette életét itt). (2024)

Fotóegyveleg

Skót feketearcú juh - v. t. fotója

Edinburgh - óváros - K. Kriszta fotója

Az Edinburgh-i vár tetején a Union Jack, azaz az Egyesült Királyság zászlaja lebeg, és skót zászló nincs mellette. - K. Kriszta fotója

St Andrews - K. Kriszta fotója

Glen Coe - M. I. fotója

Vissza az elejére

Kommentek

Sikonya Ferenc, 2019. 11. 06. 20:51
A városokon belüli közlekedés kiváló.Buszok,villamosok sűrűn járnak,könnyen fel lehet férni.A repülőterekről tömegközlekedéssel könnyen be lehet jutni a városközpontba éjjel-nappal.