ÚTIKRITIKA.HU / Hongkong

Hongkong

Hong Kong dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Jetta fotója

Hong Kong dióhéjban

• A délkelet-ázsiai Hong Kong 8547 kilométerre van Budapesttől.
• Hongkong Kínával határos, pontosabban a kínai Guangdong tartománnyal. Az egész (1090 négyzetkilométeres) terület egy sziget és a szárazföldi terület keveréke, de csak Kínával van szárazföldi határa. A többi oldalát a Dél-Kínai-tenger mossa.
• Kb. 7,5 millió lakosa van (2024-es becslés), a Kínai Népköztársaság úgynevezett "különleges igazgatású övezete". Négy régióból áll: Kowlin, Hong Kong Island, New Territories és Outlying Islands. A tulajdonképpeni városmag a Victoria Harbours két oldala, a Kowloon és a Hong Kong Island. A város két oldalát sok kompjárat, földalatti autóút és metróvonal kapcsolja össze.
• A lakosság zöme Kowloonban és Hongkong-sziget északi részén. Az Új Területek és a többi sziget gyakran ritkán, sőt, néha egyáltalán nem lakott.
• Hongkong lakosságának 98 százaléka kínai, és csak körülbelül egy százalékuk fehér. A legfontosabb vallások a konfucianizmus, taoizmus és buddhizmus. A keresztények Hongkong lakosságának közel 10 százalékát teszik ki, és főként anglikánok és katolikusok. Kis mértékben az iszlám is jelen van, a Nathan Roadon, a Kowloon Park közelében található egy nagy mecset.
• Nem kell vízum!
• Hong Kongban rengeteg a látnivaló, sok érdekes városrésze van, azaz 3-4 teljes napot bőven tele lehet rakni érdemleges programokkal. Az egynapos stopover tartózkodás csupán felszínes benyomások begyűjtésére elegendő.
• A klíma szempontjából az utazás kedvező időzítése: szeptember végétől decemberig és április, május. December és március között sok az eső, és este erősen lehűl a levegő. Április és október között sok a csapadék, augusztusban nagy a tájfunveszély.
• Hong Kong a turista szempontjából (is) kifejezetten drága hely. A közbiztonság nagyon jó.
• Bal oldali a közlekedés.
• Átlag havi nettó fizetés (2024-ben): 4020 USD-nek megfelelő hongkongi dollár
• Hongkong kb. 50 százalékkal drágább, mt Shanghai.
• Hong Kong nevének eredete a kantoni nyelvből származik, ahol "Hong Kong" (香港) két kínai karaktert kombinál: "heung" (香), ami "illatos" vagy "aromás", és "gong" (港), ami "kikötőt" jelent. Tehát a név jelentése "Illatos Kikötő".
• Az elnevezés eredetére vonatkozóan több elmélet létezik. Az egyik szerint a név arra a tényre utal, hogy a régióban korábban a helyiek illatos fát és füstölőanyagot exportáltak, amelyek nagy mennyiségben érkeztek a Hong Kong területén található kikötőkbe. Egy másik elmélet szerint a név azokra az illatos virágokra utal, amelyek egykor a környéken nőtték.
• Hong Kong névhasználata először csak a mai Kowloon-félszigetre és Hong Kong szigetére vonatkozott, de később az egész területre kiterjedt, amely ma Hong Kong különleges igazgatású területként ismert.

Fő látnivalók:

• Lantau szigeten a Nagy Buddha
• Victoria Peak
• Victoria Harbour (kompozás, esti lézershow)
• Skyline sétány
• Villamosozás
• Soho negyed
• Nathan Road
• kirándulás Makaóba

Időjárás

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Izgalmasabb, érdekesebb nagyváros, mint Bangkok, Szingapúr vagy Kuala Lumpur
2. A Star Ferry rövid, hangulatos járata Kowloon és Hong Kong Island között
3. A vízparti Hong Kong az éjszakai fényekben megunhatatlan, esti lézershow minden nap
4. A brit gyarmati örökség és a kínai kultúra múltjának és jelenének érdekes keveréke
5. Vásárlási paradicsom és szuper éjszakai élet, a 24 órás nyüzsgés
6. A tömegközlekedés csaknem tökéletes volta
7. Sok-sok szögből pazar a panoráma, a legszebb persze a Victoria Peak-ről
8. A világ leghosszabb utcai mozgólépcsője
9. A kínaiak a legkellemesebb változatban
10. Jól működnek a dolgok, príma a közbiztonság
11. Átmenni egy napra Makaóba, fantasztikus
12. Átmenni egy napra a Népi Kínába
13. Az emeletes villamos egyszerűen pazar. Ilyen tényleg nincs máshol a világon.

Nem tetszett

1. A levegő bent a városközpontban nem kellően tiszta
2. Baromi zajos város
3. Fárasztó egy idő után az utcai embertömeg
4. Nagyon magasak az árak, a világ egyik legdrágább városa
5. A Tsim Sha Tsui utcák nyomulós árusai
6. Nyáron igen magas a páratartalom, sok az eső
7. A tömeg személytelensége, az emberek folytonos rohanása
8. Sok a koszos, szemetes mellékutca, e tekintetben is más, mint Szingapúr
9. Nincs sok kifejezetten kulturális látnivaló
10. Meglepő, hogy mennyi helyi beszél gyengén angolul

Vélemények

"Tökéletes stopover a Távol- Kelet egzotikusabb vidékei vagy akár Ausztrália és Új-Zéland felé, főként családosoknak, mert nagyon jó a hong kongi Disneyland. Általában a turisták többsége vásárolni jár oda, de azért van bőven kulturális érdekesség is. Ebből leglátványosabb a világ legnagyobb Buddha szobra és a Po Lin kolostor Lantau szigetén. Mivel a reptér is ezen a szigeten található, akár egy 4-5 órás stopover is elég ahhoz, hogy megnézzük, mert busszal és drótkötélpályás felvonóval egyszerűen és gyorsan megközelíthetőek. Elég gyakran van esős-ködös idő, így jobb, ha előre felkészül az ember, hogy a nagy városnézésből semmi sem lesz. A reptérről vagy MTR-ral (drágább, és Kowloonban nem a "városközpontban" áll meg) vagy pedig az A11 jelű busszal lehet eljutni a legegyszerűbben a Kowloon-i szállodákhoz. Hong Kong Szigetre első megközelítésként az MTR-t ajánlom, aztán utána a városnézéshez már kellemesebb a komp."

Ami tetszett:

1. Esti fényjáték (Symphony of Lights) a belvárosban. Mindenképpen ajánlom, hogy hajóról nézze meg az ember - sokféle iroda szervezésében lehet ezt megtenni - én a helyi társaság piros hajóját ajánlom (akár itthonról is előfoglalással), ahol még italt is szolgálnak fel az angolul alig beszélő hajóslegények.

2. Jól szervezett tömegközlekedés (érdemes kiváltani az Octopus card-ot a reptéren, mert különben csak pontosan kiszámolt érmékkel tudunk fizetni a buszokon-villamosokon. A kártya ára 150 HKD, kb 4500 Ft, amiből 50 HKD a kaució, ami természetesen visszajár a fel nem használt egyenleggel együtt, ha elutazás előtt leadjuk a kártyát a kioszknál.) Busszal, villamossal vagy metróval (MTR) vagy akár komppal bárhová kényelmesen eljutunk. Az MTR a legdrágább, kb 3-4szer kerül többe, mint a buszok vagy a villamos.

3. Kedves, segítőkész emberek, szinte mindenki beszél angolul. Először voltam Ázsiában, amikor Hong Kongban jártam, és indulás előtt kicsit tartottam is tőle.

4. Az emeletes villamosok Hong Kong szigeten

5. Amikor esik az eső (gyakran), minden áruház és a legtöbb üzlet előtt is áll egy alkalmazott, kis nylonzacskókat tesz minden belépő vizes esernyőjére, hogy a kedves vevő zavartalanul tudjon nézelődni odabent.

6. Ladies Market Kowloon-ban, minden éjszaka 10-től nyitva levő piac, elég bazári az árukészlet, de már a hangulat miatt is érdemes megnézni mindenkinek, aki szereti a bazárokat.

Ami nem tetszett:

1. Elég nagy a kontraszt a szegény és a gazdag hong kongi között. Sok lepukkant nyomornegyed a fényes felhőkarcolók szomszédságában

2. A helyi turisztikai hivatal csak a vásárlást tudta javasolni, mikor megkérdeztem, hogy ebben az esőben akkor mit is lehetne csinálni

3. Sok eső

4. Stanley market: hosszú buszutazás egy eléggé érdektelen kis tengerparti városrészbe. Viszonylag csinos, viszonylag jó a piac, de teljesen kihagyható, nagyobb a hírverése, mint amit ténylegesen nyújtott

Ami kimaradt, de szívesen megnézném:

• Macau, ahol a régi portugál hatás vegyül az utóbbi évtizedek kaszinós, felhőkarcolós világával. Mindenképpen megér egy egész napos kirándulást.

• Ülő Buddha szobor Lantau-n

• Disneyland a gyerekekkel (aki ott járt, eddig mindenki dicsérte)

(Szila, 2015)

---

Hong Kong hatalmas, nyüzsgő város. Kilenc napja vagyok itt, holnap indulok haza, és azt érzem, a felét nem láttam annak, amit terveztem. Felemás számomra nagyon: néha azt érzem, ennél jobb helyen még sosem jártam, néha pedig azt, hogy innen menekülni kell.

"Ha valaki Távol-Keletre vagy Ausztráliába megy, akkor tényleg érdemes megállni egy-két napra Hong Kongban. Akár azt is meg lehet tenni, hogy az utazó a nagy csomagokat kint hagyja a repülőtéren és csak a kézi poggyásszal megy be a városba. Ha az utazó a hosszú repüléstől nem túl fáradt, akkor nyomban, első programként bevállalható felmenni az Ülő Buddhá-hoz, a Lantau-szigeten, ami kifejezetten közel van a repülőtérhez.

Sokak számára lehet vonzó program az Ocean Park-ban lévő Giant Panda Adventure rész, ahol pandákat lehet látni. Kötelező program felmenni a Peak-re, ahonnan elképesztő, monumentális Hong Kong panorámája, már persze csak akkor, ha szép, tiszta az idő, és a pára nem takarja el a Kowloon oldal látványát. Ismerek olyan utazót, aki háromszor próbálkozott kifogni a jó látási viszonyokat a Peak-en, és egyszer sem sikerült. Minden turista megnézi Hong Kong legszenzációsabb programját, a minden este megrendezett fény- és hangjátékot. A Sztárok útjának sétányáról nézi a tömeg a látványos show műsort úgy este 7 és nyolc táján (rá kell kérdezni). Metróval nagyon jól lehet közlekedni, és aki pl. a Kowloon oldalon lakik annak a Hong Kong Top10 útikönyv, úgy ajánlja a Peak-re való feljutást, hogy a Star Ferry nevű komppal hajózzon át a Hong Kong City oldalra. Amit még érdemes megnézni: az éjszakai piac, a Temple Street-en.

Hogy melyik oldalon érdemes lakni? Aki már járt az tudja és változó, mert van, aki a hong kongi oldalt szereti és van aki a Kowloont! Ha még nem jártak Hong Kongban, azoknak én a Kowloont szoktam ajánlani. Hong Kong ugye nem olcsó, de ha valaki még nem járt ott, nagyon megéri megszakítani az utat!" (Nono)

---

"Nagyon szerettük, remek hely. A legjobbak: a villamos, mindent visz, és mindenkinek végig kell mennie legalább egy vonalon, mert pazar. Emeletes ugyanis. Kicsi, magas, nagyon sűrűn jár és pazar. A másik csúcs: a buborékos libegő, ami a Buddhához visz. Imádom a repülőket, a repülőtereket és az út során felülről látható a reptér szinte teljes szigete. Nagyon klassz! A harmadik csúcs: Makaó. Mindenkinek nagyon ajánlom. Egynapos kirándulás komppal és egy valóban nagyon érdekes sziget. Portugál és kínai keverék, gigantikus amerikai kaszinók, csóró kínai nyugdíjasok." (Kriszta)

---

"Hong Kongról az az általános kép az emberekben, hogy zsúfolt, zajos, büdös betonrengeteg, ahol egy fűszál sem nő. Én is valami hasonlót vártam, és kellemesen csalódtam. Hong Kong élhető (ami azért nem azt jelenti, hogy élnék is ott), szerethető és nagyon izgalmas város.

Mi tetszett a legjobban?

1. A felhőkarcolók fölé tornyosuló, érintetlen buja növényzettel borított hegyek látványa

2. Hong Kong szigetén a játék villamosnak tűnő, emeletes régi villamosok, szinte mindegyik más színű, érdemes várni negyedórát egy megállóban, sokféle variációt "lőhetünk" a fényképezőgépünkkel. És nem utolsósorban kitűnő és olcsó (kb. 50 Ft egy jegy) megoldás városnézésre, kell várni egy üreset, és az emeleten betanyázni a legelejébe, óriási élmény így utazgatni.

3. Az emberek kedvessége, a nagy tömeg ellenére többször kérés nélkül is segítettek

4. A sok gyönyörű, modellalkatú ázsiai nő, akik mintha a kifutóról léptek volna le (lehet hogy tényleg onnan?)

5. Utcán, buszon, szállodában ingyenes a wifi

6. Hogy a hostelünk egy toronyépület 14. emeletén volt

7. A tömegközlekedés nagyon olcsó: egy komp, vagy villamosjegy kb. 50 Ft

8. A futurisztikus városkép, innen nézve Budapest, de még a legtöbb európai nagyváros is csendes kis falucskának tűnik. Nagyon érdekes, hogy a gyalogosforgalom sok helyen egy emelet magasságban halad, átvágva az épületeken, plázák belsejében, az úttest fölött pedig fedett gyalogoshidakon lehet közlekedni.

9. A kontraszt a Magyarországon sosem látott luxus és a szegénység között, sokszor egymás szomszédságában

Mi nem tetszett?

1. A drága szállásárak, emellett nagyon kicsik a szobák

2. A fényképezőgépes termékek nem annyira olcsóak, mint az el van terjedve a köztudatban, ráadásul magyar garancia nélkül kockázatos vásárolni, nem igazán éri meg.

3. A tömegközlekedés néha kicsit zavarosnak tűnt, de lehet hogy csak nem volt időnk megszokni

Gyerekekkel (vagy nélkülük) érdemes elmenni az Ocean Park nevű helyre (Hong Kong szigetén), ami egy állatkert és vidámpark keveréke. A belépő kb. 7800 Ft-nak felel meg, de ezután bármire felülhetünk ingyen, szóval megéri. Érdekesebb látnivalók: pandamedvék, fóka-, és delfinshow, a nagyon jó akvárium részben van egy hatalmas polip. A vidámpark is tartogat rengeteg olyan játékot, amire fel sem mertünk ülni, többféle hullámvasút stb. És a panoráma is lenyűgöző, mivel ez a létesítmény félig egy hegy tetején, a tenger mellett található.

Victoria Peak (Hong Kong szigetén) - kötelező látnivaló, ha csak egy napunk van városnézésre, ezt mindenképpen nézzük meg! Egy fogaskerekű villamossal (Peak Tram) lehet kicsit drágán ugyan, de a legérdekesebb módon megközelíteni a Victoria hegy tetejét, ahonnan fantasztikus a kilátás a városra, inkább este javasolt felmenni, az esti, kivilágított város szebb fotótéma, mint nappal (főleg ha ködös, párás az idő, ami itt gyakori). Érdemes felmenni a Peak Tower tetejére, onnan a legjobb a kilátás.

Szállás: Mi Kowloon félszigeten, a Nathan Road déli részén laktunk, Tsim Sha Tsui-hoz közel, ami tökéletes választásnak bizonyult. A reptéri busz majdnem a szálloda előtt tett le. Innen gyalog 5 perc volt a kompkikötő, ami átvitt Hong Kong szigetére. Ha találunk Hong Kong sziget északi részén jó árú szállást, az talán még jobb is lehet. Volt szerencsém Szingapúrban is eltölteni két napot, így összehasonlítva a két várost elmondhatom, hogy Hong Kong érdekesebb, élőbb, grandiózusabb város, aki teheti, inkább itt álljon meg szétnézni." (Marci, 2014)

---

"Bár Hong Kongra a legtöbb ember városként gondol, igazából egy miniállam, a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike. Több mint 260 szigetből áll, mérete kb. Budapest kétszeresét teszi ki, lakossága pedig Magyarország népességének kb. kétharmada. Egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak. Külön jogrendszere van, saját pénzneme (hong kongi dollár) és bevándorlási törvényei, de persze diplomáciai és honvédelmi ügyekben Kína a főnök. Egyike azon kevés helyeknek, ahol úgy tűnik minden bank adhat ki saját pénzt, mert volt olyan, hogy egyszerre háromféle húszdollárossal fizettem.

Mivel csak pár napom volt a hely felfedezésére, ezért az idő nagy részét a "belvárosban" töltöttem, amiről leginkább azt tudom elmondani, hogy zajos, látványos, színes, kaotikus és mozgalmas, és nem mellékesen elég durva szmog van. Kicsit New Yorkra emlékeztet, csak itt valamivel több a kínai. ;) Aki nyugalomra vágyik, jobban teszi, ha inkább valami csendes kis szigetre menekül a természet szépségeiben gyönyörködni, mert olyat is lehet." (forrás: hvg.hu - az emeletes villamosok hazája: Hongkong, 2009)

"Elvegyülni, ismerkedni, kulturálódni? Nem könnyű, meglepően kevesen beszélnek értelmesen angolul, ami úgy 100 év brit uralom után elég furcsa. Bár belegondolva, hogy 60 év alatt megtizenkétszereződött a népesség, azért nem csoda, hogy már nem eszik mindenki babot reggelire. Néha meg elég bunkók tudnak lenni, Bernit ki is akasztották párszor. De legalább minden ki van írva angolul is. Marad tehát a városnézés. Van is vagy három látványosság, ha Disneylandet nem számoljuk, szerencsére az Ázsiában trendi óriás Buddha szobor elég messze volt, hogy elmenjen vele fél nap. Ez azért nem volt rossz, tetszett a kilátás, itt is pár kilométerre a várostól már nemzeti park van, friss levegő, napsütés, stb. Ja meg a szobor, nem különösebben antik, épült asszem 15 éve.

Aztán van a városnak saját kilátója is, természetesen Viktória csúcs, ez tök jó lett volna, ha nem lenne a ködnél magasabban, mert az felülről sem annyira érdekes. Előző nap ugyanezt láttuk az itteni WTC 52. emeletéről is, úgyhogy ez a köd eléggé hazavágta az egész túrát, márciusban senki ne jöjjön ide, csak ha szereti a nyálkás, ködös időt masszív szmoggal fűszerezve. De azért a csúcs felé a buszról lehetett szépeket látni, vagy legalábbis érdekes, hogy ezek mindenhova tudnak felhőkarcolót építeni, hegyoldalba, sziklára, még jó hogy vulkánjuk nincs, biztos teleraknák a krátert is. Az éjszakai felhőkarcolókról indított lézershow viszont nem annyira, a ködtől nem sokat lehetett látni, de szerintem amúgy is gagyi volt.

Szóval egyszer el lehet jönni ide, ha valaki igazi betondzsungelt akar látni, de nem szívesen élnék itt az biztos. Valószínűleg én is lakhatnék egy lyukban a negyvenediken egy valag pénzért. Nem itt fogom Ázsiát megszeretni, mondjuk valszeg sehol sem, egyszerűen túl sok az ember, meg a nyugat majmolása kombinálva a keleti kultúrával nekem valahogy nem működik, olyan groteszk az egész." forrás

"Ingyen semmit nem adnak (az emberek), pénzt felváltani sem egyszerű mármint fémről fémre. Ugyanis a busz úgy működik, hogy mindig idióta összegbe kerül: 3,2; 4,1; 6,2. Még a legdrágább is olcsóbb, mint a BKV. Viszont a sofőrnél nincs pénz. Tehát, ha neked tízes fém érméd van, akkor buktad. És vhogy soha nem lehet tudni a busz árát, ezért mindig veszít az ember egy kicsit. A helyiek ugye lehúzzák a busz kártyájukat itt vagy a metrón és béke van.

Na a metró: 8 külön vonal van belőle. Hong Kong csöppet kisebb, mint Budapest. Viszont 7000 ember /négyzet km. Nagyon profin ki van építve a hálózat, csak sajnos gépileg tudsz jegyet venni. Ezzel meg az a baj, hogy mindig sorok állnak és kevés helyen fogadnak el papírpénzt, ha nincs fém, akkor mehetsz a vevőszolgálathoz. Ők adnak, de ott újból sorba állsz.

Első estémen kiültem a közeli promenádra, ahonnan csodálatosan látszik a Viktória öböl. Este 8-kor indul a hang és fényshow. Az épületek alapból ki vannak világítva, de ilyenkor mennek a lézerek, cikáznak az épületeken a reklámképek és a fények. Szóval nem rossz látvány. Második nap a belvárost ostromoltam. Nagyon kellemes szellős, rengeteg a felhőkarcoló, sugárutak és parkok.

A parkok hatalmasak, ingyenesek, tiszták, nincsenek benne csövesek, vannak ingyenes múzeumok és TISZTA ingyenes WC-k mindenhol. Az olyan madárpark, amiért nálunk egy vagyon lenne a beugró, itt csak úgy van a köz javára. Viszont mindennek ára van, nyilván rakás lóvé befolyik a vásárlásokból, bármerre mész mindenhol plázák. Nem 1 nem 10 százával!!! És tényleg ez túlzás nélkül. Az utcákon rengeteg ember nyüzsög. A buszok angol stílusúak, mindegyik emeletes. Én mindig fent ülök a kakasülőn. Az első sorból élvezet nézni, ahogy cikázunk a házak és a többi emeletes buszok között. A villamos szintén emeletes. Pont olyan, mint a busz csak ez sínen gurul. Aztán a metróalagútban több száz méter hosszú aluljáró rendszerek fogadnak. Mintha a Blahánál szállnál le a metróról és a Kálvin térnél vagy az Astoriánál jönnél fel a felszínre.

Ezek precízen ki vannak táblázva, de azért bele lehet zavarodni. És persze az aluljárók is tömve vannak boltokkal és árukkal. Aztán vannak több száz méter hosszú felüljáró rendszerek, találtam olyat, amin 5 sugárút felett tudtam úgy átmenni, hogy nem kellett lemennem. De a kedvencem a Soho negyed. Azt képzeld el, mintha a várba mennél fel a siklóval. Csak itt mozgólépcsős a történet, és sokkal hosszabb. Kb. 1 km hosszú lehet, persze minden főbb utcánál lebírsz szállni.

A lépcső mellett kétoldalt kocsmák, bárok, masszázsszalonok és éttermek. Persze lefelé már gyalogosan kell lépcsőznöd. Aztán van itt régiségek utcája, zöldségesek, gagyi-árusok, stb. Jártam több banképületben is, ezeknek a felső szintjeiről igen jó a kilátás a városra. Semmi faxni csak felmész és bámulsz ki a fejedből. Én Hong Kongot mindig olyannak képzeltem, mint a Jackie Chan filmekben: autós üldözések a hegyek között (ez stimmel), hajóról hajóra ugrálás a piacon (na ilyen nincs) és bárkák ezrei a felhőkarcolók lábánál.

Szóval kimentem reggel Aberdeenbe. Kezdtem is a halpiacon. Hatalmas élményt adott, semmi szag, folyik mindenfelé a tiszta víz és nyomatjak az oxigént a halaknak. Hihetetlen választék. Amit kirakodnak a hajókból teszik a tartályokba, majd a teherautókra. Elég sokféle herkentyűt láttam már életemben, de itt azért voltak meglepetések. Polipok, tintahalak, cápák, rengeteg féle homár és rák, olyan kagylók és csigák, amiket eddig még sehol sem láttam. Séta a promenádon egy helyi samponnal (kínai csónak), cirka 50 f-ért átkeltem a szemközti szigetre, itt csak felhőkarcolók és a lábuknál teniszpályák, parkok meg a kalózfilmekből ismert sampanok. Zseniális. Innen emeletes buszokkal végig a szerpentineken és leértem a helyi fehér kolónia kedvelt lakhelyére Stanleybe. Angol típusú kocsmák, látványos tengerpart, dús erdők, zöld hegyek, meg egy jó kis piac, ahol ruhából nincs hiány.

Napközben meg buszozgattam és ismerkedtem a várossal. Végül megnéztem egy kolostort, körülötte igazi zen kert. Rengeteg bonsai, fazonra nyírt fák, tavak, függőhíd, vízesés (mögötte étterem), hatalmas aranyhalakkal teli tavak és klassz kis múzeumok. Na meg a hangosbemondóból szóló lágy zene. (2009)" forrás

---

"A nap múlásával bekerültünk a város lényegi részébe: sétálóutcák, felhőkarcolók, gyönyörű fás ligetek, s bár el voltam ájulva a pekingi vezetéstől, ez itt eszméletlen. Mindenhol autók és buszok, kanyarognak a villamosok, s az egész megfejelve egy tökéletes gyalogos közlekedési rendszerrel és táblákkal. Mindenhol hidakon, felüljárókon lehet átkelni, s sok esetben ezek házakat, plázákat kötnek össze (ezekből rengeteg van). Amúgy ez a másik, amiért szeretem ezt a várost. Pekinggel ellentétben itt igenis van éjszakai élet, s mindenki elegáns, vagy legalábbis különleges. 1-2 órát ültünk a sör fölött, közben néztük az áradó tömeget. Nagyon élveztük, hazafele beugrottunk még egy sörért a Seven Eleven-be-be. Megszerettem ezt a helyet." forrás

---

"Pénzváltás után kicsit körbejártuk a környéket. Azt láttam rögtön, hogy Hong Kong Kínához tartozik, ugyan, de mégsem Kína. :) Teljesen más már az utca levegője is. Tisztaság van, nem kiabálnak, nem köpködnek az utcán, nem nyomakodnak fel- és leszálláskor." forrás

---

"Hong Kong csodás város/ állam, megvan benne minden, ami egy pörgő és sokszínű metropolishoz kell. Aki képes a tömeget megszeretni, és a folyamatos zajt kiállni, annak nagyszerű hely Hong Kong." forrás

---

,, Eddig ami tetszett: a reptér tisztasága és öblítő illata, mint első benyomás, a magas járdák, közlekedés a földszint felett, nem kell a piroslámpáknál álldogalni, az utcák tisztasága, a Soho éjszakai hangulata, pezsgese és a hosszú mozgólépcső a mellette levő bárokkal, éttermekkel" (Jetta, 2018)

---

,, Az MTR (gyorsvasút) 25-30 perc alatt "berepít" a Hong Kong Station-re, ahonnan gyalogosan is nagyon sok minden elérhető. A Victoria Peak egy kötelező látnivaló. A felhős idő ellenére frankó kilátás nyílt a városra. Ami a legjobban meglepett (a piacon árult, étkezésre szánt krokodilláb mellett 😆), az az volt, hogy hihetetlen tiszta volt a varos (7,5 millió lakos!), ezen a téren lenne mit tanulni tőlük 😊 (E. N., 2018)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hongkongi hotelek foglalása itt - hotelscombined.com, több mint a booking.com

Olvasmányos linkek

"Hong Kongban hosszú idő óta először éreztük igazán otthon magunkat. Volt minden, ami megnyugtatja a szemet: jól öltözött irodisták, drága butikok, szofisztikát fagylaltok, és angol feliratok minden mennyiségben. Az utunk során talán másodszor éreztük azt, hogy szívesen élnénk itt akár több éven keresztül is. Legalábbis én biztosan. Egy négy napos hétvégét töltöttünk a városban ügyelve arra, hogy egyik nap se haladja meg a kötelező látnivalók száma a kettőt, így adva időt a tétlen bámészkodásra és hentergésre egy Pacific Coffee lánc óriás bőrfotelében.

Sára szerint icipicit New Yorkos: magas házak, neonreklámok, drágába öltözött, siető tömeg. Viszont talán sehol máshol a világban nincs látótávolságon belül halpiac, Armani pláza, felhőkarcoló és trópusi esőerdővel fedett Gellért-hegy. A bámészkodás így nem válik még három nap után sem unalmassá. A kínaiak Hong Kongban teljesen civilizált nyugatiként viselkednek. Nem köpködnek, nem lökdösődnek nagy tömegben, és nem hangosak, mint a nagy Kínában élő rokonaik. Viszont folyton nagyon fontos fejet vágnak és sietnek valahova.

Vannak itt nagy számban bevándorlók is a hasszid zsidóktól, az indiai szabón át, a filippínó takarítónőig. A bevándorlók jellemzően a Hong Kong szigettel átellenben elterülő óriási betondzsungelben, a Kowloonban találnak otthonra. Itt aztán van minden, amit a világban érdemes megvenni és eladni, az utcák is olyan színesek és keszekuszák, amik csak az igazán nagy metropolisokra jellemzőek. A szigetek, és a nagy félsziget jelentős része domesztikált esőerdővel fedett hegyekből áll, a kisebb laposabb völgyekben és a tengerből feltöltött területeken terpeszkedik a város, mint egy hatalmas polip. Megtehettük volna, hogy három napig csak szépen kövezett természetvédelmi területeken gyalogolunk fel alá, erre azonban a folyamatos szitáló köd és az általános tespedésünk sem ösztökélt minket." forrás

---

"Ebéd után sikerült is elindulni a nagy Buddha felé. Ez a sziget a reptér mellett található. Jó hosszú út vezetett Lantauhoz. De a legjobb része az volt mikor az MTR végállomásról a világ leghosszabb Cabel Car-al utazhattam. Hihetetlen volt, és nagyon szép volt a kilátás. Na jó bevallom férfiasan, volt pillanat ahol egy csöppet megijedtem, mert a fél órás út alatt olykor-olykor fura zajokat adott ki, és nem akartam lezuhanni. Lehetett olyan kabinban utazni, aminek az alja is üvegből volt. Ez plusz sok-sok HK$-ba került volna, de jobb is, hogy nem ruháztunk be, mert az kicsit félelmetes lett volna. Meg kit érdekel, mi van a lábam alatt.

Mesebeli táj felett vezetett a Cabel car, Lantau fás és felhős hegyei felett. Teljesen olyan hely volt, mint amit csak a filmekben láttam eddig. Amikor megérkeztünk a Big Buddha village-be akkor először éreztem magam igazán Kínában. Volt harcművészet bemutató, és a háttérben tipikus kínai hangulat zene is volt itt, tipikus kínai kapukon keresztül vezetett az út a nagy Buddhához, kis tehenek is voltak szabadon, meg lehetett őket simogatni. Legnagyobb "örömömre" megint pár száz lépcső vezetett fel… egyszer majd összeszámolom mennyi lépcsőt másztam meg ebben az 1 hónapban. Hihetetlen látvány tárult elém fenn, azok a tipikus kínai tájak, amikor a hegycsúcsokat csak épp, hogy súrolják a kis felhők, és minden csupa zöld. Leírni nem tudom olyan jól, de remélem a kép is kicsit visszaadja, majd mire is gondolok.

Sajnos ezen a napon, nagyon, de nagyon meleg volt, úgyhogy szenvedve, de elindultunk a nap következő állomása felé, a Stanley Island felé. Derek volt az idegenvezetőnk, nagyon viccesen mindent ott helyben az internetről keresett ki. Mint megtudtuk a brit gyarmati idők alatt volt fontos belügyi központ Stanley Island. Emellett ma már itt a legdrágábbak az ingatlanok, és gyönyörű tengerpartja is van, ide jönnek a nagy meleg elől menekülő hong kongiak. Sajnos mi nem menekültünk inkább folytattuk utunkat a Diamond Hill felé. És újabb tömegközlekedési eszközt, a mini buszt próbáltuk ki. Eléggé veszélyes egy jármú, nagyon vadul vezetnek, szóval, akiknek érzékenyebb a gyomra, azok inkább metrózzanak. :D

Gyönyörű és tiszta hely volt ez a Dimond Hill. Csodás kínai stílusban épült faházakkal, szép kerttel, és templomokkal. Ekkor már kellőképpen fáradt voltam az egész napos sétálástól, de még hátra volt a Ladie’s market, ez a híres bevásárló utca, mindenféle olcsósággal, csecsebecsével. És az esti lézershow is. A Ladie’s market után már alig éltem, mint egy zombi úgy közlekedtem. Nem csak a napi fáradtság, a meleg, az egész 3 hete tartó fáradtság kijött rajtam. Folyamatosan az otthoni pihe puha ágyikóm járt a fejemben, addig a pillanatig, amíg eszembe nem jutott, hogy másnap 5-kor kell kelni és újra repülni. Ekkor letargikus állapotomba, már az sem tudott lázba hozni, hogy Bruce Lee vagy éppen Jackie Chan csillaga mellett sétálok el. Mert ugyanis itt is van egy csillagos sétány a los angelesihez hasonlóan. Azzal a különbséggel, hogy itt csak ázsiai sztárok vannak, ezek közül ugyebár egy egyszerű halandó csak az előbbi kettőt ismerheti a karate-s filmekből. " forrás

---

"Első benyomásom az volt, mintha Londonban lennék, az autók a jobb oldalon közlekedtek, a buszok emeletesek voltak, és a járdák végén vastag felirat, hogy nézzek jobbra. A klíma volt eltérő, január közepén kellemes 29 fokos meleg, nagyon magas páratartalom és szmog. Óriási zsúfoltság, Hong Kong a világ legsűrűbben lakott különleges városállama, területe kétszer nagyobb Budapestnél, a lakosság száma kétharmada Magyarországénál. Rengeteg jobbnál jobb étterem, kávézó, fagylaltozó kínálja finomságait. Én is betértem az egyikbe, igazi kulináris élvezet volt a balzsamecetes csirke, sok finom zöldséggel. Kicsit elegem volt már az ázsiai ízekből, ezért választottam inkább egy könnyebb fogást. Nagyon elrohant az idő, szépen rám esteledett. Még mindig a hegytetőn nézelődöm, amikor egy meghatározott időben, a felhőkarcolók életre kelnek. Fény-, zene- és lézershow-val kápráztatták el az ott tartózkodókat. Másnap befizettem egy városi túrára. Hajókirándulással kezdődött, megkerültük a várost, és a repülőtér kifutópálya tövében hajóztunk. Percenként lehetett megcsodálni a fel- és elszálló óriás gépmadarakat. Kikötöttünk egy gyöngyhalász kis faluban, ahol helyi finomságokat lehetett kóstolni, vásárolgatni egy-két csecsebecsét.

Majd felmentem Lantau szigetére, az ott található Óriás Buddha-szoborhoz, ez a világ legmagasabb bronz ülő Buddha-szobra. A tengerszint felett 520 méter magasan található ülő Buddha-szobor a fő nevezetessége, ami a világon a legnagyobb szabadtéri szobor. A 202 darab bronzlapocskából kirakott mű 34 méter magas, és mintegy 250 tonnát nyom. Egy talapzaton fekszik, és hosszú lépcsősor vezet fel hozzá. Bár a kolostort a mai napig szerzetesek lakják, a kolostornál szálláshelyek és éttermek is vannak. A turisták shaolin kung-fu bemutatókat láthatnak az itt élő szerzetesek előadásában. Megebédeltem a Po Lin buddhista kolostorban. Érdekessége a kolostornak, hogy csak és kizárólag vegetáriánus ételeket készítenek kiváló minőségben. A város egyik legújabb létesítményével, a Ngong Ping felvonóval is utaztam. Ez a 6 kilométer hosszú drótkötélpálya egy 25 perces élménytúra a belváros felett Hong Kong zöldövezetén és dimbes-dombos területeit keresztülszelve. " forrás

---

"Ausztráliába több átszállással lehet eljutni, mi úgy repültünk, hogy az egyik Hong Kong legyen: páromat főleg az elektronika és a kütyük csábították, engem inkább az ismeretlen kultúra és buddhista kolostorok vonzottak. Aztán persze rá kellett jönnöm, hogy az ott töltött öt nap szinte semmire sem elég, és maradt a Big Buddha, mint buddhista látványosság. Hong Kong a vásárlókból él, a világ egyik üzleti fővárosa. Olyan szintű kereskedelem folyik ott, amit elképzelni sem tudtam, míg nem láttam a saját szememmel. Az itthoni árak töredékéért lehet beszerezni a legmodernebb elektronikai kütyüket, ékszereket, világmárkák legújabb ruhakollekcióit (kígyózó sorokban állnak az emberek a Dior, Chanel és hasonló üzletek előtt…). A hétköznapi termékek is nagyon-nagyon olcsók, a cigarettától kezdve a körömlakkokig.

Területe kétszerese Budapestének, viszont lakossága Magyarország népességének kétharmada. Ez akkora zsúfoltságot jelent, olyan sok embert, hogy leírva nem tudom visszaadni a hatást. Mentünk az úton, ami egy szűk, keskeny kis utca volt (hiába belváros, ott ilyenek az utcák), és körülöttünk mindenhol emberek nyüzsögtek, épp hogy el nem sodortak minket. Mint egy hangyaboly. És mindannyian rohantak. Reggel is, délben is, este is rohantak. A helyiek irtó alacsonyak, mi pedig a férjemmel mindketten elég magasak vagyunk, és nagyon vicces volt, hogy elláttunk az emberek feje fölött. Szürreális életérzés volt a magunk megszokott tempójában sétálni a szűk belvárosi utcán, körülöttünk rohanó pici emberekkel, akiknek szinte csak a fekete hajas búbját láttuk. A fiatalok elképesztő ruhákban és hajszínekkel, durván erős sminkben plázáznak, bandáznak: szinte minden tizenéves lány festi a haját, lakkozza a körmét, és ami nekem meglepő volt: alig láttam lányt műszempilla nélkül. Nappal iskolás egyenruha, suli után ultra rövid szoknya.

Mivel sok az ember és kevés a hely, Hong Kong építészetileg is nagyon zsúfolt. A plázák magasak, többnyire emeletesek és liftesek, kis alapterületű szintekkel. Az éttermek és kávézók sok esetben egy lakóépület valahányadik emeletén vannak, ami nagyon fura volt eleinte. A felhőkarcolók hozzátartoznak a hong kongi látképhez, ahogy az emeletes villamos is. Egy piac mellett szálltunk meg egy kis hotelben, ahol a szobánkat tulajdonképpen kitöltötte az ágy, amit épp csak körbe tudtuk járni. Itt is a falba szerelt zuhanyt szeretik, amit nagyon nehezen tudtam megszokni (Melbourne-ben is mindenhol ezzel találkoztunk). A véletlen helyválasztás (nem tudtunk a piacról) segített magunkba szívni a hong kongi mindennapok varázsát, mert folyton a nyers hal és tengeri állatok szaga terjengett a levegőben… a férjem szeretett volna helyi ételt enni, de én nem voltam ilyen bevállalós, így hát maradtunk az Európában is fellelhető étteremláncok menüjénél. " forrás

---

"Nepálról azt írtam, hogy időutazás a múltba, hát akkor erre is azt kell mondjam, csak épp a jövőbe. Akkora hatalmas kontraszt az elmúlt hónaphoz képest, hogy azt sem tudtuk merre kapkodjuk a fejünket. Kényelmes emeletes busz robogott velünk a hosszú Shing Ma hídon, alattunk a város és a tenger, tömérdek teherhajó várakozott a darurendszerek között rakományára. Óriás felhőkarcolók mindenütt, a széles utcákon Porsche-k, Maserati-k gurulnak, fényárban úszó pláza komplexumok és boltok lépten-nyomon, van itt 800 méteres magasságban közlekedő fedett mozgólépcső, csilli-villi tisztaság, semmi tömegnyomor vagy tolakodás, csupa jól öltözött ember. Nem az a tipikus hátizsákos célpont, annyira kilógtunk a sorból, hogy többen le is fényképezkedtek velünk. Kicsit csövesnek éreztem magam ebben a luxus környezetben, a túracipőmben és a Nepálban kézzel kilötykölt, de foltosan maradt nadrágomban. Órákig ámuldoztunk a pompán és közben rá kellett jöjjünk, hogy itt nem olyan egyszerű a szálláskeresés, mint gondoltuk.

Este átkompoztunk a szemközti szigetre, hogy megnézzük a világ legnagyobb állandó hang és fényjátékát, a lézershow-t, ami több mint 30 tornyot és hotelt világít meg. Másnap pedig már együtt kirándultunk a városban, elvittek minket a Viktória csúcsra, ahonnan tiszta időben be lehet látni a várost és a környező szigeteket, sétáltunk a központban, közben sokat beszélgettünk, tanították Attit pálcikával enni, nagyon közvetlenek voltak, teljesen összebarátkoztunk. Carmen nagymamája még Mao Ce Tung idején felakasztotta magát, amikor elvették mindenüket a kommunisták, szülei pedig utána határoztak úgy, hogy elhagyják Kínát és új életet kezdenek itt. Carmen szerint a rendszer sokat változott az anyaországban, de az emberek szemlélete még a régi. Hong Kong gigantikus modernsége ellenére tradicionálisabb maradt, mivel nem érintette a kínai kulturális forradalom romboló hatása. " forrás

---

"Szabályok, ha Hong Kongba sodorna az utad:

• Figyeld a járdát, valami mindig csöpög a klímákból, ne sétálj alattuk,

• Figyelj a zsebeidre, értékeidre, másoknak is kedves lehet, ami Neked,

• Egyél meg mindent, ami csak az utadba kerül, nem számít, mennyire büdös!

Avagy a túra, amit lelkes ÁNTSZ tisztségviselőknek nem kifejezetten ajánlanék, ellenben a magamfajta, szaglásától megfosztott ínyenceknek bármikor! Oszlatok tévhiteteket, itt minden ki van írva latin betűkkel és/ vagy angolul is, szóval ne vegyétek be azt a kamut, hogy itt egy európai ember meghalna…illetve nyilván meghalhat, de nem abban, hogy nem tud olvasni. Elmentünk egy felfoghatatlanul zajos helyre kajálni, megettünk mindent, ami gőzös volt és nyúlós. Nekem bejött, bár van az a hímvessző alakú kagyló, amit asszem sose vennék a számba, főleg mióta láttam élve őket…(2014)" forrás

---

"Amúgy udvariasak, előzékenyek a hongkongiak, és ha a minket jó ízlésünkben borzoló folyamatos célba köpdösést és hornyákolást elnézzük nekik, kulturáltak is, s már-már zavarba ejtően alázatosak. Bár a lakosság 90 százaléka kínai származású, más ázsiai népek, főleg fülöp-szigetekiek és európaiak is élnek itt.

Elkígyózok a kirakatok tövében a Causeway Bay és Henessey Road metszéséig, közben bátorodom, s már inkább élvezem ezt a forgatagot, mintsem rettegek tőle. Próbálok a lehető legtöbbet befogadni ebből a hihetetlen, számunkra olyannyira más világból. Neonreklám erdő hirdet mindent, mi jó pénzért kapható, s ha nekünk mindebből nem jutna, mérhetetlenül szegények lennénk. Nem úgy, mint a boldog figurák a neonképeken: csillogón, boldogan, széles mosollyal, rózsaszínben - birtokolva! A kínai feliratok halkan sercegnek az áramtól, mint a forró olajba dobott apró garnélarákok az utcai ételárusok serpenyőjében. Modern reklám, régi hagyomány. Ha a nyakam kitöröm, sem látok az épületek tetejéig, az ég, mint aládúcolt állvány, talán pont onnan kezdődik, ahol a házak antennái pislogó bojtban végződnek.

Sétálok, amíg a lábam bírja, kutatom a régi koloniális múlt emlékeit, de se hírük, se hamvuk. Áldozatul estek volna a modern építészetnek, a többgenerációs toronyházaknak? Hongkongban nincs üres hely, minden talpalatnyi földet kihasználnak. Ha egy épület elavult, lebontják, s helyére újat húznak. Van olyan, amelyik már háromszor, négyszer született újjá. Végül a Central negyedben megtalálom a Statue Square-t, amit századfordulós épületek védenek a gigászi várostól. Régi városháza, bíróság, kormányzói rezidencia viszont már soha nem bújik ki a szomszédos, eget kísértő Bank of China árnyéka alól.

De Hongkong nem ér semmit az éjszaka nélkül, ekkor a nappali nyüzsgést szimplán beszorozzák kettővel. Kinyitnak az eddig csak henyélő kisboltosok, ételcsemegék egész sora várja az illatok követőit, hogy felizgatott bélbolyhaink megnyugvást találjanak. Az utcai árusoknak lehetetlen ellenállni: polip, rákok, sült tészták, megannyi konyha remeke. Utcára kiülni, törpe székre, műanyag asztal köré telepedni, pálcikával a szánkba ügyeskedni a falatokat, élvezni a keserű, az édes, a sós, a csípős végtelen sorát. San Miguel sörrel jutalmazni magunkat a pálcika virtuózkodásért, s közben a pityegő neonreklámok ontotta nappali fényárban figyelni az utcát, mint éli megszokott ritmusát. Pergő nyelven kínaiak kötik üzleteiket a szomszédos zöldségpiacon, szakadt ruhás hordár érkezik maga húzta kordélyával, friss hallal megrakott árujától roskadozva, sötét Mercedes áll meg, elegáns öltönyös úr vezeti gyönyörűséges kedvesét a közeli étterem felé, kit leheletfinom ruhája, mint könnyű szellő követi. (2017)" forrás

---

,,Tudom javasolni a következő útvonalat: Kezdetnek a világ leghosszabb kültéri mozgólépcsőjén felmenni a hegyoldalon mondjuk a Mosque utcáig, azon végiggyalogolni, majd megnézni az állatkertet és a botanikus kertet, ahol ráadásul egy hatalmas madár "házat" a fák lombjának magasságában lehet végigjárni, majd tovább folytatni a sétát a Hong Kong parkon keresztül. Mire ezzel végzünk, el is telt a nap jo része és vissza is ereszkedtünk a hegyoldalról. Nem csak kitűnően karbantartott, gyönyörű parkokon vezet keresztül az utunk, de előttünk a belváros üzleti-, a hegyoldalban pedig lakó felhőkarcolók biztosítanak pazar hátteret." forrás

Fotóegyveleg

Szabadnapos cselédek piknikelnek - m.v. fotója

Reggeli bevásárlás a halpiacon - k.a. fotója

k.m. fotója

k.l. fotói

Vissza az elejére

Kommentek