ÚTIKRITIKA.HU / Hongkong

Hongkong

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

.

Hosszúfarkú filippin makákó (Macaca fascicularis philippinensis) - Elter Karcsi fotója

Földrajz

• Hong Kong hivatalos elnevezése: Hong Kong Special Administrative Region (Hong Kong SAR), azaz Hongkong Különleges Igazgatású Kerület.
• Hong Kong annyit jelent: illatos kikötő. A kifejezés eredete az, hogy Hong Kongban a régi időkben a fát egy olyan ültetvényről hozták, ahol illatos megkeményített fagyantát (tömjént) is előállítottak. Hong Kong Tsim Sha Tsui része, ahol a faszállítmányokat tárolták továbbszállítás előtt és a tömjéntől illatossá vált.
• Hong Kong ezekből a területekből áll. Hong Kong Island, Kowloon, the New Territories, valamint számos kisebb sziget 1092 négyzetkilométeren szétszórva. Hong Kong a világ legsűrűbben lakott településeinek egyike.
• Hong Kongban a hivatalos nyelv a kínai (kantoni beszélt nyelv) és az angol.

Hongkong területe mindössze körülbelül kétszerese Budapestének, miközben lakóinak száma eléri Magyarország népességének mintegy kétharmadát. Ezáltal a világ egyik legsűrűbben lakott térségének számít. Gazdasági és kereskedelmi jelentősége kiemelkedő, hiszen globális szinten is fontos szerepet tölt be. A város vibráló pénzügyi központként ismert, amely számos nemzetközi vállalatnak ad otthont.

A modern felhőkarcolók és a hagyományos piacok különleges kontrasztot alkotnak Hongkong arculatában. A kikötője az egyik legforgalmasabb a világon, kulcsszerepet játszva az áruszállításban. Hongkong híres dinamikus kulturális életéről, amelyben a keleti és nyugati hagyományok keverednek. A város zsúfoltsága ellenére számos zöldterület és természetvédelmi park kínál lehetőséget a kikapcsolódásra.

Hongkongban sokan ekkora alapterületen élnek...

Időjárás és éghajlat

Sokak szerint az éghajlat vonatkozásában október és április között a legkellemesebb Hong Kongba látogatni. A nyári hónapokban az esős idő, a monszun, a hőség, a magas páratartalom miatt az európai turista kellemetlenül érezheti magát. Aki  mégis nyáron megy, mindenképpen vigyen magával/ vegyen a helyszínen egy összecsukható esernyőt nap elleni védelemre. A monszun ellen ugyanis egyetlen módon lehet védekezni: be kell menni egy zárt  helyre.

Mivel szeptember van, még tart a monszunidőszak – talán nem ez az évszak a legideálisabb időpont Hongkong meglátogatására. A Nagy Buddha hol előbukkant a felhők közül, hol teljesen eltűnt bennük, de ez a sejtelmes váltakozás különös hangulatot adott a helyszínnek. A lanovkázás romantikáját ugyan némileg megtörte az esős, párás idő, mégis lenyűgöző élmény maradt.

Köd nélkül

Köddel - N. K. fotója

Történelem

A britek 1842-ben gyarmatosították Hong Kongot, mikor az ópiumháborúban legyőzték a kínaiakat. 1898-ban született egy olyan egyezmény, hogy a britek Hong Kong területét 99 évre bérlik Kínától, s azt követően visszaadják. A második világháborúban Hong Kongot a japánok csaknem teljesen lerombolták. A britek kereskedelmi-pénzügyi ambícióinak és a helyi kínaiak rendkívüli szorgalmasságának köszönhetően Hong Kong a romokból, teljesen elszegényedett területből prosperáló városállammá, regionális pénzügyi központtá, "Kína kapujává" fejlődött.

Hong Kong politikai berendezkedése a nyugati demokrácia modellje szerint alakult ki, többpártrendszerrel, szólásszabadsággal, sajtószabadsággal. Mivel közeledett a nem demokratikus, egypártrendszeres, kommunista Kínához való visszacsatlakozás, 1990-ben született egy olyan előzetes megállapodás, hogy Hong Kong Kína részeként is különleges státust élvezhet, azaz nem bontják le az ottani demokráciát. A szerződés szerint 1997-től számítva 50 éven keresztül Hong Kongban fokozatosan igazítják a gazdaságot, a kormányzást, a politikai rendszert a kínai anyaországhoz. 1997-ben megtörtént a britek távozása, ami a nép Kínát nagy örömmel töltötte el, míg Hong Kong lakossága aggodalommal viszonyult a történelmi változáshoz. Hivatalosan az a jelszó, hogy "egy ország két rendszer".

A fotón Hongkong egyik különleges látnivalója, a Tízezer Buddha kolostor (Ten Thousand Buddhas Monastery) látható. Ez a hely Sha Tin városrészben található, és híres arról, hogy a felvezető út mentén aranyszínű Buddha-szobrok százai sorakoznak, mindegyik eltérő arckifejezéssel és testtartással. A kolostor nem működik hagyományos szerzetesi közösségként, de a látvány és a hangulat miatt nagyon kedvelt célpont a turisták és a helyiek körében is.

Hongkong életében drámai változások következtek be azóta, hogy 1997-ben Kína részévé vált, különösen 2020 óta, amikor Peking életbe léptette a nemzetbiztonsági törvényt.

Az első két évtized (1997-2019) viszonylag stabil átmenetet jelentett az "egy ország, két rendszer" keretein belül. Hongkong különleges közigazgatási régióként működött, amely megőrizhette kapitalist gazdasági rendszerét és számos olyan szabadságjogot, amely Kína szárazföldi városaiban nem volt elérhető 50 évig. Ebben az időszakban Hongkong továbbra is nemzetközi pénzügyi központként működött, és lakói élvezhették a szólásszabadságot, a gyülekezés jogát és a szabad sajtót.

A politikai feszültségek azonban fokozatosan nőttek. 2003-ban tömegdemonstrációk akadályozták meg a 23. cikkely szerint tervezett biztonsági törvény elfogadását, mert a hongkongiak attól tartottak, hogy Peking túllép hatáskörén. 2014-ben az "Esernyős Forradalom" 79 napig bénította meg a város főbb útjait, amikor a demonstrálók univerzális választójogot követeltek a főkormányzó választásához.

A 2019-es tüntetések jelentették a fordulópontot. A hongkongi kormány megpróbálta elfogadtatni egy olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a kiadatást Kína kommunista párt által ellenőrzött bíróságainak, ami a visszaadás óta a legnagyobb tüntetéseket váltotta ki.

2020 júniusában minden megváltozott. Peking átfogó nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe Hongkongban, amely széles körű hatásköröket adott a kritikusok megbüntetésére és az ellenzék elhallgattatására, alapvetően megváltoztatva a hongkongiak életét.

A mindennapi életre gyakorolt hatások drámaiak. Embereket tartóztattak le politikai szlogeneket tartalmazó zászlók, matricák és transzparensek birtoklásáért. A rendőrség és a tisztviselők azt állítják, hogy szlogenek, pólók, dalok és még a fehér papírlapok is veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot. A törvény és a lázadás vádja alapján 2024 januárjáig 292 személyt tartóztattak le, 159-et vádemelés alá vontak, és 71-et elítéltek.

A média területén a változások különösen látványosak. Az Apple Daily, Hongkong egyik legnépszerűbb újságja, 2021 júniusában kényszerült bezárni, miután több mint 200 rendőr razziázta székhelyét és letartóztatta tulajdonosát, Jimmy Lai-t és vezető munkatársait. A RTHK közszolgálati rádió is átalakult: elbocsátotta kritikus újságíróit, és 2020 novemberétől napi rendszerességgel játssza Kína himnuszát.

A civil társadalom gyakorlatilag megszűnt. Sok prodemokrácia politikus, köztük Nathan Law és Ted Hui, elmenekült a városból, és a törvény hatálya kiterjed mindenkire, aki bárhol a világon kritizálja a hongkongi vagy kínai kormányokat. A törvény 38. cikkelye szerint a külföldi állampolgárok is büntetőjogi felelősségre vonhatók, ha Hongkongon és Kínán kívül követnek el cselekményeket, és letartóztathatók Hongkongba érkezésükkor.

Az oktatás is jelentős átalakuláson ment keresztül. Tanárokat vizsgáltak meg, mert túlságosan kritikusak voltak a rendőrséggel, és egyes kurzusokat lemondtak, amelyek megsérthették volna az új törvényt. Az ellenzéki törvényhozók attól tartanak, hogy ha a pekingi kormánnyal nem összhangban szavaznak, akkor vádemelés alá vonhatják őket.

2024 márciusában a helyzet tovább szigorodott. Hongkong törvényhozói elfogadtak egy új biztonsági törvényt, amely szigorítja a már amúgy is kemény 2020-as törvényt, és életfogytiglani börtönbüntetést is kiszabhat a felkelésnek minősített cselekményekért.

A gazdasági hatások ugyanakkor vegyes képet mutatnak. A 2020-as évek elejére Hongkong már csak Kína GDP-jének két százalékát adja, szemben a korábbi domináns szerepével. Bár a gazdaság alapjai - az egyszerű és alacsony adórendszer, valamint a valuta stabilitása - változatlanok maradtak, a politikai beavatkozás észlelése csökkentette a befektetői bizalmat és tőkekiáramlást okozott.

Összességében Hongkong egy olyan városból, amely egykor a "keleti gyöngynek" számított szabadságjogaival és jogállamiságával, egy erősen ellenőrzött területté vált, ahol a politikai kifejezés minden formája potenciálisan büntetendő cselekmény.

Manapság

2025-ben Hongkongban a havi minimálbér körülbelül 5 100 hongkongi dollár, ami hozzávetőleg 240 000 forintnak felel meg. A minimálbér összege az elmúlt években emelkedett, bár a megélhetési költségek növekedése miatt sokak szerint ez még mindig szerény összegnek számít. A minimálbért jellemzően órabér formájában határozzák meg, amely 2025-ben nagyjából 40 hongkongi dollár körül alakul. A minimálbér elsősorban az alacsony képzettségű munkakörökben dolgozókat érinti, például az építőiparban, a vendéglátásban vagy a háztartási alkalmazottak körében.

A világon Hong Kongban van a legnagyobb egy főre jutó számban Rolls Royce's autó. A világon Hong Kongban van a legtöbb felhőkarcoló, kétszer annyi, mint a második helyezett New Yorkban.

Mivel Hongkong területét szinte teljes egészében beépítették, a város fejlődése már csak a magasba történhet. Lélegzetelállító felhőkarcolók nőnek ki a földből, hogy helyet biztosítsanak a folyamatosan gyarapodó lakosságnak. A helyi fiatal, aki vendégül látott, azt mesélte, hogy az ingatlanárak olyan elképesztő magasságokban járnak, hogy a legtöbben soha nem is álmodhatnak saját otthonról. Az emberek többsége egész életét bérlakásokban éli le. Bár sokan kapnak brit szintű fizetést – sőt, londoni bérekkel is lehet találkozni –, például pizzafutárként vagy emeletes villamos vezetőjeként, anyagilag ez nem jelent nagy sikert vagy biztonságot. Az utcákon rengeteg szegény, kopottas kínai embert láttam, de hajléktalant egyet sem. Az előkelőbb negyedekben is mindenütt csótányok mozognak, és a levegőben mintha állandóan valamilyen kínai piac fülledt illata terjengene, még a legelegánsabb szórakozóhelyek környékén is. A világkikötői lét és a nyirkos, párás klíma miatt az ember úgy érzi, mintha egy hatalmas, dzsungel nélküli dzsungelben járna, ahol bármelyik pillanatban előbukkanhat egy csúszómászó. A sötét és nyirkos épületrészek alá bemenni szinte félelmetes élmény volt. Vadon élő állatok alig maradnak meg ezen a helyen – talán csak a patkányok és a csótányok, meg persze az emberek.

Hongkong, ahol ma már több mint hét és fél millióan élnek, 2025-ben is a világ egyik leggazdagabb városának számít, ahol fényűző felhőkarcolók és pazar luxusingatlanok határozzák meg a városképet. A városban több Louis Vuitton üzlet működik, mint Párizsban, ami jól mutatja a fogyasztói elit jelenlétét. A felszínen tapasztalható gazdagság mögött azonban továbbra is döbbenetes szegénység húzódik meg. A legszegényebbek sokszor apró ketrecszerű helyiségekben tengődnek, ahol akár harmincan is összezsúfolódnak egyetlen szobában.

A város kontrasztjai még élesebbek lettek az elmúlt években, ahogy a megélhetési költségek tovább emelkedtek. Egyre többen kénytelenek bérlakásokban, túlzsúfolt körülmények között élni, mert az ingatlanárak az egekbe szöktek. A modern városkép mögött számos elfeledett, nyirkos sikátor és omladozó épület rejtőzik, ahol szegény családok próbálnak boldogulni. Hongkong így egyszerre a fényűzés és a nélkülözés városa, amely minden látogatót szembesít a társadalmi különbségek súlyos valóságával.

Itt élve az ember alig érzékel bármit is a kommunista rendszer hatásából a mindennapokban. Az ötven évre szóló moratórium ellenére azonban szinte mindenki, aki helyi vagy régóta Hongkongban él, úgy látja, hogy apróbb, kevésbé feltűnő, de folyamatos változások zajlanak, amelyekkel Kína egyre erősebben kapcsolja magához a várost. Senkiben nincs már illúzió ezzel kapcsolatban, mindenki tisztában van a helyzet valóságával. Sokan nem éltek a kínai állampolgárság lehetőségével, és feltűnően sok gyermek jött világra 1997 júniusában programozott császármetszéssel, hogy még brit állampolgárként anyakönyvezzék őket.

Az elmúlt években a politikai légkör tovább változott, a lakosság egy része egyre inkább érez valamiféle nyomást Kína felől. A társadalomban nőtt a bizonytalanság és a jövővel kapcsolatos aggodalom. Bár a város megőrizte kozmopolita jellegét, sokan úgy érzik, hogy a szabadságjogok lassan, szinte észrevétlenül szűkülnek. Hongkong így egyfajta átmeneti tér maradt, ahol a múlt és a jövő határai egyre inkább összemosódnak.

---

Hongkongban szinte egymásra nőnek a tornyok, felhőkarcolók és hatalmas bevásárlóközpontok, amelyek meghatározzák a város képét. A város továbbra is a világ egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontja, ahol minden a fogyasztásról, a vásárlásról és a szolgáltatásokról szól. A tempó és a méretek sokszor már szinte felfoghatatlanok. Az élelmiszerszükségletének csupán alig két százalékát állítja elő saját maga, miközben a rendelkezésére álló mezőgazdasági területekkel akár huszonöt százalékot is megtermelhetne. Mégis, a földművelés iránt alig van érdeklődés, senki nem kíván ezzel foglalkozni. Ez a kérdés napjainkban is napirenden van, és sok fiatal továbbra is azért emeli fel a hangját, hogy Hongkong önellátóbbá és fenntarthatóbbá váljon.

A város sebezhetősége az importfüggőség miatt egyre nyilvánvalóbb, különösen a globális ellátási láncok zavarai idején. A helyi piacokon kínált termékek nagy része Kínából vagy távolabbi országokból érkezik. A modern városkép mögött sokan aggódva figyelik, hogy a földhasználat teljesen az ingatlanfejlesztések és a kereskedelem szolgálatába állt. Egyre többen vetik fel azt is, hogy a jövőben elkerülhetetlen lesz az élelmiszer-termelés támogatása és a városi mezőgazdaság fejlesztése.

---

Hongkongban élni kellemes, ha van pénzed – és kész rémálom, ha nincs. A városban a medián fizetés 20 000 hongkongi dollár körül van, miközben egy egyszobás lakás bérleti díja 10 000 dollártól indul. Akinek nincs elég pénze, az gyakran kénytelen örökre a szüleivel élni. Ez nem teljesen szokatlan a nyugati világban sem, de fontos megjegyezni, hogy Hongkongban a lakások rendkívül aprók, így gyakorlatilag semmilyen magánélet nincs.

Ha van pénzed, a város élhetőbbé válik. Ennek ellenére a munkamorál extrém, és ez érezhető a város hangulatán is: az emberek folyamatosan sietnek, barátságtalanok, és nehéz új ismeretségeket kötni. Ha megkérdezel bárkit Hongkongban, hogy ha tehetné, itt menne-e nyugdíjba vagy inkább máshol, a többség az utóbbit választaná – épp a városi életforma miatt.

Minden, amit most romantikusnak látsz, azért tűnik vonzónak, mert új és érdekes. De ha egy ideje itt élsz, ezek megszokottá válnak – és akkor szembesülsz a valósággal: a stresszel, a helyhiánnyal, nem is beszélve a városra nehezedő komoly társadalmi és politikai problémákról. (2024)

A helyiekről

Nyelvhasználat

A hong kongi kínaiak többsége legalább három nyelven tud, de a kantoni nyelvet részesítik a leginkább előnyben. Hivatalos nyelvnek hármat is tekintenek, a mandarint, a kantonit és az angolt. A mandarin és kantoni a kínai nyelv két dialektusa. Hong Kongban 1883 és 1974 között az angol volt az egyetlen hivatalos nyelv. A lakosság tiltakozásainak hatására fogadták el a kínait egyenjogú nyelvként. 1997-ben, amikor a britek visszaadták Hong Kongot a Kínai Népköztársaságnak, a helyi autonóm kormányzat vezette be a kettő, illetve három hivatalos nyelv politikáját. A hong kongi kínaiak a kantoni nyelvet tekintik anyanyelvüknek és büszkén használják. A kantoni nyelvet használják az oktatásban, a szakmai képzésben, a médiában és a hivatali szférában. A hong kongiak ugyanakkor kitűnően beszélnek angolul is. A mandarin-t érti sok hong kongi kínai, de nem szívesen beszéli és nem túlságosan szereti. A hong kongi kormány mindazonáltal próbálja elősegíteni a mandarin használatát.

TÉNY: Hong Kong az egyetlen hely a Földön, aminek ki tudod ejteni a nevét a nyelved és az ajkaid mozgatása nélkül!

Turista etikett

1. Hong Kongban a nem menő éttermekben nem szokás borravalót adni, tehát ne erőltessük.
2. Ha helyiekkel beszélgetünk, akkor vegyük figyelembe azt az érzékenységüket, hogy ők magukat megkülönböztetik a népi Kínában élő kínaiaktól. Van erős hong kongi azonosságtudatuk.
3. Találkozáskor illő a kézrázás (nőkkel és gyerekekkel is), de a kéz szorítása nem olyan erős, mint nálunk, vagy általában Európában.
4. Hong Kongban megkülönböztetett tiszteletet várnak el az idősebbek és a magas társadalmi státusú emberek iránt.
5. Érdemes tudni, hogy a neveknél ott is a családi név az első és utána jön a keresztnév.
6. Jóllehet a helyiek beszélgetéskor elég közel állhatnak hozzánk, a testérintést nem szeretik, legalábbis a puszilkodást, az ölelkezést és a háton veregetést.
7. Étteremben a számla kérésekor ne csettintgessünk, ne adjunk ki mindenféle figyelmet felkeltő hangot, inkább kezünkkel jelezzünk írást.
8. Náluk a mutatóujjal való mutogatás nagy illetlenség.
9. Ne csodálkozzunk, ha fenntartásokat éreztetnek velünk, ha öltözékünk koszos, foltos, lyukas, rendezetlen. Náluk a rendes, rendezett, tiszta öltözködés alap. A feltűnősködő öltözködést legfeljebb tizenéveseknél fogadnak el.
10. A külföldi szó, a gweilo szó szerint külföldi ördögöt jelent, de ezen ne sértődjünk meg, mert ez a szó ma már nem jelent igazán sértést.
11. A hong kongiak nem szeretik, ha a külföldi turista hangoskodik, főleg nem, ha a fülük közelében teszi ezt.
12. A hong kongiak díjazzák az udvariasságot, a kulturált viselkedést, és szívesen veszik, ha rájuk mosolygunk. Viszonozzák is. Messze-messze kulturáltabbak, mint a népi kínaiak. Hong Kongban is köpködnek, szipognak, de kevesebbet, kevésbé feltűnően. Állítólag a bunkón viselkedők nagy része a népi Kínából jött turista, látogató.
13. A turista legyen tekintettel arra, hogy a helyiek az utcán többnyire sietnek, mennek munkába, mennek haza, iparkodnak, ügyködnek, azaz a turista ráérős tempójával ne akadályozzuk őket a mozgásukban, pl. a mozgólépcsőn. Tény, hogy a sietős hong kongiak hajlamosak a tolakodásra, lökdösődésre, de mi, turisták ezt ne tegyük, főleg, hogy ráérünk. A hong kongiak brit módon illően sorban állnak, a népi kínaiakra jellemző, hogy előre tolakodnak.

Gasztronómia

Hongkong gasztronómiája a világ egyik legkomplexebb és legváltozatosabb kulináris színtere, ahol a kantonai konyhaművészet találkozik a nemzetközi ízekkel és a brit gyarmati örökséggel. A város konyhája alapvetően a dim sum kultúrára épül, ahol a teázás mellett apró, finomra kidolgozott falatok fogyasztása jelenti a társasági élet központját, és ahol a har gow (garnélarák gombóc) és a siu mai (sertéshús gombóc) mellett számtalan bambusz gőzölőben készült delitesség várja a vendégeket. A hongkongi konyha szimbóluma a cha chaan teng, vagyis a teaház-étterem, ahol a helyi munkások és irodai alkalmazottak fogyasztják a fusion-jellegű ételeket, mint például a macaroni soup tejjel és sonkával, vagy a pineapple bun vajjal, amely tökéletesen tükrözi a kelet-nyugat keveredését.

A város tengeri fekvéséből adódóan a friss tenger gyümölcsei központi szerepet játszanak, különösen a élő halak és kagylók, amelyeket gyakran egyszerűen gőzölve, gyömbérrel és szójaszósszal tálalnak, hogy megőrizzék az eredeti ízeket. A hongkongi BBQ kultúra világszerte híres, ahol a char siu (barbecue sertés), a roasted duck (sült kacsa) és a siu yuk (ropogós bőrű sertés) vörös színű, édes-sós mázakkal készülnek, és gyakran rizsre tálalva alkotják a comfort food alapját. A wok hei fogalom, vagyis a "wok tüze" kulcsfontosságú a hongkongi konyhában, amely azt az intenzív hőt és füstös ízt jelenti, amit csak a profi konyhai wok-ok tudnak előállítani, és amely nélkül a serpenyős tészták és zöldségek nem kapják meg az autentikus ízüket.

A snake soup (kígyóleves) és a bird's nest soup (madárfészek leves) tradicionális finomságok, amelyek a kínai orvoslás részét képezik és drága alapanyagaik miatt luxusételnek számítanak. Hongkong street food kultúrája rendkívül gazdag, ahol a fish ball (hallabda), a stinky tofu (büdös tofu), az egg waffle (tojásgofri) és a curry fish ball olyan népszerű utcai falatok, amelyeket mobil árusoktól és kis bódékból lehet megvásárolni.

A város high-end dining szcénája világszínvonalú, több Michelin-csillagos étteremmel, ahol a molekuláris gasztronómia és a modern kantonai konyha ötvöződik, olyan séfek vezetésével, mint Alvin Leung vagy Richard Ekkebus.

A hongkongi afternoon tea tradíció brit örökség, de helyi ízekkel gazdagodott, ahol a milk tea (nai cha) sűrű, édes teakeverék, amely kondenzált tejjel és cukorral készül, és a yuan yang, amely kávé és tea keveréke. A dessert kultúra egyedülálló, ahol a mango pudding, a red bean ice cream és a egg tart (dan tat) olyan édességek, amelyek a portugál, brit és kínai hatások kombinációját mutatják. A hongkongi konyhában a textúra ugyanolyan fontos, mint az íz, ezért gyakran találunk ételekben egyidejűleg ropogós, puha, rugalmas és csúszós elemeket, például a snake soup-ban található különféle gombafajták. A food court kultúra és a cooked food centre-ek (főzőközpontok) demokratizálják a minőségi étkezést, ahol helyi családok generációkon át tökéletesítették receptjeiket, és ahol egy tál wonton noodle vagy beef brisket noodle olcsón és autentikusan fogyasztható.

A hongkongi gasztronómia tehát nem csak ételkészítés, hanem kulturális identitás, amely a történelem, a földrajz és a modern urbanizáció egyedülálló keverékét tükrözi, és ahol minden falat a város kozmopolita lelkét hordozza magában.

Fotóegyveleg

Jetta fotója

Ez a fa egy Norfolk-szigeti fenyő (tudományos neve: Araucaria heterophylla), amelyet gyakran Araukária fenyőként is emlegetnek. Népszerű Hongkongban is, természetesen nem itt öshonos - Cs. A. fotója

Vissza az elejére

Kommentek