ÚTIKRITIKA.HU / Macedónia







útikritikák


Macedónia

Macedónia dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További vélemények| Fotóegyveleg

.

.

Matka-kanyon - M. A. fotója

.

Macedónia, pontosabban Észak-Macedónia dióhéjban

macedón neve "Северна Македонија" (Szeverna Makedonija), angolul: North Macedonia

(Macedónia nevének kiejtése magyarul c-vel és k-val egyaránt helyes. )

  • A nyugat-balkáni, az egykor Jugoszláviához tartozó Macedónia 25 300 négyzetkilométer területű (kisebb mint Magyarország egyharmada), lakossága közel 2,1 millió (2025-ös becslés).
  • Fővárosa: Szkopje (kb. 474 ezer lakos), ami légvonalban 640 kilométerre van Budapesttől. Szkopje közúton mintegy 804 kilométerre van Budapesttől, ebből jelenleg 700-750 kilométer az autópályás szakasz. Megállás nélküli autózást számítva kb. 7 óra 40 perces  utazásról beszélhetünk, Szerbián át vezetve.
  • Macedónia új neve 2019 óta: Észak-Macedónia (A görögöknek nem tetszett a Macedónia elnevezés, mert nekik van egy azonos nevű régiójuk. Aztán a macedón kormányzat ílyen névmodósítással adta be a derekát)
  • Fontos tudni, hogy az ország lakóinak elsöprő többsége változatlanul a Macedónia elnevezést használja, és az Észak előtoldalékot sértőnek tekinti, kényszerűen lenyelve a Görögország által kikövetelt (kizsarolt?) változtatást. Szóval a balkáni országba látogató turista kerülje az Észak-Macedónia név említését, akármilyen nyelven is mondaná. 

  • Macedóniának nincs tengerpartja. Északon Szerbia, északnyugaton Koszovó, keleten Bulgária, délen Görögország, nyugaton Albánia határolja. Minden szomszédjával van valami - ugyan egymástól különböző - nézeteltérése.
  • Magyar állampolgárok érvényes útlevél vagy érvényes kártya típusú személyazonosító igazolvány birtokában léphetnek be és 90 napig tartózkodhatnak az Észak-Macedónia Köztársaság területén. Ideiglenes személyi igazolvánnyal nem lehet átlépni a határt.
  • Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 255 ezer forintnak megfelelő macedón dínár (Magyarország: 390 ezer)
  • A fogyasztói árak átlagban 30 százalékkal alacsonyabbak, mint Magyarországon. A taxizás náluk 40 százalékkal olcsóbb, mint Magyarországon.
  • Észak-Macedónia életszínvonal tekintetében kb. Albánia és Bosznia-Hercegovina szintjén van. Szerbiánál egyértelműen szegényebb.
  • 2025. március: 1 liter benzin 520 HUF-nak megfelelő macedón dínár
  • Leggyakoribb vezetéknév: Stojanovski
  • Macedónia nem tagjai az Európai Uniónak, viszont 2020 óta NATO-tagállam. 
  • Macedónia hivatalos fizetőeszköze a macedón dínár, avagy dénár (MKD).
  • Macedónia lakosságának kb. kétharmada ortodox keresztény, egyharmada pedig, mozlim. Ez utóbbiak zömében  az ország északnyugati régiójában többségben lévő, (az ország egészében kisebbségben lévő) albánok. A többségi macedónok és az albán kisebbség között jelentős érzelmi, politikai ellentét, ellenérzés feszül.
  • Macedóniában ezek a beszélt nyelvek: macedón, albán, török, szerb-horvát. A macedón nyelv némileg közelebb áll a bolgárhoz, mint a szerbhez.A macedón a hivatalos nyelv, de 2019 óta az albán egyfajta társnyelv (co-official) státust élvez.
  • A macedón nyelvet cirill betűkkel írják.
  • Macedóniában jó a közbiztonság, nyugodtan meg lehet látogatni turistaként a kis országot.
  • Macedóniában az UNESCO világörökségének része az Ohrid-régió kulturális és történelmi együttese és természeti környezete
  • Az ország a Balkánt a legigazibb értelemben képviseli, lenyűgöző keverékét alkotva a macedón, albán, török és mediterrán hatásoknak.
  • Az ország területének kb. 85 százaléka hegyes terület, sőt egyike a világ azon országainak ahol a domborzat a leginkább áll hegyekből.

Fő látnivalók és nevezetességek még:

  • Szkopje
  • Krusevo
  • Strumica
  • Star Dojra
  • Tetovo
  • A szkopjei nagy bazár
  • Bitola város
  • Pelister természetvédelmi erdőség nemzeti

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Nagyon barátságosak, vendégszeretők a helyiek, és sokszor viccesek is
  2. A fantasztikus ízű és egészségességű salátáik, és a csapvizük is finom, nagyon tiszta, valamint a Tikvesh nevű csodás rozé boruk, a hangulatos pub-ok
  3. Olcsó a kaja, a szállás, a tömegközlekedés (még Albániánál is olcsóbb)
  4. Naplementét nézni a Sveti Jovan Kaneo magasságából, valamint a fővárostól 6 km-re Matka természeti szépsége (plusz 3 kolostor)
  5. A szkopjei hatalmas bazár, a Sztara Sharsija
  6. A Sveti Naum kolostor
  7. A Vodno-hegy, a Matka-kanyon (a vízalatti barlangos)
  8. Mavrovo és a közelében lévő Szt. Bigorski kolostor
  9. A Kokino-i ókori (őskori?) obszervatórium
  10. Ohridban a bazárban a mutatványosok, bohócok stb.
  11. Meglepően sokan tudnak angolul, persze inkább a fiatalok

Nem tetszett

  1. Mindenhol, rengetegen és folyton dohányoznak (utálom a cigibűzt), a tiltó rendelkezések dacára (igaz Szerbiában rosszabb a helyzet)
  2. A közutak mentén a sok szemét, illúzióromboló a csodás tájakat látogatva
  3. A simlis taxisok, pincérek és kereskedők
  4. Egyes vidéki részeken a nyomor
  5. A nekem túl erős pálinkájuk, a rakija (40-60 százalékos)
  6. Tetovo nekem nem tetszett, valahogy feszült hely
  7. Ohrid nyári főszezoni túlzsúfoltsága
  8. A városokban a járda nagy részét nem a járókelők birtokolják, hanem a parkoló autók
  9. Az ország lakóinak nagy hányada felelőtlenül szemetel. Nagyon meg is látszik az utcákon, az utak mentén. 
  10. A bandákba verődött, agresszív kóbor kutyák

Vélemények

,, Tény, hogy Macedónia nem tartozik Európa gazdag országai közé, de egyébként nem is a legszegényebb. Biztonságos, kedves emberekkel, megfizethető árakkal. Nagyon érdemes elutazni Macedóniába, szerelem lesz első látásra!

Félig macedón származású vagyok, 15-ször jártam Szkopjében, 4 éve viszek csoportokat az országba, így nyugodt szívvel állíthatom Macedónia egyáltalán nem olyan, mint amilyennek a cikk alapján gondolná. Sokkal jobb!

A szövegükben pozitívum egyáltalán nem szerepel.

(Tamás, 2022)

Reagálunk: De, elég sok pozítivum szerepel. Honlapunk minden helyről Sine ira et studio (Harag és részrehajlás nélkül) ír. A zöld színű hozzászólások mások szubjektív véleményei. Semmi okunk, szándékunk nincs bármelyik országról kizárólag rossz véleményeket közölni. (Mondjuk Haitiről és néhány közép.afrikai országról nehéz pozitív véleményt találni...)


"Ami leginkább megfogott Macedóniában az egyáltalán nem a városok, és a műemlékek, hanem a természeti szépségek gazdagsága. A körutazás folyamán szebbnél-szebb hegyeket láttunk, szuperek a nemzeti parkok (van 3 belőlük). Nagyon tetszett a Vardar-folyó és környéke, a völgyek, a barlangok. Baromi szépek a tavak: az Ohrid, a Dojran és a Prespa. Szóval Macedóniát ajánlani tudom az aktív turizmus kedvelőinek és a természetbarátoknak. Nyáron voltunk ott, lehet, hogy legközelebb megpróbáljuk a januárt is, síeléssel kombinálva " (Balogh-család)


Nagy kedvencünk Észak-Macedónia, mert nemcsak olcsó, nagyon különleges is. Szkopjéba már 20 ezer ft alatt találhatunk retúr repjegyet, a szállás és éttermi árak is nagyon barátságosak.
Érdemes az országban barangolni egy kicsit, mert varázslatos helyeket fedezhetünk fel. Ha pedig nincs kedvünk autót bérelni, akkor Szkopje és környéke és rejteget sok csodát egy hosszú hétvégére.
Nekem személy szerint az óváros, valamint a Matka-kanyon volt a kedvencem (ide helyi busszal mentünk ki), de az Ohridi-tó is megér egy látogatást.
Mi április végén jártunk arra és szuper időt fogtunk ki.
Ha különleges helyre, jó ételekre, kedves emberekre vágysz alacsony áron, akkor ezt az úticélt neked találták ki. (2025)


Szkopje ideális célpont egy hétvégi kiránduláshoz, hiszen a városközponttól nem messze található a lenyűgöző Matka-kanyon. Itt számos program közül választhatunk: kirándulhatunk, bérelhetünk csónakot vagy kajakot, sétálhatunk egy kellemeset a festői tájon, vagy elfogyaszthatunk egy ízletes ételt a kanyon szélén lévő hangulatos étteremben. Egy teljes napot, de akár másfelet is tartalmasan eltölthetünk itt. Szkopje kompakt mérete miatt azonban maga a város nem igényel hosszabb felfedezést, így egy hétvége is bőven elegendő, hogy mindent megtapasztaljunk.


Három napot töltöttünk Macedóniában, és már ennyi idő alatt is érezhető volt az az óriási turisztikai potenciál, amely rövid időn belül népszerű úti céllá teheti az országot. Szkopje önmagában egy egynapos város, de a Matka-kanyonnal kiegészítve tökéletes egy hétvégi kirándulásra. Ha pedig Ohrid is szerepel az úti tervetekben, akkor érdemes egy egész hetet szánni a felfedezésre. A macedón hegyek lélegzetelállító látványt nyújtanak. A turisták még mindig viszonylag ritka jelenségnek számítanak itt, és a helyieknek van még mit tanulniuk a látogatók tájékoztatásáról. Mindezek ellenére az ország igazán kellemes meglepetés volt számunkra.


,, A kereszthez (lanovkához) és a Matka-kanyonba is 20 euróért/1000 dénárért visznek el, viszont mind a két helyen sok a hiéna, ezeket érdemes kerülni!
Kötelező: Matka kanyon, Vrelo hegy! A belvárosi rész igazából 1 nap alatt elképesztően lassú tempóban is bőven bejárható.
A bazár elvileg Európa második legnagyobb bazárja, nagyon hangulatos és még a nevetségesen olcsó árakból is lehet alkudni... bőven.
A Matka kanyonnál, ha szeretnétek motoros hajóval menni, -amit szerintem ne hagyjatok ki- akkor nagyon fontos: NE AZ ELSŐ TÁRSASÁGGAL MENJETEK! Tovább kell sétálni az úton 200 métert, és bár a szikla kiszögelléseitől nem látszik, lesz egy második társaság is, ami teljesen felvisz a barlangig. Mindkettővel mentem... ég és föld. Az egyik 25 percig felvisz a folyón, ha az idő lejár, fordul is vissza (esetünkben 15 perc után...), a második teljesen felvisz a barlangig, időt is hagy oda felmenni és nézelődni. (kö)


A repülőtéren a buszjegyet (250 MKD) meg lehet venni kártyával, így csak ezért ne váltsatok pénzt, már a buszpályaudvaron is sokkal jobb az árfolyam. Kereszt: 25-ös busz a buszpályaudvarról, hétvégén sokszor ingyenes, onnan felfelé már megy a lanovka (150 MKD oda-vissza), szintén kártyával lehet fizetni.

Matka kanyon: 60-as busz a buszpályaudvarról (plasztik kártyát lehet venni a sárga kiszuperált buszban, ami a jegyiroda -- 200 MKD, és 2 útra elég), DE ha nagy a tömeg, déltől már nem megy be a kanyonba a busz, csak kb. Glumovóig, onnan gyalog, de ez nem vészes. A Bazárban egyetek, jók a kaják, és olcsó a fagyi (30 MKD egy gombóc), meg a kávé. (o.a., 2024)


Macedónia fantasztikus úti cél, Szkopje pedig egy igazán szuper város. Ha újratervezhetném az utat, mindenképp beiktatnám az ohridi kirándulást, amit mindenkinek ajánlok, aki ide látogat. Szkopje felfedezésére 2-3 nap elegendő, a legfontosabb látnivalókat akár másfél nap alatt alaposan be lehet járni. A közbiztonság kiváló, a városban remek helyeket találni étkezésre és italozásra, ráadásul nemcsak a városnézők, hanem a természetkedvelők is rengeteg élményre számíthatnak.



Skopje és Ohrid között bérelt autóval kényelmesen elérhető a távolság, ami kb. 200 km, 3 óra alatt megtehető, részben autópályán. Az útdíjak jelenleg 50-70 dénár között vannak egy-egy szakaszon (1 MKD = 6 HUF).

Szállások ára Skopjéban az első éjszakára: egy 3*-os hotel ára kb. 50-60 €, míg egy 4*-os szálloda 70-80 €.

Az Ohridi-tó valóban gyönyörű, és kiváló pihenőhely azoknak, akik szeretik a természeti környezetet. Homokos tengerparti strandok nincsenek, de kis autózással találhatók szép helyek, ahol fürödni lehet a tóban.

Látnivalók: az Ohridi-tó környéke híres a történelmi templomairól és a középkori várról, amit érdemes megnézni.

Szállások Ohridban: főszezonban négycsillagos (erős háromcsillagos) panziók és szállodák ára 60-70 €/DBL.

Étkezés ára egy jó étteremben: egy főétel körülbelül 250 MKD = 5 € = 1500 HUF.

Motorcsónak bérlés: egy 12 személyes kényelmes motorcsónak kapitánnyal fél órára 15 €/motorcsónak, míg egy többórás kirándulás a tavon valami híres templomhoz 15 €/fő.

Az angol nyelv ismerete elterjedt a boltokban és éttermekben, így a kommunikáció általában nem okoz gondot.

Szálláslehetőségek Ohridban: az óvárosi vendégházak hangulatosak, de autóval nehézkes a közlekedés és parkolás. A modern, 3-4 csillagos szállodák a tó közelében találhatók, de csak néhány rendelkezik saját stranddal.

A legjobb strand a Sv Naum, az albán határnál található, ahol füves, rendben tartott partszakasz várja a látogatókat – a hangulat kicsit a Balatonéra emlékeztet.

Beszállókártya: Ohrid repülőterén továbbra sem fogadják el az otthon kinyomtatott beszállókártyát, így mindenképpen be kell csekkolni. Hasonló eljárás érvényes Skopjéban is, ezért érdemes időben kiérkezni a repülőtérre.


2024-ben továbbra is tévhit, hogy nem kedvelik a magyarokat Észak-Macedóniában. Az emberek nagyon vendégszeretőek, és a nagyobb városokban, különösen Skopjéban és Ohridban, sokan jól beszélnek angolul. Az ételeik ízvilága nagyon hasonló a magyarhoz, az adagok bőségesek, és az árak rendkívül barátságosak, sőt, olcsónak mondanám. A helyi éttermekben nagy adagokat szolgálnak fel, így az átlagos költésből bőségesen el lehet látni magunkat.

A honey rakija, a nemzeti ital, amit mindenképpen meg kell kóstolni, leginkább a magyar pálinkára hasonlít, és a reggelihez az ajvár (helyi paprikakrém) fogyasztása szintén erősen ajánlott – az itthon kapható verziók meg sem közelítik az eredeti ízét. A kiszolgálás általában kifogástalan, de 2024-ben még mindig gyakori, hogy éttermekben dohányoznak. Az étkezések alatt és után is kellemes az élmény, de készülj fel arra, hogy a füstös környezet jelen van.

Az épületek és a szobrok lenyűgözőek, a városokban pedig a gazdagság és szegénység keveredik. Mind euróval, mind macedón dénárral fizethetsz, ami megkönnyíti az utazók dolgát. Autóbérlés esetén a napi bérleti díjak kedvezőek: egy 2024-es autóbérlés egy napra, például egy Fiat Tipóért, 10 000 forint körüli összegbe kerül letét nélkül, de készülj fel arra, hogy a közlekedési szabályok betartása nem mindig szigorú.

A síelésre vágyóknak is ajánljuk Macedóniát, hiszen hihetetlenül jó áron lehet síelni: egy napra a sífelszerelés, síruha és síbérlet ára kb. 16 000 forint fejenként. A Popova Shapka síparadicsom körülbelül 65 km-re található a fővárostól, és nagyon megéri meglátogatni. (2024)

További vélemények

Mit érdemes megnézni Macedóniában?

Treskavec-kolostor, Prilep mellett: Egy meredek földút vezet fel a kolostorhoz, amelyhez terepjáró ajánlott, de gyalogosan is elérhető – igaz, így időigényesebb és fárasztóbb.

Ohrid és az Ohridi-tó: A Balkán egyik kulturális bölcsője, lenyűgöző természeti szépségekkel. Bár népszerűsége miatt gyakran zsúfolt, történelmi és természeti értékei miatt kihagyhatatlan.

Vevcani: Egy keresztény falu az Ohridi-tótól nem messze, albán és török falvak között. Érdekessége, hogy évente néhány napra kikiáltják a "Vevcani Köztársaságot", és ekkor csak megvásárolható „útlevéllel” lehet belépni.

Szkopje: Az óváros hangulatos, tele remek kebab-éttermekkel és a török időkből fennmaradt emlékekkel.

Szveti Jovan Bigorszki-kolostor: Az ország egyik legjelentősebb kolostora, amely Kriva Palanka közelében található.

Mire érdemes figyelni, mik a veszélyek?
A kéregetők jelenléte szinte mindenhol tapasztalható, a közlekedési morál alacsony, és egyes helyeken a higiéniai körülmények jelentős kihívást jelentenek.

Milyenek az árak?
Általánosságban a magyarországi árszínvonalhoz hasonlóak, a budapesti árszinthez viszonyítva viszont egyértelműen olcsóbb.

Milyen az utak állapota és a tömegközlekedés?
Az utak állapota elfogadható, bár a hegyvidéki területeken keskeny és elhanyagolt szakaszok előfordulnak. A tömegközlekedést nem használtam, így erről nincs személyes tapasztalatom.


Tapasztalataim Skopjéról (2024):

Mire érdemes figyelni?

Közlekedési szabályok: A piros lámpát sokan figyelmen kívül hagyják, ezért a gyalogos közlekedés során is extra óvatosság szükséges. Még ha zöld a lámpád a zebránál, az autósok gyakran nem állnak meg. Többször előfordult, hogy nagy sebességgel, életveszélyesen közel haladtak el mellettem.

Albán negyed: Skopjéban az albán városrész sajátos atmoszférájú. Érdemes körültekintően látogatni, különösen esti órákban.

Kéregetők: A városban sok a kéregető, és előfordul, hogy rendkívül rámenősek. Fontos határozottan és udvariasan, de hatékonyan kezelni a helyzetet. Például egy kollégámmal is előfordult, hogy egy kéregető szó szerint belekapaszkodott a lábába.

Autós közlekedés: Az utakon gyakran szabálytalanságokkal találkozni. Autópályán például biciklizőkkel vagy lovaskocsikkal is összefuthatsz. Fontos tudni, hogy baleset esetén szinte biztosan a külföldi sofőrt hibáztatják.

Állatok az utakon: Az autópályán előfordul, hogy teheneket kötnek a sávokat elválasztó korlátok közé. Egyszer egy kollégámmal el is ütöttünk egy tehenet, amely az út felé hajtotta a fejét.

Helyi ételek: A birkagyomor leves (páca) helyi specialitás, de nem mindenkinek jön be. Ha nem vagy biztos a gyomrod állóképességében, érdemes kihagyni.

Ohrid: A város és a tó lenyűgöző szépségű. Korábban, a háborús helyzetek miatt, voltak bizonytalanságok a határ menti régiókban, de 2024-ben már biztonságosabb a térség. Ohrid továbbra is az ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja.


Észak-Macedónia, bár a jugoszláv időkben az egyik legszegényebb régiónak számított, mára gazdaságilag viszonylag stabil országgá vált, és az elmúlt öt évben jelentős fejlődést mutatott. A Nagy Sándorról elnevezett nemzetközi repülőtér modernizálása és kibővítése megtörtént, a közutak karbantartása folyamatos, és egy új vasútvonal építését is tervezik Veles irányába. A főváros, Szkopje, az utóbbi években látványos építkezések helyszíne lett.

Az ország földrajzi szépsége lenyűgöző: igazi rejtett gyöngyszem, amelyet még nem fedeztek fel teljesen a turisták. Területének nagy részét magas hegyek borítják, gyönyörű erdőségekkel, amelyek télen egyre népszerűbb síparadicsomokká válnak, jól kiépített pályákkal. Nyugaton található a kristálytiszta Ohridi-tó, amely Albániával határos, és lenyűgöző környezetével vonzza a látogatókat. A természetjárás és pihenés mellett a hely tökéletes gasztronómiai élményekhez is: az éttermek kiváló hagyományos balkáni ételeket kínálnak, mint a sopszka saláta vagy a csevap. Az észak-macedón emberek híresen vendégszeretőek, és a magyarokat különösen szívélyesen fogadják.


Észak-Macedónia hegyvidéki tájai mellett gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet, amelyet antik színházai, középkori kolostorai és kiválóan megőrzött bizánci templomai tárnak eléd. Ha ellátogatsz a festői falvakba, úgy érezheted, mintha megállt volna az idő, hiszen az évszázadok alatt alig változtak. A vulkáni tavak, hegyi folyók és védett természeti területek lenyűgöző szépségük mellett ideálisak a szabadtéri tevékenységek kedvelőinek.

Szkopje, az ország fővárosa, 1963-ban egy pusztító földrengést élt át, amely után az újjáépítés meghatározta az elmúlt évtizedeket. A városban ma számtalan új szobrot, hidat és modern épületet találni, amelyek különleges kontrasztot alkotnak a bizánci és oszmán kori emlékekkel. Ezek közé tartozik a történelmi Kale erőd, amely a város fölé magasodva csodás kilátást nyújt, valamint a kőhíd, amely a Vardar folyót szeli át, és a régi mecsetek és fürdők, amelyek a múltat idézik.

A múzeumok mellett ne hagyd ki Nagy Sándor hatalmas lovasszobrát és Teréz anya emlékházát, amely a város híres szülöttjének állít emléket. A Balkán egyik legnagyobb török bazárja, amely Isztambul után a második legnagyobb, szintén kihagyhatatlan. Itt a mesteremberek évszázados hagyományokat őriznek, miközben a macskaköves utcák kávézói, kis üzletei és galériái igazi bohém hangulatot árasztanak.


A déli országok közül meglepő módon Észak-Macedónia tűnt a legvidámabbnak, annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó gyakran az ellenkezőjét sugallja. Bár a gazdasági nehézségek kétségtelenül jelen vannak, a felszínes szemlélő mégis valamilyen mindent átható, nehezen leírható kellemes hangulatot érzékel mindenütt. Nem a Balkánra oly jellemző mediterrán pezsgésről van szó, hanem inkább egyfajta mélyebb, bölcs nyugalomról. Ez a légkör leginkább a szkopjei főtéren érhető tetten, ahol a szökőkutak között önfeledten szaladgáló kisgyerekek egyszerre sugároznak életörömöt és kiegyensúlyozottságot.

Különösen feltűnő, hogy a látogatás két hete alatt egyetlen esetben sem láttunk olyat, hogy szülők nyilvánosan méltatlanul viselkedtek volna a gyerekeikkel. A családok mindennapjaiban érzékelhető harmónia és nyugalom nemcsak a városi parkokban, hanem még a legszegényebb környékeken is megmutatkozik.

Észak-Macedónia a balkáni országok közül kiemelkedik a rendezettségével. Az ország számos részén tiszta és jól szervezett bevásárlóközpontok, valamint országszerte jelen lévő, modern cégláncok keltik az élhető élet benyomását. Szkopje és más városok nyugatias infrastruktúrája különösen szembetűnő. Ugyanakkor a Balkánon általánosan jellemző problémák, például a szemetelés, itt is érezhetőek: nincs olyan hegycsúcs, kristálytiszta vizű patak vagy eldugott mező, ahol ne találkoznánk elhagyott hulladékkal.

Ennek ellenére az összkép mégis pozitív. Észak-Macedónia nyugodt, rendezett atmoszférája, az emberek kedvessége és a családok kiegyensúlyozottsága különleges vonzerőt ad ennek az országnak, amely a Balkán nyüzsgő sokszínűségében egyfajta oázisként tűnik fel. A macedónok látszólagos egyszerűsége és közvetlensége a turisták számára is üdítő tapasztalat, amely az országot valóban egyedivé teszi.


          Skopje és Macedónia – történelem és identitás a 21. században

Ha van valami, amiben az albánok, bolgárok, görögök és szerbek egyetértenek, az az, hogy Észak-Macedónia helyzete és nemzeti identitása körül továbbra is megoszlanak a vélemények. A szomszédos országok közül sokan nem tartják önálló nemzetnek a macedónokat, míg az észak-macedónok az ókori makedónok és Nagy Sándor leszármazottainak tekintik magukat. Az egymásnak ellentmondó narratívák ellenére a mindennapok zavartalanul zajlanak: a szomszédok kritikái ellenére az észak-macedónok építik saját történelmüket és jövőjüket.

Skopje utcáin sétálgatva a Vardar folyó partján, az elmúlt évtized hatalmas változásait láthatjuk. Az észak-macedón főváros belvárosát a Skopje 2014 nevű ambiciózus városfejlesztési projekt keretében teljesen átalakították. Az új épületek között minisztériumok, templomok, múzeumok, színházak, diadalívek, gyaloghidak, emlékművek és szobrok sorakoznak. Ezek között találunk modern stílusúakat, valamint bizánci vagy klasszicista ihletésű épületeket is, amelyek a város történelmi identitását hangsúlyozzák.

Az észak-macedónok válaszként a szomszédos országok kritikáira nagy hangsúlyt fektetnek történelmük építésére és reprezentálására. Skopje főterén Nagy Sándor és apja, II. Fülöp szobrai magasodnak. A gigantikus Nagy Sándor-szobor, amelyet híres lova, Bukephalosz társaságában ábrázolnak, nemcsak a macedón történelem szimbóluma, hanem állandó vitaforrás is a görögökkel, akik magukénak tartják Nagy Sándor örökségét. Ezen kívül az észak-macedón történelemalakítás részeként Sámuel cárt, Szent Cirillt és Metódot, valamint a Skopje környékén született Justiniánus bizánci császárt is nemzeti hősökként tisztelik.

Skopje modern belvárosát ma a színek, fények és vízjátékok uralják. Esténként a főtér a szivárvány minden színében pompázik, zenélő szökőkutak és fényjátékok szórakoztatják az embereket. A Skopje 2014 projekt több száz millió eurós költségvetésével nem csupán a város fizikai megújulását célozta, hanem a macedón identitás és történelem megjelenítését is.

A belváros rehabilitációjával Skopje tiszta, rendezett és modern várossá vált. A jelenlegi főtér, amely egykor üres terület volt, ma szobrokkal van tele – ezek között alig van hely az újabbaknak. Miközben az építkezések során a múlt dicsőségét hangsúlyozzák, a város jövőjére is nagy figyelmet fordítanak. Skopje kulturális és történelmi sokszínűsége, valamint dinamikus fejlődése különleges úti céllá teszi a várost.

A belvárosban sétálva görögkeleti templomokat is láthatunk, amelyek tulajdonjogai miatt évek óta vita folyik a szerb ortodox egyházzal. Az utcákon hallható nyelv sokak szerint a bolgár nyelv egy nyelvjárása, amely közel 95%-ban megegyezik a Szófiában beszélt hivatalos nyelvvel – ez újabb forrást ad a történelmi és kulturális vitákhoz.

Mindezek ellenére Skopje lenyűgöző város, amely nemcsak tisztaságával és rendezettségével, hanem történelmi emlékeivel és modern arculatával is magával ragadja a látogatót. Az észak-macedón főváros nemcsak megőrizte történelmi jelentőségét, hanem dinamikus átalakulásának köszönhetően az egész régió egyik legkülönlegesebb helyszínévé vált.

Fotóegyveleg

Ata fotói

Vissza az elejére


Kommentek

Egri László, Hajdúszoboszló, 2015. 06. 18. 18:19
A táj lenyűgözően gyönyörű, szűk szurdokok, óriási, tátongó szakadékok. Jobban tetszettek a táji adottságok, mint Görögországban, leszámítva persze a tengerpartot. Ami miatt Macedónia mégsem turista paradicsom, az a szegénység. A házak nagy része szürke, jellegtelen, sok ki sem volt vakolva. Elhanyagoltak, nem illettek a táj gyönyörűségéhez. A határon mászkáló koldusok látványa sem túl bizalomgerjesztő. Tipikus balkáni állapotok.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon