ÚTIKRITIKA.HU / Ausztria

Ausztria

Ausztria dióhéjban | Tetszett-Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Alpbach - S. E. fotója

.

Ausztria dióhéjban

Ausztria német neve: Österreich (öszterejh) - (Az elnevezés eredete a középkori német, avagy ófelnémet „Ostarrîchi” szóból származik, amely „keleti birodalmat” vagy „keleti országot” jelent.) (Austria az Österreich elnevezés ,,latinosított" változata.)

• Ausztria a 83 870 négyzetkilométerével kicsit kisebb, mint Magyarország és kevesebb lakosa van, kb. 9,2 millió (2025-ös becslés). A lakosság 27,2 százaléka nem Ausztriában született. Migrációs hátterű a kilencmilliós lakosságból 2,45 millió ember, közülük 1,8 millióan az első generációhoz tartoznak.
  
• Ausztria területének 62 százalékát teszi ki az osztrák Alpok. Ausztria kelet-nyugati irányban mintegy 600 kilométer hosszan nyúlik el (Bodeni-tótól a Fertő tóig).
• Ausztria lakosságának közel egynegyede Bécsben él. Bécs, a főváros 1,97 milliós, a második legnagyobb város Graz (305,000), a harmadik pedig Linz (194,000) - (2023-as becslés).
• Ausztria az Európai Unió tagja, de nem NATO-tag.
• 2024: Tíz év alatt több mint a duplájára nőtt a magyarok létszáma Ausztriában, ami napjainkban már meghaladja a 107 ezret. Az Ausztriában élő magyarok átlagosan fiatalabbak, mint az ország népessége, és általában hosszú távra tervezik a letelepedést.
• 2024-es statisztika szerint mintegy 97 ezer magyar állampolgár él Ausztriában, ezzel a magyar az ötödik legnépesebb külföldi csoport az országban a németeket, románokat, törököket és szerbeket követően.
• A részletesebb statisztikák szerint az Ausztriában élő magyar állampolgárok fiatalabbak, mint a teljes népesség: átlagéletkoruk 35 év, szemben az országos átlag 43 évvel. Általánosságban elmondható róluk, hogy hosszú távra terveznek: a 10 éve bevándoroltak több mint fele 5 évnél tovább maradt Ausztriában, a 4-5 éves korú gyerekek majdnem másfél százaléka pedig ma már magyar anyanyelvű Ausztriában.
• Az osztrák egyetemeken 2.600 magyar állampolgár tanul – ezzel a németek és olaszok után a harmadik legnépesebb külföldi diákcsoportot alkotják. Létszámuk tíz év alatt majdnem másfélszeresére nőtt.
• Az Ausztriában élő külföldi közösségek közül a magyarokra a legkevésbé jellemző a szegregáció, ellentétben a lengyelekkel vagy a szerbekkel, akik a legszívesebben egy közösségben élnek honfitársaikkal. Még jelentősebb a magyarok részaránya Ausztriában, ha azt nem a teljes lakosságra, hanem a munkaerőpiacra vetítjük. 

• Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 2470 euró
  
• Bécs és Salzburg a két legdrágább osztrák város, s őket követi Innsburck.
• Magyarországnak 346 kilométeres közös határa van Ausztriával.
• Leggyakoribb vezetéknév: Gruber
• 2025. május: 1 liter benzin 1,55
• Várható élettartam (2023): nők: 84, férfiak: 79,5 év - (Nálunk: nők: 80, férfiak 73,6) 
• 2025-ben Ausztria népességének körülbelül 8-9%-a muszlim, ami növekvő tendenciát mutat. Bécsben azonban ez az arány jelentősen magasabb, különösen a fiatalabb generációk körében.
• Az ausztriai utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A Hohe Tauern nemzeti parkban a jégkori völgyek
2. A Hundertwasser-ház Bécsben, főleg, amikor sikerült beosonni
3. A Melk-i apátság barokkja
4. A Wörther-tónál Pörtschach városka, csak úgy
5. Az Alsó-Ausztria-i Krems városka, Innsbruck óvárosa, Hallstatt a Salzkammergut régióban
6. A 9 gombóc fagyi, amit Salzburg sétálóutcáján ettem, 3 repetázás keretében
7. Dürnstein falu Wachau régióban és Krems
8. A Grossglockner alpoki út
9. A Hochosterwitz kastély

Nem tetszett

1. Az, hogy tán soha nem fogjuk beérni őket
2. Bécs 50-es és 60-as években épült fantáziátlan lakóházai
3. A baromi magas éttermi árak, a sörök éjszakai felára
4. Sok bécsi arroganciája, fapofasága, a kávéházi pincérek kimértsége
5. Linz, Klagenfurt uncsi, Graz sem egy nagy durranás
6. Ha a Sound of Music zenéjébe bele kell hallgatni, még rosszabb megnézni
7. A sütemények miatt nem lehet fogyózni
8. A boltok túl korán zárnak
9. Az osztrákok többsége unalmasan konformista, ja és túl sokan túl sok helyen cigiznek
10. Meglepően sok a koldus Bécsben (namely égtáj felől jönnek többnyire?)

Vélemények

"A magyarok lassan visszafoglalják Ausztriát. Egyre több az ott dolgozó, és változatlanul magas az oda látogató turisták száma. Ma már mindenhol találkozhatsz magyar munkavállalóval, nem csak a szálloda- és vendéglátóiparban, hanem máshol is. Egyre többen mennek ki a jó fizetés, a magas és megszerezhető szociális és eü szolgáltatások miatt is. Az ország közelsége is vonzó szempont. Ezért, kint a magyar turistáknak az egymás közötti beszédben csak óvatosan érdemes fogalmazni, mert mindenhol vannak, akik értik a magyar nyelvet. Nem ritka (pl. Murau), hogy már az üzletekben két nyelven van minden kiírva (magyarul, németül), az étlapok magyar nyelvűek, stb. Nem csak a magyar dolgozók száma növekszik, hanem évről évre a magyar turisták száma is. A magyar gazdasági viszonyoktól sem függően, egyre több ember utazik ki télen Ausztriába elsősorban a téli sportolási lehetőségek miatt. Az igaz, rövidebb időre mennek 3-4-5 napra, de a látogatók száma növekvő tendenciát mutat.

Ebben az játszik közre, hogy a hegyekben magasabb az ellátás, a szolgáltatások színvonala mint a hasonló olasz, szlovén, francia, svájci helyeken. A közelség szintén előny. Árszínvonal viszonylatában az osztrákok nem olcsók. A síbérlet árak évről évre magasabbak, igaz a szolgáltatások színvonala is nő. Sajnos a magyarok még csak az osztrák telet fedezték fel. A nyár szépsége még nem ismert a magyarok előtt. A csodálatos tájak, a hegyek, a rendezett landwirtschaft sugallja a fegyelmet, a rendet ,a legelő tehenek a nyugalmat. A szép hegyes tájak - amiből nekünk nem sok jutott -, a jó levegő, a hibátlan zöld területek az egészséget tükrözik. Az osztrákok arra törekszenek, hogy egyre tartalmasabb, színvonalasabb nyári programokat állítsanak össze a turistáknak. Vándorolni, lovagolni, raftingolni, fürödni, teniszezni, golfozni hibátlan körülmények között lehet, ezért érdemes nyáron is Ausztriába menni, persze szakítani kell a magyar betegséggel: nyár = tenger = vízpart.

A magyar turistákat szeretik, mert tisztában vannak vele, hogy belőlünk élnek. Falvak, városok, tájegységek élnek a magyarokból. Nem kivételeznek velünk, de fontosnak tartanak bennünket. Tudják a magyar nagyvonalú, több borravalót ad. A vásárlási szokások mások nálunk, mint náluk, mindenből többet, nagyobb mennyiséget vesznek mint a helyi lakosok. A magyar - pedig jóval kevesebb van, mint a sógoroknak - szórja a pénzt. Az osztrákok azonnal reagálnak! Ha Magyarországon valamiből hiány van vagy valami az átlagosnál drágább, azonnal elkezdik árulni a terméket reklámozva, nagy tételben - bízva a magyar vevőkben. Például cukorhiány esetén még a tüzépben is árultak cukrot, magyarul kiírva forintra átszámítva. Az osztrák jóval nyugodtabban él, mint a magyar. Nem idegeskedik, nem siet, nem kapkod el semmit, ellentétben a magyarral, aki még a szabadság idején sem tud leengedni, kikapcsolni." (Pista)

---

"Először Linzbe érkeztünk, ahol egy "kisvonat" vitt végig a városon. Nagyon meleg volt, tűzött a nap, a szöveget alig lehetett hallani, így sok minden sajnos nem maradt meg a városból. Hazafele Salzburgban volt a városnézés, ahol szintén kifogtunk egy 36C-os napot (kihelyezett idegenvezető mondta is, hogy a rádióban bemondták, hogy minden eddigi meleg rekord megdőlt aznap Salzburgban), tehát nem volt kellemes a tűző nap, de a hölgy nagyon becsülettel végigmutatta a város főbb nevezetességeit. Szép volt mindkét város, mégis úgy gondolom, hogy a nagy meleg miatt inkább, ha már "hegyes" programról volt szó, jobb lett volna nyáron a városnézés helyett még valamilyen természeti látványosság meglátogatása. Ha már a rossz idő estére volt B terv, akkor lehetne a 35 fokos melegre való tekintettel is egy kis programváltoztatás. Ezzel együtt így is nagyon jó volt!"

További beszámolók

Amikor Ausztriára gondoltam, mindig ugyanaz a képeslapra illő jelenet jelent meg lelki szemeim előtt: muskátlival teli ablakos faházak, kolompoló tehenek a smaragdzöld réteken, és a háttérben méltóságteljesen magasodó, hósapkás hegycsúcsok. Sokszor átszeltem az országot – hol autópályán, keresztbe-kasul, hol Bécsben időzve egy-egy városi látogatás erejéig. Jártam télen is, amikor a havas táj igazán ünnepi arcát mutatja, mégis úgy éreztem, valami hiányzik. Mintha Ausztria még nem mutatta volna meg azt az oldalát, amit annyira vártam.

Ez az érzés viszont egy csapásra elmúlt azon a nyáron, amikor apartmanunk erkélyére kilépve hirtelen elcsendesedtem. A látvány pontosan olyan volt, ahogyan elképzeltem – vagy talán még annál is szebb. Tudtam, hogy végre megtaláltam azt az Ausztriát, amit addig csak képzeletben ismertem. (Gerda)

---

Egy nagyvállalat vendégeként kóstoltam bele a „hanyatló Nyugat” télies kényelmébe, valahol Tirol szívében. Síelni nem tudok, soha nem is álltam lécre, és ez ott sem változott. Mégis élveztem. Mert az osztrák tél nem csupán a lesiklásról, a sífelvonók térképének memorizálásáról és a porhó ropogásának elemzéséről szól. Lehet, hogy felejthetetlen érzés Karintia gleccserén suhanni vagy Tirolban, Albachtal egyik síiskolájában tökéletesíteni a technikát – de nekem valami egészen más hozta meg a hegyvidék varázsát.

A háromezer méteres csúcsokat túrázás után, kipirult arccal bámulni, majd egy mákos-lekváros gőzgombócot elfogyasztani a vakító hófényben – ez volt az én terepem. Nem is tagadom: nyuszi vagyok, ha téli sportokról van szó. A kedvenc helyem egy helyi Hütte lett – egy klasszikus osztrák menedékház, ahol minden négyzetcentiméteren hagyomány és füst illata keveredik.

Odabent a rönkfalakon ott függ egy régi bajnok képe – két kitömött állat között szorongva –, a kályha melegén gőzölög a leves, és az ablakok zúzmarás páráján át csak sejteni lehet a kinti hegyek sziluettjét. Az asztalokba karcolt nevek között szögletes szívek virítanak, és a sarkokban zsírpettyes terítők mesélnek korábbi vendégekről. Semmi flanc, semmi marketing – csak a tűzropogás, a konyhából kiszűrődő illatok, és az a fajta egyszerű, szívmelengető hangulat, amit pénzért nem lehet megvenni.

---

Van valami egészen különös vonzereje ennek a kis közép-európai országnak, amely alapterületre és népességre talán kisebb és kevesebb, mint Magyarország, mégis gazdagabb, rendezettebb, és határozottabban tudja, mit akar. Elég csak átgördülni Hegyeshalomnál – vagy Kópházánál, Pomogynál, szinte mindegy –, és az ember máris érzi: itt másképp mennek a dolgok. A kertek gondozottak, a házak ragyognak, az autók tiszták, az emberek arcán nyugalom, derű és valami csendes, belső elégedettség tükröződik.

Persze ez nem a véletlen műve – történelmi, gazdasági, kulturális folyamatok sora áll mögötte –, mégis van valami szinte fizikai érzete annak, ahogy nyugatra haladva egyszer csak kisimul minden. Az ember mentálisan is töltődni kezd, ahogy halad előre: kinyílik, megnyugszik, és egyre inkább úgy érzi, valami nagyobbnak és összefüggőbbnek a részévé válik, amit Európának neveznek.

A Balatonnál nyaralni jó, az Adria gyönyörű, Erdély lenyűgöző – de van valami egészen sajátos súlya annak az élménynek, amikor az ember néhány napnyi osztrák tartózkodás után hazatér. Abban is van töltet, nem kevés.

Legyen szó Alsó- vagy Felső-Ausztriáról, az élmény mindenképpen meggyőző. Ráadásul nincs is messze – közel van földrajzilag, és valahol mégis közel maradt lélekben is. Ritkán érezni ennyire otthonosan magunkat a "külföldön". Egy étteremben magyarul kérdezik, kérünk-e citromot a bécsi szelethez. Egy pincészetben magyar szót olvasunk a hordón: VÖRÖS. Egy kastély termeiben sétálva kiderül, hogy az Eszterházyaké volt.

Mintha otthon lennénk. Csak épp egy olyan változatban, ahol a dolgok – működnek.

Fotóegyveleg

Krems reggel - t.s. fotója

Melk - t.s. fotója

e. m. fotója

Riegersburg - Stájerország - r. gy. fotója

Vissza az elejére

Kommentek