ÚTIKRITIKA.HU / Kuvait

Kuvait

Kuvait dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

.

Aji fotója

.

MEGNYITOTTA A FOGLALÁST A BUDAPESTI JÁRATÁRA A JAZEERA AIRWAYS
A kuvaiti fapados légitársaság 2025. június 5-től hetente két járatot indít Airbus A320Neo repülőgéppel Kuvaitváros és Budapest között.
Az előzetes menetrend szerint az utolsó járatot jelenleg 2025. szeptember 27-én tervezik üzemeltetni.
Járatnapok: csütörtök és szombat
Menetrend:
J9 71 / J9 72
KWI-BUD 08:15-12:15 [Menetidő: 5 óra]
BUD-KWI 13:00-18:30 [Menetidő: 4 ó 30p]
Jegyek egy irányba 330 eurótól érhető el.
A próbafoglalások során olyan városokba is lehetőséget ad átszállásos jegyet foglalni a rendszer, mint Delhi, Colombo, Dhaka, Mumbai, Alexandria és Luxor, de egyelőre ezen vonalakra az "elfogyott" felirat fogadja az utasokat.

Kuvait dióhéjban

• Kuvait olajkincse révén dúsgazdag közel-keleti ország, amely északon és nyugaton Irakkal, nyugaton és délen Szaúd-Arábiával határos, keleten a Perzsa-öböl vize mossa partjait.
• Az arab ország 17 818 négyzetkilométer területű, és közel 4,4 millióan lakják (2024-es becslés), ebből 1,3 millió a külföldi "vendégmunkás".
• A hivatalos nyelv az arab, de széles körű az angol nyelvtudás.
• Az ország fővárosa Kuwait City, ami 3190 kilométerre található Budapesttől.
• A lakosság 85 százaléka muszlim (70% szunnita, 30% siita).
• Magyar állampolgároknak kell vízum Kuvaitba. A vízumot odaérkezéskor is be lehet szerezni, ha a belépés a nemzetközi repülőtéren történik. A turista vízum egy hónapos tartózkodásra jogosít fel. A vízumért 9 eurót (avagy közel 10 USD-t) kell fizetni.
• Kuvait jelenleg jó közbiztonságú ország. Egyáltalán nem veszélyes a meglátogatása. Béke honol.
• Havi átlag nettó fizetés (2024-ben): 980 ezer forintnak megfelelő helyi pénz
• Leggyakoribb vezetéknév: Ali
• A nyári hónapokra ne tervezzenek utazást Kuvaitba, , mert napközben a hőség európai ember számára szinte elviselhetetlen.
• A "Kuvait" országnév az arab "كويت" (Kuwait) szóból származik, amelynek jelentése "erőd" vagy "kis erőd". Ez a kifejezés valószínűleg a "kut" szóból ered, amely egy arab szó és kisebb erődöt vagy vízforrást jelentett a sivatagi környezetben. A név eredetileg egy kis erődítményre utalt, amely a mai Kuvait város területén helyezkedett el. Az idők folyamán ez a név az egész országra kiterjedt.
• A fényképezés valószínűleg a legegyszerűbb módja annak, hogy egy látogató (akár akaratlanul is) bajba kerüljön. Ne készítsen fényképeket vagy videófelvételeket kormányzati épületekről vagy bármilyen stratégiai fontosságú helyről (repülőterek, olajmezők), különben őrizetbe vehetik a hatóságok. Továbbá, ne készítsen fényképeket vagy videófelvételeket kuvaiti emberekről az ő kifejezett engedélyük nélkül; ez nagyon udvariatlan.
• Kuvait rendelkezik a világ egyik legnagyobb olajkészletével, becslések szerint mintegy 101,5 milliárd hordónyi tartalékkal, ami a globális készletek körülbelül 6%-a. Az olaj a kuvaiti gazdaság gerincét alkotja, és a kormány bevételeinek nagy része is ebből származik. Jelenlegi kitermelési ütem mellett Kuvait olajkészletei akár még 90-100 évig elegendőek lehetnek, feltéve, hogy a kitermelés stabil marad. Azonban a globális energiapiaci változások és a megújuló energiaforrások térnyerése miatt Kuvait gazdagsága hosszú távon bizonytalanná válhat. Az ország felismerte ennek kockázatát, és egyre több erőfeszítést tesz gazdasága diverzifikálására. Mindazonáltal, amíg az olaj jelentős energiaforrás marad, Kuvait gazdasági helyzete viszonylag stabil maradhat.
• Az utcákon az európai nők számára elegendő a visszafogott, térdet és vállat takaró ruházat viselése, a fejkendő nem kötelező. A szállodák medencéinél a nyugati típusú fürdőruhák általában megengedettek, de ajánlott a szerényebb egyrészes darabok választása. A nyilvános strandokon szintén elfogadott a nyugati stílusú fürdőruha, de itt is érdemes kerülni a túl kivágott vagy áttetsző darabokat. A szállodák privát, csak nőknek fenntartott medencéiben és strandszakaszain szabadabban lehet öltözködni. Az üzleti negyedekben és bevásárlóközpontokban az európai üzleti vagy hétköznapi viselet megfelelő, de kerülendők a túl rövid szoknyák és a mély dekoltázs.

Fő látnivalók:

• A fővároson kívül lényegében nincs semmi érdemleges látnivaló a turista számára. Legfeljebb a fővárostól délre fekvő Fahhaheel település meglátogatása lehet érdekes.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A Sharq Mall melletti hatalmas beltéri halpiac az bizony nagy élmény volt

A főváros közeli Doha nevű hagyományos falu meglátogatása, egy-két kézművest látni munka közben

A Kuwait Towers lenyűgöző építészeti megoldásai és kilátása az egész városra különösen naplementekor.
A Souq Al-Mubarakiya tradicionális piac autentikus arab hangulata és friss fűszerei.
Az Arab-öböl gyönyörű türkizkék vize és a Corniche sétány tisztasága.
A helyiek vendégszeretete és segítőkészsége a turistákkal szemben.
A modern bevásárlóközpontok légkondicionált, luxus környezete.
A Grand Mosque impozáns mérete és részletgazdag díszítései.
Az utcai éttermek frissen készített shawarma és hummus kínálata.
A sivatagi kemping élménye a város közelében a csillagos ég alatt.

Kuvaivárosban a The Mirror House (Minden szoba egy történetet mesél el, kozmikus, asztrológiai és természeti elemeket megjelenítő absztrakt motívumokon keresztül.)

Nem tetszett

A táj totál szikársága, sivatagi jellege persze itt is elég egyhangú

Kár hogy a Nagy mecsetbe nem lehetett hitetlenként bemenni, akkor amikor a legérdekesebb, az imádkozás idején

A nyári extrém forróság, ami napközben szinte lehetetlenné teszi a kinti sétálást.
Az angol nyelvtudás hiánya sok helyen, ami megnehezíti a kommunikációt.
A tömegközlekedés fejletlensége és a taxikra való teljes ráutaltság.
A női turistákra vonatkozó szigorú öltözködési szabályok korlátozó jellege.
A hétvégi (péntek-szombat) nyitvatartási rend, ami megnehezíti a programtervezést.
Az alkoholfogyasztás teljes tilalma, ami korlátozza az esti szórakozási lehetőségeket.
A fotózás szigorú szabályozása, különösen kormányzati épületek közelében.
A közterek és parkok hiánya a városközpontban.

Vélemények

Barátaim és kollégáim, akik már éltek vagy jártak ott, azt mondták: "Ha találsz valamit, ami 8 óránál tovább leköt, meséld el, mert mi nem tudjuk, mit lehet ott csinálni."
Nem tévedtek – szinte gyalog bejártam mindent 4 óra alatt. Különösebben semmi látnivaló nincs, talán csak a tornyok.
A többi – bevásárlóközpontok, mecsetek és hasonlók – egyáltalán nem nyűgözött le.
Egyedül a tengerparti sétány tetszett, amely szépen kialakított, gyönyörű stégekkel és fantasztikus kilátással.
A múzeumok inkább azoknak valók, akiket érdekelnek – én nem tartozom közéjük. A Zöld-sziget és a Messila strand sem tett rám különösebb benyomást.

---

Csak szólok: Akit érdekelnek a közel-keleti arab országok, és még nem volt Jordániában (Petra!) vagy Dubajban vagy Ománban, az előbb oda utazzon, és ne Kuvaitba.Turista szempontból ez egy olyan ország, ahova az megy, aki a meglátogatott országok számának minden áron való növelésére törekszik, vagy üzleti ügye van ott. Kuvait  (miként  Szaud-Arábia is) - most a diverzifikálás jegyében a turizmus fejlesztésébe fogott, de még ennek nagyon a kezdetén van.  (Aji, 2023)

---

,, Már a repülőtéren hazafelé. Hagy kezdjem visszafelé. A repülőtéren enyhén szólva is bunkók. Európai nő
egyedül. Naggggggyon nem tetszettem nekik....
A belépés is hosszadalmas volt, sokat kellett várni a papírokra, annak ellenére, hogy e-vízumom volt, de a kiléptetés, gyors, csak bicskanyitogató (bár a szállodában előre szóltak a conciergen).

Kuvaitvárosban voltam. Iitt tényleg nincs túl sok látnivaló.. Amit ajánlok, az egy bérautó, egyáltalán nem drága, csak a vezetési stílus az meghaladja egy Nápolyban edzett stílusát is.

Látnivalók: én a Kalligráfia múzeumot néztem meg az angol iskola mellett (a tulajdonosnak kettő is van) az amerikai kórházat, a bazárt, a halpiacot csak nagyon gyorsan, a kikötőt, a Marina Mallt és az Avenue bevásárlóközpontot.
A múzeumok szépek, érdekes a történetük.

A bazárban rengeteg a kimérésre kivált illat, nagyon sok a kereskedelmi parfümutánzat (csak utánzat). Rengeteg az aranyékszer, jellemzően 24K, ezért elég drága (szerintem). A mallban a nagy márkák mellett a butikzóna nagyon érdekes, ott éri meg kutatni. Az épület maga nagyon szép.

Az ételeik nagyon finomak és nem drágák! €15-ért degeszre eszi magát az ember, ital is benne van ebben az árban. Ah, ital, felejtsétek el az alkoholt. Nagyon ízlett a citromos mentolos üdítő.

Én a Waldorf Astoria szállodában laktam 5 éjszakát. A városban van magyar külképviselet. Mindenki beszél angolul, a kiszolgáló személyzet szinte csak vendégmunkás, ők kedvesek.

Sok helyen van ATM automata; nem mindenhol fogadnak el kártyát. A külföldi telefonnal a szállodán és a repülőtéren kívül nem tudtam sehol felcsatlakozni wifi-re.

Én a Kuwait Airwayssel utazom, nagyon jó a kiszolgálás, kedvesek. (L. M. Mária, 2022)

---

Látnivalókban igaz nem dúskál az ország, de a nagymecset, vagy a víztornyok így is egyedülállóak voltak számomra. A gyalogos közlekedés bár nem volt egyszerű és nagyon oda kell figyelni az úton való átkelésre, mégis megoldható.

A strandok ugyanúgy szépek, mint más tengerpartokon, de még sem fürdőznek itt az emberek, mint mondjuk Dubajban. Persze vannak privát hotel strandok is, ahol viszont turistákkal megtelik a part. Tehát a következő években van mit fejleszteni, ha jobban be akarják indítani a turizmust, bár lehet hogy sosem lesz az a hely, ahova évente több millió turista érkezik. Ez egyébként egyáltalán nem hátrány. A betondzsungelben a felhőkarcolók mellett a zárt parkokat is érdemes felkeresni, ahol a pálmafák között sétálva kicsit meg is pihenhetünk.

Kuvaitban a közbiztonság tökéletes és a sok külföldi vendégmunkás miatt abszolút multikulti városról, országról beszélhetünk, ahol keveredik a gazdagság a szegénységgel. Bár ezt erősen cáfolják, hogy létezne az utóbbi, de mi láttuk, amit láttunk.

Megfigyelhetjük a sportkocsikkal és az óriás terepjárókkal közlekedő gazdag kuvaiti lakosokat és a jóval szegényebb betelepült vendégmunkásokat is. A külvárosi, koszos és szemetes lakóparkok eléggé lehangolóak, ahol ráadásul minden egyes négyzetméteren áll egy autó, mert az üzemanyag (100-120 Ft/l) az viszont tényleg elképesztően olcsó.

Azoknak tudom ajánlani az országot, akik már megjárták Dubajt, Abu-Dhabit, esetleg Dohát, illetve érdekli az úgynevezett ,,arab világ” kevésbé turistás államai. Ezen kívül a kalandvágyóknak is izgalmas lehet, valamint azoknak akik be akarják járni a Föld valamennyi országát.

Én személy szerint egyáltalán nem bántam meg, hogy ellátogattam Kuvaitba, mert az a kevés látnivaló, ami itt található, úgy gondolom sokkal izgalmasabb volt, mint más turistákkal tömött városok népszerű attrakciói. Kicsit talán autentikusabb volt, ha lehet ezt így írni, mindenesetre érdekes volt megtapasztalni milyen ez az apró öböl-menti ország (2023) forrás

---

Ha az ember Kuvaitban jár, nem hagyhatja ki a sivatagot sem, amelyből ott bőven van. Tevefarm, homok és eldobott, homok által lekoptatott tárgyak jellemzik a kietlen tájat. Számunkra nehezen fogható fel, hogy e kicsi országnak nincs egyetlen egy tava és folyója sem. A sivatagon kívül csak tengerparttal rendelkezik.

A kicsi, de gazdag ország polgárai szeretnek vásárolni, és szenvedélyüknek plázákban, vagy ahogy nevezik, „mall”-okban hódolhatnak. E bevásárlóközpontok annyiban különböznek a nálunk megszokottaktól, hogy nagyobb, minőségibb és drágább termékeket árulnak. Nagyot dobbant a szívem, amikor egy élelmiszerrészlegben magyar termékkel, Hajdú sajttal találkoztam… (2021) forrás

---

Szinte egyáltalán nincsenek turisták; se a piacon, se az utcákon. Két este alatt összesen kétszer láttam európai arcokat.
A turisták iránti hozzáállás közömbös: az európai ruházatom senkiben sem keltett érdeklődést vagy érzelmeket.
Rengeteg pakisztáni és indiai dolgozik ott, főként az arabok számára végezve minden fizikai munkát. A legpiszkosabb és a kevésbé piszkos feladatokat is fekete bevándorlók látják el.
Az arabok szinte mind hagyományos ruhát viselnek. A nők többnyire teljesen eltakarják az arcukat, csak a szemük látszik – viszont az illatuk igazán változatos és jellegzetes.

Lánivalók, amelyeket meglátogattam

Kuvaiti tornyok: Csak sötétben láttam őket. Este 23:30-ig tartanak nyitva, a belépés 3 dinárba kerül. Éjszaka a kilátás nem különösebben lenyűgöző, az ablakok rosszul tisztítottak, és a látvány kétharmada a Perzsa-öböl sötétjére esik. Azért érdemes egyszer meglátogatni, hogy „kipipáljuk” a listán.
Piac: Két estét töltöttem itt. Ez egy teljesen nem-turistás, autentikus városi piac, ahol olcsón lehet enni az alkalmi vendéglátóhelyeken a helyiekkel együtt.
Zenélő szökőkutak: A Sheikh Jaber Al-Akhmad Kulturális Központ közelében találhatók. Itt drágábban lehet étkezni a helyi középosztály körében. Az érdekesség, hogy a hölgyek itt gyakran felfedik arcukat, és akár európai ruhát is viselnek.

---

Sokak szerint nincs ott semmi érdekes. Szerintem azért akad. 😉
Persze csak Kuvait miatt kár útnak indulni, így Dohával kötöttem össze ezt a rövid kiruccanást.

Kuvaitba - ugyebár - vízum szükséges. Ezt online is meg lehet venni, 3 kuvaiti dinár (kb. 9,70 USD). Nekem nem működött a rendszer, így a repülőtéren kellett megvennem. 

A kuvaiti reptér nem tartozik a legturistabarátabb repterek közé....Kicsi, zsúfolt és káoszos. Akinek nincs online vízuma, annak leszállás után a visa issuance feliratot kell követni. Egy szobában találja magát az ember, ahol teljesen magára van hagyva. Fejetlenség mindenütt. Először kell húzni egy sorszámot. Érdemes az E-Visa gombot választani, az sokkal gyorsabban halad. Nem egyértelmű egyébként, hogy mi a különbség az E-Visa és a Visa gomb között... Utána le kell fénymásolni az útlevelet és kitölteni egy papírt, majd várni, hogy hívják a sorszámunkat. Ez eltarthat egy darabig. A Visa sorszámommal negyvenen voltak előttem, az E-Visával csak hárman. Így mikor azt húzták, odamentem, legfeljebb kiderül, hogy nem ez az én sorom. De nem volt semmi gond, pikk-pakk elkészült a vízum. Kártyával lehet fizetni. A vízumra érdemes nagyon vigyázni, ugyanis a szálláson is kérik, az ország elhagyásakor pedig elveszik.

Késő éjszaka érkeztem meg, így már nem volt kedvem a buszra várni (elvileg a repülőtérről a városba járnak buszok), viszont a Careem taxiszolgáltatás nagyon jól működik, így azt vettem igénybe. Kb 15 euró volt a 20 km-es út a hotelhez.

A Kuwait Towersnél kezdtem az ismerkedést. Valójában ezek a tornyok voltak az út mozgatórugói. Három toronyról van szó, melyek 1976-ban lettek átadva. A legmagasabb (185 m) egy forgó éttermet és kilátót is tartalmaz. A második víztoronyként működik. A legkisebb pedig világítástechnikai funkciót lát el. Az üveg kicsit koszos volt ugyan, de mindenképp megéri felmenni a tetejére, szép a kilátás. A belépő 3 dinár. Meglepetésemre tele volt kuvaiti látogatókkal, hozzám hasonló turistát nem igazán láttam.

Innen végig gyalog mentem mindenhova, így volt a legegyszerűbb. Még jó, hogy könnyű volt a táskám, ugyanis estére több, mint 22 km-t mutatott a lépésszámláló...

A tornyok után végigsétáltam a Perzsa-öböl partján felfűzve a halpiacot, a Seif-Palotát (az uralkodó hivatalos rezidenciája) és a Nagy Mecsetet is. Ez utóbbi ingyenesen látogatható nem muszlimoknak is vasárnaptól csütörtökig. Szombat lévén sajnos zárva volt, de képeket látva tényleg szép, aki teheti, nézze meg.

Ezután a szintén parton fekvő Al Bahhar történelmi falu következett, majd pedig a csodás Sheikh Jaber Al-Ahmad Cultural Centre és Operaház. Ez egy 2016-ban átadott modern épületkomplexum, melyet az iszlám építészeti hagyományok ihlettek. Ez a homlokzatburkolaton is megmutatkozik.

Ezt követően átsétáltam a Nemzeti Múzeumhoz. Ez is ingyenesen látogatható. Első felében az uralkodókat és a történelmet mutatják be, második részében pedig a kuvaiti élet és a hagyományok kapnak szerepet. Ez utóbbi kifejezetten tetszett.
Végül a múzeum közelében található Al-Mubarakiya piacon és Safat-téren fejeztem be a napot. Itt minden kapható, ami a helyieknek fontos. Turistákra tényleg nincsenek berendezkedve, átlagos szuveníreket nem árulnak.

A kuvaiti repteret elhagyni sem egyszerű ám. A beszállókártyát a helyszínen kell kikérni minden esetben, de a tájékoztatás siralmas. Ahol be kellene menni, ott nem lehet, viszont a bejáratot nem jelölik sehol. Többszöri átvilágítás, ellenőrzés, kikérdezés (miért megyek Dohába, hol fogok megszállni, mivel megyek onnan tovább) után nagy nehezen bejut az ember a beszállókapuhoz, ahol még leülni sem igazán lehet, olyan rosszul van megoldva. 

Alig vártam, hogy jöjjön végre a gép és leszálljak Bahreinben, ugyanis a közvetlen járat Dohába sokkal drágább volt, így egy bahreini átszállós, reptéren éjszakázós verziót választottam.

Összességében nekem tetszett Kuvait. Nem lett a kedvencem, de nem is ez volt a cél. Amiért mentem, azt megkaptam. És bár kényelmesen biztos el lehet ott tölteni még egy-két napot, nekem ez az egy intenzív nap tökéletesen megfelelt, nem maradt hiányérzetem. 🙂(2025)

A kuvaiti emír kultusza - Elter Karcsi fotója

Időjárás

Kuvait meglátogatására a május és az október a legideálisabb időzítés. A február és április között időszak pedig azért speciális, mert olyankor a sivatagi területek egy részét látványosan vékony fűréteg borítja.

2016. júliusának egy napján Kuvaitban +54 fok levegő hőmérsékletet mértek. Több nemzetközi média forrás szerint ez Földünkön a mindenkori legmagasabb hőmérséklet, amit mértek.

További beszámolók

Ez az egyetlen ország a világon, amely nem rendelkezik természetes vízforrásokkal: nincsenek tavak vagy folyók, és az éves csapadék mindössze két esős napra korlátozódik. A közlekedés teljes egészében az autókra épül, hasonlóan az Egyesült Államokhoz – gyalogos forgalom szinte egyáltalán nincs.

A közbiztonság kivételesen jó, bűnözés gyakorlatilag nem létezik, munkanélküliség sincs, és a lopásoktól sem kell tartani. Azonban az életmód itt teljesen eltér a megszokottól: nincs séta vagy kirakatnézegetés, sem spontán színházlátogatás, és az a lehetőség is hiányzik, hogy csak úgy beugorjunk a legközelebbi kávézóba egy baráti találkozóra. Az utcák üresek, a gyalogosok helyett legfeljebb néhány kóbor macskával találkozhatunk.

Az ország mindennapjai sajátosak, és bár a modern infrastruktúra biztosította kényelem kiemelkedő, a közösségi és szabadidős tevékenységek jelentősen eltérnek a világ más részein megszokottaktól.

Kuvait, a világ egyik legrégebbi és leggyakrabban megtámadott területén fekvő városállam, a történelem és a modernitás különleges keveréke. A tengerparti elhelyezkedés évszázadok óta vonzza a belső területekről érkező beduinokat. A mai metropolisz nem csupán egy sivatagi oázis, hanem gazdag kulturális és gasztronómiai élettel várja az évente idelátogató néhány ezer turistát. A város híres látnivalói közé tartoznak a Kuvait Tornyok, amelyek a város szimbólumai. A három torony 1979-ben épült, legmagasabbikuk 187 méterre nyúlik az égbe. Bár korábban a kisebb gömbben étterem működött, ma sajnos egyik torony sem látogatható, de külső szépségük és a Perzsa-öbölre nyíló panoráma még mindig lenyűgöző.

Tareq Rajab Múzeum
Következő állomásunk a Tareq Rajab Múzeum volt, amely egy hatalmas villában kapott helyet. Ez az etnográfiai múzeum lenyűgöző gyűjteménnyel mutatja be az iszlám művészetet, beleértve az ománi és szaúdi arany- és ezüstékszereket, hangszereket és egy gazdag arab kéziratgyűjteményt. A múzeum története is különleges: az iraki háború alatt ide menekítették a Kuvaiti Nemzeti Múzeum értékes tárgyait, és az épületet befalazták, hogy megvédjék a fosztogatásoktól. Ez a stratégia sikeres volt, így a gyűjtemény épségben fennmaradt.

A Nagy Mecset
A Nagy Mecset a város szívében, a Sief-palotával szemben található. Az 1986-ban megnyílt mecset egyszerre 5000 hívőt tud befogadni, és udvarán további 7000 ember fér el. A 74 méter magas minaret már messziről látható, és a mecset belső szépsége is lenyűgöző. Érdekesség, hogy a szultánnak külön imahely van fenntartva. A központban sétálva érdemes megnézni a Kuvaiti Nemzeti Bank épületét, bár ezt csak kívülről lehet megcsodálni.

A Souk és a Nemzeti Ház
A souk, bár egy modern épületben kapott helyet, továbbra is megőrizte a hagyományos bazárok hangulatát. Az alkudozás, a halpiac és a fűszerek kavalkádja igazi közel-keleti élményt nyújt. A Kuvaiti Nemzeti Ház emlékmúzeumként tiszteleg az iraki háború áldozatai előtt. A kiállítás megrázó részletekkel mutatja be a háború borzalmait, a folyosókon fegyverropogást hallva érezhetjük a konfliktus súlyát.

A Tudományos Központ
A napot egy könnyedebb programmal zártuk a Tudományos Központban, amely a tengerparton, egy gyönyörű sétányon található. Az épület vitorla alakja már messziről felkelti a figyelmet. Itt található a Közel-Kelet egyik legnagyobb akváriuma, amely a Perzsa-öböl tengeri élővilágát mutatja be, míg az emelet a sivatagi állatok világába nyújt betekintést. Az IMAX mozi és a gyermekeknek szóló Felfedező Hely is kiváló programlehetőségeket kínál.

Gasztronómia és éjszakai élet
Este visszatértünk a soukba, hogy élvezzük a város éjszakai fényeit és megkóstoljunk néhány helyi ételkülönlegességet. Helyi hal, csirke, rizs és saláta került az asztalunkra – minden ízletes és friss volt. Bár a nappali hőség elviselhetetlen volt, 44 °C-kal, az esti programok kárpótoltak bennünket.

---

Ha Kuvait lelkét keresed, valószínűleg nem fogod megtalálni. De ha létezik, akkor talán valahol Szalmijában rejtőzik. Ez egy buliváros bulik nélkül, ahol az éjszakai élet egyórás parkolóhely-kereséssel kezdődik, majd egy kávéval való ünnepléssel folytatódik. A társasági élet csúcspontja az, hogy kiöltözve sétálgatnak a bevásárlóközpontban, hogy megmutassák a stílusukat.

Szalmija pezsgő keveréke különböző nemzetiségeknek, nyelveknek és lakhatási formáknak: elegáns szállodák állnak omladozó házak és zsúfolt lakások mellett, ahol tízen osztoznak egy négy ember számára tervezett térben. Ez egy kulturális olvasztótégely, ahol a világ minden tájáról érkező emberek a saját univerzumukban élnek együtt – és Kuvait kevés olyan helyeinek egyike, ahol valóban élet van. (N. Sz., 2025)

Fotóegyveleg

Aji fotója

A víztornyok Kuvait jelképei, lévén náluk a víz nagyrabecsült kincs. -   h. m. fotója

Vissza az elejére

Kommentek