útikritikák


Irak

Irak dióhéjban | Vélemények | Vízum | Repülés |Érkezés| Szállás | Egészség | Közlekedés | Étkezés | Pénzváltás | Vásárlás | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Bagdad | Látnivalók | Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről |Turista etikett| További beszámolók| Fotóegyveleg

.

Vidéki városban - V. Jancsi fotója (2023)

2026. március: Már főleg E-Vizum van: https://evisa.iq/en


Irak az utóbbi években ismét felkerült néhány tapasztalt, kalandvágyó utazó térképére, elsősorban Bagdad, Babilon, Karbala, Najaf, az iraki mocsárvidék és az északi kurd területek miatt. 2026. október elején azonban Irakot nem tekinteném aktuális turistacélpontnak. A térség biztonsági helyzete továbbra is kiszámíthatatlan, az Irán körüli katonai feszültségek pedig Irakot és az iraki Kurdisztánt is közvetlenül érinthetik. Repülőterek, határátkelők és közutak rövid idő alatt lezárhatnak, illetve a légi közlekedésben is lehetnek hirtelen változások.

Beutazás Irakba

A vízumrendszerben fontos változás, hogy a szövetségi Irakba utazóknak már nem érdemes a régi, repülőtéri „visa on arrival” rendszerből kiindulni. Az iraki belügyminisztérium működteti a hivatalos Iraqi Electronic Visa, vagyis eVisa rendszert, ahol az utazó az állampolgársága és útlevelének típusa alapján ellenőrizheti a rá vonatkozó feltételeket, majd elektronikusan adhatja be a kérelmet. Magyar útlevéllel ezért utazás előtt ezen a rendszeren kell ellenőrizni az aktuális vízumtípust és feltételeket.

Irak hivatalos eVisa-portálja

Szárazföldi belépésnél különösen fontos, hogy ne a korábbi visa on arrival gyakorlatból induljunk ki. A határátkelők működése a biztonsági helyzet függvényében változhat, és egyes határok rövid idő alatt lezárhatnak. Az iráni határ térségében ráadásul külön biztonsági kockázattal kell számolni.

Iraki Kurdisztán külön vízumrendszere

Az autonóm Kurdisztáni Régió továbbra is saját vízumrendszert működtet. Erbilbe vagy Sulaymaniyahba utazva a Kurdistan Regional Government hivatalos eVisa-portálján lehet intézni a belépési engedélyt. Az úgynevezett „Country List A” országok állampolgárai elektronikus vízumot kérhetnek előre, illetve a régió hivatalos tájékoztatása szerint az érkezéskor, a belépési pontokon is megszerezhetik azt. A vízumok tartózkodási ideje általában 30 nap, az útlevélnek pedig legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie.

Iraki Kurdisztán hivatalos eVisa-portálja

Nagyon fontos különbség, hogy a kurdisztáni vízum önmagában csak az Iraki Kurdisztáni Régióra érvényes. Ha valaki Erbil után Bagdadba, Babilonba, Najafba vagy Irak más, szövetségi kormányzat alá tartozó területére is utazna, az egész Irakra érvényes iraki vízumra van szüksége.

Utazási biztosítás

A biztosítás továbbra is problémás pont. Irak olyan célország, amelyet több külügyi szolgálat részben vagy egészben kifejezetten kockázatosnak minősít, ezért egy hagyományos utasbiztosítás könnyen kizárhatja az iraki utazást vagy a háborús, terrorista és politikai eseményekből eredő károkat. Nem abból indulnék ki, hogy egy biztosítás azért érvényes, mert Irak nincs látványosan kihúzva az országlistából: indulás előtt írásban kérnék megerősítést a biztosítótól arra, hogy az adott iraki útvonalra ténylegesen érvényes-e a fedezet. A brit külügy külön is figyelmeztet arra, hogy a hivatalos utazási tanáccsal ellentétes utazás a biztosítás érvényességét is érintheti.

Biztonsági helyzet – 2026. október eleje

Jelenleg még Iraki Kurdisztánt sem kezelném egyszerűen „biztonságos iraki alternatívaként”. Erbil, Sulaymaniyah és Duhok hétköznapi közbiztonsága valóban egészen más képet mutathat, mint Irak problémásabb területeié, de a régiót rakéta- és dróntámadások kockázata is érinti. Irán korábban az Iraki Kurdisztánban működő iráni kurd csoportokhoz kapcsolódó célpontokat is támadott, és további csapások lehetőségét a jelenlegi utazási figyelmeztetések sem zárják ki. Erbil és Sulaymaniyah repülőtere, illetve a szárazföldi kijáratok működése is változhat rövid idő alatt.

A szövetségi Irakban Bagdad, Basra, Najaf és Karbala sem azonos kockázati kategóriába tartozik az ISIS egykori erősségeivel, de ettől még turistaként komolyan kell venni a fegyveres csoportok, tüntetések, emberrablás, terrorizmus és a hirtelen kialakuló politikai erőszak veszélyét. Az Egyesült Államok 2026. augusztus 29-én fenntartotta Irakra a legmagasabb, Level 4 – Do Not Travel figyelmeztetést. A brit külügy Kurdisztán egészére és Irak jelentős részére legalább a nem feltétlenül szükséges utazások kerülését, több területre pedig minden utazás mellőzését javasolja.

2026. október eleji lényeg

Irak turisztikailag rendkívül érdekes ország, és normálisabb regionális helyzetben Bagdad, Babilon, Najaf, a mezopotámiai mocsárvidék vagy Iraki Kurdisztán egészen különleges utazást kínálhat. Most azonban nem az adminisztráció jelenti a fő akadályt, hanem a biztonsági helyzet kiszámíthatatlansága. Az eVisa miatt a beutazás technikailag egyszerűbbé vált, de ettől maga az utazás nem lett kockázatmentesebb. Aki kifejezetten turistaként szeretné felfedezni Irakot, annak 2026. október elején inkább érdemes kivárnia, hogyan alakul a térség katonai és politikai helyzete.


Irak dióhéjban

Lakosság (2026-ban): 48 millió

Területe:  437 072 km²  Fővárosa a 8,1 milliós lakosságú Bagdad 2642 kilométerre van Budapesttől.

Leggyakoirbb vezetéknév: Mohamed

Átlag nettó havi bér (2026-ban): 182 ezer forintnak megfelelő iraki dínár

Irak meglátogatására a november vagy a március a legideálisabb időzítés, mármint éghajlati szempontból.

Az iraki Kurdisztán meglátogatására pedig, szeptember közepe és november közepe az ideális. 

Irak elképesztően gazdag ókori (sumér, asszír stb.) történeti emlékekben.


Irakban az első vagy másod-unokatestvérek közötti házasságok aránya körülbelül 33%
Az ilyen házasságok elterjedtségének több kulturális és társadalmi oka van:

Az unokatestvérek közötti házasságok hozzájárulnak a családok közötti kapcsolatok megerősítéséhez és a családi vagyon egyben tartásához.

Az unokatestvérek közötti házasságok hagyományosnak és elfogadottnak számítanak. Az ilyen házasságok gyakran biztosítják a családok közötti szoros együttműködést és támogatást, ami különösen fontos lehet bizonytalan gazdasági körülmények között.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az unokatestvérek közötti házasságok növelhetik bizonyos genetikai rendellenességek kockázatát az utódoknál. Ezért egyes országokban és közösségekben az ilyen házasságokat korlátozzák vagy tiltják. Irakban azonban nincs jogi korlátozás az unokatestvérek közötti házasságokra.


Hová mentek? Irak? Gyerekkel? Normálisok vagytok?

Általában ez a válasz jött a barátoktól, ismerősöktől is, de legjobb esetben is megdöbbent arcokkal találkoztunk – amit teljesen meg is tudunk érteni, hiszen nem meglepő, hogy elsőre mindenkinek a háború, terrorizmus, ISIS vagy a Szaddam szavak jutnak eszébe az országról (nem reprezentatív, több száz Instagram-sztoris válasz alapján). Őrültség Irakba utazni, főleg gyerekkel – vagy mégsem?

Avagy mégis miért indultunk el? Mi is van ott? Kezdjük csak azzal, hogy Édenkert, a Tudás Fája, Ábrahám, Mezopotámia, az első írásos emlék, Gilgames, Hammurapi, Babilon, Bábel tornya, 6000 éves zikkuratok vagy éppen Agatha Christie háza….csak néhány a sok látványosságból, ami Irakban található. Mind történelmileg, mind kulturálisan vagy akár vallásilag is (hiszen itt találhatók a síita muszlimok legszentebb helyei) elképesztően gazdag ország, amelyből sok mindent ismerünk mi is (ha más nem, hát töriórákról), mégsem gondolnánk, hogy ez mind Irakban található.

Másrészről 40 év óta most lehet vízumot kapni a beutazáshoz a reptéren, tehát egész egyszerűen végre be lehet jutni az országba. Egy olyan hely, amit még egyáltalán nem leptek el a turisták (sőt, még csak most kezdik majd maguknak a hardcore-abb hátizsákosok is felfedezni), ennek minden előnyével és hátrányával. De számunkra ennek főleg előnyei vannak! (2023) forrás

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A bagdai repülőtéren a totál sima beléptetés, a helyben gyorsan kiadott vízum (visa on arrival) 75 USD fejében

2. Bagdadban, Babilonban, Nedzsefben és Kerbalában jó volt a biztonsággal kacsolatos közérzetünk. Nem volt félelemérzet. 

3. Egyelőre még nagyon kevés a külföldi turista s így nem alakult ki a lehúzásokra törekvő rutin. (Az iraki Kurdisztánban jóval több a turista, plusz a segéyszervezetesek.)

4. Étel-ital, teázgaás nagyon olcsó

5. Mivel kevés a turista, így a helyiek a legtöbb helyen barátságosak a külföldi látogatóval, vagy legalábbis nem ellenségesek (vannak kivételek)

6. Mennyire hangsúlyt kap az, hogy országukat a ,,civilizáció bölcsőjének" tekintik. 

7. Nedzsef és Kerbala zarándokhelyes mecsetei káprázatosan szépek. Egy iraki utazásból vétek ezeket kihagyni. 

8. Kerbalában az Abbász mecsete

V. Jancsi fotója (2023)

Nem tetszett

1. Moszulban a nagymecsetnél a bemenetelnél ellenségesen viselkedett velünk több helyi ember (még üveget is dobáltak felénk)

2. Itt-ott a belépőjegyek a külföldieknek drágábbak (bár nem olyan pofátlanul, mint Üzbegisztánban)

3. Kerbalában és Nedzsefben bizony némileg aggódni kell amiatt, hogy a hosszú évek során volt néhány siiták elleni merénylet (rengeteg halottal).

4. Szomorú hallani, hogy mennyi keresztély iraki hagyta el az országot az utóbbi fél évszázadban. Az időszámítás után a 4. század táján északon épült keresztény kolostorok emlékeztetnek arra, hogy a kereszténység mennyire erősen jelen volt a mai Irak területén.

5. A sok szemét

V. Jancsi fotója (2023)

6. Bagdadban a sok lepukkant utcarész

V. Jancsi fotója

7. Az utunk Erbilből Bagdadba: A 370 km-es út alatt 13 ellenőrzőponton állítottak meg , amiből 8-on elvitték és lemásolták az útleveleinket. (2023)

Vélemények

Kurd, az északi rész nyugodt és egész fejlett. De a nem kurd, „nagy” Irak egyáltalán nem túl rózsás. Ultra lepukkant, háború utáni, kaotikus állapotok. Minimális turisztikai érték, ugyanakkor folyamatos katonai ellenőrzőpontok.

Bagdadot sajnos nem tudom ajánlani. A kurd tartományba viszont nyugodtan lehet menni, ott nincs semmi gond.

A gazdag irakiak Dubait majmolják. Menő, amerikai SUV-okkal járnak. Bevásárlóközpontok, fitnesztermek, vidámparkok. A régi belváros súlyosan romos állapotban van; épp csak most kezdtek néhány utcát valamennyire rendbe hozni, de látszik, hogy ez itt igazából senkit nem érdekel. (S. Csabi, 2025)


A belépés könnyedén ment, pecsétek, papírok, cetlik, biztosítás gyűjtögetése eltartott egy darabig. Egyszerűbb, kicsit szegényesebb környezet, de az emberek kedvesek, segítőkészek.

A gázolaj itt volt a legolcsóbb, 120,- Ft/ liter! Innentől kezdve az utazás költsége elhanyagolható lett. Szembetűnő volt, hogy a szemét kérdése nem kérdés errefelé. Mindenhol van. Ugyan kukák vannak kihelyezve, de nem tudni hova szállítják, talán a város szélén kiborítják. Délebbre haladva még borzasztóbb lett a helyzet. Gyakorlatilag egy összefüggő szeméttengerben haladtunk.

Erős katonai és rendőri felügyelet van, 5-10 kilométernként kontrollpont, félreállították a 4 kocsit, beszedték az útleveleket, elkérték a vízumokat, lelkesen lefényképeztek mindent, majd mosolyogva továbbengedtek. Néha bekísértek minket a főnökhöz, aki pizsamában tv-t nézett egy rozzant konténerben, megkérdezte honnan jöttük, Magyarországról még nem hallott.

A főútról letérve éjszakázó helyet kerestünk. Letáboroztunk, a kocsikkal négyszögbe álltunk. Rakott káposztát melegítettünk, amit a kocsiban csendben fogyasztottam, miközben a többiek a kocsink előtt székeken üldögélve beszélgettek. A sötétben feltűnt egy fényszórópár, ami felénk közeledett. A kocsink mögött úgy 15 méterre megállt, és kb 4 fegyveres katona és kb 2 civil rendőr kiabálva, fegyvert ránk tartva két oldalról határozottan ránk rontottak. A civil rendőr hamar felismerte, hogy ártalmatlanok vagyunk, megnyugtatta a katonákat. A civil beszélt angolul, és hamar tisztáztuk kilétünket. Eközben a mi hátsó ajtónkat is kinyitottak, és a többi autóba is benéztek a katonák. A beszélgetés barátivá vált, és kikísértek a főútra, és azt tanácsolták, éjszakázzunk a benzinkútnál.

Másnap tankolásnál Gyula észrevette, hogy az iraki pénzre leváltott kb 200 dollár eltűnt. Ezt nagyon rosszul élte meg, hiszen ő volt a sértett. Fegyveresek elvették a pénzét. Bár a fegyveres fellépés az ellenőrzés része volt, a pénz eltulajdonítása az egyik katona egyéni gyengesége, akciója volt. A dolog megtörtént, nincs mit szépíteni.  (2026)


A legnagyobb „problémánk” az volt, hogy túl sok vendégszeretettel találkoztunk – és túl sok csésze teára hívtak meg minket a helyiek! 

A civilizáció bölcsője, ahol szinte minden sarkon lenyűgöző UNESCO világörökségi helyszínekbe botlik az ember. A babiloni függőkertektől (amelyekből sajnos mára semmi sem maradt) egészen a páratlan szépségű Hatráig – és még számos más történelmi helyszínig.

Felkerestük Bagdadot és az óvárost, Babilont, Szaddám romos, mégis fényűző palotáját, Karbalát és az Imám Huszein-mecsetet, Urukot, az uri zikkuratot, a mocsárvidéket, Szamarrát (ahol felmásztunk a Dulaf-minaretre), valamint Hatrát, amelyen még mindig látszanak az ISIS pusztításának nyomai. Eljutottunk Lalishba is, a jezidi nép legszentebb helyére.

Moszul óvárosában láttuk a lebombázott épületeket és az újjáépítés erőfeszítéseit, Erbil gyönyörű citadelláját, valamint Szulejmánijában az Amna Suraka emlékhelyet – ahol Szaddám rezsimje népirtást követett el a kurd nép ellen.

Irak meglepően biztonságosnak tűnt. A bűnözés szinte nem is volt érzékelhető, az emberek pedig a legbarátságosabbak és legvendégszeretőbbek közé tartoztak, akikkel valaha találkoztunk. (Aji, 2025)


Szerintem különösen veszélyes azt a látszatot kelteni, hogy Irakban egy külföldi turista minden további nélkül, teljesen egyedül és helyi segítség nélkül biztonságosan utazgathat. Az ország egyes részein turistaként valóban lehet viszonylag nyugodt hétköznapokat látni, de ettől a háttérben lévő biztonsági kockázatok nem tűntek el. A helyzet ráadásul gyorsan változhat: útvonalakat, határátkelőket és repülőtereket rövid idő alatt lezárhatnak, és 2026-ban Irakot, beleértve Kurdisztánt is, drón- és rakétatámadások is érintették.

Minden Irakba utazó magyarnak nagyon ajánlom, hogy indulás előtt regisztráljon konzuli védelemre. Magyarországnak Bagdadban nagykövetsége, Erbílben pedig főkonzulátusa működik, tehát szükség esetén van magyar konzuli kapcsolattartási lehetőség.

Ha valaki a jelenlegi helyzet ellenére mindenképpen Irakba utazik, én indulás előtt felvenném a kapcsolatot a magyar külképviselettel, és helyben sem egyedül próbálnék mindent megoldani. Nagyon sokat jelenthet egy megbízható helyi kapcsolat, sofőr vagy kísérő, aki beszél arabul, ismeri az ellenőrzőpontokat, tudja, melyik útvonalat érdemes kerülni, és érzékeli azokat a helyi problémákat is, amelyeket turistaként egyszerűen nem veszünk észre. A jelenlegi biztonsági ajánlások is biztonságos közlekedés, szállás és előre kidolgozott tartalékterv megszervezését javasolják.

Senkit nem szeretnék lebeszélni Irakról, mert történelmileg, kulturálisan és emberileg rendkívül érdekes ország, és az iraki vendégszeretetről rengeteg jó személyes tapasztalat születik. Irak nem az a hely, ahol a „majd helyben megoldom” hozzáállást tartanám jó ötletnek. Ha valaki mégis elindul, legyen regisztrálva konzuli védelemre, legyen megbízható helyi kapcsolata, biztosítása és B terve arra az esetre is, ha egyik napról a másikra megváltozik a biztonsági helyzet vagy a közlekedés.  (Sz. G., 2026)


Irak szinte teljes egészében muszlim vallású, azon belül is nagyrészt síiták lakják. Több síita szentély is itt található, ezek közül a legfontosabbak Nedzsefben és Kerbalában találhatóak. Érdemes este is meglátogatni legalább az egyiket, lenyűgöző színekben van kivilágítva. Belépve a szentélyekbe pedig megtapasztalhatjuk milyen is amikor valami igazán csillog. (B&A, 2024)


Irak – utazás, szervezés, biztonság (2026)

Irak ma már nem teljesen elzárt ország a turisták előtt, és az utóbbi években egyre több tapasztalt, különleges úti célokat kereső utazó keresi fel. Elsősorban azok számára érdekes, akik nem klasszikus turistaközpontokra vágynak, hanem Mezopotámia történelmi emlékei, az iszlám szent helyei, az ókori városok és egy olyan ország hétköznapjai érdeklik őket, amely évtizedeken át háborúk és politikai válságok miatt szinte eltűnt a nemzetközi turizmus térképéről. Ettől azonban Irak még nem vált problémamentesen bejárható úti céllá: egyes külföldi külügyminisztériumok továbbra is az utazás teljes mellőzését, mások az ország jelentős részére csak a halaszthatatlan utazást javasolják.

Az ország bejárásához sokkal nagyobb rugalmasság szükséges, mint egy átlagos közel-keleti utazásnál. Katonai és rendőrségi ellenőrzőpontokkal ma is rendszeresen találkozni, és az útvonalak, határátkelők, sőt repülőterek működése is rövid idő alatt megváltozhat. Útlevélnek vagy más megfelelő fényképes igazolványnak mindig kéznél kell lennie, mert a hatóságok városokon belül és a főutakon is ellenőrizhetik az utazó személyazonosságát.

Egyéni utazás bizonyos útvonalakon lehetséges, de helyi fixer vagy megbízható sofőr-kísérő továbbra is nagyon hasznos, különösen akkor, ha kevés idő alatt sok helyet akarunk felkeresni. A fixer nem egyszerű idegenvezető: ismeri az aktuális ellenőrzőpontokat és helyi viszonyokat, tolmácsol, kapcsolatot tart a hatóságokkal, és tudja, mikor célszerű egy útvonalat vagy programot megváltoztatni. Irakban ez nem pusztán kényelmi szolgáltatás, hanem bizonyos helyzetekben komoly idő- és problémamegtakarítást jelenthet.

Bagdad, Najaf, Karbala és Babilon ma ténylegesen szerepelnek külföldi látogatók iraki útvonalain, tehát az a régi állítás, hogy Karbalát a síita–szunnita konfliktus miatt egyáltalán nem ajánlott megközelíteni, már túlzott leegyszerűsítés. Karbala ugyanakkor vallási szempontból rendkívül érzékeny város, és az Imam Husayn- és Abbas-szentély környéke hatalmas tömegeket vonz. Különösen az Arbaín zarándoklat idején kell rendkívüli zsúfoltságra, fokozott biztonsági ellenőrzésekre és közlekedési korlátozásokra számítani. A vallási helyszínek és nagy tömegrendezvények terrorfenyegetettsége sem tekinthető megszűntnek.

Babilon romvárosa látogatható, és ma már Irak egyik legfontosabb turisztikai helyszíne. Nem az engedély megszerzése jelenti az alapvető problémát, hanem az aktuális biztonsági és közlekedési helyzet figyelemmel követése. Babil tartomány jelentős részére a brit külügy jelenleg is csak halaszthatatlan utazást javasol, Jurf al-Sakr térségét pedig teljesen kerülendőnek minősíti.

Külön kategória Iraki Kurdisztán, amely Erbil, Szulejmánijja, hegyvidéki tájai és keresztény emlékei miatt régóta könnyebben látogatható része az országnak. A térség azonban jelenleg sem kockázatmentes: rakéta- és dróntámadások előfordultak, az iráni határhoz közeli területek különösen érzékenyek, és a regionális feszültség miatt repülőjáratok és útvonalak rövid időn belül módosulhatnak.

Irak tehát már bejárhatóbb, mint egy évtizeddel ezelőtt, de nem lett hétköznapi turistaország. A terrorizmus, emberrablás, fegyveres milíciák, regionális katonai konfliktusok, aknák és fel nem robbant hadianyagok bizonyos területeken továbbra is valós kockázatot jelentenek. Egy iraki utazást ezért nem érdemes merev napi programmal megszervezni: aktuális helyismeret, megbízható helyi kapcsolat, megfelelő biztosítás és olyan útiterv kell hozzá, amelyet szükség esetén akár egyik napról a másikra át lehet alakítani.


Irakban élő emberek rettentően barátságosak, főleg a turistákkal. Például nekünk gyakran ingyen adtak dolgokat (pl tea), el akartak hívni vendégségbe vagy kaptunk egy ingyenes motorcsónakozást. Emellett semmi sem érződik az országban az izraeli háborúból vagy egyéb konfliktusból (ha valakiben ez a kérdés felmerülne). Maximum annyi, hogy rengeteg ellenőrzőpont van az országban, főleg a nagyobb városok előtt, de ez számunkra inkább megnyugtató volt, mintsem aggasztó.

Összességében az egyik legjobb utazásunk volt, nagyon jó érzés volt eljutni azokra a helyekre, amit még történelemből az elsők között tanultunk lásd Mezopotámia, Nagy Zikkurat, Istár-kapu, Eufrátesz és a Tigris, Ur és Uruk. Plusz számomra az Agatha Christie regények miatt még egy indokom volt, hogy ide utazzak 🙂(2024)


„Bagdad–Babilon–Nadzsaf–Karbala útvonalon jártunk Irakban. Nem éreztük katasztrófaturizmusnak az utazást, bár szerintem nagyon hasznos, ha helyi ember kísér bennünket. Sok volt a katonai és rendőrségi ellenőrzőpont, de ezeknél különösebb problémánk nem akadt.

Babilonban még egy francia turistacsoporttal is találkoztunk, bár külföldi turistából akkoriban nagyon kevés volt; inkább iraki iskolai és egyetemi csoportok látogatták a romvárost. Az éttermek kifejezetten tetszettek: hatalmas adagokat kaptunk, és nagyon finomakat ettünk.

Mi családlátogatás miatt érkeztünk, ezért a helyzetünk valamivel egyszerűbb volt, mint egy teljesen önálló külföldi turistáé. Bagdadban és környékén személy szerint nem tapasztaltunk olyan veszélyes helyzetet, amilyennek Irakot külföldről gyakran elképzelik. A helyieket rendkívül barátságosnak és segítőkésznek találtuk.

Irak persze ma sem olyan úti cél, ahol a biztonsági kockázatokat félvállról lehetne venni, és a helyzet területenként, illetve időszakonként gyorsan változhat. Ugyanakkor Bagdad, Babilon, Nadzsaf és Karbala ma már ténylegesen szerepel külföldi turisták útvonalain, tehát az országot nem lehet egyszerűen úgy leírni, mint ahová turistaként lehetetlen eljutni.” (2026)


🔸 Bagdadi sikátorok és falfestmények 🔸

Nem gondoltuk, hogy pont a sikátorokban található falfestményekhez lesz a legnehezebb eljutni, de mégis így volt. Legalább három őr próbált visszafordítani minket, vagy hosszabb útra terelni, de fél óra bolyongás után mégis elértük a célunkat. Bármennyire szegény és lepusztult volt a környék és a házak, mégis volt egyfajta varázsa ennek a művészetnek.

🔸 Bazár és a legrégebbi kávéház 🔸

Esténket Bagdad bazárnegyedében zártuk, ahol beültünk a város legrégebbi és leghíresebb kávézójába, a Sabandar Caféba, majd ettünk egy kubbát (hússal töltött gombóc), és elvesztünk kicsit a bazári forgatagban. Ez a bazári élmény azonban nem hasonlítható össze például az egyiptomival: itt nincs tukmálás, nincs akkora tömeg sem, és az árak is alacsonyabbak (igen, még az egyiptominál is!

Tetszett:

A babiloni romváros ősi falai között sétálni, ahol még mindig látszik az Istár-kapu kék csempéinek eredeti színe, és szinte hallani lehet a történelem suttogását
Kurdisztánban az Erbili citadella sikátoraiban elveszni, ahol az ősrégi házak között teázó helyiek mindenkit meghívnak egy beszélgetésre
Az Um al-Qura mecsetben a pénteki ima idején a hatalmas kupolák alatt állni, ahol a modern építészet találkozik az ősi iszlám hagyományokkal
Baszrában a Shatt al-Arab folyó partján nézni, ahogy a helyi gyerekek úgy halásznak a kenuikkal, mint őseik évszázadokkal ezelőtt
Szulejmánijja bazárjában olyan füszereket és édességeket kóstolni, amiknek még a nevét sem hallottam korábban
Az iraki nemzeti múzeumban egy idős régész vezetésével felfedezni a sumér civilizáció kincseit

Nem tetszett:

A biztonsági ellenőrzések olyan szigorúak és hosszadalmasak, hogy néha egy egyszerű utcai séta is órákig tart
Bagdad utcáin olyan sok a katonai ellenőrzőpont, hogy nehéz spontán felfedezni a várost
A szállodák nagy része olyan lepusztult, hogy gyakran alapvető dolgok (mint meleg víz) hiányoznak
A híres iraki datolya-pálmaligetek nagy része elpusztult a háborúkban, alig maradt néhány eredeti liget
A közlekedés olyan kaotikus, hogy a taxisok sem mindig vállalják a hosszabb utakat
Az archeológiai lelőhelyek egy része olyan rossz állapotban van vagy nem látogatható, hogy csak kívülről lehet megtekinteni

Vízum

2025-ben az iraki vízumrendszer jelentős változásokon ment keresztül, különösen az iraki Kurdisztán régióban. Korábban az iraki Kurdisztánban kiadott vízumok csak a kurd autonóm régióra voltak érvényesek, és nem jogosítottak belépésre Irak más területeire. Azonban 2025 januárjától az iraki Kurdisztánba szóló vízumok érvényesek az egész ország területére, beleértve Bagdadot és Moszult is.

Iraki Kurdisztán vízumrendje:

Vízummentesség: A Kurdisztáni Regionális Kormány belügyminisztériuma 2024 februárjában bejelentette, hogy 53 ország állampolgárai előzetes vízum nélkül léphetnek be a régióba. Az érintett utazók az érkezéskor, bármely határátkelőhelyen bemutatják útlevelüket, és elektronikus vízumot kapnak, amely azonnali belépést biztosít a régióba.
حکومەتی هەرێمی كوردستان

E-vízum: Azoknak az utazóknak, akik nem tartoznak a vízummentességi programba, lehetőségük van előzetesen e-vízumot igényelni a Kurdisztáni Regionális Kormány hivatalos e-vízum portálján keresztül. Az e-vízum igénylésének folyamata és a szükséges dokumentumok az igénylő állampolgárságától függően változhatnak.
حکومەتی هەرێمی كوردستان

Szövetségi Irak vízumrendje:

Vízumigénylés: A szövetségi Irak területére történő belépéshez a legtöbb külföldi állampolgárnak előzetesen vízumot kell igényelnie egy iraki nagykövetségen vagy konzulátuson keresztül. Bizonyos országok állampolgárai jogosultak lehetnek érkezéskor történő vízumigénylésre vagy e-vízumra, ezért ajánlott előzetesen tájékozódni az aktuális követelményekről.
Iraki Külügyminisztérium

Fontos megjegyzések:

Útlevél érvényessége: Az utazóknak biztosítaniuk kell, hogy útlevelük legalább 6 hónapig érvényes legyen a tervezett belépés dátumától számítva.

Biztonsági helyzet: Az iraki biztonsági helyzet régiónként változhat. Utazás előtt ajánlott konzultálni a hivatalos kormányzati utazási tanácsokkal és figyelemmel kísérni a helyi híreket.

A vízumkövetelmények és a belépési szabályok gyakran változnak, ezért utazás előtt mindig ellenőrizze a legfrissebb információkat az iraki hatóságok hivatalos weboldalain vagy a helyi iraki nagykövetségen.

Az útlevélnek a tervezett visszautazás dátumától számított 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Az iraki hatóságok nem engedik a belépést olyanoknak, akiknek az útlevelében izraeli vízum vagy pecsét van.

Irak budapesti nagykövetsége:

  • Cím: 1021 Budapest, Bölöni György u. 3.
  • Telefon: 392-5120 - Fax: 392-5133
  • E-mail: budemb@mofaml.gov.iq


Repülés és repülőjegy

Bagdadba ajánlott: Turkish Airlines - 350 ezer HUF alatt azonban nehéz megúszni az oda-vissza repülőjegy vásárlását.


Budapestről továbbra is viszonylag kevés légitársasággal lehet Bagdadba eljutni, de a Pegasus Airlines is kínál egy átszállásos útvonalat Isztambul (Sabiha Gökçen) érintésével.

A korábbi évekhez képest azonban fontos változás, hogy az érkezéskor igényelhető vízum (visa on arrival) már nem tekinthető általánosan elérhető lehetőségnek. A legtöbb utazónak ma már előzetesen elektronikus vízumot (e-visa) vagy hagyományos vízumot kell beszereznie, ezért nem érdemes arra számítani, hogy a bagdadi repülőtéren lehet majd elintézni a belépési engedélyt. Indulás előtt mindig ellenőrizzük az aktuális beutazási szabályokat, mert azok rövid idő alatt is változhatnak.

A Bagdadi Nemzetközi Repülőtér továbbra is a síita zarándoklatok egyik legfontosabb kapuja. Az év bizonyos időszakaiban – különösen a nagy vallási ünnepek idején – naponta több ezer zarándok érkezik a világ számos országából, hogy felkeresse a síita iszlám két legszentebb iraki városát, Nadzsaf és Kerbela. Emiatt a repülőtér érkezési csarnoka időnként rendkívül zsúfolt lehet, és a beléptetés a szokásosnál hosszabb ideig is eltarthat.Budapestről továbbra is viszonylag kevés légitársasággal lehet Bagdadba eljutni, de a Pegasus Airlines is kínál egy átszállásos útvonalat Isztambul (Sabiha Gökçen) érintésével.

A korábbi évekhez képest azonban fontos változás, hogy az érkezéskor igényelhető vízum (visa on arrival) már nem tekinthető általánosan elérhető lehetőségnek. A legtöbb utazónak ma már előzetesen elektronikus vízumot (e-visa) vagy hagyományos vízumot kell beszereznie, ezért nem érdemes arra számítani, hogy a bagdadi repülőtéren lehet majd elintézni a belépési engedélyt. Indulás előtt mindig ellenőrizzük az aktuális beutazási szabályokat, mert azok rövid idő alatt is változhatnak.

A Bagdadi Nemzetközi Repülőtér továbbra is a síita zarándoklatok egyik legfontosabb kapuja. Az év bizonyos időszakaiban – különösen a nagy vallási ünnepek idején – naponta több ezer zarándok érkezik a világ számos országából, hogy felkeresse a síita iszlám két legszentebb iraki városát, Nadzsaf és Kerbela. Emiatt a repülőtér érkezési csarnoka időnként rendkívül zsúfolt lehet, és a beléptetés a szokásosnál hosszabb ideig is eltarthat.

Érkezés

Az éjszakai érkezés után taxival mentünk volna a szállásra, de csak hiénák voltak a reptéren. Mivel nem volt más választásunk, beszálltunk egy lerobbant civil autóba az éjszaka közepén és az iraki árakhoz képest drágán indultunk útnak. 140 kilométer / órás sebességgel száguldoztunk, csak a rendőrségi / katonai ellenőrzési pontoknál álltunk meg vagy lassítottunk. Azt, hogy a sofőrünk az egyik ponton valamiért nem lassított, azt a katonák hangos kiabálással, dudálással jelezték. Mivel továbbra sem lassított a sofőr, így pillanatok alatt a katonák fegyvereinek keresőlámpáinak, valamint célzó lézereinek kereszttüzében találtuk magunkat, de mi csak hajtottunk tovább. Szerencsére nem lőttek ránk, de akkor ott úgy éreztem, hogy ez is benne van a pakliban. (sz.g., 2022)

Szállás

50 USD körüli összegért elfogadható szálláshelyeket lehet találni.

Ilyen országokban érdemes helyi vezetőt, vagyis fixert fogadni. Az egyik ok, hogy Bagdadot elhagyva minden csak arabul van kiírva, senki nem beszél angolul, másrészről sok érdekességet tud elmesélni a helyi viszonyokról, harmadrészt a biztonságérzetünket nagymértékben javította, az ellenőrzőpontokon való átjutást nem is említve. Megbeszéljük, hogy a reggel 6-ra tervezett indulást áttesszük 8-ra, hogy egy kicsit tudjunk aludni, tusolni.

A hotelünk elfogadható minőségű, a Tigris partján fekszik. Csak érdekesség képen: ha Budapesten keresek a Bookingon szállást, több mint 6 000 opciót ajánl fel, míg ugyanez egész Irakra 106, pedig Irak 4,5-szer nagyobb és annyival több lakosa is van, mint Magyarországnak. Persze nem ennyire kevés a szálloda, csak nincsenek benne a nemzetközi foglalási rendszerben. A szobánkban ért néhány meglepetés: a WC guggolós, egy gumipapucsot adnak a használatához és nincs törölköző. Itt mindenki sajátot hoz. Szerencsére papírtörlő bőven akad. (2023) forrás

Egészség

Azok a magyar állampolgárok, akik a magyar külügy ajánlása dacára mégis Irakba utaznak, a vízumuk kérelmezéséhez HIV-vírusmentességről szóló, kilencven napnál nem régebbi egészségügyi igazolást kell bemutatnia. A magyar hivatalos egészségügyi intézmény által kiadott igazolást a HIV-vírusmentességről Irak budapesti nagykövetségén kell hitelesíttetni. Az igazolást az illetőnek Bagdadban vagy ottani más helyeken a HIV-vírus szűrőközpontjaiba kell leadni a beutazást követő 10 napon belül.

10 napnál hosszabb ideig való ott-tartózkodás esetén be kell jelentkezni az iraki Belügyminisztérium Külföldiek Tartózkodásával foglalkozó Főosztályánál (Residency Office). Kilépéshez ugyanitt kell kilépő vízumot igényelni, e nélkül nem lehet elhagyni az országot. A kilépő vízumért a tartózkodás hosszától és céljától függően 20-200 amerikai dollár közötti összeget kell fizetni.

Közlekedés

Az országon belül a közlekedés általában kis/iránybuszokkal működik, de a leggyakrabban megosztott autóval működik, amire van egy helyi applikáció. A városokon belül a tuk-tuk és a taxi nagyon népszerű és olcsó is. Mondjuk egy dollárért 3 liter benzint adnak, mindezt ársapka nélkül, ami lássuk be, elég baráti. A városi közlekedés az erősebb és bátrabb elvén működik. Az autók épek, nincsenek horpadások rajtuk, de egyáltalán nem értjük, hogy ebben az ősi káosz ösztönös rendszerében, hogy tudják ezt megoldani. Hiába kaotikus az egész, hiába van 8 autó egymás mellett a 4 sávban, valahogy mégsem volt senki idegbeteg, a mi sofőrünk sem szidott soha senkit. Mi egy autót béreltünk sofőrrel, Abu Mohameddel, aki biztos kézzel vezette a kínai Changant, aki egy-egy rövid alkalommal nekünk is átengedte a kocsit, hogy elmondhassuk: vezettünk Irakban! Az utak viszonylag jó állapotban vannak, és autópálya is van, de azért nem egy M7-es.

Ha valaki a klasszikus látnivalókat szeretné végiglátogatni, akkor a tömegközlekedés felejtős (Ur/Uruk/Babilon/stb. totál kiesnek), így marad a taxi, a sofőr autóval (amit a guide-ok intéznek) vagy a bérelt autó, de ez utóbbiról nem tudunk nyilatkozni, hogy mennyire működhet az országban. (2023) forrás

Étkezés

Az iraki parlament döntése értelmében 2023 februárjától tilos az alkoholtartalmú termékek behozatala, gyártása és árusítása az országban, mivel ez ellentétes az iszlám tanításaival és alkotmányellenesnek minősül.

A törvény ellenzői szerint ez sérti a nem muszlim kisebbségek, például a keresztények vallásszabadsághoz fűződő jogait, akiknek vallási szertartásaikhoz, mint például a mise, szükségük van borra. Emiatt keresztény képviselők jogi úton kívánják megtámadni az új rendeletet.

Szaddám Huszein 2003-as bukása óta az iraki konzervatív erők egyre szigorúbban lépnek fel az általuk az iszlám szellemiségével ellentétesnek tartott jelenségekkel szemben. Az elmúlt években több támadás érte az alkoholt árusító bagdadi üzleteket. Bár az iraki éttermekben és szállodákban ritkán lehet alkoholt vásárolni vagy fogyasztani, a helyi beszámolók szerint azok, akik alkoholt szeretnének fogyasztani, továbbra is hozzájutnak italokhoz.

Édességbolt - facebook.com/akeletibolhongkongba - insta @akeletibolt

Pénzváltás

Bal felül a 25 ezer dínároson a babiloni uralkodó, Hammurabi törvényoszlopa. Jobbra lent a szamarrai csavaros minaret. Oda is megyünk még! Egy iraki dínár nagyjából ötödannyi forintban. (2021)  facebook.com/akeletibolhongkongba - insta @akeletibolt

Vásárlás

Alkoholt csak a keresztények által tulajdonolt boltokban lehet vásárolni.

A fizetésnél a kártyás fizetés általában felejtős, nem is tudják értelmezni, cserébe mindenhol tudtunk dollárt váltani hivatalos pénzváltóban és nagyjából egyforma árfolyamon: egy dollár 1500 dínár (és egy forint az négy dínár). A váltásnál fel sem merült, hogy átvernek minket és biztonságos volt.

A legnagyobb tétel (a repjegy után) nyilván a guide lesz, és ez elég nagy szórást mutatott a családunkra a 2000 pár száz dollártól egészen 4000+ dollárig (volt, ahonnan fejenként 2 főnél 2200 dollár lett volna; egy főre 3200 dollár ha csak egyedül megy valaki). Ebben viszont benne lesz maga a guide, aki éjjel-nappal jön velünk és intéz mindent is, az autó a sofőrrel (aki szintén mindenhova jön velünk), a szállások (így emiatt nem is tudjuk pontosan a szállások árait) és a belépők. Ami nincs benne az az étkezések. (2023) forrás

Közbiztonság

Az Iszlám Állam iraki területeinek megszűnése óta a közniztonsági helyzet valamit javult. Kisebb lett a kockázata annak, hogy Irakból fejet vesztve távozzunk... 

2023: Az út meglepően jó, autópályára hasonlít. A közlekedés rendezőelve az erősebb és bátrabb tengelyén mozog, de nincsenek törött autók, sőt az autóállomány is meglepően modern, tele távol-keleti és amerikai autókkal. Az első komolyabb ellenőrzőpont Nasszirijja közelében van. Mindenkin gépfegyver, parkoló katonai járművek. Benéznek a kocsiba és rögtön félreállítanak. Elkérik az útlevelet, lefényképezik, megkérdezik, honnan jöttünk és megköszönik, hogy eljöttünk az országukba. A kísérőinket alaposabban ellenőrzik, dokumentálják. Az ellenőrzőpont vezetője külön odajött, megadta a számát, just in case… Az egész ország ellenőrző pontokkal van tele. Ezek nagy része állami irányítás alatt áll, de néhány területet paramilitáris szervezetek tartanak kézben, vagyis kisebb etnikai vagy vallási csoportok irányítanak. A béke közös érdek, a fő ellenség az ISIS. Szerencsére már csak északon van néhány kisebb, bujdokoló sejtje. A katonák, rendőrök mindenhol a rendet és biztonságot garantáljak és a tisztelet automatikusan jár nekik. forrás


A biztonság egy fontos és izgalmas kérdés Irakban. Egy olyan országban, ahol 40 éven keresztül a gyilkolás napi esemény volt, mindenki békét szeretne. Mindenki utálja az ISIS-t és közös erővel szinte meg is tisztították az országot tőlük. A biztonságot masszív katonai és rendőri jelenléttel érik el. Ennek ellenére vannak területek, amelyeket különböző paramilitáris szervezetek tartanak kézben, de most békében. Minden várost ellenőrző pontokon keresztül lehet megközelíteni.

Minden egyes helyen elkérték az útlevelünket és lefényképezték, mindezt nagyon kedvesen. Néha a parancsnok még a telefonszámát is megadta, ha esetleg szükségünk lenne rá. A nagyobb városok is tele vannak katonai ellenőrző pontokkal. Hamar megszoktuk a rendszert és nem volt zavaró. Volt olyan látványosság, ahová rendőri kísérettel mentünk, és megengedték, hogy átüljünk a rendőrautóba, ami általában egy pick-up, aminek a platóján ott van a gépfegyver-állvány. (2023) forrás


A szállodából este vacsorázni indultunk. A készülődés közben lövéseket hallottunk. Szerettünk volna arra gondolni, hogy ezek a durranások csak valami tűzijátékból származnak, de néhány rövid sorozat világossá tette, hogy itt bizony másról van szó. A szálloda recepciósától megkérdeztük, hogy mi történhet a környéken, aki csak annyit mondott, hogy ne aggódjunk, csak esküvő, vagy valami buli van. (sz. g., 2022)

Magyar külképviselet

Van Bagdadban magyar nagykövetség, de konzulátus nincsen. A nagykövet neve: Tar Attila

  • Cím: Embassy of Hungary, British Embassy Compound, International Zone, Bagdad
  • Email: mission.bgd@mfa.gov.hu - Telefon: 00 964 780 927 1105

Erbilben van főkonzulátus.

  • Cím: 319/246-5 Ankawa-Gulan Street, Erbil (Nono benzinkút mellett, közel a Capitol Hotelhez)
  • Előhívó: 00 964 - Telefon: 751 184 3391, 751 184 3392 (helyi idő szerint 9.00 - 16.00)
  • Ügyelet: +964 751 740 2728 - E-mail: mission.ebl@mfa.gov.hu - Ügyfélfogadás: vas - csüt. 9.00-16.00 (helyi idő szerint)

Egyéb hasznos információk

Irakban - mint minden muszlim országban - a balkéz tisztátalannak számít, részben azért, mert a fenéktisztítás folyamán a puszta bal kéz kulcsfontosságú szerephez jut(hat) a bélsár maradékának eltávolításában.

Irak: egyedül vagy vezetővel?

Soha nem szoktunk szervezetten vagy vezetővel utazni, azonban már Libanonban is úgy éreztük, hogy nem árt, ha legalább egy helyi sofőr lesz velünk, így aztán Irakban sem volt kérdés, hogy nem lenne az év ötlete feltétlen egyedül nekivágni az országnak – és ez ezerszeresen is bebizonyosodott, hogy a legjobb döntés volt, hogy velünk volt Mortda végig. Nem is azért, mert nem éreztük magunkat biztonságban, de egész egyszerűen az ország egyáltalán nincs berendezkedve (hálisten) a turistákra, így sehol nem beszélnek angolul; sehol nincs kiírva nagyon pl. latin betűkkel, hogy itt egy hotel vagy egy étterem…márpedig hotelt nem lehet előre foglalni semmilyen platformon (pl. booking), és helyben vakon keresgélni angoltudás nélkül, hát, elég sok időt vitt volna el. Ugyanígy nem voltak angol nyelvű étlapok sem; persze biztos meg tudtuk volna oldani, de itt is jó volt, hogy a gasztrobakancslistánk végigpipálásához volt egy helyi velünk, aki az éttermekben is el tudta magyarázni, hogy mit szeretnénk.

És akkor a katonai/rendőri ellenőrzőpontokról nem is beszéltünk még, ahol nyilván még annyira sem beszélnek angolul, mint az éttermekben/hotelekben (ahol szintén zéró), márpedig lássuk be, a rend őrei elég kíváncsiak voltak, hogy mégis mit csinál itt egy külföldi család egy szőke kisfiúval. Ráadásul még olyanba is belefutottunk, hogy a decemberi pecsétünket nem tudták értelmezni, merthogy az iszlámban nincs 12. hónap, és a vezetőink magyarázták el, hogy nem, még nem járt le a vízumunk…egyedül bajban lettünk volna. Vagy akkor, amikor mi simán elmentünk volna Urukba, mert ki tudná, gondolná, hogy nem lehet odamenni, mert 2 napja esett az eső? És magunktól hogy intéztük volna el aztán (amit Mortda is több óra telefonálással tudott), hogy végül pár nappal később csak beengedtek minket…vagy amikor Agatha Christie házához nem akartak odaengedni. És ezek még csak a nehézségek, vagyis megoldandó dolgok, arról a sok-sok belsős infóról és személyes sztoriról nem is beszélve, amivel csak egy helyi tudja gazdagítani az utazást egy ilyen kevéssé ismert, felfedezett országban.

Biztosan lehet vezető nélkül is nekivágni az országnak, de mi elég sok buktatót látunk a dologban a közlekedéstől, a nyelvi akadályoktól a szálláskeresésen át odáig, hogy most akkor melyik területet melyik milícia uralja, hol kell leadni és miért az útlevelet…Irak most tényleg az az ország, amit külföldi blogokból meg beszámolókból nehéz még teljesen megérteni és megérezni, és ehhez itt sokat hozzáad egy vezető. De találkoztunk 2 kínaival Babilonban, akik maguk voltak, és taxival jöttek Bagdadból. (2023) forrás

Bagdad

Az iraki fővárosról itt: https://utikritika.hu/irak/bagdad

e.g.

Látnivalók

Babilonról külön aloldalon írunk - itt

Kerbaláról külön aloldalon írunk - itt

Moszulról külön aloldalno írunk - itt

Nedzsefről külön aloldalon írunk -itt

Iraki Kurdisztánról külön aloldalon írunk - itt

Bászrá

Irak második legnagyobb városa és stratégiai szempontból nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen itt található az ország legnagyobb kikötője, de közel van Irán és Kuvait is. Valaha a Közel-Kelet Velencéjének is tartották számos csatornája miatt. Az óvárosból csak néhány épület maradt meg. Az itt található házak ugyan romosak és elhagyatottak, de még így is látszik egykori pompájuk. Legjellemzőbb ismertetőjelük a fából készül, a falból kiugró erkélyek a ’shanasheel-ek’. Ez a város Irak egyik legmelegebb városa, nyáron nem ritka az 50 fokos kánikula. Ezek az erkélyek adták az árnyékot és tették elviselhetővé az életet ezekben a házakban. Az épületeket egykoron zsidók építették és mivel a kereskedelem az ő kezükben volt, így volt miből valódi szépséget létrehozni. Amikor azonban Izrael létrejött, itt is elkezdték a zsidókat üldözni. A város fekvéséből adódóan az iraki zsidók Bászrán keresztül menekültek Iránba, amikor már itt is tarthatatlan volt a helyzet számukra, akkor minden ingatlanukat maguk után hagyva menekültek el. Az épületek azóta itt állnak lakatlanul egy letűnt kor mementójaként. Az idő vasfoga beleharapott a szépen kidolgozott faragványok vonalaiba, de az UNESCO egyik programja révén talán megmentik ezeket a míves munkákat és felújítják az utókor számára. Valahogy ez a köztes állapot jellemző az egész országra. Reméljük, hamarosan felgyorsul az újjáépítés és a sebek, legalább az épületeken, elmúlnak. (2023) forrás


Ur

Ur egy sumér város, amit ie. 5000 alapítottak és a sumér központ volt. Itt született Ábrahám, akit az iszlám, a judaizmus és a kereszténység is sajátjának vall, akkor még egy szívben megfértek. Eszembe jut a halfüstölő kérdése: miért jöttetek, mi érdekes van itt? Hát pont véletlenül egy 7 ezer éves város és itt magasodik előttünk egy zikkurát, ami egy piramishoz hasonló (vagyis inkább a piramis hasonlít rá, mert ez ugye sokkal korábbi), magasba törő építmény, aminek a tetején egy templom állt.

Pallóból épített járdán közlekedünk, mert nincs feltárva a környék, és mellettünk a földön korsók, edények, agyagtáblák vannak, amihez persze hozzá lehet nyúlni, de elvinni nem szabad. Képzeljétek el, felemelek egy cserépdarabot, ami úgy hever a földön, mintha építési törmelék lenne és az akár több ezer éves sumér tárgy, és milliószámra hevernek a földön. Persze odamentünk megtapogatni az épületet és azonnal megszólal a hangosbemondó. Ránk szólnak, hogy menjünk vissza a járdára. Persze nem értjük, helyi barátaink nevetnek és mondják, hogy ne foglalkozzunk vele, kamerán keresztül minden lépésünket figyelik. Először a drónozás miatt szóltak, de azt is kényelmesen, minden felvételt elkészítve fejeztük be. (2023) forrás

Földrajz és időjárás

A dél-iraki mocsárvidék a világ legnagyobb szárazföldi deltavidékeként egyedülálló természeti térség. A mocsárvidéken, amelyet a bibliai Édenkertként is emlegetnek, három régészeti helyszín, Uruk, Ur és Eridu egykori sumér városok maradványai együtt kerültek az UNESCO listájára. Egy 2011-ben publikált kutatás szerint a legkorábbi városok nem a folyók mentén létesültek, inkább a folyódeltában elszórva, a mocsárvidék szélén alakultak ki az ősi Mezopotámiában.

Történelem

Irak földje az emberi civilizáció bölcsője, ahol a Tigris és Eufrátesz folyók által övezett Mezopotámiában Kr. e. 3500 körül megszületett az írás, a kerék és a városi élet. A sumérok építették fel az első városállamokat, mint Ur, Uruk és Babylon, ahol feltalálták a sört, megalkották az első törvénykönyveket, és kialakították az időszámítás alapjait. Az akkádok Kr. e. 2334-ben Sargon király alatt létrehozták a világ első birodalmi egységét, amely a későbbi mezopotámiai nagyhatalmak előképe lett.

A babiloni birodalom Kr. e. 1894-ben alakult meg, és Hammurabi király alatt érte el első fénykorát, aki megalkotta a világ egyik legkorábbi írásos törvénykönyvét. Később II. Nabukadnezar uralkodása alatt Babylon a világ egyik legcsodálatosabb városa lett, függő kertjeivel és Bábel tornyával, amely minden idők egyik leglegendásabb építészeti alkotása maradt. Az asszír birodalom Kr. e. 911-től kezdve fokozatosan kiterjesztette hatalmát, és Ninive fővárosából irányította a Közel-Kelet nagy részét, hírhedt kegyetlenségükkel és fejlett katonai technikájukkal.

A perzsák Kr. e. 539-ben foglalták el Mezopotámiát, amely ezután az Akhaimenida Birodalom gazdag szatrapiája lett. Nagy Sándor Kr. e. 331-ben vonult be Babylonba, és halála után a terület a hellenisztikus Szeleukida Birodalom részévé vált, ahol a görög kultúra keveredett a helyi hagyományokkal. A parthusok Kr. e. 141-ben foglalták el a területet, majd őket a szászáni perzsák követték Kr. u. 224-ben, akik alatt a zoroasztrizmus virágzott.

A 7. században az arab muszlim hódítók érkeztek, és 637-ben a Kadézia csatában legyőzték a szászáni hadsereget, ezzel kezdetét vette Irak iszlám korszaka. Az umajjád kalifák alatt Irak fontos tartomány lett, majd az abbászidák 750-ben átvették a hatalmat és Bagdadot tették fővárosukká. A 8-13. század között Bagdad a világ leggazdagabb és legműveltebb városa volt, a Bölcsesség Házában fordították le az antik görög műveket, és itt dolgoztak kor legnagyobb tudósai, filozófusai és költői.

1258-ban a mongol Hülegü kán pusztította el Bagdadot, ami véget vetett az abbászida kalifátusnak és Irak aranykorának. A mongol pusztítás után a terület különböző török és mongol dinasztiák uralma alá került, míg végül 1534-ben az Oszmán Birodalom foglalta el, amely több mint négyszáz évig tartó uralma alatt három vilajetre osztotta fel a területet: Bagdadra, Moszulra és Baszrára. Az oszmán uralom alatt Irak gazdaságilag hanyatlott, a nomád törzsek megerősödtek, és a síita-szunnita vallási ellentétek is kiéleződtek.

Az első világháború alatt a britek foglalták el Irak területét, és 1920-ban mandátumot kaptak felette a Népszövetségtől. 1921-ben I. Fajszal került a trónra, megalapítva a hásimita királyságot brit védnökség alatt, amely 1932-ben nyerte el teljes függetlenségét. 1958-ban Abd al-Karim Qasim tábornok puccsot hajtott végre, megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot, ezzel kezdetét vette a modern Irak véres és viharos korszaka.

1963-ban a Baath Párt került hatalomra, majd 1968-ban Ahmed Hassan al-Bakr elnök alatt megszilárdította pozícióját, hogy végül 1979-ben Szaddám Huszein vegye át az irányítást. Szaddám uralma alatt Irak nyolc évig tartó háborút vívott Iránnal, majd 1990-ben megtámadta Kuvaitet, ami az öbölháborúhoz és súlyos nemzetközi szankciókhoz vezetett, mígnem 2003-ban az amerikai invázió véget nem vetett a Baath Párt uralmának, és új fejezetet nyitott Irak történetében.

Az Irak és Irán közotti háború (1980-1988) mártír áldozatainak szentelt emlékmű - S. K. fotója

Manapság

Politikai színtér: Az elmúlt években Irak fokozatosan távolodott Irán befolyásától, új utakat keresve a regionális kapcsolatokban. A 2021-es parlamenti választásokon a pro-iráni pártok jelentős vereséget szenvedtek, ami új irányt adott az ország politikájának. A jelenlegi kormány, miközben részben még mindig támaszkodik Teheránra, egyre inkább nyit más arab államok felé, erősítve ezzel szuverenitását és regionális integrációját. A közelgő októberi választások tovább alakíthatják Irak politikai tájképét, és meghatározhatják az ország jövőbeli irányvonalát.
theatlantic.com

Társadalmi dinamika: A belső stabilitás növekedésével Irakban egyre több a külföldi befektetés, ami pozitív hatással van a társadalomra. Az emberek mindennapjaiban azonban még mindig érezhetőek a múlt konfliktusainak nyomai, és a különböző fegyveres csoportok befolyása továbbra is kihívást jelent. A kormány célja ezen csoportok hatalmának csökkentése és a civil társadalom megerősítése, hogy biztosítsa a hosszú távú békét és fejlődést.

Gazdasági fejlődés: Irak gazdasága továbbra is nagymértékben függ az olajbevételektől. A közelmúltban jelentős előrelépés történt, amikor a BP vállalat 25 milliárd dolláros megállapodást kötött az iraki kormánnyal négy kirkuki olaj- és gázmező fejlesztésére. Ez a projekt nemcsak a termelés növelését célozza, hanem a meglévő létesítmények korszerűsítését és a hazai energiaigények kielégítését is. Ugyanakkor a globális olajárak ingadozása miatt Irak pénzügyi helyzete kihívásokkal néz szembe, ami szigorúbb költségvetési fegyelmet és a nem olajbevételek növelését teszi szükségessé.

A helyiekről

Az irakiak a kb. 2500 évvel ezelőtti mezopotámiai civilizáció emlékeire, örökségére annyira büszkék, hogy magukat valamiképpen felsőbbrendűnek érzik a világ többi arab országának lakóival szemben. (Irán nem arab ország!)  

A fiatalok (itt is) nyitottabbak a globalizáció (értsd Nyugat) divatjai iránt, az ország egyes vidékein, és az idősebbek körében erős a hagyománytisztelet, a vallási előírásokhoz való ragaszkodás. 

Az Iszlám Állam tömeggyilkosságait és a kisebbségeket elűző rémségeit megelőzően Irak lakosságának 75-80 százaléka arab volt, köztük 65% siita és 35% szunnita mozlim. A lakosság 15 százalékát tették ki a kurdok, a türkmének és az asszíriaiak.

A többségi siiták bizonyosan nem sírják vissza Szaddam Husszein országlását, mert akkor a siitákat elnyomták.

Irakban sok fiatal egészen innovatív hajkölteményeket építtet magának.

facebook.com/akeletibolhongkongba - insta @akeletibol

Bagdadban - A. Sz. fotója

Turista etikett

1. Mivel kb. mindenki folyamatosan fényképezget a telefonjával, így nem tűnik fel senkinek, ha utcaképet fotózunk emberekkel. A  közeli képeknél viszont meg kell kérdezni az érintetteket.

Irakban az öltözködés terén alapvetően a muszlim országokra jellemző általános szabályok betartása elegendő: a nők számára ajánlott, hogy a ruha legalább térdig, de inkább bokáig érjen, a vállakat pedig takarja. A haj elfedése nem kötelező az ország egész területén – ez alól kivételt csupán a két legszentebb síita zarándokváros, Najaf és Karbala jelent, ahol a szentélyek látogatásakor kötelező a hijab, sőt, az abaya (testet takaró fekete köpeny) viselése is elvárt. Ezeket a ruhadarabokat az utolsó ellenőrzőpontnál rendszerint ingyenesen biztosítják a látogatóknak.

Timi is azt tapasztalta, hogy ezen a két szent helyen – még fejkendővel is – nagyon feltűnő volt nyugati nőként, így végül komfortosabbnak érezte az abaya viselését, amivel jobban beleolvadt a környezetbe. Ezzel szemben Bagdadban és környékén teljesen más a hangulat: sok modern iraki nő nem visel fejkendőt, az arányuk a helyiek szerint nagyjából 30% körül lehet, és gyakori látvány, hogy autót vezetnek vagy dolgoznak.

Ahogy dél felé haladtunk, egyre elterjedtebbé vált a fejkendő viselése, de itt sem volt nyomasztó vagy elutasító a légkör – Timi sem érezte kellemetlennek a helyzetet. Mortda, a helyi vezetőnk is megerősítette, hogy az emberek itt is elfogadóak, nyitottak, és nagyfokú toleranciával viszonyulnak a külföldiekhez. Mi is pontosan ezt tapasztaltuk: barátságot, kíváncsiságot és tiszteletet.

További beszámolók

Az év végi hajtás közepette másfél hetet Észak-Irakban töltöttem, pontosabban Iraki Kurdisztánban. A térség 2024-ben is viszonylag biztonságosnak számít, a helyiek vendégszeretők, a közbiztonság stabil, és egyre több külföldi látogató fedezi fel Erbílt, Szulejmániját és Duhokot. A térség sajátos helyzete miatt egy külön világ Irak többi részéhez képest, egyfajta félautonóm régió, amely saját kormányzattal és hadsereggel rendelkezik.

Erbil kellemes meglepetés volt: a város a környékbeli sztenderdekhez képest fejlett, és a biztonságra sem lehet panasz. A több ezer éves erőd lenyűgöző látványt nyújt, a gondosan karbantartott parkok között pedig libegővel is közlekedhetünk. A parkokban kiállítások, a bazárban pedig pezsgő élet várja a látogatókat. Aki erre jár, legalább két napot szánjon a város felfedezésére, talán többet is. Meglepő módon alkoholt sem nehéz találni: a boltok polcain helyi sörök mellett libanoni Almazát is árulnak, amit nosztalgiából én is megkóstoltam.

Duhok talán kevésbé nyüzsgő, de festői fekvése kárpótol ezért. A város környékén azonban szembesültem a belső menekültek nehéz helyzetével: több százezren érkeztek a szomszédos területekről, és sokan átmeneti sátortáborokban vagy félkész épületekben találtak menedéket. A legtöbben mindössze egy szál ruhában menekültek, így minden segítségre szükségük van, a cipőtől kezdve az élelmiszeren át a meleg ruházatig. Ennél szerencsésebbek azok, akik autóval tudtak elmenekülni, vagy akik megengedhetik maguknak, hogy hónapokig szállodában lakjanak.

Ellátogattam Hawresk nevű örmény faluba is, ahol a falufőnök büszkén mutatta meg fegyvergyűjteményét. A gyűjteményben százéves német puskától az M16-osig minden megtalálható volt. Ezeket a fegyvereket a helyi önkéntes milícia használta, akik addig védték a falut az Iszlám Állam ellen, amíg meg nem érkezett a pesmerga erősítés, majd később a drónok, amelyek végleg megtörték az ellenséget.

A helyi kollégákkal kirándulást tettünk Amedibe, amely olyan, mint egy hegyi olasz kisváros, bár kissé leromlott állapotban. Útközben megtekintettük Szaddám Huszein egykori, mára felrobbantott palotáit is. Úgy tűnik, Szaddám szerette a hegyeket, hiszen szinte minden panorámás helyre építtetett egy erődszerű rezidenciát, hatalmas falakkal körülvéve. Paranoiája miatt minden nap minden palotájában készültségben kellett állni, hogy bármikor megérkezhessen – ez óriási pazarlást jelentett, amíg végül a népharag és az amerikai bombázások el nem söpörték az egész rendszert.

Hazafelé menet beugrottam egy magyarok által vezetett ásatásra Erbiltől északra, lenyűgöző környezetben. Utolsó estém azonban nem volt zökkenőmentes: egy sörért indultam, de minden bolt zárva volt egy korábbi robbantás miatt. A reptérre vezető úton több ellenőrzőponton is megállítottak, egyszer még bombakereső kutyával is átvizsgálták a csomagjaimat. Végül a hírhedten drága és kaotikus reptéren késve indult a járatom, lekéstem az isztambuli csatlakozást, így maradtak a méregdrága sörök és egy könyv kiolvasása.

Összességében Iraki Kurdisztán lenyűgöző élmény volt, tele történelemmel, vendégszerető emberekkel és gyönyörű tájakkal. Bár a térség még mindig hordozza a közelmúlt viharait, egyre inkább megér egy látogatást azok számára, akik nyitottak egy kevésbé járt, de annál izgalmasabb vidék felfedezésére.


2026-ban Iraki Kurdisztánba utazás előtt a legegyszerűbb megoldás az e-vízum előzetes igénylése a kurdisztáni regionális kormány hivatalos eVisa-portálján. Magyarország az úgynevezett „Country List A” országai között szerepel, így magyar állampolgárként közvetlenül igényelhetünk e-vízumot, amelyet a rendszer szerint akár néhány percen belül kiállíthatnak. Magyar útlevéllel érkezéskor, a kurdisztáni belépési pontokon is megszerezhető az e-vízum, de én inkább előre elintézném. A turistavízum 30 napos tartózkodásra jogosít, díja 100 000 iraki dinár, az útlevélnek pedig az utazás időpontjától számítva még legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie.

Iraki Kurdisztán hivatalos eVisa-portálja

Fontos, hogy a kurdisztáni vízum csak az autonóm Kurdisztáni Régióra érvényes. Ha Bagdadba vagy a szövetségi Irak más területeire is mennénk, ahhoz az iraki központi hatóságok által kiadott vízum szükséges. Emiatt az útvonalat előre tisztázni kell, különösen akkor, ha autóval vagy busszal járjuk a régiót.

Erbilbe érkezve nekünk az árak okozták az egyik első meglepetést. Egy hosszabb taxiút után beültünk egy helyi étterembe kebabot enni, és elsőre azt hittük, turistás árat kaptunk. Aztán láttuk, hogy a helyiek is hasonló összegeket fizetnek. 2026-ban egy egyszerű helyi éttermi étkezés nagyjából 6–10 dollár, egy jobb étteremben pedig fejenként 15–20 dollárt is könnyen otthagyhatunk. Erbil tehát étkezés szempontjából sem feltétlenül az a filléres közel-keleti úti cél, amire az ember előzetesen számít.

A szállásoknál még nagyobb a szórás. Egyszerűbb erbil-i szállodát nagyjából 30–50 dollártól lehet találni, a normális középkategória gyakran 50–100 dollár körül mozog, a nemzetközi üzleti és luxusszállodák pedig ennek többszörösébe kerülhetnek. A külföldi cégek, diplomaták, segélyszervezetek és üzleti utazók jelenléte miatt Erbilben komoly nemzetközi szállodapiac alakult ki, különösen Ankawa és a Gulan Street környékén. A hátizsákos utazóknak megszokott 10–15 eurós hostelvilágra itt nem nagyon érdemes építeni.

Iraki Kurdisztán tehát költségek szempontjából sem feltétlenül „olcsó Irak”. Helyi éttermekkel és egyszerűbb szállásokkal kordában lehet tartani a kiadásokat, de Erbilben meglepően könnyű nyugat-európaihoz közelítő árakkal találkozni. Utazás előtt ezért a vízum mellett a szállásárakat is érdemes konkrét dátumokra ellenőrizni, mert elég nagyok lehetnek a különbségek.

Fotóegyveleg

Babilon térsge - Szaddam Husszein néhai palotáinak egyike - S. K. fotója

Szaddam vonalzóval vezeti a népet. Az egyik dombormű a babiloni palota homlokzatán. - facebook.com/akeletibolhongkongba - insta @akeletibol

Bagdad - V. Jancsi fotója (2023)

Kerbala - Abász mecsete - V. Jancsi fotója (2023)

Vidéki város - V. jancsi fotója (2023)

Vissza az elejére


airhelp_logo

Késett a géped vagy törölték a járatod?

Tegyél szert akár 600 EUR kártérítésre az AirHelp segítségével.

Ellenőrizd, mennyi kártérítés jár neked!



Kommentek

Egy Google Felhasználó, 2018. 06. 21. 19:08
Kedves Útikritika Autóval mentetek el Irakba?


Nagy Attila, 2016. 03. 12. 17:02
Irak nem minden része veszélyes, a Kzrdisztáni autonóm régió is kockázatokkal jár, de közel sem annyira mint a déli területek, 2015 november 1. óta az eu állampolgárok vízum mentesen léphetnek a kurdisztáni autonóm régióba ( mosul, Erbil, Szulejmánia) info: www. kulugyminiszterium.hu/ utazási tanácsok irszágonként, egyébként a kurdok barátságos emberek, foggal, körömmel küzdenek a területükért, még a nők is védik a határt fegyverrel, az europai turistákat szívesen látják, rengeteg kurd ismerősöm van svédországban, szép hegyeik és remek sípályák vannak,nincs kosz , szemét az utcán, fejlett a közlekedés, Budapestről olcsón oda lehet jutni a Pegazus airlanes sal Istanbuli átszálással, már 60ezer firinttól is kapunk jegyet,( persze nem nyáron).Mindenkinek ajánlom, tényleg kedves emberek a kurdok.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS