ÚTIKRITIKA.HU / Bagdad látnivalói

Az Abbasid kalifátus Bagdadi palotája egy kiemelkedő építészeti és történelmi jelentőségű épület volt az Abbasid-dinasztia irányítása alatt Bagdad városában, ami a kalifátus fővárosa volt. Az épületet gyakran emlegetik az Abbasid kalifátus Bagdadi palotájaként, és számos nevet és jellemzőt viselt az évszázadok során. Itt található néhány kulcsfontosságú információ erről a történelmi épületről:

Az Abbasid palota a 8. század közepén épült fel Bagdad városában, a Tigris folyó keleti partján. Bagdad volt az Abbasid kalifátus fővárosa, és a palota központi helyen állt.

A palota építését az Abbasid-dinasztia második kalifája, Al-Mansur kezdeményezte a 8. században. Az építészetileg impozáns palota az Abbasid kalifátus hatalmának és gazdagságának szimbóluma volt.

Az Abbasid palota klasszikus iszlám építészeti stílusban épült, és számos arab, perzsa és hellenisztikus stíluselemet ötvözött. Az épület komplexuma magában foglalta a palotát, a kerteket, az udvarokat és a védőfalakat.

A palota nemcsak politikai és katonai központként, hanem kulturális központként is szolgált. Itt zajlottak az iszlám aranykorának kulturális és tudományos tevékenységei, és a kalifátus uralkodói támogatták a tudományos kutatásokat és művészeti fejlődést.

Az Abbasid kalifátus hanyatlásával és a politikai instabilitás növekedésével a palota és Bagdad városa is sok zűrzavarnak és káosznak volt kitéve. Az épület többször is súlyos károkat szenvedett, különösen a mongol hódítás során a 13. században.

Az Abbasid kalifátus hanyatlásával és Bagdad városának elvesztésével az épület állapota romlott, és későbbi dinasztiák és hódítók, például a szeldzsukok és az ottománok is módosították. A palota maradványai ma már nem állnak meg, és csak az archeológusoknak és történészeknek segítenek rekonstruálni a város múltját.

Az Abbasid palota Bagdad történelmének és az iszlám aranykorának fontos emléke volt, amely az iszlám kultúra, tudomány és művészet fejlődését tükrözte. Ma az épület romjai már nem állnak, de a történelmi jelentősége továbbra is érezhető az iszlám világ és a középkori történelem szempontjából.

s. k. fotója

Sheik Abdul Quadir Al-Jilani Sufi vezető sírhelye

Sheik Abdul Qadir al-Jilani, vagy más néven Abdul Qadir al-Gilani, az iszlám sufi iskolák egyik meghatározó alakja volt, és sírhelye különleges szent hely a szunnita iszlám világban. A sírhelye Bagdadban, Irakban található, és nevezetes vallási és kulturális jelentőséggel bír az iszlám sufi közösségek számára.

Sheik Abdul Qadir al-Jilani sírhelye Bagdad városának szélén található, a várostól keletre, a Karkh kerületben. A sír pontos helye a város iszlám negyedében van, és könnyen elérhető.

V. Jancsi fotója

A sírhely területén található egy komplexum, amely többek között magában foglalja a sheik sírját, egy mecsetet, és különféle imahelyeket. A komplexum különböző részei szent helyek és imádkozók számára kínálnak lehetőséget a meditációra és a zarándoklásra.

Sheik Abdul Qadir al-Jilani sírhelye zarándokhely és hiteles központ a sufi muszlimok számára. A hívek és zarándokok ide látogatnak, hogy tisztelegjenek a sheik emléke előtt, imádkozzanak és különleges szellemi élményeket tapasztaljanak.

A sírhely nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem kulturális és történelmi jelentőségű is. Az ott található épületek, díszítések és műalkotások bemutatják az iszlám művészet és építészet szépségeit és gazdagságát.

V. Jancsi fotói

A sírhely rendszeresen látogatott hely, különösen a vallási ünnepeken és az éves zarándoklatokon. Több tízezer hívő és zarándok látogatja meg a sírt évente.

Sheik Abdul Qadir al-Jilani tanításai és követése mély hatást gyakorol a sufi iszlám közösségek szellemi életére és gyakorlatára. A sírhelyen tanításokat tartanak, és az itt tartott események fontosak a sheik emlékezetének megőrzésében és az ő tanításainak továbbadásában.

Sheik Abdul Qadir al-Jilani sírhelye tehát egy különleges és tiszteletreméltó szent hely a szufizmusban, és az iszlám világban általában. A zarándokok és hívek itt találhatnak békét, imádkozhatnak, és mélyítik el szellemi kapcsolatukat Allahhoz és a sheik tanításaihoz.

V. Jancsi fotói

Mártírok emlékműve

Az alábbi szövegből nem derül ki, így hát hangsúlyozzuk: Szaddam Husszein Irakja támadta meg Iránt.

Bagdadban található Mártírok emlékműve az iraki főváros központjában, a Firdos tér közelében helyezkedik el. Az emlékmű egy jelentős és szimbolikus hely, amely az iraki történelem egyik legfontosabb eseményére, az Irán-Irak háború során elesett katonákra emlékezik. Íme néhány fontos információ a Mártírok emlékművéről:

Az Irán-Irak Háború Emléke: Az emlékmű célja az Irán-Irak háborúban (1980-1988) elesett iraki katonák tiszteletére való emlékezés. Ez a háború hosszú és pusztító volt, és rengeteg áldozatot követelt mindkét oldalon. Az emlékmű a háborús hősöknek és áldozatoknak állít emléket.

Szobrok és Szimbólumok: Az emlékműön különböző szobrok és szimbólumok találhatók, amelyek az áldozatok tiszteletére és az örök emlékezetre utalnak. Az emlékmű középpontjában egy hatalmas íj található, amely a harci erőt és a győzelmet szimbolizálja.

Az Iraki Kultúra és Történelem: Az emlékmű kifejezi az iraki kultúrát és történelmet, és az itt található szobrok és díszítések bemutatják az iraki nép büszkeségét és elszántságát a háborúban való részvétel során.

Az Emlékmű Helye: Az emlékmű elhelyezkedése kifejezetten szimbolikus. A Firdos tér központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy számos iraki és külföldi látogató könnyen hozzáférjen az emlékműhöz, és tiszteletét fejezze ki az elesett katonák előtt.

Emlékezet és Megemlékezés: Az emlékmű rendszeresen látogatott hely, különösen az Irán-Irak háború évfordulóján és egyéb emlékezetes alkalmakkor. Itt gyakran tartanak megemlékezéseket és ünnepségeket az áldozatok tiszteletére.

Az Irán-Irak háború során elesett katonák emlékének megőrzése fontos Irakban, és az emlékmű egyik módja annak, hogy az iraki nép megőrizze azoknak az embereknek az emlékét, akik az országért harcoltak. Az emlékmű szimbolikus hely, amely az iraki történelem részét képezi, és egy emlékezetes és megható hely azoknak, akik a háború által érintettek voltak.

Eredetileg az iraki-irán háború több százezer áldozatának emlékéül állították 1983-ban, ma már minden iraki mártír emlékhelyeként szolgál.
Építkezés miatt sajnos ezt is csak kívülről tudtuk megcsodálni. (2024)

V. Jancsi fotója

Imam Aljawadain szentély

Imam Al-Jawadain Szentélye (vagy más néven Kadhimayn) Bagdadban, Irakban található, és az iszlám szíita világ egyik legfontosabb zarándokhelye. Az épület két mecsetet foglal magában, amelyek az iszlám történelem és kultúra szempontjából is jelentőséggel bírnak. Itt található néhány fontos információ az Imam Al-Jawadain Szentélyéről:

Elhelyezkedés: A szentély Bagdad északi részén található, Kadhimayn városrészben. Bagdad belvárosától északra fekszik, és a Tigris folyó nyugati partján helyezkedik el.

Alapítás és Történelem: Az Imam Al-Jawadain Szentélyét az Imam Musa al-Kadhim és az Imam Muhammad al-Jawad, a tizenegyedik és a kilencedik iszlám imám sírhelyeként alapították. Az épületet a síita muszlim közösség tiszteletére és imádkozására építették.

Építészeti Stílus: A szentély építészeti stílusa meglehetősen egyszerű és hagyományos, és a síita iszlám vallási építészet jellegzetességeit tükrözi. A szentély fehérre festett falai és az aranyozott kupolák kiemelkednek a környező tájból.

Két Mecset: A szentély területén két mecset található, az egyik a Musa al-Kadhim mecset és a másik a Muhammad al-Jawad mecset. Mindkét mecset a két imám sírhelyét tartalmazza, és a hívők ide zarándokolnak, hogy imádkozzanak és tisztelegjenek az imámok előtt.

Zarándoklat: A szentély évente több tízezer zarándokot vonz világszerte. A síita muszlimok itt gyakran tartanak vallási eseményeket és ünnepeket, különösen a két imám születésnapját és halálfordulóját megünneplő alkalmakkor.

Kulturális Központ: Az Imam Al-Jawadain Szentélye nemcsak vallási, hanem kulturális központ is. A szentély területén található múzeum és könyvtár tartalmazza a szíita muszlimok kultúrájával és történelmével kapcsolatos kiállításokat és gyűjteményeket.

A szentély egy fontos síita iszlám zarándokhely, amely hatalmas vallási és kulturális jelentőséggel bír a síita muszlim közösség számára. Az épület és a környező terület mély spirituális élményt nyújt a zarándokoknak és a hívőknek, és egyúttal egy emlékezetes hely a vallási tanulmányok és kulturális tevékenységek számára is.

v. j. fotói

Imam Aljawadain Holy Shrine . A szentélybe sem fotós cuccot, sem mobiltekefont nem engedtek meg bevinni senkinek, így nem készülhettek képek az amúgy gyönyörű belsejéről , csak néhány kívülről. Így aránylag hamarabb végeztünk. (V. Jancsi, 2023)

Abu Hanifa Al-Numan mecset

Az Abu Hanifa Al-Numan mecset egy jelentős és történelmi mecset Bagdadban, Irakban. Ez a mecset a hanafi iszlám iskola alapítójának, Abu Hanifa al-Numan nevét viseli, aki az iszlám jogászok és teológusok között ismert volt. Íme néhány fontos információ erről a mecsetről:

Elhelyezkedés: Az Abu Hanifa Al-Numan mecset Bagdad városának központjában található, az Abu Hanifa tér (Al-Adhamiya) közelében, a Tigris folyó nyugati partján. Az elhelyezkedése könnyen elérhetővé teszi a mecsetet a város különböző részeiről.

Alapítás és Történelem: A mecset az 8. században épült, és az Abbaszid kalifátus idején alapították, a 8. század második felében. Az épületet Abu Ja'far al-Mansur kalifa rendelte el, aki az Abbaszid-dinasztia második kalifája volt. Az Abu Hanifa mecsetet a hanafi iszlám iskola tiszteletére építették.

Építészeti Stílus: A mecset klasszikus iszlám építészeti stílusban épült, és magában foglalja az iszlám építészet jellemzőit, például a díszítő íves boltíveket és arabeszk mintákat.

Mecset és Iskola: Az Abu Hanifa mecset nemcsak ima hely volt, hanem oktatási központ is, ahol tanították az iszlám jogot és teológiát. A mecset körül épült egy iskolai komplexum, amely az oktatást és a tanulmányokat szolgálta.

Kulturális Központ: A mecset és az azt körülvevő iskolai komplexum az iszlám kultúra és tudomány központja volt. Itt zajlottak az iszlám aranykorának kulturális és tudományos tevékenységei.

Mecset Udvara: Az Abu Hanifa mecset udvara kertekkel és szökőkutakkal volt díszítve, ami hozzájárult a mecset szépségéhez és környezetéhez.

A mecset mai állapota jó, és a hely ma is látogatható. Az Abu Hanifa Al-Numan mecset egy fontos vallási és kulturális hely Irakban, amely emlékeztet az iszlám aranykorra és az iszlám jogász és teológus, Abu Hanifa al-Numan hagyatékára. Az épület gazdag történelmi és kulturális örökséget képvisel, és vonzza a zarándokokat és a kulturális érdeklődőket egyaránt.

Ide bevihettük a telefonokat , így megörökíthettük, egy Londonból érkezett iraki siita csoport imádkozását. (v. jancsi, 2023)

Abbaszidik Palotája

Az Abbaszid palota (vagy Al-Qasr al-Abbasi) egy történelmi palota Bagdadban, Irakban. Ez az épület az Abbaszid kalifátus idején épült, és az abbaszid uralkodók rezidenciája és az iszlám birodalom központja volt. Az alábbiakban néhány fontos információ található az Abbaszid palotáról:

Elhelyezkedés: Az Abbaszid palota Bagdad városának központjában található, a Tigris folyó keleti partján. A palota impozánsan emelkedik ki a város sziluettjéből.

Alapítás és Történelem: Az Abbaszid kalifátus második kalifája, Al-Mansur, alapította az épületet a 8. század közepén. Az építés célja a város központi részének kialakítása és a kalifátus központjának áthelyezése volt. A palota az Abbaszid kalifátus idején és az azt követő dinasztiák uralkodói alatt is fontos politikai központ maradt.

Építészeti stílus: Az Abbaszid palota klasszikus iszlám építészeti stílusban épült, és magában foglalja az iszlám építészet jellemzőit, például az íves boltíveket és az arabeszk díszítéseket. Az épület nagyon impozáns és részletesen díszített volt.

Komplexum: A palotakomplexum területén számos épület és udvar található, beleértve a palotát, a mecsetet, az udvari udvarokat és a kerteket. A kertek különösen gyönyörűek és fontosak voltak az iszlám kultúrában.

Kulturális Központ: Az Abbaszid palota nemcsak politikai központ volt, hanem kulturális központ is. Itt zajlottak az iszlám aranykorának kulturális és tudományos tevékenységei, és a palota könyvtára hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett.

Háborúk és Hanyatlás: Az Abbaszid palota többször is károkat szenvedett különböző háborúk és pusztítások során, különösen a mongol hódítás és az azt követő konfliktusok idején. Az épület állapota jelentősen leromlott.

Ma az Abbaszid palota maradványai láthatók Bagdadban, és azok turisták és történészek által is látogathatók. Ezek a maradványok a kalifátus hatalmának és gazdagságának egykori jelképei voltak, és fontosak az iszlám történelem és kultúra szempontjából. Az épület romjai emlékeztetnek az iszlám aranykorra és az egykor itt zajló kulturális és tudományos tevékenységekre.

V. Jancsi fotói

Mustansiriyah Medressza

Al-Mustansiriya Medrese egy híres iszlám oktatási intézmény Bagdadban, Irakban. Ez az épület fontos szerepet játszott az iszlám tanulmányokban és az oktatásban az iszlám világban, különösen a középkorban.

Az Al-Mustansiriya Medrese Bagdad óvárosában található, a város központjában, közel a Tigris folyóhoz. Ez a központi elhelyezkedés lehetővé tette az iskolának, hogy az iszlám kultúra és tudomány egyik fő központjává váljon a középkorban.

V. Jancsi fotói

Az Al-Mustansiriya Medrese-t a 13. században alapították, az abbasidi kalifátus alatt. Az épület nevét az al-Mustansir kalifáról kapta, aki a kalifátus idején rendkívül támogatta az oktatást és a kultúrát.

Az iskola impozáns épülete a klasszikus iszlám építészeti stílusban épült, és magában foglalja a tradicionális művészi és építészeti elemeket, például íves boltíveket és finom mozaikokat.

Az Al-Mustansiriya Medrese ismert oktatási központ volt az iszlám filozófia, teológia, irodalom, jog és tudomány területén. Itt tanítottak és tanultak a legnevesebb iszlám tudósok és filozófusok, és az iskola híres volt az értelmiség fejlődéséért és a tudás terjesztéséért.

Az iskola nemcsak oktatási intézményként működött, hanem kulturális központként is szolgált. Az itt folyó kulturális és intellektuális tevékenységek hozzájárultak a város és az iszlám világ kulturális örökségéhez.

Az Al-Mustansiriya Medrese falait és belső tereit gazdag díszítések és mozaikok borították. Ezek a díszítések az épület művészi értékét emelték, és hozzájárultak a középkori iszlám művészet gazdagságához.

Az Al-Mustansiriya Medrese tehát fontos szerepet játszott az iszlám kultúra és tudomány fejlődésében és terjesztésében a középkorban. Ma az épület restaurálva van és ismét egyetemi funkciót tölt be, és továbbra is fontos szerepet játszik az oktatás és a kultúra terén Bagdadban és Irakban. A medrese impozáns épülete és kulturális öröksége is vonzza a látogatókat és a turistákat.

Iraki Múzeum

Minden iraki utazás fénypontja Bagdad híres múzeumában őrzött műkincsek a sumér, akkád időktől az asszír, babiloni koron át az iraki római és görög korig, a Hatráig amely csak az ország északi részét érintette.
Lélekzetelállító Mezopotámia gazdag kincse, a Gilgámes eposz eredeti darabja, Babilon városának nyolcadik kapuja az Istar kapu három teljes mozaikja Nabukodonozor király korából, vagy a két óriási szárnyasbika amelyek Nimrud ősi településen az újasszír uralkodók palotáját őrizték a teljesség igénye nélkül.
Tudtad? Az Istar kapu legnagyobb része a berlini Pergamon Múzeumban van de az itt kiállított isteneket állatok formájában ábrázoló mozaikok egyenként 575 darabból állnak. Óriási munka volt mind az iraki de főként a német régészeknek mert a mozaik darabokat egyenként kirakós formájában lebontani majd újra felragasztani kellett.
Az újasszír szárnyas bikák a gonosz szellemeket tartották távol a palotáktól és a szentélyektől. Oldalról nézve olyan mintha öt lába lenne az állatoknak pedig csak szemből nézve zárt lábakkal őrkodnek, oldalról pedig négylábon mozgásban vannak.
Érdekes még a sumér és hatra emberábrázolás. Amíg a sumér és akkád uralkodóknál az egybe kulcsolt két kéz jelentette az üdvözlést, Hatraban ez a jobb tenyér felmutatása jelentette. A másik kéz pedig a szobor tulajdonosának rangjára utalt. A Palmalevél az uralkodót jelképezte például.
Érdekes egybeesés hogy Szaddám Husszein köztéri szobra és a római kori Hatra szobrok is hasonlóképpen jártak azaz levágták a bal karjukat. Ugyanis ez a muszlim kultúrákban azt jelentette hogy valakit legyőztek és az új uralomé a hatalom.

Egyébként egyéni véleményem az iraki múzeumról az, hogy a helyiek nincsenek tudatában milyen kincset őriznek itt . Nincsenek riasztók, kamerák, teremőrök, bárki bármit megfoghat, nekidőlhet több ezer éves műtárgyaknak. Nincs tematikája, egysége a tárlatnak, nem informatív és minden rosszul és rossz megvilágításban van kiállítva . Mindezért minden külföldi 20 dollárt fizet, hússzor annyit mint az irakiak akik legtöbbje végigszalad a kiállításon és inkább egymást fotózza mint sem hogy élvezné amit lát …ha százan nem kérdeztek meg honnan jöttem akkor senki sem 🙂

Az Iraki Múzeum mégis must see! (Ata, 2024)

A bagdadi Irak Múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből néhány tárgy . Bizony itt el lehetne több napot is nézelődni, már csak azért is, mert du 1-kor zár. (V. Jancsi, 2023)

Kihagyhatatlan program, ami végigkísért minket a kőkorszaktól az ókori sumér, akkád, asszír, babiloni civilizációkon és az első arab királyságon Hatrán, egészen az iszlám Irak kialakulásáig.
Az amerikai megszálláskor eléggé kifosztották a múzeumot, amikor az őrizetlenül maradt 48 órára.
Sajnos a szerencse ismét nem a mi oldalunkon állt, mivel már másodjára maradtunk le Hamurappi törvényoszlopáról. Az eredeti oszlop Párizsban van (itt sikerült elsőként kihagynunk), Bagdadban ugyan csak a másolat van, de már ezzel is beértük volna, viszont a sumér-babiloni szekció pont felújítás alatt áll. Sebaj, nem adjuk fel, egyszer csak látni fogjuk! (2024)

V. Jancsi fotói

Al-Kazimiyya mecset

Bagdadban található szentély és mecset, amely a síita muszlimok 3. legszentebb helyszíneként van számon tartva. Itt található a 7. és 9. síita imámok sírja is. Ennek ellenére nem muszlimként is látogatható, viszont nőként kötelező abayát viselni ezt viszont az odavezető úton az első ellenőrzőponton túli bazárba is elegendő megvenni (kb 1500 Ft-ért). Mobilt és egyéb elektronikai készüléket nem engednek bevinni a szentélybe.

Agatha Christie háza a Tigris partján

Agatha Christie, a krimik koronázatlan királynője 1930-as években több évet is élt a régész férjével Bagdadban. Blankának nagy kedvence az írónő, emiatt ez a helyszín kötelező úticél volt. Több magyar utazónál is azt olvastuk, hogy milyen nehéz odajutni a házhoz. Nekünk szerencsénk volt és semmi akadály nem állt az utunkba. A ház a Tigris partján fekszik, sajnos elég rossz állapotban, de azért így is megvolt a hangulata. Reméljük egyszer felújítják majd az épületet és nem hagyják elveszni teljesen. (2024)