ÚTIKRITIKA.HU / Dánia

Dánia

Dánia dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók| Fotóegyveleg

.

.

Ribe város - Varga Gábor fotója

Dánia dióhéjban

Dánul: Denmark (denmárk)

• Dánia a skandináv országok egyike. 43 ezer 100 négyzetkilométer a területe tehát kevesebb mint fele akkora hazánknál. Dániát 6 millióan lakják (2025-ös becslés). Dánia fővárosa: Koppenhága (kb. 1,3 millió lakos). Dánia délen Németországgal határos.
• Dánia az Európai Unió tagja, államformáját tekintve királyság. Dánia a Schengen-övezet része, tehát magyar állampolgár belépéskor nincs kitéve útlevél-ellenőrzésnek.
• Dánia 1011 kilométerre van (légvonalban) Budapesttől. Autóval (megállás nélküli vezetést feltételezve) 15 órás az út.
• Dániában dánul beszélnek. A dán nyelv hasonlít a norvégra és a svédre.
• Nemzeti valutájuk: a dán korona (DKR). Bár Dánia nem tagja az eurózónának, az eurót mégis második valutaként ismerik el a  hétköznapi életben.
• Havi átlag nettó fizetés: 1,4 millió forintnak megfelelő dán korona (2025-ben).
• Dániában az árszint a magyarországi duplája.
• Egy nemzetközi rangsorolás szerint Dánia a világ legjobb közbiztonságú országa!
• Leggyakoribb vezetéknév: Jensen
• Áprilisban és májusban a turistáskodást zavarhatja a sok csapadék.
• 2025. április: 1 liter benzin 776 forintnak megfelelő dán korona
• A dániai utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást (betegség, baleset, poggyász) kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.
• A "Denmark" szó magyar megfelelője a latin "Dania" változatát követi, ami jobban illeszkedik a magyar nyelv fonetikai szabályaihoz és hagyományaihoz.
• • 1 dán korona (DKR) = 51 forint (HUF)
  • 1 euró = 7,45 DKR
  • (a linkekre rákattintva látható a legfrissebb árfolyam)

Az UNESCO kulturális világörökségének részei Dániában:

• Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom
• A Roskilde-székesegyház
• A Kronborg-kastély Helsingørnél

Az UNESCO természeti világörökségének részei Dániában:

• Ilulissat Icefjord (Grönland)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Irigylésre méltóan jómódú, szervezett, rendezett, toleráns, nyugis ország
2. Koppenhága csodálatos város, méltatlanul mellőzött a magyar utazók körében
3. Idilli vidéki tájak, termőföldek, barátságos kisvárosok, cuki házak
4. A tisztaság példamutató
5. Kis ország, azaz könnyen felfedezhető, jó sok a tengerpartos hely
6. Angollal prímán el lehet boldogulni mindenhol, a dánok segítőkészek
7. Annyira konszolidált minden, hogy már-már unalmas
8. Lelkiismeretesen segítőkészek a helyiek
9. Andersen háza Odensében
10. Jutland szigetén a középkori állapotát (12. század) szépen megőrző Ribe település óvárosa

Nem tetszett

1. Baromi drága a magyar turistának (az ételek, élelmiszerek drágábbak, mint pl. Németországban)
2. A dán nem tűnik a világ egyik legszebben hangzó nyelvének, kicsit öklendezőnek hangzik
3. A táj túlságosan lapos, nincsenek szép hegyek, a természet nem izgalmas
4. Gyakran szeles (akár fel is boríthatja a bicajost), esős az idő, amikor felhős az ég komor sötétté válik minden
5. A turista információs irodák személyzete nem kellő lelkesedéssel ténykedik, tisztelet a kivételeknek
6. Nincs az eurózónában, azaz pénzt kell váltani, hacsak itthonról nem visz az ember dán koronát
7. Az emberek túl visszafogottak, zárkózottak, bizalmatlanok, nem annyira mosolygósak, pedig jól élnek
8. A kerékpárosokra ügyelni kell, mert ők nem igazán ügyelnek a gyalogosra
9. Jól láthatóan sok a magányos ember
10. Dánia kellemes, szép desztináció, de nem túl izgalmas, felkavaróan emlékezetes

Vélemények

Majdnem minden drága Dániában, bár az árak általában még mindig valamivel olcsóbbak, mint Norvégiában. Minden fogyasztói ár tartalmazza a 25%-os forgalmi adót (Moms), de a megjelenített áraknak törvényileg tartalmazniuk kell ezt, így azok mindig pontosak. Ha az EU-n vagy Skandinávián kívülről érkezel, néhány vásárlásod forgalmi adóját visszaigényelheted az országból való távozáskor.

A határ közelében élő helyiek gyakran átutaznak Németországba élelmiszert vásárolni, mivel az árak jelentősen olcsóbbak, így érdemes megfontolni ezt a lehetőséget, hiszen Dánia és Németország között nincsenek állandó határellenőrzések.

---

"Dániának nincsenek kiemelkedő turista látványosságai, és turisztikailag csak Koppenhága igazán érdekes hely. Viszont nagyon kellemes az ország, mert minden olyan jól működik, és rokonszenvesen kiegyenlített a jómód. Az emberek szépek, a családok esztétikusak. Nagyon civilizált minden, irigyelhetjük őket. Nagyon boldognak tűnnek. Ami zavaró a magyarnak, az persze a baromi magas árak. A dánok sokat keresnek, tehát nekik ez kevésbé gond." (Andris)

---

Koppenhágában csak a repülőtéren voltunk, a lényeg most Jutland volt.
Koppenhágában a bérautót a car rental centre-ben lehet felvenni. Shuttle busz visz oda, amit nem könnyű megtalálni: a 3-as terminálról a vonatjegy-automaták mellett a metróállomás felé kell menni, majd egyből a felüljáró után le, ott van a buszmegálló.
Dániában autópályadíj nincs. A fontosabb kompokat (pl. a Koppenhága–Aarhus útvonalon az Odde Sjaellands–Aarhus) előre, on-line érdemes foglalni. A honlap csak dánul van, de kitalálható. A rendszám helyére azt kell beírni, hogy RENTAL CAR. Az Odense–Koppenhága útvonalon a világ harmadik legnagyobb hídja kártyával vagy készpénzzel fizethető. A komp és a híd is 285 korona.
Dánia legalább annyira drága, mint Izland.
Az éttermekben a víz fizetős (ha más italt nem kérsz), tehát kötelező italfogyasztás van.
Gírosz sült krumplival 95 DKK, olcsó pizza 120 DKK, főétel kávézóban 185–205 DKK, főétel étteremben 270–320 DKK, leves, desszert, pohár bor kb. 95 DKK.
A dánok többsége továbbra is jó fej, vidám, nyitott, segítőkész.
Aarhus, Aalborg, Odense mind kellemes kisváros, megérnek egy pár órát.
Szép tengerparti látnivalók Észak-Dániában: Løkken strand, Rubjerg Knude Fyr világítótorony.
A Djurs Sommerland vidámpark világszínvonalú, nagyon jó, egész napos program, kisebb és nagyobb gyerekekkel is. Az egész napos korlátlan belépőjegy 345 DKK.
Legolandba nem mentünk el végül, mert kevés időnk lett volna rá. (2025)

---

A Central Stationról vonattal mentünk (Oresundtag), a jegy egy útra 113 SEK volt. Igy az út 35 percet vett igénybe. Koppenhágát igy 226 SEK/fő áron jártuk meg. A városban nem használtunk tömegközlekedést, a vasútállomáson lévő turista irodából hozott térkép segítségével jártuk be, kb.10-15 km sétával.

Hajóztunk is, ez kihagyhatatlan volt. Azt javaslom, hogy a két indulási pont közül ne a legforgalmasabb Nyhaventől induljatok. A másik indulási pontról induló sárga útvonalat válasszatok, mert ez hosszabb és látvanyosabb. A hajókázás 95 DK/fő áron volt, az út 1 órás.
 Amit meglátogattunk, a teljesség igénye nélkül: Kristianborg, Amelianborg, Nyhaven, Rosenborg, Castellet.
A második napon elvonatoztunk Helsingørba. A vonat szintén a Central Stationról indult, egyenesen, átszállas nélkül, Koppenhágát érintve utaztunk. A jegy 162 SEK/fő volt, egy útra.
 A vonatjegyeket járatra és időpontra vettem, az OMIO alkalmazásban. Mobiljegyek, kinyomtatni ezeket sem kellett.
 A Koppenhágai hajójegy mellé adnak egy kuponfüzetet. Ne dobjátok ki, van benne egy kupon, amivel 20% kedvezménnyel lehet megvenni a Kronborgi várba szóló jegyet. Érdemes bemenni, nagyon klassz, a "színészek" bohóckodása szórakoztató volt. Helsinbørg egy kedves kisváros, a vonat visszaindulásáig érdemes egy sétát tenni a XVI. szazadban épült házak között. (2022)

Érdekességek

1. A "Denmark" szó jelentése és eredete a dán nép és az ország történelméhez kapcsolódik. A név az óskandináv nyelvből származik, és két részből áll: "Dan" és "mark". Vizsgáljuk meg ezeket a részeket külön-külön:

Dan: Ez a rész a dán népre utal. A Dan a legendák és a történelmi feljegyzések szerint a dánok ősapja volt, és a név a népük nevének alapját képezi. A "Dan" név tehát a dán embereket jelöli.

Mark: Ez az óskandináv és német nyelvekben "határt" vagy "földet" jelent. A régi germán nyelvekben a "mark" szó gyakran használatos volt határvidékek vagy földterületek megjelölésére.

Összevonva, a "Denmark" tehát a "dánok földje" vagy "dánok határvidéke" jelentéssel bír. Az elnevezés arra utal, hogy ez a terület a dán nép otthona.

A "Denmark" elnevezés első írásos említése a 10. században található, de valószínűleg már korábban is használatban volt a dánok által lakott területekre. Az elnevezés hosszú történelmi fejlődés eredménye, és tükrözi a dán nép identitását és területi meghatározottságát.

2. A dán nyelv fonológiai, grammatikai és szókincs szempontjából a norvég és a svéd nyelvek között helyezkedik el, de összességében elmondható, hogy:

Írásban: A dán nyelv írásban jobban hasonlít a norvégra, különösen a bokmål változatra. Mindkét nyelv nagyjából ugyanazokat az írásjeleket és helyesírási szabályokat követi, és sok közös szót használnak. Az írott szövegek szókincse és szerkezete miatt a dán és a norvég nyelvű írások könnyebben érthetők egymás számára.

Kiejtésben: Fonológiailag a dán nyelv jobban eltér mind a norvég, mind a svéd nyelvtől, de a norvég kiejtés valamivel közelebb áll hozzá, mint a svéd. A dán kiejtés sajátos hangzói és hanglejtése miatt nehezebben érthető a norvég és a svéd beszélők számára, de a norvégok általában könnyebben megértik a dán nyelvet, mint a svédek.

Szókincsben: Mindhárom nyelv, a dán, a norvég és a svéd, nagy mértékben hasonlít egymásra szókincs tekintetében, mivel mindhárom észak-germán nyelv, és közös történelmi gyökereik vannak. Azonban a norvég és a dán szókincs közötti hasonlóságok talán valamivel gyakoribbak.

Összegzés: A dán nyelv inkább a norvég nyelvre hasonlít írásban és részben kiejtésben, különösen a norvég bokmål változatra. Az írásbeli hasonlóságok erősebbek, míg a kiejtési és fonológiai hasonlóságok kevésbé nyilvánvalóak, de még mindig közelebb állnak a norvég nyelvhez, mint a svédhez.

További beszámolók

Az egyszerűség kedvéért egy hosszú sétával vágtunk neki ismét Christiania felé, végighaladva Európa egyik leghosszabb sétálóutcáján, a mintegy két kilométeres Strøgeten. A program a szokásos menetrend szerint alakult: beülni egy kocsmába, jól érezni magunkat, és aztán hagyni, hogy a dolgok maguktól alakuljanak. A választott helyen dánok helyett főként vietnamiak és nepáliak töltötték meg a teret, a csaposon kívül helyi arcot nem nagyon láttunk. A hangulat még egy baráti ölelkezésre is alkalmat adott egy nepáli sráccal, akinek szülőfalujában évekkel ezelőtt megfordultam.

Ezúttal a hajléktalanszálló helyett egy hippi közösségnél sikerült megszállnunk a belvárosban. Reggel, ahogy az utcákon újra körbenéztem, ismét elámultam azon, milyen természetesen simulnak össze Koppenhága utcáin a klasszicista épületek és az ízlésesen megtervezett modern alkotások. A város atmoszférája így még különlegesebb, egyszerre időtlen és folyamatosan megújuló.

---

Sønderborg városába érkezve azonnal feltűnt a mindenütt jelenlévő zöldellő természet, a harmonikus, szinte egyforma házsorok látványa és a mély csend, ami körülöleli a települést. Itt nincsenek kerítések, a helyiek barátságosan köszöntik az érkezőket, és a tenger sós illata frissességgel tölti meg a levegőt. Mindenütt makulátlan tisztaság, rendezett környezet, biztonság és békesség fogad. Az egész város olyan, mintha egy idilli álomkép elevenedne meg – természetközeli, emberléptékű és őszintén barátságos.

---

Dánia – a világ egyik legboldogabb országa, ahol az ember az első pillanattól kezdve különleges légkörbe csöppen. Az utcákon sétálva, biciklizve vagy akár autóval közlekedve mindenki rád mosolyog, és az, hogy te visszamosolyogsz rájuk, szinte észrevétlenül jobb kedvre derít. Az itt élők nem rohannak sehová, mindenki nyugodt, kiegyensúlyozott és vidám. A stressz helyett a hétköznapi kedvesség és figyelmesség határozza meg az emberek viselkedését.
A közterületeken is érezni a békés atmoszférát: minden rendezett, tiszta, és az emberek egymásra is jobban odafigyelnek. Még a legforgalmasabb városrészek is nyugodt ritmusban élnek, a kávézók teraszain pedig mosolygó beszélgetések és nevetések hallatszanak. Itt valóban könnyű elhinni, hogy a boldogság nem elérhetetlen, hanem a mindennapok természetes része.

---

Mi főként a Jylland-félszigeten töltöttünk el több időt. Az ódon városkák macskaköves utcáin sétálva az első, ami szembeötlött, az a mindenütt burjánzó virágözön. Szinte minden sarok, minden ház előtti kis terület tele van gondosan ápolt, színpompás növényekkel. A járdákat eleve úgy alakították ki, hogy a kövek között helyet hagyjanak a rózsáknak, bokroknak, virágágyásoknak. Az épületek pedig sokszor meglepően élénk színekben pompáznak, ami még barátságosabbá teszi a városképet.

A házak kapui többnyire tárva-nyitva állnak, és az udvarokban is rendezett virágágyások, vagy a fal tövében magasodó mályvák teremtik meg az otthonos hangulatot. Több helyen láttunk padokon üldögélő, beszélgető embereket, akik láthatóan sehová sem sietnek. Még a nagyobb városokban – mint Sønderborg vagy Aarhus – is feltűnően sok virág díszíti az utcákat és tereket. A kisebb és nagyobb jyllandi városok között a legfőbb különbség, hogy a kisvárosok óvárosi részei szinte teljes egészében régi, történelmi épületekből állnak, míg a nagyobb településeken modern és régi házak keverednek, de az összhatás így is barátságos és élhető. Mint Hollandiában, itt sem szokás függönnyel eltakarni az ablakokat – helyette színes virágok, porcelánok vagy más dísztárgyak sorakoznak a párkányokon, még meghittebbé téve az utcák látképét.

Fotóegyveleg

Faaborg-ban - l.t. fotója

Andersen nyomában Odensében - l.t. fotója

Sønderborg - marokban a hal - b.d. fotója

Vissza az elejére

Kommentek