Látnivalók

Az Atlanti-óceán északi részén fekvő Feröer-szigetek Dániához tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. A Feröer-szigetek 1126 kilométerre van Dániától, mégpedig északnyugati irányban. Skócia északi partjaihoz jóval közelebb fekszik. Skóciától északnyugatra fekszik a szigetcsoport, félúton Norvégia és Izland között.

18 vulkanikus szigetből áll, 872 négyzetkilométeres területen. 55,577 lakója van (2024). A legjelentősebb három sziget: Streamy, Eysturoy és Vágar. Bármelyik szigeten vagyunk, soha nem lehetünk az óceánparttól 5 kilométernél messzebb.
Ideális időzítés a Feröer-szigetek meglátogatására: májustól július végéig. Az Északi-sarkhoz közelségéhez képest azért nincs is olyan hideg klíma. Télen az átlagos hőmérséklet 3 fok, nyáron 11-12 fok.
Helyi nyelven a szigetcsoport neve: Føroyar (helyi kiejtésben valahogy így: ferijer). Angolul: Faeroe Islands (fero ájlendsz)

n.e. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Gásadalur falu, ami nem véletlenül az egyik turisztikai jelképe a szigetcsoportnak
Vágar szigeten a Sørvágsvatn-tó elképesztő elhelyezkedése
A faházak élénk, vidám színei - imádni való
A főváros, régi negyede, a Tinganes
A füves földterületek ragyogó zöld színei
A picike Saksun múzeum egy Streymoy nevű település régi farmházában a mögötte lévő vízeséssel és a felkínált kávéval
A Mulafossur-vízesés nagyon fotógén
Bárhol is vagyunk a Feröer szigeteken, legfeljebb öt kilométerre lehetünk a tengertől és mindenhol érezzük az örökké friss levegőt.

Nem tetszett

A csodás élményekért cserébe meg kell küzdeni a szeles, rideg időjárással
A bálnaöldöklés csúnya gyakorlat náluk (a helyiek szerint egyáltalán nem)
Nagyon kevés a fa
A hotelben a reggeli választékában nem volt hal (igaz 2 csillagos hotel..)
A nap folyamán az időjárás idegesítően szeszélyesen és villámgyorsan változik. A kirándulások tekintetében ez a kiszámíthatatlanság zavaró.
A boltok és éttermek árai azért elég borsosak, de szerintem egy ilyen országban nem is számít másra az ember. Sajnos a kapzsiság ide is elért és emiatt nagyon sok olyan túrahely van, ahol egész egyszerűen felhúztak egy kerítést és kitettek egy táblát, hogy magánterület és fizetni kell a túráért. Ha ez egy jelképes összeg lenne, nem is lenne vele semmi probléma, de itt inkább 200-250 DKK-ról beszélünk túránként, ami átszámolva nagyjából 10.000 Ft. :(2024)

Vélemények

"A friss levegőt szinte harapni lehet. A zöld minden árnyalatát fel tudjuk itt fedezni. Ahogy kontrasztot alkotnak a mélykék színű tengerrel, az a szemnek gyönyörű látvány." forrás

,, Feröer-szigetek minden részletében olyan meglepetéseket tartogat, amelyek a gyakorlott utazót is könnyen zavarba hozhatják. Képzeljenek el egy országot, ahol több birka él, mint ember; ahol egy óra alatt nyakunkba kaphatjuk a négy évszakot; ahol fák nem nőnek; az óceán felett ellenben tavak lebegnek; ahol összesen 3 jelzőlámpás keeszteződés és csupán egy amerikai gyorsétterem van; ahol egy-egy fontosabb focimeccsen az ország 15 százaléka kint van a stadionban.

Aki egyszer Feröerre téved, azt örökre rabul ejti a táj, de kevesen tévednek erre. Míg Izlandra lassan kitehetik a megtelt táblát, hiszen minden hűvös egzotikumra vágyó turista a gejzírek országába látogat, a hasonlóan varázslatos Feröeren a turisták mindig különleges látványnak számítanak. Nem árt azonban ha siet, hiszen úgy tűnik, a szigetek lassan kezdenek kibontakozni az ismeretlenség ködéből." (Benedek)

n.e. fotója

,, Az nem kétséges, hogy ez a csöpp kis terület nem szokott a turisták eszébe jutni, amikor megnyitják a googlemaps-et ihletért. Lehet ennek oka, hogy nem is tudnak a létezéséről, hogy nem túl feltűnő a térképen, hogy az északi irányba amúgy is kevesebben utaznak, mint délre (hiszen logikusan nem arra indul el, aki a homokos tengerparton szeretné elfelejteni a hétköznapokat) , és a hírekben sincs gyakran róla szó. Ha mindehhez hozzávesszük a nehézkes megközelítését és a tomboló viharokat, akkor már meg is határoztuk a célközönségét:
Egy extrém vidék az extrém után vágyakozókat vonzza.

Kereshetik akár a sportolási lehetőségeket, a zord vidék természeti kincseit, vagy az elképesztő formákat, jelenségeket produkáló tájat, Feröer-szigetek mindegyikre tökéletes.

Sokszor ütközhetünk bele a neten fotókba, amik bolygónk hihetetlen tájaira csodálkoztatnak rá. A szigetek kis területén belül annyi epic hely van, hogy hamar a fotósok paradicsomává vált, akik talán már minden négyzetméterére rávakuztak legalább egyszer. " forrás

,, Kifejezetten nem turista vidék, leginkább az változékony,zordabb időjárás miatt,és nyilván nem túl kedvező árakkal szembesül az ember, de - valamit valamiért alapon - csak ajánlani tudom ezt a helyet mindenkinek !

Landolás után ajánlott helyi SIM kártyát venni a reptéren,máshol nem kap az ember.Wifi is van a legtöbb helyen.1 hetet sikerült itt tölteni.

Koppenhágán keresztül jöttünk.Autóbérlés erősen ajánlott.Itt igazán szabadság érzést tud adni,másrészt ha campingezést tervez az ember és esik az eső és vihar van aludni is lehet az autóban 😀 Mi 1100 km jöttünk mentünk,8 szigeten voltunk,kompoztunk,alagutakon,hidakon àt.Jó időt fogtunk ki a legtöbb helyen,1 teljes napos eső és viharos kevés esővel is kijutott,de akkor is úton voltunk 😀

Helyi élet számunkra furcsa volt,kevés üzlet,szolgáltatás szinte nincs,üres utcákon alig van ember.Végére bebizonyosodott tényleg több juh él szigeteken mint ember,ezért is hívják a juhok szigetének. Mivel még éjfél után is világos van így sokáig lehetett túrázni,kihasználtuk minden percét az életnek.Rengeteg madárfaj él a szigeteken,és igen sikerült Puffinokat is látni 😀

Sajnos halpiacot nem találtunk így maradt a Fish&Chips élmény.Ínyenceknek nem túl kedvező a hely,helyi nagyobb boltokban tud az ember vásárolni és abból csipegetni 😀szálláson,campingben ”főzni” vagy a nagyobb kompokon csirkét/szendvicseket enni.

Alkoholt benzinkutakon tudtam venni,kóstolni,de a fővárosban van kocsma,csapolt sör is 😀Kártyával mindenhol lehet fizetni.

Helyiek mosolyognak,köszönnek,kevés a turista.Mi “spontánra” terveztünk mindent,de mindig volt hol aludni,éhen sem maradtunk,eltévedni sem tudtunk hiszen víz vett mindig körül 😄

Jó érzésekkel távoztunk hiszen láttuk a világ ezen részét is😀 (k.b., 2022)

Annak, hogy szezonon kívül jön az ember vannak előnyei és hátrányai a nappali órák számát leszámítva. Az előnyei, hogy ilyenkor nagy eséllyel láthatsz északi fényt, és az egész sziget a tied, kb sehol se kérnek belépőt. A szállások jóval olcsóbbak és nincsenek turisták kb sehol se.

A hátrányai viszont, hogy sokkal hidegebb van és a hideg a legkevesebb, ilyenkor a túrázás szinte képtelenség, ami abból a szempontból is rossz, hogy sok gyönyörű panoráma túraútvonal végigjárása mentén csodálható meg. Ezenkívül kevés a kompjárat és puffinokat se látni ilyenkor!

Mindenki döntse el milyen szempontok szerint menne, viszont nyilván a többség a nyarat válassza! 🙂

Szerintem egy iszonyatosan különleges élmény, mi nyári időszakra is be fogunk nevezni, mert abszolút szerelem lett, soha ilyen csodálatos tiszta természet még nem vett körül sehol. Mondanom se kell a feröeriek nagyon vigyáznak mindenre, eldobott flakonnal vagy csokipapírral itt nem találkozol, és minden nyilvános wc olyan tiszta volt, hogy enni lehetett volna a földről. Viszont lehet érezni, hogy elszigetelt helyről van szó, megmaradt sok olyan szokás, amiről nem hajlandóak lemondani. Sajnos mi az északi fényről lecsúsztunk, de így is feledhetetlen élmény volt! forrás

Rengeteg fantasztikus helyet -és báránykákat - láttunk, jókat túráztunk és kocsikáztunk. Szerintem 5 napba rengeteg program belefér a Feröeren és habár nekünk is volt pár dolog, amit kihagytuk az idő hiánya és a kompmenetrend miatt, ki merem jelenteni, hogy nem maradt bennünk hiányérzet. (2024)

Időjárás

Annyira szeszélyes a klíma, hogy a helyiek azt szokták mondani: Ha nem tetszik éppen az időjárás, várj még 5 percet.

,, Feröeren képtelenség megmondani, hogy milyen idő következik. Egy néhány órás nyári gyalogtúra alatt az érzékeny bőrűek arca úgy éghet hólyagosra, hogy közben négyszer áznak bőrig, szerényebb köd is rájuk telepedik, és a tombolószélviharral is meg kell küzdeni. A havat csak az évszak miatt úszhatják meg. A helyieknek azonban ezzel sincs sok bajuk. Feröeren nincs rossz időjárás - mondják és belebújnak az űrtechnológiát megszégyenítően ellenálló pulóverükbe. (Benedek)

Mi az év kevésbé látogatott időszakában, télen jártunk a Feröer-szigeteken. Érdemes előre számolni azzal, hogy ilyenkor mindössze hat órán át van világos, míg nyáron ez épp fordítva működik: csak hat óra sötétségre kell számítani, és akár tizennyolc órán át élvezhető a nappali fény. Nem véletlen, hogy a főszezon nyárra esik – ilyenkor nemcsak a legtöbb látogató érkezik, de az árak is ennek megfelelően magasabbak.
Az időjárás... nos, azt talán egyetlen mondattal lehet leginkább összefoglalni: pillanatok alatt képes átváltani viharos szélből halvány napsütésre, majd újra szakadó esőre – mindezt akár öt percen belül. Az eső gyakorlatilag állandó vendég, és ha fúj a szél, akkor azt olyan erővel teszi, hogy érdemes komolyan vigyázni az autó ajtajával kiszálláskor – nem vicc, tényleg kiszakíthatja. Hegyi ösvényeken ilyenkor nem túl tanácsos gyalogolni, a szél néha szinte letép az útról. Soha máshol nem tapasztaltam még ilyen nyers, elemi erejű természeti jelenségeket. Volt olyan nap, hogy az egyik szigeten tavaszi napsütés fogadott, a szomszédoson viszont hóvihar tombolt.

A hőmérséklet egész ott-tartózkodásunk alatt 0 és 9 Celsius-fok között mozgott – se alatta, se fölötte nem járt, de a hőérzetet sokszor inkább a szél és a nedvesség határozta meg, mint a számok.

Mikor utazzunk a Feröer-szigetekre?
TAVASZ (Március - Május)
A tavasz hűvös, de fokozatosan melegedni kezd, a hőmérséklet 3-10°C között mozog. A természet lassan ébred, a szigetek zöldellni kezdenek, de kevesebb a turista. Madármegfigyelés: A madarak, köztük a lundák, ekkor kezdenek visszatérni a szigetekre
NYÁR (Június - Augusztus)
A legkellemesebb időszak, a hőmérséklet 15-20°C között alakul, és a napos órák száma is magasabb. A szigetek ilyenkor a legszebbek a zöldellő hegyek, a vízesések, és a fjordok. kulturális események, fesztiválok és szabadtéri programok időszaka. A madárvilág ekkor a leggazdagabb.
ŐSZ (Szeptember - November)
Az ősz hűvösebb és csapadékosabb, de a táj színei még mindig élénkek. Kevesebb a turista, így csendesebb, intimebb élményben lehet részümk. A fotósok számára különösen izgalmas a színes tájak megörökítése. Az ősz a drámai időjárásáról híres, gyakoriak a viharok és ködök, amelyek különleges hangulatot kölcsönöznek a szigeteknek.
TÉL (December - Február)
Időjárás: A tél hideg és szeles, a hőmérséklet 0-5°C között mozog, gyakoriak a viharok és a havazás. Sarki fény: A sötét, hosszú éjszakák ideálisak a sarki fény megfigyelésére, bár ez nem garantált, A turisták száma minimális, így a szigetek igazi, érintetlen szépségében gyönyörködhetünk.

Odajutás

Koppenhágából és Londonból mennek repülőjáratok oda. Meglepő módon Barcelona és Torshavn között is közlekedik járat.

Budapestről repülhetünk Kpppenhágába vagy Billundba (Ryanair), mert mindkét dán városból közlekedik az Atlantic Airways Torhavn-ba.

Egész jó áron sikerült 2 return repjegyet találni. Az egyik a Ryanair-el Budapest-Koppenhága, a másik pedig az Atlantic Airways-el Koppenhága – Vágar. Mind a két út egy irányban 2-2 óra. A fapados jegy egész filléres volt, viszont az Atlantic nem fapados társaság, így az húzósabb, de összesen így is az átlag ár alatt volt bőven azaz 135 ezer ft. Ide nagyon olcsóbban lehetetlenség kijutni, nem sok helyről indul repülő a Feröer-szigetekre. (2022) forrás

Atlantic Airways - n.e. fotója

A SAS is indít járatokat Feröerre.

Szállás

A Feröer-szigetekre látogatók számára a szállásválasztás néhány speciális szempontot igényel, amelyek kifejezetten erre az észak-atlanti szigetcsoportra jellemzőek. A távoli elhelyezkedés és a szigetek közötti közlekedési sajátosságok miatt érdemes stratégiai megközelítést alkalmazni a foglalás során.

Elsődleges szempont a szállás elhelyezkedése a látni kívánt látnivalókhoz képest. A Feröer-szigetek 18 fő szigetből áll, amelyek között a közlekedés időigényes lehet, különösen rossz időjárási körülmények között. Érdemes "bázisokat" létrehozni a túrázás szempontjából logikus helyeken, például néhány éjszakát Tórshavnban, a fővárosban tölteni, majd átköltözni északabbra Klaksvíkba vagy a nyugati szigetek valamelyikére. A szállások előzetes lefoglalása különösen fontos, mivel a limitált kapacitás miatt főként a nyári csúcsszezonban gyorsan betelnek.

A szigetcsoport időjárása rendkívül változékony, akár egyetlen nap alatt is, ezért olyan szállást érdemes választani, amely megfelelő menedéket nyújt a szélsőséges időjárási körülmények ellen. A legjobb szállások jól szigeteltek, szélvédettek, és rendelkeznek szárítási lehetőséggel a nedves túrafelszerelés számára. Különösen hasznos lehet, ha a szálláshelyen van mosó- és szárítógép, hiszen a gyakori eső és pára miatt a ruhák nehezen száradnak maguktól.

A Feröer-szigeteken a vendéglátóhelyek száma korlátozott, és általában korán zárnak, ezért célszerű olyan szállást választani, amely konyhával felszerelt. A helyi élelmiszerárak magasak, és a távolabbi szigeteken esetleg nem is találsz éttermet, így a saját főzési lehetőség nemcsak kényelmet, de jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. A szupermarketek választéka a kisebb településeken korlátozott lehet, érdemes előre tájékozódni a nyitvatartási időkről is.

Az internet és telefonos elérhetőség a túrázás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú. Válassz olyan szállást, ahol megbízható wifi-kapcsolat áll rendelkezésre, hogy ellenőrizhesd az időjárás-előrejelzéseket és a közlekedési információkat. A szigeteken helyenként gyenge lehet a mobilhálózat lefedettsége, különösen a távoli fjordokban és hegyvidéki területeken.

Érdemes figyelembe venni a helyi közlekedési lehetőségeket is a szállásválasztásnál. A Feröer-szigeteken viszonylag jó a tömegközlekedési hálózat, buszok és kompok kötik össze a fontosabb településeket, de a járatok ritkák lehetnek, különösen hétvégén és az esti órákban. Ha nem bérelsz autót, akkor olyan szállást válassz, amely közel van a buszmegállókhoz vagy kompkikötőkhöz.

A hagyományos feröeri vendégszeretet megtapasztalása érdekében érdemes megfontolni a helyi családoknál való szállást is. Számos feröeri család kínál "heimablídni" szolgáltatást, ami lényegében otthoni étkezést jelent helyi specialitásokkal, gyakran szállással egybekötve. Ez nemcsak autentikus kulturális élményt nyújt, hanem lehetőséget ad a helyiekkel való találkozásra és a mindennapi életük megismerésére.

Szállást az airbnb-n foglaltunk, csak úgy, mint a legtöbb utazásunk során. Ami az árakat illeti a Feröer-szigetek nem olcsó hely, de szerintem airbnb-t nagyon korrekt áron lehet találni. (2024)

Közlekedés

A nemzetközi repülőtérről 40 perces buszozással lehet eljutni a fővárosba, Torshavn-ba.
150-200 UDS-ért korlátlan alkalommal lehet használni a szigetcsoport szinte valamennyi buszjáratot és a szigetek közötti tömegközlekedési hajókat.
Az egész szigetcsoporton összesen 3 közlekedési lámpa működik. Mindhárom a fővárosban és egymáshoz eléggé közel.

,, Bár kerítések jelölik ki a birkák területeit, a leleményes álllatok könnyen átrágják magukat az akadályon. Így a a forgalmas országutakon is felbukkanhatnak. Nem árt tehát óvatosan vezetni. Ezt mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Egy sziklába vájt egysávos úton haladtunk éppen, balunkon az égbe szökő hegycsúcs, jobbra a szakadék és az óceán hivogató ölelése, amikor elénk pattant egy anyajuh a báránykáival. Nem zavartatták magukat, elsöbbségük biztos tudatában kivárták, amíg szinte a víz fölé hajolva kikerültük őket." (Benedek)

Mi találtunk egy kiváló szállást, amely tartalmazta az autóhasználatot is, így külön nem kellett autóbérléssel foglalkoznunk. Ráadásul a kapcsolattartónk egy nagyon segítőkész magyar lány volt, aki mindenben segített nekünk. Öt éjszaka autóval együtt körülbelül 230 ezer forintba került két főre, ami szerintem nagyon korrekt ár volt. A Feröer-szigeteken a szigetek közötti közlekedést alagutak segítik, amelyek közül három tenger alatti alagút fizetős. Egy útra, egy irányba nagyjából 4000 forintot kell fizetni. Nekünk azonban szerencsénk volt, mert a szállás árának része volt az alagútdíj is, így két alagutat díjmentesen használhattunk.

Lent egy kis kikötő - n.e. fotója

o. j. fotója

Étkezés

McDonald's nincs a szigeteken, de van Burger King a fővárosban.

A Feröer-szigetek ételei az északi térség sajátosságait tükrözik, és a helyi alapanyagokat használják fel. Az ételek általában egyszerűek, de ízletesek és táplálóak. Az alábbiakban néhány olyan helyi étel található, amelyet érdemes megkóstolni a Feröer-szigeteken:

Ræstur fiskur: Ez egy hagyományosan sózott és szárított hal, amelyet a szabadban fermentálnak. Ez az étel egyik jellegzetessége a szigeteken, és általában kenyérrel vagy krumplipürével fogyasztják.

Grind og spik: Ez a húsétel a helyi ököl- és bálnahúsból készül. A húst többnyire füstölik vagy sütik, majd szeletelve szolgálják fel.

d.m.

Skerpikjøt: Ez egy szárazpörkölt, ami általában bárányból készül. A hús szárítás előtt sózva van, és száraz kőzetek alatt szárítják.

Borðstabel: Ez egy hagyományos egytálétel, amelyet bárányból vagy bálnahúsból készítenek. Az étel fő összetevője a krumpli és a répa, amelyeket hússal és hagymával főznek.

Grønseðli: Ez egy helyi leves, amelynek fő összetevője az árpagyöngy. Az étel általában zöldséggel és hússal főzve kerül tálalásra.

Puffin: Ez a szigeteken fellelhető madár, amelyet általában grillezve vagy sütve szolgálnak fel.

Fiskisúpa: Ez a halleves általában halból, zöldségekből és tejtermékekből készül. Az étel általában szezonális halból, például tőkehalból vagy lazacból készül.

s. e. fotója

Kleinur: Ez a helyi édesség egyfajta fánk, amelyet cukorral és fahéjjal ízesítenek. Általában kávé vagy teával fogyasztják.

"A mai napig sokan élnek állattartásból és készítenek finomabbnál finomabb húsételeket. Kedvelik az egészséges konyhát, hasznosítják a halakat, kagylókat, valamint a réteken termesztenek burgonyát és fehérrépát, mely olyan lédús, mint a körte. Ezenkívül a legnívósabb éttermek felszolgálják a norvég homárt, melyet az egész világon annyira keresnek. (2016)" forrás

Enni és bulizni plusz pénzt költeni minden bizonnyal nem itt fog az utazó. Mi az éttermezést meg sem próbáltuk… Izland árak… a boltokban viszont egész elfogadható árakkal találkoztunk, így maradt a mirelit pizza es a roston sült lazac rizzsel! Ez nyilván nem a gasztronómiáról fog szólni! 🙂 (2022) forrás

Egyéb hasznos információk

Saját valutájuk van: a feröeri korona, ami pontosan azonos értékű a dán koronával.

Az 1 feröeri korona (amely technikailag megegyezik a dán koronával, mivel Feröer nemzeti valutája csak helyi használatra érvényes) jelenleg kb. 52–54 magyar forintot ér, attól függően, hogy készpénzes vagy kártyás tranzakcióról van szó, illetve milyen árfolyamot alkalmaz a pénzváltó vagy a bank.

Megjegyzés: Feröeren nem mindenhol fogadják el a dán papírpénzt (bár hivatalosan érvényes), viszont a bankkártyás fizetés szinte mindenhol elérhető, így készpénzváltásra ritkán van szükség.

Olyan jó a Faröer-szigeteken a közbiztonság, hogy egyetlen börtönt sem tartanak fent. A börtönre ítélteket dán börtönökbe szállítják át.

-------------------------------
- Mindenképp szerezzetek be egy jó túracipőt (ami lehetőleg vízálló), vízálló és szélálló kabátot/esőkabátot, napszemüveget, sapkát és ezek minden nap legyenek veletek, mert az idő 10 percen belül is meg tud változni 3x.
- A túrázáshoz javaslom az “AllTrails” nevű appot, ami ugyan fizetős, de van egy 7 napos ingyenes próbaidőszak, így ha csak egy hétre mentek, akkor azt le is fedi. Az appban szinte az összes túraútvonal megtalálható pontos adatokkal, mint szintkülönbség, táv, időtartam…stb.

Tórshavn

(helyi kiejtése: tósám)

13 200-an lakják.

Tórshavn a Feröer-szigetek fővárosa és legnagyobb városa. Az Atlanti-óceán közepén, az északi szigeteken található, és az egyik legkisebb főváros a világon. Az alábbiakban néhány tulajdonsága és jellegzetességei a városnak:

A város egy csodálatos környezetben helyezkedik el, a tenger és a hegyek között. A város maga kis és békés, így ideális hely a pihenésre és a feltöltődésre.

Tórshavn régi és új részekből áll, és bővelkedik számos látványosságban. A régi városrészben, Tinganes-nél, a középkori kikötő és a Faroe-szigetek történelmének fontos helyszíne található.

A városban több múzeum is található, például a Faroe-szigetek Múzeuma, amely bemutatja a szigetek történelmét, kultúráját és természeti kincseit. Emellett a városban számos művészeti galéria, színház és koncertterem is található.

Tórshavn számos étteremmel rendelkezik, ahol a látogatók megkóstolhatják a helyi specialitásokat, mint például a halételeket és a szigeti bárányt. Az éttermek általában drágábbak, mint a szigeteken található más helyeken.

Tórshavn központi helyen található, és a városból könnyen elérhetőek a szigetek legfontosabb látnivalói, mint például a Vestmanna madár sziklák és a Saksun falu.

Tórshavnban számos szálláslehetőség áll rendelkezésre, beleértve a luxus szállodákat, az apartmanokat és a vendégházakat.

k. a. fotója

Vestmanna madaras sziklák

A Vestmanna madár sziklák a Feröer-szigetek egyik legismertebb turisztikai látványossága. A sziklák az északi partvidékhez közel, a Vestmanna kisváros mellett találhatók.

A Vestmanna madár sziklák lenyűgöző látványt nyújtanak a tengerre nyíló hatalmas sziklafalakról, ahol számos tengeri madárfaj költ. A sziklafalakat hajóval lehet megközelíteni, és a hajók általában a költési időszakban, májustól júliusig közlekednek.

A hajókirándulás során a látogatók számos tengeri madárfajjal találkozhatnak, többek között a sziklalakókkal, a sirályokkal, a kormoránokkal és a tengeri sasokkal. A sziklafalak közötti kanyonokban és barlangokban a látogatók szintén megfigyelhetik az állatokat.

A hajókirándulás a Vestmanna madár sziklákhoz egy kihagyhatatlan élmény, amely lehetővé teszi, hogy közelről lássuk és megismerjük a Feröer-szigetek tengeri élővilágát, valamint a sziklafalakon fészkelő madárfajokat.

Mykines

,, Mykines sziget világítótornya is figyelmet érdemel, viszont ami igazán ide vonzza az embereket, az a hatalmas lundakolónia. A szelíd madarakról testközelből készülhetnek a sztárfotók. Olyan kis bohókásak, ahogy hallal megrakott csőrrel betipegnek az üregeikbe.

s.p. fotója

Számtalan tengeri madár költ szerte a 18 szigeten, és lundát is lehet látni sokfelé (pl. én a már említett Kallur világítótoronynál, a következő pontok közül pedig Gasadalur falunál láttam őket fészkelni). Ez a rengeteg madár rengeteg ornitológus természetfotóst vonz a szigetekre. Nem szokatlan látvány, hogy lehetetlen helyeken várakoznak a méteres teleobjektíveik mögött. Mykines különlegessége a lundák számában és az emberekhez való viszonyulásukban rejlik." forrás

Egyéb látnivalók

Bárhová vetődünk a Feröer-szigeteken, elkerülhetetlenül olyan tájképek tárulnak elénk, melyek túlszárnyalják az utazási irodák digitálisan manipulált reklámfotóit, és valódi képeslapokra kívánkoznak természetes szépségükkel. A számtalan lenyűgöző helyszín közül is kiemelkedik Saksun parányi települése, amely valóságos mesevilágként rejtőzik egy fjord ölelésében. Ez a festői falu egy védett öböl legmélyén húzódik meg, ahol apály idején száraz lábbal sétálhatunk végig a meredek bazaltsziklák között kanyargó homokpadon, egyenesen az Atlanti-óceán habjaival találkozva.
A falut körülölelő hegyoldalak smaragdzöld legelőin évszázadok óta ugyanúgy legelésznek a gyapjas juhok, mintha megállt volna az idő ezen a távoli vidéken. A fekete bazaltból épült, jellegzetes fűtetős házak tökéletes összhangban élnek a természettel, mintha a táj szerves részei lennének. A helyi kis fehér templomhoz vezető ösvényről visszatekintve olyan panoráma tárul elénk, amely egyszerre nyugtatja meg és dobogtatja meg a szívet. Saksun különleges mikroklímájának köszönhetően gyakran borítja ködfátyol a vidéket, ami misztikus, már-már földöntúli hangulatot kölcsönöz az amúgy is lélegzetelállító tájnak.

Földrajz

A szigetek 30 millió évvel ezelőtt formálódtak vulkanikus aktivitás révén.

A Feröer-szigetek kivételes madármegfigyelő helyszín, ahol változatos fajokban gyönyörködhetünk a drámai fjordok és meredek sziklafalak között. Az átgondoltan kiépített túraösvények hálózata lehetővé teszi mind amatőr, mind professzionális madárfigyelők számára, hogy közeli kapcsolatba kerüljenek a helyi és vándorló madárpopulációkkal, legyen szó a tengeri madarak hatalmas kolóniáiról vagy a ritkább szárazföldi fajokról. A nyári hónapokban a természetfotósok valóságos zarándokhelyévé válik a szigetcsoport, amikor a tökéletes fényviszonyok és a madarak fészkelési időszaka egyedülálló képalkotási lehetőségeket biztosít a lenyűgöző táj háttere előtt.
A Feröer-szigetek ikonikus madara kétségtelenül a színpompás csőrű lunda, ez a pufók, pingvinre emlékeztető tengeri madár, amely milliókat vonz a szigetekre minden évben. Látogatásunk során szinte garantált a találkozás ezekkel a karizmatikus madarakkal, különösen Mykines szigetén, ahol a világ egyik legnagyobb lundakolóniája fészkel a meredek sziklafalak védelmében. Bohókás külsejükkel, bumfordi járású, mégis kecsesen repülő alakjukkal a lundák nemcsak ellenállhatatlanul fotogének, de viselkedésük megfigyelése is felejthetetlen élményt nyújt még a madárvilágban kevésbé jártas látogatók számára is.

n.e. fotója

Bár a viking telepesek már több mint egy évezrede megvetették lábukat a Feröer-szigeteken, az igazi uralkodók ezen a zord vidéken továbbra is a juhok, amelyek létszáma napjainkban közel 80 ezerre tehető. A szigetcsoport elnevezése maga is beszédes bizonyítéka a gyapjas állatok dominanciájának: a feröer, illetve a helyi nyelven Føroyar név jelentése egyszerűen „a juhok szigetei". Ez a megnevezés tökéletesen tükrözi azt a mély kapcsolatot, amely évszázadok óta összeköti a helyi lakosságot és a mostoha környezetben is jól boldoguló, szívós állatokat.
A szabadon kóborló juhok mindenütt jelen vannak a szigetvilágban, a meredek, sziklás hegyoldalakon éppúgy, mint a tengerparti legelőkön, és fontos szerepet játszanak a feröeri táj formálásában és fenntartásában. A feröeri gazdaság és kultúra szerves részét képezik ezek az állatok, hiszen nemcsak a húsuk, de különösen a gyapjuk rendkívül értékes a szigetlakók számára, akik évszázadok óta szövik a világhírű feröeri gyapjúpulóvereket és egyéb textíliákat. A juhok oly mértékben meghatározzák a helyi identitást, hogy a feröeri címerben is helyet kaptak, szimbolizálva azt a szoros köteléket, amely a szigetcsoport lakossága és az időtlen idők óta velük élő állatok között kialakult az évszázadok során.

A Feröer-szigetek már önmagukban is rendkívüli geológiai formációkkal kápráztatják el a látogatókat, de Drangarnir sziklakapuja és Tindhólmur hegyes, varázslatos sziluettje még a szigetcsoport egyébként is lenyűgöző tájai között is páratlan látványosságnak számítanak. Ezek a különleges természeti képződmények nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem évről évre kihívást jelentenek a komoly hegymászók számára is, akik próbára teszik képességeiket a sziklás, meredek oldalakon, különösen Tindhólmur öt jellegzetes csúcsán, amelyek mint ősi szörnyek háta emelkednek ki az óceánból.

A legjobb fotók készítéséhez azonban még a kevésbé merész turistáknak is komoly túrát kell vállalniuk, mivel a legkedvezőbb nézőpontok csak hosszabb gyalogtúrával érhetők el. A tökéletes kilátás érdekében a Sørvágur település alatt elterülő félsziget legvégső pontjáig kell eljutni, ahonnan mindkét sziget ideális szögben tárul a fényképezőgép lencséje elé. Bár az időjárás kiszámíthatatlansága és a terep nehézsége próbára teszi az elszántságot, a végeredmény – a két sziget látványa a háborgó óceán hátterével – kárpótol minden erőfeszítésért.

A szigetek megközelítése nemcsak fizikai kihívást jelent, hanem gondos tervezést is igényel, hiszen a tengeri körülmények gyorsan változhatnak, és a sziklaszirtek közelében különösen veszélyes lehet a vízi közlekedés. Sok turista éppen ezért inkább a szárazföldről, hosszú expozíciós idővel készített fényképekkel örökíti meg ezeket a páratlan természeti csodákat, amelyek a feröeri táj talán legjellegzetesebb és legtöbbet fotózott elemei közé tartoznak.

Lundák - n.e. fotója

Birkatürelem - o. j. fotója

Történelem

A távoli észak-atlanti vizeken fekvő Feröer-szigetek történelme éppoly viharos és magával ragadó, mint az őket körülölelő óceán. Az első telepesek valószínűleg ír szerzetesek lehettek, akik a 6. század körül érkeztek, magányra és Istennel való kapcsolatra vágyva a világ e távoli szegletében. A szigetek igazi benépesítése azonban a 9. században kezdődött, amikor a viking hajósok – főként Norvégiából – új otthonra leltek itt, magukkal hozva kultúrájukat, nyelvüket és hitvilágukat.
1035-ben a szigetcsoport hivatalosan is Norvégia fennhatósága alá került, majd később, amikor Norvégia és Dánia egyesült, a dán korona részévé vált. A középkor évszázadai alatt a feröeri emberek elszigetelten éltek, halászatból, bálnavadászatból és juhtenyésztésből tartva fenn magukat a mostoha éghajlati viszonyok között. A reformáció idején, a 16. században a lutheránus vallás gyorsan elterjedt a szigeteken, felváltva a katolikus hitet, miközben a régi pogány hagyományok nyomai is fennmaradtak a helyi folklórban.
A 17-18. század a kalóztámadások, járványok és éhínségek időszaka volt, amely próbára tette a szigetlakók túlélési képességét. Az 1800-as évek nemzeti ébredést hoztak: Feröer kulturális identitása megerősödött, különösen V. C. Hammershaimb lelkész munkásságának köszönhetően, aki megalkotta a modern feröeri nyelv írott formáját. A II. világháború fordulópontot jelentett, amikor a szigetek brit megszállás alá kerültek, miközben Dánia német megszállás alatt állt, ami új kapcsolatokat és viszonylagos függetlenséget hozott.
1948-ban Feröer széles körű autonómiát kapott a dán koronától, saját parlamenttel (Løgting) és kormányzattal. Az 1970-es évektől kezdve a halászati szektor modernizációja és az olajkutatás fokozta a gazdasági függetlenséget, miközben a szigetlakók továbbra is őrzik egyedülálló kultúrájukat és hagyományaikat.

Manapság

A fő iparáguk a halászat. Az exoirt 97 százaléka ebből származik. A második legfontosabb gazdasági ág: a turizmus.

Hiába tartanak egyre többen erkölcsi vitát a feröeri bálnavadászat körül, a Feröer-szigeteken továbbra is nagy hagyománya van a pilótabálnák vadászatának. Az ételek döntő többsége importált az országba, így különösen nagyra értékelik a bálnahúst és -zsírt, amely a helyi közösség számára nemcsak táplálékot jelent, hanem a kultúra részét is képezi. Ahogyan azt egy feröeri bálnavadász fogalmazza: „Ha megengeded magadnak a csirkeevést, de elítéled a bálnát, akkor álszent vagy.”
A helyzet azonban bonyolultabb, mint valaha. A tengeri környezetszennyezés következtében a bálnákban felhalmozódott mérgező anyagok, például higany, egyre nagyobb kockázatot jelentenek az emberek egészségére. A Feröer-szigetek vezetői már nemcsak hogy javasolják, hanem egyre inkább elmondják a lakosságnak, hogy kerülniük kellene a bálnahús fogyasztását. Kutatások szerint a szennyezett bálnahús rendszeres fogyasztása fokozza a Parkinson-kór, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a kognitív képességek romlásának kockázatát.

Ennek ellenére nem vezettek be törvényi tilalmat a bálnahús fogyasztására, csupán ajánlást tettek a helyi hatóságok. Az emberek továbbra is szabadon dönthetnek, hogy esznek-e bálnát, és sokan továbbra is kétségbe vonják a tudományos bizonyítékokat, sőt, gyakran úgy vélik, hogy az egész ügyet az állatvédő lobbi próbálja felnagyítani.

A Feröer-szigetek EU-nagykövete egyértelműen kijelentette, hogy a helyi kultúra megőrzése fontos, és szerinte nem a feröerieknek kellene változtatniuk az étkezési szokásaikon, hanem inkább a tengereket kellene megtisztítani a szennyeződésektől. „Ha a bálnahús mérgezővé vált, az nem a mi hibánk” – mondja, hozzáfűzve, hogy a feröerieknek joguk van ahhoz, hogy azt egyenek, amit akarnak.

Gazdaságának alapja a halászat/halfeldolgozás, juhtenyésztés/gyapjúfeldolgozás. A sziget éghajlata óceáni, emiatt pedig rendkívül csapadékos és változékony. A szigeteken nincsenek erdők vagy fák, az aljnövényzet tundra jellegű mohákból, zuzmókból és fűfélékből áll. Ezen kívül ami számomra is egy nagyon érdekes információ volt, hogy nincs olyan hely a szigeten, ahol 5 km-nél messzebb lenne a tenger. (2024)

n.e.fotója

A Feröer-szigetek, a természet csodálatos tájainak és nyugodt életstílusának földi paradicsomaként tűnhetnek a turisták számára, de a helyi közösség számára egyre komolyabb problémákat rejtenek. A legnagyobb kihívás az elvándorlás, amely már hosszú évek óta érezteti hatását. A fiatalok a természeti szépségek ellenére nem ragaszkodnak a szigetekhez; sokan középiskolai és egyetemi tanulmányaik miatt Dániába költöznek, és diplomájuk megszerzése után már nem térnek vissza.

Bár a feröeri vezetés egyre inkább a függetlenedés gondolatát tűzi ki célul, a szigetországot folyamatosan sújtja a népesség elöregedése. A fiatalok elvándorlásával párhuzamosan a munkaerőpiac egyre szűkül, és a hagyományos iparágak mellett a technológiai szektor fejlődésére irányuló erőfeszítések is komoly akadályokba ütköznek. Hiába próbálnak helyi kormányok innovatív módon fejleszteni új iparágakat, nem találják a megfelelő munkaerőt, hogy fenntartsák a gazdaság növekedését és a modernizációt.

Klaksvik - s.p. fotója

Birkákat raknak a platóra - o. j. fotója

Helyiekről

Dánul és a helyi faröer nyelven beszélnek. A faröeri nyelv a hivatalos nyelv. Hasonlít az izlandi nyelvre. A szigetcsoport lakói lutheránus vallásúak. A szigetcsoport lakói meglepően sokféle eredetűek, kb. 77 népből valók. A fiatalok mind beszélnek angolul.

A Feröer-szigetek lakói, a feröeriek, különleges és összetartó közösséget alkotnak, amely évszázadok alatt alkalmazkodott a szigetcsoport zord időjárási viszonyaihoz és elszigeteltségéhez. Ez a mindössze 54.000 fős népesség számos olyan kulturális sajátossággal rendelkezik, amely megkülönbözteti őket más északi népektől.

A feröeriek rendkívül büszkék egyedi nyelvükre, a feröerire, amely az északi germán nyelvek családjába tartozik, és a legközelebbi rokona az izlandinak. A nyelv megőrzése a nemzeti identitás egyik alapköve, annak ellenére, hogy a legtöbb lakos dánul és angolul is beszél. A feröeri irodalom és költészet gazdag hagyománya egészen a középkori sagákig nyúlik vissza.

A zene és tánc kiemelkedő szerepet játszik a feröeri kultúrában. A hagyományos feröeri körtánc, a "ring dance" során a résztvevők kézen fogva, kört alkotva lépdelnek, miközben ősi balladákat énekelnek, melyek gyakran több száz versszakból állnak és a viking korszakról mesélnek. Ezeket a balladákat szájhagyomány útján őrizték meg, és a mai napig fontos részét képezik a közösségi összejöveteleknek.

A feröeri konyha a helyi alapanyagok kreatív felhasználásán alapul. A szárított és fermentált bárány ("skerpikjøt") és hal, különösen a tőkehal, alapvető fontosságú. A "ræst kjøt" (félig szárított bárány) és a "grind og spik" (bálnahús és szalonna) olyan tradicionális ételek, amelyek az évszázados konzerválási technikákból erednek. A grindadráp, a hagyományos bálnavadászat, megosztó téma nemzetközileg, de a helyiek számára a kulturális örökség fontos része és fehérjeforrás.

A feröeriek öltözködésében megtalálhatók a hagyományos népviseletek, amelyeket ma már főként ünnepekkor és különleges alkalmakkor viselnek. A kézzel kötött feröeri gyapjúpulóverek jellegzetes mintázatukkal világhírűek, és ma már divatos öltözéknek számítanak nemzetközileg is. A hagyományos kézműves technikák, különösen a gyapjúfeldolgozás és a kötés, ma is élnek és fontos szerepet játszanak a gazdaságban.

A szigetlakók erős közösségi kötelékei a túlélés zálogát jelentették a történelem során. Jellemző a magas fokú társadalmi bizalom, az alacsony bűnözési ráta és a kölcsönös segítségnyújtás kultúrája. A házak ajtaját gyakran nem zárják, és az utcán hagyott autókban is benne maradnak a kulcsok. Az emberek kapcsolata közvetlenebb, barátságosabb, mint más északi társadalmakban.

A feröeriek szoros kapcsolatban élnek a természettel. A földművelés és állattenyésztés (főként juhtartás), valamint a halászat ma is fontos szerepet játszik sokak életében. Az időjárás állandó témája a beszélgetéseknek, hiszen gyorsan változhat és alapvetően befolyásolja a mindennapokat. A feröeriek legendásan ellenállóak az időjárási viszontagságokkal szemben - a heves esőzésekben és erős szélben is folytatják napi tevékenységeiket.

A vallás fontos szerepet játszik a társadalomban, a lakosság túlnyomó többsége az evangélikus lutheránus egyház híve. A templomba járás rendszeres társadalmi esemény, és a keresztény hagyományok erőteljesen jelen vannak az ünnepekben és szokásokban. A régi pogány hagyományok nyomai ugyanakkor megtalálhatók a helyi folklórban, meséken és babonákon keresztül.

A modern feröeri társadalom sikeresen ötvözi a hagyományokat és az innovációt. A halászat mellett a turizmus, az információtechnológia és a távmunka egyre növekvő szerepet kap. A fiatalok gyakran külföldön tanulnak, főként Dániában, de sokan visszatérnek, hogy tudásukat otthon kamatoztassák. Ez a kettősség - a globális nyitottság és a hagyományok őrzése - teszi különösen érdekessé a mai feröeri társadalmat.

Érdekességek

A Feröer-szigetek foci válogatottja nemzetközi színtéren 1990-ben aratott először győzelmet, mégpedig Ausztria ellen. Nagy népünnepély követte a győzelmet.

2016 szeptemberében a magyar válogatott tétmérközésen nem bírt velük és nulla:nulla lett a végeredmény. Nekik ez is nagy siker volt.

"Furcsa hagyomány a delfinmészárlás, minden évben több száz hosszúszárnyú gömbölyű fejű delfint ölnek meg a helyiek, mivel ez a legfőbb fehérjeforrásuk. Az egyébként nem védett delfineket megölik és megeszik, másként nemigen jutnak húshoz, mert a szigeteken túl sok állatot nem lehet tartani." forrás (szép fotókkal)

További beszámolók

A Feröer-szigetek egy vulkáni eredetű, 18 szigetből álló szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. A magyar neve „Juh-szigetek” jelentéssel bír, utalva a terület legfontosabb állatfajára. Az ország parlamentje, a Løgting, az egyik legrégebbi a világon, és emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. A Feröer-szigetek 2024-ben továbbra sem tagja az Európai Uniónak, de a saját politikai és gazdasági identitásukat megőrizve továbbra is szoros kapcsolatot ápolnak Dániával.

A szigetek népessége körülbelül 50 000 fő, saját nyelvük és kultúrájuk van. Az itt élők a természeti szépségeik és a helyi hagyományok iránti büszkeséggel őrzik meg egyedülálló identitásukat. A vidéket meredek hegyek, sziklák és festői völgyek díszítik. A Feröer-szigeteken több mint száz falu található, a legtöbb közülük az óceán partján helyezkedik el. A házak élénk színekben pompáznak, vagy a tradicionális fekete színben. Érdekesség, hogy a háztetők gyakran zöldellő gyepet viselnek, egyedülállóan illeszkedve a tájba. Az épületek szorosan egymáshoz épülnek, és a szigeteken a juhok egész évben szabadon legelnek a többi területen.

Bár a Feröer-szigetek természeti szépsége és kulturális öröksége továbbra is vonzza a turistákat, az ország jövője előtt komoly kihívások állnak, beleértve a fiatalok elvándorlását és a gazdasági modernizáció kérdéseit.

s.p. fotója
A Feröer-szigeteken túrázni különleges élmény – itt sokszor nem is maga az úticél a fontos, hanem az odavezető út. Gyakorlatilag mind a tizennyolc sziget kiváló terep a túrázáshoz, a lehetőségek száma szinte kimeríthetetlen. Nekem ez a vad, széltépte világ teljesen elvarázsolt. Bő egy hét alatt a legtöbb látványosabb túraútvonalat bejártam, és mégsem tudtam betelni a tájjal.
Aki a Feröerre készül, annak azt javaslom, töltsön el néhány éjszakát Vágar szigetén, párat Tórshavnban, majd Klaksvíkban – ezekről a helyekről csillagtúraszerűen kényelmesen elérhetők a legfontosabb látnivalók. Az egyik legemlékezetesebb túra Mykines szigetén vezet végig. Már az is élmény, hogy ide csak komppal lehet eljutni, Sorvágur kikötőjéből indulva, vagy ritkább esetben, jó időjárás mellett, helikopterrel. A hajóút a csipkés sziklák között halad – számunkra kissé viharosra sikerült, és a partraszállás után kellett egy kis idő, mire a gyomrom is megnyugodott.

A kikötőtől nyugat felé indultunk el, meredek emelkedőkön és dombokon át haladva. Az időjárás nem fogadott kegyeibe: borongós ég, szitáló eső és sűrű köd kísért végig minket, ami nem könnyítette meg a fotózást. Mégis, a lundák fészkelőhelyénél pont kitisztult az ég, így ezekről a bámulatos madarakról sikerült néhány jó felvételt készíteni. Százával repkedtek a fejünk felett, és bár korábban láttam már néhány lundát Izlandon, ilyen tömegben most találkoztam velük először. Elképesztő látvány volt, ahogy ezek a kis, mintha pingvinek és papagájok keverékei lennének, elegánsan siklottak a levegőben.

Egy kis hídon átkelve hamarosan elértük a régi meteorológiai állomást, illetve a túra végpontját jelentő kilátótornyot. A látványt azonban elmosta a hirtelen visszatérő, sűrű köd – így nem is időztünk sokáig, inkább visszaindultunk a faluba, ahol egy kávé vagy egy tál forró leves mellett melegedtünk fel a helyi kávézóban. A túra egyébként kényelmesen teljesíthető két hajójárat között. Egyedül arra kell vigyázni, hogy a fotózni vágyók ne merészkedjenek túl közel a sziklaperemhez – sajnos az elmúlt években több baleset is történt, néhány helybéli pásztor is lezuhant a mélybe. Az áldozatok emlékére egy oszlopot állítottak a túraösvény elején.

A Feröer-szigetek talán legismertebb látnivalója a Gásadalur település előtt zuhogó vízesés. Az apró falucska kedvéért alagutat vájtak a hegybe, hogy megközelíthetőbbé váljon – ez jól példázza a szigetek lakóinak elszántságát. Egyébként is jellemző az egész régióra, hogy a néhány család által lakott falvakhoz hosszú, több kilométeres alagutak vezetnek, jelentősen megkönnyítve a közlekedést.

A szigetcsoport legnagyobb tava Sørvágur és Miðvágur között fekszik. A repülőtérről a főváros irányába tartva egy kis szervizútnál kell letérni, amely néhány régi kőház mellett vezet el. Innen a tó bal partján, a legnagyobb szikla felé érdemes elindulni – gyalogosan egészen az óceánig juthatunk, ahol egyetlen képkockába belefér a tó és a végtelen víztükör. Nincs kijelölt ösvény, csak haladni kell a part mentén, amerre a köves, mocsaras táj engedi.

Streymoy szigetén fekszik Tjørnuvík, egy eldugott kis falu, ahol úgy éreztem magam, mintha a világ végére érkeztem volna. Egyetlen lélek sem járt az utcákon, a csendet csak a tenger morajlása és a madarak vijjogása törte meg. Az autóút a sziklafal oldalában kanyarog le a fekete homokos öbölbe, ahol néhány színes házikó húzódik meg a föléjük tornyosuló hegyek között.

Hiába a tízfokos nyár, hiába a borsos árak – a Feröer-szigetek mélyen belopta magát a szívembe. A fenti túrákon kívül is sok helyet bejártam, a nyolc nap alatt alaposan megismertem ezt a különös világot. Bár a zord időjárás és az elszigeteltség miatt hosszabb távon nem tudnám elképzelni itt az életem, hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a vad, lenyűgöző tájnak.

D. L. fotója

A korai órákban érkeztünk, így szerencsére már a nulladik napunkat is aktívan tudtuk tölteni. A reptéren átvettük a bérautót és indulhatott is a kaland. Az első állomásunk a Múlafossur volt - ahol a teljes túrát nem csináltuk meg, mert közel 4,5 órás lett volna - majd pedig a Sørvágsvatn. Mint írtam kicsit feljebb, sajnos sok túraútvonal fizetős lett az évek során, viszont mivel az egész Feröer-szigetek csodálatos, ezért a szervezés alatt kimondottan olyan útvonalakat kerestünk, amik ingyenesek. Ezek közül 1 kivétel volt, az pedig a Sørvágsvatn. Ez a hely annyira tetszett mindkettőnknek, hogy úgy döntöttünk akkor is megnézzük, ha fizetni kell érte. Sørvágsvatn a Feröer legnagyobb tava, ami a tengerszint felett 32 méteren fekszik és mintegy 6 km hosszú. Ez a túra nagyjából 2,5 órás volt és 7 km hosszú, viszont a szintkülönbség csak 350 méter körül van, így könnyen teljesíthető. A túra után megnéztük a feröeri focicsapatot játszani, akik Moldova legjobbjai ellen vívtak ádáz küzdelmet és kaptak ki 1-0-ra, majd megkerestük a szállásunkat, így ebbe a napba már több program nem fért bele.

A második napunkat szintén túrázással kezdtük, ezúttal a Slættaratindur-nál, ami a maga 886 méterével a sziget legmagasabb pontja. A túra szintkülönbsége 450 méter, hossza 3,5 km - így azért elég kaptatós - és szép időben állítólag a Feröer összes szigetét látni lehet a csúcsról, sőt, a legendák szerint még Izland egyik vulkánját is. - na, nekünk ez a szép idő sajnos nem jött össze. Erre a csúcsra jönnek fel az emberek az év leghosszabb napján és megvárják a reggelt, addig pedig sütögetnek és énekelnek. Innen egyébként nagyon szépen lehet látni Eiði sziklaszirtjeit is, amiről egy legenda is létezik: Egykor a Feröer-szigetek Izlandhoz tartoztak és az éj leple alatt megpróbálták visszalopni őket. Az óriás és a boszorkány kötelet kötöttek Eiði sziklaszirtjére, hogy ennél fogva húzzák vissza a szigeteket Izlandhoz, ám nem figyeltek a hajnalodásra és a reggeli első napsugarak kővé dermesztették őket.

A következő állomásunk a Gonguturur volt, ahol egy lightosabb túrát csináltunk, ami 2,7 km hosszú volt és 167 méter volt a szintkülönbség, így nagyjából egy óra alatt lehetett teljesíteni. A kilátás innen egészen elképesztő, nekem talán ez volt az egyik kedvenc túrám. A nap hátralevő részét már kicsit lazábbra fogtuk, így több túrát nem csináltunk, viszont meglátogattuk Gjógv települését, amit a Feröer legmagasabb hegyei vesznek körül. Innen továbbmentünk Tjørnuvíkba, ami a Feröer legrégebbi települései közé tartozik és itt található egy fekete homokos tengerpart, ami számomra szintén hatalmas favorit lett. Itt szereztünk egy új barátot is, egy nagyon aranyos kutyus személyében, aki egy helyi bácsié volt, de mindenkihez odament és hozta a botot, hogy dobja el neki, így mi is játszottunk vele egyet. A fekete part után megnéztük a Fossá-t, ami a Feröer-szigetek legmagasabb vízesése a maga 140 méterével. Nekem ez a hely tiszta Izland volt, bár ott még eddig nem jártam, de képek alapján ezt mondanám rá. A napunk utolsó programja Saksun volt, ami az egész szigetcsoport talán legjellegzetesebb települése a fűtetejű házakkal. Itt már sajnos olyan eső és szél volt, hogy nem volt élvezhető a séta sem, így befejeztük aznapra a programokat.

A harmadik napunkat ismét túrával szerettük volna kezdeni, de sajnos az idő közbeszólt, és inkább visszafordultunk, mert nem akartuk teljesen ronggyá áztatni magunkat. A túra helyett meglátogattuk Viðareiði-t, ami a szigetek legészakibb fekvésű települése. Innen lehet elérni gyalogosan az ország legészakibb pontját is, az Enniberg-fokot, ami Európa legmagasabb tengeri sziklafala. Innen Múli szellemvárosa következett, ahol mára már senki nem lakik, a házakat viszont kívülről meg lehet tekinteni. Ezek után Kunoy felé vettük az irányt, ahol csináltunk egy aprócska túrát és megnéztük a sziget egyetlen erdejét. Tudom, hogy azt írtam a beszámolóm elején, hogy nincsenek fák/erdők a szigeten, a Kunoyban található “erdő” is nagyon pici és mesterségesen telepített. Ez a túra egyébként 2,5 km hosszú és csak 82 méter a szintkülönbség, így nagyjából 40 perc alatt teljesíthető.

A mini túránk után Klakkur és egy újabb túra következett, ami megért minden izzadságcseppet, ugyanis a kilátás egészen elképesztő volt. Ez a séta nagyjából 1 órát vesz igénybe, 2,7 km hosszú az útvonal és 167 méter a szintkülönbség, így egy közepes nehézségű túrának mondanám. Fentről igen pazar kilátás nyílik minden irányba, így érdemes ide is ellátogatni. Ezek után Sornfelli következett, ahova nem kellett túrázni, hanem autóval meg tudtuk közelíteni. Itt nincs semmi, csak egy meteorológiai állomás és egy radarállomás, viszont a kilátás bajnok. Innen már a nap utolsó állomása felé vettük az irányt, ami Kirkjubøur volt. A településen 3 fontos műemlék is található, így a szigetcsoport fő látnivalói közé tartozik. Ez a település volt a Feröer-szigetek középkori központja és itt található a világ legrégebbi rönkháza is. A faház 900 éves és 17 generáción keresztül élt itt a Patursson család.

A negyedik nap kompra pattantunk - autóstól - és átmentünk Suðuroy szigetére. Ide már csak komppal lehet eljutni, az út pedig nagyjából 2 órás. Az itteni kirándulást is egy túrával kezdtük, a túra neve pedig Ásmundarstakkur. Ez egy kicsit nagyobb lélegezetvételű kör, ha valaki be szeretné járni, ugyanis 4,8 km hosszú és 1131 méteres a szintkülönbség. Papírforma szerint 4 óra és 50 perc teljesíteni. A feröeri túrák egyszerűen olyan látványt nyújtanak, hogy tényleg minden szenvedést megérnek - itt sem volt ez másként. A túra után Fámjin települését látogattuk meg, de ez sajnos nem bizonyult olyan különlegesnek, mint vártuk. Nagyon nyugis, van itt egy szép kis templom, ahova sajnos nem tudtunk bemenni és nagyjából ennyi. Innen továbbmentünk és megnéztük Vágseidi-t, ahol meglepően nagy élet - és szél - volt, majd továbbmentünk Kikarin á Eggini-be, amit megközelíteni sajnos nem egyszerű, viszont ha egyszer feljut az ember, akkor csodálatos a kilátás. Ezek után következett az a hely, ami számomra a nap kedvence volt, Akraberg. Itt szó szerint nincs semmi, csak egy világítótorony és barik. Ez a hely Suðuroy, illetve az egész szigetcsoport legdélebbi pontja, innen déli irányba a legközelebbi szárazföld a 300 km-re fekvő Shetland.

Az ötödik és egyben utolsó teljes napunkon már nem voltak nagyratörő terveink, így meglátogattuk a fővárost, Tórshavnt. A városra 1,5-2 óránál többet nem éri meg szánni, mert nincsenek nagy látnivalók, de azért mégiscsak egy főváros, így kihagyni nem érdemes. Innen továbbállva meglátogattuk Vestmanna-t, ahonnan szép kilátás nyílik Vágarra, illetve próbáltunk találni egy kilátót, ahonnan rálátunk a városra, de sajnos nem volt szerencsénk. Utána megnéztünk még egy fekete homokos partot, Leynasandurt.

Az utolsó napunk reggelén, amikor elköszöntünk a szállásadónktól, mondta, hogy este fél12 körül próbált kopogni az ajtónkon óvatosan, mert északi fény volt az égen és szeretett volna szólni… Mi persze ezt az egészet átaludtuk és csak tőle tudtuk meg reggel, miről is maradtunk le, így ha a Feröerre mentek, legyetek résen és ne járjatok úgy, mint mi! Az utolsó délelőttünkön már nem volt időnk egy gyors túrán kívül másra, ez a túra pedig a Vatnsdalsvatn volt, ahol egy szív alakú tó található. A túra 2,6 km hosszú és 273 méter a szintkülönbség. Sajnos annyira nem adja vissza a valóság ezt a szív alakot, de ha tudod mit kell keresni, akkor azért belelátható. (2024)

Koppenhágán keresztül érkeztünk Vagar repterére, Wizzairrel, majd Atlantic Airways-zel repültünk. Az időjárás percek alatt változik, az ott töltött 4 és fél nap alatt a 8 fokot, esőt, ködöt és a halovány napsütést is megtapasztaltuk. Nem volt melegebb 15 foknál még így nyáron sem.
A szigetek között alagutakon, komppal és helikopterrel lehet közlekedni. A vezetett túrákat, kompot, helikoptert előre le kell foglalni (kb 7-10 nappal) mert max 12 fősek és gyorsan betelnek. A fizetős alagutakat a bérelt autó érzékeli és a díjak utólag kerülnek levonásra a kaucióból. Autót mindenképp érdemes bérelni a reptéren.
Minden nagyon drága, mi jó sok konzervet vittünk magunkkal az egy szál hátizsákunkban:) Viszont mindenhol lehet kártyával fizetni!
Néhány túra csak túravezetővel teljesíthető, pl a Drangarnir. Ez egy 13 km-es, 5-6 órás túra, aminek a díja 33.000 Ft. Drága, de minden az, és nem akarják, hogy tömegturizmus legyen. Minket itt olyan vízszintes eső és vihar kapott el, hogy visszafelé végül hajót küldtek értünk. De hatalmas élmény volt a túra így is!
Múlafossur vízesés: autóval megközelíthető, és a sziklaszirteken nyáron lundák költenek🥹 elképesztően aranyosak! A legtöbb lunda a Mykines szigeten él, ahova komppal lehet átmenni, nekünk ez most kimaradt de szerencsések voltunk a Múlafossurnál is.
Kallur lighthouse: a Kalsoy szigetre Klaksvíkból komppal kell átmenni, a túra pedig Trollanes településtől indul. Itt túradíjat kell fizetni (kb 10.000 Ft) mert a túra magánterületen fut. Ez volt talán a legeslegszebb túránk, kb 2.5 órával kell számolni.
Saksun: egy ősi kis település fűtetejű házacskákkal. Mellette a fekete homokos kanyon is megéri a sétát, mi egészen a torkolatig elmentünk. Gyönyörű a kanyon, körben a hegyekből random vízesések folynak minden oldalon.
The lake above the ocean: egy könnyű túra a reptér mellett, mi hazaindulás előtti délelőtt teljesítettük. Itt is kell túradíjat fizetni. A tó egy sziklaszirttel az óceán fölé lóg, egy bizonyos szögből olyan, mintha lebegne🙌 7 km oda -vissza, nem nehéz túra. 2.5 óra alatt kényelmesen teljesíthető.
Mi elautóztunk még Vidareidibe is, gyönyörű, elszigetelt, nagyon zöld🙌 és érdemes Kirkjubourt is meglátogatni, az ősi templomrom és a környező hegyek látványa miatt.
A látnivalók mellett már az is élmény, ahogy csak vezet az ember, egyszerűen lélegzetelállító, bármerre is nézünk. A legnagyobb élmény, hogy sehol senki, és egyszerűen belesétálunk egy zöld festménybe. (2024)