ÚTIKRITIKA.HU / Grönland

Grönland

Grönland dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Időjárás | Egészség | Közlekedés | Étkezés | Egyéb hasznos tudnivalók | Nuuk (Godthab) | Illulissat | Kangerlussuaq | Jégfjordos programok | Egyéb látnivalók | Földrajz | Történelem | Manapság | A helyiekről | Érdekességek |További  beszámolók| Fotóegyveleg

.

.

Tuapanguit - A. L. fotója

Egy grönlandi lakos, Lasse Norregaard a Facebookon azt javasolta, hogy Trump adja oda Hawaii-t Grönlandnak cserébe „egy hasonló méretű területért a grönlandi jégtakarón.”

Mások megjegyezték, hogy talán ez az egész beszédtéma fellendítené a turizmust, amely Grönlandon viszonylag fiatal iparágnak számít.

A Trump-kormányzat azért akarja Grönlandot megszerezni, mert stratégiai és gazdasági szempontból rendkívül értékes területnek tartja. Az Északi-sarkvidék olvadásával új hajózási útvonalak nyílnak meg, és Grönland ebben kulcsszerepet játszik. A sziget jelentős ásványkincseket rejt, például ritkaföldfémeket, amelyek világszinten is keresettek. Az Egyesült Államok már most is működtet egy katonai bázist Grönlandon (Thule), és a katonai jelenlét bővítése is része a tervnek. Trump az egészet üzleti lehetőségként kezeli, ami illik az America First gondolkodásmódhoz. A dán és grönlandi vezetők elutasítják az ötletet (,,melegebb éghajlatra küldik Trumpot"..).

Két példa a Grönlandon is előforduló ritkaföldfémek közül:

Neodímium (Nd) – elsősorban erős mágnesek gyártásához használják, például szélgenerátorokban, elektromos autók motorjaiban és fejlett elektronikákban.

Diszprózium (Dy) – szintén mágneses tulajdonságai miatt fontos, különösen ott, ahol magas hőmérsékleten is stabil mágnesesség szükséges, például elektromos járművek és katonai eszközök esetében.

Mindkét elem kulcsszerepet játszik a megújuló energia és a csúcstechnológia fejlődésében, ezért stratégiai fontosságúak.

Az USA és Grönland közötti legrövidebb szárazföldtől szárazföldig mért távolság (ha úgy vesszük):

– kb. 26 kilométer !!!!!

Valójában azonban ez a távolság Grönland északnyugati csücske és Alaszka legnyugatibb szigetei között mérhető, Kanadai sarkvidéki területek közbeiktatásával, egészen pontosan:

Grönland és az Ellesmere-sziget között (Kanada része) egy keskeny tengerszoros húzódik, és innen lehet átlátni az Északi-sarkkör mentén húzódó amerikai katonai radarhálózat irányába.

Az Ellesmere-sziget és Alaszka között már több száz kilométer a távolság, de stratégiai szempontból a legfontosabb pont Grönland és a kanadai–amerikai sarkvidéki zóna közelsége.

Fontos megjegyezni: Grönland és az USA kontinentális területe (pl. Maine vagy New York állam) között a legrövidebb távolság kb. 2 500 km, tehát a valóban közeli kapcsolat csak az északi, sarkvidéki régióban értelmezhető. Ez is egyik oka annak, hogy Grönland katonai és geopolitikai szempontból különösen értékes.

Grönland dióhéjban

• Grönland Földünk legnagyobb szigete. 2.166.086 négyzetkilométeres területének kb. 84 százalékát jég borítja. A föld legnyersebb természeti környezetű területének nevezhető.
• A sziget földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, politikailag azonban Dániához. 1979 óta Grönland széleskörű autonómiát élvez, azaz belpolitika terén teljesen független. Külpolitikáját Dánia intézi. Mindazonáltal 1985 óta Grönland már nem tagja az Európai Uniónak.
• (2025-ös adat szerint) 56,916-an élnek Grönlandon, amelynek fővárosa, Nuuk 4506 kilométerre van Budapesttől.
• Mit lehet ott látni, programozni? Gyalogtúra a jégfjordhoz, hajókirándulás a jégfjordba (napközben), hajókirándulás a Jégfjordba (este), bálnales a jéghegyek között, sétarepülés a jégfjord fölött, tundra és vadon: pézsmatulok-túra, látogatás a Russel-gleccserhez, kirándulás a Jégmező 660-as pontjára, gyalogtúra a Garnet-sziklára, sétarepülés a jégmezők és a fjord fölött
• A északi sarkkörtől 350 km-re északra fekvő kisváros közelében van a 40 kilométer hosszú Kangia fjord, amely az északi félteke legnagyobb gleccserének biztosítja a tengeri kijáratot. A Kangia fjord az UNESCO természeti világörökségének a része.
• Grönlandon két hivatalos nyelv van: a grönlandi és a dán.
• Grönland infrastruktúrája korlátozott, különösen a kisebb településeken és az északi régiókban. Ez nehézségeket okozhat a turisták számára.
• A szállás- és élelmiszerárak is meglehetősen magasak. 
• Júniusban akár 23 fok is lehet, de a jégtelen tájak kevésbé látványosak.
• Miért az Grönland jelentése, hogy zöld föld, amikor nem is  az? Neve a vikingek által adományozott név, amelynek eredete többféle magyarázat szerint is értelmezhető. Az északi vikingek, különösen Vörös Erik, aki a 10. század végén telepedett le Grönlandon, a "Grönland" nevet ő adta az új területnek.
• Lehetséges okok a névadásra: ,,marketing stratégia", azaz Vörös Erik a Grönland elnevezésével próbálta vonzóbbá tenni az új telepet az új telepesek számára. A "zöld" név azt a benyomást kelthette, hogy a terület termékeny és gazdaságilag ígéretes lehet, ami vonzóbbá tehette az új telepesek számára, még ha a valóságban nem is volt az.
• Tavaszi és nyári zöld területek: Bár Grönland jelentős része jéggel borított, a partvidéki területek és a nyári hónapok során a jégmentes területeken valóban előfordulhatott zöld növényzet, amely hozzájárulhatott a névadáshoz.

• Mi is Grönland politikai státusza? Ez egy kissé bonyolult kérdés. Grönland ma is a Dán Királyság része, de nem tartozik Dánia tulajdonába, és nem dán gyarmat. Grönlandnak saját parlamentje és kormánya van, bár bizonyos ügyeket, például a védelmet és a biztonságot, Koppenhága irányít. Az elmúlt évtizedekben a grönlandiak egyre inkább az autonómia felé mozdultak el, és talán végső soron a teljes függetlenség irányába is.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

Kangerlussuaq város mögött nem túl nagy erőfeszítéssel (de néhány órát igénybe véve) felmászni a Hassel-hegyre és megilletődötten szembesülni az Arktiszi ,,sivataggal"
Egy őslakos, azaz inuit szórakozásból mesélt nekünk mindenféle érdekes helyi mondákat, hiedelemeket.
Ilulissatnál a Disko-öbölben az örök élményt okozó hajókirándulás a jéghegyekkel teli fjordos terepen.
A lélegzetelállító jégmezők és gleccserek látványa minden pillanatban lenyűgözött, különösen amikor a nap sugarai megcsillantak a jégtáblák felszínén.
Az inuit kultúrával való találkozás mélyebb betekintést adott életmódjukba, hagyományaikba és a mostoha környezethez való kivételes alkalmazkodóképességükbe.
A grönlandi kutyaszánozás páratlan élményt nyújtott, ahogy a lelkes kutyák a hóval borított tájon keresztül húzták a szánt.
Az éjszakai égbolt tisztasága és az északi fény tánca olyan természeti látványosság volt, amit soha nem fogok elfelejteni.
A helyi éttermekben kóstolt friss tengeri ételek, különösen a lazac és a bálnahús, egyedülálló kulináris élményt jelentettek.

Nem tetszett

Folyton magas faktorú napozókrémet kellett kenni az arcomra, és a baromi sok szúnyog ellen is védekezni kellett a fejemre tett hálóval
Az utazásunk egyhetes időtartama csak Grönland egy pici részének megismerésére volt elegendő. Ott derült ki, hogy mennyi fantasztikus hely meglátogatásáról maradtunk le.
A szélsőséges hideg időjárás, amely gyakran -20°C alá süllyedt, komoly kihívást jelentett a megfelelő öltözködés és a kültéri tevékenységek tervezése szempontjából.
A boltokban és éttermekben tapasztalt magas árak váratlanul megemelték az utazás költségeit.
A korlátozott közlekedési lehetőségek megnehezítették a különböző települések közötti mozgást, így több időt kellett utazással tölteni, mint terveztem.
A téli időszakban a nappalok rendkívül rövidek voltak, ami jelentősen csökkentette a látnivalók felfedezésére fordítható időt.
A távoli helyeken a mobilhálózat és internet-hozzáférés megbízhatatlansága megnehezítette a kapcsolattartást és az útiterv esetleges módosítását.

Vélemények

Képzelj el egy helyet, ahol több száz méteres hegyvonulatok ölelésében sátrazhatsz, friss gleccservízből ihatsz, a közeli tóban pisztrángra horgászhatsz, és a fjord végén, a brakkvízben tőkehalak akadnak a csalidra.

Ahogy sétálsz, talán vadon élő rénszarvasokkal találkozol, míg egy kitartó túra végén ezerméteres magasságból csodálhatod meg a tájat, és hallgathatod a gleccserek alól eredő víz zúgását.
Ha tudtam volna ennek a helynek a létezéséről, biztosan felkerült volna a bakancslistámra, de most csupán hálás vagyok, hogy mindezt átélhettem.

---

Egy grönlandi utazás szervezésénél fontos figyelembe venni, hogy a szigetet csak átszállással lehet elérni, például Koppenhágán vagy Keflavíkon keresztül. A legtöbb járat Kangerlussuaqba érkezik, innen kisebb gépekkel lehet tovább utazni más célállomásokra, például Ilulissatba. A nyári időszakban a repülőjegyek ára oda-vissza akár 600–1000 euró is lehet. A grönlandi közlekedés főként hajóval történik; nyáron a Disko Line járatai kötik össze a főbb helyeket, mint Qeqertarsuaq és a híres Eqi-gleccser. Az utazást érdemes előre tervezni és helyet foglalni a hajókon, különösen nyáron.

A szállások terén Ilulissatban és Qeqertarsuaqon hamar betelnek a helyek, így legalább kilenc hónappal előre érdemes foglalni. Az Icefjord Hotel például különösen népszerű azokra a szobákra, amelyek az jéghegyekre néznek, ám ezek ára magasabb, szezonon kívül pedig alacsonyabb. Kedvezőbb áron a Soma Hotel vagy az Ilulissat Blue Guesthouse nyújt szálláslehetőséget, konyhával felszerelt szobákkal. Aki kalandot keres, a Glacier Lodge Eqi-nél is megszállhat, közvetlenül a gleccser előtt, amely teljes ellátást és hajójáratokat is biztosít.

Az étkezési költségek magasak, így ajánlott konyhával rendelkező szálláshelyet választani. Ilulissatban találhatóak szupermarketek, ahol este 9-ig lehet vásárolni, Qeqertarsuaqon pedig 18 óráig tartanak nyitva. (2022)

---

Grönlandi utazási tippek a Disko-öbölben:

Navigálás a jéghegyek között: Este 21 órakor indul az ilulissati kikötőből egy kétórás hajókirándulás, amely során az Icefjord lenyűgöző jéghegyei között hajózhatunk. Az út során gyakran bálnákat is lehet látni.

Bálnales: Napi két alkalommal szerveznek bálnales túrákat, ahol a bálnák felbukkanására várakozva a fjordokig hajózunk.

Kajak vagy paddle túra a jéghegyek között: Ilulissatban kajakokat és paddleboardokat lehet bérelni, így vezetett túrákon is részt vehetünk az Icefjord jéghegyei között.

Kirándulás Oqaatsutba (Rodebay): Ez a halászfalucska 21 km-re található Ilulissattól, gyalogosan vagy hajóval is elérhető. Az Albatros Arctic Circle társaság rendszeres átkeléseket kínál. Oqaatsutban étterem és egy hotel is található.

Légi túra a jéghegyek felett: Az AirZafari többféle repülési lehetőséget kínál Ilulissatból, hogy a levegőből gyönyörködhessünk a jéghegyekben és az Eqi-gleccserben.

Arctic Circle Trail túra: A 160 km hosszú túraútvonal Kangerlussuaq és Sisimiut között halad, ám ezt csak tapasztalt túrázóknak ajánlják.

Éjszaka a Russell-gleccseren: Kangerlussuaqból indulva lehetőség van gleccsertúrára és egy éjszakára a gleccseren.

Sarfaq Ittuk kompút: Az Arctic Umiaq Line komptársaság áprilistól januárig közlekedő járataival felfedezhető Grönland déli és északi része, például Nuuk és Ilulissat között.

Disko Mountain Lodge és bivak lehetőségek: Lehetőség van bivakolásra az Icefjord mentén, de figyelni kell az elhelyezkedésre, mivel a talaj gyakran nedves.

Élelmiszer- és gyerekbarát lehetőségek: Ilulissatban több szupermarket található, melyek este 21 óráig tartanak nyitva, és alapvető babafelszerelések is kaphatók. (2021)

A jéghegy csúcsa - m.d. fotója

Odajutás

• Budapestről érdemes Koppenhágába repülni és onnan tovább a szigetre. Talán még olcsóbb Wizzairrel elrepülni Reyjkjavikba (7 óra 20 perc) és onnan repülni Air Iceland-del Grönlandra (3 óra 20 perc).
• Nyáron durván drágábbak a repjegyek, mint az év egyéb részein. A Budapest Reykjavikoda-vissza nyáron önmagában 90 ezertől kezdődik. Izlandról Grönlandra nyáron minimum ezer euró!

Időjárás

Grönland északi szélességi körön található, így az időjárás erősen befolyásolja az ottani életet és a turizmust. A legmegfelelőbb időszak Grönland meglátogatására a nyár, amikor az időjárás melegebb és a nappalok hosszabbak.

Általában június elejétől szeptember végéig tart a turistaszezon Grönlandon. Ebben az időszakban a nappali hőmérséklet általában 5-10 Celsius fok között van, de melegebb is lehet. A nyár során a hőmérséklet emelkedik, de még mindig viszonylag hűvös, és általában az 5-15 Celsius fokos tartományban mozog.

Az ősz és a tél során az időjárás Grönlandon sokkal hidegebb lehet, és a hőmérséklet gyakran -20 Celsius fok alá is csökkenhet. Az év nagy részében Grönlandon a hőmérséklet alacsonyabb, mint a fagypont, és gyakran szeles az időjárás.

Ezért ha meglátogatni szeretné Grönlandot, akkor érdemes a nyári hónapokban tervezni az utazást, amikor a hőmérséklet melegebb, és az időjárás kevésbé szélsőséges. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a nyári hónapokban a turisták száma nagyobb lehet, és a szállások, valamint a programok drágábbak lehetnek.

Május 25 és július között nincs naplemente. Június 21. a leghosszabb nap, egyben nemzeti ünnep. Júliusban van a legmelegebb.

Egy éjszaka a szabadban töltve a legmeglepőbb élmény az volt, amikor reggel felébredve nekikezdtünk volna a napi rutinunknak, de a fogkrém, a termoszban lévő tea és még a reggelinek szánt kenyér is teljesen megfagyott. Csak egy másfél órás küzdelem után, a kempingfőző mellett melegedve tudtuk igazán elkezdeni a napot.

Februári városkép - d.o. fotója

Egészség

A csapvíz iható. A nyári hosszú nappalok megviselhetik az ehhez nem szokott turista szervezetét (pl. nem elegendő alvás). Nyáron kellemetlenek lehetnek az északi szúnyogok. Betegséget nem hordoznak, de idegesítők.

A kiebb településeken nincs kellő egészségügyi ellátás. Súlyosabb esetekben helikopteres mentőszolgálattal oldják ezt meg. Legyen ehhez azért megfelelő utasbiztosításunk.  

Közlekedés

Grönlandon nincsenek országutak! Utcák csak a településeken belül vannak. Minden belső közlekedés repülővel, helikopterrel vagy hajóval történik. Szinte minden településnek van repülőtere, helikopteres leszálló helye és kikötője. A települések között az Air Greenland állami légitársaság közlekedik. A jelentősebb településeknek van légi összeköttetése Koppenhágával.

a.l. fotói

Nuuk - d.n. fotója

Étkezés

Grönland egyedi gasztronómiával rendelkezik, amely a helyi alapanyagokra épül, és az Inuit hagyományokat tükrözi. Az ételek jellemzően húsokból, tengeri állatokból, zöldségekből és bogyókból készülnek, és sok esetben hosszú ideig tartó füstölési vagy sózásos folyamatnak vannak kitéve. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan helyi ételt, amelyeket érdemes kipróbálni Grönlandon:

Mattak: Az Inuitok hagyományos étke a mattak, amely a nyers, sózott vagy füstölt bálnahús széle. A mattakot hagyományosan az eskimók egy bizonyos típusú bálnából készítik, amelyet csak Grönlandon lehet fogni.

Suaasat: Ez egy hagyományos Inuit leves, amelynek fő összetevője a húslé, és zöldségek, például sárgarépa, burgonya, hagyma és kelbimbó is hozzáadható.

k. h. fotója

Kiviak: Ez egy hagyományos élelmiszer az Inuitok között, amelynek előkészítése körülbelül 6-7 hónapot vesz igénybe. A kiviak készítése során az általában fókából vagy madárból álló húsokat egy bőrzsákba helyezik, és több száz kismadár, a szikraszéngégől vagy fekete gyurgyalagok, a zsák belsejébe kerülnek, amelyek fermentálják a húst.

Puffin: Ez a kis madár nagyon elterjedt Grönlandon, és a helyi éttermekben is megtalálható. Általában grillezve vagy sütve szolgálják fel, és szezonális ételnek számít.

Arctic Char: Ez a hidegvízi hal fajta Grönland környékén honos, és sok helyen elérhető a szigeten. Leggyakrabban grillezve, sült vagy füstölt formában fogyasztják.

Qajaq-lassi: Ez egy hagyományos Inuit ital, amelynek fő összetevői a tőzegáfonya és a kisebb mennyiségű sárgabaracklé. A Qajaq-lassi savanykás, édes ízű és hűtő hatású, így tökéletes ital a nyári melegben.

• Meglepő, de a fővárosban van egy thai étterem is.

Bálnahús a textúrája inkább a marhahúséhoz hasonlítható, mintsem a haléhoz. - 

Céklaleves, kagylók, fűszervaj - a.l. fotója

Helyi húscafatok- a.l. fotója

Pézsmaökör hús - D. O. fotója

Egyéb hasznos tudnivalók

1. Grönlandon a dán korona a hivatalos fizetőeszköz.
2. Grönlandon a közbiztonság teljesen jó a turisták számára. Mindazonáltal van egy speciális veszély, aminek a szigetre látogatók ki vannak téve. A helyi kutyák megérzik, hogy a turistának más a szaga, mint a helyieknek (nincs halszaga) és támadóak lehetnek. Szerencsére a háziállatokat megkötözve, avagy leláncolva tartják a gazdák. Ha egy kutya megharap egy idegent, akkor a gazda kötelességének érzi elaltatni az ebét.
3. Grönlandon a bűnözés és az idegenekkel szembeni rosszindulat szinte teljesen ismeretlen. Még a városokban sincsenek „veszélyes környékek.” Ha alapvető józan észt és udvariasságot tanúsítasz, nem lesz problémád.
4. Az egyetlen valós veszély, amivel a felkészületlenek szembesülhetnek, az a hideg időjárás. Ha a hideg évszakokban látogatsz Grönlandra (figyelembe véve, hogy minél északabbra mész, annál hidegebb lesz), elengedhetetlen, hogy elegendően meleg ruházatot vigyél magaddal.

Nuuk (Godthab)

• Nukban kb. 15 ezren élnek.
• Nuukban szinte mindenkinek van valamilyen saját hajója.

Nuuk, Grönland fővárosa, egy egészen más világot tár elénk, mint amit bárhol máshol tapasztalhatunk. Ahogy leszálltam a kis repülőtéren, a jeges, tiszta levegő egyből magával ragadott, és éreztem, hogy ez a hely valami különlegeset rejt. A város színes házai, amelyek élénken dacolnak a szürke égbolttal és a hóval borított tájjal, egy mesebeli világot idéztek meg. Nuuk kicsinek tűnik, mégis meglepően élettel teli. A kikötő halászhajókkal van tele, a kávézókban barátságos arcok fogadnak, és mindenhol érezni a grönlandi kultúra és a modern világ különleges egyensúlyát.

A Nuuk Kunstmuseum és a Nemzeti Múzeum nemcsak tárgyi emlékeket mutat, hanem történeteket mesél az itt élők kapcsolatáról a természettel, a kihívásokkal és a túléléssel. A várost körülvevő hegyek és fjordok lenyűgözőek; szinte érezni, ahogy a természet uralkodik a tájon, miközben az ember csak apró vendégként van jelen. Amikor az északi fények táncolni kezdtek az égen, egyszerűen mozdulatlanul álltam, és csak ámulva figyeltem, hogy semmi máshoz nem fogható látvány tárul elém. Nuuk talán zordnak és távolinak tűnhet, de számomra inkább egy olyan hely, ami arra emlékeztetett, hogy a világ lenyűgöző és vad szépsége mindig újra képes elvarázsolni.(2024)

A képen látható szobor Hans Egede, a híres dán-norvég misszionárius alakját ábrázolja. Hans Egede a 18. század elején érkezett Grönlandra, és jelentős szerepet játszott a kereszténység terjesztésében a sziget őslakosai körében. Emellett Nuuk városának alapítójaként is ismert, és gyakran nevezik „Grönland apostolának”. A szobor a város egyik ikonikus jelképe. - a.a. fotója

j.l. fotója

Illulissat

dán kiejtés: iluliszet

Lakosság (2024-ben) 4,413

Ilulissat Grönland nyugati partján, az Északi-sarkkörtől 250 km-re északra fekszik, közel van a Jégfjordhoz, a Jakobshavn-gleccser tengeri torkolatához, ami 2004 óta szerepel az UNESCO természeti világörökségének listáján. Ilulissat, Qaasuitsup térség központi városa,  Grönland harmadik legnagyobb városa. A város gazdasági életének kulcsszereplője, a halászati kikötő.

l. k. fotója

Kangerlussuaq

dán kiejtés: kángerluszuák

Lakosság (2025-ben): 440

Itt van Grönland egyik leghosszabb öble, a Davis-öböl.

Kangerlussuaq tulajdonképpen egy repülőtér, körülötte pedig semmi más, csak 500 lakos és végtelen tundra - de ez pont a lényeg. A város neve "nagy fjord"-ot jelent grönlandiul, ami egyszerre pontos és alulbecsüli azt az óriási űrt, amit ez a hely reprezentál. Itt van Grönland egyetlen aszfaltrepülőtere, és ha ide érkezel, akkor tudod, hogy tényleg a civilizáció peremére jutottál.

A "belváros" kb. húsz épületből áll: egy hotel, pár bolt, egy múzeum, és egy csomó ház, amik úgy néznek ki, mintha a NASA-nál tervezték volna őket sarkvidéki túlélésre. Télen mínusz negyven fok van, nyáron meg plusz tíz - de legalább nincs hó július végén. A helyiek úgy néznek rád, mint aki véletlenül tévedett ide, ami tulajdonképpen igaz is.

Itt kezdődnek az expedíciók a jégsapkára, és ide térnek vissza a kutatók, akik hónapokat töltöttek a jégben. Összességében olyan hely, ahol az ember megérti, hogy a Föld nagy része azért lakatlan, mert tényleg élhetetlen - de valahogy mégis gyönyörű.

Jégfjordos programok

Kangia fjord

,, A várostól pár kilométert sétálva jutok el egy 100 kilométeres csatornához, amely a sziget örök jegében ered. Ez a Kangia-fjord az összes helyi jéghegy bölcsője. A fehér óriástömegek innen indulnak nagy útjukra lefelé az Atlanti-óceánon a meleg áramlat felé. A távolban egy kardszárnyú delfin (orka, vagy gyilkos bálna) vadászik, ritka kilélegzései visszhangoznak a völgyben, fellazítva az évszázadok csendjét." (p. m.)

p.m. fotója

Egyéb látnivalók

Colonihavn - d.n. fotója

Földrajz

Grönlandnak állítólag azért adták (cseles módon) a Zöld föld nevet, hogy vonzóbá tegyék az országot a potenciális betelepülők számára.

Grönland a világ leggyérebben lakott országa: 0,03 fő/négyzetkilométer.

Grönland a Föld legnagyobb szigete, a Baffin-öböltől északra és az Atlanti-óceántól keletre található. A sziget területe kb. 2 166 086 km², amelyhez hozzáadódnak a környező kisebb szigetek, így összesen 2 166 086 km²-nél is nagyobb területet foglal el.

Grönland észak-déli irányban mintegy 2600 km hosszú, szélessége pedig változó, átlagosan kb. 1100 km széles. A sziget területének nagy részét jégpáncél borítja, amelynek vastagsága helyenként meghaladja az 1 km-t.

A partvidékek jellemzően sziklásak és hegyesek, a partvonal mentén pedig sok fjord, öböl és sziget található. Az északi részen található az Északi-sarkhoz közelebbi területek közé tartozó Grönlandi-sarkvidék, amely számos gleccsert, jégmezőt és jéghegyeket tartalmaz.

A Grönlandot átszelő legnagyobb folyó a Középső Grönland folyó, amely kelet-nyugati irányban halad a sziget közepén. Az észak-keleti részen található a világ egyik legnagyobb nemzeti parkja, a Northeast Greenland National Park, amelynek területe mintegy 972 000 km².

Grönlandon található a világ északi részének legészakibb faluja, Ittoqqortoormiit, amelyhez csak hajóval vagy helikopterrel lehet eljutni. A sziget másik jelentős települése Nuuk, Grönland fővárosa, amelynek népessége kb. 17 000 fő.

a.l. fotója

Stor Malene - t.p. fotója

Pehelyrécék (eider birds) pihennek egy jégdarabkán - t.p. fotója

jégfjord - n.a. fotója

Történelem

Grönland a Föld legnagyobb szigete, amely az északi-sarkvidék területén található. A szigetet elsőként a vikingek fedezték fel a 10. században, és az évszázadok során több kultúra is megtelepedett itt.

Az első emberi települések Grönlandon az ún. Thule-kultúrához tartoztak, amely a 13. században jelent meg. A Thule-kultúra vadászok és halászok voltak, akik északi területekről érkeztek Grönlandra. A Thule-kultúra idővel kialakította saját nyelvét és kultúráját, és a mai inuit nép ősei voltak.

A vikingek elsőként Erik a Vörös nevű felfedező vezetésével érkeztek Grönlandra a 10. században. A vikingek településeket hoztak létre a szigeten, amelyeket sokáig önállóan igazgattak. Az első viking települések közé tartozott az ún. Brattahlíð, amelyet Erik a Vörös alapított. Az évszázadok során a viking települések száma növekedett, és a sziget gazdaságának alapja a halászat, a vadászat és a szarvasmarha-tenyésztés volt.

A középkorban Grönland szoros kapcsolatot ápolt a norvég királysággal, és a norvég uralkodók irányítása alá tartozott. Azonban az éghajlatváltozás és a környezeti tényezők miatt a viking települések életképessége csökkent, és a vikingek a 15. században elhagyták Grönlandot.

A modern időkben Grönland a dán királyság része lett. A dánok először a 18. században települtek le a szigeten, és azóta is Grönland a dán államhoz tartozik. A 20. század elején Dánia autonómiát biztosított Grönlandnak, és a sziget 1979-ben különleges státuszú régióvá vált.

Vörös Erik (Eiríkr rauði Thorvaldsson), a híres viking vezér, kb. 950 és 1003 között élt. Erik Izlandon született, de családja száműzetése után Grönlandon telepedett le, ahol megalapította az első viking településeket. Ő volt az, aki Grönland nevét is kitalálta, hogy vonzóbbá tegye a letelepedést más vikingek számára. Fia, Leif Erikson, később Észak-Amerikába is eljutott, így a vikingek nyomai mindkét kontinensen fennmaradtak.

Manapság

Az élet Grönlandon sajátos és a sziget geográfiai helyzetéből adódó kihívásokkal jár.

A gazdaság

Grönland gazdasága főként a halászatból és a nyersanyagokból származó bevételre támaszkodik. A halászat az ország legnagyobb iparága, és az exportban fontos szerepet játszik. A sziget számos fajtáját halászati célokra használják, köztük a tőkehalat, a rákot, a heringet és a polipot.

A nyersanyagok közé tartoznak az ásványi nyersanyagok, például a réz, a cink, a szén és a vasérc, amelyek fontosak a sziget gazdaságában. Azonban a nyersanyagok kitermelése és exportja a sziget érzékeny ökoszisztémájára is hatással van.

A lakosság

Grönland népessége körülbelül 56 000 fő, és nagy részét az inuitok alkotják. Az inuitok hagyományosan halászattal, vadászattal és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, de ma már egyre többen dolgoznak a halászat, az idegenforgalom, az oktatás és az egészségügy területén.

A lakosság nagy része a sziget nyugati partján él, ahol a főváros, Nuuk található. A sziget többi része ritkán lakott, és a legtöbb település kis, elszigetelt közösségekből áll.

Az életmód

A Grönlandon élő inuitok évszázadok óta alkalmazkodtak a sziget éghajlatához és természeti körülményeihez. Az inuitok általában vadásznak és halásznak, és az étrendjük főként halból és tengeri állatokból áll.

Az utóbbi évtizedekben a modern életmód és a globális változások hatására azonban az inuitok életmódja is megváltozott. A modern technológiai vívmányok, a turizmus és a globális élelmiszeripar hatására az inuitok étrendje is átalakult, és a tradicionális életmód sok tekintetben elvesztette jelentőségét.

Grönland jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a függetlenséget, mivel a sziget gazdasága jelentős mértékben függ a dán támogatásoktól. 2024-ben a dán állam több mint négymilliárd koronával járult hozzá a grönlandi költségvetéshez, és számos alapvető szolgáltatás, például a rendőrség és a védelem működését továbbra is Dánia finanszírozza. Összességében a dán hozzájárulás mintegy 5,6 milliárd koronát tett ki, ami Grönland közkiadásainak körülbelül a felét fedezi.

A sziget gazdasága jelenleg szinte kizárólag a halászatra támaszkodik, amely az export 98%-át adja, miközben Grönland jelentős mértékben szorul behozatalra, különösen fogyasztási és beruházási javak tekintetében. Bár a ritkaföldfémek és más ásványkincsek kiaknázása ígéretes lehetőségeket rejt, ezek gazdasági megvalósíthatósága továbbra is kérdéses. A jégtakaró alatti lelőhelyek kitermelése rendkívül költséges, mivel a sziget nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, például ipari kikötőkkel vagy fejlett logisztikai hálózattal. Az éghajlati és földrajzi viszonyok miatt az építési és szállítási költségek jelentősen meghaladják más régiókét, miközben a képzett munkaerő hiánya is kihívást jelent.

A ritkaföldfémek iránti globális kereslet ugyan reménykeltő, de a világpiaci árak ingadozása komoly kockázatot jelent, ami egyes beruházásokat veszteségessé tehet. A bányászati ágazat nehézségeit jól példázza, hogy Grönland egyetlen működő bányája, amely anortozitot termel ki, a 2018-as megnyitása óta nem hozott számottevő gazdasági hasznot. Ez is rávilágít arra, hogy Grönland számára a gazdasági önállóság eléréséhez hosszú távú, fenntartható stratégiára lenne szükség.

Nemzeti lobogójuk - d.n.fotója

A helyiekről

A helyiek közül a nagy többséget jelentő, őslakos inuitok büszke fajta. Sértésnek veszik, ha a turisták eszkimóknak nevezik őket. Az eszkimó ugyanis nyershúszabálót jelent. Kalaallit a helyes elnevezés számukra.

A lakosság nagy többsége evangélikus-lutheránus vallású. A grönlandiak nagy többsége beszél, ért angolul.

a.l. fotója

A grönlandi inuitoknak gazdag kulturális hagyományai vannak, amelyek évszázadokon át fennmaradtak a zord éghajlati körülmények között. Egyik érdekes szokásuk a tupilak készítése, ami egyfajta szobor, amelyet eredetileg varázslatos célokra használtak, és mostanában turisták számára is készítenek. Az inuitok híresek qajaq-jaikról, amelyeket vadászatra és közlekedésre használtak; ezek a kajakok ma is népszerűek a sportolók körében.

A közösségi élet fontos része az inuit kultúrának, ahol a vadászati és halászati zsákmányt gyakran megosztják a falu lakóival, hogy biztosítsák a közösség túlélését. Ünnepeik, mint például a Nalukataq, a nyári napforduló idején zajlanak, és magukban foglalják az éneklést, a táncot és a kődobálást. Az inuit mesemondás hagyománya szintén jelentős, ahol generációról generációra adják tovább a mítoszokat és történeteket.

A sarkvidéki klíma miatt az inuitok hagyományos ruházata, amely szigetelő tulajdonságairól híres, fontos szerepet játszik a mindennapi életükben; főleg fóka- és rénszarvasbőrből készül. Egy másik érdekes szokásuk a inuinnaqtun nyelv használata, amely az egyik legősibb és leginkább veszélyeztetett nyelv a világon. Végül, az inuitok mély kapcsolatban állnak a természettel és a vadon élő állatokkal, amelyet a vadászat és halászat hagyományai tükröznek, és ez a kapcsolat nagyban befolyásolja mindennapi életüket és szokásaikat.

r.a. fotója

A fotón látható grönlandi hagyományos viselet neve kalaallit atisa. A rajta lévő színes, gyöngyös „pulóver” ténylegesen egy gyöngygallér, az inuitok hagyományos ünnepi öltözékének egyik legjellegzetesebb és legdíszesebb eleme. Ez a gallér sok ezer apró, színes gyöngyből készül, és gyakran kézzel fűzik össze bonyolult geometrikus mintákban. A gyöngygallér alá selyem- vagy szaténblúzt, illetve -kabátot hordanak, amelyet díszes hímzések és színes szalagok egészítenek ki. -  N. G. fotója

Érdekességek

1. Két grönlandi szó került be a világ nyelveinek sokaságába: kajak és az igloo (jégkunyhó).
2. 1946-ban az USA meg akarta venni Grönlandot, de a dán király nem adta el nekik.
3. A grönlandi cápák rendkívül hosszú élettartama – akár 400 év – most új magyarázatot kapott a tudósok szerint. Egy friss tanulmány arra jutott, hogy ez a jelenség a cápa hatalmas, 6,5 milliárd DNS-bázispárból álló genomjához köthető, ami kétszer annyi, mint az embereknél. A genom nagy része ismétlődő génekből áll, amelyek úgynevezett ugró transzponálható elemek. Ezek a gének képesek önmagukat másolni és beilleszteni más génekbe, ami mutációkhoz vezethet, de ugyanakkor elősegíti a DNS önjavítási képességét is. Ez a mechanizmus lehet a kulcs a grönlandi cápák extrém hosszú élettartamához.

További beszámolók

Grönland arculatát elsősorban a lenyűgöző jéghegyek határozzák meg, amelyek között óriásiak és kisebbek egyaránt megtalálhatók. Ez a természetes szépség az UNESCO Világörökségének része, és egyben bolygónk legészakibb világörökségi helyszíne. Itt található a Sermeq Kujalleq, a világ leggyorsabban mozgó gleccsere, amely naponta akár 40 métert is előrehalad. Grönland egyik legkülönlegesebb természeti csodája a türkizkék folyó, amely kristálytiszta vizével vágja ketté a jégmezőket. A folyó a Petermann-gleccserből ered, és a hó olvadásakor különösen látványos, ahogy minden évszakban más arcát mutatja.

Nuuk, Grönland fővárosa számos élményt kínál: a helyi múzeumokban megismerhetjük az őslakos kultúrát, részt vehetünk túrákon, amelyek az északi sarkvidék történelmét és életmódját tárják fel, valamint élvezhetjük a modern éttermek kínálatát és vásárlási lehetőségeit. Az ország területén található a világ legnagyobb nemzeti parkja, amely 972 ezer négyzetkilométeren nyújt lenyűgöző látványt hegyekkel, gleccserekkel, fjordokkal és jéghegyekkel. A látogatók kipróbálhatják a kutyaszánozást, amely páratlan élményt nyújt. Az állatok nemcsak a hideget szeretik, hanem a terep sajátosságait is ismerik, így biztonságosan haladnak még a vékonyabb jégrétegek között is.

Kelet-Grönlandon Tasiilaq színes, tengerre néző házai egész évben várják a látogatókat. Az 1894-ben alapított kisváros mindössze 2 ezer lakójával a nyugalom szigete. A skandináv országokhoz hasonlóan Grönland is tökéletes helyszín a sarki fény megfigyelésére, amely ősszel kezdődik és áprilisig tart. A nyári időszakban azonban a nap éjjel is fenn van, így a látványhoz szükséges sötétség ilyenkor nem adott, de a "fehér éjszakák" is különleges élményt nyújtanak.

---

Grönland mindig is vonzott, különösen az a táj, amit eddig csak a repülőből láthattam, amikor a gép átrepült felette. Ezért döntöttem úgy, hogy ellátogatok ide, és három napot töltöttem Nuukban. Az érkezésemkor reméltem, hogy egy jegesmedvés pecsét kerül az útlevelembe, de ez hiú ábránd maradt – senki sem kérdezte, ki vagyok és miért jöttem. Ráadásul az utolsó városba tartó busz már indulni készült, így gyorsan tovább kellett mennem.

Odakint sűrűn hullott a hó és fújt a szél, de a helyiek szerint ez nem számított igazán hidegnek. A -12 fok inkább őszi időjárásnak felel meg errefelé. A buszvezető meglepően kedves volt, egészen annak az utcának az elejéig vitt, ahol a szállásom volt.

Másnap reggel az ablakon kinézve lélegzetelállító látvány fogadott. Az öbölben sodródó jéghegyek egyfajta vándorlást rendeztek, néhány jégtömbön sirályok pihentek. A nap szikrázóan sütött, a fények pedig olyan élesek voltak, hogy szinte vakítottak. Nem kellett sokáig győzködnöm magam, hogy hosszabb sétára induljak. Nuuk utcái kihaltak voltak, szinte teljesen egyedül barangoltam. Az egyik kávézóban sikerült meginnom életem legdrágább teáját – csupán azért, hogy internetet használhassak és pár fotót feltölthessek. A pincér közölte, hogy előbb fogyasztanom kell valamit, hogy megkapjam a belépési kódot.

Egy szűk utcába betérve egy helyi madárpiacra értem. Hosszú asztalokon véres madártetemek hevertek, darabonként 25 dán koronáért árulták őket. Amikor fényképezni kezdtem, néhány nem túl barátságos eszkimó lépett ki egy közeli helyiségből. Miután tisztáztam, hogy nem a Greenpeace ügynöke vagyok, barátságosabbá váltak, és engedték, hogy fotózzam őket. Ezek a fekete tollú, fehér hasú madarak nagy számban élnek itt, és vadászatuk engedélyezett. Felajánlották, hogy ajándékba adnak egy madarat, mondván, belőle készült leves igazi csemege, de udvariasan visszautasítottam.

Másnap reggel az éjszakai dagály által partra sodort jégtömbök látványa lenyűgözött. A napfényben megcsodáltam a város ikonikus piros fatemplomát, majd a tengerpart felé vettem az irányt. Nem voltam egyedül – thaiföldi nők gyermeki lelkesedéssel érintették meg a jéghegyeket. Grönlandon sok thaiföldi nő él, akik helyi férfiakkal kötöttek házasságot. Ezek a kapcsolatok gyakran nem tartósak, a válások után a nők a szigeten maradnak, ahol tartásdíjból és munkából tisztességesen megélnek.

A harmadik napon a város környékét próbáltam felfedezni, de a combközépig érő hó nehézséget okozott. A lakott területeken még könnyen haladtam, de az utak végeztével csak a hó és a természet maradt. Nehezen, de feljutottam egy dombra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra: a színes faházakra, a tengerre és az úszó jéghegyekre. A látványt próbáltam magamban megőrizni, ahogyan az itt élő emberek küzdelmét is a természettel és önmagukkal.

Fotóegyveleg

E. G. fotója

Lehelet - A. L. fotója

Vissza az elejére

Kommentek