ÚTIKRITIKA.HU / Francia Polinézia

Francia Polinézia

Francia Polinézia dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | A tengerről | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Bora Bora - Fájdalmas volt az elmenetel innen, a kikötőből . b.e.

Francia Polinézia dióhéjban

• Francia Polinézia meglátogatása jó eséllyel az ember életének legcsodálatosabb nyaralási élménye lehet. A szigetei sokkal, de sokkal érdekesebbek, mint a Maldív. Francia Polinézia a világ egyik legszebb helye.
• Francia Polinézia fővárosa, a Tahiti szigeten lévő Papeete és Budapest között a távolság csekély 16543 kilométer. A világon Budapesttől legmesszebb lévő szárazföld sincs sokkal messzebb: a Cook-szigetek, Avarua, 17110 kilométer.
• Lakosság (2021): 282 ezer.
• Ha Francia Polinéziát nem érdemes úgy meglátogatni, hogy csak Tahiti sziget fér bele. Tahiti sziget szép, de nem nyújt igazi polinéz élményt. Ha két sziget fér bele a programba, akkor legyen Tahiti és Bora Bora, vagy Tahiti és Moorea, ha három sziget fér bele, akkor Tahiti, Bora Bora és Huahine, vagy Tahiti, Bora Bora, Moorea.
• Francia Polinézia meglátogatására az ideális időpont az április és a május, valamint az október. Ezekben a hónapokban kevés az eső, nincs túl meleg és alacsonyabb a páratartalom. Ugyan a június és a szeptember közötti időszakban is jók az időjárási viszonyok, viszont ilyenkor van a turista főszezon, a hotelek tele az oda repülő járatok tele vannak, magasak a szobaárak.
• A mi telünk idején a hőmérséklet forró, fülledt, esős. Ilyenkor előfordulnak trópusi forgószelek (ciklonok).
• Politikailag Francia Polinézia - mint azt a neve is jelzi - francia tengerentúli terület (nem gyarmat), a francia köztársaság része.
• + 12 óra ott időeltolódás a mi nyári időszámításunk idején és 11 a téli idején.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Bora Borához közeledve a sziget hegyóriásának megbabonázó látványa kombinálva a tengervíz leírhatatlanul gyönyörű színének varázsával
2. Repülőről nézni az atollokat
3. A tengervíz mesés színei, a legszebbek e műfajban a világon, a valóság szebb, mint a képek
4. Nincs olyan nyaralótömeg, mint Hawaiin
5. Huahine izgalmas belső tájai, egész napos öko túra
6. A sznorkelezés a finom meleg tengervízben, Bora Borán a Coral Gardens
7. Szépek a helyi emberek, főleg a nők
8. Bora Bora - Lagoonarium, Moorea - Lagoonarium
9. Aremiti Ferry - a kompozás Papeete és Moorea között
10. Úszni a cápákkal (persze, hogy nem veszélyes)
11. Bora Borán a Matira Beach

Nem tetszett

1. Amikor a búcsú bánatában kicsordultak a könnyeim a motorcsónakon Bora Bora szigettől távolodva
2. Tahiti szigetén, főleg Papeete-ben látni, hogy az őshonosok milyen alaposan átvették a franciák arroganciáját, nagyképűségét
3. Az elképesztő drágaság, aminek két fő oka van: az importáruk magas szállítási költségei (plusz magas importadó) és a desztináció felkapottsága, luxus/elit jellege
4. A kóbor kutyák
5. A szemétégetés bűze
6. A szállodásokon kívül a helyiek nem igazán tudnak angolul
7. Esős időben nincs mit csinálni, minden érdekes program szabadtéri
8. Eljönni onnan abban a tudatban, hogy talán soha nem jövünk vissza
9. Szúnyogok

Vélemények

"Tengervíz műfajban sok álomszépet láttam rengeteg utazásom folyamán. Vannak karibi strandok és Maldív-atollok, ahol van olyan szép a tengervíz, mint Francia Polinéziában. Mégis a tengervíz műfajban nálam még mindig - és feltehetően örökre - Bora Bora, Huahine és Moorea a nyertes. Ebben szerepet játszik nyilván az is, hogy a tenger hátterében a szigetek hegyei valahogy méltóságteljessé teszik az összképet. Biztos az is benne van ebben a szerelemben, hogy nagyon messzire kellett utazni, kevesen jutnak el ide, és ettől van ennek az egész élménynek egy külön kiváltságos jellege (minden sznobság nélkül) is." (K. J., 2014)

---

,, Üdvözöllek a aradicsomban! A türkiz kék tenger vize mindenkit elvarázsol, főleg ha adódik hozzá néhány gyönyörű helyszín is. Volt szerencsém hajóval bejárni Francia Polinézia legismertebb szigeteit (többször is), és néhány napot eltölteni ott, felfedezni a legszebb hoteleket a híres víz feletti bungalókkal együtt. Moorea, Bora Bora vagy Tahiti neve talán ismerősen hangzik.

A szigeteken a legjobb tevékenység a búvárkodás. Csodaszép a víz alatti élővilág. Moorea-n kétszer is voltam cápákkal és rájákkal úszni a nyílt óceánon. Van még lehetőség szigettúrákra is, ahol megismerkedhetünk a helyi kultúrával. Ha valaki csak nézelődni szeretne, adott a lehetőség, hogy egy napot eltölthessen valamelyik resortban. Általában belépőt kérnek attól, aki nem szálló vendég, de az árban van egy étkezési lehetőség is. Az összeg helyenként változó. Előfordul olyan is, hogy a bejáratnál az őrök a nagy forgalom miatt már nem engednek be senkit.

Francia Polinézia teljesen magával ragadott. Egy életre szóló élményt nyújt mindenkinek, aki erre jár. (2018)" forrás

---

,, Tahiti szigetén érdemes bérelni autót a reptéren, mert viszonylag olcsó (1 napra kb. 8500 XPF-21500 Ft). Autóval gyakorlatilag keresztül-kasul be lehet járni a szigetet akár egy nap alatt is.

Feltétlenül meg kell nézni a Venus point beach-et ami Papeteetől északra van Mahina falunál. Egyedi fekete homokos tengerpartja különleges élményt nyújt.

                                                                    Plage de la Pointe Venus - András fotója

Egyébként a strandok nem túl érdekesek Tahitin."" (András, 2019)

---

,, Lagoonarium: Motorcsónakkal visznek egy pici szigetre, ahol egész nap lehet maradni, napozni, fotózkodni, sznorkelezni. Életem első találkozása a szirtcápákkal és a tüskésrájákkal maradandó élmény volt (ott világosodtam meg, miért pólóban mennek sznorkelezni az emberek, miután három hétig kenegettem magam aloe verával...)

Bora Bora: Javaslom a Reef Discovery félnapos sznorkeltúráját. Hála nekik, gyönyörű korallokat és dementorokat (ördögrája) láttam. Vaitape szigetet körbejárva Matira Beach az egyetlen nyilvános strand, és mivel túl csóró vagyok a vízen lévő bungalóhoz, ott szálltam meg egy szállodában. A Maitai hotelnek vannak óceánra néző szobái. Az a kilátás örökre beégett a retinámba...

Rangiroa: sajnos csak 2 napot voltam ott, bár így is egy kicsit rám ijesztett az egyik lány a szálláson, aki összeszedte valahol a dengue lázat... A rövid időt maximálisan kihasználva egy egész napos kiránduláson vettem részt a Blue Lagoonba. Útközben oda-vissza 4x álltunk meg sznorkelezni a csónak körül... A szigethez közelebb érve fehér homok és átlátszó, halványzöld színű víz f ehetett járni a szigetek között. Az ebédről megmaradt nyers tonhalat kiszórták a vízbe, és kb. 10 másodpercen belül több tucat kisebb-nagyobb cápa jelent meg a semmiből, és rávetették magukat a csemegére. Ott láttam életemben először citromcápát 1 méterről. Aztán délután elmentünk a Tiputa-szoroshoz, ahol viszont a delfinek szoktak kiugrálni a vízből. Nagyon gyorsak, de azért sikerült meglesni párat Szóval hatalmas élmény volt nekem, aki sosem búvárkodott / sznorkelezett korábban... A vállalkozó kedvűbbek / gyakorlott búvárok még esetleg tigriscápával vagy pörölycápával is összefuthatnak Francia Polinézián, ha szerencséjük van (nekem nincs hiányérzetem ...)

Tetiaroa privát sziget: Tahititől 60 km-re északra, a hollywoodi celebek és a madarak által közkedvelt hely. 3 óra katamaránnal (hányás közeli állapot) . Aki nem megszállott Marlon Brando rajongó és volt már előtte Rangiroán lagúnatúrán, az nyugodtan kihagyhatja... Én tavaly november elején utaztam, és szerencsém volt az időjárással is (kellemes 25-30 fok volt mindig, bár fura hogy 6- a már tökre besötétedik... ) . Ha lett volna több időm és még egy rakás pénzem, jobban megnézem Mooreát, és elmegyek Huahinére meg a Cook-szigetekre is... Most ennyi fért bele, de így is boldog vagyok, hogy eljuthattam ide...(r.e., 2020)

---

Tahitire elég 1-2 nap. Érdemes autót bérelni ott és azzal körbejárni a szigetet. Szép vízesések vannak ott, Papetee is megér egy látogatást, de egyébként nem különösebben érdekes a sziget. A Pointe Venus fekete homokos strandját nem érdemes kihagyni. Jobb megszállni Mooreán vagy Bora-Borán, viszont sokkal drágább is.

A tengerről

Leírhatlanul szép. Na de akkor mit írjunk le? Csak ezt: a világon a legszebb.

Olvasmányos linkek

"Túravezetőnk a sekély vízben leállítja a hajót. Sorra beparancsol bennünket a vízbe, majd rothadó húscafatokkal és apró halakkal felszerelkezve ő is utánunk ereszkedik. Kisvártatva hatalmas, sötétszürke lepények úsznak felénk. Egy pillanatig a létra felé sandítok. Átvillan az agyamon, hogy egy ilyen rája végzett a legendás krokodilvadásszal, Steve Irwin-nel is. De hamar kiderül, hogy a tüskés ráják valójában nagyon békés állatok, és a mérges nyilakat rejtő farkukat csak akkor vetik be, ha megtámadják őket. Idővel mi is felbátorodunk, és halakkal kedveskedünk újdonsült pajtásainknak. Bár a ráják szája a hasukon van, a szemük melletti lyukakon keresztül is tudnak enni, így oda potyogtatjuk be a finom csemegét.

A cápákhoz egy másik helyre hajózunk, ahol sokkal mélyebb a víz. Búvármaszkot és pipát öltve kimerészkedünk a hajóból, és lebegni kezdünk a vízen. Odalent rajokban úsznak a halak, s a nyers, rothadó húsra megjelennek a fekete farkú cápák is. A cápáknak ez a fajtája apró halakkal táplálkozik, és egyáltalán nincs oda az emberhúsért. De azért mindig szívdobogást kapunk, amikor a felszínre jönnek, és vicsorító szájjal köröznek körülöttünk." forrás

---

"A Moorea-i Lagoonarium egy kis motun található, ahova pici csónak viszi át az ügyfeleket. A belépő nem olcsó buli, de helyi viszonylatban csak egy normálisabb ebéd ára, szóval nem is drága (3200 CFP plusz komp 1500 CFP). Lehet ebédet is rendelni, ha valaki meleg ételt akar enni délben (2000 CFP). Büfé vagy egyéb nincs a motun. Épp csak megérkeztünk a Laggonáriumba és átvettük a házikónkat (bungalló jár a belépőjegy mellé - így már nem is drága), mehettünk is a vízbe, mert kezdődött a ráják etetése. Naponta kétszer etetik itt a rájákat és itt teljesen más, mint Bora Borán volt. Nem a nyílt tengeren adják elő, hanem közvetlenül a part mellett, így akár a szárazról is nézhető. Mondjuk hülye lenne az ember a partról nézelődni, mikor a vízben más élmények is várják.

A ráják hozzá vannak szokva az ember közelségéhez és úgy viselkednek, mint a macskák. Dörgölőznek, hogy kaját kunyeráljanak. Érdekes élmény. A rája az egész testét hozzásimítja az emberhez és ez a finom, selymes bőrbe burkolt kocsonya körbefolyik a derekadon. Az érzés valahol a határon mozog a viszolygás és a kellemes között. Az még csak hagyján, mikor a hátukat dörgölik az emberhez. De mikor a hasukkal (szájukkal) tapogatnak le, hogy van-e nálad hal... na az már kicsit para is, mert nem tudom, fáj-e ha megkóstolnak, de ránézésre ijesztő a szájszervük.

Az etetés hírére megjelent pár cápa is. Meg ragadozóhalak ezrei. Ha nem a harmadik polinéz hónapom végén jártunk volna, biztos teljesen elájulok a látványtól. Így csak szimplán konstatáltam, hogy lenyűgöző. A frissen érkezett turisták kedvéért egy erős kötél volt végigvezetve a víz alatt, hogy kapaszkodva nézelődhessenek a korallkertben. A hülyegyerekeknek meg arra volt jó, hogy kötéltáncost játszanak a víz alatt. Ez ugyan némi rosszallást vált ki a túlsúlyos amerikaiakból, akik 3 kézzel csimpaszkodva, a többi úszótársat alkalmanként pofán rúgva próbálnak életben maradni a cudar körülmények között, de hát ha egyszer olyan szórakoztató volt talpon egyensúlyozni a víz alatt himbálózó kötélen.

A kötélbe kapaszkodva a vicceskedő ráják is okoztak pár flasht. Mászik az ember hason: kéz a kötélen, arc a víz alatt, csak a hát és fenék lóg ki a vízből (ez az a rész, ami majd vörösre fog égni, de ekkor ez még nem érződik), teljes figyelem a kötél alatti vízi világon. Majd egyszer csak árnyék vetül az emberre... Épp az úszkáló teste és a vízfelszín közötti 3 cm-en kell a rájának átsiklania! De úgy ám, hogy az arcon és a fejen is végighasal. Enyhe szívroham első alkalommal. Mert bárhonnan érkezhet meglepetés a víz alatt és készülsz is rá, de arra a 3 cm-re nem számítasz. Először biztos kíváncsiságból játszották ezt a ráják (végül is mi is felülről bámuljuk őket - igazuk van), de sokadszorra már tuti a poén és a hatás kedvéért ijesztgetik az embert. A fürdőzés után az ember megebédel, majd leheveredik a házikóban egy kis sziesztára. Vagy lehet a motu és a szomszéd motu közötti kis tengerszorosban ejtőzni. A víz 38 fokos és 50 cm mély. Pont mint egy nagyobb fürdőkád. Már csak a habfürdő hiányzik." forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek