ÚTIKRITIKA.HU / Francia Polinézia

Francia Polinézia

Francia Polinézia dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | A tengerről | További beszámolók | Fotóegyveleg

Bora Bora - Fájdalmas volt a búcsú innen, a kikötőből - B. E. fotója 

Francia Polinézia dióhéjban

• Francia Polinézia meglátogatása jó eséllyel az ember életének legcsodálatosabb nyaralási élménye lehet. A szigetei sokkal, de sokkal érdekesebbek, mint a Maldív. Francia Polinézia a világ egyik legszebb helye.
• Francia Polinézia fővárosa, a Tahiti szigeten lévő Papeete és Budapest között a távolság csekély 16543 kilométer. A világon Budapesttől legmesszebb lévő szárazföld sincs sokkal messzebb: a Cook-szigetek, Avarua, 17110 kilométer.
• Lakosság (2025-ben): 282 ezer.
• Ha Francia Polinéziát nem érdemes úgy meglátogatni, hogy csak Tahiti sziget fér bele. Tahiti sziget szép, de nem nyújt igazi polinéz élményt. Ha két sziget fér bele a programba, akkor legyen Tahiti és Bora Bora, vagy Tahiti és Moorea, ha három sziget fér bele, akkor Tahiti, Bora Bora és Huahine, vagy Tahiti, Bora Bora, Moorea.
• Francia Polinézia meglátogatására az ideális időpont az április és a május, valamint az október. Ezekben a hónapokban kevés az eső, nincs túl meleg és alacsonyabb a páratartalom. Ugyan a június és a szeptember közötti időszakban is jók az időjárási viszonyok, viszont ilyenkor van a turista főszezon, a hotelek tele az oda repülő járatok tele vannak, magasak a szobaárak.
• A mi telünk idején a hőmérséklet forró, fülledt, esős. Ilyenkor előfordulnak trópusi forgószelek (ciklonok).
• Politikailag Francia Polinézia - mint azt a neve is jelzi - francia tengerentúli terület (nem gyarmat), a francia köztársaság része.
• + 12 óra ott időeltolódás a mi nyári időszámításunk idején és 11 a téli idején.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Bora Borához közeledve a sziget hegyóriásának megbabonázó látványa kombinálva a tengervíz leírhatatlanul gyönyörű színének varázsával
2. Repülőről nézni az atollokat
3. A tengervíz mesés színei, a legszebbek e műfajban a világon, a valóság szebb, mint a képek
4. Nincs olyan nyaralótömeg, mint Hawaiin
5. Huahine izgalmas belső tájai, egész napos öko túra
6. A sznorkelezés a finom meleg tengervízben, Bora Borán a Coral Gardens
7. Szépek a helyi emberek, főleg a nők
8. Bora Bora - Lagoonarium, Moorea - Lagoonarium
9. Aremiti Ferry - a kompozás Papeete és Moorea között
10. Úszni a cápákkal (persze, hogy nem veszélyes)
11. Bora Borán a Matira Beach

Nem tetszett

1. Amikor a búcsú bánatában kicsordultak a könnyeim a motorcsónakon Bora Bora szigettől távolodva
2. Tahiti szigetén, főleg Papeete-ben látni, hogy az őshonosok milyen alaposan átvették a franciák arroganciáját, nagyképűségét
3. Az elképesztő drágaság, aminek két fő oka van: az importáruk magas szállítási költségei (plusz magas importadó) és a desztináció felkapottsága, luxus/elit jellege
4. A kóbor kutyák
5. A szemétégetés bűze
6. A szállodásokon kívül a helyiek nem igazán tudnak angolul
7. Esős időben nincs mit csinálni, minden érdekes program szabadtéri
8. Eljönni onnan abban a tudatban, hogy talán soha nem jövünk vissza
9. Szúnyogok

Vélemények

"Tengervíz műfajban sok álomszépet láttam rengeteg utazásom folyamán. Vannak karibi strandok és Maldív-atollok, ahol van olyan szép a tengervíz, mint Francia Polinéziában. Mégis a tengervíz műfajban nálam még mindig - és feltehetően örökre - Bora Bora, Huahine és Moorea a nyertes. Ebben szerepet játszik nyilván az is, hogy a tenger hátterében a szigetek hegyei valahogy méltóságteljessé teszik az összképet. Biztos az is benne van ebben a szerelemben, hogy nagyon messzire kellett utazni, kevesen jutnak el ide, és ettől van ennek az egész élménynek egy külön kiváltságos jellege (minden sznobság nélkül) is." (K. J.)

---

Üdvözlöm a földi paradicsomban! A türkizkék tenger szinte hipnotikus erejű – különösen akkor, ha olyan álomszerű helyszíneken hullámzik, mint Francia Polinézia szigetei. Több alkalommal is volt szerencsém hajóval bejárni e különleges térséget, és napokat tölteni olyan ikonikus helyeken, mint Moorea, Bora Bora vagy Tahiti. A víz feletti bungalók látványa önmagában is elég lenne a varázshoz, de a valóság túltesz minden képeslapon.

A szigeteken a legnagyobb élményt talán a búvárkodás nyújtja. A tenger alatti világ színpompás és eleven: Moorea-n kétszer is úsztam cápákkal és rájákkal a nyílt óceánban, amitől az ember szinte újra megtanul lélegezni – tisztelettel és csodálattal. Aki inkább a szárazföldön kalandozna, részt vehet vezetett szigettúrákon is, ahol megismerkedhet a helyi kultúrával, növényekkel és hagyományokkal. Ha valaki csak egy kis ízelítőre vágyik, sok resort lehetőséget kínál napközbeni belépésre. Ezekhez belépődíj tartozik, amely általában tartalmaz egy étkezést is. Az árak eltérőek, és olykor előfordul, hogy a forgalom miatt a biztonságiak már nem engednek be további látogatókat.

Francia Polinézia minden értelemben rabul ejtett. Ez az a hely, amely nem csupán álommá válik, hanem be is lopja magát az ember emlékezetébe – örökre.

---

Tahiti szigetén mindenképp érdemes autót bérelni már a repülőtéren – a bérlés továbbra is viszonylag kedvező árú: egy napra nagyjából 9500–11 000 XPF körüli összeggel (kb. 27 000–31 500 Ft) lehet számolni, felszereltségtől és biztosítástól függően. Aki vezet, szinte egyetlen nap alatt végigjárhatja a főbb látványosságokat – a sziget mérete ezt lehetővé teszi.

Kihagyhatatlan úti cél a Pointe Vénus, amely Papetee-től északra, Mahina falunál található. Ez a fekete homokos partszakasz nemcsak látványában lenyűgöző, de különleges hangulata is van – mintha egy másik világba csöppenne az ember.

                                                                    Plage de la Pointe Venus - András fotója

Egyébként a strandok nem túl érdekesek Tahitin."" (András, 2024)

---

,, Lagoonarium: Motorcsónakkal visznek egy pici szigetre, ahol egész nap lehet maradni, napozni, fotózkodni, sznorkelezni. Életem első találkozása a szirtcápákkal és a tüskésrájákkal maradandó élmény volt (ott világosodtam meg, miért pólóban mennek sznorkelezni az emberek, miután három hétig kenegettem magam aloe verával...)

Bora Bora: Javaslom a Reef Discovery félnapos sznorkeltúráját. Hála nekik, gyönyörű korallokat és dementorokat (ördögrája) láttam. Vaitape szigetet körbejárva Matira Beach az egyetlen nyilvános strand, és mivel túl csóró vagyok a vízen lévő bungalóhoz, ott szálltam meg egy szállodában. A Maitai hotelnek vannak óceánra néző szobái. Az a kilátás örökre beégett a retinámba...

Rangiroa: sajnos csak 2 napot voltam ott, bár így is egy kicsit rám ijesztett az egyik lány a szálláson, aki összeszedte valahol a dengue lázat... A rövid időt maximálisan kihasználva egy egész napos kiránduláson vettem részt a Blue Lagoonba. Útközben oda-vissza 4x álltunk meg sznorkelezni a csónak körül... A szigethez közelebb érve fehér homok és átlátszó, halványzöld színű víz f ehetett járni a szigetek között. Az ebédről megmaradt nyers tonhalat kiszórták a vízbe, és kb. 10 másodpercen belül több tucat kisebb-nagyobb cápa jelent meg a semmiből, és rávetették magukat a csemegére. Ott láttam életemben először citromcápát 1 méterről. Aztán délután elmentünk a Tiputa-szoroshoz, ahol viszont a delfinek szoktak kiugrálni a vízből. Nagyon gyorsak, de azért sikerült meglesni párat Szóval hatalmas élmény volt nekem, aki sosem búvárkodott / sznorkelezett korábban... A vállalkozó kedvűbbek / gyakorlott búvárok még esetleg tigriscápával vagy pörölycápával is összefuthatnak Francia Polinézián, ha szerencséjük van (nekem nincs hiányérzetem ...)

Tetiaroa privát sziget: Tahititől 60 km-re északra, a hollywoodi celebek és a madarak által közkedvelt hely. 3 óra katamaránnal (hányás közeli állapot) . Aki nem megszállott Marlon Brando rajongó és volt már előtte Rangiroán lagúnatúrán, az nyugodtan kihagyhatja... Én tavaly november elején utaztam, és szerencsém volt az időjárással is (kellemes 25-30 fok volt mindig, bár fura hogy 6- a már tökre besötétedik... ) . Ha lett volna több időm és még egy rakás pénzem, jobban megnézem Mooreát, és elmegyek Huahinére meg a Cook-szigetekre is... Most ennyi fért bele, de így is boldog vagyok, hogy eljuthattam ide...(r.e., 2020)

---

Tahitire elég 1-2 nap. Érdemes autót bérelni ott és azzal körbejárni a szigetet. Szép vízesések vannak ott, Papetee is megér egy látogatást, de egyébként nem különösebben érdekes a sziget. A Pointe Venus fekete homokos strandját nem érdemes kihagyni. Jobb megszállni Mooreán vagy Bora-Borán, viszont sokkal drágább is.

A tengerről

Leírhatlanul szép. Na de akkor mit írjunk le? Csak ezt: a világon a legszebb.

A Francia Polinéziában található tengervíz különleges szépségét először a kristálytiszta átlátszósága adja, ami akár 30 méteres mélységig is láthatóvá teszi a tengerfenék részleteit. A Bora Bora és Tahiti körüli lagúnák vizét a helyi vulkanikus ásványok és korallzátonyok különleges türkiz és azúrkék árnyalatokkal színezik, amit sehol máshol nem látni ilyen intenzitással. A szigetcsoport elszigeteltsége miatt a vizek szennyezettsége minimális, így megőrizték természetes, érintetlen minőségüket. Amikor a napfény áthatol a víz felszínén, nem kevesebb mint hét különböző kék árnyalatot hoz létre, ami lenyűgöző színjátékot eredményez a különböző napszakokban.

A Moorea sziget körüli tengervíz sókristályainak egyedi összetétele miatt a víz szinte selymesen simogatja a bőrt, ellentétben más, érdesebb érzetű tengerekkel. A Francia Polinézia vizeit körülölelő korallzátonyok természetes szűrőként működnek, eltávolítva a legapróbb szennyeződéseket is, így a víz átlátszósága szinte laboratóriumi tisztaságú. A Csendes-óceán ezen részén a különleges áramlatok tökéletes egyensúlyt teremtenek a hőmérsékletben, mely egész évben 25-29 Celsius fok között marad, ideális klímát biztosítva a vízi élővilágnak és persze az úszóknak. A helyi legendák szerint a polinéz istenek azúrkék könnyei festették meg ezeket a vizeket, és amikor a nap fénye megcsillan a felszínen, valóban isteni ragyogást kölcsönöz neki.

Rangiroa atolljának vizében különleges planktonok élnek, melyek enyhe biolumineszcenciát okoznak éjszakánként, így a tenger helyenként kékes derengést kap a holdfényben. Az itteni vizek átlátszósága annyira tökéletes, hogy gyakran az "lebegés illúzióját" kelti a látogatókban, mintha nem is vízben, hanem a tiszta levegőben úsznának. A Tetiaroa atollon található "kék medencék" olyan intenzív színűek, hogy első pillantásra mesterségesnek tűnhetnek, pedig teljesen természetes képződmények.

További beszámolók

Túravezetőnk egy sekély vízű lagúnában horgonyoz le. Nem sok időt hagy gondolkodni – sorra küld bennünket a vízbe, majd ő is utánunk ereszkedik, kezében rothadó húscafatokkal és apró halakkal. Hamarosan sötétszürke árnyak tűnnek fel alattunk: hatalmas tüskés ráják úsznak felénk méltóságteljesen, mintha egyenesen egy másik világból érkeznének. Egy pillanatra a létrára pillantok, és eszembe villan Steve Irwin tragédiája. De az aggodalom hamar oldódik – megtudjuk, hogy ezek a ráják békés természetűek, és csak akkor használják méreggel teli farkukat, ha fenyegetve érzik magukat.

Idővel mi is megbarátkozunk velük, halakat tartunk eléjük, sőt: néhányan már odáig merészkednek, hogy megsimogatják őket. Érdekesség, hogy bár a szájuk a hasukon található, a szemük mögötti apró nyílásokon keresztül is képesek átvenni a táplálékot – oda hullajtjuk be nekik a finom falatokat.

A cápákhoz egy másik helyre hajózunk, ahol a víz jóval mélyebb és sötétebb. Búvármaszkban, pipával felszerelkezve ereszkedünk le a vízbe, és lebegni kezdünk a felszínen. Lent, a víz alatti világban színes halak cikáznak, és hamarosan megjelennek a fekete farkú cápák is – kecsesen, de határozott mozdulatokkal közelítenek a hús felé. Ez a faj nem jelent veszélyt az emberre, apró halakkal táplálkozik, de a látvány, ahogy vicsorogva köröznek körülöttünk, mégis megemeli a pulzust. Félelem és lenyűgözöttség keveredik bennünk – olyan élmény ez, amit nem lehet elfelejteni.

---

A Moorea melletti Lagoonarium egy apró motun található, ahová kis csónak szállítja át a látogatókat a főszigetről. A belépő elsőre talán nem tűnik olcsónak – kb. 3500 XPF (kb. 10 000 Ft), plusz a csónakos átkelésért 1700 XPF-et (kb. 4900 Ft) is fizetni kell – de helyi viszonylatban ez nagyjából egy jobb ebéd ára. Aki délben meleg ételre vágyik, előre rendelhet menüt is, körülbelül 2200 XPF-ért (kb. 6300 Ft). Büfé vagy bolt nincs a szigeten, így érdemes előre felkészülni.

Amint megérkeztünk, és elfoglaltuk a kis házikót – a belépőjegyhez egy saját bungaló is jár, így máris barátságosabbnak tűnik az ár –, rögtön csobbanni kellett, mert kezdődött a ráják etetése. Ez a program itt napi kétszer zajlik, és teljesen más hangulatú, mint amit például Bora Borán tapasztaltam. Nem a nyílt vízen zajlik az esemény, hanem közvetlenül a part mellett, így akár a szárazról is nézhető – bár őszintén szólva: miért maradna bárki is a parton, amikor odalent egészen más világ vár?

A ráják megszokták az emberek jelenlétét, és egészen játékosak. Úgy dörgölőznek, mint a macskák – de halat kunyerálnak, nem simogatást. Ahogy hozzád simultak, az a selymes, puha kocsonyaszerű test körbefonta a derekad, és elbizonytalanított: taszít vagy lenyűgöz? A szituáció akkor válik igazán izgalmassá, amikor a hasukkal kezdenek tapogatni, hátha lapul nálad némi finomság. A szájszervük nem szép látvány, és bár tudtam, hogy nem harapnak, mégis elfogott egy pillanatnyi para, amikor közel jöttek.

A csemegére hamar megérkeztek a cápák is, és velük együtt rengeteg ragadozóhal. Ha ez az élmény az első polinéz hetem alatt történik, talán még a lélegzetem is elakad. Így, hónapokkal a megérkezés után, csak mosolyogva állapítottam meg: lenyűgöző.

A frissen érkező turisták kedvéért egy vastag kötelet húztak végig a víz alatt, amelybe kapaszkodva lehet lebegni a korallkert felett. Volt, aki kötéltáncosat játszott rajta a víz alatt – kevésbé az élővilágot csodálva, inkább a saját mutatványát élvezve. Ez néha némi rosszallást váltott ki az idősebb amerikaiakból, akik három kézzel kapaszkodva próbáltak életben maradni, időnként a közelükben úszókra is rárúgva. Mégis, volt valami szórakoztató ebben a kaotikus közösségi lebegésben.

A kötélen haladva a vízi világ tényleg magába szippant. Hasal az ember, arccal a víz felé, teljes figyelme a korallokra szegezve – és akkor árnyék vetül fölé. Egy rája, precíz kiszámítással, éppen a hát és a vízfelszín közötti pár centin siklik át. Aki először tapasztalja ezt, biztosan összerezzen. A ráják talán kíváncsiságból kezdték, de hamar ráéreztek, milyen hatást váltanak ki – és onnantól kezdve szinte sportot űztek a meglepetésekből.

A program végén jólesik egy nyugodt ebéd, majd a kis házikóban elnyújtózva jöhet egy rövid szieszta. Vagy akár egy újabb séta a motun – vagy egy kis átevezés a szomszédos kis szigetre. Minden pillanat más – és minden mozdulatban benne van a Csendes-óceán varázsa. (2025)

---

2025: Queenstownból elrepültünk Aucklandbe, majd egy -23 órás! időeltolódással megérkeztünk Papetee városába. Tahitin három napot töltöttünk és végül okos döntésnek bizonyult itt megállnunk, annak ellenére, hogy mindenki azt mondta menjünk egyből tovább és ne vesztegessük az időnket. Ebben a szigetben sokkal több van, mint amit a legtöbb ember gondol. Hatalmas, korom fekete homokos partok, mérhetetlen jókedv és gyönyörű buja növényzet.
Úgy gondoljuk három nap alatt jól be lehet járni a szigetet, ez az idő tökéletes lehet azok számára is, akik ki akarják pihenni a hosszú utat és a jatlag-et.
Beutazás: Mivel Franciaország tengeren túli területére érkezünk, EU-s útlevél esetén nagyon könnyű dolgunk van. Csak átsétálunk az ellenőrző kapun és kész is vagyunk. Még az útlevelet sem fogják összepecsételni. Nagyon különleges érzés megérkezni egy ilyen távoli térségbe úgy, hogy egy kicsit Európában érzi magát közben az ember.
Közlekedés: Tahitin mi motort bérletünk, amivel tökéletesen be lehet járni a szigetet. A bérlés egyszerűen működik, mi a Hello Scoot-ot használtuk erre a célra.
Sajnos a teljes térségre elmondható, hogy drágaság van. Tahitin, Mooreán és Bora-Borán is 20-25 ezer forintban kerül egy napra kibérelni egy két személyes robogót.
Tahitin az utak jók, könnyedén körbejárható a sziget, parkolást szinte sehol sem kell fizetni. A repterezést TAXI-val oldottuk meg, ami szintén nagyon drága, három kilométer nagyjából 10 ezer forintba kerül.
Vásárlás: Körülbelül dupla árral kell számolni a magyar árakhoz képest, de szinte minden kapható a szigeten. A költséghatékonyság érdekében érdemes a nagyobb üzleteket felkeresni, de jó opció a Papetee piacon étkezni vagy felkeresni az útszéli gyümölcs és zöldségárusokat.
Partok és látnivalók: Ha körbe szeretnénk járni a szigetet érdemes lehet két napra lebontani a túrát. Első nap a sziget északi részét érdemes felfedezni, második nap pedig a déli félteket.
Egy pár ajánlatos megálló:
Papetee városi piac
Mahina beach
Plage de la pointe venus
Arahoho blowhole
Faarumai vízesés
Fort de la Fachoda vízesés
Plage vaiava
Grottes de maraa
Taharuu beach
Vallée de Titaaviri
Papetee városából naponta többször indul komp Moorea csodálatos szigetére, ahol mi hat teljes napot töltöttünk. Ezt a helyet nem érdemes kihagyni, de legyen ez egy következő poszt témája. Feltéve, hogyha szeretnétek erről is olvasni

Fotóegyveleg

D. V. fotói 

T. T. fotói 

K. E. fotói 

Vissza az elejére

Kommentek