.
A 3724 méter magas Mount Cook (Aoraki) - h.k. fotója
.
.
2024-ben is érvényben van az a szabályozás, amely szerint Új-Zélandra kizárólag elektronikus utazási engedéllyel (eTA) lehet beutazni, még a vízummentes országok állampolgárainak is, például Magyarországról érkezőknek. Az eTA-t továbbra is két évig lehet felhasználni, és a következő főbb lépések szükségesek az igényléshez:
Környezetvédelmi és turizmus adó (International Visitor Conservation and Tourism Levy, IVL): Az utazóknak 35 új-zélandi dolláros (NZD) környezetvédelmi és turizmus adót kell fizetniük, amely az eTA igénylésekor kerül felszámításra.
eTA igénylés költségei: Az eTA ára 9 NZD, ha az utazók az eTA mobilalkalmazáson keresztül igénylik, és 12 NZD, ha az eTA honlapon keresztül kérvényezik.
Szükséges adatok: Az eTA igényléséhez a szokásos "utazáshoz szükséges" adatokat kell megadni, beleértve az útlevél adatokat, egy fényképet, az elérhetőségeket, az utazási jogosultságot és az utazás célját.
Kötelező érvényesség: Az eTA bevezetése óta, 2019. október 1-től minden utazónak kötelező ezzel rendelkeznie, beleértve azokat is, akik turistaként vagy rövid látogatásra érkeznek Új-Zélandra.
Az eTA célja, hogy megerősítse a határellenőrzést és biztosítsa Új-Zéland természeti erőforrásainak fenntartható kezelését a növekvő turistaforgalom mellett. Az új-zélandi kormány ezzel a rendszabállyal is igyekszik fokozni az ország határainak biztonságát és megvédeni természeti környezetét.
Lakosság (2024-ben): 5,3 millió
"Az északi szigeten levő Rotoruát mindenképpen kiemelném, hiszen az az egyetlen látnivaló, ami nincs máshol: működő föld alatti vulkánon sétálgatni a bugyogó kénszagú sár mellett, az ott lakó emberek házai között, feltörő 1OO fokos vízben főtt kukoricát enni és nézni-hallgatni a helyi, kultúrájukat nagyon is őrző maorikat… ilyenről még nem hallottam, hogy máshol is előfordulna (tudom, Izlandon is van sok gejzír, meg máshol is van vulkán, de ez a kombináció miatt különleges). A közlekedés autóval kiváló, mindenkinek erősen ajánljuk, mert tömegközlekedéssel szinte lehetetlen bejárni az országot. És sokkal olcsóbb is autóval…
A főbb látnivalókat csoportosítanám szigetenként:
Északi:
Fehér homokdűnék a Ninety Mile Beach-nél (északon, Cape Reinga felé)
Bay of Islands - vitorlázás… nagyon szép a sok kis sziget
Kawakawa - Hundertwasser által tervezett és épített nyilvános WC (a mester ugyanis hosszú évekig ott élt és alkotott)
Auckland - Waiheke Island (bortúra - nagyon ajánlom )
Waitomo barlangok (szentjánosbogár-szerű világító hernyók csüngenek a sötét barlang tetején, ami a csónakban ülve olyan, mintha a csillagos eget nézné az ember)
Coromandel-félsziget (a legjobb a hot springs beach, ahol amikor visszahúzódik a tenger, ásóval lyukat ásva a homokban feltör a meleg termálvíz, és saját jakuzzit áshat magának az ember a tengerparton... jó élmény)
Rotorua - vulkánok, a legjobb kalandparkok (Zorb, nyári bobpálya stb) és szédületes agrár show-k pl. birkanyíró-verseny (itthoni városiaknak különösen ajánlom)
Lake Taupo és Mount Ruapehu (itt vannak az északi sziget síterepei)
Wellington - Te Papa múzeum megér egy délutáni látogatást
Déli:
Abel Tasman nemzeti park - kajakozás, madárles, séta … különös élővilág a szinte érintetlen természetben… és Nelson is csinos város, a legtöbb napsütéses órával évente
Kaikura (lehet bálnát nézni, ha éppen szezon van)
Hamner Springs - kedves gyógyvizes városka pihenni
Christchurch - nem csak a földrengés miatt
Queenstown - a déli félteke Svájca
Marlborough Sounds és Fjordland - Milford Sound (ha sok ideje van a turistának, vagy nagyon szeret hegyet mászni)
Ferenc József és Fox gleccserek valamint a Punakaiki palacsinta-sziklái (a három egy laza nap alatt kényelmesen megnézhető, ebéd a Fox-nál levő Plateau Café-ban (vagy egy másikban… van bőven választék)
Amit én ajánlok az utasaimnak, hogy feltétlenül nézzék meg (északról-délre):
fehér homokdűnék a Ninety Mile Beach-nél (fél nap)
Kawakawa - Hunderwasser WC (ebéd stop)
Auckland - Waiheke Island (és akár hozzá lehet csapni a Tiritiri Matangit is, ha valakit érdekelnek a madarak)
Waitomo barlangok (fél nap)
Coromandel Peninsula - hot pools
Taupo (kitűnő ebéd-stop)
Rotorua (legalább egy nap)
Wellington (fél nap)
A kompot csak jó időben ajánlom, mert egyébként szédületesen mocskos és lestrapált még a legújabb jármű is…
Nelson (Abel Tasman Park, ha szeretik a madarakat meg a kajakozást)
Kaikoura (ha szeretik a bálnákat - egyébként nem nagy szám…)
Christchurch (mert angol, mert nagyon rengett és mert kell a támogatás…)
Dunedin (a déli félteke egyetlen eredeti skót kastélyával) - igazi angol egyetemi városi hangulat
Queenstown (Svájc, csak egy picit olcsóbb)
Fox és Franz Joseph gleccserek
Punakaiki palacsinta sziklák
Mindez a nagy vezetési távolságok miatt legalább 14 nap... de jobb, ha van rá 20 és akkor kényelmesebb a tempó. Az egyetlen, ami szerintem egyedi, és sehol máshol nincs az ROTORUA - ezt semmiképpen se hagyja ki senki." (Szila, aki hosszabb ideig élt ott, 2013)
"A világ 127 országában jártam és a kedvencek top ötjében szerepel Új-Zéland. Tulajdonképpen nem a kiemelkedő élmények miatt szerettem meg, hanem mert a turista szempontjából egy igazán kellemes, könnyen felfedezhető hely. Végtelenül nyugis, békés, kellemes hely. Nem olyan felkavaró utazási élmény, mint mondjuk India, de hát kell olyan utazási cél is, ami nem csak az elraktározható drámai élményekről szól,, hanem arról is, hogy pont akkor és ott tök jól érzi magát az ember.
Valahol az északi szigeten sétáltunk vidéken és elmentünk egy legelő mellett, ahol rengeteg juh legelt. Odakiabáltam nekik magyarul, hogy gyertek ide barmok, és megértették. Néhányan közülük kíváncsian közeledtek felénk. Lehet, hogy Pesten jártak egyetemre? Szóval ilyen badarságokra emlékszem, és ez egyáltalán nem zavar (Ne tessenek megbotránkozni.). Viszont őszintén meg kell mondanom, hogy (bocsi) hülye az, aki elutazik a világ végére Új-Zéland fjordjait, természeti szépségeit felfedezni úgy, hogy előtte kihagyta a sokkal közelebbi Norvégiát, ahová ugyebár olcsóbban és gyorsabban el lehet jutni. Azért említem direkt Norvégiát, mert sok természeti csodája hasonló, mint, amiket Új-Zéland tud nyújtani." (kis spenót, 2013)
,, Bazi messze van, és a legtöbb rész kísértetiesen hasonlít valami sokkal közelebbi tájhoz." (B. Sz.)
,, Életem legszebb élménye volt Új-Zéland és bármikor visszamennék smile hangulatjel akár hosszabb időre is. Sok helyen jártam már, de nem sok helyre mondtam azt, hogy visszamennék heart hangulatjel Azóta biztos sokat változott és neked, aki ott laktál biztos más élményeid voltak, de én az egy hónap alatt fantasztikusan éreztem magam. Az emberek, a táj, az állatvilág, mind egy kis csoda volt számomra." (Erika)
Épp 2 éve voltam jó három hetet és teljes mértékben egyet értek Erikával , sok helyen jártam és csak elvétve megyek ugyanoda mégegyszer pl Róma smile hangulatjel de ide vissza mennék bármikor. Nekem az Abel Tasman nemzeti park volt a csúcs kajakozás gyalogtúra stb. Egy ország amit ha körbe jársz szerintem szinte láttál mindent amit máshol csak tíz országban látnál...(Ágnes)"
,, Új-Zéland szép. Nagyon szép. Nagyon-nagyon szép. Az általam eddig meglátogatott 119 országból és területből meg is szavaztam egyből a harmadik legszebbnek. Nem csak maguk a látnivalók szépek, hanem - legalábbis a déli sziget általunk bejárt részein - bárhova mész, mindenhol szép a táj. Kicsit Skócia, kicsit Svájc, kicsit Dél-Norvégia, kicsit Szlovénia, kicsit Mediterránum, kicsit trópus. Izlandra nem hasonlít.
Magyar útlevéllel vízum vagy előzetes regisztráció nem szükséges. A visszaúti repülőjegy legyen kinyomtatva.
Egy Auszrália/Új-Zéland open-jaw repjegy sokszor nem drágább, mint egy csak Ausztráliába szóló repjegy
Az autóbérléshez nemzetközi jogosítvány kell. Ha az utasnál nincs ilyen, helyben, telefonon bankkártyával fizetve, 20 perc alatt megcsinálják neki a fordítást 60-80 NZD-ért
Tökéletes, 20-30 fok közötti hőmérséklet volt
Az úthálózat nem Ausztráliára vagy Amerikára, hanem inkább Skóciára emlékeztet.
Rengeteg Fly&Drive és lakókocsi mellett kevés kisbuszos csoport és nagyon kevés nagybuszos csoport
A látnivalók nem csillagtúrában, hanem körutazással érhetőek el a legjobban
Christchurch barátságos, emberi léptékű
A tavak - Tekapo, Alexandrina, Pukaki, Ruataniwha, Hawea, Wanaka - mind extra szépek.
Queenstown a világ egyik legrosszabb tömegturizmusa: kevés hely, alig van helyi lakos, több millió turista, csak turistás boltok, nehéz közlekedni és parkolni. Rémálom. Hajókirándulással, meg a kismillió adventure programmal lehet kiszakadni.
Déli-sziget, nyugati part: Malájziára emlékeztető trópusi esőerdők, a nagyon vidéki Izlandra emlékeztető népritkaság.
Fox Glacier, Franz Josef Glacier: mindkettő település és gleccser is. Nekem Izland után vicces volt, hogy a gleccsereket trópusi esőerdőkön kell megközelíteni. Gleccserre felmenni csak helikopterrel lehet.
Az árszínvonal az éttermekben az izlandi kétharmada: főétel egy egyszerűbb étteremben 25 NZD, elegánsabb étteremben 37 NZD.
Borravalót nem kell adni
Az Új-Zélandiak lazák, jó fejek, barátságosak. A karácsonyi program délelőttre: kriketteznek egyet a tóban" (BLD, )
"Auckland – Ausztrália után ez a hely tele van élettel, éttermek, bejárható méretű a belváros. NZ (Új Zéland) legnagyobb városa a maga 2 millió lakosával, de nem a főváros. Tájékozódási pontnak mindig ott van a város fölé nyúló 328 méter magas Skytower, ahonnan két tengert is látni tiszta időben, sőt Bombay-ig is ellátni, mely a varos határa... A város vulkáni dombokra épült, s mint tudjuk NZ a világ egyik legaktívabb vulkáni zónájában helyezkedik el. Ezért az északi sziget legfőbb látványosságai közé tartoznak a gejzírek, vulkánok, termálfürdők, buzgárok, fortyogó iszaptavak stb.
Aukland - Art galery: Local art key collection-ként hirdetik, de egy szép épületben maroknyi maori kép, a többi pedig feledhető. Tudom az én hibám, hogy mindent európai sublótommal mérek. Kellemes parkok, nyüzsgő egyetemi élet, századfordulós épületek, pár art deco érdekesség. Sajnos a zöldségpiac fogalmát nem ismerik, ellenben vannak szupermarketek, csak abban tudnak gondolkodni. Drágább ország mint Ausztrália, puccosabb, talán nincs benne az a hatalmas puszta érzés, térélmeny, mint Ausztráliában, ahol minden farm. Ott valahogy minden grande, de közben inkább túlhirdetve minden. Itt európaibb léptékű, bensőségesebb, kifinomultabb, zöldebb, érthetőbb, élhetőbb. A központban kirakodóvasár, ahol az ázsiaiak úgy hirdetik áruikat, hogy "from the far east". (Ha tudnák, hogy az nyugatra van innen...). Szóba elegyedem egy Tonga szigeteki párral: kevés maradt a kultúrájukból, turista szigetté vált, ahol a gazdagok süttetik bájaikat (hájaikat?).
Eden hill: Vulkáni kúp a város közepén, szakrális hely volt a maoriknak. Nekünk meg szép kilátás a városra, piknikező turistákkal, kutyát sétáltató helyiekkel. Napsütés, enyhe nyár, panaszra semmi ok, sőt az elhagyott kamerám is meglett. Indulhatok!
Catedral Cove: Hahei falutól 40 perc séta a parthoz, (informatív táblák a természetről) ahol egy hatalmas szikla boltívet formál a parton. Távolban szigetek, útközben öblök majd egy kis vízesés, amit zuhanyzásra lehet használni. Hatalmas 3 méteres hullámok, meleg, hát megadom magamat a hideg óceánnak. Nem csendes, de Csendes.
Hotwater beach: Angol nyugdíjasok vesznek fel, akik pár hete voltak Magyarországon. A parton találkozom egy német sráccal, aki 2006-ban jön Magyarországra metrót építeni. Most Kínában teszi ugyanazt, jövőre India. Szóval ez a part arról híres, hogy ha apálykor leásol, akkor 15 liter/perc melegvíz kerül a gödörbe. Sok pénzért lehet ásót bérelni. De mivel nagy hullámok voltak a napokban, ezert a szeánsz elmarad, mert a hideg az úr. Sok csalódott ember ül ásója mellett. Tán holnap! Persze az útikönyvek nem emelik ki, hogy nem is meleg, hanem langyos, s csak néha. No mindegy!
Karangahake szoros: Bevezetés a maori nevek kiejthetetlenségebe. Meredek vulkáni hegyek, kanyargó folyóval és aranybányákkal. Elkepesztő, hogy mit nem tesznek egy heggyel az aranyért. Lukakat vajnak bele, folyót terelnek el, vasutat építenek hozza, kődarálót rá, és erőművet miatta. Az 1905-ben felfedezett ciános technikával vonták ki a századfordulón a kőzetből az aranyat. (Talán ezt a Tisza mellett lakóknak nem is kell részleteznem. Egyébként állítólag az a cég máshol is sikeresen pusztította a környezetet.) Egy kilométeres alagúton megyek át, és rögtön Kuroszava-álom érzésem támad. A magányos japán harcos. Szülőcsatorna. S ment az aranyásó a hegyek között... mígnem találkoztam egy francia hajóépítő sráccal. Wwoof-os könyvéből ötleteket merítek, és megtalálom az organic farm-ot melyet ajánlottak. Szóval az lesz a következő állomásom.
Taupo: Turistafalu egy hatalmas vulkáni kráter mellet, melyben ma egy tó lakozik, melynek mérete Szingapúrral azonos. A földünk legnagyobb vulkánkitörésének maradványa, melyet Kínában is feljegyeztek 2000 éve!! Hamarosan aktuális egy újabb. A tó túlpartján három vulkán magasodik az égbe, melyből az egyik pár éve kitört, s ezért a síelést le kellett állítani. Megmászom az egyik vulkánt s a kétezer méteres csúcsról fantasztikus kilátás nyílik a környező hegyekre és a tóra. Kristálytiszta időt fogok ki, mely ritkaság errefelé, s a türkizes tengerszemek, a vörös kráter tiszta látványa teszi az északi sziget csúcspontjává ezt a kiruccanást (kb. 8 óra menet). Lefelé egy hőforrás mellett vezet utam, melyből - mint egy gőzmozdony óriási szelepéből óriásiban – zúdulnak kifelé örökösen a föld mélyéből feltörő forró gőzök. (2011)" forrás
"Új-Zélandon nincsenek jó nők? Több helyről is hallottam fenti tévhitet, amelyet pár heti turistáskodás után, saját tapasztalatként hangoztatnak. Az bizony igaz, hogy annyi jó nő, mint Magyarországon, na, annyi nincsen. Ellenben a nyitott szemmel járók bizony felfedezhetnek maguknak csuda példányokat, és itt nem csak a – Jocó szavával élve – white trash van (akiken 5 generáció után is látszik a csőmellű brit eredet), hanem mindenféle szín és méret képviselteti magát, a pacifik szigetlakótól (danger! sok báty!) a legváltozatosabb ázsiai eredetig, a mokaccsinó-halványbarnától a csizmapác-fekete bőrig minden van, amit a pantone színskála csak lehetővé tesz. Nagy merítés, az összes kontinensről jöttek és jönnek ide emberkék, gyönyörű nőkkel. A legszebbeket persze nem látni, ha csak ülsz a Loaded Hog előtt péntek este, de azért kis agymunkával fellelhető a java. Igaz, hogy Új-Zélandon nincsenek jó nők? Nem." forrás
"Nagyon érdekes, hogy Új-Zélandon nagyon sok gyereket, fiatalt, néha felnőttet is láttunk mezítláb sétálni az utcán és a boltokban. Több embert is megkérdeztünk, hogy mi az oka, de különösebb magyarázatot nem kaptunk. Volt aki csak annyit mondott, hogy középiskolás koráig ő sem hordott cipőt, de hogy miért azt tőle sem tudtuk meg. Karl, akinél Sanghajban lakunk – egészen eddig kellett utaznunk a megoldásért -, szintén új-zélandi, azt mondta, hogy Új Zélandon tiszták az utcák, és szeretik az emberek a természetes dolgokat. A szállásunk igaz a lakóautó maga volt, de ahogy említettük korábban, éjszakára mindig beálltunk Holiday Parkokba. Az első este egy óceán parton fekvő, helyes kis kempinget találtunk, egyszerű volt, jó helyen, a célnak megfelelt! Na de a második napon, a “Top 10 Holidaypark” nevű helyen szálltunk meg, amiből közel 50 van Új-Zélandon! Hmm… Az első napi kempingünkhöz képest, ez egy 5 csillagos hely! Ajánljuk mindenkinek! Innentől kezdve, csak “Top 10″-ben szálltunk meg! Tiszta, rendezett kempingek, kedves személyzet, sok szolgáltatás.
Új-Zélandon a nyári főszezon a január, február, az utószezon március, április. Mi pedig májusban voltunk. Az idő kirándulásra pont tökéletes volt! Egy rövid ujjú, esetleg egy dzseki elég volt. A 10 nap alatt egyszer esett, akkor mondjuk egy egész napig! A többi napon gyönyörű napsütéses időnk volt. Imádtuk, hogy nem volt sehol tömeg, mivel nem szezonban voltunk. A szállást is sokkal könnyebb volt megoldani, mert mindenhol volt hely, és fele/harmadába került, mint főszezonban. Új-Zélandon gyönyörű strandok vannak, májusban fürdésre már nem alkalmas a víz, szóval, ha ilyen szándékkal jössz, akkor ajánljuk az új-zélandi nyarat, a januárt, februárt. Amit még hátrányként tudunk említeni, hogy korán, már 5 órakor sötétedik, viszonylag rövidek a nappalok." forrás
"Ha a passzív pihenés híve vagy és szeretsz a tengerparton heverészni egy helyben hetekig, akkor nem Új-Zéland a megfelelő úti cél. Ha a pörgős nagyvárosokat szereted, ahol sok a színház, a mozi, a múzeum, akkor nem Új-Zéland a megfelelő úti cél. Ha vonz a természet, a nyugalom, a geológia, ha szeretsz sokat autózni és az extrém sportok híve vagy, akkor a lehető legtökéletesebb célpont Új-Zéland. Ja, és a legeslegfontosabb kérdés, hogy van-e 3-4 összefüggő heted, és másfél-kétmillió forintod, mert ha nincs, akkor nem lehet Új-Zéland a megálmodott célpontod. Három hétnél kevesebb időre teljesen felesleges elindulni, inkább maradjon otthon az ember és nézze meg a tévében az aktuális természetfilmet, a pénzt pedig bátran tegye be a bankba. Végigutaztam Új-Zéland északi és déli szigetét, profi szervezéssel és előre lefoglalt, jobbnál jobb programokkal. Már a szervezés elején kaptam egy listát az utazási irodától, hogy miből is választhatok. Az elképesztő sok program közül alig tudtam eldönteni, melyiken nem szeretnék részt venni." ( 2013)" forrás
"Városi terepjárót ajánlanék, feltétlen. Ráadásul angol vezetés uralkodik, így kénytelenek vagyunk a bal oldalon vezetni, jobb kormányos autóval, folyamatos szerpentineken. Én személy szerint rettenetesen tengeribeteg vagyok és nem nagyon bírom a kanyargós utakat... Ezzel sajnos nem számoltam. De vettem akupresszúrás karkötőket meg gyömbértablettát, amit kétóránként dobáltam magamba a húzósabb túrákon. Egy-egy nagyobb látványosság minimum két-három órányira van egymástól, de vannak napok, amit az ember majdhogynem folyamatosan az autóban tölt. A szigetcsoport fővárosa Auckland, ami az északi szigeten található. Ide és a déli szigeten lévő Christchurch-be érkeznek a járatok. Érdemes északról dél felé haladni, komppal átkelni a déli szigetre, ahonnan belső járattal vissza Aucklandbe és így tovább. No, de nem szaladok egyből a végére. Maradjunk az északi szigetnél.
Auckland egy tipikus nagyváros. Magas épületek, dimbes-dombos, kacskaringós utcákkal és a tv-toronnyal, ami alatt ha átfúrnánk az egész földet, állítólag Balatonfüreden lyukadnánk ki! Rövid kompúttal átjutunk a szemközti kis szigetre, ahol külvárosi módra laknak, kertes házakban, csodás kilátással a fővárosra. Kicsit San Franciscora emlékeztet, de csak kicsit. Nyugalom van, rend és fegyelem. Ez tulajdonképpen egész Új-Zélandra jellemző. Ilyen fegyelmezett embertársaságot még nem láttam. Türelmesek, segítőkészek és nem sietnek sehova. Persze ilyenkor az jut eszembe, hogy hova is sietnének, ők nem tudnak onnan csak úgy kiruccanni... Sok helyi embert hallottam sóvárogni. Amikor megtudták, hogy Európából jöttem, irigyelni kezdtek, hogy én bármikor beülök a kocsiba és pár óra alatt egy másik országban találom magam! És a kultúra, azt nagyon hiányolják, a kultúrát. Azt hiszem engem is ez fog egész életemben Európában tartani, a kultúra." forrás
"Új-Zélandra az 500-as évektől az 1300-as évekig vándoroltak be a polinéziaiak, akik létrehozták a maori kultúrát. Ezt nagy becsben tartják a mai napig és külön turista utakat szerveznek a maori falvakba. Az őslakosok leszármazottai megismertetnek életmódjukkal, játékokat játsszatnak velünk, show-műsort csinálnak és végül megkínálnak autentikus főztjükkel. Meglepően jól éreztem magam a maorik társaságában, az étel is nagyon finom volt, de elég volt egy este. Másnap reggel indulni kellett tovább, a következő stáció irányába, ami nem más, mint a Franz Joseph Gleccser. Sokan azt gondolják, hogy azért hívják Ferenc Józsefnek, mert a császár valaha ott járt és megmászta. De nem ez a történet. 1865-ben Julius von Haast, német felfedező állhatott a hegy tetején, leróva tiszteletét császára előtt. A hegy maori neve Ka Roimata o Hinehukatere („Hinehukatere könnyei') és egy ősi legenda helyszíne. Hinehukatere, nő létére szenvedélyes hegymászó volt és sikerült meggyőznie szerelmét, Wawet, hogy másszon vele. Wawe tapasztalatlan hegymászóként, végül minden bátorságát összeszedve kísérte fel asszonyát a hegyre, mígnem a hirtelen rájuk omló lavina halálba nem sodorta Wawet. Hinehukatere szíve összetört és töménytelen könnyei hosszú áradata fagyott gleccserré a hegy aljában. Ezt a történetet sokkal jobban szeretem. Szerintem csak azért keresztelték át a gleccsert a Franz Joseph névre, mert könnyebb kimondanunk, mint azt, hogy Hinehukatere." forrás
"Új-Zéland azért is ideális hely, mert nagyjából bármilyen hobbival, akár rétegérdeklődéssel is akad nekünk ott program. Az egész ország területén találni elképesztő tájakon túraútvonalakat, akár gleccseren vagy esőerdőben is. Lehet kajakozni, raftingolni. És bár valószínűtlen, hogy itthonról Új-Zélandra indulna bárki síelni, de lehetőség, az erre is van. A nagyvárosok szintén jó célpontjai az egyedül utazóknak. Annak pedig, aki megcsömörlött a kávézóktól, bároktól, múzeumoktól, ott a tenger. Hajókirándulások, bálnales, búvárkodás, na meg az igazi tengerparti, láblógatós, nyaralós programok." forrás
,, A legerősebb benyomásom az emberekről, hogy kedvesen mosolyognak, szinte mindenki és nem spórolnak vele. Az útlevélvizsgáló is mosolyog, a pénztáros is, a pincér pláne, az utcán is mosolyognak, egyszerűen kedvesek. Mintha még a fertőzés nem ért volna ide. Azonkívül lazák, nem görcsölnek, hogy lesz, megoldódik. Ez néha kicsit nekem már túl lassú, nekik nem.
Egyedül Wellingtonban láttunk sietni embereket, fel is tűnt. Autót is így vezetnek, szépen sorban mennek az úton , nem előz, nem fékez, megyünk együtt 90-nel, nem zavar. Már ahol találkozunk egy másik autóval, nem ritka az óránkénti három autó sem. Csak a kamionok pörögnek, a többiek nyugisan.
Azt hiszem, még természetesek, mint a természet, amelyik körül veszi őket. Ahol látni, hogy az ember valamit elvesz pénzért, itt súlyosnak látszik. Pl. vágják ki az erdőt, üres dombok maradnak, újraültetett erdők látszanak, ez itt komoly beavatkozás. Tisztaság van. A pont azt jelenti, hogy mindenhol. A városban, az út mellett, a vécékben, mindenütt. És mintha ebben is lenne közmegegyezés, a tisztaság nem csinált itt, hanem csakúgy van. Elviszem magammal a tájak tágasságát. Kinyílik a folyóvölgy szélesen, a hegyek mögött újabb hegyek látszanak, a tengerpart végtelen, az öblök is tágasak, ezt csak fokozza, hogy kevés embert látni.
Délen alig van település. Mehetsz 50 kilométereket anélkül, hogy egy házat vagy bármit látnál, amit ember készített. Éles fény világit meg mindent. Ettől a színeket is teltnek látod, a tenger nagyon kék, az erdő nagyon zöld, a bárányok nagyon fehérek. A természet minden formája szinte egy helyen látszik itt. Egyszerre látom a buja trópusi virágokat és a havas hegycsúcsokat, a kiszáradt folyóvölgyet meg az őserdőt. Élmény a javából, egyszeri élmény. (2017)" forrás
,, Kb. 70 km utaztunk, hogy elérjük a maori falut, Whakarewarewa-t. Érdekes egy közösség, a tetkóik hűen tükrözik a kultúrájukat, ami a faluban felállított totemeken is visszaköszönt, ahogy mondják mindegyiknek egészen pontos jelentése van. Csak azt nem értem, hogy az európai ember miért választ ilyent és varrat magára ? Az őslakosok nem élnek elszigetelve. Igaz, ezzel ugyan ki vannak szolgáltatva a turistáknak – de végül is nagyrészt belőlük élnek. Elképzeltem, hogy otthon mennyire örülnének, mondjuk pl. Kövecsesen, hogy naponta turisták özönlenék el a falucskát és fotóznák minden egyes szegletét, néhol a nyitott ajtón át, még a nappalit is. (2020)" forrás
Nyelvöltés maori módra - fotó by Elter
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Ramona, 2017. 07. 06. 15:31
Én nemrég 3 hónapot töltöttem NZ-on a barátnőmnél, aki Kiwi, azaz félig Maori. A szülei az északi sziget keleti partján a tengernél, egy kis faluban laknak, vmi gyönyörű volt, barátnőm háza pedig egy kis városban található, amit hegyek vesznek körül, az is vmi csodálatos volt. Engem legjobban a tiszta levegő fogott meg, a táj, ami varázslatos, sikerült pár alkalommal túrára is mennünk a van-nel. Az emberek kedvesek, barátnőm családját is megismertem, akik nagyon barátságosak es aranyosak voltak es örültem, hogy sikerült pár Maorival is találkoznom és beszélgetnem. Aucklandben (kivéve reptér), Wellingtonban, Christchurchben nem voltam, nagyobb városok, amikben jártam: Napier, Hastings, Palmerston North, Whanganui, stb. Napier tetszett a legjobban, de mindegyik gyönyörű. Sok Kiwi panaszkodik a bevándorlókra, pláne az indiaiakra, hogy lassan már több indiai van NZ-on mint Kiwi és hogy NZ már élhetetlen miattuk. A kisebb városokban is feltűnnek az ázsiaiak, van belőlük bőven, szóval nem hiába panaszkodnak az új-zélandiak. Ami nekem nem tetszett NZ-on: szeszélyes időjárás, pocsék kaja, az hogy túl messze van és a sok ázsiai bevándorló (tudom, hogy nem szép ilyet mondani, de ez van). Gyönyörű ország, aki teheti menjen es nézze meg. :)
Nord-east, 2017. 05. 06. 19:09
Most voltam áprilisban 2 napig Aucklandben.Az előttem hozzászolókkal egyett értek:Új -Zéland egy nyugis,tiszta jó hely.Csak piszok sok az indiai,ázsiai bevándorló.(rontják a szívonalat)Jobban bejött mint az USA.