ÚTIKRITIKA.HU / Finnország

Finnország

Finnország dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók| Fotóegyveleg

.

.

Porvoo - tóparti házak - Ata fotója

Dedikálom Tuula Ruoho (entinen suuri rakkauteni) emlékére, aki hosszú és szép életet érdemelt volna!

(Finnországban az alkoholizmus jelentős közegészségügyi probléma, és hozzájárul a halálozások számottevő részéhez, különösen a fiatalok és középkorúak körében. Az alkoholhoz kapcsolódó halálozás az elmúlt évtizedekben enyhén csökkenő tendenciát mutatott, de még mindig magasabb, mint sok más európai országban. A nők gyakran az alkoholhoz a stressz és a pszichés problémáik miatt fordulnak, például a depresszió vagy a szorongás vélt enyhítésére.)

Finnország dióhéjban

• Finnország észak-európai -(nem skandináv! - ország 337 030 négyzetkilométer területen, lakossága kb. 5,6 millió (2026-os becslés). A finnek maguk az országukat jellemzően nem tekintik Skandinávia részének.
• Finnország keleten Oroszországgal, északon Norvégiával, észak-nyugaton Svédországgal határos. Az Ezer tó országának nevezik, ami tényleg szerény titulus, ha azt vesszük, hogy valójában legalább 188 ezer van belőlük. Az ország területének 10 százalékát borítják tavak.
• Finnország fővárosa: Helsinki, ami 1458 kilométerre van Budapesttől.
• Finnországban az euró a hivatalos pénznem.
• Finnország finn neve: Suomi (szuomi, amiben az sz kicsit s hangzású is). Hivatalosan: Suomi Finland, ugyanis Finnország hivatalosan kétnyelvű ország, ahol mind a finn (Suomi), mind a svéd nyelv (Finland) hivatalos státusszal rendelkezik, és ez tükröződik az SF nemzetközi rövidítésben is. 
• Finnország lakosságának körülbelül 5-6%-a svéd anyanyelvű. Ezek a svéd anyanyelvű finn állampolgárok leginkább az ország déli és nyugati részein élnek.
• Általános vélemény szerint Finnország drága az átlag turista számára, de nem annyira, mint Norvégia vagy Svédország.
• A havi átlagos nettó fizetés (2026-ban): 2610 EUR, -  138 százalékkal több mint Magyarországon
• A fogyasztói árszint kb. 50 százalékkal magasabb, mint a magyarországi. Az éttermi étkezés költsége kb. 60 százalékkal több náluk. Az alkohol, sör közel háromszor drágább. A lakásrezsi viszont Magyarországon drágább, kb. 6 százalékkal. 
• World Happiness Report 2025-ben - immár hatodik éve egymás után -ismét Finnországot nevezte meg a világ legboldogabb országának. (A ranglista a Gallup World Poll értékelésein alapul.)
• Finnország 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz, miután a finn kormány a 2022-es orosz-ukrán háború hatására úgy döntött, hogy feladja katonai semlegességét és kéri a tagságot.
• Finnország uniós tagállam, és a schengeni övezet része is.
• Leggyakoribb vezetéknév: Korhonen
• Kedvenc finn szitokszavaim: perkele (ami ördögöt vagy átkozottat jelent) és a helvetti (ami pokolt, azaz ,,a pokolba!"-t jelent)
• A voi vittu (a picsába!) azonban gyakrabban használt káromkodás, de az nem lett a kedvencem, mert nem hangzik annyira ropogósnak illetve pattogósnak, mint a másik kettő.  
• A finnországi utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást (betegség, baleset, poggyász) kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.

Az UNESCO világörökségének részei Finnországban:

• Rauma óvárosa
• Suomenlinna erődítménye
• Petäjävesi  ótemploma
• Verla ipartörténeti emlékei
• Sammallahdenmäki bronzkori temetője
• High Coast/Kvarken-szigetvilág

A finn átlagember általában nem tekinti közeli rokonnak a magyart, annak ellenére, hogy a két nyelv ugyanabba a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Ennek több oka is van:

Nyelvi távolság: Bár a finn és a magyar nyelv finnugor eredetű, a köztük lévő nyelvi hasonlóságok meglehetősen távoliak, mivel a két nyelv évezredek óta külön fejlődött. Emiatt az átlag finn számára a magyar nyelv ismeretlenül hangzik, és kevésbé érzékelhető a rokonság. A közös nyelvi eredet nem befolyásolja a mindennapi életet vagy a kultúrát olyan mértékben, hogy a finnek jelentős kapcsolatot érezzenek a magyarokkal emiatt.

Kulturális különbségek: A finn és a magyar kultúra földrajzilag és történelmileg is jelentősen eltér egymástól. Míg Finnország Észak-Európában, a balti és skandináv országok között helyezkedik el, Magyarország Közép-Európában található, és történelmi kapcsolatai inkább a nyugati és keleti szomszédaival alakultak ki.

Közbeszéd és média: A finn közbeszédben és médiában ritkán kerül szóba a magyarokkal való rokonság, és ez nem képezi a finn nemzeti identitás részét. A finnek jobban az északi szomszédjaikhoz, például svédekhez és észtekhez kötődnek történelmileg és kulturálisan.

Összességében a finn emberek többsége valószínűleg tudja, hogy a magyarok nyelvi rokonságban állnak velük, de ez nem eredményez különösebb érzelmi vagy kulturális kötődést. A két nép közötti hasonlóságokat inkább tudományos vagy nyelvészeti szinten tartják számon, mint a hétköznapi életben.

Időjárás

Finnország meglátogatására az optimális időzítés: június, július vagy augusztus.

A legnagyobb aggodalom az országgal kapcsolatban az időjárás, különösen a tél. A hosszú, sötét és hideg tél. Normális esetben ez az időszak akár áprilisig, sőt május elejéig is elhúzódhat. Idén szerencsénk volt, hamarabb érkezik a tavasz, de északon még tegnap is havazott. Valóban sok a sötétség, ugyanakkor ha minden a megszokott rend szerint alakul, és novemberben megérkezik a hó, onnantól a sötét hónapok már könnyebben viselhetők. A hó visszaveri a fényt, világosabbá teszi a tájat, ráadásul az itteni tél nem az otthon megszokott, egyhangúan szürke időszak – gyakran kisüt a nap.

Van azonban valami, amiről kevesebb szó esik, pedig talán még a tél hosszánál is fontosabb: Finnországban mind a négy évszak valódi arcát mutatja. Az ősz színekben gazdag, a tavasz virágillatú, a nyár élénkzöld – és ragyogóan világos.

A téli nehézségekért cserébe már március elején egyre hosszabbodnak a nappalok, áprilisban pedig este nyolckor is süt a nap. Északon egy időre egyáltalán nem nyugszik le, délen inkább csak rövid, derengő éjszakák váltják a nappalt. Az itteni időjárás a gyerekkor hangulatát idézi: a havas teleket, amikor lehetett szánkózni; a csípős tavaszi reggeleket; a természet lassú, fokozatos kizöldülését és virágba borulását, nem pedig egy hirtelen, egyhetes átalakulást. A nyár nem perzselő, 40 fokos hőség, hanem kellemes, 25 fok körüli meleg. Az ősz pedig színes és elnyúló, lassan búcsúzó évszak.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Az érintetlen, romlatlan, nagyon természetes természet, a levegő metsző tisztasága, a rengeteg tó, végtelen és sűrű erdők, szigetek, sajátos finn idill, északi egzotikusság, a hatalmas szabad területek, a zsúfoltságtól mentes miliő
2. A városok tisztasága, a modern építészet egyszerű szépsége, az ízléses visszafogottság
3. Mindenkivel könnyen lehet beszélni angolul
4. Az ahogy a finnek élvezni tudják a rövid nyarukat, a szabadidős aktivitásuk az év teljességében, a vidéki nyaralóházak
5. Igazi finn szaunázás a tóba rohangálással kombinálva, elképesztően sok szaunájuk van
6. A finom rozskenyerek és a vadbogyók kreatív jelenléte a finn ételekben
7. A csaknem tökéletes közbiztonság, a békés légkör
8. A tisztességes, szerény finnek (na nem mindenki ilyen), barátságosak a maguk módján
9. Nagyon modern, felvilágosult ország
10. Lappföld különlegessége, a mai nép hagyománytisztelő életmódja, a sok aktív turisztikai lehetőség (pl. kenuzás)
11. Porvoo kisváros nagyon tetszett!

Nem tetszett

1. Minden borzasztó drága (bár olcsóbb, mint Norvégia)
2. Szeszélyes időjárás
3. Nyáron (június, július) a természetben (tavak, erdők tájékán) a rengeteg szúnyog
4. A nyugalmassága unalmassá is válhat
5. A finnek nem elég közvetlenek, nem könnyű velük alaposabban szóba állni, sokan közülük szűk látókörűek és szorongósak
6. Nehéz felfedezni az országot a nagy távolságok miatt
7. Nincs sok érdekes történelmi emlék, kulturális turizmus szempontjából szegényes, a városok nem túl érdekesek
8. A csodás természetet csak rövid ideig lehet jól élvezni egy idő után monotonná válnak a szép dolgok is
9. A finnek közül sokan nem szeretnek segíteni a turistáknak, nem ellenségeskedésből, tán inkább óvatosságból, lustaságból
10. Az igazából nem veszélyes, de idegesítő részegek a kocsmákból és a bulihelyekről kijövetelkor

Vélemények

Finnország infrastruktúrája szinte minden szempontból kiváló, de ami igazán hiányzik innen, azok a lenyűgöző látnivalók. Persze akad néhány érdekes hely, például világörökségi szigetek, katedrálisok, vagy a híres sziklatemplom, de egyik sem hagyott bennem maradandó nyomot. Most, hónapokkal később visszagondolva, nem sok minden ugrik be a látottakból.

Az emberek általában hűvösebbek, de barátságosabbak, mint a svédek. Segítőkészek, de nem kezdeményeznek – még akkor sem, ha láthatóan eltévedtünk. Viszont, ha kérdezünk, szívesen segítenek. A szálláshelyek és éttermek kínálata bőséges, de ezek ára gyakran nagyon magas. Szinte mindent megtalálhatunk, amire vágyunk, de a helyi konyha nem különösebben izgalmas. Ha valami különlegeset szeretnénk kipróbálni, mélyen a zsebünkbe kell nyúlni – például lappföldi specialitásokért vagy egzotikusabb ételekért, mint a medvepástétom.

Az árak azonban szinte megfizethetetlenek a magyar pénztárcának. Egy sör egy kocsmában 8 euró, egy átlagos étel 15 euró körül mozog. A szállás ára szintén az egekben van, ahogy szinte minden más is. Még a bolti árak sem kímélik a pénztárcánkat, így Finnország meglátogatása komoly anyagi ráfordítást igényel. Ha napi 30 eurós költségvetéssel tervezünk, Helsinki kihagyása szinte elkerülhetetlen, különben nagyon szűkös körülmények között kell boldogulnunk.

Visszatérnék? Valószínűleg nem. Bár imádtam Lappföldet és az ország északi részét, Helsinki nem hagyott bennem mély nyomot, és semmi nem vonz igazán a fővárosba. Persze egy állásajánlat teljesen más helyzet lenne, de ha csak turistaként látogatnék vissza, akkor inkább a tavakat és a végtelen erdőket választanám.

Rövidke finn szó, ami annyit jelent, hogy repülőgépsugár-turbina-segédszerelő altisztkadét, aki katonai repülőgép-karbantartással kapcsolatos képzésen vesz részt.

Helsinki – hogy finoman fogalmazzak – nem az a klasszikus, pezsgő világváros. Múzeumlátogatások nélkül akár két nap alatt is kényelmes tempóban bejárható. Ha azonban valaki hosszabb időre érkezik Finnországba, érdemes kiszakadnia a fővárosból, és felfedezni a „vidéket”. Egy túra az erdőkben vagy egy csónakázás a tavak egyikén kifejezetten feltöltő élmény, nem beszélve az autentikus finn szaunázásról.

Sok finn család rendelkezik saját nyaralóval, szaunával és csónakkal – ezek a nyugalom és az elvonulás szinte alapvető kellékei. Mi most nem terveztünk ilyesmit, hiszen egy kétnapos villámlátogatás erre aligha elegendő.

Az utazás időpontját mindenki az elképzeléseihez igazíthatja: a napsütéses órák száma, a hőmérséklet és a hó mennyisége az év során széles skálán változik.

---

,, Lappföldről.

9 napot töltöttünk ezen a csodás vidéken és számtalan élménnyel gazdagodtunk minden tekintetben. Egyszerre volt ez külső-belső utazás. Elképesztően más élmény olyan csapattal utazni, túrázni, akik számára fundamentális az önismeret és a tudatosság.

Az utazás a következő eseményekből állt: sok-sok túrázás a hóborította természetben, vadaspark, rénszarvas- és Husky-farm látogatás, kutyaszán-túra, a Sámik életébe való betekintés, helyi ételekből falatozás, jégfal mászás.

A 9 nap alatt ~2000 km-t tettünk meg kisbusszal, amely abszolút komfortos volt. A leghidegebb ponton -28 fokot mértünk, amelyben a szauna és hóban fürdés kombinációja bizonyult a legmegfelelőbb tevékenységnek számunkra. Aludtunk menedékházban is, ami elképesztő takaros, modern, világos és tiszta volt. Finnország sajátossága, hogy a legtöbb menedékház ingyenes. Az egyetlen kérés, hogy úgy a túrázó úgy hagyja maga után a szállást, ahogyan oda érkezett

A menedékházban töltött est nagyon különös élmény volt. A felérés a sötétedő hófúvásban igazi kihívás volt, majd megérkezés után egyből begyújtottuk a nagy kandallót, amelyből csak úgy ropogott a száraz, meleget adó nyírfa. A "WC" az épülettől kb. 30 méterre volt, amely a hófödte sötétben igazi kalanddá tette az éjszakai kimenetelt.

Ahogy megérkeztünk a Husky-farmra, figyelmesek lettünk erre a sok csodálatos kutyusra, akik szinte már hangosan felszólítják az embert a kutyaszánozásra. A legnagyobb örömük és boldogságuk, ha futhatnak a havazó Tajga földjén. Elképesztő intelligensek és barátságosak.
A túra után hagyományos rénszarvasbőr falú sátorban hallgattuk az itteni történeteket, finom bogyós gyümölcsös tea és klasszikus lappföldi desszert majszolása közben.

Túránk legészakibb pontjára érve kiderült az ég is, mellyel szabad utat kaptunk a sarki fények megcsodálására. Az ide-oda cikázó zöldes fények a sötét csendben megmutatták nekünk, mennyire csodálatos vidéken is vagyunk.

Mivel Finnország 70%-a nemzeti park, ezért volt lehetőségünk bőven túrázni. Ezt az érintetlenséget, ami ezekben az erdőkben van, korábban még soha sehol sem tapasztaltam. Nagyon különleges energia. Megállni és egyedül lenni, hallgatni a Tajga csendjét - ez volt számomra egy olyan mély megtapasztalása a csendnek, melyről úgy vélem, minden embernek legalább egyszer át kell élnie.

Ugyan jártunk Rovaniemi-ben a Jolopukki-nál, fotózkodtunk a mikulással, szuper élmény volt. Azonban a túra alapját a természetjárás képezte, távol a zajtól és emberektől.

Ahogyan az itt élő emberek egymásra figyelnek, viselkednek, élnek - ez számomra egy örömteli megerősítés arra nézve, bizony így is lehet élni. Sőt, talán így érdemes igazán. (g.g., 2020)

---

Állítólag a finn oktatás az egyik legjobb a világon. Csak azt nem tudom, hogy akkor ennyi seggfej finn az honnan kerül elő. Bunkók,barátságtalanok főleg ha isznak, egyáltalán nem segítőkészek. Helsinki egy unalmas, ronda város, egy fillért nem ér. A táj olyan unalmas, hogy elalszol, csak a rideg időjárás tart ébren. Legyen ezeknek rokona az akadémia. (Béla, 2023)

További beszámolók

A finn nyár igazi zsákbamacska: sosem lehet tudni, esőt, szelet vagy éppen hőséget tartogat. Egész évben erre vársz, aztán amikor végre megérkezik, máris azon aggódsz, meddig marad. Igyekszel minden napsütéses órát kiélvezni, mert itt a jó idő bizony gyorsan jön és gyorsan tova is tűnik.

Amikor ezeket a sorokat írom, közeleg Szent Iván éj, azaz Juhannus, a nyár legfontosabb ünnepe. Északon ugyan kissé ironikus a leghosszabb nappalt ünnepelni, hiszen ott hónapokig tart a folyamatos világosság, de egy újabb alkalom a közös mulatságra mindig jól jön. Ilyenkor a legtöbben családostul elvonulnak saját vagy bérelt tó-, folyó- vagy tengerparti kis házukba, a mökkibe. Grilleznek, majd nagy máglyát raknak, hogy elűzzék a rossz szellemeket.

Aligha akad a finneknél lelkesebb grillező nemzet. Ez is a nyárkultusz része, afféle jelképes rítus: az első sütögetés a nyár hivatalos kezdetét jelenti. És igen, előfordul, hogy május végén sapkában és kesztyűben áll a családfő a teraszon, miközben odakint 10 fok van és süvít a szél – de a grill akkor is beizzik.

Finnországban a tél mindig túl hosszúnak érződik, ez vitathatatlan. De amikor végre beköszönt a nyár – még ha csak rövid időre is (ahogy a tréfa tartja: két finn beszélget, az egyik kérdezi, milyen volt a nyár, a másik feleli, nem tudja, mert mindkét nap részeg volt) –, az mindenért kárpótol. Nem csupán a kellemes, de nem fullasztó meleg miatt, és nem is csak azért, mert teljesen mindegy, reggel kilenckor vagy hajnali háromkor indulsz útnak, ugyanúgy világos van.

Valami az emberekben is megváltozik. A télen szinte alvó városok megtelnek élettel, benépesülnek a teraszok és a vízpartok, mindenki derűsebbé és nyitottabbá válik. A tapasztalt finn asszonyok ilyenkor biztatják a fiatalokat, hogy induljanak „vadászni”. Az emberek előbújnak, kilépnek a fényre, sőt néha szinte kirontanak a napfénybe. És mindenki szorgalmasan gyűjti a napsugarakat: fényt és meleget raktároz a hosszú, sötét téli hónapokra.

---

A finnek első benyomásra valóban kissé zárkózottnak tűnhetnek, különösen a kisebb településeken és vidéki városokban. A fővárosi térségben ez már kevésbé érzékelhető, hiszen ott természetesebb a külföldiek jelenléte.

Saját tapasztalataim azonban kifejezetten pozitívak. A finnek segítőkészek: még ha nem is beszélnek angolul, szükség esetén kézzel-lábbal is igyekeznek eligazítani. Vidéken kevesebben tudnak angolul, mint Helsinkiben, de a jó szándék általában nem hiányzik. Az is előfordul, hogy bár beszélnek angolul, szívesebben váltanak vissza finnre – kényelmes nép, és ez a nyelvhasználatban is megmutatkozik.

Nem jellemző rájuk a túlzott formalitás vagy az üres udvariaskodás, ahogyan a felesleges szócséplés sem. Ha kérdezel, készségesen válaszolnak. Egyenesek és nyíltak: ha problémájuk van valamivel – vagy veled –, azt általában kertelés nélkül a tudtodra adják.

Fotóegyveleg

B. N. fotója

Kilpisjarvi - L. M. fotója 

Vissza az elejére

Kommentek