ÚTIKRITIKA.HU / Kirgizisztán

Kirgizisztán

Kirgizisztán dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

g.s. fotója

Kirgizisztán dióhéjban

• A közép-ázsiai Kirgizisztán területe: 198 ezer négyzetkilométer. Az ország határos Üzbegisztánnal, Tádzsikisztánnal, Kazahsztánnal és Kínával.
• Kirgizisztán lakossága: 6,8 millió (2023-as becslés).
• Az ország fővárosa: Bishkek. A kirgiz főváros 4289 kilométerre van Budapesttől.
• A magyar állampolgároknak nem kell vízum, ha 60 napnál nem terveznek több időt turistáskodni Kirgizisztánban.
• A magyar állampolgárok mentesültek a kirgiz belügyi hatóságoknál történő regisztrációs kötelezettség alól. Az utazás előtt nem árt Kirgizisztán budapesti nagykövetségén tájékozódni az aktuális idegenrendészeti szabályokról.
• Kirgizisztánnak nincs tengerpartja.
• Kirgizisztán lakosságának nagy többsége (75%) szunnita muzulmán hitű. Az iszlám vallás Kirgizisztánban azonban nem olyan fundamentalista vagy radikális, mint sok más muzulmán többségű országban, és a legtöbb helyi nyitott és toleráns más vallási csoportok iránt.
• Két hivatalos nyelv van: az orosz és a kirgiz. A városokban a hétköznapi kommunikációban az orosz nyelv hasznáalat a domináns. A kereskedelem, az üzleti élet, az állami ügyek és a média szektorában az orosz nyelv széles körben használatos.
• Kirgizisztánban jó a közbiztonság.
• Időeltolódás: Télen +5 óra, tavasztól-őszig +4 óra.
• Kirgizisztán klímája száraz, kontinentális. Az ország 90 százaléka hegyvidék! A hegyvidékek kemény klímája miatt a turistaszezon rövid időszakra behatárolt. Nyáron, júliusban, augusztusban nagy a hőség, de a helyi programok szempontjából mégis ez a legideálisabb időzítés. Ráadásul nyáron rendezik a nagy vásárokat (bazárokat), ami igazán érdekes élmény.
• Kirgizisztán eléggé fejletlen ország, de hegyvidékeinek tájképei csodásak, a természet szűz, a kirgiz emberek roppant vendégszeretők. A közép-ázsiai országban hatalmas erdők vannak, többük tele diófákkal. Az Inylchek gleccser a világ egyik legnagyobb gleccsere. Az ország kb. 70 százaléka hegyvidék.
• Leggyakoribb vezetéknév:Ismailova
• Havi nettó átlagfizetés (2023-ban): 104 ezer forinnak megfelelő helyi pénz
• Kirgizisztán kb. 10-15 százalékkal olcsóbb mint Üzbekisztán, 20-30 százalékkal drágább mint Tadzsikisztán, kétszer-háromszor olcsóbb mint Türkmenisztán.
• A kirgizisztáni utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást (betegség, baleset, poggyász) kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni

• Kirgizisztán hivatalos pénzegysége a kyrgyzistani som (KGS)
  • 1 som (KGS) = 3,88 forint (HUF)
  • 1 dollár (USD) = 88,65 som (KGS)
  • (A linkekre rákattintva láthatók a friss árfolyamok)

Érdekességek:

A ló az ország nemzeti állata és nagyon fontos szerepet tölt be a kirgiz kultúrában. A kirgizek híresek arról, hogy kiváló lovasok és számos hagyományuk kapcsolódik a lovakhoz.

Az országban meglehetősen fejlett a juh- és kecskeállomány, és a kirgizek híresek az őshonos fajtáik tenyésztésében és a gyapjújuk feldolgozásában.

Kirgizsztánban hagyományosan sok kávét isznak, amelyet a kéményes kávéfőzőben készítenek el. A kávézók a helyiek kedvelt találkozóhelyei.

A kumis, azaz a lótej alkoholtartalmú változata Kirgizsztánban népszerű ital. Általában nemzeti ünnepeken és rendezvényeken fogyasztják. (A nem alkoholtartalmú kumisz jellegzetes savanykás, fanyar ízű ital. A fanyar ízét a fermentáció során keletkező alkohol és tejsav okozza. A kumisz íze nem túl édes, és van benne egy kissé vad íz. A tehéntej íze enyhébb, krémesebb és édesebb, mint a kumiszé.)

A nemzeti parkokban található vadon élő állatok közül talán a hópárduc a legismertebb.

p. n. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Hogy Bishkekben, a fővárosban milyen sok a zöldterület, a széles sugárutak pereme mennyire szépen fásított
2. A kirándulások a a szurdokokban, megismerni a hegyes vidékek sajátos növényvilágát
3. Megnézni a nomád életmódot, avagy annak turistás célú demonstrálását
4. Nem volt ellenemre hozzászokni a rengeteg teaiváshoz, mivel a kirgizek folyton teáznak, szinte a vizet helyettesíti számukra
5. Tanulni sokat a hajdani kereskedelmi Selyem-út történeteiről és látni nyomait kirgiz földön
6. Derülni azon, hogy a som nevű bankójuknak van 3-as címlete is
7. Osh városban Közép-Ázsia leghatalmasabb szabadtéri piaca, és Selyem-utas múlt emlékei
8. Az Iszik köl, egy csodásan csillogó, hatalmas tó a Ten San hegyvonulataival a háttérben
9. Az Ala Archa nemzeti parkban a lovas kirándulás
10. A Tash Rabat karavánszeráj, mert misztikus és szokatlan elhelyezkedésű 

r. t. fotója

Nem tetszett

1. A városokban az úttestek és a járdák tele vannak kátyúkkal, fedetlen csatornákkal, akadályokkal
2. A leghíresebb itókájuk a kumisz (erjesztett kancatej), ami lótej, na az nagyon nem ízlett nekem (borzasztó!)
3. A városokban (Biskekben is) este nagyon gyér az utcai közvilágítás
4. Az emberekkel beszélgetve kiderült, hogy mennyire nagy a korrupció és milyen mélyek a nemzetiségi ellentétek
5. A kajálási lehetőségekben túlreprezentált az általam nem igazán kedvelt birkahús
6. A turista türelmességet sokszor próbára teszik a kirgiz hétköznapok (a közlekedés lassúsága, a bürokrácia, az elmaradottság); kényelmes, finnyás emberek ne utazzanak oda
7. A kirgizek vendégszeretete néha már-már tolakodó, sokszor kellett udvariasságból vodkát vedelni
8. Amikor egy hegyi faluban családnál vendégeskedve az előételnél a nagy tálon egy kecskefej virított (mondjuk nem gerjesztett étvágyra)
9. Angolul kevesen beszélnek, szükség van némi orosz nyelvtudásra
10. Biskekben nincs sok érdemleges turista nevezetesség

Vélemények

,, Miért kéne egyre több embernek látnia ezt a parádés helyet?

1.) Végtelen hegyek és túrák, bárhol, bármikor. A Tien Shan központi vonulata örökké havas hegycsúcsokkal, gleccserekkel, ahol akár olyan pazar túrákat is megcsinálhatsz, mint a 3860 méteres Ala-Kul átkelés.

2.) Magashegyi tavak 3000 méter környékén. Kristálytiszták, érintetlenek, alig-alig vannak turisták, vadlovak legelésznek a parton. Lehet válogatni a több ezer tó közül 🙂 (a képen a Köl Ükök tó egy része 3040 méteren)

3.) Lovaglás! Akár lovagoltál már akár nem, ezt ki kell próbálni. A szelíd kirgiz lovakat bárki megülheti könnyűszerrel, csak vigyázni kell, mert a fantasztikus természet és eme hihetetlen lények okozta eufória erős függőséget okoz!

4.) Jurtában alvás. A helyiek évszázadok óta így élnek, miért ne próbálnánk ki mi is? Ijedtségre semmi ok, az átlagos turista jurták sokkal komfortosabbak mint gondolnánk: puha ágy, frissen mosott meleg takaró, fűtés és persze csend 🙂

5.) Kirgiz gasztronómia. Hús hússal, rengeteg tészta, töltött batyu, saslik, levesek, frissen köpült vaj, ezernyi tejtermék, kenyérlángos, kézműves sörök, olcsó vodka. Szénhidrátbomba ugyan, de annál finomabb a legtöbb kirgiz fogás, nem fogunk bennük csalódni!

6.) A helyiek vendégszeretete. Nem is tudom ez egyáltalán vendégszeretet, vagy csak úgy szimplán szeretnek ők mindenkit aki arra téved. Őszinték, kedvesek, természetesek. Semmi jele a délkelet-ázsiai “thai mosoly” jellegű kamu turistacsalogatásnak. Fantasztikus népek, a gyerekekről már nem is beszélve.

7.) Jailoo – vagyis magashegyi méregzöld legelők mindenfelé! Igaz ez lehetne a túrák része is, de sokszor keményebb túra nélkül is láthat az ember a tikkasztó, száraz nyár közepén üde, fenségesen zöld és élő legelőket. A vadlovakat, tehenek és vadvirágok tengerét már talán fölösleges is említenem.

8.) Pazar geológiai formák! Legyen akár Jeti Ögüz vörös homokkő formációja, vagy a szintén hasonló szerkezetű Skazka-kanyon (a képen) az Issyk Kul környékén, pár száz kilométerenként biztos találunk valamilyen lenyűgöző geológia látnivalót.

9.) Issyk Kul – a kirgiz Balaton! Ugyan Kirgizisztánnak sincs tengerpartja, a megyényi méretű Issyk Kul partján azért ezt gyorsan el lehet felejteni. Meglepően tiszta víz, homokos tenger tópart, főtt kukoricát áruló nénik (80 Ft), söröző orosz fiatalok és állítólag pezsgő éjszakai élet, kipróbálnád te is ugye?

10.) Teljes kikapcsolás. Felejtsd el, hogy milyen nap van, rakd el a telefonos jó mélyre mert úgyse lesz térerő, kapcsold ki az agyad és csak töltődj fel amennyire csak tudsz! (2017)" forrás

---

Mivel abszolút spontán ötlet volt Üzbegisztán után ide jönni, nem sok időnk volt se tervezésre, se információgyűjtésre, sem pedig felkészülni a több ezer méteres szintkülönbségre.
De sebaj, minden úgy történt, ahogy történnie kellett, Kirgizisztán ételeivel és gyönyörű tájaival így is elvarázsolt minket és legalább úgy hagytuk el az országot, hogy ide egyszer még vissza kell jönnünk.

Biskekbe érkeztünk, majd onnan mentünk át Karakolba, ami az Iszik-köl partján terül el és onnan indultunk Altyn-Arashanba, ami 2800 méteren fekszik. Innen szerettünk volna következő nap 3500 méterig menni, de az már nem jött össze, körülbelül 3100 méteren fordultunk vissza, viszont így felfedezhettük a környéket, ahol a szállás volt és ezzel együtt egy sziklába vájt termálmedencét is, amit egyébként meg se találtunk volna, ha sikerül eljutnunk eredeti uticélunkhoz.

A kirgiz konyha fenomenális, életem bárányát itt ettem, az árak sokkal alacsonyabbak, mint amihez Európában szokva vagyunk, az emberek - bár nyelveket nem beszélnek -, hihetetlenül szimpatikusak, kedvesek, szívélyesek voltak. És jelentem, a világ legjobb szotyiját is itt sikerült megtálalnom. (2022)

---

"Aki arra adja a fejét, hogy Kirgizisztánba menjen...az akkor tesz jót igazán magával ha a vidéki részeket látogatja meg, és elsősorban a tájra, meg a hagyományos életmódra kíváncsi. Aki az ilyesmihez vonzódik annak Kirgizisztán valóságos paradicsom. Már a Bishkek körüli hegyekkel elkezdődik ez. Számomra valahogy mindig lenyűgöző egy olyan hely, amelyik fölött egész közel hegy vagy hegyek magasodnak. Van Bishkeknek néhány városszéli utcája, ahonnan ezek a hegyek olyan közelről látszódnak, hogy azt gondolod pár száz méter múlva egyszerűen nekimész. Valami különös erő van az ilyen helyekben és ha tiszta az idő...nincs köd, szmog, vagy nincsenek felhők akkor ez a város fölé magasodó hófödte hegylánc egyenesen ijesztő. Mintha egy nagy elefánt nézne be az ablakon. " forrás

Olvasmányos linkek

"Kirgizisztán legfontosabb üdülőhelye egy 600 méter mély tó, az Isszik Kul, korábban itt végezték ki a szovjet flotta tengeralattjáró-kísérleteit. A kalandvágyóbbaknak mindenképpen érdemes leutazni a Fergana-völgybe és meglátogatni Osh városát. A város főterén a világon egyedülállóan egy háromemeletes jurta található. A város fölé egy Gellért-hegy magasságú hegy magaslik, amelyet a helyiek szent hegyként tisztelnek. A hegy tetején különös rituáléknak lehetünk tanúi, egy síkos sziklán lecsúszkálva gyógyulásban reménykednek az idezarándoklók. Osh kormányzati negyedét még mindig egy gigantikus Lenin-szobor uralja. Az Osh–Biskek repülőút is külön élmény, alig pár száz méterre suhan el az öreg, kétmotoros repülőgép az 7000 méteres csúcsok között. Beszálláskor a stewardess katonásan, olyan szovjet módon engedi be az utasokat a gépbe, jelen sorok íróját négyszer cseszték le a nem elég feszes sorban állás miatt. A vadász-horgász turizmus elég fejlett Kirgizisztánban, és jóval olcsóbb, mint az orosz vagy mongol árazás. A vízumot minden további nélkül meg lehet csináltatni a reptéren. Orosz és török légitársaságok üzemeltetnek nemzetközi járatokat Európából a fővárosba. Az ország jelenleg békés, nem kell tartani semmi atrocitástól. Orosz nyelven mindenütt könnyű elboldogulni. Ha saslikot rendelünk egy étteremben, mindenképpen külön kérjük hozzá a köretet és a kenyeret, mert könnyen úgy járhatunk, hogy a puszta sült húst hozzák ki a tányéron. Ha kérdezik, milyen származásúak vagyunk, érdemes azt mondani, hogy kipcsák, ebből a népcsoportból váltak ki a kunok ősei. " forrás

---

"A fővárosban világvárosi szinten minden kapható – életem legfinomabb t-bone steakjét itt sikerült elfogyasztanom Joe bácsi ausztrál húsipari vállalkozó hentesboltja melletti kisvendéglőjében – de ha például elzarándokolunk vidékre, vagy akár a főváros egyik nevezetességébe, az Osh bazárba, amely a térség legnagyobb piaca, nem hogy azt érezzük, hogy megállt az idő, hanem mintha olyan időutazásban vennénk részt, ami a szocialista időszak előtti múltba vezetne vissza. " forrás

---

"Kirgizisztán gyönyörű ország! Már a fővárosból is látszanak a havas négyezres hegycsúcsok. Az ország területének közel 70% hegyvidék. Hogy mit is jelent ez tulajdonképpen? Az országban 3 hétezer méter körüli csúcs található, (Lenin 7134m, Pobeda 7439m, Khan Tengri 6995m) melyek hegymászóengedély nélkül teljesíthetőek. Szükség van ugyan egy engedélyre a határ megközelítéséhez (mindhárom csúcs országhatárokon fekszik), ez azonban mindössze 30-50 Euróba kerül. Rendelkezik huszonhárom 6000 méternél magasabb, nyolcvan 5000 méternél magasabb, és ki tudja hány 4000 méter körüli csúccsal. Aki hegyet akar mászni, főleg megmászatlan csúcsokat, Kirgizisztánban a helye!

Az Iszik-köl tó a világ második legnagyobb magashegyi tava (a Titicaca után), nevének jelentése Forró-tó, mert télen sem fagy be a vize, aminek a legnagyobb mélysége 600 m körül van. Kristálytiszta hegyi patakok, zöld dombok mindenfelé, amerre a szem ellát. És sajnos szemét, ameddig a szem ellát. Csak fent a hegyekben, messze az embertömegtől, ott találni tiszta természetet. Mindenhol eldobált vodkás és sörös üvegek, kosz, rendetlenség.

Az egész országban irtó nagy a kupleráj. A patakokba beleállnak a kocsival, úgy mossák le, a szemetet kihajítják a kocsiablakon. A szemétszállítás, csak a nagyobb városokban megoldott. Nagyon sok család állít jurtát a nyárra, és a hideg beálltáig a hegyekben vannak. Lovat, tehenet, juhot tartanak, a tejet tejtermékekhez dolgozzák fel. A juhot a húsért tartják, leggyakoribb a kövér farkú juh. A lótejből készítik a tejtermékeket; kurutot (Kiszárított túrógolyócskák. Elég csípős íze van, de ízlett nekünk.), tejszínt, kumiszt (Erjesztett tej. Nagyon savanyú és füstös utóíze van. A kirgizek állításuk szerint ettől bírják a kemény munkát. Ők "kömöznek" ejtik.).

Sokan turisztikai célokra is állítanak jurtát, a sajátjuk mellé, (ez sokszor díszesebb) ahol a turistákat szállásolják el. A hegyeken átvezető főutak mellett gombamód állnak a jurták, mindenki tejterméket árul, a lovak pedig szabadon bóklásznak a zöld réteken (és az út közepén). A városaik nem mondhatók szépnek, elég rendezetlenek, koszosak és szemetesek. Biskekben járva sokszor volt az az érzésünk, hogy nem is egy fővárosban vagyunk, hanem egy nagy faluban. A központja persze városias, több sávos utakkal, jelzőlámpákkal és panelházakkal. Sok mecsetet láttunk, de sokkal visszafogottabbak, egyszerűbbek, mint amiket utunk során eddig megszoktunk. Kirgizisztán remek célpontja lehet a hegyek, a természet szerelmeseinek. Lovas- és gyalogtúrázni egyaránt lélegzetelállító helyeken lehet. Érdekes időutazásban lehet része az országba látogatóknak. Sajnos nagyon elszomorító látni, hogy a fő bevételi forrását az országnak, a természetet, egyáltalán nem próbálják meg megóvni a helyiek. (2015)" forrás

Fotóegyveleg

O. M. fotói

Vissza az elejére

Kommentek