ÚTIKRITIKA.HU / Kirgizisztán

Kirgizisztán

Kirgizisztán - bevezető| Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Szirti sas - G. S. fotója

Kirgizisztán - bevezető

Kirgiz nyelven: Кыргызстан (kiejtés: Kırgızstan)
Angolul: Kyrgyzstan

• A közép-ázsiai Kirgizisztán területe: 198 ezer négyzetkilométer (hazánknál több mint kétszer nagyobb). Az ország határos Üzbegisztánnal, Tádzsikisztánnal, Kazahsztánnal és Kínával. Kirgizisztánnak nincs tengerpartja!
• Kirgizisztán lakossága: 7,2 millió (2025-ös becslés).
• Az ország fővárosa: Biskek. A kirgiz főváros 4289 kilométerre van Budapesttől.
• A magyar állampolgároknak nem kell vízum, ha 60 napnál nem terveznek több időt turistáskodni Kirgizisztánban.
• A magyar állampolgárok mentesültek a kirgiz belügyi hatóságoknál történő regisztrációs kötelezettség alól. Az utazás előtt nem árt Kirgizisztán budapesti nagykövetségén tájékozódni az aktuális idegenrendészeti szabályokról.
• Kirgizisztán 1924 és 1991 között volt része a Szovjetuniónak.
• Kirgizisztán lakosságának nagy többsége (75%) szunnita muzulmán hitű. Az iszlám vallás Kirgizisztánban azonban nem olyan fundamentalista vagy radikális, mint sok más mozlim többségű országban, és a legtöbb helyi nyitott és toleráns más vallási csoportok iránt.
• A mozlim kirgizek körében az alkoholfogyasztás továbbra is elterjedt, amit részben a szovjet időszakból örökölt hatások magyaráznak. Bár az iszlám vallás tiltja az alkoholt, a kirgiz társadalomban a vallási identitás gyakran inkább kulturális, mint szigorúan vallásgyakorló jellegű, így sokan továbbra is fogyasztanak alkoholt, különösen a városi területeken és az idősebb generációk körében. Ugyanakkor az utóbbi években az iszlám befolyás növekedése és a vallásosabb fiatalabb generációk hatására bizonyos közösségekben, és nőtt a társadalmi nyomás az alkoholkereskedelem visszaszorítására.
• Két hivatalos nyelv van: az orosz és a kirgiz. A városokban a hétköznapi kommunikációban az orosz nyelv használata a domináns. A kereskedelem, az üzleti élet, az állami ügyek és a média szektorában az orosz nyelv széles körben használatos.
• Kirgizisztánban jó a közbiztonság.
• Időeltolódás: Télen +5 óra, tavasztól-őszig +4 óra.
• Kirgizisztán klímája száraz, kontinentális. Az ország 90 százaléka hegyvidék! A hegyvidékek kemény klímája miatt a turistaszezon rövid időszakra behatárolt. Nyáron, júliusban, augusztusban nagy a hőség, de a helyi programok szempontjából mégis ez a legideálisabb időzítés. Ráadásul nyáron rendezik a nagy vásárokat (bazárokat), ami igazán érdekes élmény.
• Kirgizisztán eléggé fejletlen ország, de hegyvidékeinek tájképei csodásak, a természet szűz, a kirgiz emberek roppant vendégszeretők. A közép-ázsiai országban hatalmas erdők vannak, többük tele diófákkal. Az Inylchek gleccser a világ egyik legnagyobb gleccsere. Az ország kb. 70 százaléka hegyvidék.
• Leggyakoribb vezetéknév: Ismailova
• Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 141 ezer forinnak megfelelő kirgizisztáni szom.
• Kirgizisztán kb. 10-15 százalékkal olcsóbb mint Üzbekisztán, 20-30 százalékkal drágább mint Tadzsikisztán, kétszer-háromszor olcsóbb mint Türkmenisztán.
• A kirgizisztáni utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást (betegség, baleset, poggyász) kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni
• A nyugati tiszteletteljes normák érvényesek. Bár Kirgizisztán hivatalosan mozlim ország, a kirgizek nagyon világias hatások alatt állnak. Nincsenek különleges öltözködési szabályok. Bishkekben az öltözködési normák nyugatiasak, sőt (pl. a helyi orosz nők esetében) gyakran kihívóak, de az ország déli részén a nőknek konzervatívabban kell öltözködniük, különben nem kívánt férfi figyelmet vonzhatnak magukra. Az esték kockázatosak lehetnek, mivel az alkoholos befolyásoltság viszonylag gyakori lehet ilyenkor. Légy óvatos!
• A "Kirgiz" név valószínűleg a török „kırk” szóból ered, amelynek jelentése negyven – ez a legenda szerint a negyven törzset jelképezi, amelyek egyesüléséből a kirgiz nép kialakult. A „-isz” vagy „-iz” végződés helynevekre jellemző az altaji és türk nyelvekben, így a "Kirgizisztán" jelentése nagyjából: „a kirgizek földje”. A „-sztán” perzsa eredetű utótag, amelynek jelentése: ország vagy föld.
• 2025-ben Kirgizisztán továbbra is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, különösen gazdasági és katonai téren, hiszen tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak és az Orosz vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének is. Ugyanakkor Kína egyre jelentősebb befolyásra tett szert az infrastruktúra-fejlesztések és hitelezés révén. A nyugati országokkal fenntartott kapcsolatok mérsékeltek és inkább pragmatikusak, de az amerikai és uniós befolyás viszonylag gyenge. A legfeszültebb viszonya Tádzsikisztánnal van, főként a határ menti összecsapások és vízhasználati viták miatt.
• 2025-ben Kirgizisztán lakosságának körülbelül 77,8%-a kirgiz nemzetiségű, míg az etnikai kisebbségek összesen a népesség mintegy 22,2%-át teszik ki. A legnagyobb kisebbség az üzbég közösség, amely a lakosság 14,2%-át alkotja, főként az ország déli részén, például Osh és Jalal-Abad régiókban élnek. A második legnagyobb kisebbség az oroszoké, akik elsősorban az északi területeken, különösen a fővárosban, Biskekben koncentrálódnak. (Az orosz kisebbség hagyományosan erősebben képviselteti magát a városi értelmiségi rétegekben, különösen az oktatás, az egészségügy és a technikai-műszaki szférák területén. Emellett Biskekben és más északi városokban az oroszok jelentős szerepet játszanak a közigazgatásban és a közélet egyes szegmenseiben is, bár politikai befolyásuk az elmúlt években csökkent.) Az etnikai viszonyokat feszültségek terhelik, különösen a kirgiz többség és az üzbég kisebbség között, amit súlyosbít a kisebbségek politikai marginalizációja és alulreprezentáltsága a döntéshozatalban, még olyan régiókban is, ahol többséget alkotnak.
• Kirgizisztán 2025-ben hivatalosan egységes, többpárti köztársaságként működik, de a gyakorlatban egyre inkább autoriter berendezkedésű. Sadyr Japarov elnök 2021-ben bevezetett új alkotmánya jelentősen megnövelte az elnöki hatalmat, csökkentve a parlament szerepét és a fékek és ellensúlyok rendszerét . Azóta a kormány korlátozta a média szabadságát, elnyomta a civil társadalmat. Nemzetközi megfigyelők szerint az ország már nem tekinthető teljes mértékben demokratikusnak, hanem inkább egy  autoriter rezsimként működik
• A kirgiz lakosság körében erős az igény az igazságosságra és a korrupció elleni fellépésre, de a demokrácia iránti elköteleződés gyakran inkább eszköz jellegű, semmint elvi alapú. Bár a szovjet múlt és a törzsi struktúrák egyáltalán nem kedveztek a demokratikus hagyományok kialakulásának, a társadalom bizonyos rétegeiben – főleg a városi fiatalok körében – egyre nő az érdeklődés a nyitottabb politikai részvétel iránt.
• A kirgiz gazdaság alapját elsősorban a mezőgazdaság, az aranybányászat (különösen a Kumtor bánya), valamint a külföldi munkavállalók hazautalásai képezik. Emellett fontos szerepet játszik a hegyvidéki turizmus és a Kínával folytatott kereskedelem is, különösen az új Selyemút mentén.
• A kirgiz nép híres lovas hagyományairól, amelyek a sportban és a mindennapi életben is megjelennek.
• Kirgizisztánban létezik egy hagyományos sport, a kok-boru, ahol a lovasok egy levágott kecske tetemével „rögbiznek” – a cél, hogy azt beledobják az ellenfél kapujába. Ez a brutálisnak tűnő játék valójában nemzeti büszkeség, és komoly sporteseménynek számít a falusi ünnepeken.
• Egyes vidéki kirgiz közösségekben még ma is előfordul az ún. „menyasszonyrablás” szokása (ala kachuu), amikor a vőlegény szó szerint „elrabolja” a leendő feleségét – bár ez ma már többnyire szimbolikus, és gyakran előre megbeszélt, de azért néha még a lány sem tud róla…

• Kirgizisztán hivatalos pénzegysége a kyrgyzistani som (KGS)
  • 1 som (KGS) = 3,80 forint (HUF)
  • 1 dollár (USD) = 87 som (KGS)
  • (A linkekre rákattintva láthatók a friss árfolyamok)

Érdekességek:

A ló az ország nemzeti állata és nagyon fontos szerepet tölt be a kirgiz kultúrában. A kirgizek híresek arról, hogy kiváló lovasok és számos hagyományuk kapcsolódik a lovakhoz.

Az országban meglehetősen fejlett a juh- és kecskeállomány, és a kirgizek híresek az őshonos fajtáik tenyésztésében és a gyapjújuk feldolgozásában.

Kirgizsztánban hagyományosan sok kávét isznak, amelyet kéményes kávéfőzőben készítenek el. A kávézók a helyiek kedvelt találkozóhelyei.

A kumis, azaz a lótej alkoholtartalmú változata Kirgizsztánban népszerű ital. Általában nemzeti ünnepeken és rendezvényeken fogyasztják. (A nem alkoholtartalmú kumisz jellegzetes savanykás, fanyar ízű ital. A fanyar ízét a fermentáció során keletkező alkohol és tejsav okozza. A kumisz íze nem túl édes, és van benne egy kissé vad íz. A tehéntej íze enyhébb, krémesebb és édesebb, mint a kumiszé.)

A nemzeti parkokban található vadon élő állatok közül talán a hópárduc a legismertebb.

p. n. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Hogy Bishkekben, a fővárosban milyen sok a zöldterület, a széles sugárutak pereme mennyire szépen fásított
2. A kirándulások a a szurdokokban, megismerni a hegyes vidékek sajátos növényvilágát
3. Megnézni a nomád életmódot, avagy annak turistás célú demonstrálását
4. Nem volt ellenemre hozzászokni a rengeteg teaiváshoz, mivel a kirgizek folyton teáznak, szinte a vizet helyettesíti számukra
5. Tanulni sokat a hajdani kereskedelmi Selyem-út történeteiről és látni nyomait kirgiz földön
6. Derülni azon, hogy a som nevű bankójuknak van 3-as címlete is
7. Osh városban Közép-Ázsia leghatalmasabb szabadtéri piaca, és Selyem-utas múlt emlékei
8. Az Iszik köl, egy csodásan csillogó, hatalmas tó a Ten San hegyvonulataival a háttérben
9. Az Ala Archa nemzeti parkban a lovas kirándulás
10. A Tash Rabat karavánszeráj, mert misztikus és szokatlan elhelyezkedésű 

r. t. fotója

Nem tetszett

1. A városokban az úttestek és a járdák tele vannak kátyúkkal, fedetlen csatornákkal, akadályokkal
2. A leghíresebb itókájuk a kumisz (erjesztett kancatej), ami lótej, na az nagyon nem ízlett nekem (borzasztó!)
3. A városokban (Biskekben is) este nagyon gyér az utcai közvilágítás
4. Az emberekkel beszélgetve kiderült, hogy mennyire nagy a korrupció és milyen mélyek a nemzetiségi ellentétek
5. A kajálási lehetőségekben túlreprezentált az általam nem igazán kedvelt birkahús
6. A turista türelmességet sokszor próbára teszik a kirgiz hétköznapok (a közlekedés lassúsága, a bürokrácia, az elmaradottság); kényelmes, finnyás emberek ne utazzanak oda
7. A kirgizek vendégszeretete néha már-már tolakodó, sokszor kellett udvariasságból vodkát vedelni
8. Amikor egy hegyi faluban családnál vendégeskedve az előételnél a nagy tálon egy kecskefej virított (mondjuk nem gerjesztett étvágyra)
9. Angolul kevesen beszélnek, szükség van némi orosz nyelvtudásra
10. Biskekben nincs sok érdemleges turista nevezetesség, ráadásul gyakori a szmog 

Vélemények

Első éjszaka Biskekben aludtunk, utána 2 éjt Karakolban, egyet Bokonbajevoban, hármat a Song Kul mellett és végül újra Biskek.
Autót béreltünk Szergejnél (Avtoprokat.kg). Tökéletes volt vele minden, a foglalás előleg nélkül ment, kijött elénk a reptérre a kocsival, vett nekünk sim kártyát, átadta a kocsit és mentünk. Balkormányos KIA K5 volt, gázüzemű. A gázos kutakat kicsit vadászni kell, nincs túl sok, de éppen elég. A legbiztosabban a Biskek Petrol zöld-sárga kútjain volt gáz, 34 Som környéki liter áron. Kb. 20 eFt ból kijött az 1500 km... A tankolás alapból úgy működik, hogy először be kell menni az épületbe, ki kell fizetni a tankolandó összeget és utána tankolni a kocsit. Mi tele tankoltunk mindig, ezt láthatóan nem sokan csinálják, úgyhogy ment a kavar, hogy akkor most bemenjünk, ne menjünk be, beszól a kutas a kis rádióján hogy ez van vagy hogy is...

Az utak tekintetében rosszabbra számítottam, azaz arra készültem, hogy mindenhol rossz lesz. Ehhez képest elég sok a jó minőségű útszakasz, meg elég sok az éppen felmart, építés alatt lévő, ahol a kavicsos-poros alépítményen megy a forgalom. A vezetés stílusa szabadabb mint nálunk, de könnyen megszokható, nem vészes. Útirányok kb. egyáltalán nincsenek táblázva, de az útvonaltervező (guglis) teljesen jól működik, legfeljebb a kisebb települések belterületén kavarja meg az embert, rávíve kb járhatatlan kert alatti utakra.

A trafizás általános, Biskek és Balikcsi között gyakorlatilag mindenhol mérnek ahol előre jelzik is a kis kiegészítő táblával a korlátozás alatt, de sehol sem mértek ott, ahol nem is volt jelezve. Egyszer sem állítottak meg, a helyi forgalom ritmusa jól követi a korlátozásokat, ők is betartják.

Az étkezéssel kiváló tapasztalataink voltak: magyar ízlésnek kifejezetten jó kaják, ízgazdagok, nagy adagok, itallal, salátával személyenként 1000-1200 som körüli összegért. Nulla gyomorprobléma!

Szállásokat reggelivel foglaltuk 39-60 dollár közötti áron 2 főre. A reggelik kis adagok, aki nagy reggelizős annak neccesek. Mi a biskeki piacon vettünk első nap egy csomó magot (makadám és kesudió, mogyoró) és azokkal elvoltunk nap közben vacsoráig. A kenyerük nem nagy szám, általában kemény ez a kerek cucc, de kaphatóak európai jellegű, csomagolt kenyerek is.

Az emberek kedvesek, nyitottak, nevetnek. A látványosságok pedig szépek, lenyűgözőek. Én még visszamennék...(2024)

---

Tetszett:

A Song Kul-tó partján jurtában aludni csillagos ég alatt.
Az Ala Archa Nemzeti Park gleccsertúrái lélegzetelállítók.
A karakol-i állati piac hangulata vasárnap reggel.
Az Issyk-kul tóban úszni a hófödte csúcsok között.
A kumisz és a besparmak autentikus íze egy nomád családnál.

Nem tetszett:

A bishkeki szállodák ár-érték aránya rossz.
A magashegyi betegség a Tian Shan hegységben.
A közlekedés megbízhatatlan a távoli régiókban.
Az angol nyelvtudás hiánya mindenhol.
A szovjet stílusú bürokrácia a határátkelőknél.

---

A Pegasus Airlines szuper szuper akciós jegyével repültünk oda. Az átszállás Isztambulban simán ment, két kabin csomagot is vihetsz fel, amely benne van a jegy árában.

Bishkekbe a 380-as mashrutkaval jutsz be (100 som=400HUF). A reptéren vehetsz SIM-kártyát, a korlátlan adatost 15 USD-ért. Ingyen is adnak, amelyen van egy minimális összeg és fel kell tölteni. Pénzváltás sima ügy a reptéren, és ugyanúgy váltják mint a városban kismillió helyen.

Mi autót béreltünk. A dízel 72 som/l. (kb. 288HUF) Előre kell fizetni, megmondod mennyit akarsz tankolni. Az utak állapota van hogy nincs, van hogy akkora gödör van , hogy akár a vaddisznó megfialhat benne, van, hogy tükörsima.

A szállások olcsók és tiszták, ahol mi voltunk. Az éttermekben a'la carte három főnek innivalóval 1200 som.

Bishkekben kiváló a tömegközlekedés bus.kg oldalon minden fent van, 20 som (80HUF)egy jegy.

Az emberek segítőkészek. Csak három emberrel találkoztunk, akik beszéltek angolul, egy pedig, németül, a többiek oroszul. 🙂
Tiszta az ország, vidám emberek. (2024)

---

Miért érdemes egyre több embernek felfedeznie ezt a lenyűgöző helyet?

Végtelen hegyek és túrák, mindenhol és bármikor. A Tien Shan hegység központi vonulata örökké havas csúcsokkal és gleccserekkel vár, ahol akár olyan pazar túrákat is megtehetsz, mint a 3860 méter magas Ala-Kul átkelés.

Magashegyi tavak 3000 méter környékén. Kristálytiszta víz, érintetlen természet, alig találkozol turistákkal, a parton pedig vadlovak legelésznek. Több ezer tó közül válogathatsz. (A képen a Köl Ükök tó látható 3040 méter magasan.)

Lovaglás! Akár lovagoltál már korábban, akár nem, ezt mindenképpen ki kell próbálni. A barátságos kirgiz lovak könnyen kezelhetők, de vigyázz, mert a természet szépsége és a lovaglás élménye könnyen függőséget okoz!

Jurtában alvás. A helyiek évezredek óta így élnek, miért ne próbálnánk ki mi is? Nem kell aggódni, a turisták számára kialakított jurták sokkal komfortosabbak, mint gondolnánk: puha ágy, meleg takaró, fűtés és persze csend.

Kirgiz gasztronómia. Rengeteg hús, tészta, töltött batyu, saslik, levesek, friss tejtermékek, kenyérlángos és helyi sörök várnak ránk. Bár a helyi ételek szénhidrátdúsak, a legtöbb fogás elképesztően finom, nem fogunk csalódni!

A helyiek vendégszeretete. Nem is tudom, hogy ez vendégszeretet-e, vagy csak természetes kedvesség. Őszinték, kedvesek, és semmi nyoma nincs a mesterséges mosolyoknak, amelyeket néhol turistacsalogatásnak használnak. Igazán különleges emberek.

Jailoo – méregzöld magashegyi legelők mindenütt! Sokszor kemény túra nélkül is élvezhetjük a tikkasztó nyár közepén is zöldellő, fenséges legelőket, ahol vadlovak és tehenek legelnek, virágokkal teli mezőkön.

Pazar geológiai formák! Legyen szó akár Jeti Ögüz vörös homokkő formációjáról vagy a Skazka-kanyonról, az Issyk Kul környékén biztos találunk valami lenyűgöző természeti látványosságot.

Issyk Kul – a kirgiz Balaton! Kirgizisztánnak nincs tengerpartja, de a hatalmas Issyk Kul tó partján ez gyorsan feledésbe merül. Tiszta víz, homokos part, főtt kukoricát áruló helyiek, söröző fiatalok és pezsgő éjszakai élet.

Teljes kikapcsolás. Felejtsd el a napokat, tedd el a telefont, mert úgysem lesz térerő, és csak töltekezz a természet erejéből!

---

Mivel abszolút spontán ötlet volt Üzbegisztán után ide jönni, nem sok időnk volt se tervezésre, se információgyűjtésre, sem pedig felkészülni a több ezer méteres szintkülönbségre.
De sebaj, minden úgy történt, ahogy történnie kellett, Kirgizisztán ételeivel és gyönyörű tájaival így is elvarázsolt minket és legalább úgy hagytuk el az országot, hogy ide egyszer még vissza kell jönnünk.

Biskekbe érkeztünk, majd onnan mentünk át Karakolba, ami az Iszik-köl partján terül el és onnan indultunk Altyn-Arashanba, ami 2800 méteren fekszik. Innen szerettünk volna következő nap 3500 méterig menni, de az már nem jött össze, körülbelül 3100 méteren fordultunk vissza, viszont így felfedezhettük a környéket, ahol a szállás volt és ezzel együtt egy sziklába vájt termálmedencét is, amit egyébként meg se találtunk volna, ha sikerül eljutnunk eredeti uticélunkhoz.

A kirgiz konyha fenomenális, életem bárányát itt ettem, az árak sokkal alacsonyabbak, mint amihez Európában szokva vagyunk, az emberek - bár nyelveket nem beszélnek -, hihetetlenül szimpatikusak, kedvesek, szívélyesek voltak. És jelentem, a világ legjobb szotyiját is itt sikerült megtálalnom. (2022)

---

Ha valaki Kirgizisztánba látogat, különösen akkor jár jól, ha a vidéki területeket fedezi fel, és érdeklődik a természeti tájak és a hagyományos életmód iránt. Az ilyen érdeklődésűek számára Kirgizisztán valódi paradicsom. Már Biskek környékén is megkezdődik ez az élmény. Mindig lenyűgöző számomra, amikor egy település fölé közvetlenül hegyek tornyosulnak. Biskek néhány peremkerületi utcájából ezek a hegyek olyan közelinek tűnnek, hogy az ember azt hiheti, néhány száz méter után nekimegy. Az ilyen helyeknek különös erejük van, és ha tiszta az idő – nincs köd, szmog vagy felhő –, akkor a város fölé magasodó hófödte hegylánc egyenesen félelmetes látványt nyújt, mintha egy hatalmas elefánt tekintene be az ablakon.

További beszámolók

Kirgizisztán legkedveltebb üdülőhelye az Isszik-Kul-tó, amely hatalmas, 600 méter mély víztömegével igazi természeti különlegesség. Egykor titkos szovjet tengeralattjáró-kísérletek színtere volt, ma viszont inkább a nyugalmat és a szépséget keresők célpontja. A kalandot kedvelőknek érdemes továbbutazni a Fergana-völgybe, és felkeresni Osh városát, amely a maga nyers, történelmi bájával egészen más világot tár fel. A főtéren egy háromemeletes jurta áll – ilyet máshol aligha látni a világban. A város fölé emelkedő, Gellért-hegy méretű szent hegyen a helyiek ma is ősi rítusokat végeznek: sima sziklákon csúsznak alá, remélve a testi-lelki gyógyulást.

Osh központjában még mindig ott magasodik egy hatalmas Lenin-szobor, mint a régmúlt egyik utolsó hírmondója. Az Osh és Biskek közötti repülőút önmagában is élmény: a kétmotoros gépek szinte súrolják a hófödte, 7000 méteres csúcsokat, miközben az utaskísérők katonás fegyelemmel irányítják a beszállást – nem kis derültségre adva okot azoknak, akik nem sorakoznak elég szabályosan.

A vadász- és horgászturizmus meglepően fejlett, és jóval pénztárcabarátabb, mint Oroszországban vagy Mongóliában. Az országba érkezve a vízum megszerzése egyszerűen, a repülőtéren is elintézhető. Több orosz és török légitársaság is kínál közvetlen járatokat a fővárosba európai nagyvárosokból. A közbiztonság stabil, komolyabb veszélytől nem kell tartani. Az orosz nyelv ismeretével szinte bárhol boldogulhatunk.

Éttermekben érdemes tudni: ha saslikot rendelünk, a köretet és a kenyeret külön kell kérni, különben megeshet, hogy csak a pálcára húzott hús érkezik a tányérra. És ha szóba elegyednek velünk a származásunkról, egy mosollyal kísért „kipcsák” válasz sokszor barátságosabb hangulatot teremt – a kunok ősei ugyanis ebből a népcsoportból származtak.

---

A kirgiz fővárosban szinte minden elérhető, amit egy nagyvárostól csak elvárhat az ember – egy kis szerencsével még gasztronómiai meglepetésekre is számíthatunk. Életem egyik legemlékezetesebb t-bone steakjét például egy ausztrál hentes, Joe bácsi nevét viselő kisvendéglő mellett fogyasztottam el; a hús frissessége és íze messze túlszárnyalta a várakozásaimat. Ugyanakkor, ha az ember útra kel a főváros peremére vagy épp vidékre, esetleg ellátogat az ikonikus Osh bazárba – amely a térség legnagyobb piaca –, egészen más élményben lesz része. Itt nem csupán az idő áll meg, hanem úgy érezhetjük, mintha egy titkos kapun át visszasétálnánk a történelem egy régi, szovjet előtti korszakába.

---

Kirgizisztán lélegzetelállító ország. Már Biskekből, a fővárosból is tisztán kirajzolódnak a hófödte négyezres hegycsúcsok. Az ország területének majdnem hetven százaléka hegyvidék – és ez nem csupán földrajzi adat, hanem mindennapi tapasztalat. Három hétezres csúcsa is van: a Lenin (7134 m), a Pobeda (7439 m) és a Khan Tengri (6995 m), amelyekhez ugyan szükséges engedély a határközeli övezet miatt – hiszen ezek a csúcsok több ország határán helyezkednek el –, de ennek díja nem több néhány tíz eurónál. A hegymászók számára igazi paradicsom: huszonhárom csúcs haladja meg a 6000 métert, több mint nyolcvan az 5000-et, és ki tudja, hány négyezres maradt még felfedezetlenül.

Az Isszik-Köl tó a világ második legnagyobb magashegyi tava, a Titicaca után. A neve „forró tavat” jelent, mivel vize a legnagyobb hidegben sem fagy be, legmélyebb pontja pedig 600 méter körül van. A tó környéke lenyűgöző: kristálytiszta hegyi patakok, zöldellő dombok és méltóságteljes csúcsok határolják – és sajnos rengeteg szemét. A természet szépsége csak a hegyek magasában őrződött meg igazán tisztán; lent, ahol tömegek mozognak, ott eluralkodik a káosz: sörösdobozok, vodkásüvegek, műanyag hulladék mindenütt. A folyókba gondolkodás nélkül belehajtanak az autók, úgy mossák le őket. A szemétszállítás legfeljebb a nagyobb városokban működik szervezetten, máshol inkább ösztönszerű a hulladékkezelés – vagy éppen annak hiánya.

Nyáron sok család jurtákban él a hegyek között, és egészen az őszi hidegig fent maradnak az állataikkal. Lovat, tehenet, juhot tartanak; a tejet helyben dolgozzák fel. A leggyakoribb fajta a kövér farkú juh, amit főleg húsáért nevelnek. A lótejből készül a kurut – csípős, kiszárított túrógolyók –, illetve a híres kumisz, egy erjesztett, savanykás, füstös utóízű ital, amelyről a kirgizek azt állítják, ettől bírják a kemény hegyi munkát. (Ők „kömöznek”-nek ejtik.)

Egyre többen állítanak jurtát turisztikai céllal is: a saját mellé húznak fel egy díszesebbet, ahol vendégeket fogadnak. Az utak mentén sorakoznak ezek a szállásként vagy pihenőként szolgáló jurták, mellettük sajtokat, tejfölt és más tejtermékeket árusítanak. Közben a lovak szabadon kószálnak a réteken, sőt néha az országutak közepén is.

A városok, különösen Biskek, meglehetősen rendezetlen képet mutatnak. A főváros külvárosi része gyakran inkább hasonlít egy nagy falura, mintsem egy modern metropoliszhoz. A központ azért hozza a városias jelleget: többsávos utak, lámpák, panelházak. Láttunk jó néhány mecsetet is, de ezek sokkal egyszerűbbek és visszafogottabbak, mint más, iszlám világban megszokott épületek.

Kirgizisztán ideális célpont mindazoknak, akik szeretik a természetet, a hegyeket, a lovaglást vagy a gyalogtúrákat. A táj gyakran olyan, mintha egy rég letűnt korba csöppennénk vissza. Az ember könnyen belefeledkezik ebbe a különös időutazásba – miközben sajnálattal látja, milyen kevéssé becsülik meg a helyiek azt a kincset, amely az ország legfőbb vonzereje: magát a természetet.

Fotóegyveleg

O. M. fotói

Vissza az elejére

Kommentek