ÚTIKRITIKA.HU / Kirgizisztán






hirdetes
útikritikák


Kirgizisztán

Általános tanácsok | Biskek | Karakol és a Karakol völgye | Ala-Archa Kanyon | Barskoon lovas túra | Burana-torony | Bokonbaevo sasvadászat | Kochkor | Lovaglás a Song-kol-tónál | Arslanbob diófa erdő | Osh város | Iszik-köl (tó) | Tasch Rabat karavánszeráj | Altyn Arashan-völgy | Fotóegyveleg

.

m.a. fotója

Általános tanácsok Kirgizisztán felfedezéséhez

A igazi túraszezon június közepén kezdődik, így mi sajnos 3 héttel hamarabb érkeztünk, az esős időszakban, és egyébként még szerencsénk is volt, mert sikerült 3 napot kifognunk, amikor még pont minden járható volt, úgyhogy annyira nem volt veszve az ügy.
A másik, hogy -szégyen, vagy nem- nem igazán voltam felkészülve arra, hogy itt a hegyek valóban hegyek, 3000 m-nél kezdődnek és nem az a bizonyos hegység, amit Magyarországon annak hívunk. (2022)

Biskek

A szovjet idők alatt a főváros neve Frunze volt.

Almatyból Biskekbe repültünk kb. 50 perc. Igaz, az útitársam miatt késtünk egy órát. Szegénynek a gyomrát kicsinálta a kazah konyha és az utazás többi részére el is veszettem. A Manasz reptér elég alacsony színvonalú, például az egyik női mosdó olyan balkáni jellegű, WC csésze nélküli. Biskekben a hotelben intéztünk sofőrt felfedezni a környéket. Megnéztük a Burana-tornyot, ami a Karahánida birodalom fővárosának Balaszagun romjainak egyetlen épületmaradványa. a torony környékén balbal elnevezésű kőfigurák találhatók. A régészek sem tudják készítésüknek az okát, és vagy ezerévesek a szobrok (balbalok)
Biskekben a legnagyobb élmény az Osh Bazár volt, ahol lehet akár jakhúst vagy kumiszt is vásárolni. Biskekből mentünk az Ala Archa Nemzeti Parkba, amit vicces módon Angela Merkel fotójával hirdettek egy helyen..h annyira szép, hogy még Angela Merkel is járt itt valamikor (2023)


A főváros Bishkek, ami szerintem - kövezzetek meg - nyugodtan kimaradhat a nézelődésből és érkezés után lehet egyenesen a lényegre térni, a hegyi túrákra. Maga a főváros engem egyébiránt Dunaújvárosra emlékeztet és az ország lakosságának mintegy hatoda él itt. (2022)


,, Biskek a kevésbé érdekes közép-ázsiai városok közé tartozik. Mindössze 1868-ban alapították, így nem rendelkezik igazán gazdag történelemmel. Ennek ellenére 1-2 napot el lehet itt tölteni. A város fiatalsága miatt meghatározó a szovjet építészet a városban, a szovjet korszaknál régebbi épületek csak elvétve akadnak.

Szintén a város fiatalságával magyarázható, hogy a lakosság viszonylag nagy része orosz. 1926-ban még a lakosság 70%-a orosz volt, és mindössze 4%-ot tett ki a kirgizek aránya. Azóta a kirgizek aránya folyamatosan emelkedik, míg az oroszoké csökken, ám még ma is város lakóinak 24%-a orosz, és kb. 60%-a kirgiz.

Biskek akárcsak Alma-Ata a Tien-Shan hegység lábánál terül el, a hegységtől északra. A kazah-kirgiz határ alig 10km-re található a város központjától.

Biskek nem kényezteti a turistákat évezredes romokkal, vagy épp több évszázados mecsetekkel, de ez ne szegje kedvünket. A szovjet építészet sem esett túlzásba itt, inkább átlagos, mint kiemelkedő épületek állnak a városban. A város fő tengelye a Csui-sugárút, a legtöbb látnivaló ezen a tengelyen található. Ezen a sugárúton található a város főtere az Ala-Too tér. A téren található Manasz lovas-szobra, ő a kirgizek nagy nemzeti hőse, az azonos című eposz főszereplője. A történészek nem tudják bizonyítani, hogy valóban élt, de a kirgizeknek meggyőződése, hogy valós személyről van szó. Manasz szobra mögött áll a Kirgiz Nemzeti Múzeum épülete. A maga idején igen modern épület lehetett, ám ma már inkább csak egy nagy kőkockára emlékeztet.

Szóval a város nem kínál túl sok mindent, de összességében egy kellemes, bár kissé unalmas nagyvárost talál, aki ide látogat. A város kellemes légkörét a széles utak, a mindenfele megtalálható árnyas fasorok, és a parkok adják.(2015)" forrás


Biskek a hegyes háttérrel - Elter fotója


"Kirgizisztán fővárosa Bishkek úgy néz ki mint Ózd, Tatabánya vagy Komló a 80-as években. Az első nap este 9 körül végeztem és gondoltam kimegyek a belvárosba körülnézni. 10 perc után visszafordultam mert nem volt semmi látnivaló. A szó szoros értelmében sem, ugyanis nem viszik túlzásba a közvilágítást. Valahogy olyan utcai lámpáik vannak, ami ugyan láthatóan be van kapcsolva, de a fényük mintha már nem érne le a földre. Nem volt túl hideg, a november ellenére, de alig volt ember az utcán. Minden városnak megvan a maga jellegzetes utcai biznisze. Nálunk talán a Fedél Nélkül árulása, ami a leginkább látványos a lámpáknál, Bishkek-ben valami miatt a polaroid vagy digitális fényképek készítése a menő vállalkozás. Kis fém vagy műanyag fotóállványokkal leállnak az út szélére és mosolyogva kínálják az örökkévalóság vissza nem térő lehetőségét. Tiszta ügy. A képet csak az teszi abszurddá talán, hogy este 9-kor 15 ilyen "vállalkozás” állt egymástól egy méter távolságra a nettó 3 járókelőre.

Bishkek sem a felhőkarcolók városa. Egy török tulajdonú szálloda eléri talán a 20 emeletet is, de még a lakótelepek is inkább csak négy szintig emelkednek. Masszív kocka jellegű épületek vannak inkább (a terület igen földrengésveszélyes) erős szovjet hatással. Romániában van mindig az a furcsa benyomásom, hogy a városokat (főleg Bukarestet) egy sajátos sárgás por lepi be. Talán ezért sárga a válogatott futballcsapatuk színe. Bishkek is ilyen benyomást kelt. Az utak olyanok mint a szentendrei út volt a felújítás előtt, nincs az az ügyesség amivel a kátyúkat ki lehetne kerülni. Ha lefordulsz a főútról az aszfalt már nincs feltétlenül garantálva. (2009)" forrás

,, A közterületekre a grandiózus szó a legmegfelelőbb. A város központjában nagy terek, nagy kockaépületek, szobrok és emlékművek teszik kicsivé a mellettük elhaladó egyszerű, dolgos embereket. Életem legnagyobb zászlaját is itt láttam lobogni. Bezártság érzete egész biztosan nem lesz itt senkinek. A nagy területek nagy szabadságérzetet adnak, bárki mehet bármerre, nincs semmi elkerítve vagy beszabályozva. Így nyáron, a perzselő napfény elől az árnyéktalan márvány terekről inkább a zöldbe vágynak az emberek, amiből van bőven.

A vastag utcák, közepükön széles zöld sávokkal, és a nagy parkok teszik igazán kellemessé és élhetővé a várost. Az emberek megtöltik ezeket a részeket, pingpongoznak, edzenek, vagy csak ücsörögnek a padokon, vagy szunyókálnak a fűben. Éjszakába nyúlóan játszanak, spontán módon szerveződnek röplabdacsapatok, és ha elgurul a labda, még az épp arra járó idős nénik is szaladnak utána, és begyűjtik, mielőtt az autók elé kipattogna. Úgy tapasztaltam, hogy valahogy egyben van az egész közösség. Nem csoda, hogy én is kedvet kaptam, és beálltam edzeni a többi utcai edzést végző fiatal közé, ahol meglepetten konstatáltam, hogy az egykezes húzódzkodásommal és tolódzkodásommal itt maximum a belépő szintet érhetem el.

A közterek kialakítása teljesen visszaidézte számomra Dunaújvárost. Akármerre is sétáltam, mintha mindig a szívemnek kedves Vasmű úton jártam volna. A marsrutkák és trolik, amiket már legalább egy évtizede ki kellett vonni a forgalomból, a Ladák, Moszkvicsok és Zilek teszik még pikánsabbá a kirgiz fővárost, bár azért az autók többsége már modern. (2017)" forrás

Karakol és a Karakol völgye

"Karakol nagyon hangulatos kisváros, nyaranta sok túrázó keresi fel a környékbeli völgyek miatt. Én az Arashan folyó völgyét szemeltem ki. A bokám miatt nem mertem több napos túrára menni, még nem tökéletes. Első este a Fakír nevű éttermet próbáltam ki, s egyáltalán nem találó a név. Tisztességes mennyiséget adtak és nagyon finomat." forrás

Ala-Archa kanyon

Barskoon lovas túra

Burana-torony

"Kirgizisztán egyik ismert látványossága a Burana komplexum, mely a fővárostól, Biskektől nem messze, Tokmak városa mellett található. Ismertsége a Burana minaretnek köszönhető. A kettős falú torony látszólag magányosan áll, ám az ásatások során fellelt eszközök arra engednek következtetni, hogy itt (vagy nem messze) lehetett Balasugan, a karahanid birodalom fővárosa. A minaret építése a 10.-11. századokra datálódik, és nem mentes a legendáktól, hasonlóan más közép-ázsiai nevezetességekhez. Hogy ne menjünk messze, az Isszik-Kul tó kapcsán még ma is élénk vita zajlik. Nos, a helyi legenda szerint a kánnak megjósolták, hogy egyetlen lánya pókcsípéstől fog meghalni, és hogy megmentse leányát, menedékül építtette a tornyot. Ám egy pók mégis bekerül a toronyba egy fürt szőlővel, és a leány meghal, így lesz ez a sírhelye." forrás

Bokonbaevo - sassal vadászat

.

Kochkor

Lovaglás a Song-kol-tónál


Arslanbob diófa erdő

Osh város

Iszik-köl (tó)

Óriás hegyláncok ölelésében hatalmas tó vize csillog: a Tien-san északi vonulatai között, 1607 méteren húzódó Isszik-kul (Iszikköl, Iszik-köl, Isszük-kul) felülete a Balatonénak bő tízszerese, legnagyobb mélysége 668 méter, vízgyűjtőjén több mint 800 gleccser húzódik, ám melegforrások is táplálják

Neve kirgiz nyelven „meleg vizet” jelent, de 182 km-es hossza és 60 km-t is elérő szélessége miatt Hszüan-Cang kínai buddhista szerzetes tudós a 7. században „meleg tengerként” emlegette. Talán azért, mert télen sem fagy be: bár nyáron a sekély részeken sem sokkal melegebb 20 °C-nál, de a leghidegebb évszakokban is alig csökken 4 °C alá a hőmérséklete, ráadásul sótartalma is magas, literenként 6 g-ot tartalmaz, hatodannyit, mint az átlagos tengervíz.

3000 méter fölött – A Felső-Narin-völgy a Szir-darja forrásvidéke. Kora télen a mélyedésekben összegyűlő olvadékvizek kezdenek befagyni. Az Isszik-kullal ellentétben e hegyi tavakon vastag jégpáncél alakul ki

A tó szerkezeti medencéje 25 millió éve keletkezett, a vízfelület viszont nagyjából 7 millió éves, bár eközben igen nagy változások érték: volt a mainál jóval kiterjedtebb, magasabb vízállasú, de sokkal sekélyebb is, sőt ki is száradt. Ám az ingadozások a történelmi időket sem kerülték el, és a vízszintváltozások sokszor megpecsételték a partközelben kiépült települések sorsát is...

A vízállás-átalakulás egy része fokozatos, a változó klímához kötődő, gyakran azonban hirtelen, katasztrofális esemény volt. Az utóbbiakat főképp földrengések, illetve a Tien-san hegyóriásai felől érkező nagy árhullámok okozták.

Éghajlati kapcsolódású változás, hogy a 12–13. században több mint 10 méterrel csökkent a vízszintje. A 15. században 7-8 méterrel volt alacsonyabb a jelenleginél, a kis jégkorszak egyes szakaszaiban viszont 15 métert is emelkedett a vízállás. A 20. században voltak zsugorodó időszakok is, de az elmúlt években a Tien-san gleccsereinek intenzív olvadásával magyarázható vízszintemelkedés tapasztalható. Évi vízszintingadozása ma 20 cm, alacsony a szervesanyag-tartalma, és kifejezetten (akár 30-35 m-ig is) átlátszó. (2020) forrás

Tasch Rabat karavánszeráj

"Kirgizisztán déli részén , magas hegyek lábánál található karavánszeráj maradványai. A karavánszeráj eredetileg egy keleti keresztény kolostornak épült a 10. században , majd később az erre járok , főleg utazók , a selyemút kereskedői , itt pihentek meg. Miután megszűnt erre a forgalom , a helyet csak a környékbeliek ismerték , "újra felfedezve" a 70-es években lett. Igazi tipikus közép-ázsiai hegyes puszták ölelik körbe. Manapság igen népszerű a turisták körében , meg lehet itt szállni jurta táborban , jókat lehet túrázni a hegyekben és jó levegőt szívni. (2015)" forrás

Altyn Arashan-völgy

Fotóegyveleg

 

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS

hirdetes