ÚTIKRITIKA.HU / Szingapúr

Szingapúr

Szingapúr

Szingapúr dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Üdítő szoborcsoport az Orchard Road-on az Ion Orchard bevásárlóközpont előtt - K. Kriszta fotója

Szingapúr dióhéjban

• Szingapúr városállam Délkelet-Ázsiában van, 9492 kilométerre Budapesttől.
• Mindössze 693 négyzetkilométer területen (alig nagyobb Budapestnél) közel 6 millióan élnek (2025-ös becslés)
• 2024-ben: 74,2% kínai, 13,7% maláj, 9% indiai.
• Hivatalos nyelvek: mandarin kínai (ezt beszélik a legtöbben), maláj (ez pluszban a ,,nemzeti nyelv"), tamil és az angol.Az angol a fő közvetítő nyelv az üzleti életben, a kormányzati területeken és az oktatásban. Az iskolákban az oktatás az angolra épül és a második nyelv az adott tanuló anyanyelve. 
• Magyar állampolgároknak nem kell vízum, amennyiben 90 napnál rövidebb ideig turistáskodnak Szingapúrban.
• Baloldali a közlekedés. Vigyázat az utcán átkelésnél!
• Szingapúrban a nemzeti valuta a szingapúri dollár (SGD).
  • 1 szingapúri dollár (SGD) = 262 HUF
  • 1 USD = 1,34 SGD
  • 1 EUR = 1,45 SGD
  • (A linkekre rákattintva láthatók a friss árfolyamok)

Szingapúr a világ egyik legjobb közbiztonságú országa, nagyvárosa. Nincs bűnözés, és a turistát e tekintetben semmi veszély nem fenyegeti. Viszont a városállam kőkemény szigorúságú szabályaihoz, törvényeihez a turistának száz százalékosan igazodni kell.

Egy 2024-es nemzetközi rangsorban Szingapúrt tüntették fel a világ második legdrágább városának (Zürich az első) . Ez azonban elsősorban a helyben tartósan élők költségeit veszi figyelembe. A fogyasztói árak átlagosan a magyarországi árak duplája. Viszont: A havi átlagos nettó fizetés (2024-ben): 1,6 millió forintnak megfelelő szingapúri dollár (a magyarországi fizetéseknek több mint a négyszerese). 

Fő látnivalók és nevezetességek:

• Marina Bay
• Marina Bay Sands
• Clarke Quay
• Boat Quay
• Singapore Flyer
• Buddha foga Ereklyetemplom
• Negyedek (kínai negyed, arab negyed, indiai negyed, koloniális negyed)
• Metró
• Állatkert
• Sentosa sziget
• Bukit Brown temető
• Delfin-sziget
• Waterfront Pomenade
• Nemzeti Orchidea kert

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett:

1. Hihetetlenül gazdag, rendezett, biztonságos, a világ legtisztább városa
2. Vásárlói paradicsom, az üzletek, áruházak, szolgáltatások elképesztő választéka
3. A kifőzdék százait felsorakoztató food hall-ok látványa, illatai
4. Az Orchard Road mozgalmassága
5. Az MRT (metró) szuper modernsége
6. A sok zöld terület
7. A kultúrák izgalmas keveredése, illetve egymás mellett élése
8. Rengeteg turistás programlehetőség
9. A helyiek fegyelmezettsége, joviális magatartása, jól öltözöttsége és jómódja
10. A folyóparti  Clark Quay esti forgataga, vonzereje
11. Mindenki tud angolul
12. A Marina Bay Sands totál lenyűgöző

K. Kriszta fotója

Nem tetszett:

1. Túlságosan is szervezett, tökéletes, szabályozott minden, s ettől nem elég lezser, oldott hely
2. Minden nagyon modern, a régi negyedek, utcák köre szűkül
3. Gyakran akkora a forróság, olyan magas a páratartalom, hogy az épületekben kell időzni, na meg a záporok kemények
4. Sok üzletben, bevásárlóközpontban, vendéglátóhelyen túl nagy az embertömeg
5. Domborzatilag, fekvése alapján a város nem olyan izgalmas, mint pl. Hongkong
6. Bármennyire jól szervezett a város, gyakran vannak förtelmes közlekedési dugók
7. A turistás felfedezése elég költséges a magas belépődíjak miatt, drágább, mint Malajzia, és sokkal drágább, mint Thaiföld vagy Indonézia
8. Három teljes nap után már unalmassá válhat
9. Eléggé elnyugatiasodott, mesterkéltté vált, az ázsiai lelkület rokonszenves vonásaiból kevés maradt meg
10. Drágák a hotelek, az olcsók elég gagyik
11. A dohányosokat nagyon szigorúan kényszerítik arra, hogy csak a kijelölt helyeken dohányozzanak.

A Thaiföldön és Malajziában tapasztalt rendkívüli kedvességet felváltotta a közöny, rémesen egocentrikus volt mindenki, minden liftnél 20-30 éves emberek löktek félre minket a babakocsival, pedig 5 méterrel arrébb volt lépcső és mozgólépcső i

Vélemények

Szerencsés vagyok, hogy sok helyen jártam már, de életem egyik legjobb élményét itt éltem át. Este, a Marina Bay Sands előtt ülve, 30 fokos, párás levegőben, elém tárultak a város fényei....és akkor elkezdődött a Spectra – Light and Water Show.
Ez nem akármilyen szökőkút show volt – ez maga volt a varázslat. A zene, a fények és a vízsugarak elképesztő harmóniában játszottak, és én csak ültem ott, teljesen lenyűgözve. A végére potyogtak a könnyeim – olyan gyönyörű és megható volt, hogy nehéz szavakba önteni.
Ez a pillanat tökéletesen megragadta, mit jelent Szingapúr: kifinomult, steril, futurisztikus, mégis képes mély érzelmeket kiváltani. Ha valaha is gondolkodtál azon, hogy ide utazz, ne habozz – nőként, egyedül, vagy társasággal, ez a város biztosan felejthetetlen élményeket ad. (2025)

---

"Sok év után jöttünk újra Szingapúrba. Azóta befejezék a sziget felépítését, parkosítását, nagyon jó lett. Ez az első, kifejezetten a turistáknak épült látványosság. Ami a tíz évvel ezelőttihez képest változatlan: tisztaság, szervezettség. Ami meglepő: egyre nagyobbra nőnek a helyiek. (K.Kr,2024)

---

Szingapúr területe nem nagy, egy-két nap alatt könnyen felfedezhető. Ha a szállás nem jelent extra költséget, viszonylag olcsón ki lehet jönni turistaként. A város nem a látogatók számára megfizethetetlen, hanem inkább a mindennapi élet áraival tűnik ki: a lakbérek még a magas helyi fizetésekhez képest is elképesztően drágák, és autót csak kevesen engedhetnek meg maguknak, a hatalmas adók miatt. A tömegközlekedés viszont továbbra is kedvező árú, egy metrójegy nagyjából 2 dollár (kb. 550 forint), egy 10-15 perces taxiút pedig 7-10 dollár (kb. 1900-2700 forint) között mozog. Az étkezés szintén megfizethető, ha valaki hajlandó átvenni az ázsiai szokásokat, és már reggelire meleg ételt fogyasztani. A kínai vagy indiai negyedekben például öt dollárért bőséges menüt lehet kapni, ami akár egész napra elegendő.

A város gasztronómiája híres sokszínűségéről: kínai, indiai, thai, maláj, török és számos más ázsiai ízvilág elérhető. Aki kedveli a távol-keleti konyhát, itt biztosan nem csalódik.

Érdemes ellátogatni Szingapúrba? – tettem fel magamnak a kérdést. A város valóban érdekes bepillantást nyújt Ázsia sokszínű kultúrájába: mecsetek, hindu templomok, keresztény szentélyek és különböző kultúrák keveredése figyelhető meg. Ugyanakkor a város hangulata kissé mesterkélt és távolságtartó. A helyiek feltűnően adnak a külsőségekre: designer ruhákban és drága elektronikai eszközökkel felszerelve sietnek a belvárosban.

Aki az „igazi” Ázsiára kíváncsi, annak valószínűleg nem ez lesz a legjobb választás. Viszont ha az útvonalba esik, néhány napot érdemes eltölteni itt, hogy megtapasztaljuk, hogyan él Ázsia egyik leggazdagabb városállama. (2024)

---

Sokáig úgy gondoltuk, hogy Kuala Lumpur után nem igazán érdemes megállni Szingapúrban. Véleményünk szerint ez is csak egy fejlett, modern nagyváros, tele plázákkal, ahol a lakosság malájokból, kínaiakból és indiaiakból áll. De ha már ilyen közel vagyunk hozzá, úgy döntöttünk, hogy mégis meglátogatjuk. Ahogy a hajóról egyre tisztábban kirajzolódtak a város felhőkarcolói, eszünkbe jutottak Yuna szavai. Őt Nepálban ismertük meg, és szingapúri őslakosként ő sem igazán biztatott különleges élményekkel vagy érdekes látnivalókkal.

Ezek után az emberben óhatatlanul megfogalmazódik a kérdés: vajon csalódás lesz, vagy minden várakozást felülmúl? Nos, számunkra egyértelműen az utóbbi történt. Bár eredetileg két-három napot terveztünk itt tölteni, végül egy teljes hétig maradtunk – és csak az anyagi megfontolások miatt nem tovább. Szingapúr minden szempontból lenyűgözött, és egyszerűen imádtuk.

---

Szingapúrról két szó jutott eszünkbe elsőként: élhető és emberléptékű. A várakozásainkkal ellentétben a város nem nyomasztó vagy levegőtlen. Tágas zöldterületek és gondozott parkok tarkítják, amelyek ellensúlyozzák a sűrűn beépített részeket. (Na jó, a bevásárlóutcákon a hatalmas plázák árnyékában kicsit elveszettnek éreztem magam…) Annak ellenére, hogy tele van magas toronyházakkal, Szingapúr megőrizte az egyes negyedek jellegzetes hangulatát.

A tisztaság, a rendezettség és a szervezettség továbbra is meghatározó jellemzője a városnak, amely képes úgy ötvözni a modernitást a természettel, hogy közben megmarad élhetőnek és emberléptékűnek

---

"16 év után jutottam el ismét Szingapúrba. A változás döbbenetes volt. Szingapúr a jövő városa lett csillogó felhőkarcolókkal és olyan építészeti csodákkal mint a szuperfák és a Marina Sands Bay szálloda. Ez utóbbi tetején 200 méter magasan a kilátóból fantasztikus panoráma nyílik a városra. A legjobb este menni, amikor a fények varázslatosak. Ha valaki megengedheti magának akkor legalább 1 éjszakát szálljon meg ebben a szállodában, mivel a tetején levő 150 méter hosszú infinity medencében úszkálva a város a lábai előtt hever. A szuperfák 25-50 méter magas növényekkel teleültetett műfák, mely közül kettő egy híddal van összekötve, ahova csekély belépő díj ellenében fel lehet menni és a lélegzet elállító panorámában gyönyörködni. Nem szabad kihagyni! Ez már a 22. századot idézi." (Cs. Ági)

---

"Szerintem gyerekekkel messzire (Ausztrália, Új Zéland és társai) utazóknak a legtökéletesebb stopover. Tiszta, zöld, biztonságos, jól szervezett és Ausztráliához-ÚZ-hoz képest nem is drágább. Akkor is érdemes kimenni a reptérről, ha csak kb. 8-10 óra áll a rendelkezésre, mert a kiváló tömegközlekedésnek hála gyorsan el lehet jutni mindenhova. Ha csak egyetlen látványosságra van idő/anyagi keret akkor az mindenképpen a Singapore Flyer legyen - hatalmas óriáskerék (a londoni Eye-hoz hasonló). Kb. fél óra egy kör, es egy dizájnos többszemélyes üvegkalitkából csodálhatja az emberfia a szingapúri építészet és várostervezés remekeit. Ajánlom hosszabb tartózkodás esetén is első programként, mert fentről jól lehet látni, hogy hova érdemes kiruccanni egy közelebbi ismerkedésre. A városnézésre rengeteg cég kínál hop-on hop-off típusú és hagyományos idegenvezetős városnéző buszokat. Általában, ha valaki SQ-val utazik, akkor a rajtuk keresztül foglalt stop-over programban a városnéző busz is benne foglaltatik.

A nyári hőség (ugyanakkor van nyár, mint nálunk) magas páratartalommal is jár, ilyenkor szabadtéri vándorlás helyett jó menedék a számos légkondis plázák egyike. Nyugat-Európainál valamivel olcsóbban vásárolhatunk a tömegcikkeket árusító boltokban. Azért is tökéletes Szingapúr az Ázsiával való ismerkedésre, mert a városnak van indiai, maláj és kínai negyede is. Érdemes őket meglátogatni, mert így rövid idő alatt betekintést nyerhet az utazó a különböző kultúrákba. Ezekben a negyedekben még magyar pénztárcához mérten is relatív olcsón lehet jót enni... A szingapúriak nagyon kedvesek, segítőkészek, és jól beszélnek angolul." (Szila)

K. Kriszta fotója

"Nagyon szerettük, mindenki a családban (felnőtt + 2 gyerek). Talán azért, mert mindenki megtalálta azt, amit keresett. Sokszínű, szórakoztató. Könnyen bejárható, kis helyen van és ott minden megtalálható. 4-5 napos programnak tökéletes, utána irány Kuala Lumpur. Az egyetlen csalódás az éjszakai állatkertben ért, mi felnőttek jobban élveztük, mint a gyerekek. Ők a felhőkarcolókat imádták." (Márkus-család)

---

"Nekem ez az egész túlzottan szabályozott, steril. Ázsia legyen nyüzsgő és koszos, mindig úgy képzeltem. Hát, Szingapúr tiszta, szabályos. Azt azért el kell ismernem, hogy remekül működik, a gazdasági teljesítményük és a metrójuk lenyűgöző." (Kriszta)

K.  Kriszta fotója

További beszámolók

Szingapúr utcáin és közterületein: Friss tapasztalatok 2024-ből

Gyalogos közlekedés
Korábban sokan panaszkodtak arra, hogy a szingapúriak csoszogva járnak, lassan haladva a sétálóutcákon és köztereken. Ma azonban ez már nem teljesen igaz. Bár a város továbbra is zsúfolt, különösen a turisztikai és üzleti központokban, a gyalogosok általában határozott tempóban haladnak. Az infrastruktúra is fejlődött: szélesebb járdák és szabályozott sétálózónák segítik a gördülékenyebb gyalogosforgalmat, így ritkábbak a "gyilkos indulatokat" kiváltó kerülgetések.

Kis oltárok és kínálatok
A kis oltárok továbbra is jelen vannak, különösen a kínai és indiai negyedekben, ahol a vallási szokások szerves részét képezik a mindennapoknak. Azonban az ételek felajánlása, amelyek korábban a forróságban gyakran gyorsan megromlottak, ma már ritkább. Az emberek egyre inkább tartósabb, nem romlandó kínálatokat helyeznek ki, például virágokat, füstölőket vagy gyertyákat, ami a város tisztaságát és rendezettségét is tükrözi.

Figyelem a külföldiek iránt
A szőke haj és kék szem még mindig ritkaságnak számít Ázsiában, így némi figyelmet vonz, de ma már kevésbé jellemző, hogy az emberek lefotózásért állítsanak meg. Szingapúr multikulturális és nemzetközi jellege miatt a helyiek hozzászoktak a különféle etnikumok jelenlétéhez. Egy kedves mosollyal könnyen megúszhatjuk az ilyen helyzeteket, ha valaki mégis érdeklődik.

Klíma és hőmérséklet-kontraszt
A beltéri klímaberendezések továbbra is extrém hidegre vannak állítva, különösen a buszokon, taxikban és bevásárlóközpontokban. Az átlagos benti hőmérséklet még mindig 15-18 fok körül mozog, miközben kint a trópusi hőség 35 fokot is elérheti. Ezért továbbra is érdemes egy könnyű kardigánt vagy sálat magunkkal vinni, ha beltérben is időt töltünk. Bár egyes helyeken igyekeznek jobban igazodni a komfortzónához, a kontraszt továbbra is érzékelhető.

Csótányok
A városi tisztaságpolitikának és a környezetbarát kártevő-ellenőrzési programoknak köszönhetően a csótányok látványa ma már sokkal ritkább, mint korábban. Persze, trópusi városról van szó, így teljesen nem lehet őket kizárni, különösen esős időben, amikor a csatornák megtelnek. Azonban a hatékony intézkedéseknek köszönhetően az utcákon szaladgáló csapatok ma már nem jellemzőek, és a félelmet keltő találkozások jelentősen csökkentek.

Szingapúr az elmúlt évtizedekben nemcsak modernitásában, hanem rendezettségében és élhetőségében is folyamatosan fejlődött, így a korábbi panaszok jelentős része ma már csak emlék. (2024)

K. Kriszta fotója

Szingapúr Rio de Janeirón kívül a világ egyetlen olyan városa, amelynek határain belül igazi őserdő bújik meg. Itt működik a világ első éjszakai szafarija is, amely máig töretlen népszerűségnek örvend, és minden korosztályt rabul ejt. Július táján, amikor a nagy szingapúri vásár dübörög, turisták ezrei lepik el a fényűző bevásárlóközpontokat, hiszen az árak sokszor versenyképesek a régió bármely nagyvárosával. Svájcon kívül Szingapúr az egyetlen fejlett állam, ahol négy hivatalos nyelv él békésen egymás mellett. Mégis, ritkán tartják álom úti célnak – a legtöbben inkább rövid pihenőhelynek választják hosszabb délkelet-ázsiai vagy ausztrál utazásaik során.

Ez az ország mégis makacsul a maga útját járja: hol szemérmetlenül futurisztikus, hol meghökkentően régimódi arcát mutatja. Néha csillogóan modern, máskor ősi, kopott színekben idézi a múltat. Amikor legutóbb visszatértem ide, már messziről láttam a bontógépek karjait a régi negyedek peremén – ez lenne hát a haladás ára? Ez a gondolat motoszkált bennem, miközben beléptem a híres Changi repülőtér csillogó csarnokaiba.

A várost néhány nap alatt akár gyalog is be lehet járni, különösen ha a turistainformációban beszerezhető ingyenes sétatérképet kézbe vesszük.

A koloniális negyedben állnak a brit korszak tanúi: az egykori parlament, a Victoria Színház, a Legfelsőbb Bíróság és persze a legendás Raffles Hotel. Aki nincs oda a gyarmati stílusért, annak bőven elég átsétálni rajta útközben – de a Raffles bárjában egy Singapore Sling koktél mindenkinek kötelező élmény. A délutáni angol teázás is elérhető áron kínál némi úri hangulatot azoknak, akik a luxust inkább kóstolnák, mintsem megfizetnék.

A kínai negyed egy furcsa logikai csavarral egy indiai templomról, a Sri Mariammanról híresült el. A hindu esti szertartás még mindig színes, illatos és zajos – ahogy egykor is volt. Itt felesleges szigorú útvonaltervet követni: érdemes csak sodródni, követni a szagokat, a fényeket, a zajt. Régen aggódtam a negyed jövője miatt, ma már tudom, kár volt. A dizájn szerelmeseinek a Tanjong Pagar és a Duxton környékét ajánlom: szépen helyreállított házak mutatják meg az itteni építészet minden rétegét. A Thian Hock Keng, az ország legrégebbi kínai temploma is itt áll.

Az indiai negyed olyan, mintha India kicsinyített, letisztult mása lenne: tömeg és káosz nélkül, mégis minden érzékszervet megmozgatva. Templom bőven akad, érdemes előre utánanézni, melyiket érdemes megnézni, főleg, hogy a legjelentősebb hindu szentélyek egy része már más negyedekben útba esik.

Az arab negyed annyira közel van a központhoz, hogy szinte véletlenül is betérünk ide. A Szultán mecset, a Kampong Glam palota és az Arab utca hármasa adja a gerincét – körülöttük árusok, éttermek, kávézók, színes bazárok nyüzsögnek.

Az állatkert legendás – sok modern állatkert próbálta másolni, de kevés ért fel hozzá. Itt az emberek és állatok közti határ csak egy bokros ösvény vagy patak – és ez mindenkit lenyűgöz. A dzsungel hangulatot idéző kisvonat, a gyerekeknek szóló show-k és a tiszta mellékhelyiségek mind hozzátartoznak a szingapúri minőséghez. Ajánlom a kombinált jegyet, ami az állatkertbe, a madárparkba és az éjszakai szafarira is belépést ad. A Sentosa-sziget ezúttal kimaradt – időhiány miatt. Aki családdal jön, ne hagyja ki: tematikus parkok, szórakozóhelyek várják a gyerekeket és a felnőtteket is. Egy visszatérésnek mindig ára van: a régi kedves helyeket keressük, és közben észre sem vesszük, hogy az újakra már nem marad időnk.

A legtöbben úgy tartják, hogy Szingapúr az ázsiai gasztronómia paradicsoma. Nem a csillogó, méregdrága éttermekre gondolok, ahol egy aperitif árából másutt egy hétig élünk. Itt a hétköznapi helyeken eszik mindenki igazán jót: turisták és helyiek együtt kóstolnak bele a régió konyháiba. A város szívében, a Boat Quay és a Clarke Quay környékén kilométereken át sorakoznak az éttermek a felújított régi raktárházakban. Gyorséttermet keresni fölösleges – ez itt az ízek és illatok birodalma.

Szingapúrban a repülőtérről metróval, busszal vagy taxival lehet a legkényelmesebben eljutni bárhová. Mindhárom megoldás gyors és tiszta, de ha valaki csak rövid időt tölt a városban, érdemes taxit választani – egyrészt nem vészesen drága, másrészt sokkal többet látni a felszínen utazva, ami bőven megéri a pár plusz dollárt. A helyi fizetőeszköz a szingapúri dollár (SGD), nagyjából 120 forint körül mozog egy dollár, de sok helyen elfogadják az amerikai dollárt is. Bankkártyával szinte bárhol lehet fizetni, még a taxiban is van terminál, ami különösen kényelmessé teszi az utazást. Egyetlen apróság: 20 SGD alatt általában felszámítanak egy kis kártyahasználati díjat, felette viszont nem – de erről mindig előre szólnak.

Szállásnak szerintem az Orchard Road környéke a legpraktikusabb: központi, minden könnyen elérhető, és jó a tömegközlekedés. Persze máshol is lehet kellemes szállást találni, de nekünk anno ezt ajánlották, és be is vált. Mi az Elisabeth nevű hotelben laktunk, egy szoba éjszakánként körülbelül 140 amerikai dollárba került – nagyjából ez az átlag ebben a negyedben, bár persze akad jóval drágább, luxus kategóriás lehetőség is, ha valaki arra vágyik.

Az időjárás trópusi: éjszaka sem igazán hűl le, 24 fok körül mozog a levegő, nappal pedig szinte mindig 30 fok környékén jár. A december és a január kicsit frissebb, viszont gyakrabban esik, bár a záporok ritkán tartanak egy óránál tovább. Amikor mi ott voltunk, naponta egyszer jött egy rövid, félórás trópusi eső – inkább hangulatos volt, mint zavaró. Egyedül a magas páratartalom lehet fárasztó, mert gyakran 85-100% között ingadozik, de aki szereti a meleg, párás klímát, annak maga a paradicsom.

K. Kriszta fotója

Délkelet-Ázsia leggazdagabb országában szinte mindenki illedelmes és ápolt, a fényes felhőkarcolók sorát gondosan karbantartott gyarmati épületek törik meg, a széles, tiszta sugárutakon pedig még egy sportautó sem merészel gyorsabban hajtani a megengedettnél. Itt tényleg nem éri meg szabályt szegni: egy egyszerű metrón való falatozás vagy kortyolgatás is több tízezer forintnyi bírságot von maga után, és a biztonsági kamerák hálójából szinte lehetetlen kicsúszni. A belvárosban egyik pláza a másik után következik, bankok és irodaházak sorakoznak egymás mellett, a frissen kialakított telkeken éjjel-nappal nőnek ki a földből újabb bevásárló- és szórakoztató-központok. Zöld parkokra már alig maradt hely, így munka után -sokan egyszerűen az utcán kocognak.

Az árak a régióhoz képest borsosak, de a tömegközlekedés és az utcai étel még így is olcsóbb és jobb minőségű, mint sok más országban. A kínai fogások, a futurisztikus épületek és a világszínvonalú esőerdei állatkert mind hozzátettek ahhoz, hogy Szingapúr felejthetetlen élmény legyen számunkra. A makulátlan tisztaság, a tökéletes szervezettség, a rengeteg elektronikai cikk és a rendkívül alacsony bűnözés sokaknak maga a megtestesült rend és nyugalom – mégis, ebben a túlságosan steril és szabályozott világban hosszú távon élni valahogy nem vonzana minket.

K. Kriszta fotója

Mire érdemes odafigyelni Szingapúrban? Első hallásra apróságoknak tűnnek, de nagyon komolyan veszik őket: még egy zsebkendőt se dobj el az utcán, mindig takard el a szádat, ha tüsszentesz, és felejtsd el a köpködést – sehol sem nézik jó szemmel, itt pedig főleg nem. Dohányozni csak a kijelölt helyeken lehet, még a szabad ég alatt is. Ne lépj le a járdáról tilos jelzésnél, és ne vágj át ott, ahol nincs zebra. A mosdót használat után illik rendben hagyni – lehúzott vécével együtt. Ezek mind olyan egyszerű, logikus szabályok, amelyeket megszegni drága mulatság: a büntetés magas, és ha nem tudod kifizetni, könnyen a rendőrségen találod magad.

És igen, Szingapúr drága – egy fél literes ásványvíz a boltban is 350-500 forint körül mozog. Cserébe viszont minden csillogóan tiszta, és az emberek udvariassága példás: sosem tolakodnak, mindig előzékenyek. Egy különös, de tanulságos szabály: ha valaki panaszt tesz egy taxisofőrre, az a sofőr egyetlen panasz után örökre elveszítheti az engedélyét. Nincs második esély.

---

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Szingapúr nem éppen a hátizsákos turisták paradicsoma. Az olcsóbb hostelekben, ahol 6-8 ágyas hálótermekben – vagy ha úgy tetszik, dormitorykban – lehet megszállni, egy éjszaka ára átlagosan 16-18 szingapúri dollár (SGD). Ez nem túl barátságos ár a szűkös költségvetésű utazók számára.

A kajával akkor lehet spórolni, ha a sarki kisboltokban kapható instant tésztaleveseken és a hostelek szokásos menüjén, például vajas pirítóson, instant zabkásán és kávén maradsz – bár ezek egy hét után könnyen unalmassá válhatnak. Szingapúrban egy hét alatt könnyen el lehet költeni egy nepáli utazás három-négy heti költségvetését. A legolcsóbb étkezési lehetőségek továbbra is az utcai éttermekben vagy a nemzetközi gyorsétteremláncokban találhatók.
Megélhetés és életszínvonal

Szingapúrról sokan azt gondolják, hogy ott mindenki jól él, és az élet egyszerűbb. Tény, hogy kényelmesebb lehet, de itt sincs kolbászból a kerítés. Nem mindenki milliomos, és bár a fizetések magasak, a másik oldalon az egekbe szökő lakásárak és megélhetési költségek nehezítik az életet. Az indiai bevándorlók, bár sokkal jobban élnek, mint otthon, az alacsonyabb bérűek havi fizetése (900–1000 SGD) nem elegendő ahhoz, hogy egyedül béreljenek és fenntartsanak egy lakást.

Szingapúrról két szó jutott eszünkbe: élhető és emberléptékű. A várakozásainkkal ellentétben a város tágas és zöld, nem levegőtlen vagy nyomasztó. (Igaz, a bevásárlóutcákon a hatalmas plázák árnyékában kicsit elveszettnek éreztem magam.) Annak ellenére, hogy tele van magas toronyházakkal, az egyes negyedek megőrizték sajátos jellegüket. Tisztaság, rendezettség és szervezettség uralkodik mindenhol – talán a képeken is érzékelhető ez a harmónia.
Szingapúr, a "bírságok városa"

A szigorú szabályoknak köszönhetően itt szinte lehetetlen garázdálkodni. Egy nyilvános illemhelyen felejtett lehúzás vagy egy rossz helyre köpött rágógumi súlyos bírságot von maga után. Az angol nyelvű szójáték – Singapore: the fine city – tökéletesen összefoglalja a helyzetet: „remek város” és „bírságok városa” egyszerre. Komolyabb vétségek esetén akár az országból is kitilthatják az érintettet, bár ez inkább az ideiglenes tartózkodókra vonatkozik.

Nem csoda, hogy Szingapúrban a bűnözés és a korrupció szintje az egyik legalacsonyabb a világon. Az egy főre jutó GDP szintén az egyik legmagasabb, és nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, valamint a békés együttélésre. Ezt a szigorú rendszert és rendezettséget a városállam alapító atyja, Lee Kuan Yew álmodta meg és vezette be, amikor Szingapúr önálló országgá vált. Az ő víziója tette a várost azzá, amit ma látunk: egy modern, jól működő és példátlanul rendezett városállammá.

Waterfront - Kriszta fotója

Első nap a belvárosban
Az első napunkat Szingapúr belvárosában töltöttük, ahol úgy tűnt, minden második lakosra jut egy toronydaru. Az építkezések gőzerővel zajlanak, és a város tele van félkész és vadonatúj épületekkel. Közöttük emelkedik a híres Marina Bay Sands, amely egy gigantikus kreálmány: három felhőkarcolót a tetejükön egy hatalmas „hajó” köt össze. A „hajón” park, medencék és lélegzetelállító panoráma várja a látogatókat – bár mi nem mentünk fel, mert a belépő aranyárban van. Az egész komplexum luxushotelként és kaszinóként funkcionál, és kíváncsi vagyok, vajon mikor telik meg teljesen.

A belváros épületeit nézve rögtön Sydney jutott eszembe: a felhőkarcolók szorosan egymás mellé préselődve emelkednek az ég felé, közöttük néha egy-egy régebbi templom vagy vásárcsarnok bújik meg. Persze a „régi” itt relatív fogalom – kétszáz éves épületük aligha akad. Elgondolkodtam, mi lesz, ha elfogy minden szabad terület: talán a magasban folytatják majd a terjeszkedést?

Chinatown és a szellemfesztivál
Ahogy beljebb merészkedtünk, például Chinatown felé, a felhőkarcolók világát hátrahagytuk. Itt már nem kell törpének érezni magunkat – sőt, az utcák alacsonyabb épületei és az állandó nyüzsgés egészen más hangulatot teremtett. A templomokból áradó füstölőillat átitatta a levegőt, és sikerült elcsípnünk egy különleges eseményt is: a „szellemfesztivált”. Ez a kantoni hagyomány arról szól, hogy a pokol kapuja megnyílik, és az éhes szellemek kiszabadulnak. Az operaházhoz hasonló előadásokkal, zenével és különleges hangszerekkel próbálják őket megszelídíteni.

Sentosa sziget és az ázsiai kontinens legdélibb pontja
Délután Sentosa szigetére látogattunk, amely a szingapúriak vidámparkjaként ismert. A sziget tele van különféle szórakoztató létesítményekkel, amelyek minket annyira nem nyűgöztek le – viszont a strandot kifejezetten élveztük. Sőt, eljutottunk az „ázsiai kontinens legdélibb pontjára”. Ez az állítás kicsit csalóka, hiszen Szingapúr maga is egy sziget, Sentosa pedig alatta található, és ez a pont egy még kisebb szigeten helyezkedik el. Az egész kicsit olyan, mint egy matrijoska baba, ahol a szigetek egymásba rejtve következnek. A helyiek azzal érvelnek, hogy a hidak összekötik őket, így valóban egy egységet alkotnak.

Szingapúr első napja rendkívül változatos élményekkel teli volt, és már most éreztük, hogy ez a város sokkal több, mint egy modern nagyváros.

---

Jurong Bird Park
Reggelünket a lenyűgöző Jurong Bird Park meglátogatásával kezdtük. A hatalmas létesítmény, amely 2024-ben is Szingapúr egyik legfőbb nevezetessége, igazi dzsungel a nagyváros közepén. A 9000 madár otthonául szolgáló parkban 600 különböző faj található, a hóbagolytól a pelikánig, sőt még Humboldt-pingvinek is megcsodálhatók. Függővasúttal utazva járhattuk be a területet, amely egyedülálló élményt nyújtott. A madárshow különösen emlékezetes volt: a szemtelen, de rendkívül intelligens papagájokkal való találkozás felejthetetlen pillanatokat hozott. A parkban található a világ legnagyobb ember alkotta vízesése is, amely tovább emelte az élményt – a szingapúriak kreativitása és a természeti csodák iránti szenvedélye itt is megmutatkozott.

Sentosa Island
A nap második felét Sentosa szigetén töltöttük. A szigetet monorail vonattal közelítettük meg, amelynek díja tartalmazta a belépőt is. Sentosa valóságos szórakoztató paradicsom: itt található a Universal Studios, vidámparkok, strandok és számtalan egyéb attrakció. Az első megállónk a híres Merlion szobor tetején volt, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílt a környékre, beleértve Indonézia partjait és a világ legforgalmasabb kikötőjébe tartó hatalmas hajókat. A sziget pálmafákkal szegélyezett fehér homokos strandjain megpihentünk, bár a távolban horgonyzó teherhajók kissé rontották a természetes látványt.

Múzeum és történelem
Sentosa után egy, a városállam történelmét bemutató múzeumba látogattunk el. Bár általában nem tartoznak a kedvenc programjaim közé a múzeumok, ez a hely egészen lenyűgöző volt. Az élethű bábuk mellett egy háromdimenziós idegenvezető mesélte el Szingapúr történelmét, amely teljesen magával ragadott. A szingapúriak büszkesége érthető: a városállam története a malájok, kínaiak, indiaiak és eurázsiaiak békés együttélésének példája.

Szingapúr városképe
Szingapúr építészete egyszerre modern és hagyománytisztelő. A hindu templomok, mecsetek, pagodák és anglikán székesegyházak harmonikusan férnek meg az üveg- és betonfelhőkarcolók mellett. A Szingapúr folyó partján sétálva a város legmagasabb épületét, egy 280 méteres felhőkarcolót is megcsodáltuk. A város dinamikus fejlődése Sir Stamford Raffles nevéhez fűződik, aki alig 200 évvel ezelőtt kikötővárost alapított a szigeten. Ma a központban mindenhol Raffles hatása érezhető, amely a hagyományos épületeket a modern felhőkarcolókkal és hipermodern infrastruktúrával ötvözi.

Szingapúr egyedi atmoszférája és gazdag történelmi öröksége méltán teszi Ázsia egyik legizgalmasabb úti céljává. (2024)

Chinatown: Az esti sétánk Chinatownban rövidre sikerült. A hely túlságosan tiszta és rendezett volt ahhoz, hogy a megszokott, autentikus Chinatown-hangulatot idézze. Hiányoztak az utcai árusok és az ételstandok; itt kizárólag éttermekben lehetett ételt kapni. Ráadásul a hely árban sem volt barátságos: még a legegyszerűbb fogások is 2000 forintnál kezdődtek. Így sajnos vacsora gyanánt egy kis Meki mellett döntöttünk, hiszen az „csak” feleennyiből megúszható, és még colát is kaptunk hozzá – ami Szingapúrban nagy kincs, hiszen egy fél literes üveg ára 500 forint körül mozog.

Sentosa Island: Másnap egy laza programként Sentosa szigetének felfedezése volt betervezve. Kellett már egy kis strandolás és pihenés. Sentosa egy hatalmas szórakoztató komplexum, ahol a Universal Studios, vidámparkok és számos más attrakció mellett gyönyörű strandok is találhatók.

A szigetre egy Monorail visz be, amelynek díja tartalmazza a belépőjegyet is. Először kissé meglepő volt, hogy miért kell egy szigetre belépődíjat fizetni, de a látogatás gyorsan világossá tette: Sentosa nem csak egy sziget, hanem egy precízen kialakított, tiszta szórakoztató központ. Minden apró részlet arra lett tervezve, hogy élvezd az ott töltött időt. A strandokon zene szól, a szigeten légkondicionált buszok járnak, hogy a trópusi melegben ne kelljen sokat gyalogolni. Minden elérhető, amit csak kívánhatsz: 24 órás gyorséttermek, bőséges ételválaszték és kényelmes tengerparti pihenőhelyek.

Mi egy szimpatikus tengerparti szakaszt választottunk, ahol a pálmafák árnyékában húztuk meg magunkat. A part gyönyörű, finom fehér homokkal borított, de a látványt kissé rontotta a távolban horgonyzó számtalan teherhajó. Mindezek ellenére kellemes napot töltöttünk el Sentosán, amely tökéletes kikapcsolódást kínál minden korosztály számára.

---

Már a szingapúri repülőtér is lenyűgöző: pillangókert, vízesések és orchideák ezrei fogadnak, amelyek szinte giccsesen pompásak. A város viszont minden elképzelésünket felülmúlta. Bár Szingapúr és Hongkong között sok a hasonlóság – mindkettő gazdag városállam, brit gyarmati múlttal, pénzügyi és kereskedelmi központként, trópusi éghajlattal és nagy népsűrűséggel –, számunkra Szingapúr hangulata sokkal kellemesebb volt. Lenyűgöző látni, hogyan keverednek a maláj, kínai, indiai és európai koloniális hagyományok a modern környezettel.

A szigorú és betartott szabályoknak köszönhetően – például tilos az utcán cigizni, rágózni, szemetelni vagy akár enni – a város tisztasága és rendje meglepő egy ázsiai nagyvároshoz képest. A tömegközlekedés, akárcsak Hongkongban, rendkívül jól szervezett és tiszta. Külön kiemelném a Marina Bay futurisztikus városrészét: bevásárlóközpontok, luxusszállodák, szórakoztató központok, botanikus kertek és a híres szuperfák. Egy teljes napot töltöttünk ott, ámulva a látványon.

Gasztronómiai szempontból is izgalmas volt a város: az ázsiai népcsoportok mellett közel-keleti és európai bevándorlók hatásai miatt gyakorlatilag bármilyen étel megtalálható. Próbáltunk az autentikus helyeken maradni, de ezek nagy része csípős fogásokat kínált, amit én élveztem, Andi viszont kevésbé. Az árak európai viszonylatban megfizethetők voltak: egy főétel általában 1000-1500 forintnak megfelelő összegbe került. Hongkonghoz képest az ételek higiénikusabbak voltak, de az egyszeri magyar turistának mégis jól jön a pálinkás fertőtlenítés.

A desszertek viszont kevésbé nyerték el a tetszésünket: sok közülük furcsa állagú vagy szokatlan összetevőkkel készült, mint például szárított rák, káposzta vagy gomba. Összességében azonban fantasztikusan éreztük magunkat Szingapúrban, és szívesen visszatérnénk, ha lehetőség adódna. (2024 update)

---

Szingapúr egy dinamikus városállam, amelyet mindössze másfél kilométer széles szoros választ el Malajziától. Stratégiai jelentőségű kikötőjének köszönhetően a város gyorsan a világ egyik legfejlettebb központjává vált. A korábbi cölöpházak helyén ma csillogó felhőkarcolók magasodnak, de a valóság még ennél is érdekesebb. Szingapúr fényűző üzleti és turisztikai negyede, a Marina Bay, az 1960-as évekig nem is létezett. A területet a tenger feltöltésével hozták létre, gyökeresen átalakítva Szingapúr partvonalát és térképét. Az egykori kikötő ma több utcányira található a parttól, és a város modern sziluettjének meghatározó része.

Ha valaki a Marina Bay környékén sétál, rengeteg látványosságot talál. Itt áll Szingapúr ikonikus szobra, a Merlion, amely oroszlánfejével és haltestével a város jelképévé vált. Ugyanitt található a gyarmati stílusú Fullerton Hotel, amely egykor postaépületként működött, ma pedig luxusszállodaként várja vendégeit. A környék csúcspontja azonban kétségtelenül a Marina Bay Sands hotel, amely minden este fél 10-kor lélegzetelállító fény- és lézershow-val szórakoztatja az öbölbe érkező látogatókat. A látványt diszkrét zenei aláfestés kíséri, miközben szökőkutak vízfüggönyére vetített jelenetek kápráztatják el az embereket. A bemutatót a Fullerton Hotel előtti területről néztük végig, amely tökéletes helyszín erre.

Másnap felmentünk a Marina Bay Sands tetejére. Bár a lézershowt a partról hangulatosabb volt nézni, a kilátóteraszról is elképesztő látvány tárult elénk. A hotel híres, feszített víztükrű medencéje, amely 50 méterrel nyúlik túl az épületen, sajnos csak a szállóvendégek számára elérhető, de a város fényei kárpótoltak minket. Az utolsó napunkon nappali fényben is felfedeztük a várost, bár az időjárás borongós volt. Szerencsére nem esett, és elkerültük a kánikulát is, így kényelmesen kóborolhattunk az utcákon, megcsodálva a kínai és hindu templomok építészeti szépségeit.

Utunk végén természetesen ismét a Marina Bay-nél kötöttünk ki, ahol elbúcsúztunk a város ikonikus látképétől. (2024)

K. Kriszta fotója

Szingapúrban az extra modern, futurisztikus városkép valóban olyan, mintha a jövő elevenedne meg. A metrón szinte mindenkinél ott az okostelefon, az utasok pedig elmerülnek a digitális világban. A hangosbemondó figyelmeztet, hogy tilos enni és inni a járműveken – hoppá, nálam pont egy üveg ásványvíz volt. Nem kockáztattam, hogy megszegjem a szabályokat ebben a rendkívül szabályozott és tiszta országban, ahol még a legapróbb szabályszegést is szigorúan büntetik. Például biciklivel áthajtani a zebrán 1000 szingapúri dolláros bírságot vonhat maga után, az utcán dohányzásért pedig hasonlóan komoly büntetés jár.

Szingapúr nagyszerű kezdés egy ázsiai utazáshoz, kiváló átmenetet nyújt a nyugati és keleti kultúra között. Mi a Chinatown negyedben szálltunk meg, ami távol áll a tipikus felhőkarcolós városképtől. Szűk utcák, kis boltok és árusok végtelen sora alkotja a környéket, ahol úgy tűnik, soha nem áll meg az élet. Minden elképzelhető dolgot meg lehet találni itt, még olyat is, amire az ember soha nem gondolt volna.

A városnézést gyalogosan folytattuk a Colonial District felé, ahol egyre több magas épület és ikonikus irodaépület tűnt fel. Itt láthatók Szingapúr híres épületei, mint a Parlament, a City Hall és a Clarke Quay bárok sora a Singapore folyó partján. A következő állomásunk az Orchard Road volt, amely tele van csillogó bevásárlóközpontokkal és szállodákkal. A látvány lenyűgöző volt, főleg, hogy épp a Forma 1-es hétvége zajlott, így zene, standok és különleges rendezvények színesítették az utcát.

Nem hagyhattuk ki a Raffles Hotelt sem, a legendás, gyarmati stílusú épületet, amely több mint 120 éves múltra tekint vissza. A hagyomány szerint itt kötelező Singapore Slinget inni, és a földi mogyoró héját egyszerűen a padlóra dobni – az egyetlen hely Szingapúrban, ahol ez megengedett. Máshol viszont tökéletes tisztaság és rend uralkodik, amit a helyiek kedvessége tesz igazán különlegessé.

A Marina Bay Sands épületegyüttes egyszerűen lenyűgöző. Luxushotel, prémium üzletek, kaszinó, múzeum, színházak és medencék kaptak helyet ebben a futurisztikus komplexumban. Beléptünk a hotel előcsarnokába, amely szinte utópisztikus látványt nyújtott: kifogástalan tisztaság, kellemes zene és elképesztően elegáns berendezés. Az 55. emeletről próbáltunk panorámát nézni, de a tetőn található ikonikus medencékhez csak a vendégek juthatnak be.

A szomszédos épületben található kaszinó szintén elképesztő látványt nyújtott: hatalmas átrium, több emelet magas tér, amely tele volt emberekkel még kora délután is. Innen átsétáltunk a lótusz formájú ArtScience Museumba, amely a világ legnagyobb utazó kiállításainak ad otthont. Az épületet Moshe Safdie tervezte, aki a jeruzsálemi Jad Vasem múzeum építésze is volt. A múzeum lenyűgöző formavilágával és tartalmas kiállításaival a művészet és a tudomány határterületeit mutatja be. Szingapúr egyszerre modern, sokszínű és felejthetetlen élményt nyújt. (2024)

Arab negyed (Kampong Glam) - Kriszta fotója

A Singapore Airlines a mai napig kínál egy kényelmes stopover lehetőséget az utazóknak, némi pluszköltségért cserébe. Ez azt jelenti, hogy amikor megérkezem egy hosszú, tizenöt órás repülőút után, a légitársaság busza egy előre lefoglalt szállodához visz, és ellát hasznos kuponokkal, térképekkel, valamint ajánlásokkal a következő egy vagy két napra – attól függően, hogy mennyi időt szánunk a város felfedezésére. Ha már egyszer ott vagyunk, miért ne állnánk meg? Érdemes megkóstolni egy autentikus chilli crabet, majd felmenni a Marina Bay Sands tetejére egy koktélért. A panorámát nem lehet szavakba önteni: lenyűgöző.

Szingapúr a régi és az új csodálatos találkozása. Az orchidea park, az óriáskerék és a luxusüzletekkel teli bevásárlóközpontok mellett engem leginkább a régi viktoriánus stílusú épületek nyűgöztek le, amelyek egy pillanatra visszarepítettek az időben, a múlt század közepének hangulatába. A part mentén sorakozó kis helyi éttermek is különlegesek, ahol friss tengeri finomságokat kóstolhatunk, miközben figyeljük, ahogy a turisták napellenzős motorcsónakokkal indulnak útnak az öbölbe.

Az időjárás persze kiszámíthatatlan: kétóránként jön egy hatalmas zápor, ami ellen semmilyen felszerelés nem véd meg. És bár a harminc fok feletti hőmérséklet állandó, a páratartalom teljesen ellehetetleníti, hogy a hajam formában maradjon. De mindez csak hozzátett a szingapúri élményhez. (2024)

K. Kriszta fotója

"Hosszú éveken át éltem a családommal Szingapúrban. Remélem érdekesek, tanulságosak lehetnek nem régi emlékeim azok számára, akik Szingapúrba látogatnak turistaként.

A pozitívumok hosszú sora:

Szingapúrban az emberek tiszták, nyugodtak, tisztelettudóak, fegyelmezettek.

Az autóvezetők nem dudálnak, az utcákon nincs káromkodás, verekedés, hangos szó.

Nincs rosszindulat, nincs irigykedés. Minden problémájukat feladatnak, kihívásnak tekintve boldogok, mosolygósak.

Nagyon ügyelnek az egészséges életmódra: táplálkozás, hetente masszázsok, és az elengedhetetlen meditációk. Minden áruházban, az utcán szinte száz méterenként van masszázsszalon. Van sok helyen a már nálunk is ismert bőrevő halas-lábkozmetikai szolgáltatás.

Szingapúrban a közbiztonság még Svájcnál is jobb. A gyerekek, ha nem akarnak iskolabusszal menni, akkor nyugodtan egyedül is hazasétálhatnak. Nincs bűnözés. Az utcán nem dohányoznak. Nincs kábítószer (halálbüntetés jár a kábítószer kereskedőknek).

Az utcák tisztasága érdekében rágógumit nem árusítanak az országban, és a külföldieknek is tilos rágózni., bár minket egyszer sem állítottak meg ilyesmiért.

A Szingapúrban élő külföldiek összefognak, és a helyiek nagy tisztelettel vannak a külföldiek iránt.

Ugyebár Szingapúrban a legtöbben a kínai mandarin nyelvet beszélik. Kislányaim hihetetlenül gyorsan megtanulták ezt a nyelvet. Most Amerikában élünk, és a lányaim sokszor kínaiul beszélnek egymással. Ezt nehéz szinten tartani, de igyekszünk. Lily lányom cukin keveri is sokszor a kínait és az angolt.

Képzeljétek el, hogy amikor esik az eső, az emberek esernyőt tartanak a fejed felé az utcán!

Vagy például egyszer a Starbucks-ban kértem, hogy ne legyen forró a kávém és így gyorsan megihassam. Mégis nagyon forrón adták oda. Nekem meg sietnem kellett valahová vinni a kicsiket. Erre az eladó letérdelt elém és bocsánatot kért, hogy nem teljesítette a kérésemet. A következő, már nem forró kávét ingyen kaptam…

Szingapúrban az időtényező nagyon fontos a helyi emberke számára. Senki nem késik el sehonnan. Ha például taxit hívsz, pontosan megmondják, hogy 5-7 vagy 7-9 perc alatt ér oda. És be is tartják.

A szingapúriak féltik a naptól a bőrüket. Megdöbbenti őket, amikor látják az európaiakat napozni. A napsugaraktól esernyővel védik magukat az utcákon járva. Fehérítő szappanokat és krémeket használnak, fehérítő kezelésekre járnak. Minél fehérebb a bőröd, annál magasabb társadalmi státuszú vagy. Az utcai munkások jellemzően sötét bőrűek.

Nem esznek kenyeret. Reggelire, ebédre és vacsorára is meleget esznek, főleg leveseket, rizst zöldségekkel, hallal, hússal. Kávé helyett inkább sűrítményt (chicken essence) isznak.

Szingapúrban senki nem vár el borravalót! Mindent két kézzel adjál át és vegyél át, kicsit meghajolva, a tisztelet jeleként. Ha nem így csinálod, akkor nyomban tudni fogják, hogy turista vagy.

Az itt élő külföldiek szempontjából érdekes, hogy hotelt mindenhol kapsz.

A közértből telefonon házhoz rendeled az élelmiszert, ingyen házhoz szállítják és csak egy hónap múlva fizetsz! A lakások bejáratánál mindenki leveszi a cipőjét (a templomokban is).

Az áruházak minden szintjén van újraélesztő gép.

Tudjátok, hogy hívják Szingapúrban a McDonalds-t? Máidángláo.

Na is jöjjenek azok a dolgok, amikre nem tudok jó szívvel, kellemesen, pozitívan emlékezni:

Az embereknek Szingapúrban nincs kreativitása. A fő cél az utasítások és feladatok végrehajtása, még akkor is, ha a minőség rovására megy és csak félig sikerül.

Túl sok a szúnyog.

A singlish, azaz a szingapúriak által használt béna angol. Can you? Can-can stb. (szörnyű)

A pottyantós vécék.

A mindennapos trópusi hőség és a magas páratartalom, és hogy emiatt nem lehettünk eleget a szabadban.

A szagok.

Nincsenek emberi jogok. Ha "valaki" vagy, akkor mindent el tudsz intézni. Ha viszont Fülöp-szigeteki szegény, akkor semmit sem ér Szingapúrban az életed. Egy kis teherautóban bezsúfolnak akár 40 Fülöp-szigeteki vagy indiai melóst a munkaterületre szállításkor. Az ebédszüneteikben a koszos földön alszanak, pihennek.

Kisgyerekeket szállítanak bukósisak nélkül motoron, az autópályákon. Az én kislányommal, Lillyvel egyidős gyerekeket az anyós ülésen viszik bekötetlenül.

A taxisok nem ismerik a város nagy részét. A legtöbbjük csak a kínai karaktereket ismerik s így, a latin betűs térképeinkkel nem tudnak mit kezdeni. (csak szingapúri állampolgár lehet taxis).

Az ázsiai nem felejt. Még magának sem tud megbocsátani. Annyira, hogy képes inkább véget vetni az életének.

Itt mindenkinek van egy "dossziéja". Még nekünk is volt. A taxisok között az utcán is beépített civil rendőrök vannak, és mindenhol mindent bekamerázva figyelik az embereket.

Szingapúrban a Pampers és a Huggies pelenkák rossz minőségűek, áteresztők. Mi a japán MamyPoko-t használtuk. Na ezt csak azért említem meg, mert lehet, hogy valaki éppen csecsemővel utazik oda. (Judy)

---

Ey futurisztikusan modern világba kerültünk át, ahol magas, különös formavilágot mutató épületek tömkelege fogad, fának látszik, ami nem az, közöttük a magasban egyiktől a másikig sétálhatsz és sötétedés után mindez különös, folyton változó fényekkel megvilágítva egy nem evilági szférába varázsol át minket. Pénzt nem kell váltani, egyetlen bankkártya mindent visz!

Fizethetsz a boltban, étteremben, nevezetességeknél, de amikor utazol, akkor is elég fel- és leszálláskor a leolvasóhoz érinteni a kártyát és már ugrik is a megtett távolsággal arányos összeg egy pillanat alatt.

De hogy van az, hogy pár óra leforgása alatt mégis aklimatizálódunk és legalább akkora élményt tud adni ez az új világ is, mint aminél szebbet elképzelni sem tudtunk, annyira dús volt és ősi és természetes.

Itt pár százaléknyi dzsungel maradt csak az eredetiből, a régen itt állt cölöpházak is "jól megnőttek" azóta, és a sok sok száz évvel ezelőtt itt élő halászok és kalózok is már réges-rég az égi szférákban portyáznak.
Szingapúr mégis a világ egyik csodája, és bár az eredeti növény és állatvilág szinte megszűnt létezni ősi mivoltában, de lett helyette egy olyan park, ami egyedülálló az egész világon.

Hatalmas fa imitációk, tulajdonképp függőleges kertek állnak a központjában, 18db, 25 és 50 méter közötti magasságúak, a legnagyobb tetején egy obszervatórium is működik. Törzsüket broméliák, páfrányok, orchideák teszik egyedien élővé, de az egész objektum egy valódi, élő fa ökológiai funkcióit utánozza.
Nem messze a szuper fáktól két hatalmas télikertben, - mely a világ legnagyobb oszlop nélküli üvegháza - kiállítóterek, virágok, és nyolc tematikus kert látható a lehető legváltozatosabb növényekkel és különleges építészeti megoldásokkal, beltéri vízeséssel, szobrokkal...
szóval minden megtervezett, mű és mégis valódi,
nem természetes, de mégis színes, gazdag képet képes adni az igaziról, mert összesűrítve egy helyre tömöríti a normálisan egymástól távolabb élő növényeket.

A kicsit falanszter jellegű Szingapúr különös nyugalmat áraszt. Valahogy ad egy tényleg valós biztonságérzetet, emberközpontú szervezettségével, a tudományos gondolkodás látható kivetüléseivel, a természet iránt kifejezett tiszteletével és védelmére kialakított stratégiáival, az építészeti bravúrokkal, a tisztasággal, rendezettséggel, a híresen korrupció ellenes hozzáállással az embert egy olyan pozícióba emeli, ami azt érezteti, hogy ő jól megfigyel, hogy ő okos, hogy gondolkodik, szervez és teremt, sok mindenre képes, ezáltal értékes is.
Ott kicsit jobbnak és értékesebbnek éreztem magam. (2025)

Fotóegyveleg

Orchard Road

Ez a Wangz Hotel, amely a Tiong Bahru vagy a környező Outram/Tanjong Pagar negyed ikonikus, art deco stílusú saroképülete

Kampong Glam negyed, a Muszlim Negyed szívében -a Bussorah Street környéke, ami a Sultan Mosque (Masjid Sultan) főbejáratához vezető sétálóutca.

K. Kriszta fotói

Vissza az elejére

Kommentek