ÚTIKRITIKA.HU / Szerbia

Szerbia

Szerbia dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Decani kolostor - p.p. fotója

Szerbia dióhéjban

Szerbia szerb neve: Србија (Srbija)

• Déli szomszédunk, Szerbia kicsit kisebb hazánknál a 88 361 négyzetkilométerével. Szerbiát 6,7 millióan lakják (2025-ös  becslés).
• 2024: Szerbia lakosságának körülbelül 81,1%-a ortodox keresztény. A szerbek 84,6%-a vallja magát vallásosnak. (Magyarországon az utolsó, 2022-es népszámlálás során 56% nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik felekezethez, vagy nem válaszolt a kérdésre.)
• A szerb nyelvet mind a cirill, mind a latin ábécé használatával írják. A cirill ábécé, amelyet hagyományosabbnak tekintenek, a hivatalos írásmód, és többnyire hivatalos helyzetekben alkalmazzák, míg a latin ábécé inkább informális helyzetekben használatos, és gyakoribb a mindennapi életben. Ennek eredményeként a kereskedelmi feliratok többsége latin betűs, de a kormányzati táblákon, amelyekre a törvény előírja, cirill betűket használnak. Hasonlóképpen, a komoly hírekkel foglalkozó napilapok általában cirill betűkkel íródnak, míg a bulvárnapilapok többnyire latin betűket használnak.
• A szerb nyelv megértése szempontjából a legközelebb álló nyelv a horvát.
• A legnagyobb kisebbség az országban továbbra is a magyar, összesen 184 442-en vallották magukat magyarnak. A több mint tíz évvel ezelőtti, 2011-es népszámlálás idején ez a szám még 253 899 volt, vagyis közel hetvenezerrel kevesebben vallották most magukat magyarnak, ami 28 százalékos csökkenés.
• A néhai Jugoszlávia szétbomlásának "köszönhetően" Szerbiának rengeteg szomszédja van: Magyarország, Horvátország. Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Koszovó (?), Macedónia, Bulgária, Románia. A magyar-szerb határvonal 164 kilométer hosszú, 6 (8?) közúti határátkelő és 3 vasúti.
• Szerbia fővárosa: Belgrád, kb. 1,4 millió lakossal (2024-es adat).
• Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 310 ezer forintnak megfelelő szerb dínár. (Magyarország: 385 ezer HUF)
• A létfenntarási költségek átlagosan 10 százalékkal olcsóbbak Szerbiában, mint nálunk. Az éttermi étkezés Szerbiában 20-25 százalékkal olcsóbb, mint nálunk.(Az éttermi sör picivel olcsóbb nálunk.)
• Szerbia viszonylag jó közbiztonságú ország, a turistáknak legfeljebb a becsapásoktól kell tartani.
• Szerbia nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a NATO-nak, és nem része a Schengen-i övezetnek.
• 2024: Szerbia uniós csatlakozási kérelme még folyamatban van, de az elkövetkező években nem valószínű, hogy Brüsszelben elfogadják. (Szerbia külpolitikai orientációja továbbra is jelentős orosz befolyás alatt áll.)
• Leggyakoribb vezetéknév: Jovanović
• Szerbia 32. a FIFA ranglistán (2025. január) (Mi 30.)
• Magyar állampolgárok 90 napnál nem hosszabb látogatás esetén érvényes személyi igazolvánnyal is beléphetnek Szerbiába. Az ideiglenes személyi igazolvány nem felel meg a beutazáshoz.
• 2025 januári üzemanyagár: 652 HUF-nak megfelelő dínár
• Szerbia hivatalos pénzneme a szerb dinár (szerbül: српски динар, latin betűkkel: srpski dinar), rövidítése RSD.
• • 1 szerb dínár (RSD) = 3,16 HUF
  • 1 euró = 115 szerb dínár
  • (A linkre kattintva látható a friss árfolyam)

Az UNESCO kulturális világörökség részei Szerbiában:

• Stari Ras városa és a Sopocani kolostor
• A Studenica kolostor
• A Decani kolostor
  

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Belgrád óvárosában a Skadarlija utca borozói
2. Belgrád hatalmas éjszakai élete, az élő zenés kocsmák
3. A szerbek vendégszerető, őszinte, dinamikus, életigenlő természete, lehengerlő a temperamentumok
4. A friss péksütemények
5. Újvidéken a Zmaj Novina gyalogos utca hangulata
6. A Péterváradi erődítmény Újvidéken
7. A Mokra Gora falumúzeum
8. A Studenica kolostor
9. A kilátás Belgrádra a Kalemagdan erődítményből
10. Az Uvac kanyon méltóságteljes nyugalmassága (az alábbi fotó erről szól)

Nem tetszett

1. Az éttermi választék elég egysíkú, behatárolt, hús hússal, kevés vega
2. A rossz állapotú közutak
3. A zebrákat ott is semmibe veszik az autósok, ugyancsak alacsony közlekedési kultúra
4. Vannak unalmasan sík tájak hosszasan, nem kellően más a táj, mint Magyarországon
5. A túl sok útlevél-ellenőrzés vonatozásnál
6. A szerbek nagyon sokat cigiznek és sok helyen kell elszenvedni cigibűzt
7. A rakija pálinka nekem nem jött be
8. Új-Belgrád lehervasztó lakótelepei (nem csúnyábbak, mint a mieink, csak itt csúnya az ilyesmi)
9. A szemét, hulladék nagyon sok helyen

Vélemények

Szerbiába töltöttük a Húsvétot (ott 1 héttel később kezdődik az ortodox). Miutána szomszédunk nem EU tag, ezért a telefon és internet használat igen költséges, és körülményes, így 3 napos TCOM csomagot vettünk.
Szerbiába átjutni autóval ilyenkor igazi kihívás volt, kifelé 2,5h, hazafelé 3,5 óra volt a várakozás, a túlterhelt Röszkei határon.

Szerbiában szinte nem találkoztunk turistával, Belgrád a 20-30 évvel ezelőtti Budapestet idézi, a szerbek még emésztik Jugoszlávia szétesését, a polgárháború emlékét, ezt nacionalista grafitik tükrözik a városban.

Az árak alacsonyabbak, mint nálunk, az ételeik kiválóak, a piáik is remekek, az apartmanunk is jó helyen volt. Összeségében jól éreztük magunkat!

Belgrád nem nevezhető szépnek a Száva-Duna összefolyása ellenére se, a "szocialista építészeti" stílus itt is "remekelt".
Nándorfehérvári vár erődszerű, funkcionális, nem látványos. Kiemelkedő, kötelező látnivaló a tiszta márvány burkolatú Száva székesegyház, ehhez foghatót csak Isztambulban lehet látni, valamint az ízlésesen berendezett Ljubica hercegnő háza, valamint a XIX-XX. század egyik legnagyobb zsenijének, a szerb nemzetiségű, de a Monarchia horvát részén született Nikola TESLA múzeuma, ahol a hamvait is őrzik.

Ezzel szemben a Duna mentén kihagyhatatlan a Galambóc-Vaskapu szurdok bejáratát őrző Galambóc vára. A vár Szerbia legszebb vára, életem TOP 10 várában is benne van, pedig már rengetegben megfordultam! Története összefügg hazánk történelmével, és a Hunyadiakkal. A várat többször bevettük stratégiai szerepe miatt, sőt a Duna román oldalán lévő László várát is azért emelték a magyarok, hogy Galambóc várát onnan lőhessék ostromakor. A Duna a szoros előtt 5 km szélesre duzzad, mint egy tó.
Javaslom, menjetek el, nézzétek meg a Vaskapu/Djerdap szoros bejáratát (Galambóci szurdok, maga a teljes szurdok 130 km hosszú) ), és ezt a várat!!!

Végszendrő/ Szendrő vára szintén a Dunaparton van, ez is történelmünk része, pl ostroma során halt meg Kinizsi Pál agyvérzésben. A külső vár hatalmas, kb 500x500x350m háromszög alakú, a falai és a bástyái sérültek, kifelé dől pár, 1941-ben felrobbant a külső várban lévő lőszerraktár, megölt közel 2500 embert, és letarolta a külső vár épületeit, ma egy atlétikai pálya elfér kényelmesen benne, de mellette van hely bőven. A belsővár viszonylag sértetlen, egy bástyája itt befelé dől, ferde.

Manasija erődmonostora is különleges, jelenleg is működő egyházi épületek vannak benne, falai, bástyái sértetlenek, érdemes megnézni ezt is. Drón használata itt tilos, viszont a belépés ingyenes, mint minden egyházi épületbe!
Útközben megálltunk Veliki Buk vízesésénél, itt még havas volt a táj, Krupajsko Vrelo karszt forrásánál pisztrángot ebédeltünk, és benéztünk Gornjak sziklába vájt templomába, monostorába.

Szóval Szerbia csodái itt a szomszédban várnak rátok, a határ átlépése az egyetlen kihívás!
ui: szükség van kp-re is, több helyen nem fogadnak el kártyát, még a TESLA múzeumban se, viszont EUR-t pénzváltóknál lehet szerb dinárrá cserélni, mi Revolutról is vettünk ki CASH-t automatán keresztül +díj nélkül. (r.i., 2023)

---

,, Szerbia nagyon kellemes hely, még kelet, de már tart nyugat felé, hál’ isten, csak lassan. Van egy varázsa az országnak, az emberek kedvesek, nyitottak és segítőkészek. Igaz nem voltunk szerb temetésen vagy lakodalomban, sem focimeccsen, de mi nyomát sem láttuk a szerb agresszivitásnak. Azért a kint élők elmondták, hogy elég vehemens egy népség. Kellemes benyomással, és egy fél liter szerb szilvapálinkával hagytuk el az országot.

Ha Szerbiában járunk, ne hagyjuk ki:
- Plejskavica
- Burek sa sirom
- Egy ortodox templom és lehetőség szerint kolostor meglátogatása
- A Duna Golubactól délre lévő szakasza (útközben a Lepesnki Vir Múzeum)
- Belgrád és az Ada Ciganlija
- Rakija (pálinka)

(2015)" forrás

Tetszett:

A szerb emberek meglepően vendégszeretők és segítőkészek voltak.
A belgrádi Kalemegdan erőd és környéke érdekes történelmi atmoszférát áraszt.
A szerb ételek, különösen a pljeskavica és a ćevapi minősége és mennyisége kiváló ár-érték arányban.
A Duna és Száva találkozása Belgrádnál lélegzetelállító panorámát nyújt.
A kávéházak kultúrája és hangulata, ahol órákig el lehet üldögélni egy kávé mellett.
A piacok színes forgataga és a friss zöldségek, gyümölcsök bősége.
Az éjszakai élet Belgrádban rendkívül pezsgő és sokszínű.

Nem tetszett:

A tömegközlekedés kiszámíthatatlansága és a buszok túlzsúfoltsága.
A közutak minősége helyenként nagyon rossz, sok a kátyú.
A dohányzás mindenhol megtűrt, még éttermekben is, ami zavaró.
A szemetelés és a közterek tisztán tartásának hiánya egyes helyeken.
A forgalmas utcákon az agresszív autóvezetési stílus.
A turisztikai információs táblák és útbaigazító jelzések hiányossága.

További beszámolók

Bevallom, Belgrádban kicsit kiléptem a felfedező utazó szerepéből, és inkább csak élveztem a város hangulatát. Sétáltam a Knez Mihailova sétálóutcában, nézelődtem, vásárolgattam, és jegeskávéztam. Néha jól esik egy kis pihenés és láblógatás, minden kötöttség nélkül. Bár eleinte aggódtam a parkolás miatt, végül ez is könnyen megoldódott: a hotel recepciósa ajánlott egy kényelmes parkolóházat a városháza alatt, amely abszolút megfizethető, és mindössze öt perc sétára található a sétálóutcától.

Belgrád legmegrázóbb látványai közé tartozik a Knez Milos utcában álló, 1999-es NATO-bombázás nyomait őrző épületek maradványa. A volt szövetségi hadügyminisztérium épületének kísérteties csontváza még mindig emlékeztet a múlt tragédiáira: betört ablakok, kiégett szobák és összeroggyant lépcsőházak. A helyszín erőteljes érzelmi hatással van a látogatókra, és fontos mementóként áll a város történelmében.

Újvidék (Novi Sad) szecessziós építészeti csodái szintén lenyűgözőek. Kiemelkedik közülük Menráth József bérpalotája, amely gazdag díszítéseivel a város egyik ékköve, valamint a zsinagóga, amely Újvidék egyik legjelentősebb építészeti és kulturális emléke. Mindkettőt Baumhorn Lipót, a magyarországi zsinagógaépítészet legnagyobb mestere tervezte. Baumhorn nemcsak zsinagógákat, hanem takarékpénztárakat, iskolákat és lakóépületeket is tervezett, munkái a Monarchia építészeti örökségének fontos részei.

Érdemes ellátogatni Belgrádba és Újvidékre, akár egy nyugodtabb, sétálós városnézésre, akár a történelmi emlékek és az építészeti csodák felfedezésére vágyunk. Mindkét város autentikus élményt kínál, amely keveri a régió történelmi örökségét és modern életstílusát.

Szerbia kapcsán sokaknak elsőként Emir Kusturica ikonikus filmje, a Macska-jaj jut eszébe. Bár a film túlzó és tipikus jegyeket használ, mégis van benne valami, ami ma is visszaköszön az országban. Sok helyen nem kell megerőltetni a képzelőerőnket, hogy azt érezzük, a film jeleneteiben járunk. Déli szomszédunk sokban különbözik az északi országoktól, és ahogy gyakran hallani: „Ez már a Balkán…” Ez azonban nem feltétlenül rossz, hiszen itt a mentalitás, a mindennapi élet ritmusa más, mint amit sokan megszoktak – és ez a különbség izgalmas és üdítő is lehet.

Szerbia még mindig nem tagja az Európai Uniónak, és az országban eltérő vélemények vannak arról, hogy egy uniós csatlakozás mennyiben lenne előnyös. Egy helyi lakossal folytatott beszélgetés során elhangzott egy gondolat, ami sokat elárul a helyi érzésekről: „Nem is olyan régen még a Nyugat bombázott minket, most pedig szövetségre hív.” Ez a kettősség elgondolkodtató, és jól tükrözi az ország történelmének és jelenének összetettségét.

Első benyomások az utak mentén
Ami azonnal szembetűnik az utazóknak, az a cirill betűs helységnévtáblák és a sajnos mindenütt jelen lévő szemét. A cirill írás érdekességet és kihívást jelent sokaknak, főleg azoknak, akik az oroszórák emlékeit próbálják felidézni: „Mi is volt az a fordított N?” vagy „A cirill d tényleg úgy néz ki, mint egy állványon álló TV.” Ez a nyelvi különlegesség a látogatók számára egzotikus és szórakoztató lehet.

A szemét azonban más hatást vált ki. Az ország csodálatos természeti adottságai és fantasztikus tájai ellenére a szemét jelenléte szinte mindenhol érzékelhető: utak mentén, patakokban, sőt még eldugott hegyi falvakban is. Bár sok helyen láthatók szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló konténerek, és a közösségek is használják ezeket, a hulladékkezelés rendszere láthatóan nem zökkenőmentes. A városok határai különösen elkeserítő látványt nyújtanak: szeméthegyek, guberáló emberek, kóbor kutyák és a levegőben keringő nejlonzacskók mindenhol jelen vannak.

Miért ilyen a helyzet?
Szerbiában az emberek saját közvetlen környezetüket is hajlamosak elcsúfítani. A nejlonzacskók kultusza továbbra is dívik, és bár a turisták gyakran próbálnak alkalmazkodni – például a szemetet nejlonzacskókban gyűjtik és településeken kidobják –, a hulladékprobléma megoldása az ország egyik legnagyobb kihívása marad. Az utak mentén gyakran láthatók elütött állatok, amelyeket senki nem távolít el, és ezek a látványok különösen szívszorítóak lehetnek, főleg kerékpárosok számára.

Szerbia szépsége és kontrasztjai
Minden nehézség ellenére Szerbia lenyűgöző ország, fantasztikus természeti látnivalókkal és izgalmas kulturális örökséggel. Az ország továbbra is őrzi balkáni hangulatát, ami sokak számára különleges és egyedi élményt nyújt. Bár a hulladékprobléma elkeserítő, a táj szépsége és az emberek vendégszeretete minden látogatót kárpótol.

Szerbia még mindig az a hely, ahol az autentikus balkáni életérzés és a modern világ keveredik, és ahol a kihívások ellenére is érdemes elidőzni, hogy felfedezzük az ország valódi arcát.

Fotóegyveleg

V. Emil fotója

K. Kriszta fotója

Vissza az elejére

Kommentek