ÚTIKRITIKA.HU / Belgrád

Belgrád

Belgrád dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Ajánlott hotelek | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Látnivalók |Érdekes negyedek| Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Belgrád dióhéjban

• Belgrád Szerbia fővárosa, a harmadik legnagyobb Duna-parti város (Budapest és Bécs után). Dinamikus, sok történelmi balsors után jobb életre törekvő nagyváros, zömében 20. századi épületekkel. Pedig, Belgrád az egyik legrégebbi európai település (időszámítás előtt a 3. században már lakták).
• Belgrád közúton 373 kilométerre van Budapesttől. 245 kilométer ebből autópálya. Megállás nélküli autóvezetést feltételezve az út megtehető akár 4 és fél óra alatt. Vonaton jelenleg 7-8 órát vesz igénybe a két főváros közötti közlekedés (szégyen!).
• A szerb fővárosnak közel 1,3 millió lakosa van (2019-es becslés). Belgrád "fehér várost" jelent (beo a fehér és grad a város). A főváros lakossága eléggé homogén, 90 százalékban szerbek lakják. A cigány kisebbség elég jelentős.
• 1999-ben a NATO alaposan megbombázta Belgrádot, hogy kompromisszumokra kényszerítse az akkori jugoszláv vezetést. Belgrád sok kárt szenvedett és a bombázások nyomai itt-ott még mindig láthatóak.

Köztársaság tér

Fő látnivalók és nevezetességek:

• A 800 méter hosszú Knez Mihailova sétálóutca, Belgrád igazi szíve
• Kalemegdan park

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A belgrádi emberek vendégszerető, életélvező, szókimondó természete, nagyon könnyű velük szóba állni
2. Sokan tudnak angolul, németül (többen, mint Budapesten)
3. A kávéházak, a terek az utcák, és főleg a szórakozóhelyek tele vannak csinos, jó alakú lányokkal és jóképű, sudár fiatalemberekkel
4. Rengeteg, hajnalig nyitva tartó bulihely
5. A Knez Mihailova csinos sétáló utca mozgalmassága késő délután, az utcai mutatványosok, muzsikusok
6. A Kalemegdan park hangulatossága, nappal
7. Mint Rómában, itt is finom, egészséges a kutak csapvize
8. A tereken, a parkokban, az utcákon, a kávézókban a rengeteg dumálgató baráti társaság
9. Belgrád régi negyede, a Skadarlija
10. A Savamala negyed street art-jai (remélem megmaradnak)

Nem tetszett

1. A bulihelyeken csak hajnali egy, kettő tájékán lendülnek be a dolgok
2. A belgrádiak jellemzően nagyon hangosan beszélnek (egy kicsit zavaró)
3. Az én ízlésemnek kicsit ,,nyálas" az ottani fiatalok öltözködése, és túl sok a plasztikázott csaj
4. Na persze, a simlis taxis hiénák (az arcukra van írva a ravaszság)
5. Belgrád még nincs kellően felkészülve a külföldi turisták informálására, kiszolgálására (de fejlődik e téren is)
6. A villamosok csúnyasága
7. A sok szép épület között feltűnővé váló ronda házak
8. Van néhány túlárazott, ráadásul silány ételeket kínáló turistás étterem, pl. a Skadalija negyedben, valamint a sok sérült macskakő
9. A háború (NATO bombázások) (egyre kevesebb) nyomainak szomorú látványa
10. A Szent Száva templomot rengeteg orosz pénzből felújítják és így csak a már felújított kriptát tudtuk megnézni
11. Mindenhol cigiznek.

Vélemények

,, Belgrád egyértelműen az új kedvenc hedonista városom Európában. A kaják olcsóak és jók, még hajnalban és baromi nehéz kifogni egy rossz pékséget, sütödét.
A város hangulata néhol balkáni- mediterrán romantikus de többnyire szürke nyomasztó poszt-szocreál. Ellenben az éjszakai élet elképesztően tetszett. Sokkal kevésbé művi, turistás és drága mint budapesten, "őszinte" és autentikus. A városban a legjobb helyek a Száva-parton álló hajó klubbok, a lepukkanttól az öltönyösig terjedő közönséggel. Az éjszakai élethez szerintem fontos megjegyezni, hogy a helyiek akikkel találkoztunk mind nagyon büszke, temperamentumos és barátságos emberek voltak. Összeségében Belgrád enni-inni, bulizni tökéletes hely, mi biztosan visszamegyünk.

Kaja: Prilog, ami egy kifőzde a belvárosban, csevap, plejskavicza, es hasonlók. Fantasztikus.

Stara Hercegovina étterem, közepes árfekvésű. Nagyon jó az oldalas

Buli: 20/44 Raft
Alternatív hajó-klub, yuppie fiatal értelmiségi közönség. Nagyon jó volt a zene

Cetinjska 15: egy régi sörgyár helyén romkocsma jellegű kiülős helyek. (K. Andris, 2016)

---

" Belgrád sokkal jobb hely, mint amilyennek előzetesen gondoltam. Igaz, hogy koszos, hogy zajos és kaotikus, hogy cigiznek és hangosan beszélnek. De közben látszik, hogy igyekeznek, hogy a városban egyik felújítás a másikat éri. Megvan az alapvető igényük arra, hogy a környezetük szebb és hangulatosabb legyen és ezért sokat tesznek is. Közben kedvesek és segítőkészek az elveszett turistával. Persze nem pincérek és a taxisok, csak simán az utca embere. És a kaja is fantasztikus, burek forever. Biztosan visszajövök még ide egyszer nyáron is. (Kriszta 2018)"

---

V. Emil fotója

---

"Számomra vannak inkább az épületek szépsége miatt szerethető városok, ahol a helyi élet hangulata amúgy nem nyűgöz le. Ilyen nekem pl. Prága. Nos, Belgrádot építészetileg nem találtam látványosnak. Sok része jellegtelen, sőt csúnya. Látszik, hogy komoly törekvések vannak Belgrád esztétikai vonzerejének javítása érdekében. A sétáló utca és környéke kifejezetten szép, elegáns, és a Kalemegdan parkban is látható az igyekezet nyoma. Javít a helyzeten, hogy Belgrád fekvése elég szép, persze e tekintetben labdába sem rúg Budapesthez képest. Azért a belgrádi erődítményből igazán szép a kilátás.

Belgrádot az ott élő emberek és az élet hangulata miatt szerettem meg. Belgrádban van valami megmagyarázhatatlanul rokonszenves nyersesség. Nem egy ékszerdoboz, nem csillog-villog, tetszett, hogy nem éreztem a híressége miatt kötelezőnek a várost. Komfortosan éreztem magam a lestrapáltság díszletei között, talán otthonosan is (ha a pesti házak omladozó homlokzataira gondoltam). Egy magyarnak jó érzés olyan városban turistáskodni, ami nem drágább Magyarországnál. Nem kellett annyira óvatosnak lenni költségvetésileg, mint Londonban vagy Párizsban. Belgrádban egyszerűen jól érzi magát az ember attól, hogy az utca népe laza, természetes, látszatra legalábbis vidám. Bármikor az utcán valamit megpróbáltam megkérdezni, totál készségesen irányítottak útba. Nem éreztem semmi negatívat amikor mondtam, hogy budapesti vagyok.

Belgrád nagyon ellentmondásos abban a tekintetben, hogy egymáshoz közel vannak egészen elegáns és teljesen silány utcák, az esők luxusboltokkal, a másikak rettenetes gagyi felhozatallal. Egy-egy utcánál a két kategória következett egymás után, szakaszosan. Jókat ettem, bár a szerb konyha specialitásaihoz hasonlókat gyakran ettem itthon is, meg a horvát tengerparton is. Két napot voltam ott, szerintem jövök még újra, hogy egy kicsit jobban belevessem magam a belgrádi éjszakába. A szerbek baromira tudnak mulatni és ezt jó akár bámulni is. Van Belgrádnak valami megmagyarázhatatlan szexepilje" (Trikó, 2013)

Ki menjen Belgrádba?

• Akit nem zavar a kosz

• Aki szerint egy városnak használtnak kell kinéznie és nem egy skanzennek

• Aki szereti úgy érezni magát városnézés közben, mint egy kincsvadászaton

• Aki tudja értékelni a szocialista várostervezést

• Aki odavan Nikola Tesláért

Ki ne menjen Belgrádba?

• Aki szeret mindent aprólékosan előre megtervezni

• Aki szerint a panelok ocsmányak

• Aki szerint Szerbiában biztos minden olyan, mint a Macskajajban

• Aki leginkább nyugis helyeken szeret kávézgatni, ha elutazik

• Aki inkább Magyarországról csak északabbra és nyugatabbra szeret mozogni.

(2014) forrás

,, A tipikus belgrádi polgár a “jugoszláv” nemzetiségű: a Titó idejében a birodalom minden részéből a fővárosba került, letelepedett emberek és leszármazottaik, macedónok, bosnyákok, horvátok, szlovének, magyarok, illetve ezek mindenféle keveréke. Bár Koszovón az albánok és a szerbek fújnak egymásra, Belgrádban mégis ezerszámra élnek albánok békében szerb szomszédaikkal. A képet színesíti néhány ezer kínai nagyonkiskereskedő, és a nemzetközi szervezetek, globális vállalatok szintén jópár ezres nyugati ex-pat serege." forrás

---

" Már háromszor jártam Belgrádban, amelynek újabban a híresen élénk éjszakai élete miatt már javult a megítélése, de azért továbbra sem gondolnak rá sokan úticélként. Mivel nem vagyok igazán egy partiarc, az éjszakai életről nem tudok érdemben nyilatkozni. Nekem bejött a város.

Belgrád valóban tele van lerobbant házakkal és szocreál förmedvények is szép számban vannak. Még egy-két lebombázott épületet is lehet látni. Viszont ahhoz képest, hogy nem nagyon van olyan európai város, amely Belgrádnál (Nándorfehérvárnál) több ostromot élt át, igenis vannak látnivalók. Kezdésnek pont a Kalemegdan-erőd, ahol Hunyadi János megfutamította a török hadsereget 1456-ban.

Belgrád egyértelműen leginkább lenyűgöző épülete a Szent Száva-templom. Hiába született döntés már a 19.század végén az építkezésről, végül majdnem 100 év kellett, hogy tényleg álljon a világ ma legnagyobb ortodox temploma.

Belgrádot összességében az tette számomra vonzóvá, hogy egyáltalán nem egy nyomasztó város, hanem egy élénk, dinamikus helynek tűnt.(2017)" forrás

---

,, Imádok elveszni a belváros kis utcáin is. A Terazije, Savamala, Kosanicev Venac és Dorcol városrészek alkotta belvárosi rész sokszor emlékeztet Budapestre, de azért van egy hamisítatlan balkáni hangulata is az egésznek. A kis utcákon bolyongva egy-egy szép épületre bukkanhatunk, vagy épp egy hangulatos kis parkra lelhetünk. Az én egyik kedvencem a Studentski Park, de persze mindenki megtalálhatja a maga kedvencét. (2018)" forrás

V. Emil fotója

,, Igazán örülök, hogy eljöttem megnézni Belgrádot, de - sok más utazóval ellentétben - beleszeretni nem tudtam. Ennek fő oka, hogy kényszeresen folyton Budapesthez hasonlítgattam minden vonatkozésban, és ebből Belgrád vacakul jött ki. Budapest sokkal, de sokkal szebb és fejlettebb nagyváros. Belgrád - tán mert Szerbia az Unióból kimaradt - valahol a 20-25 évvel ezelőtti Budapest szintjén van, pl. a házak állapota tekintetében. A Kalemegdan parkból a kilátás negyed annyira nem látványos, mint amilyen a panoráma a Citadelláról. A kényszeres összehasonlítgatásban, ami kb. egál az a fiatalok divatos öltözöttsége, és a középkorúak, idősek unalmas ruházata. 

A Skadarlija egy rövid utca, néhány vendéglővel. Nem nagy szám. A vár este szépen kivilágított, de nappal nem különleges. Viszont kifejezetten érdekes volt ismerkedni az utcákkal, a street art-tal, nézni a rengeteg szuper pékséget, és a szerbek életrevalóságát. Ha itt béke lesz hosszasan, akkor nagy a fejlődési potenciál, hisz már jócskán vannak fejlett városrészletek, és megcsinosított házak. Kétségtelenül izgalmas hely az ellentmondásai miatt.

Talán az is kissé leértékelte számomra Belgrdot, hogy idefelé megálltunk Szabadkán és az nagy poztív meglepetés volt. Szóval polgéri, szecessziós Szabadkát nehogy kihagyjátok! " (aji, 2018)

Ajánlott hotelek

• 2 csillagos: Rooms Konak Mikan
• 3 csillagos: Argo, Excelsior, Le Petit Piaf
• 4 csillagos: Nevski, IN Hotel Beograd, Falkensteiner Hotel Belgrade
• 5 csillagos: Square Nine Hotel Belgrade

,, Mi a Nevskiben voltunk. Imádtuk (upgradetoltak), kulturált, szuper ár-érték arány, korrekt, tartalmas büféreggeli." (aji, 2018)

A teljes szálloda választékból ezen a linken válogathat.

Közlekedés

Odajutás

Az idézettel ellentétben 2018-ban 130-cal lehet ajtani a sztrádán.

,, A határ után végig autópályán tudunk hajtani, de vigyázzunk, a sebességhatár Szerbiában 120 km/h és a szerb rendőrök nem viccelnek, ha traffipaxról van szó. Oda is, vissza is belefutottunk, leginkább felüljáró alatt, bokorból lőnek, így esély sincs a fékezésre. Ha már látjuk, akkor mindegy! A fotózó rendőr után az autópályát lezárják, mindenkit egy pihenőhelyre terelnek ki, ahol 3-4 autónyi zsaru válogatja ki a gyorshajtókat. Szerbiában autópálya-matrica nem kell, Belgrádig összesen 2 fizetőkapu van. Az elsőnél csak kártyát kell húznunk, a másodiknál pedig kifizetni a 2,5 EUR útdíjat. Innentől már egyenes az utunk a fővárosba. A bevezető úton a repülőtér mellett megyünk el, ezt nézzük meg jól magunknak, mert innen gyakran vannak a magyarországinál lényegesen olcsóbb repülőjegyek. (2016)" forrás

Tömegközlekedés

Belgrádban buszok, villamosok és trolik jelentik a tömegközlekedést.  Belgrádban nincs metró, emiatt a csúcsforgalomban a buszokon és a villamosokon gyakori a zsúfolt utazó tömeg. Viszonylag sok a busz és a villamos, nyugodtan és kényelmesen használható. De előre kell mindig érdeklődni, melyik járat hová tart.

Azt olvastuk, hogy a villamosokon lehet venni jegyet, de a saját tapasztalatunk ezt nem támasztotta alá. Amúgy 60 dínár a viteldíj. A jegy beszerzése teljes káosz, a villamos csttog, csörög, zörög. Viszont elektronikus a jegyrendszer és működő wifit találtunk a 10-es villamoson.

,, Beléptetőkapuk nincsenek, a jegyek érvényesítése minden esetben a járműveken történik. Dicséretes, hogy az államvasút által üzemeltetett városi vasúton (BGVoz), mely valahol a budapesti HÉV és a metró között van félúton, szintén használhatóak az elektronikus kártyák. Ami problémás (és itt azért kijön a városi balkáni jellege), hogy ezeken a vonatokon viszont nem működnek az érvényesítő készülékek, így az utas bliccelésre van kényszerítve. Kérdéses, hogy itt az a baj, hogy a rendszert még valahogy nem sikerült integrálni a vasúti járműbe, vagy az, hogy az egész már tönkre is ment. (2015)" forrás

Elég szánalmas a belgrádi villamosok kinézete - Kriszta fotója

viszont nagy meglepetésünkre a rozoga villamoson ingyenes wifi van! - Kriszta fotója

Taxi

Belgrádban is vannak megbízható taxik és hiénák. A hivatalos taxiknak kék (4 számjegyű) rendszáma van a város címerével, és persze taxijelzés. Éjszaka a taxi hiénák ott is vad árakon fuvaroznak, jobb elkerülni őket, mert a turistát nyilván még inkább leveszik. A normál taxiárak nem drágák.

Saját autóval

Belgrádban kihívás parkolóhelyet találni. Kevés a szabad hely. A közlekedés kaotikus, simán megállnak második sorban is az autósok, ha valamit nagyon fontosnak éreznek. A parkolás fizetős, a város zónákra van osztva. Vigyázat: a zónák között nem csak az ár, de a maximálisan ott tölthető idő hossza is változik.

Étkezés

• A vendéglőkben, bárokban, kávézókban jellemzően 10 százalék borravalót adnak.
• Szuper kávé az Opera nevű kávéházban!

"Ebéd és vacsora nem kezdődhetett rakija nélkül, és ahogy nálunk a pálinka esetében, itt sincs nagyobb dicséret annál, mint mikor a vendég azt mondja, ennél finomabbat még életében nem ivott. Én nem nagyon eszem húst, így kicsit tartottam attól, mi lesz velem a csevapcsica, pljeskavica, csorba háromszögben, de ha a tradicionális szerb ételekből ki is maradtam, azért az isteni kenyerek, péksütemények, desszertek és persze a burek jócskán kárpótoltak. (2014)" forrás

---

,, A fárasztó nap után már csak egy jó vacsorára vágytunk. Elmentünk Belgrád bohém negyedébe, a Skadarlia negyedbe, hogy kipróbálhassuk az igazi szerb konyhát. A hangulatos étterem teraszán természetesen pljeskavicát rendeltünk, amiben nem kellett csalódnunk :)) A pincérek nagyon kedvesek voltak amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk, természetesen előadták nekünk a teljes magyar szókincsüket (ko-szo-nom, jonapot-kivanok), valamint megtudtuk, hogy mely városokban jártak Magyarországon :)) (2016)" forrás

Kriszta fotója

Étkek a Skadarlija egyik vendéglőjében - Kriszta fotója

Vásárlás

Nagy boltválaszték, jó terep vásárláshoz főleg két helyen van:

1. A Trg Republika (Köztársaság tere) és a Kalemegdan közötti gyalogos zóna, a Knez Mihailova. Megnézni: az Oblivec Venacban a City Passage és a New Millenium.

2. Rengeteg üzlet van a Terazije, a Kralja Milana és a Slavija közti övezetben.

Kriszta fotója

Szórakozás

Belgrád híres a sűrű éjszakai életéről. Egyes városrészekben, utcai környékeken egymás hegyén-hátán vannak a bulihelyek. Sok bulihely található a Száva partján. Nyáron sokkal több a szórakozóhely, mint télen. Idegenként becsöppenve egy-egy bulihelyre, hamar megy az ,,integrálódás, nagyon laza, közvetlen a légkör. A belgrádi fiatalok (és örök ifjak) számára a bulizás nem csupán a hétvégékre korlátozódik. A hét bármely napjának éjszakáján elmennek bulizni, gyakran teljesen spontán, előre nem tervezett módon is. Nem nagyon érdekli őket, hogy másnap éppenséggel dolgozni kell (ha egyáltalán van munkahely). Tehát, ha éppen nem péntek vagy szombaton vagyunk Belgrádban és bulizni akarunk, akkor a lehetőségek még tágasak. Belgrádban nagyon népszerűek a hajókon kialakított klubok. Méretben, vendégkapacitásban, jellegben, zenei irányzatban vannak különbözőségek. A bulik többnyire hajnalig dübörögnek. Nem árt tájékozódni arról, hogy miként jutunk vissza a szálláshelyünkre, főleg, hogy sok bulihely (főleg a hajósok) nem a központban van.

Savamala környék, ami pár utca sok hangulatos bárokkal, beülős helyekkel. Nyugat-európai feeling.

"Egyik este a Belgrád bohém negyedének tartott Skadarlijában vacsoráztunk, ami olyan, mint a párizsi Latin negyed. A macskaköves Skadarska utcán kisvendéglők sorakoznak egymás mellett, teraszokkal és élő zenével. Mindegyik vendéglőnek saját zenekara van, akik hol bent, hol kint, az utcán játsszák a hagyományos szerb muzsikát. Volt, hogy egyszerre három-négy irányból is hallottuk a zenét, persze mindenki mást játszott, így a végére kaotikus hangzavarrá állt össze az egész. (2014)" forrás

---

"Belgrád központjában is nagyon előrelátók voltak a várostervezők: a várost kettészelő Szávát is elkerülik az autóutak, ennek köszönhetően a part menti parkokban és sétányokon zavartalanul lehet élvezni a folyó közelségét. A legmenőbb szórakozóhelyek is a kikötőben vannak, azt mondják, Belgrádnak ezek az egykori raktárakból kialakított bárok és éttermek olyan specialitásai, mint Budapestnek a romkocsmák. Mi is beültünk egy kikötői szórakozóhelyre. A Frida Kahlóról elnevezett Cantina di Frida közönsége az én ízlésemnek egy kicsit előkelő volt, de a zenekar nagyon jól játszott. Mivel nincs tánctér, itt az a szokás, hogy mindenki az asztala mellett táncol, és két fogás között feláll egy kicsit lötyögni. Ez a jelzésértékű mozgás nekünk kevés volt, így a konyhaajtóban táncoltunk ki magunknak egy kicsit nagyobb teret, miközben fél szemmel azért a tányérokkal egyensúlyozó pincérekre is figyeltünk. Éjfél körül, amikor visszaindultunk a szállodába, az utcák még tele voltak. Egy tető nélküli romházban pszichedelikus rockkoncert volt, nem messze, egy aprócska büfé ablakában egy férfi énekelt és gitározott a teraszon ücsörgő közönségnek, a város egyik híres szórakozóhelyén pedig még alig lézengett valaki, mert itt csak hajnali egy után szokott beindulni a buli. De ekkora mi már elbúcsúztunk a belgrádi éjszakától. (2014)" forrás

---

A népszerű belgrádi, Száva-parti hajós (avagy tutajos?) bulihelyek egyike a 20/44 nevű. Nagy előnye, hogy az időjárási feltételektől függetlenül egész évben működik. Nyáron a legcoolabb, amikor a tánvörület tombol a fedélzeten. Jó a zenei mix. Van techno (Detroit), soul, funky, disco house stb. Menő helyi és nemzetközi dj-k nyomják a nyári hónapokban. A hajóról szuper éjszaka az óváros és a híd látványa. Hajnalban innen a legkirályabb a belgrádi napfelkelte. A légkör látványos: vörös fények, kivetítők, mindenféle füst. A bulizó nép barátságos és laza. A belépő 2 és 4 eurónak megfelelő dínár között mozog. A piaárak elfogadhatóak. (Jani, 2016) 

---

,, A város egyre ismertebb és keresettebb, mivel az elmúlt években egy pezsgő, lendületes és élvezetes éjszakai élet alakult ki a városban. Az újjászületett régi folyópart, a Savamala negyed például a város kreatív központja lett. Itt találkoznak a művészek, és a jazzes életérzést kedvelő fiatalok. Ha itt járunk ne hagyjuk ki a Basta nevű éttermet – az étel és a hangulatos körítés is megéri az árát. (2018)" forrás

Közbiztonság

Belgrád a turista szempontjából alapvetően biztonságos város. A szerb fővárosban gyakoriak a betöréses lopások, de ezek - ugyebár - nem érintik a turistákat. A turista leginkább a zsebtolvajlások veszélyének lehet kitéve, de nem jobban, mint egy átlagos európai nagyvárosban. Különösen a sétálóutca, Knez Mihailova sűrű emberforgatagában kell ügyelni a nálunk lévő értékekre. Ha feltűnően próbálnak hozzánk közeledni, velünk ismerkedni, akkor nem árt óvatosnak lenni, mert előfordul,, hogy egy tolvajbanda egyik tagja próbálja a figyelmünket elterelni. A buszon, villamoson, trolin is szorgoskodnak zsebesek.

Kriszta fotója

Belgrádban nagyon intenzív az éjszakai élet és a klubokban, lokálokban az alkohol agresszívvé tehet egy-két alakot. Az is előfordulhat, hogy egy turistát éppen idegen mivolta ér tettlegesség, de ilyenkor is jellemzően résszeg az agresszor. Talán érdemes nem túl feltűnősködni nekik idegen nyelven beszélve. Ennek kapcsán is azonban határozottan hangsúlyozzuk, hogy a szerbek (józanon biztosan) nagyon vendégszerető emberek, legfeljebb az amerikaiakat éri ritkán inzultus (mivel főleg őket okolják az 1999-es NATO bombázásokért). Mellesleg sok belgrádi éjszakai lokál bűnözői csoportok tulajdonában van, és a vendégeik között előfordulnak rossz fiúk. Semmiképpen sem bonyolódjunk bele kábítószer vásárlásba. Kockázatos, több szempontból is.

Látnivalók

A város központja a Trg Republike (Köztársaság tér). Ez a tér maga annyira nem különösebben szép, de jó kiindulópont a belváros felfedezéséhez. A tér sarkáról indul a helyi “Váci utca”, a Kneza Mihajla utca. Ha végig megyünk ezen a sétálóutcán, akkor a végén a fent már bemutatott Kalemegdanhoz lyukadunk ki. forrás

Knez Mihailova

Az ő Váci utcájuk. Szélesebb, és sokkal kevesebb a külföldi turista.

Kriszta fotója

Kalemegdán-erőd

"A várból, amelyet a belgrádiak Kalemegdán-erődnek hívnak, mára jóformán csak a várfalak maradtak, ennek ellenére délután és este a környék tele van emberekkel. A hangulatos parkokba idősek, fiatalok, kisgyerekes családok egyaránt szeretnek kijárni. A Felső-vár falairól gyönyörű a panoráma, előttünk a szélesen hömpölygő Duna körülöleli az erdőkkel borított Nagy-Hadi-szigetet, és ahogy mondják, itt „esik szerelembe" a Száva is a Dunával. Mikor megláttam a torkolatot, egy pillanatra lehunytam a szemem, és kívántam valamit, a babona szerint ugyanis, aki először jár itt, annak teljesül egy kívánsága. (2014)" forrás

Kriszta fotója

,, A várterületen épületek nem nagyon maradtak meg (ebben különbözik a Budai vártól), az egész inkább egy hatalmas park. A falak, kapuk persze megvannak, de a falakon belül árnyas sétányok padok várják a pihenni vágyókat. A park szépen gondozott, igényesen rendben van tartva.

Persze azért van egy-két épület a várterületen, ezekben főleg múzeumok működnek. Az egyik szép, törökkori házban a helyi műemlékvédelmi hivatal kapott helyet. A vár Duna felőli csücskénél egy-két kiülős szórakozóhely, illetve egy kis kolostor működik, melyhez a Ruzica templom is tartozik. (2018)" forrás

Skadarska

,, A Trg Republike-től (Köztársaság tér) néhány utcára keletre indul a Skadarska utca, Belgrád művésznegyede, vagyis inkább csak utcája. A kb. 400 méter hosszú, macskaköves utca nevét az albán Shkodra városa után kapta: Shkodra neve szerbül Skadar.

A 20. század elején ez a környék volt a belgrádi művészek, írók törzshelye. Ma étterem-negyed, ugyanis a 19. században épült házakkal szegélyezett utcában mintegy tucatnyi, különleges nevű vendéglő található: pl. Tri Šešira (Három kalap), Dva Bela Goluba (Két fehér galamb), Dva Jelena (Két szarvas) vagy az Ima Dana (Bizonyos napokon).

Az utca elsősorban hétvégéken és nyári estéken népszerű andalgóhely; ilyenkor megtelik élettel a környék. Az utca keleti végén találjuk a Skadarlija Pijaca-t, azaz a város zöldségpiacának egyikét. A macskaköves utcát itt, egy Szarajevó főterén is látható, ivókút zárja le." forrás

"Ha a "turistás" kifejezés egyáltalán értelmezhető Belgrádban, akkor azt a Skadarlija utcára lehet mondani, de jó értelemben. A városközpont toronyházai közt ez a kis macskaköves utca egy régi kis balkáni falura emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy mindkét oldalán sorakoznak a hangulatos éttermek. Amint kicsit melegebb van, kipakolják a székeket is, nyáron pedig egész este rezesbandák játszanak, amelyek mintha most léptek volna ki a Macskajajból. A helyek nem lehúzósak, kevés pénzért nem kevés finom szerb ételt lehet itt kipróbálni. Nem érdemes kihagyni! (2017)" forrás

---

,, A Köztársaság-tér közelében indul a város bohém-negyedeként is aposztrofált Szkadarszka utca. Míg a Kneza Mihajla utca inkább egy tipikus turistás sétálóutca, szuvenírboltokkal, észkerészekkel, ruhaboltokkal, könyváruházakkal, középen képeslapárusok, és fagyisok standjaival, addig a Szkadarszkán főleg éttermek és bárok sorakoznak. A hangulatos kockakővel burkolt utcát jellemzően 1-2 szintes kis házak szegélyezik, barátságos, kisvárosi hangulatot adva az utcának. A legkülönfélébb konyhák fogásait kóstolhatjuk meg ezen az utcán, a magától értetődő balkáni mellett a török, orosz és olasz ízek szerelmesei is megtalálhatják kedvenceiket. (2018)" forrás

Kriszta fotója

Szent Száva katedrális

Храм светог Саве / Hram Svetog Save

Inkább kívülről érdekes, de akár kétszer is (nappal és az esti megvilágításban)

,, Belgrád egyik ékköve a Szent Száva-templom, amely a Balkán-félsziget legnagyobb ortodox temploma, akár tízezren is elférnek benne. A világ legrégebben épülő pravoszláv templomát 1895-ben kezdték el építeni, és a munka azóta is tart. A templom kívülről már teljesen készen van, belülről azonban még csak a csupasz betonfalak állnak. (2018)" forrás

Szent Márk székesegyház

Parlament

Kriszta fotója

Egyebek

,, A Kneza Milosa és a Nemanjina utak kereszteződésében található az elmúlt évek szerb háborújának emléke: egy, a NATO által 1999. áprilisában lebombázott és azóta változatlanul hagyott épület, a korábbi honvédelmi minisztérium. A belgrádi szóbeszéd szerint az épületet azért nem újítják fel, hogy emlékeztessék a Nyugatot, hogy mit tettek az országukkal. A lebombázott romok több, mint 15 éve állnak a belvárosban, pont szemben a szerb kormány épületével és a külügyminisztériummal, ahová elég sok külföldi politikus érkezik. Elgondolkodtató... (2016)" forrás

Érdekes negyedek

Savamala

Sajátos nevű kávéház, ugyanis az SFRJ az a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak a szerb-horvát rövidítése (feltehetően nem őszinte Tito-nosztalgia, hanem inkább poénkodás - Kriszta fotója

Kezdik hangulatos hellyé változtatni - Kriszta fotója

Dorćol

Zimony (Zemun)

Zimonyi torony (nem könnyű megtalálni az odavezető utat, vagy mi vagyunk bénák) - Kriszta fotója

Nyáron szuper lehet a Duna-parti vendéglők valamelyikében vacsorázni - mi novemberben voltunk - Kriszta fotója

Olvasmányos linkek

"Magyar beszédért csúnya pillantást sem kapunk, a pincérek sem akarják átverni a turistát, mint tíz éve minden második prágai vendéglátós. A taxikkal viszont érdemes vigyázni, mert ha találomra ülünk be egy kocsiba, könnyen szalad fel a számláló ezer dinárra, alig pár száz méter után - indokolt a szálláson, a recepciós segítségét kérni, és telefonon hívni autót. A kocsiból pedig megállapíthatjuk, hogy a szocialista múltra a széles sugárutak, tágas terek, hatalmas, de nem mindig szép épületek, panelházak utalnak, de a NATO-bombázás is hagyott nyomot, a belváros szélén máig áll egy feltűnően lukas, elhagyott épület.

A többször lerombolt Belgrád viszont nem annyira a régmúlt nevezetességei, semmint az éjszakai élete, bulis helyei miatt ismert. Ezek főképp nyáron kínálnak változatos szórakozást (április elején még nem volt csúcsüzem), főképp, ha a látogató nem ragad le egy helyen, hanem végigjárja a Száva és a Duna partján lévő hajókat. A belgrádiak együtt élnek a folyóikkal, sokkal jobban kihasználják ezeket, mint a budapesti lakosok a Dunát, amely csak egy leküzdendő akadály a napi közlekedésben, a végcél elérésében. (2010)" forrás

---

"Belgrádot nem a szép épületek, a rendezett városkép, sokkal inkább a lakói teszik érdekessé, és az, ahogy ők megélik ezt a várost. Irigylésre méltóan jól érzik itt magukat, azt pedig, ahogy kihasználják a folyók adta lehetőségeket, tanítani kellene. Kell egyfajta nyitottság Belgrádhoz, rá kell érezni a város ízére – mondta egyik útitársam. A repülőn ültünk, valahol félúton Budapest és Belgrád között, s mivel az út alig egy óra, előzetes ráhangolódásra nem nagyon volt időm. Néhány órával később aztán, már a belvárosban sétálgatva, igazat kellett adnom neki. Míg kezdeti benyomásaim nem voltak a legpozitívabbak, később, ahogy újabb és újabb városrészeket fedeztünk fel, kezdtem ráérezni Belgrád ízére.

Belgrád belvárosának szocreál díszletei között igazi mediterrán hangulat uralkodik. A sétálóutcák, a kávézók, a teraszok éjjel-nappal tele vannak. A Váci utcára emlékeztető Kneza Mihailán és a környező tereken azonban nem turisták korzóznak, hanem a helyiek. Egy szimpla csütörtök délután is ráérősen beszélgetnek egy kávé vagy egy sör mellett. Idegenvezetőnk, Simonida szerint a belgrádiak áprilistól októberig leginkább kint, az utcákon, tereken, parkokban élik életüket. Imádnak kávézni, imádnak jókat enni, és ebből az ott töltött néhány nap alatt mi is jócskán kivettük a részünket. Szerbia fővárosa itt van a szomszédban, ennek ellenére alig ismerjük. Pedig Belgrád tele van élettel, érdekes látnivalókból, kellemes hangulatú kávézókból, éttermekből és hangulatos parkokból sincs hiány, ráadásul még egy városi strandja is van, alig negyedórára a belvárostól. (2014)" forrás

---

V. Emil fotója

---

"Szerbiában mindent cirill betűkkel írnak ki. Mindent. Cirill a blokk, amit az étteremben kapsz, cirill a cipész cégére, cirill az utcanév. Néhol az európaiság jegyében az utcatáblákat latin betűkkel is feltűntették, de saját tapasztalatból kiindulva ez nagyjából egynegyede az összesnek. Több külföldi honlap is felhívta a figyelmemet arra, hogy Belgrádban már nagyon sokat javult a tömegközlekedés, viszonylag rendszeresen járnak a buszok és megbízhatóbbak lettek. De menetrendet, érkezési időt vagy úgy általában bármi információt egy buszmegállóban ne várjon senki, a legtöbbnél ugyanis csak az arra járó buszok számát írták ki egy nagyjából rendszám-méretű fémlapra. Három méter magasban. Mindenezek ellenére a belgrádi buszokon és villamosokon csipkártyás rendszer működik.

De ha egyszer kinéztük otthon, hogy pontosan hol és milyen buszokra kell szállni, akkor valóban oda is érünk, de azzal ne számoljunk, hogy időre. A másik remek lehetőség, amit szintén többen ajánlottak, az a taxizás, ami olcsó és megbízható, még akkor is, amikor az utcán intjük le őket. Nyilván figyelni kell arra, hogy ne egy ordítóan hiénának kinéző kocsit fogjunk, de az csak a legszerencsétlenebb turistáknak sikerül, akik megbíznak egy olyan autóban, amin semmi céglogó nincsen. A sofőrök nem kifejezetten tudnak angolul, és négyből háromszor komikusan elővették a kesztyűtartóból a szemüvegüket, amikor a telefonról mutogattam a címet. Egyszer pedig látványosan sokkal nagyobb körben vittek, de ezt a sofőr is érezte, úgyhogy a taxiórás árhoz képest kevesebbet kért.

Belgrádról egészen konkrétan egy elképzelésem volt, egy olyan gondolat, amit tipikusan a körúton belüli budapestiek gondolnak minden egyes városról, ami picit délre vagy keletre van a Kárpátoktól: mégpedig az, hogy ez egy késes vadkelet lesz, ahol egyszerre veszik ki a pénztárcát a zsebemből, ütnek el egy Yugóval és tuszkolnak be egy tubába, amivel elmasíroznak egy Kusturica-film forgatási helyszínére. Pszichológia szemináriumokon azt tanultam, hogy a sztereotípiák igazából hasznosak, mert felgyorsítják az agyműködést, vagy valami ilyesmi, egészen nagy vonalakban emlékszem csak már rá. A lényeg az, hogy egyik sztereotípia elment és meglátogatta a saját sztereotípiáját.

És Belgrád egyáltalán nem olyan, amilyennek elképzeltem, viszont sokkal jobb, mint ahogy gondoltam volna. A város olyan, mintha átszáguldanánk fél Európán és közben pillanatokat látnánk más városokból, a Lonely Planet például előszeretettel hivatkozik a Skadarska nevű, macskakövekkel telerakott, tényleg turistás részre úgy, mint Belgrád Montmarte-jára, bár van egy olyan érzésem, hogy sosem mondták Párizsban ugyanarra, hogy ez a francia Skadarska. Az egy-egy kiemelt környék ellenére nehéz egységes részeket kiemelni az egészből, itt egy polgári lakásokkal teli utca közepén ugyanúgy lehet egy brutális panel, mint egy összeszakadt putri, vagy egy high-end butik. A legegységesebb negyed talán a Savamala nevezetű, ami olyan, mint a Budapesti bulinegyed csak szeretne lenni, de erről majd később. Egyéni ízlésre van bízva, hogy valakit a tizenötödik vagy a huszadik századi Belgrád érdekel, de mi a biztonság kedvéért megnéztük mindkettőt.

Este pedig átváltozik egy bulivárossá, ami egyesíti magában Budapest alkoholfogyasztó keresztmetszetét a Kazinczy utcától egészen Kőbánya-Kispestig. Van itt olyan szórakozóhely, ahonnan a legdurvább döfködő technó szólt és aminek a hatalmas bejárata egyenesen az utcára nézett. Egy pici fémajtó vezetett egy másikba, ahova a marcona biztonsági őrök nem engedtek be, pedig egy kis, levegőtlen szórakozóhelyen egyszerre égtek a szikrázó szülinapi gyertyák és játszott egy ehhez képest nevetségesen kicsi helyen egy komplett rezesbanda. Természetesen mint a legtöbb étteremben, kocsmában és bárban, itt is benn cigiztek az emberek.  (2014)" forrás

---

Street art - V. Emil fotója

---

"Belgrád egy hatalmas város, a széles bekötőutak mentén szintén hatalmas épületekkel, melyekben szállodák, egyetemi város és nagy cégek székházai vannak A fővárosba érve, átvergődtünk magunkat a forgalmon és eljutottunk a várhoz, ami a Duna és a Száva találkozásánál a Kalemegdán hegyfokra épült. Ingyen látogatható. Elsősorban a várat készültünk megnézni. Rövid bolyongás után találtunk parkolóhelyet, és elindultunk a vár felé. Az egyik legrégebbi épület Európa ezen részén. A Duna és a Száva találkozásánál, a hegyen fekszik. Sokszor lerombolták, de jelenleg gyönyörű, frissen felújított állapotban látogatható. Az út egy parkon át vitt, az út mentén végig árusok kínáltak minden, Belgráddal csak egy kicsit is összefüggésben levő apróságaikat. Maga a vár nagyon nagy, külső és belső része egyaránt van. Ezt a várat súlyos emlékek kötik a magyar nemzethez. Magyar vonatkozású a legnagyobb győzelem, ami Hunyadi János és Kapisztrán János 1456 nevéhez fűződik." forrás

---

,, Belgrád nagyjából 4 óra kocsiútra fekszik Budapesttől, ami azt jelenti, hogy még egy hosszú hétvége sem kell ahhoz, hogy szombat reggel gépjárműbe vágjuk magunkat és ebédre már parádésan finom balkáni falatoknak álcázott kalóriabombákkal szórjuk meg ízlelőbimbóinkat.

A szerb főváros egyébként nem tobzódik ikonikus látványosságokban, nem kell egy egész napot rászánni a „kötelezők” kipipálására, bár a várromot, a világ legnagyobb ortodox templomát (Szent Száva templom), illetve a NATO által lebombázott és mai napig a városképben hagyott romos épületeket hiba lenne kihagyni.

Belgrádban viszont kevés jobb dolgot lehet csinálni, mint levenni a karórát és céltalanul bolyongva átadni magunkat a város pozitív hangulatának. Barátságos emberek, barátságos árak, csodás kocsmák, vibráló éjszakai élet, bolhapiacok, a Duna-part példaértékű kihasználása, turbofolk és rakija. Nándorfehérvár sokat látott kövein túl pedig egy teljesen más dimenzió vár…

Az utóbbi években egész komoly turizmus épült ki a kultikus szovjet és jugoszláv emlékek felkutatására, legyen szó egy semmi közepén álló monumentális szpomenyikről (lásd a boszniai bejegyzést ITT), vagy épp az olyan városrészekről, mint Novi Beograd, amely a balkán legnagyobb lakótelep-gyűjteménye.

A beton-orientált turizmus élénkülésének nyilván az az egyik oka, hogy felnőtt egy olyan kíváncsi generáció, amelynek ez nem nyomasztó megélt történelem, hanem izgalmas építészeti csemege betonba csomagolva, ami pedig az épületeket illeti, már nem csak a „ronda kommunista panelek” jelzőt kapják meg. Van ugyanis szépségük, ami persze egy nyomasztó, robosztus szépség, de valahol mégis különleges és vitathatalanul hatásos. Valahogy azt várná az ember, hogy recsegő utcai hangfalakból Vangelis szóljon, így tényleg olyan lenne itt egy túra, mintha a Szárnyas fejvadász szláv verziójában sétálnánk, ahol androidok helyett sárkányt eregető gyerekek és mackónadrágban piacozó szerbek sertepertélnek a „felhőkarcolók” árnyékában.

Aki pedig attól félne, hogy fényes nappal jön majd egy pánszláv hip-hop kollektíva, amely azonnal felnégyeli, pleskovica húsba aprítja, grillrácson megsüti és féláron eladja a helyieknek, nyilván téved. Bár este 11 után nem szívesen sétálnék itt laptoptáskával, mert van olyan gyanúm, hogy nem életbiztosítás nem helyinek lenni itt éjszaka, de napközben a fogadtatás kimondottan barátságos.

Ha valaki megmagyarázhatatlanul vonzódik a brutális lakótelepekhez, flaszter-útvesztőkhöz és poszt-jugoszláv csillagvárosokhoz, a belgárdi Blok 23-at jobbat fogja szeretni, mint a történelmi sétát az egykori Nándorfehérvár várromjai között.

Ahogy a Blok 23 név is jelzi, tekintélyt parancsoló mennyiségű egységből áll össze Novi Beograd. A 23-as számút mindenképp érdemes útba ejteni, mert egyrészt pont erre hagyjuk el kocsival a várost, másrészt talán a leghíresebb negyed a sok közül. Bár kaotikusnak tűnhet, az épületek szimmetrikus elrendezése nagyon is szervezett tervezésről tanúskodik. A ’60-as évek vége és ’70-es évek eleje között felhúzott épületek a város csaknem 1,2 milliós összlakosságának jelentős részének biztosít otthont, van itt iskola, piac, bolt, minden, ami ahhoz kell, hogy sokan ne is hagyják el ezt a mikrovilágot. (2017)" forrás

Fotóegyveleg

V. Emil fotója

NATO-szuvenír

Vissza az elejére

Kommentek