ÚTIKRITIKA.HU / Nepál

Nepál

Nepál dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

.

Éppen buddhista áldást kap a magyar Bernadett

Nepál dióhéjban

• A dél-ázsiai ország 147 ezer négyzetkilométer területű, közel 31,2 milliós a lakosság (2024-es becslés)
• Tengeri kijárata nincs, délen Indiával, északon Kínával határos, fővárosa Kathmandu.
• 2024-ben A lakosság 81 százaléka a hinduizmus hívője.
• Bal oldali a közlekedés. Amúgy nem javasolt az autóbérlés.
• Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): 80 ezer forintnak megfelelő nepáli rúpia
• Leggyakoribb vezetéknév: Caudhari (csodri)
• Nepálban a hivatalos pénzeszköz a nepáli rúpia (NPR).
• Vízumot érkezéskor lehet megvenni. 2 hetes, 1 hónapos és 3 hónaposat lehet venni többszöri be- és kilépessel.
• • 1 nepáli rúpia = 2,61 forint (HUF)
  • 1 amerikai dollár = 132 nepáli rúpia
  • 1 euró = 142 rúpia
  • (A linkekre rákattintva láthatók a friss árfolyamok)
• A világon nincs még olyan ország, ahol olyan sűrűn egymás közelében vannak Unesco világörökségi helyszínek, mint Nepálban, a Kathmandu völgyében. Elképesztően intenzív, tömény kulturális élmény egy-két nap leforgása alatt. 
• Nepál továbbra is vonzó célpont lehet 2024-ben, annak ellenére, hogy a 2015-ös földrengés súlyos károkat okozott több fontos kulturális és történelmi helyszínen. Azóta sokat tettek a helyreállításért, és több nevezetességet már újjáépítettek, köztük a Boudhanath és a Swayambhunath templomokat, amelyek most újra a látogatók rendelkezésére állnak. Az olyan ikonikus helyszínek, mint a Bhaktapur Durbar tér, részben már helyreállított állapotban várják a turistákat, bár néhány nagyobb projekt még folyamatban van, például a Kathmanduban található Durbar tér teljes újjáépítése. Nepál jelenlegi építési terveiben az antiszeizmikus technológiák is szerepet kapnak, amelyek révén a műemlékek tartósabbak és biztonságosabbak lesznek a jövőbeli látogatók számára. A régióban működő nemzetközi és helyi szervezetek folyamatos támogatásával a felújítások és az új projektek nagy része várhatóan az elkövetkező években befejeződik​. Az utazási időzítés tehát függ a látogató preferenciáitól: ha valaki türelmesen várja a teljes helyreállítást, még néhány évvel későbbre is tervezhet, de a legtöbb látványosság már ma is látogatható.

Nepálban az UNESCO természeti és kulturális világörökségének részei:

• Sagarmatha Nemzeti Park (Mount Everest) (természeti)
• A Kathmandu-völgyben, 15 kilométeres sugarú körben hét világörökségi rész található! (kulturális)
• Chitwan Királyi Nemzeti Park (természeti)
• Lumbini, Buddha születési helye (kulturális)

Időjárás

Nepál időjárása az év során nagyban függ a földrajzi régiótól és az évszakoktól. Az ország négy fő évszakra oszlik: tavasz (március-május), nyár/monszun (június-szeptember), ősz (október-november) és tél (december-február). A tavasz általában enyhe időjárást hoz, a Himalája virágai ekkor a legszebbek, és a trekking szezon is ekkor kezdődik. A nyár a monszun időszaka, júniustól szeptemberig intenzív esőzésekkel, amelyek főleg a dél-nyugati területeken erősek, és gyakran okoznak áradásokat és földcsuszamlásokat.

Az ősz a legkellemesebb időszak a látogatásra, a csapadék ekkor alábbhagy, az ég tiszta, és a nappali hőmérséklet kellemesen meleg. Ez a trekking legnépszerűbb időszaka, különösen októberben és novemberben. A tél decembertől februárig tart, a Himalája régióiban erős havazással, míg a völgyekben, például Katmanduban, enyhébb az időjárás, de az éjszakák hűvösek lehetnek.

A legcsapadékosabb hónapok július és augusztus, amikor a monszun miatt az ország nagy része naponta kap jelentős mennyiségű esőt. A legszárazabb időszakok decembertől márciusig tartanak, amikor szinte egyáltalán nem esik eső. A legmelegebb hónapok április és május, amikor a síkságokon, például a Terai régióban, a hőmérséklet elérheti a 35-40°C-ot is. A leghidegebb hónap január, amikor a magasabban fekvő területeken a hőmérséklet -10°C alá is süllyedhet, míg a völgyekben éjszaka 0-5°C körüli értékek a jellemzők.

A trekkingezők számára az ősz és a tavasz a legideálisabb, mivel ezekben az időszakokban az égbolt tiszta, a táj látványos, és az időjárás kellemes. A monszun időszak nem kedvez a szabadtéri tevékenységeknek, mert az esőzések nemcsak a láthatóságot rontják, hanem a túraösvényeket is veszélyessé teszik. A téli hónapok a Himalája régióiban hidegek és nehezen megközelíthetők, de a völgyekben kulturális látnivalókhoz ideálisak. Az időjárás alapos ismerete segít a turistáknak megfelelően tervezni az utazásukat, és élvezni Nepál szépségeit.

Tetszett & nem tetszett

Tetszett

1. Az általam meglátogatott rengeteg ázsiai ország közül élmény tekintetében a legtartalmasabb, legtöményebb ország! (Azért Thaiföld a nagy kedvenc.)
2. Szabad szemmel látni a világ legmagasabb hegyét, katartikus élmény, Az Air Buddha gépéről nézni a Himaláját
3. Pokhara turistás központjában a mozgalmas élet
4. Katmanduban a Thamel negyed kellemes, rokonszenves vendéglői
5. Olcsóság, és a frissen facsart gyümölcslevek
6. Elég jó a közbiztonság
7. Fantasztikus kulturális örökség, érdekes, misztikus történetek sokasága
8. A csodás hegyekben a tiszta levegő
9. A helyiek, akiknek a szegénységben is több a tartása, mint az indiaiaknak
10. A "Kis Tibet" Katmandu közelében

Nem tetszett

1. A túlnépesedett Katmandu piszkos, poros utcái és szennyezett levegője
2. A rossz utak miatt az országon belüli utazások túlzott időigényessége
3. A guggolós vécék és azok retkessége
4. Katmanduban éjszaka a bandákba verődő kóbor kutyák miatti fenyegetettségérzés
5. A sok koldus és zugárus
6. Az utcai köpködések, krákogások (mint Kínában)
7. A járművek folyamatos tülkölése
8. A lehangoló szegénység
9. A Katmandu-i repülőtér előtt a nem hivatalos hordárok rohama
10. Ahogy turista (és egyéb) bizniszt csinálnak a tibetiek szerencsétlen sorsából
11. A Kathmandu-i Tribhuvan nemzetközi reptér belföldi termináljának vécéi szörnyűek, gusztustalanok

Vélemények

Nepál lenyűgöző, ugyanakkor kihívásokkal teli úti cél, ahol a természeti szépségek és a kulturális örökség lenyűgöző keveréke fogadja a látogatókat. Bár a korábbi földrengés pusztításai és az újjáépítési nehézségek továbbra is nyomot hagytak az országon, a vallási és történelmi helyszínek újjáépítése lassan, de folyamatosan halad. A főváros, Katmandu ikonikus részein, például a Durbar téren, egyre több helyszínt restaurálnak.

A belépők drágák. A helyiek szerint ezek a pénzek nem mindig a megfelelő helyre kerülnek, de a legtöbb turista inkább fizet, mint hogy a belógással próbálkozzon.

Katmandut mindenképpen érdemes néhány napra elhagyni, hiszen Nepál igazi varázsa a Himalája hegyeiben és a déli dzsungelekben rejlik. A hegyvidéki túrák élménye egyedülálló, a panorámák lélegzetelállítóak, és a helyiek vendégszeretete itt különösen szívélyes.

A közlekedés továbbra sem egyszerű: a városok közötti utazáshoz a turistabuszok jelentik a legjobb választást, míg helyben a tuk-tukok és taxik kényelmesek, ha előre megállapodunk az árban. A helyi buszozás kalandos élmény, amely bár olcsó, a kényelmetlenségekhez is fel kell készülni.

A szállások ára alacsony, és a legtöbb utazó spontán talál szállást az érkezés után. A hostelek a fiatalabb utazók kedvencei, de a nyugalomra vágyóknak érdemes inkább kis vendégházakat választani, ahol az utcai zajok sem zavarnak annyira. Az interneten előre foglalni még mindig drágább, és a helyszínen alkudozva sokkal jobb ajánlatokat találhatunk.

Az éttermek és kifőzdék kínálata változatos és megfizethető, de a street food fogyasztásánál óvatosság ajánlott. A helyi thali, a lencséből, rizsből és curry-kből álló menü a legjobb ár-érték arányt kínálja. Az alkohol drága, és különösen a sör árai magasabbak, mint más élelmiszereké.

Nepálban az emberek barátságosak, de sokan próbálnak különféle „visszautasíthatatlan” ajánlatokat tenni a turistáknak. A hippi közösségek és az olcsó fű miatt népszerű Pokharában és Katmanduban még mindig találkozhatunk zajos társaságokkal, de egy kis előrelátással könnyen elkerülhetők ezek a helyek.

A nepáliak angoltudása továbbra is kiváló, így a kommunikációval nem lesz probléma, a helyi kultúra és a vendégszeretet pedig  feledhetetlenné teszi az utazást.

B. Bernadett fotója

"Nepál már hosszú évek óta csücsült utazási álmaim listáján. Most a megvalósuláskor 12 napot szántunk Nepálra és nem kombináltuk semmilyen más országgal. Jól döntöttünk. Sokkal többet kaptunk ettől az utazástól, mint amire számítottunk. Mindenkinek teljes szívvel kívánom, hogy egyszer sikerüljön látnia ezt a töményen egzotikus, parádés látványosságok sokaságában bővelkedő hegyi országot, ott Kína és India között. " forrás

---

,, A világ tíz legmagasabb hegye közül hét Nepálban található. Ez már önmagában is elég, hogy meglátogassuk ezt a régiót, de aki hegymászás élményekre számít, ki kell hogy ábrándítsam, mi csak távcsővel nézegetjük a csúcsokat komfortos távolságból. A brahizást és a szívás részét továbbra is meghagyjuk Klein Dávidéknak. (2018)" forrás

---

Túrázás
Komoly a Himaláján túrázni és egyáltalán nem könnyű túra!!akik úgy hirdetik igen az. Hogy könnyű !!
Most a Mardi Himalája túráról beszélek.
Kezdődik kapásból az engedélyekkel fejenként 45 USD, ha ezt nem veszed meg és elkapnak komolyan meg büntetnek .
Mi guide-dal mentünk nem utazási irodával mert iroda plusz 200 USD-t rátesz kb.’guide ára 20 USD per nap.
Mindenképpen javaslom a guideot mert egyedül veszélyes a dzsungelban, többen elis tűntek akiket sose találtak meg.
Dzsungelban élhetnek medvék és leopárdok, akik inkább éjjel jönnek elő
Nem ajánlom a sátrat emiatt.
Mi Igaz nyáron mentünk amikor nehezebb az út amúgy is.
Amúgy több helyen mondtak nem baj ha először turazunk, h sokan jönnek akik először túráznak Nepálban .
Nehéz utak több órán at felfelé és lefelé . Sárba esőben ami inkább délután esett, de a sár rossz út megmaradt.
Piocak a földön akik egyfolytában támadtak minket, hiába vittünk sót és dohányt . Akkor is jönnek úgyhogy mindig a lábad elé kell nézni vagy a pióca miatt vagy hogy élne ess.
Nem tetszettek nekünk a rossz körülmények a hegyen hogy nem tudod szinte megszárítani a ruhád, ha nem viszel száraz ruhákat bajban leszel.
Mindenért külön fizetni kell meleg víz áram.
Fűtés nincs éjjel.hideg van.
Árak sokkal magasabbak mint lent Pokharaban.
Többször volt felhős az ég, nem volt tiszta.
De tetszett mikor néha elénk tárult a Himalája.
Nem tetszett mikor 7 órán keresztül egy szállás hely nem volt és azért kellett sietni nehogy ránk sötétedjen.
Nehéz utakon.
Egy pad nem volt útközben hogy leulj piheni , ha leültél vigyázni kellett h a pióca a ruhára v táskára ne menjen rá. Húzós volt. Pióca június, július , augusztusban van.
Meg egy dolog a hegyi betegség ami 2000 m felett kijöhet mindenkin és nincs orvos, csak helikopter rögtön figyelni kell ha faj a fejed stb és lejjebb kell menni.
Mi 2600 m felett mert rosszul voltam és a nagyon rossz körülmények miatt és időjárás miatt vissza fordultunk. Rossz érzés volt, hogy így alakult de életbe maradtunk.
Mert ugye mégis lehet halni hegyi betegség miatt.
Aki esetleg ilyen túrára megy nem igaz h könnyű .’es minél kisebb hátizsákot súlyt vigyen . Mi tényleg csak az alap dolgokat vittük de súllyal mászni meg nehezebb.
Fontos a jó túra cipő és felszerelés .
Ételek 3x drágábbak mint lejjebb a hegyen.
Állítólag április körül gyönyörű virágok vannak az erdőben :)
Úgyhogy biztos nagy élmény és kaland de ne nyáron.

(B. Bernadett, 2019)

---

Összességében aki teheti semmiképpen se hagyja ki ezt a csoda országot, nekem sem volt a listán , de a párom miatt kimentem és életem egyik legjobb utazása lett belőle, nem is kérdés. Brutál olcsó minden, a kajától a szállásig. Pl Valentin napra kibéreltünk 2 éjszakára egy elnöki lakosztályt kb 70€-ért ahol a segg**ket is kinyalták , reggeli vacsora benne volt, kaptunk pezsgőt , bort, rengeteg gyümölcsöt, kesudiót pisztáciát, köntöst stbstb….

Az utcai kajáldák de még az éttermek is nagyon jó árban vannak, Steak kb 6€ , 10db momo 60cent, friss gyümölcslevek is 50centek kb. Amilyen szegény ország, legalább annyira boldogok, a hegyekben a túra alatt ezt megtapasztaltam, egyszer megszálltunk egy családnál ahol beleláttam a mindennapi életükbe, mindent helyben termesztenek, olyan kaját csináltak hogy nem hittem el, este behívtak a konyhába ahol tüzet raktak és körbeültük a gyerekekkel amíg főztek.

Lent a városban vettünk egy csomó sapkát és fent a hegyekbe odaadtuk azoknak a gyerekeknek akik rászorultak, és amikor megreptettem a drónt olyan csodával nézték hogy mi ez, mosolyogtak kiabáltak, fel alá rohangáltak örömükben, ezt olyan fura volt átélni Európaiként hogy milyen kevés van nekik, mégis boldogabbak mint mi. Ott nincs mikró, led tv, robotporszívó, xbox sőt még meleg víz is ritkán, mégis megvannak. Ilyenkor az ember kicsit elgondolkodik hogy bakker nekünk mennyi mindenünk megvan, de sosem elég és ráadásul meg se becsüljük. Nagyon szomorú. Tudom ne hasonlítsam össze, nekik ez a természetes, ezt szokták meg stb.stb. de mikor ott vagy és átéled, úgy más egy kicsit…

Az utcán rengeteg kóbor kutyus van, de mindegyik jó kondiban, a helyiek etetik őket, és figyelnek rájuk, mi is minden nap vettünk csirkét vagy kekszet és rengeteg kutyát megetettünk. (r.k., 2024)

További beszámolók

Boudhanath a világ legnagyobb sztúpájaként hirdeti magát, bár ezt nem tudom megerősíteni vagy cáfolni – annyi biztos, hogy jóval nagyobb, mint a zalaszántói. A zsúfolt város egyik terén áll, szorosan körülvéve egy épületgyűrűvel, ahol szuvenírárusok és kézművesek kínálják portékáikat. Amikor kiértünk a térre, egy őr állt elénk, és kedvesen a jegypénztár felé mutatott. Ez azért volt érdekes, mert a helyiek úgy járkáltak ki-be, mintha bérletük lenne, míg a turistákra egyfajta „fehér ember adó” vonatkozik. Nem mintha az a pár száz rúpia földhöz vágna, de olyan érzés, mintha mi belépőt szednénk külföldiektől, hogy megnézhessék a Szent István Bazilikát.

Miközben a tér tele volt imamalmokat pörgető emberekkel, egy közeli épületben buddhista szerzeteseket pillantottam meg, akik épp zenéltek – nem is akárhogy, akkora zajjal, hogy a környék összes galambja riadtan menekült. A mantrázás vélhetően magnóról szólt, de a hangerő nem hagyott kétséget afelől, hogy mindent felerősítettek. Az egésznek volt egy furcsa, kicsit színpadias hangulata, mintha a turistáknak próbálnának mutatványozni. Ebben a nyüzsgésben és zsivajban meditálni biztosan nem lehetett, legfeljebb nézelődni. A biztonsági őr gyorsan közbelépett, ha valaki megpróbálta lefotózni a sárga-bordó ruhás, térdelő szerzeteseket.

Azonban a legszórakoztatóbb pillanat az volt, amikor az egyik fiatal szerzetes előkapott egy csillogó, piros mobilt a leple alól, és lelkesen pózolni kezdett egy japán turistával – mindezt bent, a szentélyben. Az ellentmondás épp annyira megmosolyogtató volt, mint a hely hangulata.

Fotóegyveleg

K. Kriszta fotója

Patan - Egy szent ember, aki folyamatosan várja a megvilágosodást. - g.s. fotója 

Vissza az elejére

Kommentek