ÚTIKRITIKA.HU / Nepál

,, Nepál fővárosában a Katmanduval egybeolvadt Pashupatinatban a szent Bagmati folyó partján, az indiai Nílushoz hasonlóan a hinduista holtakat elégetik. A máglyát a legidősebb fiú lobbantja lángra. A többi tennivalót az érinthetetlenek kasztjába tartozó guri babák (baba: rettegve tisztelt ember) családtagjaikkal együtt végzik. A hamvakat végül a folyóba kotorják, ahol gyermekeik olykor vígan fürdőznek.

Királynak, szegény embernek egyaránt így múlik el a világ dicsősége. A Glóbusz azon részén a mindennapjaikat élve is pontosan tudják az emberek, hogy mindenki üres zsebű kötényben indul el a holtak útján." forrás

Kis Tibet

Patan

"Patan az egyik város a három közül, ami a Kathmandu völgyben naggyá nőtt mint kereskedő város. A másik Bakthapur és a harmadik meg nyilván Kathmandu. A három város közül az volt a Jani, amelyik minél több, nagyobb, szebb templomot tudott felhúzni, ennek a legnagyobb előnyét most lehet élvezni, mert nagyon gazdagon maradtak ránk emlékek. Patan maga egyébként nincs nagyon messze Kathmandutól kb. egy hídon kell átmenni és már ott is vagy. Az ott, az egy teret jelent, ami telis tele van különböző sztúpákkal, főként pagodás stupákkal. Már említettem a kathmandui Durbar térnél, hogy a pagodás stupa építkezés innen Nepálból terjedt el. Amíg viszont a Durbar tér egy komplett kaotikus forgatag, addig itt Patanban a főtér ha nem is nyugis, de közel nem olyan agymenés, mint Kathmanduban. (2012)" forrás

Chitwan nemzeti park

,, Kathmanduból busszal mentünk rosszabb utakon de kibírható volt, busz kb 20 al ment és sokat megállt a sofőr pl reggelizni ebédelni . Az utak több helyen rosszak voltak.

Tetszett:
-Gyönyörű természetvédelmi park
- séta szabadon úgy hogy közbe bármikor a tigris vagy orrszarvú előbukkanhat, amitől azért féltem is mert volt hogy hallottunk rosszabb dolgokat is. Pl h Guideot megölt az orrszarvú . Úgyhogy volt adrenalin rendesen.
- már első nap mikor indultunk naplementét nézni láttuk ahogy orrszarvú megy inni. Mindent akartam csak azt nem hogy közel jöjjön😂
- madárles hajnalban
-hely hangulata
- naplemente mikor sétálsz és látod az orrszarvúkat többet is ahogy fürdenek
-ahogy a vezetőnk mondta milyen szerencsések vagyunk hogy első nap szinte mindent láttunk amire más pl 3 napig vár.
-hajózás a folyón miközben a krokodil megakar kicsit támadni minket .egyben érdekes és félelmetes érzés volt.
-Jeep szafari , órákig keresgélni látunk e az erdő melyen valamit.
-Nagyon közelről nézni ahogy az orrszarvú eszi a füvet a jeepből.
- este a kulturális nepáli est

Nem tetszett:
Elefántokat láncon tartják több helyen.
És az elefánt lovaglás , mi direkt nem mentünk erre a programra, se a fürdetésre mert láttuk hogy sokszor bántják őket pl mikor lementünk a folyóba a vízhez megnézni hogy fürdetik meg fotózzák őket többször bántottak őket 😢

Szuper program amúgy a National park. Nagyon nagy élmény. Bár lehet Tanzánia után nem nyújt sokat. Nekem első szafarim volt, úgyhogy élveztem.😊"

(B. Bernadett, 2019)

Bernadett fotói

"Chitwanban töltött második napra a park fő látványosságát, az elefántháton történő orrszarvú-lest terveztük be. A korai kelést követően az elefántparkban már vártak ránk a vastagbőrűek, amelyek hátára nagy deszkákból készített ülőalkalmatosságot erősítettek. Ezekre magas emelvényeken lehetett felszállni. Miután öt-hat ormányos megtelt utasokkal, szép lassan elindult a karaván az erdő irányába. Kétszer is kereszteztük a nemzeti park határát is jelentő folyót, mire a dzsungel közepén csakhamar ráleltünk egy magányos rinocéroszra. Abból kiindulva, hogy a rínó füle botját sem mozgatta erős a gyanúm, hogy a jószág szelídített volt. Mindenesetre kellemes élmény volt a vad környezetben is látni egy ilyen hatalmas állatot. Visszatérve a kiindulópontra csónakokba szálltunk át és jó fél órán keresztül ereszkedtünk a sebes folyón, amely két oldalán édesvízi krokodilok és kajmánok napoztak.

A rövid csorgást követően a csónakból az Elephant Breeding Centernél szálltunk ki, amely sajnos nevével ellentétben az elefántok kizsákmányolását hivatott betölteni. Szomorú látvány volt, ahogy a fiatal két-három éves állatokat láncra verve arra vártak, hogy betanítsák őket az életük végéig tartó rabszolgamunkára. Csalódásunk elfeledtetése végett és figyelembe véve, hogy még három óránk volt naplementéig, felbéreltünk két fiatal, de tapasztaltnak tűnő vezetőt, hogy egy rövidebb kirándulást tegyünk az erdőben. Ezúttal két kalauzunk valóban kitett magáért. Sétánk közben rengeteget meséltek a környék flórájáról és faunájáról. Próbáltak örvös medvét felkutatni számunkra, igaz csak egy szarvast sikerült megugrasztaniuk. A srácok továbbvittek minket az erdőn túlra.

Felvezettek a folyó árterében fekvő hosszabb gátra, amely tanösvényként szolgált. A dombról magas elefántfűvel borított területre lehetett hosszan ellátni. Itt sikerült felfedeznünk egy öreg tigris lábnyomát, amely még aznap haladhatott el előttünk. Izgalomból azért még több is jutott. A fiúk mindenáron mutatni akartak nekünk valami ütőset a nemzeti park állatvilágából és bevittek minket a fejünk fölé nyúló nádasba. Lassan haladtunk a sűrű fűbe taposott ösvényen, hátha felfedezzük azoknak az orrszarvúknak a nyomát, amelyek bőgését nem sokkal korábban halhattunk. Olykor-olykor megálltunk és fülünket hegyeztük, hátha meghalljuk szuszogásukat. Hirtelen az elefántfű hangos susogására lettünk figyelmesek. Súlyos állat indult meg és épp felénk. A srácokon látszott, hogy nagyon meglepődtek és ijedten szaladni kezdtünk a magas fűben. Pontosabban csak bukdácsoltunk, de minden erőnkkel azon voltunk, hogy minél jobban eltávolodjunk a zaj forrásától. Csakhamar meghallottuk, ahogy a súlyos kolosszus nagy dübörögve elrobog mellettünk. Nem láttuk, de közel lehetett. (2014)" forrás

Mivel szerettük volna még az esőerdőben hosszabb sétát is tenni. Megkérdeztük szállásadónkat, aki az eddigi programjainkhoz asszisztált, a jeep szafari, vagy egy gyalogtúra lehetőségéről is. Az utóbbira azt mondta, hogy mivel nagyon veszélyes az erdőben egyáltalán nem javasolja senkinek. A terepjáró bérlésére pedig olyan összeget említett, hogy a kedvünk is elment tőle. Kezdtünk arra gyanakodni, hogy a srác nem kis haszonra pályázik vendéglátásunkból. Ez akkor derült ki végérvényesen, mikor egyéb elfoglaltságaira hivatkozva a srác magunkra hagyott a fesztiválon. Ekkor alkalmunk adódott, hogy a város más utazási irodáinál is körbetekintsünk. És sokkal barátibb árakra leltünk azoknál, mint amiket ő említett.

"Az elefántfürdetés ugyanis nem az elefánt fürdetéséről szól, hanem fel lehet mászni a hátára és ő locsol az ormányával majd bele-beledob a folyó vízébe. A szomszéd német lánnyal együtt terveztük a másnapi dzsungeltúrát, felmérve a lehetőségeket végül a szállásadónkat, Lamat választottuk vezetőnknek. A nemzeti parkba csak engedéllyel és két vezetővel lehet belépni, akik megvédenének az esetleges orrszarvú vagy tigristámadástól. (2012)" forrás

"3 napos dzsungel túrát terveztem, elefántügetéssel, de mivel ő nem jött ez meghiúsult. Itt faluban 50-60 turista, ha van, akkor sokat mondok, viszont több mint 70 szálláshely és kajálda. Viszont mivel egyedül voltam, így nem találtam megfelelő árban több napos túrát. Ezért tegnap előtt bevágódtam a vadonba állatokat nézni. Mivel igen sok a nagyvad ezért egyedül nem mehetsz be minimum két vezető kell. Kicsit furcsa volt, amint két ember kísérgetett a vadonban. Az egész túrából a legnagyobb költség a park belépő, naponta 1500 Ft, ami itt rengeteg. 2006)" forrás

"Észrevettünk ötven méterről egy rinocéroszt és onnan figyeltük mozgását. Legelte az elefántfüvet, mikor egy másik turistacsoport és vezetőjük közelebb merészkedett az állathoz. A guide-ot taposta elsőnek halálra, majd vissza-visszafordulva a többi három embert is megtámadta. Ütöttem botommal a fákat, de a felbőszült jószág mit sem törődve vele, csak rohant.

A tőlünk felriadt rino is megtorpant és felénk szegezte tekintetét. Vezetőnk felugrott és kemény bambusz botjával ütötte a bokrokat, amitől szerencsére a vad odébbállt. Az erdőből kiérve elefántokkal folytattunk az utat, itt élhettem át azt a régi vadászati stílust, ahol nem éppen sportszerűen gyérítették meg a vadállományt. Nagyobb mértéktartással a mai napig is vadászterületként működhetne a terület. Madarak százait láttam, ugató szarvasok rudlija szaladt a fák között, szambár szarvas tehén feküdt borjával a bokor tövében és pettyes szarvasok vártak be minket húsz méteres távolságra.

A két órás elefántos utazás után köveken egyensúlyoztunk át egy patakon, aminek kiszélesedő öblében ismét rinocérosszal találkoztunk. Húsz méterre megközelítettük, de állandóan szemmel tartottuk azokat a fákat, amikre támadás esetén akartunk felmászni. (2011)" forrás

Pokhara

,, Kb 8 órás busz úttal jutottunk el oda Chitwanból.

Tetszett
Nagy tó ami körül órákig sétáltunk mindennap.
- tóban csónakázni
- figyelni a papagájokat az erkélyünkről.
-környéken vízesés
- mindent lehetett kapni , nagy a választék .
-helyiek kedvesek voltak viszonylag
- tehenek az utakon
- mindennap a kedvenc nepáli család tavi éttermében lazulni és ebédelni úgy hogy nézed a tavat.
Lake lovers cafe a neve ( Google térképen így lehet megtalálni )
Bassan a tulajdonos nagyon kedves és mindenben nézi mit szeretnél .
Aki erre jár itt lehet találni jó áron nagy és finom adagot. Olcsóbb mint a többi hely és friss ételei vannak.
Sose volt gyomor problémánk . Mindig vega ételeket ettünk, húst nem.
Itt találkoztunk a többi turázóval és többi helyi emberekkel .
- joga órák tanulása indiai oktatóval
- Monastery a hegyen kb 10 perces séta vezet oda.

Nem tetszett:
Hatalmas esők monszunkor, úgy hogy bokáig erő vízbe alig tudtunk haladni😂
- bogarak, csótányok nem egyszer hotel szobában .😢
Hiába szóltunk a tulajnak.

(B. Bernadett, 2019)

2 hét Pokhara 😍 Elötte egy kis info az odaútig, ami valami brutál volt, mindenhol minden feltúrva, és a pár órás utat pontosan 9óra alatt tettük meg. A szerveim konkrétan 43x cseréltek helyet egymással, én azt hittem sose érünk oda, ráadásul a sofőr úgy vezetett mint Schumacher, a busz kb szétesett alattunk, azt vártam mikor esik ki a kerék 😅 Áhh amúgy imádtam, tuti hülye vagyok 😂 Na de megérkeztünk, a szerveim visszatértek a helyükre szóval jöhettek az újabb kalandok.

Pokhara volt az a hely ami teljesen lenyűgözött, mind a környék, a tisztaság , az emberek a kilátás, a túrák az éjszakai élet stb stb. Ez a város ugye a turizmusra épült és ezért kb mindent megkapsz amit itt Európában, legyen az kaja vagy bármi más. Én imádtam minden ott töltött percet. Lássuk is merre voltunk és miket csináltunk . (r.k., 2024)

Bernadett fotója

"Pokhara nagyon népszerű a turisták körében, és nem véletlenül. Gyönyörű taván lehet csónakázni, fürödni benne, a környező hegyek szuper kiránduló helyek, és még október végén is nyár van. Mivel igen sokan látogatnak ide, rengeteg a hotel, az étterem, és minden egyéb, amiért a turisták hajlandóak pénzt fizetni. Az igazi Nepálból itt nem sok maradt, de arra mindenképp szuper, hogy összeszedjük magunk a túra után, és kitaláljuk, hogy merre tovább. (2010)" forrás

Bandipur

"Egy békés hegyi környéket szemeltünk ki félúton Pokhara és Kathmandu közözött, Bandipur kis településével a központban. Azt hittük ez egy falu, semmi turistára utaló nyommal, de meglepődve tapasztaltuk, hogy egy falu méretű város (a házak egyáltalán nem falura jellemzőek), helyzetéhez képest meglepően sok szállással és a főutcán drágább kajáldákkal." forrás

Bhaktapur

Bhaktapurról külön oldalon írunk - itt: https://utikritika.hu/nepal/bhaktapur

Nagarkot

,, Egy helyi iroda buszával a 2000 m magasan fekvő Nagarkotba indultunk. A kilátópont nincs messze Katmandutól, de ebben a közlekedési dzsungelben csak kijutni a városból is egy óra. Aztán amikor kezdenek meredezni a hegyoldalak a kőkorszaki útviszonyok lassítják a tempót. Ennek a helynek az a lényege, hogy tiszta időben lehet látni a Himalája hegyvonulatának nagy részét. Gondoltam, hogy bevágok ide egy Google-ról csórt fotót, hogy milyen gyönyörű a kilátás, de inkább dobok egy koncot az irigyeimnek és elárulom, hogy mi csodaszép felhőkben gyönyörködhettünk a nyolcezres csúcsok helyett. Ráadásul ezért még fizetni is kell, mert a szerpentin alján ide is kiraktak egy vámszedő bódét, azzal a rizsával, hogy most a hely fejlesztési alapjába kell fizetnünk. Ahogy felmértem, a fejlesztés abból áll, hogy ha egy földcsuszamlás elmosná az amúgy sem túl biztonságos utat, akkor odaküldenek egy traktort, hogy egy kicsit elegyengesse a talajt. (2018)" forrás

"Nagarkot tető - Trendi étterem" - Milyen lehet egy sarki büfé? Költői kérdés...

Lumbini

,, Nagyon nehéz kanyargós utakon értünk oda. Aki nem bírja a buszt itt baj lehet.
Sok helyen út se volt. Szakadékok mellett ment az út. Ilyenkor jobb nem lenézni.

Itt született Buddha .
Gyönyörű hangulatos hely ami kivan építve .
De mikor oda értünk iszonyú szegénység és por fogadott minket.
Hasonló volt mint India .

Tetszett:’

Rengeteg Buddhista templom minden országbeli stílusa . Olyan volt mintha kapásból 40 országba mentem volna annyi fele stílusú templom volt.
Felfedezni a templomokat és járni a parkokat. Órákon keresztül .
- jogik a Bodhi fa alatt
- kaptunk áldást

Nem tetszett
Tuktukosok azt mondjak 1000 nepáli rúpiáert elvisznek az összes helyhez ami 3 óra ez nem igaz. Nem lehet ennyi templomot csak kb 2-3 nap alatt kényelmesen megnézni .
Aki szeret meditálni itt talál képzést is.
Egy idő után a rengeteg templom sok lesz, és nem lehet úgy élvezni mint az elején. " (B. Bernadett, 2019)