.
A kislány homlokán látható piros pont (más néven „tika” vagy „bindi”) vallási és kulturális jelentőséggel bír Nepálban. Hagyományosan a homlok közepét, a „harmadik szem” helyét díszíti, amely a spirituális látás és a bölcsesség szimbóluma. A tika általában szent porból (kumkum, rizsliszt vagy szantálpaszta) készül, és különösen ünnepi alkalmakkor, vallási szertartásokkor vagy templomi látogatások során viselik. A kislány homlokán lévő piros tika valószínűleg egy áldást is jelképez – egy rítus vagy templomi látogatás során kaphatta, mint a hinduknál és buddhistáknál is élő szokás. - t.k. fotója
A turisták szempontjából lényeges helyek közötti távolságok átlagos menetidővel:
Földrajzi jellemzők
Területe 147.181 négyzetkilométer, ebből 75% hegyvidék. Északon húzódik a Himalája, legmagasabb csúcsa a Csomolungma/Mount Everest. Az ország legdélibb része a Terai fennsík (legalacsonyabb pontja a tengerszint felett 70 m), mely a monszun idején gyakran árterületté válik. Az éghajlat a domborzati viszonyoknak megfelelően igen változó, öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint. A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik, a mérsékelt övezet 1200 és 2400 méter között, a hideg övezet 2400 és 3600 méter között. 3600 és 4400 méter között magashegyi az éghajlat, 4400 méter felett az örök hó birodalma található. Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.
Bernadett fotói
Rézuszmajom (Macaca mulatta) - Elter Karcsi fotója
Nepálon belül az egyes helyek éghajlati tényezői értelemszerűen a topográfiai helyzettől függenek. A magasabb helyeken persze hűvösebb van, de egyben kevesebb csapadék, a völgyekben melegebb a klíma és több a csapadék. Nepálban márciusban, áprilisban, valamint októberben és novemberben van a legmelegebb (24-28 fok között) és ezekben a hónapokban esik a legkevésbé az eső. November és március között viszont téliesek a viszonyok. Éjszaka a fagypont alá eshet a hőmérséklet, a magasabban fekvő helyeken akár havazhat is. Májusban és júniusban nagy a hőség, és sok a csapadék. Június és szeptember között beszélhetünk esős évszakról. A páratartalom ilyenkor erősen emelkedik. Általánosságban Nepál klímája kontinentális jellegű, azaz jelentős hőmérsékleti különbségek vannak az évszakok között. Sokak szerint a Nepálba utazás optimális időzítése az október és a november. Nem csupán enyhe és száraz ilyenkor a klíma, hanem a hegyekben jobbak a látási viszonyok. Azért a február és április közötti időszak is kedvezőnek mondható.
Területén az ókorban és a középkorban kisebb fejedelemségek voltak. A XVIII. században alakult ki az egységes nepáli királyság, mely hamarosan Kína fennhatósága alá került. A XIX. században a Brit Kelet-indiai Társaság fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra. 1846-ban a Rana család az angolok segítségével megszerezte a hatalmat. Az angol gyarmatosítókat kiszolgáló dinasztia ellen a XX. század elején nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki, ennek hatására 1923-ban Anglia formálisan elismerte Nepál függetlenségét, továbbra is fenntartva azonban az un. különleges kapcsolatokat.
1951-ben népfelkelés döntötte meg a Rana-dinasztia hatalmát. 1959-ben fogadták el Nepál első alkotmányát, s ezzel létrejött az alkotmányos monarchia. 1960-ban Mahendra király feloszlatta a parlamentet, s átvette az ország közvetlen irányítását. A bevezetett un. „pancsajat” rendszer (részben választott, részben a király által kinevezett képviselőkből álló tanácsok) célja a pártok nélküli demokrácia megteremtése, ill. annak megakadályozása volt, hogy bármilyen uralkodó-ellenes hatalmi központ alakulhasson ki. Az 1990-ben elfogadott új alkotmánnyal tértek vissza Nepálban a többpárti demokráciára. 1996-ban a Nepáli Kommunista Párt (Maosták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg, egyik szárnyuk (CPN-Maoist Centre) azóta is a kormánykoalíció tagja.
Bhaktapur városában a híres, a 18. század legelején épült Nyatapola templom (Nyatapola Mandir) lépcsős bejárata
Az Amerikai Geológiai Intézet becslései szerint a 2015-ös nepáli földrengések következményeként keletkezett károk nagysága 1 és 10 milliárd dollár közé tehető, ami évtizedekkel is visszavethette az ország amúgy is nehéz gazdasági helyzetét. A rengések falvakat pusztítottak el, és számos utat, gyárat, erőművet tettek tönkre. Az újjáépítés hosszú éveket vehet igénybe, ráadásul a turizmus visszaesése további csapást mérhet az országra. Ami a főváros, Katmandu állapotát illeti: most tisztábbnak és rendezettebbnek tűnik, mint a katasztrófa előtt, hiszen a romeltakarítás során az évek során felhalmozódott törmelékek és hulladékok is eltűntek. Bár az esős évszak után, tehát szeptember végétől egyre több turista érkezik, a Thamel negyed forgalma még mindig mérsékelt. Sokan idegenkednek egy olyan helytől, amely még mindig földrengésveszélyes, ráadásul számos nevezetesség is megsérült vagy megsemmisült. Mindez arra késztette a nepáli politikai vezetést, hogy felismerje: ha nincs kompromisszum és összefogás, akkor csak a szenvedés marad.
A halottégetési szertartás a Bagmati folyó partján zajlik, amely a Gangeszbe ömlik. Előzetesen több blogbejegyzést is átolvastam, amelyek a sercegő hús hangjáról, valamint az égett haj és köröm szagáról írtak meglehetősen hátborzongató részletességgel, így mindenre felkészülve érkeztünk a csendesen folydogáló folyó mellé. Végül kiderült, hogy a látvány közel sem olyan rémisztő, mint ahogy azt a beszámolók sugallták. A farönkökből összeállított máglya és a közé helyezett szalma teljesen eltakarja a holttestet. A szertartás legvégét – amikor a hamvakat és a parázsló farönköket a folyóba tolják – már nem vártuk meg, de azt a részt igen, amikor a meztelen holttest végtagjait megmossák a Bagmati vízében. Ez európai szemmel egészen bizarr élmény, a hinduk számára viszont annyira természetes, hogy még a gyerekeket is magukkal hozzák a szertartásra.
Gazdaság
Nepálban hosszú ideje állandósult belpolitikai válság van, ami az elmúlt évek hullámzó gazdasági teljesítményén is visszaköszön (a Világbank adatai alapján a gazdaság növekedése 2016-ban 0,4%, 2017-ben 8,9%, 2018-ban 7,6%, 2019-ben 6,5%, 2020-ban -2,1% volt). A belpolitikai környezet mellett az elmúlt évben természetesen a koronavírus járvány következtében bevezetett járványügyi korlátozások is szignifikánsan meghatározták az ország gazdasági növekedését.
A még 2015-ben az országot sújtó pusztító erejű földrengés komolyan visszavetette ország fejlődését. Az infrastruktúrában keletkezett óriási pusztítást mind a mai napig nem sikerült teljes körűen helyreállítani. A 29 millió lakosú Nepál továbbra is a világ egyik legszegényebb állama, az egy főre jutó GDP nominális értéke ugyan emelkedett (2019-ben 1.195 dollár), azonban a lakosság negyede továbbra is a mélyszegénységi küszöb alatt él.
A hagyományos agrárországokra jellemzően a GDP közel egyharmada származik a mezőgazdaságból, miközben népesség megközelítőleg 70%-át ez a szektor foglalkoztatja. Az ipar részaránya elenyésző, az is többnyire a mezőgazdasággal összefüggő, kezdetleges feldolgozó ipar. Az elmúlt években megindult erőmű- beruházásoknak köszönhetően emelkedik az építőipar teljesítménye is és a beruházások befejezésével vélhetően nagyobb lesz az energetika aránya is. Jól mutatja a nepáli gazdaság szerkezetének torzultságát, hogy közel tíz éve folyamatosan a GDP 25%-a körül mozog a külföldön – zömében Indiában – dolgozó nepáliak hazautalásaiból származó bevétel, és hozzávetőlegesen ugyanennyi a külföldi hitelek és segélyek volumene.
A nepáli külkereskedelem 2020-ban is ismét szélsőségesen deficites volt, ami annak tudható be, hogy szinte kizárólag nyersanyagot képes előállítani és szinte minden egyéb ipari terméket, a szénhidrogéneket, de még az elektromos áramot is importálni kénytelen (óriási vízenergia-potenciálja ellenére). Ezen felül a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt az egészségügyi szektor behozatala is jelentősen növekedett.
Összeségében elmondható, hogy a komoly az amúgy is problémákkal küzdő nepáli gazdaságot még rosszabb helyzetbe hozta a Covid-19 világjárvány, és szakmai szervezetek értékelése szerint a pandémia (és annak negatív gazdasági hatásai) Nepál esetében fogja az egyik legnagyobb gazdasági visszaesést generálni hosszútávon az ázsiai régióban.
Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezen kívül gurungok és serpák is élnek itt.
A lakosság 44%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%) és Magar (3,4%). A lakosság 81%-a hindu. A születéskor várható átlagos élettartam 71 év. Az írástudók aránya 63,9 %.
Nepáli pár Bhaktapurban - K. Zsuzsa fotója
Az embereket üdvözöld egy meleg „Namaste” (vagy a hivatalosabb „Namaskar” változatot használd idősebbek vagy magasabb rangú személyek esetében) köszöntéssel: a tenyereket összetéve, az ujjak felfelé mutatnak. Ez a köszönés a „helló” vagy a „viszlát” megfelelője. Ne használd egynél többször ugyanannak a személynek egy napon belül. A szó legmélyebb jelentése: „A bennem lévő isteni üdvözli a benned lévő istenit.”
Tiszteld az idősebbeket.
A „köszönöm” így hangzik: „Dhanyabaad” (kiejtése: „Dhan-ya-baad”).
A lábfej tisztátalannak számít. Ne mutass a lábfejed aljával másokra vagy vallási tárgyakra. Ne lépj át egy földön ülő vagy fekvő ember felett. Légy érzékeny arra, mikor illik levenni a kalapot vagy a cipőt – a házba való belépés előtt például mindenképp le kell venni a cipőt.
A bal kéz tisztátalannak számít, mert ezt használják a mosakodáshoz a vécéhasználat után. Sok nepáli szálláson és vendégházban található bidé funkció (például a konyhai csaphoz hasonló zuhanyfej), ami a vécépapírt helyettesíti. Sértegetésnek számít, ha a bal kezeddel érintesz meg valakit. A jobb kézzel illik megérinteni, átadni vagy elvenni valamit.
A buddhista szentélyek, templomok, sztúpák, mani falak, kolostorok körbejárása az óramutató járásával megegyező irányban történik. A hindu szentélyeknél és templomoknál ilyen szokás nincs.
A fővárosi piacokon történő alkudozáskor mosolyogj, nevess, legyél barátságos. Hagyd, hogy az eladó tisztességes hasznot érjen el. Ne légy zsugori, és ne sértsd meg a kézművesek munkáját – sokkal elegánsabb, ha inkább sóhajtozol, hogy sajnos nem engedheted meg magadnak az ilyen kiváló minőséget.
Sok hindu templom bizonyos részeibe nem léphetnek be nem hinduk. Légy tiszteletteljes ezzel kapcsolatban, hiszen ezek szent helyek, nem turistalátványosságok.
A nem hindukat egyes szigorú hinduk mérsékelten tisztátalannak tartják. Ne érj víztartó edényekhez, hagyd, hogy más töltsön neked vizet. Ugyanígy ne nyúlj más által elfogyasztandó ételekhez. Mielőtt belépsz valaki házába, győződj meg róla, hogy valóban vendégként látnak szívesen. Előfordulhat, hogy csak a tornácon vagy az udvarban fogadnak. A cipőt általában a tornácon vagy az ajtóhoz közeli helyen szokás hagyni.
Étkezés előtt és után moss kezet. Ha nem balkezes vagy, csak a jobb kezeddel illik enni.
Ezt a szobrot egy nepáli hindu szentélyben láttuk, és a Varaha avatárt ábrázolja – azaz Vishnu isten disznó (vaddisznó) formájú megtestesülését. A hindu mitológia szerint Varaha avatár a földet (Bhudevit) mentette meg a démon Hiranyaksha elleni harcban, amikor a föld az óceán mélyére süllyedt. A Varaha szobrot gyakran áldozati virágokkal, kurkumával, színes porokkal és gyertyákkal díszítik a szentélyekben.
Nepál már régóta ott volt a bakancslistánkon, részben India közelsége és az indiai konyha miatt is – és nem is okozott csalódást. Már az első esti élmények után tudtuk, hogy imádni fogjuk a nepáli konyhát. A legjobb az egészben, hogy itt nem kell külön keresgélnünk a vegetáriánus fogásokat: szinte minden étel alapból vega, és a húsos ételeket külön „non-veg” oszlopban tüntetik fel az étlapon. Az első étel, amit kipróbáltunk, a tibeti eredetű „momo” volt. Az ételek egyre csípősebbek lettek, ahogy közeledtünk India határa felé, de valahogy ez a csípősség már egészen más és sokkal könnyebben megszokható, mint amit Európában megszoktunk az indiai fogásoknál. Kiderült, hogy a nepáliak otthon tényleg csak kétféle ételt esznek nap mint nap – mi is ezt ettük a vendéglátó családdal: szezonális zöldségeket curryvel, dhalt (sárgaborsóleves) és egy kesernyés, párolt zöldséget, amit ők spenótnak hívnak, de valójában egyáltalán nem az a spenót, amit mi ismerünk. Ezeket általában rizzsel vagy chapati kenyérrel fogyasztják.
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.