ÚTIKRITIKA.HU / Óceánia

Óceánia

Óceánia dióhéjban | Tetszett & Nem Tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Óceánia dióhéjban

Óceánia a kidolgozás folyamatában van, addig is olvashat az egyes szigetekről a bal oldali menüben a kidolgozott szócikkekben!

Óceánia a Földünknek egy óriási területe, ahol inkább a Csendes-óceán vizei, mint szárazföldi határok választanak el egymástól külön országokat. 

Ennek a csak tulajdonképpeni jelzővel ellátható kontinensnek a három legnagyobb területű országai: Ausztrália, Új-Zéland és Pápua Új-Guinea. E három országot a honlapunk külün tárgyalja, ebben a fejezetben mi a kisebb szigetországokat taglaljuk külön-külön.

Földrajzilag hivatalosan Óceánia három hatalmas övezetből áll: Polinézia, Mikronézia és Melanézia.Polinézia Új-Zélandtól északra és keletre terjedő terület. Mikronézia lényegében az Óceánia Egyelítőlől északra lévő térségét jelenti, míg Melanézia az Egyenlítőtől délre eső területen, az Ausztrália és Polinézia közötti terület nagy részét foglalja magában. 

Földrajzilag Polinéziához tartozik Francia-Polinézia, a Cook-szigetek, a két Szamoa (az egyik az amerikai), Tonga, Tuvalu, Niue, Norfolk, és Hawaii is. Melanéziához tartozik a Fidzsi-szigetek, Új-Kaledónia, a Salamon-szigetek és Vanuatu. Mikronéziához tartozik a Mikronéziai Szövetségi Államok, Guam, Kiribati, a Marschall-szigetek, Nauru, az Észak Maiana-szigetek és Palau. 

Tetszett & Nem Tetszett

Tetszett

1. A Cook-szigetekhez tartozó Auitaki meglátogatása örök élmény marad
2. Bora Bora páratlan szépsége
3. Szamoán a helyiek vendégszerető gesztusai
4. Tahiti tökéletes közbitonsága

Nem tetszett

1. Új-Kaledónia túlságosan turistás és egyáltalán nem romantikus, idilli
2. Tonga: túl kevés a látnivaló, nem sok mindent lehet csinálni

Vélemények

Költség-élmény arányban a világ tele van sokkal jobb helyekkel! Számomra a kivételt csak Francia Polinézia, Cook-szigetek és Új-Zealand Sourth Island-je jelentette. Az vállalkozzon az óceániai szigetek meglátogatására, aki már a trópusi szigetcsodák műfajában már járt ezeken a helyeken: Seychelle-szigetek, Mauritius, Maldív, Anguilla, Barbados, Raja Ampat (Indonézia), Kauai , St. Barts.  Ezek sem olcsó helyek, de a magas árakért cserébe tartalmasabb élményt kaphatsz, és azért kevesebbet kell repülni. (2024) 

Olvasmányos linkek

Mikronézia, Melanézia, Polinézia - Egy térség, amiről keveset tudunk...

Csendes-óceán. Déli félteke. Ausztráliától keletre, Dél-Amerikától nyugatra. Szigetcsoportok. Nészosz. Görögül sziget. Régészeti leletek alapján elmondható, hogy a Csendes-óceán szigeteinek nagy része már időszámításunk előtt 1-3000 évvel is lakott volt, de a hivatalos verzió szerint már 50.000 évvel ezelőttről is vannak nyomok. Időszámításunk szerint 300 körül érkeztek az első polinéz hajósok az óceán déli szigeteire. Valószínűleg Délkelet-Ázsiából indultak és a Húsvét-szigetek és Hawaii érintésével érkeztek meg Francia Polinézia északi részére, a Marquesas-szigetekre. Innen terjeszkedtek jó 500 évvel később délre, a Társaság-szigetekre (Tahiti, Moorea, Bora Bora, stb), majd a X. század körül Új-Zélandra.

Tipikus polinéz, kéttörzsű kenukat használtak, amely még ma is a helyváltoztatás egyik kedvelt eszköze, bár ma már ötvözik a modern technikával. A csónak nagyobbik részében ülnek az utasok, a vele párhuzamosan épített kisebbik hajótest pedig egyensúlyozásra szolgál. Így volt lehetséges az európai nagy vitorlások előtt évszázadokkal átszelni az óceánokat a nagy hullámzás ellenére. Az óceánon a csillagok állását, a Nap mozgását, a hullámokat és a szélirányt, valamint a madarak repülési irányát használták tájékozódáshoz.

Az európaiak Magellan vezetésével 1521-ben tűntek fel először, aztán az 1700-as években hollandok, britek, spanyolok és franciák látogatták meg a szigeteket. A felfedezést követően eredetileg az egész Csendes-óceáni szigetvilág Polinéziaként élt a köztudatban, de 1831-ben egy francia hajós javaslatára az Európánál jóval nagyobb kiterjedésű szigetvilágot 3 részre különítették. Ő nevezte el a nyugaton fekvő, kisebb szigeteket Mikronéziának, az ettől délre fekvő, etnikailag eltérő szigetcsoportokat Melanéziának. Az összes maradék sziget pedig, mely Hawaii-tól a Húsvét-szigetek és Új-Zéland érintésével a Polinéz Háromszöget alkotja, megtartotta a Polinézia nevet. Ez kb. 1000 szigetből áll. A mai mikronéz kultúra a melanéz, filippínó és polinéz keveredés eredményeként alakult ki.

Melanézia - Fekete-szigetek

Kultúrája és nyelve nem egységes, erős keveredés tapasztalható a maláj és új-guineai hatásokkal. A régió őslakosai két csoportba sorolhatók: pápuák és ausztronézek. A szigetcsoport tagjai hallomás alapján is ismertebbek, mint Mikronézia. Ide soroljuk Pápua-Új-Guíneát, a Salamon-szigeteket, Fidzsit, Vanuatut és Új-Kaledóniát (mely Franciország területe). Pápua-Új-Guíneában a világon egyedülállóan 841 nyelvet beszélnek. A nyelv tehát már egy országon belül se egységes. Hát még az egész régióban. Fidzsi lakosai azzal tűnnek ki, hogy 1890-ig emberevők voltak, a Salamon-szigetek pedig önmagában is 990 szigetből áll, és állatvilága is különleges (majomfejű repülő róka). És mindenképp meg kell említeni Vanuatut, ahonnan a bungee jumping ered (és ahol a Survivor sorozatokat forgatták). Az ugrás eredetileg vallási szertartás része volt. A 10-15 méter magasból, szőlőindákból font kötéllel leugró férfiak haja megérintette - így megtermékenyítette - a földet, ott, ahová a Yam-gyökér ültetvényt szánták. Ma már persze ez is csak turisztikai látványosság.

Polinézia - Sok-szigetek

A Hawaii, Húsvét-szigetek és Új-Zéland által határolt Polinéz Háromszög közel 1000 szigetével a legismertebb a 3 szigetvilág közül. Nem kell bemutatni az amerikaiak kedvelt nyaralóhelyét, Hawaiit, de az talán nem köztudott, hogy korábban Sandwich-szigeteknek hívták. Az Unesco Világörökségi listáján is szereplő, Húsvét vasárnapján felfedezett Húsvét-sziget a rajta magasodó kőszobrokkal szintén ismert úticél. Közigazgatásilag Chile fennhatósága alá tartozik. Új-Zélandról sem tudok túl sok újat mondani, hacsak azt nem, hogy neve maori nyelven Hosszú fehér felhő földje. Szamoa (korábbi nevén Navigátor-szigetek) érdekessége, hogy a dátumválasztó vonalon helyezkedik el, és egy furcsa dátumugrással büszkélkedhet. 2011. december 29-én másik időzónába lépett az ország, így december 29-e után másnap 31-e következett. A Cook-szigetek vadregényes tájairól egyszer majd személyesen számolok be :) Tonga pedig, ami Barátságos-szigetek néven futott korábban, köztudottan (?) Magyarország nagy barátja... (Egyéb érdekességek itt és itt.)

Francia Polinézia

A Franciaország fennhatósága alá tartozó Francia Polinézia a maga kb. 200 szigetével csak egy része Polinéziának, de még így is simán lefedi egész Európát a terület nagyságát tekintve (4167 km2). Lakói francia állampolgárok, a terület Franciaország tengerentúli területének számít. Összesen körülbelül 270 ezren lakják. Az európaiak megjelenésekor (XVI.sz.) Polinézia még saját ősi vallással és királlyal rendelkezett, de a spanyol misszionáriusok partra szállása, majd az angol és francia hittérítők tevékenységének következtében a békés Pomare király menekülni kényszerült, a lakosság meg lassan kereszténnyé vált.

Adminisztratív területei:

• Marquesas-szigetek

• Társaság-szigetek, mely két alterületre osztható:

• Szél-szigetek (Iles du Vent)

• Szél-alatti-szigetek (Iles Sous-le-Vent)

• Tuamotu és Gambier szigetek

• Ausztrál-szigetek

A fő sziget, Tahiti a Szél-szigetek egyike. Polinézia teljes lakosságának 68%-a él Tahitin. Fővárosa Papeete, de a legnagyobb városa mégsem ez, hanem Faa'a, ahol a nemzetközi reptér található (Papeetétől pár km-re). Lakóinak több, mint fele tiszta polinéz származású, de sok a keveredés a betelepült európaiakkal (főleg franciák) és kínaiakkal. A kínaiak több hullámban telepedtek meg a szigeteken. Először úgy 200 éve, mikor a kissé fjú helyi munkaerőt váltották fel a szorgalmas kis munkások, aztán később a gyöngytermelés fellendülésével a precíz és tapasztalt kínai kagyló-szakértő-vendégmunkások meghívásával és azok haza-nem-utazásával szaporodott el az ázsiai lakosság. Ma majdnem minden vegyesbolt kínai kézben van, valamint a polinéz konyha jellegzetes ételei is erősen hajaznak a kínai büfék kínálatára.

A hivatalos nyelv a francia és - szerencsére - az utóbbi években egyre jobban terjed újra a polinéz nyelv is. Miután az 50-es évektől büntették az iskolákban az egymás közt anyanyelvükön beszélő diákokat, sok családban csak franciául tanították a következő generációkat. Aztán a 90-es évektől - a turizmus terjedésével - újra igény támadt a hagyományok ismeretére és az ősi nyelvre. Végülis nem azért utazik ilyen messzire egy európai turista, hogy úgy érezze magát, mint a Francia Riviérán.

A polinéz nyelv nem egységes. Nagyon sok nyelvjárása van, melyek egymás számára szinte teljesen érthetetlenek (ilyen nyelvjárás a Hawaii is). ABC-jük csupán 13 betűből áll. Öt magánhangzó és f, h, m, n, p, r, t, v. De egyes nyelvjárásokban például R helyett L betűt használnak.

Fontosabb kifejezések:

• Ia orana - Jó napot!

• Mauru-uru - Köszönöm

• Aita pea pea - Nem számít (no problem)

• Nana - Viszlát!

• Tama'a maita'i - Jó étvágyat!

• Manuia - Egészségedre!

• Maeva - Isten hozott!

Aki behatóbban akarja tanulmányozni a nyelv hétköznapokban használt szerkezetét, próbálkozzon a repülőgépek 3 nyelvű biztonsági útmutatójával. Puhipuhi : - ) (2013)" forrás

A szigetcsoport részei közül talán még a Marshall-szigetek a legismertebbek, azon belül is a Bikini-atoll, melyről a ruhadarab a nevét kapta. Banabáról, Kiribatiról és Naururól nagyjából én is most hallok először, holott Kiribatin található a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe, a Phoenix-szigetek, Nauru meg ugyan első pillantásra jelentéktelen, de nekik legalább van légitársaságuk, ami találó és humoros neve miatt érdemelne említést: Our Airline (A mi légitársaságunk) :-)

Miért éppen Polinézia/Óceánia: Nehéz erre a kérdésre értelmes és mindenki számára elfogadható választ adni, de aki egyszer járt már a világnak tényleg a másik végén lévő polinéz szigetvilágban, az tényleg soha nem akar onnan hazajönni, vagy ha hazajött, akkor állandóan vissza akar menni. Talán gyermekkorunk olvasmányélményeiből táplálkozik ez, esetleg valami másból. E vágyódás mindenképpen egyedi, mert nagyon sok olyan ember van, aki sosem vágyódott oda, meg nagyon sok, aki nem indul el a Föld e távoli tájára. Az, hogy ezek a szigetek szépek, az, hogy az óceán kékje nem sok mindenhez hasonlít, nem fejezi ki mindazt, amit ott látunk.

Utazás Óceániába, Polinézia távoli szigeteire: Bármelyik égtáj felé indulunk is el, legyen az kelet vagy nyugat, fel kell készülni az irgalmatlan hosszú utazásra és arra, hogy több átszállással kell leküzdeni a nagy távolságot. Amennyiben a célunk a Cook-szigetek, Niue, Szamoa vagy Tonga, akkor majdnem mindegy, melyik irányba indulunk el, mert az utazás ideje 30 óra alá nehezen beszorítható. Általánosságban elmondható, hogy a többség kelet felé indul. Jelen pillanatban a leggyorsabb utazási mód, ha a Turkish Airlines járatával Isztambulon át Hongkongba repülünk, esetleg a Qatar Airways/Emirates járataival Dohán/Dubai-on keresztül érkezünk Hongkongba. Ez lesz az első szakasz. Azért a leggyorsabb, mert Hongkongból már találunk közvetlen járatot a Fiji-szigetek (Nadi) felé. A Nadi nemzetközi repülőteret egyfajta elosztónak nevezhetjük, ahonnan a legtöbb óceániai szigetre mennek járatok. Ugyanez a helyzet Új-Zélanddal, Auckland repülőterével is. A kettő között az a különbség, hogy az utazó Hongkongból észak felől, Aucklandból dél felől reppen be Polinéziába, illetve az, hogy az aucklandi indulás esetén Fiji (mint elosztó pont) kihagyható, hiszen Új-Zélandról, ahogyan azt írtam, közvetlen járatok mennek a szigetekre. Amennyiben az utas nyugat felé indul el, akkor a Cook-szigetek megközelíthető a Budapest-Los Angeles-Honolulu útvonalon. Ennek előnye, hogy közbeeső megállóval Hawaiin is el lehet tölteni pár napot. De hangsúlyozom: bármerre is indulunk el, az utazás (főleg a hazaút) nagyon-nagyon hosszú lesz.

Időeltolódás és a dátumválasztó vonal: A világ egyik legérdekesebb földrajzi „találmánya” az International Date Line, vagyis a dátumválasztó vonal. Nézzük először ennek a gyakorlati tapasztalatait. Amennyiben a Cook-szigetekre igyekszünk és Aucklandról vagy Fjiről utazunk, akkor egy napot nyerünk az odaúton. Tételezzük fel, hogy az aucklandi indulás ideje hétfő reggel 8.00. Ez esetben Rarotongán, a Cook-szigeteken az érkezés ideje az előző nap, azaz vasárnap 13.00 lesz. Ebben az esetben tehát visszaugrottunk az időben egy napot és nyertünk. Ám ezt nem adják ingyen, mert a visszaúton ezt a nyert egy napot el fogjuk veszíteni. Azaz, ha a Cook-szigetekről kedden délben indulunk, akkor Aucklandre másnap, azaz szerdán kora este fogunk megérkezni. Ám ez nem minden sziget esetében igaz. Szamoa például – ha kelet felől nézzük – a dátumválasztó vonalon innen esik, azaz ez a procedúra kimarad. Ha Niue a cél, akkor nem marad ki. Tehát azt kell nézni, hogy az adott célpont a dátumválasztó vonal melyik oldalán van. Ha megnézzük a dátumválasztó vonalat, azt látjuk, hogy ez nem egy egyenes (a hosszúsági körökhöz hasonló) vonal, hanem cikk-cakkos. Ennek az oka, hogyha egyenes lenne, akkor néhány szigetet kettévágna, amely az ott lakóknak nagy gondot okozna. A dátumválasztó vonaltól keletre tehát az egy nappal korábbi dátum az érvényes, a vonal másik oldalán meg az egy nappal későbbi. Ami a konkrét időeltolódást illeti: a szigetek vagy plusz 11-12, vagy mínusz 11-12 órával vannak Magyarország előtt vagy mögött – ez is attól függ, hogy a dátumválasztó vonal melyik oldalán van a célpontunk. Minden helyszín esetében a jetlag nagy, jelentős és megterhelő. Éppen ezért senkinek nem ajánlom azt, hogy az utat egyben tegye meg, mindenképpen érdemes az akklimatizáció miatt egy alvást az utazásba iktatni (akár Hongkongban, akár Aucklandon, akár máshol.) Tudom, hogy ezzel egy napot vesztünk, de 30-34 órát egyhuzamban utazni csak a legkeményebb világjárók szoktak megtenni. Természetesen, ha valaki egyben akarja lenyomni, hajrá!

Érkezés Polinéziába, Óceánia szigeteire: 2024 végén a következő négy szigetre (Cook, Niue, Szamoa, Tonga) nem kell vízum. Az utazás előtt azonban mindenképpen tájékozódni kell a Külügyminisztérium honlapján. Az érkezéskor a belépés gyors, de kérhetik és kérni is fogják a visszaútra szóló repülőjegyet, valamint a szállásfoglalást. A repülőgépen adott okmányokat kitöltve kell átadni, itt főleg a vám és a növényi inspekció lehet a fontos, mert a szigetek hatóságai nagyon kényesek arra, hogy ételt és egyéb növényi származású dolgokat senki se vigyen be magával. Az ellenőrzés nem olyan szigorú, mint Új-Zélandon és Ausztráliában (ott tényleg extra nagy a szigor), de azért mindenkinek azt javaslom, hogy senki se próbálkozzon semmivel. Nem ezek azok a helyek, ahol a hazai löncshúsnak és téli szaláminak létjogosultsága van, még akkor sem, ha a hazai ízek becipelése néhány ezer forint spórolást jelentene.

Autóbérlés a szigeteken: Ezen a négy szigeten mindenütt lehetséges, csak kicsit másképp értelmezik ott a dolgokat, mint például Amerikában. A négy sziget közül a legkisebben, Niuén például 2009-ben elég volt egy email, majd bankkártya nélkül, a megfelelő összeg leszurkolása esetén már vihettük is az özönvíz előtti kocsit. Cook-on és Szamoán helyi autókölcsönző cégek is vannak, s Szamoán például némi felár ellenében a cég a szállásunkhoz is hozza a kocsit, majd onnan el is viszi. Ennek akkor van jelentősége, ha a szállás biztosít reptéri transzfert. A szigetek bejárásához mindenképpen érdemes kocsit bérelni. Két nagyon fontos dologra kell odafigyelni: az egyik, hogy a kocsiban melyik oldalon van a kormány (jellemzően a brit, azaz a kormány a kocsiban a jobboldalon), a másik, hogy a helyi hatóságok milyen követelményeket támasztanak az utazók felé. Szamoán például a gépkocsi vezetéséhez be kell szerezni egy helyi jogosítványt. Ezt a kölcsönző cég intézi, de legyünk résen, mert van, amikor azt mondják, hogy minden el van intézve, aztán nem. De ez amolyan polinéz életérzés és nem kell miatta dühöngeni, még akkor sem, ha lesz egy utunk a céghez, ahol ezt a pecsétet a passzusra ütik. Sok értelme nincs, de ha ez a szabály, tartsuk be.

Tömegközlekedés Polinézia szigetein (Cook, Szamoa, Niue, Tonga): Vagy van vagy nincs, de ne erre építsünk, ha a szigeteket akarjuk bejárni. Niuén nincs tömegközlekedés, mert teljesen felesleges lenne. Ha közlekedni akarunk, akkor vagy autót, esetleg kerékpárt kell bérelni. Ehhez képest Rarotongán (Cook) parádés buszhálózat áll rendelkezésre. A két vonalon a buszokkal az óramutató járásával egyező (Clockwise) vagy ellenkező (Anti Clockwise) elnevezésű buszokkal járhatjuk be a szigetet, s ennek a busznak menetrendje is van. Szamoán sokkal több a buszjárat, de a menetrend – saját megfigyeléseim szerint – inkább esetleges, mintsem tervezhető. Az biztos, hogy ezek a buszok két megálló között is leinthetők, bár a Cook-szigeteken annyira sűrűn helyezték el a megállókat, hogy a kettő között csak az inti le a buszt, akinek nincs kedve lépéseket tenni a következő vagy az előző megállóhoz. A több szigetekből álló országokban a belföldi légiközlekedés is fontos szerepet játszik Ez Tongára és a Cook-szigetekre különösen jellemző. A két szigetből álló (Nyugat)Szamoa két földdarabja között kompok mennek. Itt viszont ezeknek a járműveknek a befogadóképessége szabhat határt az elképzeléseknek, azaz időben kell tervezni és időben kell a helyeket lefoglalni. Sajnos, ez utóbbi interneten nem tehető meg, azaz el kell menni az irodába és le kell foglalni a helyet oda és vissza is.
Időjárás Polinézia szigetein: Nagyon fontos, hogy az indulás előtt tájékozódjunk, hogy a szigeteken mikor van az esős és a száraz évszak és arról is, hogy a ciklonok időszaka mikorra esik. Ez utóbbi nagyon fontos, mert egy-egy erős viharciklon alaposan megnehezíti az ott-tartózkodást (nekünk volt benne részünk a Cook-szigeteken, nem szeretném újra átélni.) A száraz évszakban sok a napsütés és zavartalan a nyaralás, de eső ekkor is jöhet. Az esős évszak sem tragédia, ez sem azt jelenti, hogy egész nap esik, csak azt, hogy bármikor, s nagyob mennyiségben eshet le az eső. Az óceán vize az év 365 napján kellemesen meleg és fürdésre alkalmas. Az erős árapály-dagály jelenség miatt vannak olyan helyek, ahol az apálykor nehezebb megoldani a fürdést, de ez sem lehetetlen.

Fürdés a Csendes-óceánban: Ahogy azt már a Hawaii-kisokosban is írtam, van néhány olyan dolog, amire érdemes odafigyelni. Alapvetően a szigetek homokos partjai kellemesek, a víz lassan mélyülő lehet. Vannak lagúnák, amelyek szintén biztonságosak. Nagyon kell azonban figyelni a tenger alatti áramlásokra, amelyek a legjobb úszóknak is okozhatnak nehézségeket. Ahogy a korábbiakban írtátok, ilyenkor arra kell figyelni, hogy a parttal párhuzamosan haladjunk (ha tudunk) és semmiképpen ne essünk pánikba. A Csendes-óceán élővilága ezeken a szigeteken csodálatos. A víz annyira tiszta, hogy egyes helyeken elég csak a vízre nézni és máris elénk tárul a csodás élővilág. Akár a rákok, akár a teknősök, akár a tengeri csillagok látványa olyan érzést kelt, mintha egy hatalmas akvárium mellett lennénk.
Szállások Polinézia szigetein: A nagy szállásmegosztó és közvetítő oldalak nyújtanak ebben segítséget. Érdemes először ott böngészni, tájékozódni, elolvasni az értékeléseket, majd közvetlenül a szállásadóhoz fordulni. Ez utóbbi esetben esély van arra, hogy jelentős kedvezményeket kapjon az utazó.

Étkezés a szigeteken: Minél kisebb a hely, ahová megyünk, annál korlátozottabbak a lehetőségek, de kis boltokat mindenhol találunk, hiszen a helyi lakosoknak is kell valamit enniük. Ezekben a kisboltokban azonban tényleg korlátozottak lesznek a lehetőségek. Valamilyen oknál fogva a konzerv bolognai spagetti nagy kedvenc, ezt mindenhol meg lehet találni elképesztő mennyiségben. Ezen felül, ami soha nem fogy el, az a chips és a cukros üdítők. Amikor a szükség törvényt bont és nagyon éhesek leszünk, akkor a konzerv spagetti is isteni eledel lesz. Ezen felül szinte minden szigeten vannak éttermek (Niue szigetén a szállások adnak enni), de az étlapon nem fogunk sok ételt találni. Akik nem bírják ki a junk food nélkül, Szamoa fővárosában, Aipián találnak egy McDonaldsot.

ATM, pénz, bankkártya: Niue szigetén nincs ATM automata, tehát a készpénz felvétele nehézkes. A helyi kis boltokban mégis meg lehet ezt tenni, jelentős felár ellenében. Éppen ezért az utazás során tervezzük meg előre a költéseket, s vigyünk magunkkal készpénzt. Ez utóbbi a többi szigetre is igaz, bár Szamoán és a Cook-szigeteken is nagyon sok helyen lehet bankkártyával fizetni és a készpénzfelvétel is megoldott. Ugyanakkor az ATM automaták használatának illetéke nagyon jelentős lehet, amit idehaza a számlavezető bank von majd le tőlünk. Éppen ezért okosan használjuk az ATM automatákat.

Internet a szigeteken: Kicsit más értelmezése van ennek is, mint mondjuk Nyugat-Európában. Leszögezem: a szigetek mindegyikén van internet elérhetőség. De nem korlátlan módon és nem úgy, ahogy ezt idehaza megszoktuk. A szállások általában adják az ingyenes wifit, de ezeknek a sebessége sokkal lassabb lehet annál, mint amit megszoktunk. A Cook-szigeteken a Vodafone adja az internetet, de ez is kupon/kód rendszerben működik, s nem biztos, hogy mindig üzemel. Egy erősebb viharciklon mindent átrendezhet, s ha ez péntekre esik, akkor hétfőig a kutya nem fog azzal foglalkozni, hogy megjavítsa a hibát. Szamoán az internet elérhetősége kissé jobb (fejlettebb), de arra is készüljünk, hogy a 3G/4G használata is nagyon-nagyon drága. A magyar mobiltelefonok működnek, de a hívások, a hívásfogadások és az SMS-ek percdíjai is nagyon magasak. Ezekről az utazás előtt érdemes tájékozódni.

Árak Polinézia szigetein: Nos, ez a legnehezebb kérdés, mert maga az utazás is a nagyon drága kategóriába tartozik és az ott-tartózkodás sem két fillér. Okos tervezéssel és sok-sok órás (vagy inkább napos) előkészítéssel azonban nagyon sokat lehet spórolni. A repülőjegyek összerakása (hogy ne egyben vegyük meg a jegyeket, hanem próbáljuk meg puzzle-módra összepasszintani ezeket), a szállások kiválasztása mind-mind olyan tényező, amelyek csökkenthetik (növelhetik) az árakat. Éppen ezért a „mennyibe kerül” kérdésre nem lehet pontos választ adni.

Életérzés a szigeteken: Nehezen lehet ezt is megfogalmazni. Az biztos, hogy az érkezés után egy teljesen más világba csöppensz. Mondhatnám, elfelejted minden gondod, de inkább azt mondom: dobd el az órádat, kapcsold ki a telefonodat (vagy csak fényképezz vele), s add át magad annak az érzésnek, amelyet a világ egyre kevesebb helyén tapasztalsz meg. Olyan ez, mintha kilépnél a mindennapokból és egyszerűen csak lebegnél a semmiben. Akár a Csendes-óceánban ülsz, akár az erdőkben a madarak rikácsolását hallgatod, akár a helyi emberek életét nézed, mindig azt érzed, hogy kiléptél a világból és valami olyan helyen vagy, amiből egyre kevesebb van a Földön. Ez utóbbit érdemes nagyon-nagyon megbecsülni. (L. G.)

Fotóegyveleg

Mikronéziai srác - fotó by Elter

Kiribati - férfi - fotó by Elter

Vissza az elejére

Kommentek