ÚTIKRITIKA.HU / Salamon-szigetek






hirdetes

útikritikák


Salamon-szigetek

A Salamon-szigetek dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Repülés | Szállás | Egészség | Közlekedés | Étkezés | Pénzváltás és vásárlás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Látnivalók | Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Földvári András fotója

A Salamon-szigetek dióhéjban

angol neve: Solomon Islands

  • A Salamon-szigetek a Csendes-óceánon fekszik, mintegy kétezer kilométerre Ausztrália észak-keleti partjaitól, Szamoa és Francia-Polinézia között. 922 szigetből áll.
  • A főváros, Honiara a legnagyobb szigeten: Guadalcanalon található. Honiara csekély 14 433 kilométer távolságban van Budapesttől.
  • Az államfő az angol király, akit a főkormányzó képvisel.
  • Az 590 ezres lakosság 93 százaléka melanéz eredetű. Többségükben keresztények.
  • Hivatalos nyelvek: salamon-szigeteki pidzsin, angol (és körülbelül nyolcvan helyi nyelv).
  • Bal oldali a közlekedés.
  • Magyar állampolgároknak nem kell vízum a Salamon-szigetek meglátogatásához.
  • Leggyakoribb vezetéknév: Mae
  • A közbiztonság viszonylag jó, de vannak szegénynegyedek, amelyeket kockázatos meglátogatni. Előfordultak - igaz ritkán - hogy kiraboltak turistákat.

Nemzeti lobogó - Ennek a szép fotónak a közzétételét helyi barátunk, Michael Jr Wasi engedélyezte nekünk nagy patrióta  örömmel.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A vulkánok meglátogatása
  2. A delfinekkel úszás, egy delfines sziget meglátogatása
  3. Szinte mindenhol az érintetlen természet
  4. Vidéken lehet autóstoppolni, mégpedig sok sikerrel
  5. Nagyon érdekes, furcsa a melanézek kinézete, pl , sok sötét bőrű gyereket láttunk (nem festett) szőke hajjal.

Nem tetszett

  1. A főváros Honiara nem szép hely, nincsenek régi épületek, sok a kosz, a szemét, és még a közbiztonság is rossz
  2. A cápák a második világháborúban rászoktak az emberhúsra – és sajnos azóta sem akarnak leszokni róla.
  3. A turista infrastruktúra még nagyon kezdetleges, főleg, mert nagyon kevés látogató jön.

Vélemények

A Salamon-szigetek nevét egy spanyol felfedező, Álvaro de Mendaña adta, amikor 1568-ban felfedezte a szigeteket. Mendaña a szigeteket a bibliai Salamon királyról nevezte el. Az elnevezés oka több tényezőre vezethető vissza:

Bibliai utalás: Álvaro de Mendaña azt hitte, hogy ezek lehetnek azok a mesésen gazdag szigetek, ahonnan Salamon király az aranyat és egyéb kincseket szerezte, amelyekkel híres templomát Jeruzsálemben felépítette. Ezért nevezte el őket „Salamon-szigeteknek” (Islas de Salomón).

Legendás gazdagság: A szigetek felfedezésekor Mendaña gazdag aranylelőhelyekről és más értékes anyagokról szóló helyi legendákat hallott, amelyek emlékeztették őt Salamon király legendás kincseire.

Felfedezés ideológiai kontextusa: A spanyol hódítók gyakran bibliai neveket használtak új területek elnevezésére, hogy kifejezzék hódításuk vallási és kulturális jelentőségét.

Mendaña az első európai volt, aki feljegyzéseket készített a szigetekről, így az elnevezés hamar rögzült a térképeken és a navigációs útmutatókban. Az elnevezés napjainkig fennmaradt, és így a szigetek hivatalos neve Salamon-szigetek (Solomon Islands). (Aji)

Auki település idilli partja a Malaita-szigeten - k.a. fotója

Repülés

A Salamon-szigetek és a külvilág között repül a nemzeti légitársaságuk, a Solomon Airlines (flysolomons.com), de több más légitársaság is üzemeltet járatokat ide, pl: Air Pacific, Air Niugini, Our Airline, Pacific Blue.

Ezzel jött a kis magyar turistacsoport is. - Elter Karcsi fotója

Nemzetközi repülőtér - k.a. fotója

Szállás

A Salamon-szigeteken számos szálláslehetőség közül lehet választani, a szigeteken megtalálhatóak egyszerűbb vendégházak és apartmanok, valamint luxus üdülőhelyek és szállodák is. Az árak változóak, és általában a szolgáltatások minőségétől és a szállás helyétől függenek. Az interneten keresztül is könnyen elérhetők a különböző szállások ajánlatai. Azonban érdemes előre tervezni a szállásfoglalást, különösen a szezonban vagy az ünnepi időszakokban, mert a népszerű szállások hamar betelnek.

Egészség

Olyan utazási és egészségbiztosítás megkötése javasolt, ami fedezi az esetleges légi úton történő kórházba szállítás költségeit is, mivel az ellátás komolyabb esetekben helyben nem biztosítható. Az orvosi ellátás a fővároson kívül még inkább korlátozott. A szigetek fekvése miatt a ciklonoknak, valamint a cunamiknak egyaránt ki van téve, ezért kérjük utazás előtt tanulmányozza az ausztrál vagy a fiji meteorológiai szolgálat honlapját

Közlekedés

A Salamon-szigeteken baloldali közlekedés van. A fővároson, Honiarán kívül a közutak állapota vacak. Külön balesetveszélyt okoz a helyi autósok, motorosok felelőtlen, kiszámíthatatlan vezetési viselkedése.

A hajós közlekedés rizikós, mert a hajók nincsenek jó álllapotban, és a biztonsági intézkedések hiányoznak. 

A strandokon figyelembe kell venni, hogy a vizi sport eszközei többnyire nincsenek jó álllapotban.

Taxi Honiarában - k.a. fotója

Forgalom a fővárosban - k.a. fotója

Ilyen katamaránok közlekednek a szigetek között - k.a. fotója

Étkezés

A Salamon-szigeteken az étkezési lehetőségek változatosak és általában a szálláshelyeken vagy a sziget egyéb pontjain találhatóak. A helyi ételek között találhatók a tenger gyümölcsei, például a rákok, homárok, kagylók és halak, valamint a trópusi gyümölcsök, mint a kókuszdió, papaja és ananász. Érdemes megkóstolni a helyi kókusztejet és a hagyományos salamoni ételt, a taro leveset. Emellett számos nemzetközi konyhát is megtalálhatunk a szigeten, többek között a kínai, az indiai és a nyugati ételeket is. A legtöbb étterem és kávézó a Gizo városában található, de vannak más lehetőségek is a szigeten, például a tengerparton található éttermek.

Tonhalakat árulnak Honiara központi piacán - k.a. fotója

Ugyanitt jamgyökereket (vagy maniókákat?) árulnak. - k.a. fotója

Itt meg, ananászt árulnak - k.a. fotója

Sült malac - n.b. fotója

Pénzváltás és vásárlás

A Salamon-szigetek egy kis szigetcsoport, és nem rendelkezik nagyobb bevásárlóközponttal vagy bevásárlóutcával. A helyi piacokon és kisboltokban lehet vásárolni élelmiszert és alapvető szükségleteket, de nem várható, hogy nagy választék áll rendelkezésre. Érdemes felkészülni arra, hogy a szigetekre való utazás előtt megvásároljuk azokat az elemeket, amelyekre szükségünk van.

A Salamon-szigeteki dollár a hivatalos fizetőeszköz.

Horgászbolt Honiarában - k.a. fotója

Közbiztonság

Lopások és fegyveres rablások bizony előfordulnak, főképpen a Guadalcanal szigeten (és ott is leginkább Honiarában) valamint a Malaita szigeten. Alapaszabály, hogy ne legyenek rajtunk láthatóan nagy értékű órák, ékszerek stb. Sok pénz se legyen nálunk, ha utcára megyünk. Éjszaka ne sétáljon, autókázzunk elhyagyatottab helyeken. Túrázásoknál tanácsos helyi kisérővel menni. Honiarából keletre az Alligator Creeken keresztül és nyugatra pl. a a White River tájékára taxival, busszal inkább nem menjünk. A helyiek körében népszerű Boneghi strand látogatása sem kockázatmentes helyi idegenvezető nélkül. 

Meglepően gyakran vannak etnikai jellegű konfliktusok a szigetlakók között. Kerüljük a konfliktusok járulékos részeit, az utcai zavargásokat.

Kollektív rendőrautó mosás - r.l. fotója

A lehetséges ellenség elriasztására alkalmasnak hitt kinézet, ami ugyancsak megfelel arra, hogy a turistától a lefotózásért, a vademberezős show műsorért pénzt lehessen szerezni. - Elter Karcsi fotója

Egyéb hasznos információk

  1. Természetesen a Salamon-szigeteken nincs semmiféle magyar külképviselet. A legközelebbi illetékes magyar külképviselet az ausztráli fővárosban, Canberrában van. Ha a magyar állampolgár helyben bajban van, akkor azért fordulhat Honiarában a brit konzulátushoz, vagy még inkább az Európai Unió képviseletéhez.
  2. Európában a Salamon-szigeteknek Brüsszelben van egy képviselete, ami jól jöhet előzetes tájékozódásnál. Címe: Embassy of Solomon Islands in Brussels, Avenue Edouard Lacomble, 17 1040 Brussels Belgium, telefon: (32) 2732 7085).
  3. Elter Karcsi vitt magyar csoportot ide!

Honiarában még kaszinó is van. - k.a. fotója

Roaming - j.m. fotója

Honiara

A százezres lakosságú fővárosuk.

Honiara a Salamon-szigetek fővárosa, mely a Guadalcanal szigeten található. Az itt élők túlnyomó többsége melanézi őslakos, és az élet számukra elsősorban a halászatból, mezőgazdaságból és az erdőből származó termékekkel folyik. A város kulturális élete élénk és sokszínű, a tradicionális szokások és a nyugati kultúra hatásai egyaránt jelen vannak.

Honiara egy kisváros, így a turisták számára korlátozott számú látnivalója van. Azonban a város környéke kiváló lehetőségeket kínál a természetjárás, a szörfözés és a búvárkodás kedvelőinek. Emellett a városban több múzeum és piac található, ahol az utazók megismerhetik a Salamon-szigetek kultúráját és vásárolhatnak helyi termékeket. Mint minden nagyvárosban, Honiarában is érdemes figyelni a saját és az értékeink biztonságára.

Ez Honiara, a főváros főutcája, a Mendana Avenue - k.a. fotói

r.m. fotója

Látnivalók és programlehetőségek

Vilu katonai múzeum - Második világháborús harci gép roncsa- k.a. fotója

Ugyanott - k.a. fotója

Nemzeti múzeum - k.a. fotója

Baegu Asifola - i.p. fotója

Földrajz és időjárás

A szigetek s atollok a repülőgépről csodálva - t.g. fotója

A szigetek fekvése miatt a ciklonoknak, valamint a cunamiknak egyaránt ki van téve, ezért fontos az odautazás előtt tájékozódni az ausztrál vagy a fiji meteorológiai szolgálat honlapján.

Sorra tűnnek el a csendes-óceáni Salamon-szigetek a tengerszint-emelkedés miatt

Tiszta a homok - j.v. fotója

Történelem

A szigetcsoport több 10 ezer éve lakott. Egy spanyol expedíció a 16. század közepén fedezte fel Európa számára. Csak a 19. század végén gyarmatosították, a 20. század elejére teljesen brit fennhatóság alá került. 1942-ben Japán megszállta. A második világháború későbbi éveiben súlyos harcok folytak a szigetek ellenőrzéséért. 1976-ban önkormányzatot kapott Nagy-Britanniától. A teljes függetlenséget 1978-ban nyerte el. 1998-ban etnikai zavargások robbantak ki Guadalcanal szigetén, melyek csak 4 év után csendesedtek el.

Honiara - Az USA által felállított háborús emlékmű - k.a. fotója

Honiara - Bár vesztesek voltak, de a Japán is emlékművet állított az elesettekre emlékezve - k.a. fotója

Manapság

Ez a parlamentjük épülete - k.a. fotója

.

A Salamon-szigetek gazdasága nem igazán stabil. A lakosság többsége földművelésből él. Fokozódó jelentősége van a turizmusnak és az aranybányászatnak.

Földvári András fotója

A fővárostől nem messze - k.a. fotója

Falu - Elter Karcsi fotója

A helyiekről

A Salamon-szigetek lakói többnyire melanéziai származásúak, akik a tengerészet és a halászat mellett mezőgazdasággal is foglalkoznak. A szigeteken élő emberek tiszteletben tartják saját hagyományaikat és szokásaikat, amelyek közé tartozik a törzsi tánc és ének, valamint a különböző ünnepek és szertartások.

Az itt élő emberek barátságosak és vendégszeretők, és általában pozitívan viszonyulnak a turistákhoz. Azonban fontos megjegyezni, hogy a szigetek kulturális értékei és a hagyományos életmód megtartása nagyon fontos számukra, így érdemes tiszteletben tartani a helyi szokásokat és kultúrát, és kérni az engedélyt, mielőtt valakit lefényképezünk vagy - akár közvetve is - beavatkozunk a helyi életbe.

A Salamon-szigetek melanéz lakosságának több egyedi fizikai tulajdonsága  van. A melanézekre általában a közepestől a nagyon sötét árnyalatig terjedő bőrszín jellemző. Ez a bőrszín a melanéz régió egyik markáns jellemzője, és a melanin magas szintje miatt van, amely védi őket az erős napsugárzás ellen.

Egyedülálló a melanézek között a természetes szőke haj gyakori előfordulása, különösen a gyerekek és a fiatalok körében. Ez a genetikai variáns viszonylag ritka, és a világon csak a melanézeknél fordul elő ilyen gyakorisággal.
Göndör vagy hullámos haj: Akik nem szőkék, azoknak általában göndör vagy hullámos, fekete hajuk van, amely szintén a genetikai örökségük része.

Az arcukon gyakran markáns, erős arccsontok láthatók, széles orr, és jól definiált állkapocs jellemzi őket. A melanézek jellemzően robusztus testalkatúak, ami részben az erős, fizikai munkához való alkalmazkodásnak köszönhető.

Általában barna vagy sötét szemszínük van, ami jól illeszkedik a sötét bőrszínhez és hajhoz.

A Salamon-szigeteken belül is vannak regionális variációk a fizikai megjelenésben, mivel a különböző szigetek és közösségek hosszú ideje viszonylag elszigetelten éltek egymástól.

Szerény piaci élet Malaita tartomány központi városában, Aukiban - k.a. fotója

Sokan csak a ,,lábbuszt" engedhetik meg maguknak (főleg ha a tömegközlekedésre amúgy sem számíthatnak)  - k.a. fotója

j.m. fotója

Helyi lány - g.cs. fotója

A gyerekek imádják ha a külföldiek fotózzák őket. - a.l. fotója

Biztos pozíció - d.l. fotója

Helyi szépség - Elter Karcsi fotója

Helyi amorózó - m.v. fotója

Zene - érdekes videó

Turista etikett

1. A magánterületekre lépés kockázatos, mert a tulajok túlságosan is óvják földjeiket.

2. Kerüljük a túl lenge öltözetet, és ez főleg a nőkre vonatkozik. A szigetek lakói meglehetősen konzervatívok.

3. Annyira prűdek, hogy a káromkodást még egy külföldi turista esetében sem tűrik meg. 

4. A homoszexualitást börtönnel büntetik. A meleg, leszbikus turistákat is megbüntethetik, ha nyilvános helyen mutatják ki a saját nemük iránti vonzódásukat. 

Olvasmányos linkek

,, Bár a gyenge politikai irányításnak nem igazán sikerült összekovácsolni ezt a tarka nemzetet, a különféle egyházak sokat tettek az itteni emberekért. A sokszínűség itt kéz a kézben jár a toleranciával, így az összefogások révén iskolák, kórházak, templomok létesültek. A sok sziget sokféle népét nyelvileg a pidgin English tartja össze, azaz egy egyszerűbb változata az angol nyelvnek, mely szókincsében és kiejtésében már csak kevéssé hasonlít a standard angolhoz. Ezt a változatot nem tanítják az iskolákban, de a hétköznapi életben ez az összekötő kapocs a szigetek lakói között. A közös nyelv, a történelem, a hasonló, befogadó világlátás egy sajátságos bajtársiasságot hozott magával. Neve is van ennek: wantok-izmus, mely a „one talk” szóból ered. Magyarul talán az „egy nyelvet beszélünk” kifejezéssel lehetne a legjobban körülírni azt az összetartásra alapuló szemléletet, mely főként a melanéziai népekre jellemző, a Salamon-szigetektől Pápua Új-Guineáig.

A Salamon-szigeteki Történelmi Enciklopédia szerint ennek értelmében a „hasonszőrűek” összetartása egyfajta kulturálisan alapértelmezett szociális védőháló. A rászoruló wantok-nak, kötelesség ételt, szállást, menedéket adni, de ez a kapocs a szomszédi viszonyokban, a hétvégi közös elfoglaltságok, vagy közös kertészkedések esetén is. Nyilván ennek a fajta egymással törődésnek is megvannak a józan ész szabta határai. Hiszen ha a nagyobb rokonság visszaél ezzel, vagy rátelepszik egy család életére, összekuszálva azzal például a család anyagi helyzetét, akkor abból nyilvánvalóan konfliktusok is származnak.

Ebből az összetartásból következik, hogy a nagy család mindennél fontosabb az itteni népek számára. Mivel a kis család is annak része, ezért az magától értetődik, hogy a közvetlen hozzátartozókkal törődik az ember, de ugyanez az erős kötelék tartja össze a nagyobb közösséget is. Fekete bárány az, aki semmilyen közösséghez nem tartozik, és a nagy család tanító, gondozó közegének hiánya a legnagyobb számkivetettséget jelenti.

Ennek jegyében a gyermekek az első leckét rögtön a születésükkor abszolválják. Ekkor adódik át az első üzenet vagy tanítás, nevezetesen, hogy biztonságos, meleg családi környezetbe érkezett meg az újszülött. A gyerekek már kora gyermekkorban érzékelik, hogy egy nagy család részesei, ahol a szülők, a testvérek sokkal többen vannak, mint a kis család tagjai. A szülők elsődleges feladata a legkisebbek gondozása, melyben a közelebbi rokonok is besegítenek. Fontos, hogy a kisgyerekek lehetőség szerint kevés időt töltsenek idegenek társaságában. Csak amikor már tudnak beszélni és önállóan gondolkodni, akkor hagyják őket magukra.

Miközben a mai világ vívmányai a mindennapi életet és az oktatást is modernizálták, és szükség van az írás-olvasás ismeretére, a gyerekek nagyon sokat tanulnak otthon a szüleiktől is. Arra nevelik őket, hogy figyeljenek jól és csak akkor szóljanak, ha kérdezték őket. A kislányok akkor jók, ha úgy viselkednek mint az anyukájuk, a kisfiúk pedig mint az apukájuk. Ha a gyerek valami rosszat tesz, a szülőket éri a szégyen, jó cselekedetek esetén pedig a szülők kapják az első dicséretet.

Ebben a hagyományokra épülő társadalomban a női és férfi szerepek, és az erre való nevelés nagyon hangsúlyos. A háztartás vezetése és a kert művelése a nők feladata, a férfiak pedig a fakivágással, kenu építéssel, halászattal és vadászattal foglalkoznak. Mindazonáltal a nyugati életmód begyűrűzésével és az iskolázottság növekedésével valamelyes elmosódtak ezek az éles határvonalak. Egy fiút akkor tartanak érettnek, ha tud építeni egy házat, egy kenut és egy kertet. Egy lányt pedig akkor, ha meg tudja művelni a kertet, ki tud vágni egy fát, tud vizet hozni és akkor is el tudja látni a családot, ha az anya nincs jelen.

A tradicionális szerepek és a modern társadalmi berendezkedés érdekes elegye található meg ezeken a szigeteken. A szülői örökségek rendezése erre egy jó példa. A Salamon-szigeteken a jogalkotás leköveti az apai, vagy anyai ágon való öröklést. Egyes szigeteken az apa, másikakon az anya jogán örökölnek az utódok. Az örökség alatt nem csak a tárgyi dolgokat értik, hanem a tudást, bölcsességet, de még varázserőt is. Az apa kenut, fejszét, szigonyt és a szükséges ismereteket örökítik a fiaikra. Az anyák ékszereket, kertészeti és halászati ismereteket, varázsigéket adnak át lányaiknak. Fejlettebb városokban az örökség a nyugati mintához hasonlóan pénzt, házat autót stb. jelent és a jog is a nyugati világ (elsősorban brit) mintájára jár el.

A hagyományos szerepekre épülő képet árnyalja az a tény, hogy a nőkkel és kislányokkal szembeni diszkriminációban sajnos élen jár az itteni társadalom. A gyengébbik nemnek az alárendelt szerep jut. Az egyébként sem kötelező iskolába kevés leánygyermek jár, a középiskolákban pedig egyenesen ritkaság számba mennek a lány diákok. Mondani sem kell, hogy az iskolázottság hiánya sok egészségügyi és társadalmi problémát hoz magával, mint például a szegénység, gyermekmunka és –bántalmazás, fiatal kori terhesség és házasság, nemi betegségek, alkohol és drog fogyasztás stb.  (2017)" forrás

Fotóegyveleg

Földvári András fotója

Honiara - a Szent Kereszt (katolikus) katedrális - k.a. fotója

Fahíd Auki közelében - A magyar turistacsoport vezető Elter Karcsi fotója

A falu apraja (kevésbé a nagyja) kivonul nézni a szenzációt: tursták jöttek. - r.l. fotója 

Kis srác Honiarában - g.t. fotója

Laza csávók vagyunk. - g.t. fotója

A bételrdió rágásának festői maradványa - o. j. fotója

Apa és a fia - o. j. fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon





SZÁLLÁSFOGLALÁS

hirdetes