ÚTIKRITIKA.HU / Koszovó

Az ENSZ és különböző európai nemzetközi szervezetek protektorátusaként létező balkáni Koszovó 10 877 négyzetkilométer területű. Fővárosa Prishtina, ami légvonalban 561 kilométerre van Budapesttől.
Koszovót északon és keleten Szerbia határolja. A szerbek szerint nem határolja, mert Koszovó Szerbia része. Ha Szerbia az Európai Unióhoz akar csatlakozni (márpedig akar), akkor véglegesen le kell mondania Koszovóról. Koszovó déli szomszédja Macedónia, délkeleti szomszédja Albánia. Koszovónak nyugati szomszédja Montenegró.
Koszovóban kb. 1,8 millióan élnek (2023-as becslés), de a kivándorlás gyors üteme miatt ez a szám hónapról hónapra csökken, dacára annak, hogy az albánok körében nagy a népszaporulat. A lakosság 93 százaléka albán. Az Albániában beszélt albánnak egy dialektusát (gheg albán) beszélik Koszovóban.
Koszovóban az albán és a szerb is hivatalos nyelv. Egyes régiókban, így Mitrovica városban és környékén, Gracanica és más városokban a szerb nyelv is elterjedt (a szerb "kisebbség" révén).
Legalább félmillió koszovói albán él külföldön, főleg Németországban és Svájcban.
A magyar állampolgárok vízummentesen léphetnek be Koszovó területére, akár (merev kértyás) személyi igazolvánnyal is.
Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz. jóllehet az ország nem tagja az euróövezetnek.
Havi nettó átlagfizetés (2023-ban): 390 euró
Leggyakoribb vezetéknév:Krasniqi
A turista szempontjából a közbiztonság megnyugtató.
Budapestről Wizzair-rel 1 óra 10 perc - 1, 40 perc.

Emil fotója

Koszovó - térkép

Fő látnivalók:

A Koszovó múzeum Pristinában (ingyenes, elég profi)
Grasanica kolostor (Pristina környékén) - UNESCO világörökség!

K-T. Gy. fotója

Kosovska Mitricában a híres híd

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Izgalmas, hogy mennyire más-más világ az albánok és a szerbek lakta országrész
Mitrovica ugyan ronda, de legalább nem veszélyes
Mind a koszovói albánok, mind a koszovói szerbek nagyon segítőkészek voltak, velünk magyarokkal
Pristina belső magja láthatóan nagyon gyorsan fejlődik
A szerb részen jobb a kaja, mert jó a szerb konyha
A reptéren villámgyors az úti okmány ellenőrzés

Nem tetszett

A vízellátás, fűtés akadozása a hotelben
Pristinában a Grand Hotelben egy teljesen lepukkant emeleten kaptunk szobát (egyáltalán létezik még az a hotel?)
Sorry to say, de putri az egész ország (nem a honlap véleménye)

Vélemények

Mi tetszett?

Természetileg gyönyörű az ország délen és keleten a hegyek, a szurdokvölgyek. Városok közül Prizrent és Pejat érdemes megnézni.

Ami nagyon tetszett, hogy rugalmasak a helyiek, mindent meg lehet oldani bárhová el lehet jutni és nem pénzéhesek.

Gyönyörűen fel vannak újítva főleg az ottomán emlékművek, igaz mindent a törökök fizetnek általában.

Aki modern építészetre és nyugati kultúrára vágyik az menjen a fővárosba Prishtinába... ott modern felhőkarcolók plázák épülnek, minden termék nyugati úgy is öltöznek az emberek.

Prizren és Peja viszont megőrizte orientális jellegét és nem is rontják el építészetileg is

Mi nem tetszett?

Túlzottan majmolják a Nyugatot, mindenütt uniós, amerikai zászló, Bill Clinton szobor, a nagyvárosokban Bush és Clinton sugárút a neve mindenhol a fő utaknak

Az albánok próbálják teljesen eltüntetni a szerb kultúrát...sehol nincs már egyetlen szerb felirat, leverik a templomokról is.

A gyönyörű szerb ortodox templomok egy része lerombolva, kiégve elhagyatva, az UNESCO kolostorokat KFOR katonák őrzik és csak engedéllyel lehet látogatni - csak keresztény országokból jövőknek.

(F. Attila, 2015)

Az ilyen régi épületek többségét sajnos eltüntetik - Emil fotója

,, Belgrádi születésű, szerb jóbarátom, aki évtizedek óta Chilében él, és igazán nem egy túlfütött szerb nacionalista, abszurd politikai megoldásnak tartja, hogy Koszovót a nyugati nagyhatalmak kiszakították Szerbiából. Szerinte Koszovó valójában egy csempészetből élő tákolmány. A szerbeknek ez a Trianon, csak hát ez nekik még friss fájó seb, még nem történelem. (aji, 2018)"

,, Pristina központját a Szkander Bég tér és a Teréz Anya utcák adják. Ezeken nincs kocsiforgalom, teljes szélességükben a sétálóknak vannak átadva. Ezen a tengelyen találhatók a főbb kormányzati intézmények, a Nemzeti Színház, ám ezek egyike sem nyújt maradandó élményt. Talán a téren álló Ibrahim Rugova szobor érdemel említést. A sétáló utcát nagyrészt a szocialista időkben emelt jugoszláv panelházak szegélyezik. Ezek aljában persze egész sok étterem, kávézó és üzlet kapott helyet, de ettől még az összkép eléggé felemás.

A városban ezen kívül nincs egy igazán egységes “turista-övezet”. Nincs egy egybefüggő, érintetlen óváros, ahol a látnivalók koncentrálódnak. Inkább az a jellemző, hogy az érdekesebb épületek, szobrok helyek elszórva helyezkednek el a tágabban vett belvárosban. Persze Pristina nem egy milliós metropolisz, szóval itt párszáz méterekre kell gondolni, 2-3 kilométernél többet akkor sem kell gyalogolni, ha az egymástól legtávolabb eső látnivalókat akarjuk egymás után megnézni.

A város legrégibb épületei az oszmán korban épültek. Ebből a korból főleg mecsetek maradtak fenn, jó néhány, oszmán kori mecset található a városban. Ezek érdekesek lehetnek annak, aki még nem látott ilyet, de aki esetleg már bebarangolta Boszniát, Albániát, Törökországot vagy szinte bármely balkáni országot, annak ezek a mecsetek nem fognak nagy újdonságot jelenteni. A mecseteken kívül egy török fürdő (hamam) és néhány egyszerű ház emlékeztet az oszmán múltra. Senki ne számítson azonban Berathoz hasonló szépségekre. (2018)" forrás

,, Gyönyörű természet, kedves emberek, finom ételek, jó árak. Fizetőeszköz az euró, ami sok mindent megkönnyít. Érdemes sok aprót vinni, mivel a kávé (nagyon finom), üdítőitalok 0,50-1 euró. Sokan kérdezték, hogy nem féltünk-e, de teljesen biztonságban éreztük magunkat. Az emberek elég jól beszélnek angolul, ha nem, akkor is igyekeznek segíteni.

Az éttermekben, kávézókban (még a fodrásznál is) van wifi. Azért volt egy-két apróság, ami azért zavart: elég sok a szemét, műanyag zacskókkal és üvegekkel volt tele a folyó. Ezen még van mit dolgozniuk. És a dohányzás...megszoktam, hogy étteremben nem lehet dohányozni, ott pedig sok helyen vágni lehetett a füstöt, ebéd, kávé mellett. De a két kisebb negatívum ellenére is irány Koszovó" (szuti, 2019)

,, Prishtina turisztikai felfedezése pár óra alatt elvégezhető. Az igazán érdekes látnivalók a fővároson kívül vannak. A Gracanica szerb ortodox kolostor a freskóival értékes élményt nyújt, nem szabad kihagyni. Azt hallottuk, hogy van ennél még szebb kolostor is. Érdemes meglátogatni Prizren várost, aminek részben török a lakossága és az ottomán építészet miatt érdekes.

Vannak az országban hegyek, folyók, egy erődítmény (az 1389-es híres koszovói ütközet színhelye), barlangok, túrázós helyek. Koszovó 3 napot mindenképpen megérdemel, de 5 nap alatt alapos áttekintést kaphatunk.

Egyébként meglepően sok a turista, magyar turistacsoportot is lehet látni, vannak - bár nem nagy tömegben - egyéni nyugat-európai, török, izraeli, ázsiai turisták is. A helyiek barátságosak, segítőkészek a turistákkal. Sokan tudnak angolul, németül, franciául. (b.d., 2019)

Megközelítés

A repülőtér korszerű, gyorsan működik minden. Naponta 15 járat indul innen, igaz ebből 9 Svájcba, a rengeteg ott dolgozó, élő koszovói miatt. Érdemes tudni, hogy elutazáskor akkor is oda kell menni a check-in pulthoz, ha amúgy online már becsekkoltunk.
Prishtina országúton 728 kilométerre van Budapesttől (598 km autópályán). Ennek a távnak a megtétele, non-stop vezetést számolva, 9 órát vesz igénybe.
A szerb-koszovói határon időigényes az áthaladás.

Szállás

Ajánlható hotelek:

3 csillagos: Hotel Prima (Prishtina)
4 csillagos: Hotel Sirius (Prishtina)
5 csillagos: Hotel Swiss Diamond (Prishtina)

Egészség

Koszovóban egyelőre még a magyar orvosi ellátás színvonala sem biztosított. A kórházak gyógyszer-ellátottsága gyenge, a külföldi turista sürgősségi ellátását nem tudják megnyugtatóan biztosítani. A kinti magánorvosi ellátás jobb, de ennek alaposan meg is kell fizetni az árát.
Koszovóban a vidéki területeken jelentős a kullancsveszély. Erdős területeken tanácsos a test nagy részét valahogy fedő öltözéket viselni.
Koszovóban a higiéniai körülmények nem teljesen megnyugtatóak. E tekintetben a kockázatok nagy mértékben attól függnek, hogy az utazó merre látogat el.
Mindenképpen tanácsos Koszovóba betegségbiztosítással utazni.
Az egyéni gyógyszerszükségletet otthonról kell biztosítani, és meg kell találni a gyógyszerek megfelelő hőmérsékleten való tartásának módját. Koszovóban a gyógyszertárak hétköznap 8 és este 8 között, szombaton 8 és délután 3 között tartanak nyitva.

Közlekedés

Az utak viszonylag jó állapotban vannak, de néhány főút bizony túlterhelt. Sok helyen folynak javítások, gyakoriak az elterelések.
Az utakon közlekedő járművek egy része nagyon vacak állapotú, s emiatt (is) gyakoriak a balesetek. A koszovóiak közlekedési morálja borzasztó. A külföldinek jobb elkerülni az éjszakai közlekedést.
Prishtinából naponta, 15 órától közlekednek távolsági buszok Tiranába, az albán fővárosba. A menetjegy mindössze kb. 10 euró.

Mitrovica - taxi - Emil fotója

"Közlekedés - tökéletes - olyan rosszak voltak az utak, hogy pár éve mindent felújítottak és kiváló minőségű. Prizren és Pristina között most adták át a kétsávos ingyenes autópályát amit az EU adományozott Koszovónak... igaz a KFOR is használja. Mindenhová mindennel el lehet jutni, busz, szerviz taxi , taxi és olcsón, még a legnagyobb távolság is országon belül 4 EUR. Jól szervezett, igaz a buszok sokszor siralmas állapotban, leselejtezett német buszok de néha meg vadonatúj." (F. Attila, 2015)

Étkezés

Az éttermekben nagyon ritkán fordul elő, hogy becsapják a külföldi utazót. A kiszolgálás színvonala és az ételek minősége kb. olyan, mint a szomszédos országokban.
A vendéglőkben, bárokban, kávézókban 10% borravalót szokás adni.

"Kaja isteni és olcsó - higiénikus, szerb és török konyha keveréke, sehol nem fizettem többet 1 Euró 50 centnél." (F. A., 2015)

,, Prishtina főutcáján egy üveg kóla 1 euró, grillezett harapnivaló 2 euró (2019)"

Vásárlás

Szép, színvonalas kézműves szuveníreket leginkább ezeken a településeken lehet vásárolni: Prizren, Gjakova és Peja und Gjakova. A lehetséges ajándékok között vannak fametszetek, rézműves tárgyak, hangszerek, teás készletek, bőrdíszműves tárgyak stb. Az üzletek jellemző nyitva tartási ideje: hétköznap 08.00-12.00 és 15.00-20.00, szombaton: 08.00-15.00. A nagyobb városokban az áruházak és szupermarketek rendszerint hétfőtől szombatig vannak nyitva, reggel nyolc és este nyolc között. Vasárnap ezek zárva vannak.

Szórakozás

Természetesen a főváros, Pristina tudja Koszovóban a legnagyobb buli választékot kínálni. A városközpontban a Rruga Fehmi Agani és a Rruga Garibaldi (utcák) tájékán, és a Santea negyedben van a legtöbb éjszakai klub, bár, kávézó. Ezek késő éjszakáig nyitva tartanak.

Közbiztonság és kellemetlenségek

Koszovó északi részein előfordulnak erőszakos összecsapások koszovói szerbek és a Koszovó albánokból álló hatósági erők között.

"Közbiztonság nyugaton, délen és keleten tökéletes jobb mint itthon... viszont a megosztott városban elég feszült...az Ibar folyó környéke Kosovska Mitrovicában elkerülendő, egyben érdekes látvány olyan mint Nicosia... szögesdrót, úttorlasz." (F. A., 2015)

Egyéb hasznos információk

A nagyobb városokban találhatók internetkávézók. Az országban az internet-hozzáférés korlátozott.

2. Helyi utazási iroda, ami nincs Simicska Lajos tulajdonában:

3. Ha alaposan akarunk tájékozódni Koszovóról és hajlandók vagyunk angol nyelvű idegenvezetőt fizetni, akkor nagyon ajánljuk Bekim Xhemili-t, aki profi módon mesél a helyi politikai dolgokról, társadalomról, hétköznapi életről. Elérhetőség ezen az oldalon.

Magyar külképviselet

Konzuli hivatal, Pristina

Cím:Rr. Arben Xheladini nr. 157 Arberi (Rr. 24 Maji Nr. 23 Arberi )10000 Pristina

E-mail cím: consulate.prs@mfa.gov.hu
Telefonszám: +38338248004

Konzulok: Faragó László, Bogsch Lili

Prishtina

,, A főváros építészetileg totál kusza, katyvasz. Nincs sok turista nevezetesség. Ami van, azt kb. 3 óra alatt ki lehet pipálni. Van egy-két mecset, templom (az egyikről kilátás), a Nemzeti könyvtár a maga brutális látványával, két kisebb múzeum. (2019)"

Érdemes megnézi a város szívében a Néprajzi múzeumot (Muzeu Etnologjik), mert segíti némileg megérteni a történelmi és politikai hátteret a hétköznapi nép kultúra megvilágításában.

"Pristinában a szórakozóhelyeken muzulmán tradíció szerint csak zene van, alkohol és tánc csak marginálisan fordulhat elő. Így eshet meg, hogy egy menő kávézó utcán elterülő kerthelyiségében negyven vendég között nem látni nőt – igaz, részeget sem. Allah tiltja, így este tízkor is kávéznak.(2013)" forrás

Itt speciel nők is láthatók

"Pristina két-három emeletes, pöffeszkedő betonházak egyvelege, amelyek közt rendszertelenül toronyházak törnek a magasba. Az utcaképet színesíti, hogy helyenként sáros, burkolatlan utcán találjuk magunkat, a nagyobb kereszteződésekben valutázók integetnek barátságosan, esténként pedig fát aprítanak a ház előtt a fűtéshez. A helyzet azonban távol van a katasztrófától: tele vannak a boltok, működik az infrastruktúra, az utcákon autók, a kávézókban vidám férfiak. (2015)" forrás

,, Prishtina meglepett minket, mert feltűnően hasonlított bármelyik modern Nyugat-Európai városra, rengeteg drága autóval, telefonüzlettel, plázákkal, stb. Azonban a kelet is beszűrődött, a forgalom kaotikus volt, bármelyik sarkon piacba futottál bele, és az árak még a szerbnél is olcsóbbak voltak. (2018)" forrás

,, Prishtina meglepett minket, mert feltűnően hasonlított bármelyik modern, nyugat-Európai városra, rengeteg drága autóval, telefonüzlettel, plázákkal, stb. Azonban a kelet is beszűrődött, a forgalom kaotikus volt, bármelyik sarkon piacba futottál bele, és az árak még a szerbnél is olcsóbbak voltak. (2018)" forrás

,, Prishtina meglehetősen pezsgő város, az árak nagyon kellemesek, például egy kávé puccosabb helyeken is mindössze 1 euró. Az ételek is hasonló árszínvonalon mozognak, hiszen viszonylag kevés pénzből jó kis balkáni lakomát lehet csapni. Látnivalók tekintetében viszont már nem ilyen jó a helyzet: Pristinának meglehetősen kevés látnivalója van.

Öröm az ürömben, hogy így legalább 4 óra alatt kényelmesen körbe tudtuk járni a belvárost. Amit mindenképpen ajánlunk megtekintésre, az a Nemzeti Könyvtár. Egy külsőre-belsőre egyaránt fura és érdekes épület, és amit még most sem tudunk, az igazából az, hogy tetszett vagy sem nekünk az épület. De a lényeg, hogy talán örökre beleégett az emlékezetünkbe, nekem Prishtináról biztosan ez az épület fog eszembe jutni. Talán nem egyértelműen a legszebb épület, sőt egy netes szavazás szerint egyenesen a 9. legrondább épület a világon, de mindenképp elgondolkodtatja a szemlélőt, mindenkinek van róla véleménye, mindenkiből kivált valamilyen érzelmet. És talán ez a legfontosabb, ezért egy remekmű a maga nemében. (2019)" forrás

Koszovó-i Nemzeti Könvtár - Konkoly-Thege fotója

Rugova

A Rugova-i hegyvidék nagyon kiterjedt, és a turista jellemzően csak egyes részeit fedezi fel. Kitűnő hely kirándulóknak. A természet romlatlan. A Rugova-i szurdok Peja-nál csodás: meredek, köves ereszkedők, vadvizek, kis vízesések, dombos, zöld színben pompázó hegyi legelők. Már önmagában a Pejából a Rugiva-hegyekig tartó utazás is élmény, annyira szépek és változatosak a tájak.

Metohija

Metohija Koszovó egyik nagy régiója, az ország délnyugati részén. Az ország egyharmadát teszi ki. Peja és Prizren körzete is de tartozik.

Prizren

Prizren egy kb. 180 ezres város. Főleg albánok, bosnyákok és törökök lakják. Feltétlenül meg kell nézni Sinan pasa mecsetét a város aranyos központjában. A mecset elhelyezkedése is látványos. A 17. század elején épült a mecset és 2008-ban török pénzből hozták rendbe. Amúgy furcsa, hogy közvetlenül egy diszkó van a szomszédságában.

"Hagyományos értelemben vett látnivalóból lényegesen többet nyújt a Pristinától délre található Prizren, ahol szokatlanul jó állapotban maradtak meg az Oszmán Birodalom épületei. A két legmeghatározóbb Mehmet és Szinán pasa mecsetjei, de minden komolyabb cél nélkül is elég kellemeset lehet mászkálni a koszovói mértékkel kifejezetten rendezettnek és turistásnak számító városban. Az amerikaiak népszerűségével magyaráztuk, hogy a délutáni kávézásra kiszemelt helyen Bob Dylan- és Nirvana-slágerek szóltak. Nem véletlenül lett Prizren az egyik kedvenc koszovói városunk. (2012)" forrás

Pec/Peje/Peja

Pecben van egy szerb kolostor, ami az Unesco kulturális világörökségének a része.

"Pristinából nyugat felé indulva egy-másfél órás vezetést mindenképpen megér Pec, albánosan Peja városa. Még itthon nézegettem róla fotókat, és mindegyiken a háttér volt a hangsúlyos, a montenegrói határnál húzódó komor hegyekkel. A valóságban annyiban lehangolóbb, hogy az égbe nyúló szirteken kívül nincs érdemi látványosság, és nyáron a szálló por és a magas páratartalom miatt csak körvonalakat látni a város fölött. Ettől eltekintve viszont Pec kellemes emlék maradt az általános jó hangulatnak és az ott elköltött ebédnek köszönhetően. A patak partján egy jellegtelen büfében elfogyasztott sült kolbász, csevap és pljeszkavica a legjobb volt, amit az út során ettünk. (2013)" forrás

Egyéb látnivalók

"Pectől körülbelül 10 kilométerre délre, az albán Alpoknak is nevezett Prokletije hegység lábainál bújik meg a Visoki Dečani ortodox kolostor. A 14. században épült apátságot a háború alatt az albánok ágyúval lőtték, szerencsére csak részleges sikerrel. A templom bejárat felőli oldala fel volt állványozva, de a háborús károkat már teljes mértékben helyreállították. Ennek ellenére az épületegyüttest ENSZ-katonák védik, belépés előtt minden látogatót ellenőriznek. A kapun belépve viszont mintha a középkorba térnénk vissza, hosszú fekete ruhát és tekintélyes szakállat viselő ortodox szerzetesek sétálnak a fal mellett, mindent áthat a mirha illata. Még közepes bibliai ismeretekkel is szórakoztató a freskókon szereplő szentek és jelenetek beazonosítása, valamint a katolikus templomokban ismeretlen figurák értelmezése. Személyes kedvencünk az a szobor volt, amit találóbb szavak híján úgy tudnék csak körülírni, hogy egy disznóorrú oroszlán vicsorogva a földre teper egy embert. (2013)" forrás

Földrajz

Koszovóban mérséklet kontinentális klíma uralkodik. Nyáron nagy a hőség, akár a 40 fokot is megközelíti, míg télen havazik és akár mínusz 20 fokra is lehűlhet a hőmérséklet. Télen roppant nagyok a nap keresztmetszetében a hőmérsékleti hullámzások. A heves havazások nem ritkák. Koszovó hegyekben gazdag ország, főleg a határterületein. Délnyugaton áll a legmagasabb hegye, a 2656 méter magas Daravica. Az ország középső része inkább dombos. Koszovó keleti és nyugati részén van egy-egy nagyobb síkság is.

Történelem

Koszovó 2008-ban egyoldalúan nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától. A nemzetközi közösség ezt a függetlenséget egyelőre csak az USA és a NATO, valamint az Európai Unió tagállamainak többsége ismerte el. Magyarország elismerte Koszovót független köztársaságnak, és nagykövetséget tart fent Prishtinában. Görögország, Románia, Szlovákia, Ciprus és Spanyolország pl. nem ismerte el Koszovót. Szerbia persze nem fogadta el Koszovó függetlenségét, de Kína és Oroszország is határozottan elutasítja azt, hogy létezik Koszovó nevű önálló állam.

"Fél Szerbia lebombázása árán világra segítettünk egy eleve életképtelen államot. Ennek neve: Koszovó. Csempészetből, drog- és leánykereskedelemből, továbbá intézményesített korrupcióból él, ha él. Meg az unió pénzéből. Mi annyit tudunk, hogy ezerszámra próbálnak koszovóiak rajtunk keresztül Nyugat-Európába „tranzitálni”, mert kimaradtak a jóból. Természetesen rokonszenveztünk a Belgrád szorításából szabadulni akaró nacionalista albánokkal akkor, amikor egy tisztességes bölcsész (Ibrahim Rugova) vitte a zászlajukat, habár tudnivaló volt, hogy a Koszovói Felszabadító Hadsereg milyen gyilkos és főként miből élő figurákat tömörít (Thaci et al). Ezek nem kevésbé voltak kegyetlenek a 20, majd 10 százalékos kisebbséget képviselő szerbekkel, mint amazok – amin a Milosevic-hadsereg értendő – ővelük. És ugyanabból éltek, mint mai utódaik. A jó isten a megmondhatója, hogy a szinte beteges függetlenségi mániától eltekintve ugyan hogy képzelték az önálló életüket. Az, hogy Albániával egyesüljenek, "meg lett tiltva", holott kézenfekvő megoldásnak látszott. (NB: Albániából senki sem menekül.) Maradt az önállóság, idegen pénzből és mindenféle külföldi felügyelet alatt. A pénzt természetesen szétlopják, ahogyan az várható volt. A felügyelet pedig félpénzt sem ér. (2015)" forrás

Zahir Pajaziti szobra (A Koszovói Felszabadítási Hhadsereg első parancsnoka, akit jugoszláv katonák öltek meg 1997-ben) szobra Pristinában - h.k. fotója

Manapság

Koszovó infrastruktúrája eléggé elmaradott, ahhoz képest, hogy a lakosság arányában mire lenne szükség. Nemzetközi segítségből robognak a fejlesztések, úthálózat épül. Jellemző, hogy a nyári iskolai szünet idején nagyon ok külföldön élő, dolgozó koszovói hazatér rokonlátogatásra. Valahogy az élet ilyenkor felpezsdül, örömtelibbé válik Koszovóban. Főleg, hogy a külföldön élők hoznak magukkal pénzt és ajándékokat.

,, Hogy áll a demokrácia Koszovóban? A kormányzat kezében tartja a média legalább felét. Korrupció, bürokrácia,protekciózás minden mennyiségben.

Ami az albánok és a szerbek közötti viszont illeti: 20 év telt el a háború óta. Az albánok és a szerbek valahogy hozzászoktak az alaphelyzethez (status quo), güriznek, élik napjaikat egy mesterséges országban. Azrt mindig fennáll a vezsélye annak, hogy a politikusok és/vagy felelőtlen emberek feszültséget szítsanak az albánok és a szerbek között. (bédé, 2019)"

"Az albán részen gazdagság és euró, a szerb részen elmaradottság és dinárt használnak....csak külföldieket enged át a KFOR a hídon." (F. Attila, 2015)

"A Magyarország nyolcadát kitevő köztársaság néhány nap alatt kényelmesen bejárható, ugyanakkor nem tudom nyugodt szívvel ajánlani mindenkinek. A klasszikus turistáskodás szempontjából Montenegró lényegesen jobb választás, a Koszovót átlengő kilátástalanság csak rövid ideig egzotikus. Az emberen eluralkodó rossz érzésen még a helyiek optimizmusa sem képes enyhíteni. Szerintük most kezdődik a jövő. Az országot járva az az érzés, hogy itt nincs semmi, ami a világot érdekelné, illetve, ami van, azt már a nyugati cégek leosztották egymás között. Egészen nyilvánvaló, hogy a beáramló külföldi pénzt odaérkező külföldi cégek kapják meg, amelyek ugyan kiépítik a közműveket és az infrastruktúrát, de a helyi munkások éhbérét leszámítva az utolsó euróig hazaviszik a német és osztrák anyacéghez.

Koszovó gazdasága emiatt nagyon fejletlen, az egykori Jugoszlávia legelmaradottabb része. Érdekes mutató, hogy Albánia és Montenegró is jobb helyzetben van nála, vagyis Európa legreménytelenebb részéről van szó. Hiába van az ország hegyeiben rengeteg ón és ólom – mindkettő világpiaci ára meredeken ível felfelé –, megfelelő tudás és tőke nélkül helyi vállalkozás nem fogja kitermelni, így a bányászati jogok is viszonylag hamar az első világot uraló cégek kezében fognak kikötni. Egyes nézetek szerint a szerződéseken már a háború előtt megszáradt a tinta, és az amerikai közbeavatkozás hátterében is inkább ez áll, mint a világbéke feltétlen szeretete. Így a jelentős korrupciótól szenvedő országban továbbra is a cigaretta- és üzemanyag-csempészet lesz a legjövedelmezőbb vállalkozás. Amire ugyanúgy nem lehet jövőt építeni, mint a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalt fizetésére. Mindezek ellenére Koszovót látni kell. (2013)" forrás

Történelmi vonatkozású (kereszteshadjárat) szerb üzenőfal a mozlimok bosszantásának céljával

"Hiába érkezik az országba évi 560 millió euró, amit a külföldön dolgozók küldenek haza. Ez a GDP harmadát kitevő pénz elmegy fogyasztásra. Megeszik. Mindeközben pedig hatalmas a munkanélküliség, a hivatalos statisztikák 30 százalékról tudnak, a valóságban azonban a 42 százalékot is elérheti ez a szám. A fiataloknak közel 70 százaléka nem talál munkát. (2015)" forrás

,, Az hogy két felnőtt ember kétezer forintnyi euróból jóllakik egy étteremben, és még üdítőt is iszik, a csóró turistának persze csodás, de nem sok jót mond el egy ország gazdasági helyzetéről.

Fondorlatosabb jel az országban található nagyjából 700 benzinkút – minden hat kilométer útra jut egy. Nyilvánvaló, hogy ennyi kutat nem lehet nyereségesen üzemeltetni. A tájékozottabbak úgy tudják,
sok közülük a drog-, fegyver- és emberkereskedelemből származó jövedelem tisztára mosására szolgál. (2015)" forrás

A helyiekről

Koszovó lakosságának nagy része mozlim vallású. Az ortodox keresztények és a római katolikusok kisebbségben vannak. Koszovóban is érvényes az a jelenség, hogy a szegényebb emberek sokszor barátságosabbak a külföldiekkel, mint a jobb módúak. A koszovóiak alapvetően becsületesek, vendégszeretőek, szívélyesek, szívesen szóba állnak az idegenekkel, ha azok nyitottak az irányukban. A koszovói albánok egyik nagy büszkesége a koszovói albán születésű svájci válogatott focista, Xherdan Shaqiri, aki a milánói Inter sztárja, középpályásként. A Nobel Béke-díjas, elhunyt Teréz anya állítólag szintén koszovói albán származású.

"Helyiek nagyon barátságosak a külföldiekkel főleg ha EU-ból vagy Amerikából jönnek....kicsit tolakodóak, mindent akarnak tudni mint az arab országokban és persze mindenki előadja mennyit szenvedtek a szerbektől és milyen rosszul élnek, ami viszont nem igaz." (F. Attila, 2015)

Turista etikett

A Koszovóban állomásozó NATO-egységek létesítményeit, katonáit, járműveit inkább ne fotózzuk. Büntető intézkedése nem kerül sor, de kellemetlen vitához vezethet. Meg lehet kérdezni a katonákat, hogy szabad-e a fotózás. Lehet, hogy nem akadályozzák. A koszovóiak egy része zokon veszi, ha a turista romos épületeket fényképez. Ezt úgy veszik, hogy a külföldi Koszovó rossz hírét akarja kelteni a világban.

Olvasmányos linkek

"A koszovói vidék lehangoló. A szaúdi támogatással épült mecseteken és minareteken kívül nincsenek szép és befejezett épületek – a túlzottan nagy méretű új építésű házak befejezetlenül és üresen állnak, némelyik aljában autószerelő vagy gumis műhely működik, de a szegénység egyértelmű, néhány értelmezhetetlen, szocialista szobron kívül nincs is igazán miért megállni. Még a külföldi kézben lévő, jól kiépített benzinkutakon sem lehet kártyával fizetni, blokkot vagy nyugtát is hiába vár az ember – ez nem az a vidék. Kosovska Mitrovica és Podujevo egyaránt nagyobb városnak tűnik a térképen, mint a valóságban, ha látni is akarunk valamit, érdemes délnek venni az irányt. A főváros, Pristina felé szélesednek az utak, majd a végén közel tíz kilométernyi, kiváló autóút vezet be a félmilliós központba.

A leglepattantabb tüzépeket idéző telepek mellett feltűnnek a nyugati cégek plakátjai, és érezzük, olyan helyre érkezünk, ahol a katonákon kívül mással is szót fogunk érteni. Néhány kör után a központtól pár perc sétányira találunk tisztességes szállást. A hotel recepcióját bekeretezett Bill Clinton-fotók díszítik. Az USA 42. elnökéről nekünk egyetlen eset jutott eszünkbe, és egészen biztos vagyok abban, hogy most ön is ugyanerre gondol. A koszovóiak körében viszont igen népszerű, hiszen ők a felszabadítót látják benne. A város főutcáját róla nevezték el, valamint állítólag egy 6 emelet magas plakát is van róla a városban, amit sehogyan sem sikerült megtalálnunk. Az amerikai és az ENSZ-jelenléthez is pozitívan állnak az emberek, a legtöbb helyen a koszovói és az albán zászló mellett ott van a csillagos-sávos lobogó is. De nemcsak a városokban, hanem a semmi közepén is a legváratlanabb helyeken találkoztunk a nemzeti öntudat ilyen jellegű megnyilvánulásával.

Már egy nappal korábban, a területileg Szerbiához, de kulturálisan és etnikailag az albán többségű koszovói régióhoz tartozó Tutinban belekóstoltunk a muzulmán éjszakai életbe, így kíváncsian vártuk, hogyan mulatnak szombat este a fővárosban. Az itthon megszokotthoz egy hajszálnyival a pristinai éjszakai élet állt közelebb, de éppen emiatt a vidéki változat sokkal szórakoztatóbb volt. Ott sötétedés után az öregeket leszámítva a teljes lakosság a legszebb ruhájában kivonult az utcára, és ott fel-alá sétáltak – a fiúk és a lányok szigorúan külön csoportokban. Az, hogy a lányok három-öt fős csoportokban kézen fogva jártak, teljesen természetesnek tűnt amellett, hogy a férfiak minimális eltéréssel, de ugyanezt tették, néha megszakítva a folyamatot azzal, hogy gyorsan beültek valahová meginni pár kávét. (2013)" forrás

Nagyon furcsa belegondolni, hogy a körülöttünk sétáló emberek közül, aki elmúlt 20 éves, már mind átélte a háborút. Az emberek jól öltözöttek, derűsek, nem látszik rajtuk a rengeteg átélt viszontagság.

Miről is van szó? Koszovó évszázadokig az Oszmán török birodalom része volt és már a 16. század elejétől már jelentős volt az albán lakosság, bár nem teljesen ismert a koszovói albánok korai története. Koszovó a világháborúk alatt sokszor gazdát cserélt, végül a második világháború után Jugoszláviához került, és szövetségi tartományként viszonylagos önállósága volt. Amikor egyre inkább nőtt az albánok aránya, felmerült a függetlenség igénye. Ez a szerb kormányzatnak persze nem tetszett, és megszüntették Koszovó tartományi autonómiáját, a szerb parlament közvetlen fennhatósága alá vonták. Ez olaj volt a tűzre; a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyre erőszakosabb eszközökkel dolgozott a különváláson, gerillaháborút indítottak, a szerb kormány pedig megpróbálta erőszakkal letörni a függetlenségi igényeket. A helyzet annyira eszkalálódott, hogy a NATO is beavatkozott, majd ENSZ békefenntartók érkeztek a régióba és Koszovó ENSZ igazgatás alá került. Nem sokkal később átmeneti koszovói önkormányzatot hoztak létre, de a kormányzat elvileg az ENSZ-nek volt felelős és Koszovó jogilag Szerbiához tartozott. Csakhogy közben kikiáltották Koszovó függetlenségét, és a rendezetlen helyzet miatt a világ országainak fele elismeri (Magyarország is, hasonlóan az EU államainak többségéhez), fele pedig nem, hogy Koszovó külön állam. (2021) forrás