ÚTIKRITIKA.HU / Szlovákia







útikritikák


Szlovákia

Szlovákia dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Ez az eperjesi óváros egyik jellegzetes, boltíves átjárója, ami a Caraffa-börtön közelében található - Elter Karcsi fotója


2025: Szlovákiában egyre gyakrabban bukkannak fel hamis euróbankjegyek. A Szlovák Nemzeti Bank szerint 2024-ben közel 2000 hamisítványt szűrtek ki, ami csaknem 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.  Szlovákiában leggyakrabban a 20 és 50 eurós bankókat hamisítják, ezek az összes lefoglalt hamisítvány közel 60 százalékát tették ki

Szlovákia dióhéjban

Szlovákul: Slovensko, angolul: Slovakia, németül: Slowakei, franciául: Slovaquie

  • Északi szomszédunk Szlovákia 49 ezer 035 négyzetkilométer területű, lakossága kb. 5,45 millió (2026-os becslés).
  • Szlovákia fővárosa Pozsony (Bratislava) kb. 442 ezer lakossal.
  • A 2021-es szlovák népszámlálásnál lehetett két nemzetiséget is megjelölni. Eszerint: kb. 422 ezer fő vallotta magát elsődlegesen magyarnak és további kb. 34–35 ezer fő másodlagos nemzetiségként jelölte meg a magyart. Ez összesen nagyjából 456–460 ezer embert jelent, ami az ország lakosságának kb. 8,3–8,5%-a. Egy közvéleménykutatás szerint 12% körüli az arány, mert a népszámláláshoz képest - úgymond - rugalmasabban válallják az identitást.  
  • A magyarok aránya Dunaszerdahely városában a legmagasabb, mivel ott a lakosság döntő többsége (75-80%) magyar nemzetiségű.
  • A magyar-szlovák határvonal hossza 679 kilométer.
  • Szlovákia az Európai Unió tagja, a magyar-szlovák határon nincs útlevél-ellenőrzés, vámvizsgálat. (Schengen-tagállam mindkettő).
  • Szlovákiában a nemzeti fizetőeszköz az euró.
  • Havi nettó átlagfizetés (2026-ban): 1160 euró - (Magyarország: 1060 eurónak megfelelő forint)
  • Leggyakoribb vezetéknév: Horváth
  • Szlovákia turisztikai vonzerejének egyik lényeges része az, hogy kis ország létére mintegy 300 vára van. A középkorban a régió (Felvidék) politikailag fragmentált volt, több kisebb feudális uradalom létezett, amelyek saját védelmi rendszert építettek ki. Szinte minden jelentősebb nemes szükségesnek érezte, hogy legyen egy vára saját birtokainak védelme érdekében.)
  • A Slovensko név a „szlovák” (szlovákul Slovák) népnévből származik, amely pedig az ősi szláv slovo („szó, beszéd”) szóból ered. Ez eredetileg azt jelentette, hogy „akik értik egymás beszédét”, vagyis a szláv népeket különböztette meg az idegen nyelvűektől. A Slovensko így szó szerint annyit tesz: „a szlovákok földje” vagy „a szlávul beszélők országa”.
  • 2026 elején az életszínvonal általában Szlovákiában valamivel magasabb, főleg a magasabb átlagbérek és az euró használata miatt. Ugyanakkor a különbség nem nagy, és Magyarországon bizonyos területeken (pl. szolgáltatások ára, egyes támogatások) kedvezőbb lehet a helyzet.
  • A többségi szlovák társadalomban a szlovákiai magyarokról gyakran él az a sztereotípia, hogy erősen ragaszkodnak Magyarországhoz, kevésbé lojálisak Szlovákiához, illetve hogy inkább „külön közösséget” alkotnak (nyelv, intézmények, média miatt). Emellett néha megjelenik az a kép is, hogy a magyarok jobban szervezettek és összetartóbbak, illetve a déli régiókhoz kötődően „vidékiesebbek” vagy hagyományokat erősebben őrzők. Fontos viszont, hogy ezek általánosítások, és a valóság ennél sokkal árnyaltabb: a mindennapi életben a két közösség között sok az átfedés, és a fiatalabb generációknál ezek a különbségek egyre kevésbé hangsúlyosak.
  • A szlovákiai magyarok körében elterjedt sztereotípia, hogy a szlovákok távolságtartóak, büszkék és néha arrogánsak a magyarokkal szemben, különösen nyelvhasználati kérdésekben. Ugyanakkor azt is sokan elismerik, hogy a hétköznapi kapcsolatokban a szlovákok általában barátságosak és segítőkészek, a feszültség inkább politikai szinten, mintsem személyes kapcsolatokban jelenik meg.

Löcse - Majstra Pavla tér - Elter Karcsi fotója

Az UNESCO kulturális világörökségének részei Szlovákiában:

  • Vlkolinec (skanzen)
  • Banska Stiavnica (Selmecbánya)
  • Spissky Hrad (Szepes vára) és a kapcsolódó műemlékek
  • Bardejov (Bártfa) városa védett terület

Végvárak és kastélyok Szlovákiában - szervezett buszos kirándulás


Szlovákiáról, egyes városokról számos fejezet található meg a bal oldali oszlopon, ha nem mobiltelefonon, hanem számítógépes képernyőn néz rá erre az oldalra. 


Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Pozsony példásan rendbe hozott óvárosában a hangulatos kávézók és vendéglők
  2. Vidéken a csodával határos módon fennmaradt fatemplomok, pl. Hervató!
  3. A népművészetük megőrzésére irányuló igyekezetük sikeressége: pl. a Farkasd-i skanzen
  4. Kassa főtere
  5. a Füleki vár, a Nyitrai vár
  6. Selmecbánya központja
  7. A Csorba-tó
  8. A Szepesi vár
  9. A Suchá Belá szurdok
  10. A Nyugat-Tátra tövében a bölényfalvi csodás szabadtéri múzeumfalu (skanzen)

Nem tetszett

  1. a rossz állapotú másodrendű utak (kátyúk)
  2. Pozsony modern része nem vonzó
  3. az emberek nem tűnnek vendégszeretőnek (egy nemzetközi felmérés ezt megerősíti)
  4. A műemlékek félig-meddig jellegű rendbehozatala
  5. A közvilágítás hiánya közép-szlovákiai településeken
  6. A szlovák síterepeken az ausztriaihoz képest nagyobb baleset-veszélyesség

Vélemények

,, - Olcsóbb a taxi Esztergomból Párkányra vagy Komáromból Révkomáromba, mint nálunk (Komáromból Révkomáromba a Volánbusz Zrt. is átvisz 150 Ft-ért).

- Vásárláshoz ajánlom a Lidl, illetve a Billa üzleteket (átszámítva néhány termék ára olcsóbb az itthoni árakhoz képest)

- Boltban, étteremben, vasútállomáson (magyar határ mentén) törve bár, de értik a magyar nyelvet, bár a boltokban és a vasútállomásokon a pénztárosok igen mogorvák.

- Olcsón lehet a szlovák állami vasút (ZSSK) járatain utazni. (Komárno - Nové Zámky: 2,5 EUR, Nové Zámky - Szob: 5 EUR)A szolgáltatási színvonal jobb, mint Magyarországon, de a pályaállapotok hasonlóak az itthoni körülményekhez, a menetrend viszont hol jó, hol katasztrófa, ettől tanulhatna a MÁV.

- Jobb az emeletes vonatuk (Skoda CityElefant)

- Ha szlovákul beszélsz, vagy ha van egy ki szlovák vagy cseh nyelvtudásod, akkor sokkal kedvesek lesznek veled.

- Nem jellemző Szlovákiában a koldulás, bár a hatóságok hatékonysága, szigora és jelenléte elriasztja a koldusokat, utcai árusokat.

- Nem nagyon beszélnek idegen nyelvet, de a vasútállomásokon csak a szlovák nyelv a sztenderd. Nagyobb városokban, bármilyen is meglepő, de beszélnek magyarul az angol meg a német mellett. (Ákos, 2022)


A Szlovákiába utazók számára ma már kifejezetten kedvező, hogy a múzeumi ismertetőktől kezdve a szállodák honlapjaiig egyre több helyen találkozni magyar nyelvű tájékoztatással, és az éttermek többnyelvű étlapjain is gyakran szerepel magyar fordítás. Ez nemcsak a jelentős számú magyar turista jelenlétének köszönhető, hanem annak a gyakorlatias, üzletközpontú szemléletnek is, amely könnyedén felülemelkedik a múlt feszültségein, és nyitottabb, sokszínűbb kulturális környezetet teremtett.

A szolgáltatók egyre inkább felismerik, hogy a többnyelvűség versenyelőnyt jelent, ezért tudatosan törekednek a vendégek kényelmének növelésére. Ennek eredményeként a magyar látogatók ma már sokkal gördülékenyebben tudnak tájékozódni és kapcsolatot teremteni, ami jelentősen javítja az utazási élményt.

További beszámolók

Érdemes autóval ellátogatni Trencsénbe, amely mindössze 129 kilométerre fekszik Pozsonytól, így az út az E75-ös autópályán nagyjából másfél órát vesz igénybe. Már messziről feltűnik a város ikonikus látványa: a Vág folyó völgye fölé magasodó vár, amely egy impozáns mészkőszirten áll.

A vár története egészen a 9. századig nyúlik vissza, amikor a Nagy Morva Birodalom idején földvár állt ezen a helyen. Ennek emlékét máig őrzi egy négyapszisos rotunda, amely a korai építmény része volt. A jelenlegi vár, amely a régió egyik legnagyobb és legjobban helyreállított műemléke, számos történelmi eseménynek volt tanúja.

A vár kalandos múltja során:

Átvészelte a tatárjárást, és évszázadokkal később a husziták ostromát is.
Csák Máté híres székhelye volt, aki innen irányította hatalmas területeit.
Itt született a döntés, hogy Nagy Lajos lánya, Mária, Luxemburgi Zsigmond felesége lesz.
Mátyás király pedig egy időre zálogba adta a várat.

Az élet egészen 1790-ig pezsgő volt a falai között, amikor egy tűzvész súlyosan megrongálta az épületet. Az utóbbi években azonban a vár új életre kelt, és teljes felújítása révén ma a látogatók számára is izgalmas felfedezni ezt a történelmi helyszínt, amely egykor a régió egyik legfontosabb központja volt.


Még karácsony előtt pár nappal Szlovákiában jártunk. Csak egy gyors hétvégi kirándulás fért most bele, és egy kis havat szerettünk volna látni, így a helyszín adta magát.
Az első reggelen, még napkelte előtt felkapaszkodtunk a Kis-Fátra hófedte csúcsaihoz, nagyjából 1500 méteres magasságba Smrekovica közelében. Itt nagy hasznát vettük a hóláncnak, mert 1000 métertől igazi téli táj fogadott bennünket, jéggel és hóval borított erdei utakkal. A csúszós utakat leküzdve, majd a hegytetőre felérve, egy kellemes túrát tettünk a havas tájon. Eleinte sajnos úgy tűnt, hogy a felhőtakaró miatt nem sok esélye van, hogy látunk valamit a napkeltéből. Aztán hirtelen megnyílt a felhőréteg, és a felkelő nap fénye látványos sugarak kíséretében elénk tárult. Ez mindössze néhány percig tartott, majd a sűrű felhőzet újra összezárt...
Ezután a Zsolna közelében található Szulyóvári-sziklák felé vettük az irányt, ami nagyjából másfél óra autózást jelentett. Szulyó várának maradványai meredek mészkő sziklák tetején állnak. A vár eredete a 13. századra tehető, megközelítése túra útvonalon lehetséges. A mészkő sziklák tetejére, ahol a várfalak romjai is találhatók, létrák és kapaszkodók segítségével lehet feljutni. A közel 700 méteres magasságban tornyosuló sziklák tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező hegycsúcsokra.
A második nap azt terveztük, hogy felvonóval felmegyünk a hóval borított Chleb csúcshoz a Kis-Fátra hegységben. Sajnos a felvonó az erős szél miatt aznap nem indult, viszont drónommal a völgyből felszállva sikerült néhány fotót készítenem az erős széllökések ellenére.
Azt hiszem, hogy elérhetősége és szépsége miatt a Kis-Fátra és környéke az egyik új kedvencünkké lépett elő. Biztos vagyok benne, hogy rövidesen visszatérünk...(Ö. S. , 2025)



Az őszi északi országjárás alkalmával két éjszakát töltöttünk Balassagyarmaton, hogy felfedezzük az Ipoly mente szépségeit, megismerjük a "jó palócok" világát, és találkozzunk a "tót atyafiakkal". Természetesen tisztában voltunk vele, hogy Mikszáth Kálmán vidékén járunk, így előzetes felkészülésként magunkkal hoztuk a híres könyvét, amely a "jó palócok" és a "tót atyafiak" címek alatt vált irodalmi mérföldkővé és Mikszáth első nagy sikerévé.

Balassagyarmat nem várt szépségei után úgy döntöttünk, hogy Mikszáth nyomán irányítjuk sétáinkat. Egy pillanat alatt átléptük a határt Szlovákiába, az egykori Nógrád vármegye területére, a mai Vel’ký Krtiš-járásba (Nagykürtös környéke), ahol Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya (ma: Sklabiná) található.

Ha már erre jártunk, térképünk gyorsan újabb célpontokat ajánlott: a közeli Kékkő várát, amely festői környezetben áll, valamint Alsósztregovát (Dolná Strehová), ahol Madách Imre szülőháza és emlékhelye várja a látogatókat. Mindkét helyszín remek kiegészítése volt Mikszáth vidékének felfedezéséhez, és egyúttal betekintést nyújtottak a régió gazdag történelmi és irodalmi örökségébe.


Visszatérve a Hóhér bástyához, sajnos csak a Fejedelem szobránál készült két emlékfotót tudom megosztani. A múzeum bejáratánál ugyanis kisebb kellemetlenségbe ütköztünk: a személyzet nem volt hajlandó sem magyarul, sem más idegen nyelven kommunikálni, és inkább kézzel-lábbal próbálták elmagyarázni, hogy a belépőjegyet máshol kell megvásárolnunk. Bár a lényegét megértettük, az ügyintézés stílusa annyira bosszantó volt, hogy végül úgy döntöttünk, nem megyünk be.

Úgy gondolom, hogy egy Rákóczi-emlékkiállítást kezelő múzeumban alapvető elvárás, hogy legalább magyarul beszéljen valaki, hiszen ez szorosan hozzátartozik a hely szelleméhez és történelmi jelentőségéhez. Ha ezt biztosítanák, szívesen megfizetném a belépődíjat is, de így a helyzet meglehetősen kiábrándító volt.

Fotóegyveleg

Ez a kassai óváros egyik jellegzetes sikátora, a Mikluš-börtön környékén található átjáró - Elter Karcsi fotója

Kassa - Dominikánus templom - Elter Karcsi fotója

Árva vára - Elter Karcsi fotója 

Körmöcbánya - Szent katalin templom- Elter Karcsi fotója 

Selmecbánya - a Berggericht (egy történelmi bányabírósági és igazgatási épület) udvara - Elter Karcsi fotója 

Kassa - Fő utca (Hlavná ulica) - Kovács Miki fotója 

Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2024. 08. 12. 13:56
Kedves CSNGR! Kérem segítsen megérteni kommentjét. Mely tartalmakat, mondatokat sérelmez és miért? Ha nyilvánvaló valótlanságokra hívja fel a figyelmünket, akkor azt bizonyosan korrigáljuk.


CSNGR, 2024. 08. 12. 12:35
T. Szerkesztőség!
Tisztelettel szeretném megkérni hogy a Szlovák Köztársaságot megkérdejelező vagy abból gúnyt űző kommenteket, leírásokat legyenek szívesek törölni és továbbiakban nem kiengedni.


Gergő, 2017. 05. 18. 15:11
Alulról a 3. kép Bled (Szlovénia).
Szép ország, számomra kedves emberekkel.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon