ÚTIKRITIKA.HU / Taiwan

Taiwan

Tajvan dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

K. Kriszta fotója

Tajvan dióhéjban

Tajvan egy kelet-ázsiai szigetcsoport, ami Kínai Köztársaság néven vitatott politikai státuszú ország. A népi Kína a saját területének tekinti, a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el külön államnak. E sorok írója a tajvani utazási tapasztalatai alapján határozottan elismeri Tajvan államiságát. Nem járnának jól a tajvaniak, ha Kína birtokba venné az országukat.

Lakosság (2025-ben): 23,9 millió

35 980 négyzetkilométer a területe (Magyarország területének a 38 százaléka), tehát igen nagy a népsűrűség.

Tajvan fővárosa, Tajpej 8851 kilométerre van Budapesttől.

Bécsből az Eva Air tajvani légitársaság járataival non-stop el lehet repülni Tajpejbe.

Tajvan és Magyarország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, de vannak kereskedelmi képviseletek.

Magyar állampolgároknak nem kell vízum Tajvanba, ha turistaként nem akarnak ott 90 napnál tovább tartózkodni.

Tajvanon a közbiztonság kifejezetten jó. A higiéniai körülmények (is) jobbak, mint nálunk.

Tajvanon a fiatalabb helyiekkel el lehet boldogulni angol nyelvismerettel. Sok helyen minden kínaiul van kiírva, és ez nehézségeket okozhat a kínaiul nem tudó turistáknak.

Az éghajlati viszonyokat figyelembe véve március és május, valamint szeptember és november között érdemes Tajvanra utazni. Ezekben a hónapokban kisebb a rizikó, hogy az eső belerondít a tervezett programok véghezvitelébe.

Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 650 ezer forintnak megfelelő új tajvani dollár (TWD)

• Leggyakoribb vezetéknév: Chen
• Tajvan hivatalos pénzneme az Új tajvani dollár (TWD)
  • 1 új tajvani dollár (TWD) = 11,23 HUF
  • 1 USD = 30,07 TWD
  • 1 EUR = 33,67 TWD

A linkekre ráklikkelve láthatók a friss árfolyamok.

Miért is érdemes Tajvanra utazni?

Festői hegyes tájak, vízesések, izgalmas szurdokok, rizsföldek, kellemes strandok, rengeteg érdekes templom, szupermodern városok totál modern tömegközlekedéssel, a magyar vasúti közlekedés előtt évtizedekkel elöl járó ultragyors vonatok, távol-keleti feeling (színes, forgatagos piacok) a legnagyobb biztonság, és szervezett, jól működő infrastrukturális keretek között.

A tajvaniak nagy többségben városlakók és a nagy települések zöme a sziget nyugati partvidékén található. 

Tetszett & Nem Tetszett

Tetszett

1. Tajpej lenyűgöző high-tech világa
2. Az emberek segítőkészsége, ahogy látták elveszettségeinket
3. A parkokban a tai-chi gyakorlatokat végző emberek
4. A mások (pl. recepciósok) segítségével előre kínaiul felírt címekkel jól el tudtunk jutni mindenhová
5. Tajpejben az éjszakai piacokon kajálni (este)
6. A Longshan és a Bao'an templomok
7. A sziget déli részén (október végén) a melegebb hőmérséklet, a strandok (főleg a Nanwan), a sziklaformációk
8. Persze a Taipei 101 felhőkarcolóról lenézni
9. A zenés kukás kocsik
10. Lenyűgöző Tajvan fejlettsége és jóléte

Nem tetszett

1. A vadul vezető autósok, s főleg motorosok, akik a gyalogosokat nem veszik emberszámba, elképesztően felelőtlenül közlekednek (azt mondják, hogy túl könnyű jogsihoz jutni)
2. A turisták túlzottan nagy hányada öreg kínai
3. Az eligazodás nehézségei ott, ahol csak kínaiul voltak a kiírások
4. A turisták számára nagyon reklámozott Sun Moon-tó nem nagy szám, csalódást okozott
5. A nagy népsűrűség kellemetlen következménye a tolongó tömeg mindenhol
6. A kajáldákban nem volt étlap angolul, így kockáztatni kellett (vagy önkiszolgálós helyekre menni)
7. Ritkán ettünk igazán jót, felfedezések voltak inkább
8. A Taipej 101-re felmenetel rohadt drága ára
9. A reggelijükben gyakorta szereplő édes szójatej a fánkkal nem lett a kedvencem, amúgy a Bubble Tea se
10. Tajvan fejlettségéhez képest a tajpeji nemzetközi repülőtér nem igazán fejlett és az ottani vécék elég lestrapáltak
11. A robbantott csirkék (kényelmetlen leenni a sok csontdarabról)

A fejét is a tányérra rakják, hogy szembesüljön velünk

Vélemények

A tömegközlekedés zseniális, és minden, beleértve az ételeket is, nagyon olcsó.
Ajánlom októbertől júniusig, hogy elkerüld a hőséget és a tájfunokat.
Mindenképp szerezz be egy közlekedési kártyát (IC), amivel nemcsak a közlekedést, hanem a bevásárlásaidat is könnyen intézheted. Ajánlom az Easy Card-ot.
Ha használni szeretnéd a nagysebességű vasutat Kaohsiungba, mindenképp vegyél külföldieknek szóló kombinált bérletet! Erről további információt találsz a HSR honlapján, vagy ha rákeresel a Taiwan Pass-ra.
Feltétlenül próbáld ki:
Shaved Ice
Tajvani ananászos sütemény (legjobbak: Chia Te és Sunny Hills)
Bubble tea
Helyi mangó

Beutazási és viselkedési szabályok

Töltsd ki elektronikusan előre a beutazási nyomtatványt, így nagyon gyorsan túljutsz a határellenőrzésen.
Tartsd be a helyi szabályokat, amelyeket Északkelet-Ázsiában nagyon komolyan vesznek:
Állj sorban mindenhol, beleértve a metrómegállókat is.
Ne fújj orrot hangosan nyilvános helyen.
Ne hagyd el a szemetet! Kevés a kuka, így magaddal kell vinned, amíg nem találsz egyet. (Jellemzően a konbinikben, azaz kisboltokban van kuka.)
Ne hangoskodj tömegközlekedési eszközökön.
Tajpejben szigorúan tilos ételt és italt fogyasztani a tömegközlekedési eszközökön!

Nem szeretek dobálózni ezekkel a „Jajj, de kedvesek voltak itt az emberek” jelzővel, de itt tényleg egyből megcsapott az emberek kedvessége, nyitottsága, figyelmessége, segítőkészsége. legyen szó idősről vagy fiatalról. Soha, egyetlen egy helyen nem éreztem eddig azt az utazásaink során, hogy ha valaki fényképezik, akkor arra odafigyelnek. Nem sétálnak bele, nem tolakodnak, stb. Nem is értettem, hogy mi történik…
Tajvan egy rendkívül fejlett ország. Angollal simán boldogulsz. Extrém tiszta, a tömegközlekedés kiváló. Szuperjó nappali és éjszakai élet van, a kaják finomak, alapvetően európai árakhoz képest olcsóbbak is. (2025)

---

,, Egy másik 10 Tetszett&Nem tetszett:

Tetszett:

1. Kaohsziungban a Liouhe éjszakai piac seafood-os pultjai, és amiket onnan falatoztunk 

2. A Taipei 101 saját szemmel  nézve építészetileg, látványban izgalmasabb, érdekesebb, mint amire számítottam

3. A Csang Kaj-sek Emlékhely (Memorial Hall) méltóságteljessége és az ország legjelentősebb történelmi személyiségének sztorija 

4. A magas pálmafás sugárutak

5. Roppant játékosan, eredetien, ötletesen divatoznak a tajpeji fiatalok

6. Nincsenek kövér vagy/és ápolatlan, és rosszarcú emberek

Nem tetszett:

1. A ,,robbantott" csirkéjük az ízlésünk számára nincs jó darabolva, kicsontozva, filézve

2. Kevesen tudnak angolul (inkább fiatalokat érdemes megszólítani)

3. Fura, de kicsit zavart, hogy az utcán nem néztek meg minket, pedig kevés a nem vágott szemű, fehér turista

4. A járdákon és az úttesten cikázó, veszélyesen közlekedő motorosok

5. Az ötvenes-hatvanas-hetvenes épekben épült fantázátlan, tucat lakóházak

(J.K.)

---

,, December végi, január elejei tajvani utazásunk folyamán először a déli Kaohsiung kikötővárosban jártunk, mert ott általában 4-5 fokkal melegebb van télen, mint Taipejben, másrészt akartunk látni mást is, mint a fővárost. A HSR (High Speed Rair) gyorsvasúttal kb. másfél óra alatt lepörgettük a 360 kilométeres távolságot. A vonat nagyon kulturált, de különleges tájakat nem lehet látni útközben. Kaohsiung kellemes város, jó nagy és két napra van érdemi látnivaló. Utána jött Tajpej, amit alaposan bejártunk gyalog és a szupermodern metróval.

Taiwan és Tajpej nagyon bejött nekünk (a családnak)! Nekünk is az volt a legnagyobb meglepetés, hogy helyiek a legkellemesebb kínaia népek, akikkel valaha is találkoztunk a világban. Mosolygósak, kulturáltak, ízlésesen öltözködnek, kifejezetten rokonszenvesek. A két meglátogatott városban nem láttunk kellemetlen figurákat és élveztük a tökéletes közbiztonságot. 

Taiwan gazdag, sikeres ország. Láttuk, hogy a siker mögött rengeteg munka van, de az emberek élvezik a sok erőfeszítés gyümölcseit. Kínaiak élnek Szingapúrban és Hongkongban is, de a taiwani kínaiakat valahogy kiegyensúlyozottabaknak, nyugodtabbaknak éreztük. Nem látni rajtuk az agyonhajszoltságot, dacára annak, hogy sokat kell dolgozniuk.

Taipej hatalmas város, látványos sugárutakkal. Mindenhol tisztaság, rend. Elképesztően sok az étkezőhely, hatalmas a választék e tekinteben is. Nagy élmény volt meglátogatni az éjszakai piacokat, amelyeket az emberek elsősorban azért este látogatnak meg. Tenger gyümölcsei (seafood) imádóinak (a családunk fele ilyen) Taiwan a mennyország.  

Ami nekem a legjobban tetszett: Taipei egyes negyedeiben a mellékutcák hangulatossága a sok ízlésesen kialakított, megvilágított kávézókkal, butikokkal,különféle boltokkal. Minden nagyon más, mint a nép Kínában, ahonnan nagy számban jönnek turista csoportok. A népi kínai turisták faragatlanságát, ruházatát, arckifejezéseit látva még erősebbnek éreztük a kontrasztot. Nem csoda, hogy a taiwaniak nem akarják, hogy a nagy kína bekebelezze őket. (Egyelőre nem fenyegeti őket ez a veszély.) 

Átfekvésben Taiwan drágább, mint Kína, Thaiföld, sőt mint Malajzia, de olcsóbb, mint Hongkong, Szingapúr és Japán. Taipeiben sokat taxiztunk és az olcsó volt, ráadásul egyszer sem akadtunk simlis taxisba. A metró kifejezetten olcsó, pláne a helyieknek, akik magas életszínvonalon élnek. Egy középiskolai tanár megkeres nettó 400 ezret havonta.

Még sok új országot szeretnénk felfedezni, s így kevés a valószínűsége, hogy visszatérünk Taiwanra, de mindenkinek jó szívvel tudjuk ajánlani ennek a kellemes országnak a meglátogatását. A fővárosi 101-es toronyépületen kívül nincs nemzetközi szenzációs látványosság, de kifejezetten olyan turista célország, ahol komfortosan, szuperül érzi magát az utazó. Az ottani biztonságérzet manapság nagy érték egy utazó számára." (aji) 

---

Tetszett:

A Jiufen óváros sikátorai és teaházai.
A Taipei 101 tetejéről a naplementés városkép.
A Taroko-szurdok meredek sziklái és templomjai.
A Sun Moon Lake körüli biciklitúra.
Az éjszakai piacok streetfood kínálata.

Nem tetszett:

A nyári páratartalom elviselhetetlen.
A tömeg a turistalátványosságoknál.
A tajpeji metró csúcsforgalma.
A szállodák magas árai.
A Kenting nemzeti park túlzsúfoltsága.
  

---

   

Tajpej igazán kellemes meglepetést okozott. A metró tisztasága példaértékű, szinte Szingapúr szintjét idézi, és a közlekedési rendszer rendkívül hatékony. Az egyik legszebb élményem a város panorámája volt az Elefánt-hegyről, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Taipei 101-re és a nyüzsgő metropoliszra.

Vidéken a Taroko-szurdok volt a legemlékezetesebb, lenyűgöző sziklafalaival és a Liwu folyó mélykék vizével. Tajvanon az ételek és a taxizás meglepően olcsóak, különösen más ázsiai nagyvárosokhoz képest.

A legnagyobb meglepetés számomra mégis a tajvani emberek kedvessége volt. Őszintén szólva sokkal rokonszenvesebbnek találtam őket, mint azokat a kínaiakat, akikkel Kínában, Hongkongban vagy Észak-Amerikában találkoztam. Ha a térképet nézegettük az utcán, szinte mindig akadt valaki, aki odajött segíteni – ez a fajta figyelmesség igazán ritka és kellemes élmény volt.

Örülök, hogy megnéztük Tajvant, de nem feltétlenül olyan úti cél, ahová mindenképpen vissza akarok térni. Az ország valahogy egy Kína- és egy Japán-élmény keverékének tűnt – a kínai hagyományok és a japán precizitás sajátos elegye, ami egyedivé és különlegessé teszi ezt a szigetet.

,, Ritka nagy meglepetést okozott számomra a tisztaság, és a természeti értékek. Tudtam, hogy japánosan fejlett, hogy percre pontosak a vonatok és van Shinkansen is itt, de azt, hogy ennyire jók a kaják, ilyen sok arca van a természetnek, ennyire végtelenül kedvesek a helyiek, akik nem ismerik a borravaló fogalmát, de ennek megfelelően alkudni se lehet velük, na az meglepett." (k.t., 2019)

---

,, Az ország nyugati partja inkább városias, míg a keleti parton rengeteg a természeti látnivaló. Az ott töltött két hétbe 3 város és környéke fért bele, Taipei, Tainan és Kaohsiung, ezek mind a nyugati oldalon vannak.

Taipei hipermodern nagyváros, remek tömegközlekedéssel, tiszta, rendben tartott, érdekes látnivalókkal, fantasztikus, igazi kínai kajával, és elképesztően izgalmas történelemmel. (ez mondjuk az egész országra igaz)

Tainan a portugál és holland örökség miatt érdekes, míg Kaohsiung a 2. legnagyobb város az ország legnagyobb buddhista szentélyével.

Mindig, mindenhol van éjszakai piac, más városokban másféle ételeket próbálhatunk ki.Rengeteg minden kimaradt, sok helyen nem voltam, nyugisan akár 1 hónapot is el lehet itt tölteni szerintem.

Aki nem volt még Kínában, annak szerintem érdekes alternatíva lehet. Vízum nem szükséges, 90 napig lehet turistaként itt tartózkodni."  (sz.a, 2020)

További beszámolók

Van egy ország a világon, amelyet mindössze 13 ENSZ-tagállam ismer el hivatalosan, mégis gazdasági és technológiai fejlődése megállíthatatlan. Egy ország, amely egy szigetre szorult, mégis világviszonylatban is meghatározó szereplő a félvezetőgyártásban, a high-tech iparban és az innovációban. Egy hely, ahol a buddhista és taoista hagyományok békésen megférnek a fényárban úszó metropoliszokkal, a felhőkarcolókkal, a magasvasutakkal és a modern bevásárlóközpontokkal.

Taipei, az ország nyüzsgő fővárosa, amelynek nemzetközi repülőtere, a Taoyuan Airport, viszonylag távol esik a belvárostól, így a bevezető úton már sok érdekesség tárul elénk. A város egy völgyben terül el, keresztül-kasul szelik modern és hagyományos hidakkal átszőtt folyók. A belváros felé széles, többsávos sugárutak vezetnek, amelyek mentén a felhőkarcolók és az emelt metróvonalak (MRT) sorakoznak. A hatalmas plázák, fedett piacok és luxusszállodák között nyüzsgő forgalom hömpölyög: a robogók átvették a kerékpárok helyét, és a közlekedési lámpáknál az első sorokban szinte csak motorosok várakoznak.
Taipei hagyományos arca – Longshan-templom és az éjszakai piacok

A város egyik legrégebbi negyedében található a Longshan-templom, amely nemcsak vallási központ, hanem kulturális találkozóhely is. Az előkertben kis tó és vízesés fogadja az érkezőket, míg belépve egy európai látogató számára misztikus világ tárul fel. A hívők halk mormogása, az imakönyveket olvasó idős asszonyok, a füstölők illata és a templomi énekek olyan légkört teremtenek, mintha egy másik dimenzióba léptünk volna. A hagyományok szerint sokan életükben legalább egyszer egy hétre kolostorba vonulnak, ahol hét napon át teljes csendben elmélkednek és a vallási tanításokat tanulmányozzák.

A templomot körülvevő kis utcák Taipei régi városmagját alkotják. A hagyományos faházak helyét mára apró üzletek, éttermek és egy pezsgő éjszakai piac vették át. Amint leszáll az este, az utcák fényárba borulnak, a neonkivilágítás pedig olyannyira amerikai nagyvárosokra emlékeztet, hogy ha nem lennének mindenütt kínai karakterek, akár New York egyik negyedében is járhatnánk. Az éjszakai piac forgatagában szinte mindent meg lehet találni, és még annál is több olyasmit, amiről fogalmunk sincs, hogy micsoda. A helyi gasztronómia egzotikus kínálata elképesztő, a tengeri herkentyűktől a különféle belsőségekig, de a valóban extrém fogások, mint a kígyóvér és a teknőshús, manapság már kevésbé elérhetők a szigorúbb szabályozások miatt.
Történelem és kultúra – A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok és a Nemzeti Palota Múzeum

A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok a város egyik legikonikusabb látványossága. A hatalmas tér közepén álló grandiózus fehér márványépület a Tajvanra menekült egykori kínai vezető emléke előtt tiszteleg. A tér méretét kihasználva a helyiek labdáznak, jógáznak, vagy éppen katonai díszlépéseket gyakorolnak. A csarnok belsejében óriási bronzszobor őrzi a tábornok emlékét, és az őrségváltás ceremóniája külön attrakció a látogatók számára.

A tajvani történelem és a kínai művészet egyik leggazdagabb gyűjteménye a Nemzeti Palota Múzeumban található, amely a világ egyik legjelentősebb kínai műkincs-gyűjteményének ad otthont. Az egykori pekingi Tiltott Városból Tajvanra menekített műtárgyak között évszázados kalligráfiák, porcelánok és buddhista szobrok sorakoznak. A múzeum olyan hatalmas, hogy akár napokat is el lehet tölteni a kiállítások felfedezésével.
2024 – A hagyomány és modernitás tökéletes egyensúlya

Tajvan egy különleges világ, ahol a múlt és a jövő harmonikusan fonódik össze. A hagyományos templomok és az égbe törő toronyházak, a zajos piacok és az ultramodern bevásárlóközpontok, a gyorsvasutak és a kolostori csend mind-mind részei ennek az egyedülálló szigetnek. Bár Tajvan hivatalos elismerése továbbra is korlátozott, az ország fejlődése, kulturális gazdagsága és vendégszeretete kétségkívül megkerülhetetlen úti céllá teszi.

---

A végállomás futurisztikus várócsarnokában állok, ahol füstszínű üveg és alumínium csőelemek alkotják a modern épület szerkezetét. Helyjegyet váltok a THSR (Taiwan High Speed Rail) egyik kora reggeli járatára. A helyiek által csak „lövedékvonatnak” nevezett, áramvonalas szerelvény akár 330 km/órás sebességgel is száguld, így a Taipei–Kaohsiung közötti 345 kilométeres utat mindössze 90 perc alatt teszi meg.

Az előrenéző, kényelmes üléseken bőven van lábtér, és a lábakat akár a tartóvason is meg lehet pihentetni. A vágányok folyamatosan összehegesztettek, így nincs zökkenő, a kerekek hangtalanul futnak a síneken. A vonat kanyarokban enyhén megdől, de mozgását alig érezni – csak a hangszóróból hallatszik a gyorsulás-lassulás jellegzetes „zakatolása”.

Hsinchu városáig alagutak tucatjai nyelnek el bennünket, majd rövid időre a Formosa-tengerszoros partja is feltűnik. Ezután a sík nyugati part és a sziget belsejében húzódó magashegység találkozásánál suhanunk tovább dél felé. A táj egzotikus, néhol szinte afrikai hangulatot áraszt: a ritkás megállóknál a fullasztó, párás levegő azonnal betódul a kocsiba, a folyódeltákban pedig barnás-vöröses víztócsák tükrözik vissza az égbolt fényét.

A lakóházak és villák tetején csillogó, kupolás építmények sorakoznak – kiderül, hogy ezek egytől egyig víztartályok, amelyeket a tajvani háztartások saját ellátásra használnak. Szabad vízfelületet főként az elárasztott rizsföldek négyzetei és a halgazdaságok tavai alkotnak. A pálmaligetek árnyékában motoros robogók parkolnak, miközben gazdáik bételdiót – Délkelet-Ázsiában elterjedt stimuláló szert – szüretelnek a fákról.

Olykor kilométereken át húzódó, zöld hálóval borított ananász- és zöldségültetvények suhannak el mellettünk. A kisebb településeken egyszerű, hullámbádoggal fedett üzletek és műhelyek váltják egymást, közöttük pedig aranyozott kupolájú buddhista szentélyek bújnak meg. Tajvan nyugati partvidékének kontrasztos világa a gyorsvonat ablakából nézve is lenyűgöző.

---

A monotonul ismétlődő buddhista mantra hangjára ébredek. A dallamfoszlányok a szemközti hegyoldalról gördülnek alá, a nyitott ablakon át. Szállodai szobám üvegfala a szurdokra néz; a kéznyújtásnyira zubogó Liwu folyó gránittömbjei fölött paradicsomi madarak cikáznak. Ez a harmadik reggelem a Taroko Nemzeti Parkban, Tienhsiang hegyfalu határában.

Az előző napok során felkerestem az Örök Források Kegyhelyét, amelyet az autóút építése közben elhunyt 450 munkás emlékére emeltek. Függő hídja és kínai haranglába lenyűgöző látványt nyújtott. A Mennyei Lépcsőkön felkapaszkodva elértem a Kuanyin-barlangot, ahol a legenda szerint a szerzetesek titkos szertartásokat tartottak a tajvani buddhizmus hajnalán. Megmásztam az oktogon alaprajzú Tianfeng tornyot, amelyet a turisták Hétemeletes Pagodaként emlegetnek. Fentről lélegzetelállító panoráma tárult elém Tienhsiang völgyére. Felkerestem a földrengés után újjáépített Hsiang-te-templomot és kolostort, ahol Tajvan egyik legjelentősebb Bodhisattva-szobra áll. A szent hely nevét egy buddhista szerzetesről kapta, aki az építkezésen dolgozók biztonságáért imádkozott.

A Kilencfordulós Alagút lenyűgöző kanyonja mentén végigsétáltam a két kilométeres útszakaszon, majd belekóstoltam a gyalogtúrák világába is. A legemlékezetesebb a Baiyang Gyalogösvény volt, amely magasban, a Taci Jili folyó fölötti hegyoldalon kanyarog, napelemmel megvilágított alagutakon keresztül vezetve a Baiyang-vízesésig. Útközben egy 4-5 centis "éneklő rovar" csatlakozott hozzám, dallamos zümmögésével próbált lenyűgözni, majd a fejem búbján keresett pihenőhelyet. Csak hosszas rábeszéléssel tudtam meggyőzni, hogy máshol folytassa útját. Később egy tenyérnyi, koromfekete varjúpillangó esett szerelembe a fényképezőgépemmel...

Most azonban egyetlen dolog foglalkoztat: a buddhista zarándoklat! Gyors reggeli – kukoricapehely és helyi gyümölcsök –, majd már indulok is át a Megbékélés hídján a díszes Zarándok Kapuhoz, amely a zarándoklat hivatalos kiindulópontja. A kavargó forgatag megbabonáz. A menet élén a főapátasszony halad, mögötte mezítlábas tanítványai – barna palástjuk a termékenység és a megbízhatóság színe. Őket követi a hívők százai, színes csoportokban érkezve Tajvan különböző vidékeiről. A zarándokok lassan, énekelve haladnak felfelé, minden megtett lépés után térdet hajtva. A mozdulatsor fárasztó, mégis valami különös lebegő érzés kerít hatalmába, mintha a belső énem egy magasabb szintre lépett volna.

Beleolvadva a hívők sokaságába figyelem a szertartásokat a Búcsújáró Főcsarnokban, az Élet Forrása és a Ksitigarbha Bodhisattva aranyszobra körül. Bár a szavakat nem értem, mégis életem egyik legbensőségesebb élményét élem át. A mantra dallama még akkor is visszacseng a fülemben, amikor már a Bangkok felé tartó repülőgép fedélzetén ülök. És vele együtt a Tsou törzs szerzetesének imája is ott visszhangzik bennem:

"Alishan Szelleme, hozzád szólok! Jelenj meg! Bort és vizet ajánlok Neked! Védelmezz bennünket, amint hegyeid közé lépünk!"

---

Tajvan egy izgalmas, sokszínű és szórakoztató úti cél, amely ráadásul rendkívül kényelmesen bejárható. A helyiek kedvessége, a városok hangulata és az élet gördülékeny működése miatt egy pillanatra sem érezzük úgy, mintha Kínában lennénk. Ráadásul utazás szempontjából is kedvező, hiszen magyar állampolgároknak vízum nélkül látogatható.

A sziget valamivel nagyobb, mint Magyarország egyharmada, mégis 24 millió embernek ad otthont, ami önmagában is nagy népsűrűséget jelent. A valódi zsúfoltságot azonban az adja, hogy a lakosság döntő többsége a nagyvárosokban él, így ezeken a területeken a sűrűség még magasabb.

---

Tajvan nyugati partvidéke síkvidék, míg keleten a hegyek meredeken szakadnak alá a Csendes-óceán hullámzó vizébe. A nyugati régió az ország gazdasági központja: a forró, sík vidékeken emelkednek Tajvan milliós nagyvárosai, míg a keleti oldalon a természet az úr, ahol a civilizációnak alig maradt helye.

A vidéki Tajvan sokkal nyugodtabb és emberközelibb, mint a főváros nyüzsgő forgataga. A kis falvak poros utcái nappal csendesek és kihaltak, lakóik csak az esti órákban tűnnek fel, amikor a hőség enyhül, és az élet újra pezsdülni kezd.

Fotóegyveleg

A fotón a tajvani Xing Fu Tang nevű híres bubble tea márka egyik üzletében készült jelenetet látod, Tajpejben. A dolgozó éppen meleg, frissen főzött barna cukros tapiokagyöngyöt (boba) kanalaz egy pohárba, ami a klasszikus brown sugar boba milk tea (barna cukros gyöngyös tejtea) egyik legfontosabb eleme.

A Xing Fu Tang különlegessége, hogy a tapiokagyöngyöket helyben főzik friss barna cukorral, karamellizálják, majd tejjel (vagy tejhelyettesítővel) öntik fel. A márka arról is ismert, hogy látványkonyhás módszerrel dolgozik – az utcáról is jól látható, ahogy készítik az italt, és ez az élmény szerves része a vásárlásnak.

Tajpejben az ilyen teázók gyakran hosszú sorokat vonzanak, különösen a turisták körében, akik autentikus boba teát szeretnének kóstolni a műfaj szülőhazájában. Ha ott jársz, érdemes kipróbálni legalább egyszer – a barna cukros verzió különösen népszerű, édes, selymes és rágós egyszerre. - H. Péter fotója

Vissza az elejére

Kommentek