ÚTIKRITIKA.HU / Taiwan

Tajvan kínai jelentése annyi, hogy teraszos öböl.
Tajvan a Csendes-óceán nyugati részén, Japán és a Fülöp-szigetek közelében fekszik. Tajvan 392 kilométer hosszú és 142 kilométer széles.
Tajvanon a földrengések nem ritkák, 5-7 erősségű gyakori. Személyi és anyagi károk keletkeznek. Tájfunok vannak, de ezeket képesek előre jelezni, sőt ilyenkor munkaszüneti napot tartanak és a helyiek jól szervezetten felkészülnek. A tájfunok idején a levegőben repülő fák, tárgyak jelentenek veszélyt. A legnagyobb tájfunveszély augusztus és október között van.
Tajvan időjárását az itthoni kora nyári hőmérsékleti viszonyokhoz hasonló tavasz és ősz, valamint enyhe, változóan csapadékos tél jellemzi. Télen sincs igazán hoideg, ritka a plusz 10 foknál hidegebb hőmérséklet. Június és szeptember között a nyár trópusi jellegű, meleg és párás.
Tajvan legmagasabb hegye a Jáde-hegy, avagy a Yu-hegy: 3950 méter magas.
Tajvanon nagy a népsűrűség: kb. 25 800 négyzetkilométerenként, Magyraországon: 110!
,, A júliusban, augusztusban beütő tájfunszezon az év legveszélyesebb időszaka a szigetország számára, ilyenkor minden évben eltűnik pár repülő, és meghalnak páran, akik nem vették elég komolyan az előrejelzést. Kocsik és ablakok törnek össze, postaládák ferdülnek el a szélben és több száz éves banyánfák csavarodnak ki, vagy hasadnak ketté.

Itthon szeretünk az időjárásra panaszkodni: ha túl meleg van, akkor az a téma, ha esik, akkor az. Mikor egy évet Tajvanban (pontosabban a Kínai Köztársaságban, ugye) töltöttem, felüdülés volt, hogy bár röpködtek a harmincöt fokok, a 100 százalékos páratartalom és a hatalmas esők, a helyieknek ez nem volt igazán téma, szépen felvették az esőkabátot, felültek a robogóra, és ugyanúgy bementek dolgozni. Maximum rajtunk, külföldieken röhögtek, mikor csuromvizesen megérkeztünk, majd egész nap vacogtunk a 20 fokos légkondi alatt.
De a tájfunszezonra a tajvaniak is pont úgy reagálnak, mint a magyarok. Kifosztják a boltokat, panaszkodnak az előrejelzésekre (amik szerintük pontatlanok, például van egy hiedelem, hogy ha a CNN szerint durva vihar jön, akkor szinte meg sem lehet majd érezni), és közösségi médián mutogatják, milyen károk estek a lakásban az ítéletidő miatt. (2017)" forrás

Történelem

Bár az ásatások Tajvan szigetén 30-40 ezer éves emberi kultúra nyomait is feltárták, a napjainkban elismert 13 őshonos népcsoport ősei 4-5 ezer évvel ezelőtt kerültek a szigetre Ausztrál-Ázsiából. A portugálok a 16. század közepén jutottak el a szigetre. A szigetnek azt a nevet adták, hogy Formosa, ami annyit jelent, hogy csodálatos. A hollandok a 17. század közepéig kereskedelmi állomásokat tartottak fent a szigeten.

A 18. század hetvenes éveiben a szigeten járt Benyovszky Móric utazó is. Gyarmat létrehozását tervezte, de bből aztán nem lett semmi, mármint általa.

Az első kínai-japán háború után a japánok szállták meg, a második világháború után t vissza Pekinghez.

1949-ben, a kínai polgárháborúban vesztes Chiang Kai-shek tábornok Tajvan szigetére menekült seregével s megalapította a Kínai Köztársaságot, melynek diktatórikus elnöke maradt 1975-ben bekövetkezett haláláig.

1988-ban, az első tajvani születésű elnök hatalomra jutásával kezdődött el Tajvan modern korszaka. Hatalmas ipari fejlődésen ment át, gazdaságilag ma egyike a Négy Ázsiai Tigrisnek. Gyártástechnológiában, elektronikában, komputer és digitális eszközök előállításában nagyhatalom.

Mivel a Kínai Népköztársaság és Japán nem mondtak le a szigetcsoportra vonatkozó területi igényeikről, Tajvan önálló állami létezését kevés ország ismerte el. Állampolgárai az identitásukat keresik, s szeretik, ha országukat Tajvannak, őket pedig tajvaniaknak nevezzük. Tajvan számít Ázsia történelmében az első polgári demokratikus berendezkedésű országnak.

Manapság

Tajvan nem tagja az ENSZ-nek, mert a világszervezet tagállamainak elsöprő többsége nem ismeri el államként.
A világon a tajvani társadalmon belül van a legkevesebb arányban szegénység. Súlyos népesedési probléma viszont, hogy a világon Tajvanon a legalacsonyabb a népszaporulat.
Tajvan a világ 20 legfejlettebb országának egyike. Számítógépgyártása a világon a legjelentősebb.
Taiwanon a demokráciát nagyon megbecsülik, főleg a népi Kínával való összehasonlítás tükrében. Választások előtt totál kidiszítik az utcákat, valóságos népünnepélyt csinálnak a szabad választás gyakorlásából.

A Kínától politikailag különálló Tajvan az 1960-as években indult gazdasági fellendülésével került az „ázsiai tigrisek” közé, és 2025-re is megőrizte dinamikus fejlődését. Az alig egyharmad Magyarországnyi területen, de több mint kétszeres lakossággal rendelkező szigetország ma a világ technológiai központjainak egyike, termékei és innovációi globálisan jelen vannak. Fővárosa, Tajpej, látványosan mutatja meg, hogy a kitartó munka és fegyelem milyen eredményeket hozhat: nyüzsgése inkább hasonlít egy lüktető méhkasra, mint bármely európai nagyvárosra. Az itt élők büszkén tekintenek az ország sikereire, még ha a mindennapok kihívásai és feszített életritmusa gyakran próbára is teszi őket.

A helyiekről

Tajvanon a fő vallások: konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus
A tajvaniak körében a baseball a legnépszerűbb sport.
A tajvaniak étkezés-központúak, azaz nagyon sokat foglalkoznak és időznek ezzel. Jellemzőbb az, hogy azt kérdezik Mit ettél, mint azt, hogy ,,Mi újság?"

,, Íme néhány sztereotípia a tajvaniakról: Nagyon udvariasak. A nők aranyosak, finom lelkűek. A fővárosi lányok bőre sápadt fehér. A tajvani férfiak (főleg a fővárosi srácok) európai szemmel kicsit nőiesen viselkednek és beszélnek. Mindent szeretnek ami japán. Felsőbbrendűségi érzésük van a nép kínaiakkal kapcsolatban. Nagyon sokat dolgoznak, sok munkaórával. Alapvetően lezser emberek, nem seretnek sietni (bár gyakran rákényszerülnek). Természetszeretőek. Sok tajvani fiatal tönt úgy, hogy külföldre megy dolgozni, zömében nyugati országokban, de a nép Kínába is. Szeretnek robogón közlekedni. A tajvani belpolitika kaotikus, nyers, bármennyire is adottak a demokratikus keretek. A tajvaniak alacsonyak. A közlekedési szabályokat csupán ajánlásoknak tekintik. A tajvani srácoknak baromira nem tetszik, hogy a helyi lányok egy részének bejönnek a fehér (európai) fiuk. A tajvani lányok közül sokan nagyon anyagiasak, introvertáltak, sekélyes ízlésűek. A fiatalok közül a lényok jobban beszélnek angolul, mint a fiuk. A lányok között nagyon sok az egyetemi végzettségű." (K.S.)

Túl azon, hogy 1,4 milliárd emberről aligha lehet általános érvényű kijelentéseket tenni, 2025-ben is igaz, hogy a nyugatiasabb berendezkedésben élő kínai közösségekkel – vagyis Tajvan és Hongkong lakóival – általában sokkal könnyebb megtalálni a közös hangot, mint a szárazföldi Kínában élőkkel. Tajvanon különösen a nyitott, barátságos és gyakran kifejezetten közvetlen emberek jelentik az egyik legfőbb okot arra, hogy az utazók jó élményekkel térjenek haza. A vendégszeretet és a közvetlenség szinte mindenütt érezhető, ami a szigetet nemcsak érdekes, hanem kifejezetten kellemes úti céllá teszi.

Turista etikett

A tajvani kínaiak sokkal mosolygósabbak, mint a népi kínaiak. A turista ne vágjon keserű pofát, inkább mosolyogjon, mert úgy könnyebb is valamennyire egy hullámhosszra kerülni a helyiekkel.
Tajvanon megszokott a kézfogás. A tajvaniak nem olyan hajlongósak, mint a japánok vagy a koreaiak.
Tajvanon nem szokás a borravalózás, szóval ne erőltessük.
Nem szokás náluk a nőt előre engedni az ajtón. Gyakori, hogy az étteremben először a férfi vendégnek rakják le az ételt és csak utána a nőnek. Nem rokonszenves dolog, de felesleges e téren ott reklamálni, mert szimplán náluk ez a szokás.
Egy tajvaninak semmiképpen se valljuk be, hogy a marhahúsos tésztaleves (beef noodle soup) nem ízlik. A nemzeti büszkeségükbe taposnánk bele, ha rosszat mondanánk e szent levesről. MIndenképpen állítsuk (még ha nem is igaz), hogy megkóstoltuk és baromira ízlett.
A tajvaniak a sorban állás tekintetében brit módra, nagyon fegyelmezetten és udvariasan viselkednek. Ne hozzunk széyent a fehérekre azzal, hogy tolakodunk, sunyin előzünk valahol a sorban álláskor.
Tajvani nem szereti ha a külföldi idegen a kézfogástól eltekintve megérinti őt (hátba veregetés, meg ilyesmi).
Szeretik magukat megkülönböztetni a szárazföldi kínaiaktól, és ezért tulajdonképpen azt se szeretik, ha kínaiaknak nevezzük őket. Még véletlenül se védelmezzük a népi Kína álláspontját, miszerint Tajvan Kína része és nem egy önálló ország. Inkább ne kritizáljuk, szóljuk le Taiwant. Nagyon nagy patrióták. Ők kritizálhatják a saját országukat, mi e tekintetben fogjuk vissza magunkat.

Ennyi minden tilos a parkban

Helyi konyha és gasztronómia

A tajvani konyha egyedi, erősen különbözik a kínai konyhától. A tajvani konyha csemegéi közé tartoznak a disznó-, marha- és szárnyas belsőségek, a csirkeláb, a kacsanyelv. Ezeket különleges főszerezésű szószokkal főzik meg. Érdekes módon Tajvanon a csirkemell egyszerű (túl szerény igényű) éteknek számít. Az éjszakai piacokon olcsón árulják.

Nem tudom, kóstoltátok-e már a tofut, de én bizony senkinek nem ajánlom: állagra olyan, mintha a gumicukrot próbálnák omlósra formázni, íze pedig szinte semmi, ráadásul számomra kifejezetten taszító. Tajvanon viszont mindenhez felhasználják: készül belőle leves, szendvics, sőt még desszert is. Számomra ez már sok volt, nem bírtam rávenni magam, hogy megkóstoljam – elég volt nézni, ahogy mások jóízűen eszik.

Angolnák türelmetlenül várják, hogy megsüssék vagy megfőzzék őket