ÚTIKRITIKA.HU / Banglades

Banglades dél-ázsiai ország. Délen a Bengáli-öböl határolja, délkeleten Mianmar (Burma), amúgy csaknem teljesen India öleli körül.
Banglades 144 ezer négyzetkilométer területű (hazánk: 93 026 km²). Ehhez képest a népsűrűség elképesztő: 175,6 millióan lakják (2025-ös becslés)! Banglades a világ hatodik legnagyobb népsűrűségű országa (1,265/km²). (pl. Magyarország: 107 per Km2)
Banglades fővárosa Dhaka (24,6 millió lakossal). A parlamenti köztársaság államformájú ország lakóinak 98 százaléka mozlim hitű. A hivatalos nyelv a bengáli.
Magyar állampolgároknak kell vízum a Bangladesbe való belépéshez. A turista célú utazás esetén, ha a tartózkodás nem haladja meg a 30 napot, akkor az országba való megérkezéskor is be lehet szerezni vízumot (visa on arrival). Itthonról is lehet vízumot intézni, akár elektronikus úton is. Egyszeri belépés: 60 USD.
Banglades nem egy kényelmes turista célország. Nincsenek ráállva a turisták fogadására, nagy a szegénység, hatalmas az embertömeg, nagyon kell alkalmazkodni a helyi adottságokhoz, szokásokhoz. Szóval Bangladesbe ne utazzon az, aki finnyás, kényelmes, és az idegen kultúrák felé nem elég nyitott. Aki baromira nem szokványos, "ínyenc" desztinációt akar megtapasztalni, az nézze meg Bangladest. Nem könnyű átélni, de értékes élménnyé rakódik össze.
Ami a közbiztonságot illeti, vannak Bangladesnek veszélyes övezetei (lásd közbiztonság alfejezetünk), de a hatalmas szegénység (a lakosság kb. 40 százaléka nyomorog) ellenére a turistákat nagyon ritkán érik erőszakos támadások, és a lopások sem gyakoribbak, mint sok európai nagyvárosban (Barcelona, Róma stb.).
A közbiztonsági helyzet a turista szempontjából nem vészes, de nem is megnyugtató. Zsebtolvajlások, rablások történnek, bár olyan kevés a turista, hogy erre a rájuk való "szakosodásnak" nincs értelme.
A külföldi turista számára a közbiztonságnál nagyobb veszélyt jelentenek Bangladesben a higiéniai, egészségi problémák. Veszélyes járványoktól nem kell tartani, sokkal inkább gyomorrontástól, mert az ottani ételek, és az ételek készítése nem mindig igazodik a szervezetünkhöz, hogy úgy mondjuk, a bélflóránkhoz.
Banglades klímája párás, szubtropikus. Egész évben gyakran esik az eső, de leginkább a monszun időszakban, áprilistól októberig. Az ottani nyarak szélsőségesen fülledten melegek és csapadékosak. A nyár vége felé ciklonok fordulhatnak elő. Nyáron 41 fok fölötti lehet a meleg. A tél napos, enyhe klímájú, akár 30 fok körüli. Viszont éjszaka akár +10 fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála.
Odautazásra a legoptimálisabb időzítés: november és február között
Tavasszal Bangladesben nem ritkák a tornádók. Április a legkockázatosabb.
Bal oldali a közlekedés.
Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 91 ezer HUF-nak megfelelő taka.
Leggyakoribb vezetéknév: Akter
Banglades neve két szóból áll össze: "Bangla" és "desh". "Bangla" utal a bengáli népre és nyelvre, a terület legjelentősebb etnikai és nyelvi csoportja. A "Desh" jelentése "ország" vagy "föld".
Banglades országként nem létezett 1971 előtt. Területén a századok folyamán uralkodtak indiai, türk és mogul dinasztiák, és gyarmatosítóként a britek. A brit gyarmatosítás végén, 1947-ben létrejött Pakisztán két, földrajzilag és kulturálisan is különálló részből állt: Nyugat-Pakisztánból (a mai Pakisztán) és Kelet-Pakisztánból (a mai Banglades), melyeket több ezer kilométer választott el egymástól. Nyugat-Pakisztán vezetése az urdu nyelvet kívánta hivatalossá tenni, míg Kelet-Pakisztánban a lakosság túlnyomó többsége bengáli nyelvet beszélt. Ez jelentős ellenállást váltott ki Kelet-Pakisztánban. A hivatalos nyelv körüli harc vezetett el a függetlenné váláshoz.
Bangladesben a korrupció hatalmas probléma. A kevés gazdag és a a szegények milliói közötti szakadék rettenetesen mély. Az országot gyakran sújtják árvizek.
Bangladesben a fizetőeszköz a bangladesi taka (BDT).
- 1 amerikai dollár (USD) = 108 bangladesi taka (BDT)
- (A linkre rákattintva látható a friss árfolyam)

Fő látnivalók:

Dhaka óvárosa
A bővizű folyók, a tavak, a csónakázások
A Gangesz deltavidéke igazi földrajzi különlegesség
A bengáli emberek kinézete, öltözködése, viselkedése az egyik fő látványosság
A tengerparti Cox's Bazaar (strandélet, halászok, kikötő)

Bangladesben az UNESCO kulturális világörökségének részei:

Bagerhat történelmi mecsetegyüttese
Paharpur buddhista kolostor romjai
A természeti örökség része a Sundarbans mangrove erdeje, a világ leghatalmasabbja

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Sétálni hosszasan a világ leghosszabb egybefüggő strandján, a Cox's Bazar Beach-en és látni a testet nagyban fedő fürdőruhákat
A közbiztonsággal kapcsolatos sok figyelmeztetés, riogatás ismeretében semmi baj nem történt velünk Bangladesben
A bangladesiek alapvetően udvariasak, segítőkészek a turistákkal, imádják leültetni a vendéget, potenciális vevőt
Látni, hogy a bangladesiek mennyire hűségesen ragaszkodnak kultúrájukhoz, szokásaikhoz
Maheshkhali és Tekhnaf
Dhakában a mecsetek elképesztő (hajnali 4:45-kor sztereóban a müezzin ébreszti a hívőket, de minket is)
Kényelmetlensége mellett azért jópofa megtapasztalni, hogy a fehér turistaként valósággal sztárként érezheti magát az ember, többször lefotóztak, levideóztak minket
Dhaka óvárosában a kis, régies műhelyek, pl. aranyművesek
Vicces, hogy mennyi mindent és mindenkit tudnak felpakolni egy kicsi, háromkerekű riksára, valamint a fejtetőn hordott kosarakra
A riksa járművek elképesztően színpompás és érdekes festése, mintázatai, na és csaknem mindig élmény volt riksára ülni (eltekintve a levegő szennyezettségétől)

Nem tetszett

A turista infrastruktúra hiánya miatti kényelmetlenségek, pl. a strandokon nincsenek kifőzdék, egyéb vendéglátóhelyek (mozgóárusok vannak inkább)
A gigantikus embertömeg izgalmas, de ott és helyben sokszor fárasztó, valahogy lehervasztó
A Cox's Bazar Beach (mint fent mondtam) érdekes élmény a dimenziója miatt, de bizony a homokföveny nem szép színű és a talpam a sok kosztól fekete lett a gyaloglás után
Lehervasztó, hogy a bangladesiek többnyire komor, bágyadt, reménytelenséget sejtető arcokat vágnak. A világ egyik legszegényebb országa.
A szigorú iszlám szabályok miatt a pia nagyon drága és egyáltalán kevés helyen lehet hozzájutni, venni
A fővároson kívül, vidéken alig találni olyanokat, akikkel angolul beszélni lehet (pedig az angol a második nyelvnek számít)
Nehéz megszokni, hogy mennyire intenzíven megbámulják az európai turistát (nincsenek hozzászokva), és a kíváncsiság tolakodóvá válhat
Az utcai kajálásoknál, az egyszerű étkezőkben a higiéniai hiányosságok miatti bizonytalan érzés, bizalmatlanság, és így az sem esik annyira jól, ami amúgy tényleg ízletes
A rengeteg szemét, kosz, bűz túl sok helyen, nagyon csekély bennük a környezet megóvásának igyekezete
A közlekedési káosz, amiből meglepően kevés tényleges baj, baleset származik, valahogy megússzák

Vélemények

A bangladesi utazás során nem a hagyományos értelemben vett kulturális látnivalók kerültek előtérbe. Múzeumokat nem látogattunk, az igazi élményt az utcák nyüzsgése, az emberek megfigyelése és a spontán beszélgetések jelentették. A helyiek kedvessége és vendégszeretete lenyűgöző: gyakran meghívnak az otthonukba, hogy teával vagy édességgel kínáljanak, ami igazán különleges pillanatokat teremt.
Dhaka óvárosa és piacai tele vannak élettel. Az utcákon színes riksák, folyamatos zaj, és vibráló káosz jellemzi a hangulatot. A piacok és bazárok mindenhol jelen vannak, a városi forgatag látványa és illata magával ragadó. A város nyüzsgése után a Bhawal Nemzeti Park kellemes kikapcsolódást nyújtott. A piknikező családok és iskolás csoportok vidám forgataga meghitt kontrasztot teremtett a város lüktetéséhez képest.

A folyami hajótúrák különleges élményt kínálnak, főként a helyi falvak meglátogatásával. Bár a folyók és partjaik erősen szemetesek, a vízen utazás mégis nyugodtabb és biztonságosabb alternatíva, mint a közutakon közlekedni. A közúti közlekedés sajnos veszélyes, és a balesetek gyakoriak. Ennek ellenére az ország felfedezése minden kihívás ellenére maradandó élményt nyújt.

Sylhet városa nyugodtabb és barátságosabb légkört áraszt, mint Dhaka. A kisebb méretű város ideális hely a helyiekkel való kötetlen beszélgetésekhez és a környék teaültetvényeinek felfedezéséhez. A bangladesi emberek mosolya, közvetlensége és őszinte érdeklődése a látogatók iránt az utazás egyik legszebb része volt. (Babosék, 2024)

Dél Ázsiában Banglades-t ajánlom. Az egykori Kelet-Pakisztán, avagy Kelet-Bengália külön utat járt a térség országaihoz képest. A turisták által kevésbé felkapott mint India, vagy Nepál, sokkal költséghatékonyabb is. A Dakka-n a fővároson kívül ajánlom a Csittagong-i hajóbontót és hajótemetőt, és Cox's Bazar-i partovonalat. A dél bangladesi Saint Martin szigete igazi dél ázsiai üdülő, búvár, pecás, relax hely.

Határátkelés csak bal kormányos autóval lehetséges, a CPD helyett, helyi vámpapírokkal is át lehet kellni a a határon, de az autó forgalmi értékének 2/3-át letétbe kell helyezni. B

Banglades csak másfélszer nagyobb területileg Magyaroszágnál. Lakossága 170 millió, vagyis több mint 17 szerese!! Olyan forgalmi dugók is kialakulnak hogy akár 20 órát állunk benne. Vidéken is egybefüggő forgalmi torlódások vannak, akár 150 km-en keresztül. (b. m., 2023)

További beszámolók

Vegyes érzésekkel hagytuk el a világ egyik legsűrűbben lakott országát, amely Ázsia kulturális és társadalmi káoszának egyedi lenyomatát hordozza. Banglades egészen biztosan felejthetetlen élményeket nyújt, de ezek az élmények gyakran szélsőségesek és nem mindig kellemesek. Az országban elképesztő tömeg, káosz és szegénység fogadott minket, amely egyszerre lenyűgöző és megterhelő.
Banglades lassabb tempója különleges időutazásként hat. Sokszor előfordult, hogy pusztán a jelenlétünk megállította a mindennapi életet: rizsföldeken dolgozó emberek hagyták félbe a munkát, hogy alaposan szemügyre vegyenek minket. Az országban kevés turista fordul meg, és elhagyva a városokat olyan vidékekre is eljuthatunk, ahol a helyiek életében talán először látnak külföldit. Ilyenkor több tucat, néha akár száz ember is összegyűlt, hogy csodálkozva figyeljen minket, rajongó figyelmük megható és egyben szokatlan élmény volt.

A sűrű népességnek köszönhetően az egész országban van mobilhálózati lefedettség, ami e-mailezéshez megfelelő, bár a sebesség nem kiemelkedő. A mobiltelefon státuszszimbólum lett, sokan egyszerű zseblámpaként vagy zenelejátszóként használják, még akkor is, ha nincs benne SIM-kártya. A közlekedési eszközökön gyakran egyszerre több ember zenéje szól fülhallgató nélkül, ami az amúgy is zajos környezetet tovább élénkíti.

Az ország túlnyomó részét rizsföldek borítják, de a délkeleti régió erdős-dombos tájai viszonylagos nyugalmat és változatosságot kínálnak. Saint Martin korallszigete különösen emlékezetes helyszín volt: az itt tapasztalt kultúra és életstílus rendkívül érdekes. A tengerparton lungiban, egymás kezét fogva sétáló férfiak látványa különleges bepillantást engedett az itteni társadalmi szokásokba. (A bangladesi férfiak által viselt hagyományos ruhadarabot nevezhetjük "lungi"-nek, amely egy hosszú, textilből készült ruhadarab, amit a derék köré csavarnak, és leginkább a szoknyára emlékeztet.)

Banglades nem a hagyományos értelemben vett látnivalóiról híres. A legnagyobb élmény az utcák forgatagában rejlik, ahol minden részlet egyedi és lenyűgöző. Az élénk színekben pompázó, kézzel festett riksák például a spontán művészet legszebb példái. Ezek az aprólékosan kidolgozott járművek helyi tájakat, bengáli tigriseket, mozihősöket vagy éppen repülőket ábrázolnak, és tökéletesen tükrözik az ország kreativitását.

Banglades valóban más, mint bármi, amit korábban láttunk. Egy olyan hely, ahol a kulturális különbségek és a mindennapi élet megfigyelése az igazi élményt jelenti. Az itt eltöltött idő nyomot hagyott bennünk – néha felkavaró, néha felemelő, de mindig emlékezetes. (2024)

Érdekes bangladesi foglalkozások (2024-es árakkal):
Riksafeltoló betanított munkás
Sylhetben találkoztunk ezzel a felettébb különleges mesterséggel. Ott ugyanis van egy híd, amelyikre egy meredek rámpán keresztül vezet az út. Itt a riksások nem bírnák egyedül feltolni a riksát a riksafeltolók segítsége nélkül, ami nagyon lelassítaná a forgalmat. A riksafeltoló a rámpa aljánál figyel, hogy mikor téved arra egy riksás (kb. minden másodpercben, úgyhogy nem kell annyira koncentrálnia azért), majd futólépésben feltolja szépen. Egy kb. 50 m hosszú, nem túl meredek emelkedőre kell gondolni. Egy feltolás ára most 5 taka (kb. 20 forint), amit készpénzben meg is kap, jellemzően 5 takás papírpénz formájában.

Mobiltelefon egyenleg feltöltő ember
Itt majdnem mindenkinek pre-paid-es mobilja van, amiről persze folyton elfogy az egység. Itt jön képbe a mobiltelefon egyenleg feltöltő ember! Neki van minden szolgáltatónál pre-paid-es SIM kártyája, meg egy (vagy több) régi Nokiája. Szépen kiül egy forgalmas csomópontba (buszpályaudvar például remek hely, ott mindenki rögtön telefonálni akar) egy kis asztalkával, az emberek meg adják a pénzt, bemondják a számukat, és emberünk áttölti a saját telefonjáról a bemondott számra az egységeket (ezt egy sima SMS küldéssel meg lehet oldani). Az ember eszméletlen gyorsan kezeli a régi Nokiát, 10 másodperc alatt lezajlik az egész tranzakció. Jellemzően 20-50 takával (kb. 80-200 forint) töltik fel az emberek a telefonjukat. Egy perc beszélgetés a legrosszabb csomagban is 2 taka (kb. 8 forint).

Bérülő (hajón)
Bangladesben nagy szerepet játszik a tömegközlekedésben a folyami hajózás, mert mindenfelé víz van. Roppant praktikus is, egy csomó hajó este indul, szundítasz egyet, és reggelre ott is vagy. Igen ám, de a kabinos jegy a bangláknak nagyon drága, jellemzően a dekkre váltanak jegyet. Ez egy nagy fapallós placc, ahova leterítik a pokrócukat, egy másikkal meg betakaróznak, aztán már alszanak is. Ez egy átlag bangladesinek nagyon kényelmes, bárhol képesek aludni. Egy a bökkenő ezzel a dekken alvással, hogy ha nem mész ki időben, akkor elfogy a dekken a hely, és a motortól 1 méterre, vagy valami egyéb borzalmas helyen kell aludnod. De semmi gáz, mert a bérülő ilyenkor a segítségedre siet. Reggel korán kimegy az este induló hajóra, és 100 takáért (kb. 400 forint) foglalja neked a helyet egész nap.