ÚTIKRITIKA.HU / Banglades

Banglades dél-ázsiai ország. Délen a Bengáli-öböl határolja, délkeleten Mianmar (Burma), amúgy csaknem teljesen India öleli körül.
Banglades 144 ezer négyzetkilométer területű (hazánk: 93 026 km²). Ehhez képest a népsűrűség elképesztő: 174,7 millióan lakják (2024-es becslés)! Banglades a világ hatodik legnagyobb népsűrűségű országa (1,265/km²). (pl. Magyarország: 107 per Km2)
Banglades fővárosa Dhaka (23 millió lakossal). A parlamenti köztársaság államformájú ország lakóinak 98 százaléka mozlim hitű. A hivatalos nyelv a bengáli.
Magyar állampolgároknak kell vízum a Bangladesbe való belépéshez. A turista célú utazás esetén, ha a tartózkodás nem haladja meg a 30 napot, akkor az országba való megérkezéskor is be lehet szerezni vízumot. Itthonról is lehet vízumot intézni, akár elektronikus úton is.
Banglades nem egy kényelmes turista célország. Nincsenek ráállva a turisták fogadására, nagy a szegénység, hatalmas az embertömeg, nagyon kell alkalmazkodni a helyi adottságokhoz, szokásokhoz. Szóval Bangladesbe ne utazzon az, aki finnyás, kényelmes, és az idegen kultúrák felé nem elég nyitott. Aki baromira nem szokványos, "ínyenc" desztinációt akar megtapasztalni, az nézze meg Bangladest. Nem könnyű átélni, de értékes élménnyé rakódik össze.
Ami a közbiztonságot illeti, vannak Bangladesnek veszélyes övezetei (lásd közbiztonság alfejezetünk), de a hatalmas szegénység (a lakosság kb. 40 százaléka nyomorog) ellenére a turistákat nagyon ritkán érik erőszakos támadások, és a lopások sem gyakoribbak, mint sok európai nagyvárosban (Barcelona, Róma stb.).
A közbiztonsági helyzet a turista szempontjából nem vészes, de nem is megnyugtató. Zsebtolvajlások, rablások történnek, bár olyan kevés a turista, hogy erre a rájuk való "szakosodásnak" nincs értelme.
A külföldi turista számára a közbiztonságnál nagyobb veszélyt jelentenek Bangladesben a higiéniai, egészségi problémák. Veszélyes járványoktól nem kell tartani, sokkal inkább gyomorrontástól, mert az ottani ételek, és az ételek készítése nem mindig igazodik a szervezetünkhöz, hogy úgy mondjuk, a bélflóránkhoz.
Banglades klímája párás, szubtropikus. Egész évben gyakran esik az eső, de leginkább a monszun időszakban, áprilistól októberig. Az ottani nyarak szélsőségesen fülledten melegek és csapadékosak. A nyár vége felé ciklonok fordulhatnak elő. Nyáron 41 fok fölötti lehet a meleg. A tél napos, enyhe klímájú, akár 30 fok körüli. Viszont éjszaka akár +10 fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála.
Odautazásra a legoptimálisabb időzítés: november és február között
Tavasszal Bangladesben nem ritkák a tornádók. Április a legkockázatosabb.
Bal oldali a közlekedés.
Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): 86 ezer HUF-nak megfelelő taka.
Leggyakoribb vezetéknév: Akter
Banglades neve két szóból áll össze: "Bangla" és "desh". "Bangla" utal a bengáli népre és nyelvre, a terület legjelentősebb etnikai és nyelvi csoportja. A "Desh" jelentése "ország" vagy "föld".
Banglades országként nem létezett 1971 előtt. Területén a századok folyamán uralkodtak indiai, türk és mogul dinasztiák, és gyarmatosítóként a britek. A brit gyarmatosítás végén, 1947-ben létrejött Pakisztán két, földrajzilag és kulturálisan is különálló részből állt: Nyugat-Pakisztánból (a mai Pakisztán) és Kelet-Pakisztánból (a mai Banglades), melyeket több ezer kilométer választott el egymástól. Nyugat-Pakisztán vezetése az urdu nyelvet kívánta hivatalossá tenni, míg Kelet-Pakisztánban a lakosság túlnyomó többsége bengáli nyelvet beszélt. Ez jelentős ellenállást váltott ki Kelet-Pakisztánban. A hivatalos nyelv körüli harc vezetett el a függetlenné váláshoz.
Bangladesben a korrupció hatalmas probléma. A kevés gazdag és a a szegények milliói közötti szakadék rettenetesen mély. Az országot gyakran sújtják árvizek.
Bangladesben a fizetőeszköz a bangladesi taka (BDT).
- 1 amerikai dollár (USD) = 108 bangladesi taka (BDT)
- (A linkre rákattintva látható a friss árfolyam)

Fő látnivalók:

Dhaka óvárosa
A bővizű folyók, a tavak, a csónakázások
A Gangesz deltavidéke igazi földrajzi különlegesség
A bengáli emberek kinézete, öltözködése, viselkedése az egyik fő látványosság
A tengerparti Cox's Bazaar (strandélet, halászok, kikötő)

Bangladesben az UNESCO kulturális világörökségének részei:

Bagerhat történelmi mecsetegyüttese
Paharpur buddhista kolostor romjai
A természeti örökség része a Sundarbans mangrove erdeje, a világ leghatalmasabbja

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Sétálni hosszasan a világ leghosszabb egybefüggő strandján, a Cox's Bazar Beach-en és látni a testet nagyban fedő fürdőruhákat
A közbiztonsággal kapcsolatos sok figyelmeztetés, riogatás ismeretében semmi baj nem történt velünk Bangladesben
A bangladesiek alapvetően udvariasak, segítőkészek a turistákkal, imádják leültetni a vendéget, potenciális vevőt
Látni, hogy a bangladesiek mennyire hűségesen ragaszkodnak kultúrájukhoz, szokásaikhoz
Maheshkhali és Tekhnaf
Dhakában a mecsetek elképesztő (hajnali 4:45-kor sztereóban a müezzin ébreszti a hívőket, de minket is)
Kényelmetlensége mellett azért jópofa megtapasztalni, hogy a fehér turistaként valósággal sztárként érezheti magát az ember, többször lefotóztak, levideóztak minket
Dhaka óvárosában a kis, régies műhelyek, pl. aranyművesek
Vicces, hogy mennyi mindent és mindenkit tudnak felpakolni egy kicsi, háromkerekű riksára, valamint a fejtetőn hordott kosarakra
A riksa járművek elképesztően színpompás és érdekes festése, mintázatai, na és csaknem mindig élmény volt riksára ülni (eltekintve a levegő szennyezettségétől)

Nem tetszett

A turista infrastruktúra hiánya miatti kényelmetlenségek, pl. a strandokon nincsenek kifőzdék, egyéb vendéglátóhelyek (mozgóárusok vannak inkább)
A gigantikus embertömeg izgalmas, de ott és helyben sokszor fárasztó, valahogy lehervasztó
A Cox's Bazar Beach (mint fent mondtam) érdekes élmény a dimenziója miatt, de bizony a homokföveny nem szép színű és a talpam a sok kosztól fekete lett a gyaloglás után
Lehervasztó, hogy a bangladesiek többnyire komor, bágyadt, reménytelenséget sejtető arcokat vágnak. A világ egyik legszegényebb országa.
A szigorú iszlám szabályok miatt a pia nagyon drága és egyáltalán kevés helyen lehet hozzájutni, venni
A fővároson kívül, vidéken alig találni olyanokat, akikkel angolul beszélni lehet (pedig az angol a második nyelvnek számít)
Nehéz megszokni, hogy mennyire intenzíven megbámulják az európai turistát (nincsenek hozzászokva), és a kíváncsiság tolakodóvá válhat
Az utcai kajálásoknál, az egyszerű étkezőkben a higiéniai hiányosságok miatti bizonytalan érzés, bizalmatlanság, és így az sem esik annyira jól, ami amúgy tényleg ízletes
A rengeteg szemét, kosz, bűz túl sok helyen, nagyon csekély bennük a környezet megóvásának igyekezete
A közlekedési káosz, amiből meglepően kevés tényleges baj, baleset származik, valahogy megússzák

Vélemények

"A bangladesi utazásunk nem arról szólt, hogy hagyományos értelemben kulturális látnivalókat látogattunk meg. Valójában egyetlen múzeumban sem mentünk be az ottani utunk folyamán. Az igazi nevezetesség, látnivaló számunkra az volt, hogy tág szemekkel, tátott szájjal bámultuk, csodáltuk a bangladesi embereket, az utcai jeleneteket. A legjobb programok a spontán utcai beszélgetések voltak, akkor is, ha nem voltak magas röptűek a tartalmak, és a helyi emberek többnyire a legszokványosabb kérdéseket tették fel. Sokszor hívtak meg ismeretlen emberek az otthonukba, hogy teával kedveskedjenek nekünk.

Dhakában megnéztük a régi piacot, az új piacot és az óvárost. A fővárosi utcakép leírhatatlan, de szerintem a jó fotók sem adják vissza a hangulatot: színes riksák százai, fülsüketítő zaj, bámulatos káosz. Mindenhol piacok, bazárok. Jót tett a tüdőnknek, hogy Dhakából kimentünk egy nem túl messze lévő nemzeti parkba (Bhawal National Park). Jópofa volt látni a piknikező családokat és az osztálykiránduláson nyüzsgő gyerkőcöket. Voltunk egy folyami hajótúrán, ami inkább két falu meglátogatása miatt volt érdekes. Amúgy a folyópartok, maga a folyó irtózatosan szemetes, koszos volt. Még mindig biztonságosabb volt hajón utazni, mint az országutakon buszon.

Állítólag Bangladesben évente 13 ezren halnak meg közúti balesetek következtében. Az utazásunk folyamán sokszor láttunk balesetet, igaz halálos kimenetelűt szerencsére nem. Tetszett nekünk Sylhet város, mert elviselhetőbb méretű, mint Dhaka és könnyebb volt barátkozni a helyiekkel. Dhakán kívül mindenhol barátságosabbaknak éreztük a bangladesieket." (Babosék, 2015)

Dél Ázsiában Banglades-t ajánlom. Az egykori Kelet-Pakisztán, avagy Kelet-Bengália külön utat járt a térség országaihoz képest. A turisták által kevésbé felkapott mint India, vagy Nepál, sokkal költséghatékonyabb is. A Dakka-n a fővároson kívül ajánlom a Csittagong-i hajóbontót és hajótemetőt, és Cox's Bazar-i partovonalat. A dél bangladesi Saint Martin szigete igazi dél ázsiai üdülő, búvár, pecás, relax hely.

Határátkelés csak bal kormányos autóval lehetséges, a CPD helyett, helyi vámpapírokkal is át lehet kellni a a határon, de az autó forgalmi értékének 2/3-át letétbe kell helyezni. B

Banglades csak másfélszer nagyobb területileg Magyaroszágnál. Lakossága 170 millió, vagyis több mint 17 szerese!! Olyan forgalmi dugók is kialakulnak hogy akár 20 órát állunk benne. Vidéken is egybefüggő forgalmi torlódások vannak, akár 150 km-en keresztül. (b. m., 2023)

Olvasmányos linkek

"Nagyon vegyes érzésekkel távoztunk Ázsia káoszfővárosából, illetve a világ legsűrűbben lakott országából. Nem hibáztatom a barátainkat, akik azt mondták, feltétlenül menjünk el Bangladesbe, mert egészen biztosan felejthetetlen élményeket fogunk szerezni. Hiszen igazuk lett, csak azt nem említették, hogy ezek az élmények nem mindig lesznek kellemesek. Ázsia egyik legszegényebb országáról van szó, ahol iszonyatos tömeg, kosz és káosz fogadott minket.

Itt még nem rohan az élet, számtalanszor előfordult, hogy pusztán a jelenlétünkkel megállítottuk a munkát. Néha több tucat ember kezében állt meg a sarló, otthagyták a rizsföldeket, és alaposan megcsodáltak bennünket. Bangladesben ugyanis alig vannak turisták, az országban töltött 69 napunk alatt mindössze két külföldivel találkoztunk. Aki valami nagyon másra vágyik, egy olyan helyre, amelyhez hasonlót még sosem látott, annak Bangladesben a helye. Feltűnési viszketegségben szenvedő embereknek pedig maga a paradicsom, mert ha elhagyjuk a várost, könnyen tévedhetünk olyan vidékre, ahol még soha nem láttak fehér embert. Ilyenkor hosszasan, szótlanul bámulnak megkövülten, rajongóink száma pedig akár a több százat is elérheti.

Banglades területe nagyon sűrűn lakott, ezért az egész országban van mobil lefedettség. Igaz, a sebesség nem túl nagy, de mivel nem sokan használják, ezért e-mailezéshez tökéletesen megfelel. A mobiltelefon könnyen elérhető státuszszimbólummá vált, ezért sokan úgy használják, hogy nincs is benne SIM-kártya, csupán zseblámpaként vagy lejátszóként funkcionál. A zenét egyébként fülhallgató nélkül hallgatják, így könnyen előfordulhat, hogy a buszon egyszerre 4-5 dallam veri fel az országban amúgy ismeretlen csendet.

Aki az ország túlnyomó részét beterítő végtelen rizsföldek után némi dombságra, erdőkre és viszonylagos nyugalomra vágyik, annak ez a délkeleti rész jó menedéket jelenthet. Kedvencünk volt az ország egyetlen korallszigeteként számon tartott Saint Martin, ahol érdekes dolgoknak voltunk szemtanúi és részesei. A tengerparton szoknyában, egymás kezét fogva sétálgattak a férfiak.

Bangladesben nincs sok hagyományos értelemben vett látnivaló. Itt a legnagyobb élményt az adja, ha elvegyülünk a tömegben, és nyitott szemmel járunk-kelünk. Ott vannak például a spontán utcai művészet megnyilvánulásai, a színesre pingált riksák. Mindegyik egyedi, kézzel festett példány, a motívumok a mozifilmek hőseitől kezdve a bengáli tigrisen át a repülőkig, vonatokig és a helyi tájakig minden témát érintenek. (2014)" forrás

"Érdekes bangladesi foglalkozások:

Riksafeltoló betanított munkás

Syhletben találkoztunk ezzel a felettébb különleges mesterséggel. Ott ugyanis van egy híd, amelyikre egy meredek rámpán keresztül vezet az út. Itt a riksások nem bírnák egyedül feltolni a riksát a riksafeltolók segítsége nélkül, ami nagyon lelassítaná a forgalmat. A riksafeltoló a rámpa aljánál figyel, hogy mikor téved arra egy riksás (kb. minden másodpercben, úgyhogy nem kell annyira koncentrálnia azért), majd futólépésben feltolja szépen. Egy kb. 50 m hosszú nem túl meredek emelkedőre kell gondolni. Egy feltolás ára 2 taka (kb. 7 forint, amit készpénzben meg is kap, 2 takás papírpénz formájában.

Mobiltelefon egyenleg feltöltő ember

Itt majdnem mindenkinek pre-paid-es mobilja van, amiről persze folyton elfogy az egység. Itt jön képbe a mobiltelefon egyenleg feltöltő ember! Neki van minden szolgáltatónál pre-paid-es SIM kártyája, meg egy (vagy több) régi Nokiája. Szépen kiül egy forgalmas csomópontba (buszpályaudvar pl. remek hely, ott mindenki rögtön telefonálni akar) egy kis asztalkával, az emberek meg adják a pénzt, bemondják a számukat, és emberünk áttölti a saját telefonjáról a bemondott számra az egységeket (ezt egy sima SMS küldéssel meg lehet oldani). Az ember eszméletlen gyorsan kezeli a régi Nokiát, 10 másodperc alatt lezajlik az egész tranzakció. Jellemzően 10-20 takával (27-54 forint) töltik fel az emberek a telcsijüket, egy perc beszélgetés a legrosszabb csomagban is max 1 taka (3ft).

Bérülő (hajón)

Bangladesben nagy szerepet játszik a tömegközlekedésben a folyami hajózás, mert mindenfelé víz van. Roppant praktikus is, egy csomó hajó este indul, szundítasz egyet, és reggelre ott is vagy. Igen ám, de a kabinos jegy a bangláknak nagyon drága, jellemzően a dekkre váltanak jegyet. Ez egy nagy fapallós placc, ahova leterítik a pokrócukat, egy másikkal meg betakaróznak, aztán már alszanak is. Ez egy átlag bangladesinek nagyon kényelmes, bárhol képesek aludni. Egy a bökkenő ezzel a dekken alvással, hogy ha nem mész ki időben, akkor elfogy a dekken a hely, és a motortól 1méterre, vagy valami egyéb borzalmas helyen kell aludnod. De semmi gáz, mert a bérülő ilyenkor a segítségedre siet. Reggel korán kimegy az este induló hajóra, és cirka 50 takáért (135 Ft) foglalja neked a helyet egész nap. " forrás