ÚTIKRITIKA.HU / Izrael







útikritikák


Izrael

Izrael dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Siratófal tartalék imakönyvtartókkal - K. Kriszta fotója




Izraelről dióhéjban

Izrael neve héberül ישראל (Jiszráél).

Izrael közel-keleti ország, dacára annak, hogy politikai-biztonsági okokból a sportban európai kontinentális kupákban szerepelnek sportklubjai.

Területe: 21,056 négyzetkilométer

Az ország legészakibb pontja, a libanoni határnál található Metula település, és a legdélibb pontja, Eilat városa között a Vörös-tenger partján. Ez a távolság körülbelül 470 kilométer.

Az ország legszélesebb része nyugatról keletre a Földközi-tenger partvidékén, a Gázai övezet környékétől a jordán határáig. Ez a távolság körülbelül 135 kilométer.

Lakosság (2025-ben): 9,5 millió

  • A lakosság 80,2 százaléka zsidó, a többi mozlim arab (14,6) és keresztény arab. A héber és arab a hivatalos nyelvek, de elterjedt az orosz és az angol.
  • Becslések szerint jelenleg mintegy 100-200 ezer közötti magyar származású ember él Izraelben, beleértve azokat is, akik már Izraelben születtek, de szüleik vagy nagyszüleik Magyarországról jöttek.
  • Izrael fővárosa a 983 ezres lakosságú Jeruzsálem, ami 2220 kilométerre van Budapesttől. Magyarország és Izrael között a repülési idő közel 3 óra. Az időeltolódás: 1 óra.
  • Izrael gazdasági és technológiai központja viszont a 475 ezres lakosságú Tel-Aviv (az vonzáskörzetével - Tel- Aviv-Jaffa - együtt azonban 4,5 milliós).
  • Izrael 2024 – Várható élettartam adatok (2023-as statisztikák alapján):
    Izraelben a nők átlagos várható élettartama 84 év, a férfiaké pedig 81 év, ami továbbra is az egyik legmagasabb érték a Közel-Keleten, és sok nyugat-európai országot is megelőz. Összehasonlításképp: Magyarországon ugyanebben az időszakban a nők várható élettartama 79 év, a férfiaké pedig mindössze 71 év volt. Ez a közel egy évtizedes különbség elsősorban az izraeli egészségügyi rendszer fejlettségének, a lakosság egészségtudatos életvitelének, valamint a megelőző szűrések magas arányának köszönhető.
  • Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 980 ezer forintnak megfelelő sékel 
  • Az izraeli helyi vásárlóerő kb. 45 százalékkal magasabb , mint a magyarországi. Izrael a magyar turistának drága, a helyieknek kevésbé. A lakbérek a magyarországiaknak kb. a háromszorosa.
  • Izrael a Földközi-tenger keleti partján fekszik és Szíriával, Jordániával, Egyiptommal, valamint a Palesztin Autonóm Területtel határos. Izraelnek messzi déli csücskén van egy kicsi (14 km) kijárata a Vörös-tengerre.

(A linkre kattintva látható a friss árfolyam)

Ő is lehet rocker

Az "Izrael" név eredete a Bibliában található. A név az ősatyára, Jákobra vezethető vissza, akit Isten "Izraelnek" nevezett el egy éjszakai küzdelem után. Az esemény a Teremtés könyvében (1Mózes 32:28) van leírva, ahol Jákob küzd egy ismeretlen lénnyel, akiről később kiderül, hogy angyal vagy maga az Úr. Az angyal végül megáldja Jákobot, és azt mondja neki:

"Nem Jákob lesz ezután a neved, hanem Izrael, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél."

Az "Izrael" név jelentése "Isten harcosa" vagy "Aki küzdött Istennel". A név később a Jákob 12 fiától származó 12 törzsre, és általánosan az izraelitákra, majd a modern Izrael államra is vonatkozott.


Izraelben jelenleg 10 UNESCO világörökségi helyszín található.:

Maszada – Heródes király erődje és a római zsidó háborúk egyik utolsó állomása.
Akriai óváros (Akkó) – Az ókori keresztes város, amely jelentős szerepet játszott a középkori keresztes háborúkban.
Tel Aviv, Fehér Város – A Bauhaus-stílusú építészet gyűjteménye.
Bibliai települések: Megiddo, Hazor, Beer Sheba – Fontos régészeti helyszínek a bibliai időkben.
Jeruzsálem óvárosa és falai – A vallásos és történelmi jelentőségű városrészek.
Tömjénút: A Negev-sivatagi városai – Az ókori kereskedelmi útvonalak fontos állomásai.
Baha'i szent helyek Haifában és Nyugat-Galileában – A Baha'i vallás szent helyei.
Beit She'arim: A zsidó megújulás helye – Az ősi zsidó temetkezési hely és akadémia.
A júdeai dombok barlangjai – Régészeti helyszínek, amelyek különféle emberi tevékenységekre utalnak.
Maanák kultúrtáj – Az ókori mezőgazdasági táj és vízkezelési rendszerek a negev sivatagban.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Történelmi és vallási csomópont, bonyolult sorskérdések, izgalmasság sokféleképpen interpretálva, kontrasztok sokfélén
  2. Az izraeliek érthető közéleti tudatossága, csupa fül hallgatni, ahogy egy izraeli vehemensen érvel hazája igazát védve
  3. Pörgős társasági és éjszakai élet (a Tel-Avivi Galina vagy a Ya Ya Club), mindenféle zenei programlehetőség óriási választékban
  4. Hogy mennyire nem veszélyes turista szempontból
  5. Jeruzsálemben a Mea Shearim ultra ortodox zsidó negyed bizarr utcaképei; az Óvárosban a muzulmán, az örmény, a zsidó és a keresztény negyed vibráló szomszédsága
  6. Gasztronómiai kavalkád, ó!, a többféle húst vegyítő pita, a Me'orav Yerushalmi
  7. Járkálni Jaffa óvárosának zegzugos sikátoraiban, megilletődni Názáretben az Angyali Üdvözlet templomában, dombról le, dombra fel a bámulatos Galilea-i tájakon
  8. Hatalmas élet a Tel-Aviv-i Gordon Beach-en, Eilat-on a Dolphin Reef Beach-en a delfinek közelsége
  9. Ha persze, lebegni a Holt-tenger vízén újságot olvasva
  10. Rácsodálkozni, hogy mennyire sokféle kinézetűek a helyiek, mennyi érdekes arc
  11. Tel Aviv strandjain végiggyalogoni vagy futni remek móka

Nem tetszett

  1. A látnivalók dolgában a bőség zavara, fontos látványosságok kényszerű kiszelektálása
  2. Baromi magasak az árak, idegesítően magasak! 
  3. Sok, szolgáltatásban dolgozó (pl. szupermarketekben pénztárosok) mogorvasága, esetenként bunkósága 
  4. Bármennyire is elmagyarázzák az okokat, de azért szomorú látni a sok katonaruhás fiatalt (lányok is) a hatalmas géppisztolyaikkal
  5. Sok izraeli szolgáltatónak elég nyers, hányaveti a modora, a nálunk hagyományos, formális udvariasság hiánya
  6. A rossz közlekedési morál
  7. A sok és hosszas biztonsági ellenőrzés, a repülőtérre kötelezően kimenni 3 órával az indulás előtt
  8. Nyáron a medúzák a tengerben
  9. A villamosokon, buszokon a tolakodás
  10. Nem lehet este nyugodtan sétálgatni Kelet-Jeruzsálemben
  11. A Google maps egyszerűen nem talál meg egy csomó helyet, mert mindent két-három írásmóddal is átírtak latin betűkre

Vélemények

Íme az én Tetszett & Nem tetszett listám:

Tetszett:

  1. Hogy annyira európai, de mégis egzotikus.

  2. A folytonos napsütés, jó idő és a gyönyörű természet.

  3. A nagyvárosok kozmopolita légköre és jó infrastruktúrája.

  4. Az életigenlő, hedonista, kedves helyiek.

  5. A sok aktív, sportolási lehetőség.

  6. A gyönyörű strandok és a gyönyörű strandolók.

  7. Ízek, konyhák a világ minden tájáról, szuper édességek minden mennyiségben.

  8. Jeruzsálem fantasztikus óvárosa.

  9. A kulturális, vallási sokszínűség.

  10. Szinte mindenki beszél angolul (vagy spanyolul, oroszul franciául, magyarul!)

Nem tetszett:

  1. Az általános drágaság, minden 2-3x drágább, mint itthon.

  2. A tömegközlekedés (igaz biztonsági okok miatt is) a nagyvárosokon kívül nem igazán megoldott.

  3. Nagyok a társadalmi különbségek, lepukkant fekete negyedek a városokban.

  4. Az izraeliek sokszor türelmetlenek, makacsak, nyomulósak.

  5. A vezetés a fentiek miatt igen stresszes a nagyvárosokban, hatalmas dugók Tel Avivban.

  6. A sok kóbor macska mindenütt (bár aranyosak)

(Zsolti)


Most, hogy az utolsó naphoz értünk, megfogalmazódott bennem egy (költői) kérdés: Miért drága hely nekünk Izrael? (Valahol azt olvastam, hogy Tel-Aviv a világ harmadik legdrágább ingatlanpiaca.) Vagyis, miért ilyen nagy a váltószám a forint és a sékel között? Ismerem a közgazdász kliséket GDP-ről és hatékonyságról, de ez az ország nekem, egyszerű kelet-európainak, egyáltalán nem tűnt gazdagnak, akármit is mutatnak a statisztikai adatok. Többnyire koros, középkategóriás autókkal rohangálnak, az épületek állaga sokszor nem üti meg még egy magyar város szintjét sem, az utcaképről nem is beszélve. Nem láttam luxusmárkába öltözött embereket, igénytelen gúnyát viszont annál többet.

Aztán rájöttem, miért lényeges az erős gazdaság. A világpiacon fontos, hogy egy nemzeti valuta mögött komoly gazdasági potenciál és kiszámítható kormány álljon, mert ha nem így van, akkor csak gombokat adnak a pénzünkért.
Mielőtt még megkapnám, mennyire felszínesen látom Izraelt, bevallom, igen. Szerencsére nem kellett kipróbálnom a messze földön híres egészségügyi ellátórendszerüket, és a fejlett tömegközlekedési hálózatba is épp hogy csak belekóstolhattam. (2023) forrás


"Még nem jártál a Szentföldön? És mikor indulsz?? Mert látnod kell, sőt sokkal inkább érezni és átélni az ott keringő energiákat, a történelemmel, vallással, ellentmondásokkal, életörömmel és mindennapi küszködésekkel teli apró földdarabot, ahol a látható és egy utazás alatt megismerhető felszín alatt még annyi minden felfedezésre váró bújik meg, hogy biztosan visszatérsz majd. De ne gondold, hogy Izrael egy nehéz úti cél lenne, nagy lelki rákészülést igénylő, mint akár India, korántsem! Tökéletes beach (vagy ha úgy tetszik sea, sand, sun) desztináció mindössze 3 órás repülésre Budapestről, áprilistól novemberig kiváló időjárással, talán a nyár már túl forró is számunkra, és fürödhető tengerrel. Csak ezt sok magyar még nem fedezte fel, de például a franciák és egyéb nyugat-európai népségek már a spájzban vannak és megtöltik a strandokat egész évben, a helyi napimádókkal keveredve pedig, eszméletlen strandéletet varázsolnak. Tel Aviv promenádja és széles tengerpartja vonzza a szörfös arcokat, a strandröplabdásokat és minden egyéb aktív mozgást kedvelőt. Tehát ha gondoltál is valamit Izraelről és nem tetszett a szigorú vallási szabályokról, állandó félelemről, távoli idegen kultúráról szóló kép, akkor gondold újra! Több designer bolt, mint amit egy nap alatt meg tudsz nézni, vidám melegházasságok a tengerparton, őrült partik, kiállítások, koncertek, életed legfinomabb közel-keleti ízei minden sarkon, hippi kibucok és egy fantasztikus időutazás. Ez a mai Izrael. Érdemes lenne megnézni!" (H. Zsolt


"Az ide utazó magyaroknak azt tanácsolom, hogy az útikönyvek és turistautak leírását böngészve válasszanak ki - mondjuk - három helyet, amit meglátogatnak. Nem többet. Például: Jeruzsálem: első és harmadik nap - a másodikon busszal a Holt tengerhez, esetleg a Massada is (reggeltől estig), Tel Aviv: tengerpart, Jaffa - ez 2 nap. Tanácsos előre megérdeklődni a főbb vonalak járatszámát (Internet), minden nagyobb buszállomáson beszerezhető angol nyelvű buszjárat füzet - kiterjedt és jó buszhálózat van, több társaság is létezik, a legismertebbek: az EGGED, a DAN és a NATIV EXPRESS, de vannak mások is.

Mik az én itteni kedvenc helyeim? Ez nehéz kérdés. Én az északi részt jobban szeretem, tehát Haifa vonalától feljebb, de a Negevben is rengeteg kirándulási lehetőség van, bármilyen meglepő. Egyébként az izraeli fiatalok kirándulási szokásai a puritán, kemény stílushoz igazodnak, aminek a katonaságban eltöltött idő az etalonja. :)

A közbiztonság itt semmivel nem rosszabb vagy jobb egy átlag EU országénál. Kirámolhatnak itt is, ahogy New Yorkban is, Amszterdamban, Rómában, Varsóban stb. De ez inkább a nagyvárosok bizonyos helyeire jellemző. Ha baj van, azonnal a rendőrséget kell hívni/hívatni, a telefonjuk a 100-as szám.

Egészségi szempontokból természetesen a higiénia itt rendben van, nem kell félni ez nem egy közép-afrikai ország. Ezzel együtt mindig, mindenhol legyen a hátizsákban egy üveg vásárolt víz. A nem ivóvizes helyeknél tábla van. Kötelező a napolaj/krém és a sapka használata áprilistól októberig.

Általában mindenhol szívélyesen segítik a turistákat, a nagy átlag ért-beszél angolul. Nem ajánlatos arab falvakban forgolódni idegenvezető, ismerős nélkül, egyáltalán meg kell érdeklődni egy tervezett útvonallal kapcsolatban, hogy biztonsági szempontból rendben van-e vagy sem. A vallásos negyedekre vonatkozóan evidens: ha a turista körül akar nézelődni, akkor mindig legyen fejfedő (kipá a férfiaknak és sál a nőknek, amivel a fejet és a vállat is be lehet takarni és lehetőleg ne legyen "provokatív" az öltözék.

Milyenek a turisták számára releváns árak a magyarországihoz képest? Egy szóval: drágábbak! Kb. 20%-ra saccolom, ennyivel drágább itt az átlagos árszint.
Az átlag életszínvonal jó, persze itt is vannak kirívó különbségek, ahogyan minden más kapitalista nyugati társadalomban. Nettó átlagbér: kb. 12 000 ₪, vagyis kb. 3 300 US$ (~1,1 M HUF)

Az izraeliek büszkék, smirglisek és bő szívűek egyszerre. A pénzzel való gazdálkodásban óvatosak. Sokszor türelmetlenek, kiabálnak, tolakodnak, de mindezt minden gyűlölködés nélkül. Mindenki ilyen, így nincs miért haragudni egymásra.

Mik azok a hétköznapi dolgok, amiket szeretek Izraelben és miktől mászok a falra? Szeretem a beszédstílust, a spontán szolidaritást, a szép fiatalokat (katonákat), a vidámságukat... a nyüzsgést, a lüktetést! Ez majdnem kitapintható mindenhol! Nem mászok falra semmitől, igyekszem nem idegeskedni, de talán egy mégis felhúz: a parkolóban mindegyik úgy áll be, ahogy éppen adódik, simán elfoglal egy autó két helyet! Ezt büntetni kéne, jó sok bevétel lenne! :) A rendőröket alig érzékeli az ember, feleslegesen nem csesztetnek, de ha eksön van vagy megcsípnek a mobillal, akkor kurva kemények!
Hááát, kábé ezt tudtam összehozni, de persze ez nagyon felületes. Sok idő kell Izrael megismeréséhez, rengeteg néznivaló van. A honlapotokra belinkelt élménybeszámoló eléggé idegesítő volt, provokatív és fennhéjázós is egyben... és lekezelő is. Amellett, hogy egy csomó mindenről láthatóan fingja nincs a szerzőjének." (Pisti Izraelből)


Nem olcsó sem a szállás, sem az étkezés – igaz, hozzá kell tenni, hogy hatalmas adagokat szolgálnak fel, így legalább az éhség biztosan elkerül. Tel-Aviv árai nagyjából New York-i szinten mozognak, sőt, néha még fölötte is. Jeruzsálem valamivel barátságosabbnak tűnt ebből a szempontból, itt talán könnyebben találni megfizethetőbb helyeket.

A költségek azonban nem rontják el a városok egyedi hangulatát. Tel-Aviv lendületes, fiatalos, kozmopolita, míg Jeruzsálem inkább nyugodt és spirituális légkörű. Mindkét város bővelkedik kulturális és kulináris élményekben, ezért ha egy kicsit is megengedhetjük magunknak, érdemes rászánni a pénzt. Az izraeli emberek vendégszeretete és a helyi konyha ízei pedig minden kiadást feledtetni tudnak.


"Izrael tényleg megérdemli az Ígéret Földje elnevezést! Természeti, történeti, kulturális, vallási, szórakozási és pihenési téren mindent meg lehet találni itt. Segítőkész, barátságos emberek, gyönyörű természeti környezet, október végén kellemes klíma, meleg tenger és eső a sivatagba!

Félelmek, izgalom és hezitálás majd indulás! Családommal (Ági feleségemmel, 14, 11, és 9 éves gyerekeimmel) október végén egy saját szervezésű, 10 napos körutazást tettünk Izraelben.

Megvettem a repülőjegyeket, itthonról lefoglaltam a szállásokat és a bérautót, váltottam sékelt, kötöttem biztosítást, a konzuli védelmen regisztráltam (így utólag teljesen felesleges volt) és indultunk.

Negev sivatagon keresztül Eilat (itt strandolás, kirándulás a sivatagba, Timna Park, búvárkodás,). Holt-tenger, majd a Masada (nagyon nagy élmény)! Innen Caesarea, ahonnan Nazaret, Galileai-tó, Jordán-folyó, Jeruzsálem, strandolás a tengerbe, majd Akkó és Haza.

Ötünknek az autóbérlés költséghatékonyabb volt, mintha tömeg közlekedtünk volna és sok időt is megtakarítottunk. Teljesen rendbe volt a bérlés! A főutakon és a városokba olyan a vezetési stílus, mint itthon, azonban az autópályákon elég agresszívan, gyorsan és kicsit veszélyesen mennek, hatalmas a forgalom.

Sékelt érdemes vinni, mert az a fizetőeszköz! (sok helyen írják, hogy a dollár is elfogadott, persze annyira, mint itthon az euró!) A 6-os fő út egyes szakaszokon történő díjfizetését és a Názáretbe vezető úton lévő alagút díját nem szabad figyelmen kívül hagyni (nincs túl reklámozva hogyan lehet fizetni).

Tekintettel létszámunkra és költségvetésünkre a kulináris élvezeteknek a szállásainkon készített reggelikkel, szendvicsekkel és vacsorákkal hódoltunk. A bolti árak lényegesen magasabbak az itthoniaknál (két-háromszoros árak!). A belépők is iszonyat drágák, de hát azért megy oda az ember, hogy megnézze, amit szeretne.

Az öltözködés tekintetébe nincsen semmiféle szigor, amire vártunk az olvasott beszámolók alapján! Hazafelé jövet a reptéri ellenőrzés picit macerásabb volt, de gyerekekkel utazva és betartva a normákat, nagyon segítőkészek voltak, szóval az is nagyon rendbe volt.
Nagyon jó választás, illetve döntés volt, hogy Izraelbe elmentünk, mert életre szóló élményt jelentett mindannyiunknak! " (H. Zoltán)

További beszámolók

Izrael minden településére jellemző a rendezettség és az ápolt környezet – még akkor is, ha az épületek sokszínűsége kissé eklektikus tájképet eredményez. Az utcák szinte makulátlanul tiszták, az emberek pedig nagy figyelmet fordítanak a környezetükre és nem szemetelnek. A helyi gasztronómia igazán sokszínű: keveredik benne a kóser hagyomány, az európai konyha és az arab ízek világa, így az étkezések izgalmasak és nagyon egészségesek. A helyiek sok marhahúst, friss zöldséget, gyümölcsöt, valamint falafelt fogyasztanak – és nagyon büszkék a datolyáikra. Az édességeik is kiválóak, a helyi borok pedig igazán különlegesek.

A vendégszeretet és a barátságos légkör sokat hozzátesz az élményhez. Az izraeliek nyitottak és érdeklődők az utazókkal szemben, és ha megtudják, hogy Magyarországról érkeztünk, szívesen beszélgetnek a magyar felmenőikről. Sok olyan ember él itt, akinek magyar nagyszülői vagy dédszülői vannak – még ha már nem is beszélik a nyelvet, a kötődés mégis megmaradt.

A Gázai-övezetről és a konfliktusokról kevésbé szívesen beszélnek, és sokan értetlenül állnak a nyugati média által sugallt torzított képek előtt – hiszen a mindennapokban semmit nem lehet érezni a feszültségből. Az ország többi részén szinte alig látni fegyveres katonákat, és a legtöbb településen nyugodt, békés a légkör. A látogatót mindenhol kedves emberek, izgalmas ételek és egy igazán különleges kultúra várja. (2025)


Valami különös ünnepélyesség és elfogódottság fog el, amikor Jeruzsálem óvárosának szűk, macskaköves utcáin járok. Nem hív magához semmi – inkább visszahúz, magába zár, mintha maga Jeruzsálem ragadna meg. A Siratófal tornyosul előttem: a zsidók legszentebb helye, a Templom egyetlen megmaradt fala. Lassan lépek közelebb a paravánnal leválasztott, kisebb női részhez.

Ahogy ott állok, egyre erősödik bennem a gyámoltalanság érzése. Körülöttem nők és lányok imádkoznak, Tórát olvasnak, mintha a csendben teljesen eggyé válnának a szavaikkal. Az évezredes kövek rései között apró, fehér cédulák világítanak – kívánságok, remények, imák Istenhez. Megérintem a falat, és az érzés annyira erős és tiszta, mint amit a Galileai-tó partján éreztem. Itt újra elég csak hinni.


Amint belépünk Eilat határán, azonnal elfelejtjük, hogy egykor kopár sivatagban járunk. Luxusszállodák sorakoznak egymás mellett, zöldellő parkok és pálmafákkal szegélyezett bevásárlóutcák váltják egymást, mindenhol éttermek, bárok, szórakoztató központok és tengerparti sétányok csalogatnak. Éjszaka a város fényárban úszik, csillogás és nyüzsgés mindenütt – nappal pedig a homokos tengerpart és a napsütés uralja a képet.

Ha egy izraeli fiatal filmes Floridát álmodná meg a vászonra, Eilat lenne a tökéletes díszlet – anélkül, hogy túl mélyen a zsebébe kellene nyúlnia.


Tel-Aviv ma már igazi kozmopolita nagyváros, világszínvonalú éttermekkel, modern bevásárlóközpontokkal és több ezer Bauhaus stílusú épülettel, amelyek az UNESCO Világörökség részei. A hat kilométernyi, gondozott tengerparti sétány és strand tovább erősíti a város nyüzsgő, mégis laza hangulatát.

Normális esetben legalább egy teljes napot érdemes rászánni Tel-Aviv felfedezésére, de annyi bibliai és természeti látnivaló csalogatott minket máshová, hogy csak egyetlen rövid estére futotta. Vásárolni amúgy sem szeretünk, és a strand sem vonzott annyira – nem is volt igazi fürdőidő –, így számunkra inkább a város vibráló légköre és pár izgalmas múzeum maradt ki. Mégis, Tel-Aviv bája és lendülete érezhető minden sarkon, és remek kiindulópontja a felfedezőutaknak Izrael más részei felé.


Tulajdonképpen egyik szent hely sem teljesen autentikus. Nem lehet biztosan állítani, hogy Jézus pontosan azon a sziklán siratta Jeruzsálemet, valóban abban a lyukban állt a keresztje, amit Szent Ilona egykor megtalálni vélt, vagy hogy a holtteste épp azon a márványlapon feküdt, amit ma a Szent Sír templomában olyan buzgón csókolgatnak a zarándokok. A Getsemané-kertben a megváltó szobra körül is úgy simogatják a turisták, mintha csak egy kiskutyát dédelgetnének.

Elgondolkodtató, vajon ha a Messiás egyszer csak újra megjelenne, mit szólna mindehhez – nem tűnne-e az egész inkább egyfajta fetisizmusnak, üres bálványimádásnak? Az ősi helyszínek szépsége és kisugárzása vitathatatlan, de a vallás és a turizmus határvonalai itt igazán elmosódnak.

Fotóegyveleg

Jeruzsálem - Kriszta fotója

R. Gyuri fotója

R. Gyuri fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Gábor, 2023. 03. 28. 16:44
Izraelről áhítat nélkül: https://fikatours.blogspot.com/2023/03/izrael.html


Brigi & Dani, 2022. 11. 03. 14:08
Az óváros mellett Jeruzsálemben kötelező ellátogatni az Olajfák hegyére, mind kulturális okokból, mind pedig az elénk táruló kilátás miatt. A városban található ezenkívül a Yad Vashem holokauszt múzeum. Nehéz szavakba önteni a kiállítást, hátborzongató. Kötelező ellátogatni ide mindenkinek aki erre jár, mivel ez Izrael második legtöbbet látogatott „turistalátványossága” a Jeruzsálem óvárosában található Siratófal után.
A Siratófal másik oldalán található a Templom-hegy és az Al-Aksza mecset, ami az iszlám harmadik legszentebb helye. A mecset látogatása körülményesebb, kizárólag muszlim vallásúak mehetnek be. A mecsetet mindenki másnak csak kívülről lehet körbejárni, azonban ezt is csak specifikus időpontokban és szigorú szabályok szerint.

Jeruzsálem főbb látnivalóiról részletesen itt olvashattok:
https://mindiguton.hu/jeruzsalem-latnivalok/


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon