ÚTIKRITIKA.HU / Izrael

Nem szeretnénk száraz adatokkal fárasztani senkit, legyen elég annyi, hogy Izrael egy apró kis ország nagyon változatos földrajzi adottságokkal! Sokszor a tengerparti síkság és hegyek, a sivatag és a termékeny földművelési területek csak percekre vannak egymástól. Sokat elmond, hogy az egész ország a legészakabbra lévő pontjától a legdélebbiig 6 óra alatt leautózható. A tengerparti síkságon él a 8 milliós lakosság közel fele, itt található az ipar és a földművelési területek nagy része és a legnagyobb városok (Tel Aviv, Haifa) is. Északkeleten zöldellő dombokat és fennsíkokat találunk, ilyen a Golán és a galileai területek.

Izrael időjárása

Valamint Izrael legnagyobb tava a Kinneret (ismertebb nevén Galileai-tenger, a Bibliában Genezáreti tó, Jézus itt járt a vízen, csendesítette le a vihart, a közeli hegyen tartotta a hegyi beszédet) egyben a föld legalacsonyabban fekvő édesvizű tava is. Az abszolút csúcstartó azonban a sós vizű Holt-tenger, amely 400 méterrel a tengerszint alatt, a Jordán-völgy déli végén terül el. Vizének sótartalma és sűrűsége a legmagasabb a világon és igen gazdag mindenféle ásványi anyagokban. A tó sajnos folyamatosan apad, jelenleg a megmentési terveken dolgoznak. A Negev sivatag közel az ország felét elfoglalja, mégis igen gyéren lakott, egészen délen kopár, rögös csúcsok és holdbéli táj fogad minket.

Érdekesség: Izrael a világ egyetlen olyan országa, amely a 21. századba nagyobb faállománnyal lépett be, mint amije volt azt megelőzően.
Az éghajlatot két uralkodó évszak jellemzi, az enyhe, esős tél novembertől áprilisig, valamint a száraz, nagyon meleg nyár az év másik részében.
Izraelben két hivatalos nyelv van: a héber és az arab. A héber évszázadokon keresztül egyáltalán nem beszélt, azaz holt nyelv volt. Példátlan a történelemben, hogy olyan mértékben élesszenek fel egy holt nyelvet, mint a hébert. Ma a héber milliók anyanyelve.
Izrael a Közel-Kelet egyetlen országa, ahol a keresztény lakosság növekedett az elmúlt 50 évben.

Történelem

A modern Izrael állam alig több mint 60 éves, Izrael földjének történelme azonban kötetek ezreit tölti meg egészen a bibliai és az előtti időkig visszamenve. Ez a zsidó nép szülőhazája, történelmük az előkerült dokumentumok szerint 4000 éve kezdődött e földön.

A blogon kerüljük a minden részletre kiterjedő, bővebb leírást, azért pár fontos dátumot megemlítünk a modern kori történelemből:

1945-48 - A holokausztot követően mintegy 85 000 zsidó jutott titokban Izraelbe.
1947 - Az ENSZ megszavazta az ország területének felosztását, zsidó és arab állam létrehozásáról határozott. Az arab szervezetek visszautasították.
1948. május 14. - Izrael kikiáltotta függetlenségét, megalakult a zsidó állam.
1951-ig - Folyamatos háborúk az arab államokkal, a népesség közben a duplájára nő a visszatérések miatt.
1958-68 - Háborúk de közben gazdasági növekedés, Jeruzsálemben állandó székhely épül a parlament számára, létrehozzák a Héber Egyetemet.
1970-79 - Folyamatos béketárgyalások és harcok, Camp David-i egyezmény zárta le.
1994 - A 30 éve tartó háborúskodás lezárása, Jordán – Izraeli békeszerződés.

"Izrael az a hely, ahol az emberek többsége nagyon keményen megdolgozott a sikeréért, ahová sokan Kelet-Európából és a közel-keleti arab országokból nincstelenül menekültek, ahol háborúk során minden család elveszített valakit, ám ahol mégis képesek voltak virágzó gazdaságot teremteni, és a problémákat, amelyek persze itt is vannak bőven, igyekeznek megoldani." forrás

Régi-régi piaci bolt Jeruzsálemben - Kriszta fotója

Érdekességek:

Jerikó a világ legrégebbi folyamatosan lakott települése.
A jeruzsálemi Olajfák hegye a világ legrégebbi máig is használt temetője.

Manapság

2013-as statisztikai adatok szerint a 8 milliós izraeli lakosság 75,3 százaléka (kb. hat millióan) zsidók, míg az arabok - kb 1,6 millió - a 20,7 százalékot teszik ki. A maradék 4 százalék - 318 ezren - nem arab keresztények, más vallású, vagy vallástalan személyek.
2011 végi állapot szerint a zsidó lakosság több, mint 70 százaléka született izraeli, ezen belül pedig, több mint 50 százalék legalább másodgenerációs izraeli gyökerű.
Hat olyan izraeli város van, amelynek lakossága meghaladja a 200 ezret: Jeruzsálem, Tel Aviv, Haifa, Rishon Lezion, Petah Tikva és Ashod.
Magyarországnál több, mint négy és félszer kisebb területen él a 8 millió ember, azaz népsűrűség igen magas.
Izrael lakossága világelső az egyetemi végzettséggel rendelkezők arányát tekintve. A munkaerő 24 százaléka egyetemi végzettségű (ennél magasabb arány csak az USA-ban és Hollandiában van).
Az izraeli gazdaság nagyobb, mint a közvetlen vele szomszédos országok gazdaságai együttvéve.
A középiskolai tanulmányok után minden fiatal számára kötelező a katonaság, a fiúknak 3 év, a lányoknak 2 év.

"Az átlag életszínvonal jó, persze itt is vannak kirívó különbségek, ahogyan minden más kapitalista nyugati társadalomban. Az átlagkeresetek kb. havi 5 és 8 ezer sékel között (300-500 ezer HUF) mozognak." (Pisti Izraelből, 2013)

"Az izraeliekben, általában, nagyfokú az együttműködési készség, ha baj van, sokszorosára nő bennük a kreativitás, az oldhatatlan vágy, hogy megoldják a problémát. Gyorsan mozdulnak rá az üzleti lehetőségekre, ettől sok esetben sikeresek, és persze a "nem izraeliek" irigységgel vegyes ellenérzéssel nézik ezt. Magyarországon is ez történt a kilencvenes évek elején, mert a rendszerváltás után az elsők közt voltak, akik meglátták a befektetési lehetőségeket.

Nem szégyellik, ha meggazdagodnak, sőt, bizonyos értelemben a meggazdagodás átvette a korábbi, magasztos társadalmi célok helyét. Már a kibucnyikok sem akarják a földet túrni, és miután megalkották a világ legfejlettebb, intenzív mezőgazdasági termelését, a kétkezi munkára idegeneket alkalmaznak, a technológiát pedig jó pénzért eladják Afrikában, Kínában, ahol éppen megfizetik. Az izraeliek többsége jól érzi magát a bőrében, ami nem akadályozza meg abban, hogy panaszkodjon arra, ami nem jó, és keresse a még jobb lehetőségeket. (2012)" forrás

Békés egymás mellett ülés a jeruzsálemi villamoson - Kriszta fotója

"Óriási az összefogás, ugyanakkor az ellentétek is nagyok, nemcsak zsidó-muszlim viszonylatban, hanem a zsidóságon belül is, sőt mintha mostanság ez utóbbi egyre erősödne. Az ultra-ortodoxok, akik befolyása láthatóan növekszik, a Meá Sheárimon túl is egyre inkább érvényesíteni akarják a kemény szabályokat, ezért vannak a szombati parkolóház-nyitvatartási miatti zavargások is. Sokuk nem ismeri el a zsidó államot, a cionizmust úgy ahogy van, elutasítja, és pártjaik gyakran a muszlimokkal azonos ügyeket képviselnek - amiben amúgy van logika, mert főként olyanokat, amelyek a nagycsaládoknak kedveznek. Az ultrák közül rengetegen nem dolgoznak, ezért a nem vallásos zsidók egy része érthetően be van rájuk rágva rendesen, mondván, nem elég, hogy elutasítják az államot, az állam tartja őket el a nagy családjukkal együtt. Az ultra-ortodoxok nagyon harciasak. Azt is hallottam, hogy a palesztinok által lakott helyekre simán mehetnek, mert félnek tőlük. Ezt egy "pajeszos" ismerősöm azért nem erősítette meg. Kissé irigykedve mondta, hogy ő annak ellenére, hogy sok éve Izraelben lakik, mennyi helyre nem teheti be a lábát, ahol én már járhattam. Nem akarja láthatóan kipróbálni, hogy tényleg félnek-e tőle az arabok.

Sokat beszélgettem ultra-ortodox nőkkel, lányokkal, mikor a szombati zavargások alkalmával meglátogattuk őket. A rendőröket szidták, hogy ezek itt nem is zsidók, sőt gyűlölik a zsidókat, akik őrzik a zsidó szokásokat és vallást, pedig ezek nélkül nincs zsidóság. A kakás pelenka állítólag az ultrák egyik fegyvere. Bevetni nem láttuk, csak mesélték nekünk, hogy mikor tüntetnek a parkolóházak nyitva tartása ellen, akkor dobálják meg a rendőröket az összegyűjtött szaros pelenkákkal. Azért ez nagyságrendekkel barátságosabb fegyver, mint ami ott lifeg a katonák és rendőrök oldalán.(2009)" forrás

"Részlet: Az izraeli társadalmat vallási szempontból talán négy vagy négy és fél csoportba lehetne osztani, hangsúlyozva, hogy a tendenciák között mindenféle átmenet, a paletta minden árnyalata létezik. (Annak ellenére, hogy az izraeli közgondolkodás meglehetősen szívesen skatulyázza az embereket az egyik vagy a másik kategóriába.) Az első csoport a nagyobb részt nyugati (európai, észak-amerikai) származású, nem vallásos egyharmad. Valójában eme réteg nagyobbik része szintén kötődik úgy-ahogy a hagyományhoz, még ha nem is vallásként éli azt meg, csupán szokásként (fiaikat körülmetélik, esetleg szerveznek neki bár-micvát, vagy felteszik a mezüzét az ajtajukra), és tényleg kevesen vannak azok, akik nagyon tudatosan megtagadnak bármiféle kapcsolatot a hagyománnyal.

Mezüze a bérelt lakásunk ajtófélfáján - Kriszta fotója

A második csoport, az izraeli társadalomnak szintén durván az egyharmadát teszik ki, azokból áll, akik ha nem is kimondottan vallásos, de hagyománytisztelő életmódot folytatnak. Valamiféle istenképpel rendelkeznek, gyakrabban (szombatonként) vagy ritkábban elvetődnek a zsinagógába, és tisztában vannak a liturgia legalapvetőbb elemeivel, törekszenek a kóserség legfontosabb elemeit betartani, valamilyen formában megemlékeznek a szombatról, mezüzét szerelnek az ajtajukra, stb. A "keleti" ("szfárádi": közel-keleti, észak-afrikai) zsidóság jelentős része idetartozik, az igazán vallásos rétegeket leszámítva. Megjegyzendő az is, hogy az "élet ilyen módon van berendezve" Izraelben, ti. a (vallásos társadalmon kívüli) állami hivatalok, a boltok, az oktatási intézmények, a kórházak, a hadsereg, a tömegközlekedés ezen normák szerint működik. (Például az egyetemen és a kollégiumban mindenhol talál az ember mezüzét, és péntek estétől szombat estig leáll a tömegközlekedés. A hadsereg kóser ellátmányt kap. A közelmúltig életben lévő status quo szerint pedig szombaton az üzleti szféra zárva tart, de a szórakozóhelyek nyitva lehetnek.)" forrás

"Egy újabb kisebbség. Izraelben nemcsak zsidók meg arabok élnek, de vendégmunkások is, nehéz pontosan megmondani hányan: száz, kétszáz, háromszázezer talán? Merthogy jó részük illegálisan van itt. Főleg Kínából, Thaiföldről, a Fülöp-szigetekről, Romániából, Moldovából jönnek, mi babysitterként látjuk őket a parkban, vagy idős embereket tologatnak. Az építkezésen kínai feketemunkások dolgoznak, míg a magányos öreg bácsira egy thai nő vigyáz. Annál nagyobb szükség van a munkájukra, hogy a Fal felépítése óta az olcsó palesztin munkaerő legálisan csak nagy nehézségekkel, illegálisan meg szinte egyáltalán nem tud Izraelben dolgozni. Korábban ők végeztek számos olcsóbb munkát. A vendégmunkásokkal nem túl barátságos az izraeli társadalom. Keveset keresnek, rossz körülmények között, gyakran feketén, jogok nélkül. (2010)" forrás

"A vallási szabályok, a Halakha szerint szigorúan csak az zsidó, akinek az anyja az volt. Megérkezett tehát több százezer ember Izraelbe, akik megkapták az állampolgárságot, de ahhoz már nem elég zsidók, hogy ortodox vallási házasságot kössenek. Polgári meg nincs. És a gyerekeik is gojnak számítanak majd. Előfordul, hogy akinek a Szovjetunióban zsidó nemzetiség szerepelt a személyijében, az Izraelben orosz nemzetiségűnek számít. Csavaros, igaz? (2010)" forrás

Ötletes

Az izraeliekről

Izraeli emberek

Az izraeliek jellemzően dinamikus, értelmes, érzékeny, könnyed felfogásúak, az etnikai-származási hátterek sokasága miatt csaknem lehetetlen általánosítóan jellemezni őket, annyira markánsak a különbözőségek is. A sokféleségben azért van egy az idők folyamán kialakult izraeli karakter, amit szokás az egyik kedvenc helyi gyümölcshöz, fügekaktuszhoz hasonlítani: kívülről kemény és tüskés, belül puha és édes. Egyesek szerint az átlag izraeli inkább a mának él, és nem szeret folyton perspektívákban gondolkodni, a távolabbi jövőbe tekinteni. Fiatal, de már sok traumát átélt ország lakóiként szomjazzák az azonnal megszerezhető, bebiztosítható jót.

Tel Avivban meglepően kevés az utcákon az idős ember, alig van ötven feletti pocakos pasi és nagyon kövér emberek sincsenek. Úgy tűnik, mindenki rengeteget sportol. Sokan járnak biciklivel, de sokan elektromossal. Sokan futnak, ez a tengerparton a legszebb látvány, mert szerencsére sok a jó pasi. (Kriszta)

"Nem teljesen igaz, hogy nem tekintenek a jövőbe és nem gondolkoznak perspektívákban. Nagyon is meghatározza az életüket az az "életút", amit a társadalom és az állam egy fiatal számára kijelöl! Ez pedig (átlagosan) a következő: Felszabadult, vidám gyermek- és tinédzserkor; kötelező, szigorú sorkatonai szolgálat; 1-2 éves világjárás, hogy az előzőt elfelejtsék; egyetem/főiskola; családalapítás. A család amúgy az izraeli társadalom (zsidó és arab egyaránt) alapegysége és mindennél fontosabb számukra! A családtagok segítése és támogatása mindig elsődleges szempont, nagyon összetartóak. Ezt a családiasságot, fesztelenséget egyébként minden boltban, étteremben érezni, ahogy egymáshoz szólnak és kommunikálnak. Csak egy példa, étteremben az ismeretlen férfi vendéget is a következővel szólítják meg "Tesó (szó szerint fordítva bátyám) minden rendben, rendeltél már?" (H. ZS, 2013)

Az izraeliek nem szeretik a formaságokat, a feszes illemszabályokat, nincs túl sok udvariassági szabály, eltekintve persze a vallási jellegűektől. A Magyarországon megszokottnál sokkal nyersebb a helyiekkel való érintkezés, nem mosolyognak soha a szolgáltatóiparban dolgozók. Viszont szinte mindenki tud angolul és jól. A nők között kevés az alaposan kisminkelt, ők inkább az oroszok. Tel Avivban lazább az élet, kicsit olyan, mintha a nyüzsgő Balatonpart mögé oda raktak volna egy hatalmas várost, nagyon kellemes. Rengeteg a biciklis, rolleres közlekedő, nehéz parkolni , talán ezért. Nagyon sok a gyerek a köztereken, láthatóan imádják őket és általában az apukák is aktív résztvevői a róluk való gondoskodásnak.

Szokás a kisgyerekeket szebb környékeken, alapos beállításokkal, sokféle ruhában lefotózni - Kriszta fotója

"Sokat fejlődtek a tisztaság és a figyelmesség szempontjából, az ismert laza izraeli stílustól nem kell megijedni, egyszerűen számításba kell venni mindig azt, hogy ez egy nagyon impulzív ország, nincs fölösleges udvariaskodás, kezitcsókolom meg ilyenek! Viszont van udvarias és gyors kiszolgálás." (az Izraelben élő Pistitől, 2013)

"Izraeli rokonaimat faggattam arról, hogy miért viselkedik sok izraeli olyan faragatlan módon, legalábbis a mi hagyományosabb európai ízlésvilágunkhoz képest. Nagynéném azt magyarázta, hogy az izraeli állam alakulásakor és utána az Európából jött zsidók még nagyon adtak az illemszabályokra, az első helyben született nemzedék azonban valamiképpen lázadt a szüleik Európából hozott szokásaival szemben, nem csupán nemzedéki tiltakozásképpen, hanem egy új izraeli azonosságtudat megélésének formájaként. E fiatal generációnak a zord, nyers helyi körülmények között anakronisztikusnak tűnt a szülők formalitásokkal teli udvariassági módijai. A szokásos ifjonti pimaszkodások mellett dafke tiszteletlenül, akár bunkón viselkedtek. Az ő gyermekeik aztán ez ellen már nem tiltakoztak, átvették...

Nagynéném másik magyarázata az volt, hogy Izraelben annyira sok helyről jött emberek keveredtek össze, hogy nem sikerült kialakítani valamennyire is általánosan elfogadható viselkedési normát. Az iskolákban sem tudták meghúzni azt az egyértelmű magatartási vonalat, amelynek mentén illemszabályokat lehetett volna oktatni. Így manapság az illendő viselkedés már-már nyálasságnak, valamiféle gyengeségnek hathat. A fiatalok nem igazán szoktak köszönni, bár ez azért Pesten is gyakran előfordulhat." (M. K., 2013)

A világias izraeliek nagyon lezserül öltözködnek, sőt valamennyire ciki az elegancia, az öltöny, a politikusok többsége sem hord nyakkendőt. Az ortodox zsidóknál a helyzet teljesen más, mert az ő öltözködésük szigorú szabályokba foglalt. Az Izraelben élő araboknak is meg van a maguk öltözködési stílusa.

Izraelben a GYED (kb. 50 EUR) három hónapig jár, ezt követően plusz két hónapot lehet otthon maradni, minden munkahelyi vagy állami pénz nélkül, az állás megőrzésének biztosítása mellett. Tehát a kismamák összesen öt hónapot maradhatnak otthon. Utána már a családi összefogásra van szükség, ha az édesanya nem akar háztartásbelivé válni.

Izraelben a munkahét hat napos! Szombaton egyáltalán nem járnak a buszok, a vasárnap munkanap.

A fiatalok általában a középiskola után elkezdik a kötelező katonai szolgálatot. A fiúknak ez három év, a lányoknak kettő. A katonai szolgálat után szokás felsőfokú tanulmányokat folytatni. A fiatalok többsége a diploma megszerzése után félretett pénzekből egy, de akár két évre világgá mennek hátizsákos turistaként.

A padon a fémtábla arról tájékoztat, hogy Ram és Rita ezen a padon csókolozott először - Kriszta fotója

"Az izraeliek büszkék, smirglisek és bőszívűek egyszerre. A pénzzel való gazdálkodásban óvatosak. Sokszor türelmetlenek, kiabálnak, tolakodnak, de mindezt minden gyűlölködés nélkül. Mindenki ilyen, így nincs miért haragudni egymásra." (Pisti Izraelből, 2013)

"Cváton van a Magyar Nyelvű Zsidóság Emlékmúzeuma is. Erről rengeteget hallottunk, sőt A zsidó menyasszonyban is szerepel, ráadásul fontos dramaturgiai szerephez jut. Ehhez képest egy meglepően pici ötszobás házikót foglal el a gyűjtemény, a városháza udvarán. Ilyen helyre lépve arról szoktunk álmodozni, hogy az igazgató úgy fogad, mint egy kedves nagyapó, vállon vereget, körbevezet, teát főz, megmutatja a kedvenc tárgyait. Itt pontosan ez történt!

Lustig Éva fogadott minket, aki férjével, Józseffel együtt alapította húsz éve a múzeumot, egy órát beszélgettünk, minden kérdésünkre válaszolt. Hatvan évvel ezelőtt érkeztek Izraelbe, először mindent maguk mögött akartak hagyni, ami az óhazára emlékeztetett, aztán idővel érdekelni kezdte őket a múlt.

A múzeum nagyjából mindent gyűjt, ami a magyar zsidósággal kapcsolatos: vallási és profán tárgyakat, könyveket, műalkotásokat, okiratokat − minden az adakozóktól érkezik. A cél: az emigrációban élők hiányzó gyökerei helyett gyökereket adni. A múzeum emellett információs központként is működik, ahol családjuk, rokonaik után nyomozhatnak az itt élők. Megható történeteket hallhattunk, hogy találták meg rokonaikat több évtized után a múzeum segítségével olyan felnőttek, akik egyedül, kisgyerekként érkeztek ide. Minden tiszteletünk az alapítóké.(2009)" forrás

"Pár dolog amit az ottani emberektől tanultam:

Légy direkt! Nem kell köntörfalazni, mondd meg a véleményedet! Ha megbántottak, ha hálás vagy valamiért, ha szeretnél valamit!

Élvezd az életet! Ne vedd annyira komolyan ezt az egészet, ne aggódj annyira! És ha pihenésre kerül a sor, lazíts igazán!

Utazz, láss világot, ismerj meg más kultúrákat! Szinten mindenki, akivel találkoztam, járt valamerre. Jöttek a sztorik, képek, ami rettentő inspiráló volt. Most azt fogod mondani, jó, köszi, de azért ez nem mindenkinek adatik meg, és amúgy is pl. Thaiföldre a jegy nagyon drága. Álmodozzunk csak! Szerintem, ha valamit elhiszel, hogy meg tudsz csinálni és teszel is érte, valóra válik!

Sportolj! Tel Avivban tapasztaltam azt, hogy szinte mindenki edzett, sportolt valamit, még ha kevés idejük is volt. Van, aki csak este 11-kor tudott lemenni az edzőterembe, mert sokáig dolgozott, szóval nincs kifogás!

Egyél több zöldséget! Izraelben a saláták szinte minden étkezés részét képezik. Rengeteg variáció létezik, sokszor gyümölccsel. Kísérletezz az ízekkel! " forrás

10 nőtípus, akikkel randizhatsz Izraelben

Turista etikett

Gesztusértékű, ha Izraelben a helyieknek shalom-mal (béke) köszönünk.
Szombati napokon ügyelni kell arra, hogy ne sértsünk meg embereket, főleg az ortodox zsidókat a dohányzással, ami sérti a Shabat-ot.
Szent, vallásos helyeken, zsinagógákban, egyes emlékműveknél tiszteletteljes öltözéket kell viselni, férfiaknak fejfedő (kipa, avagy sábeszdekli), nőknél a lábak és a vállak fedése, mély dekoltázs semmiképpen. Természetesen illően kell öltözködni mecsetek és keresztény vallási helyek meglátogatásakor is (Siratófal, Templom-hegy stb.) Általában praktikus, ha a nőknél van egy vékony sál vagy kendő, ami szükség esetén ápol és eltakar.
Étkezésnél nincsenek szigorú szabályok, az izraeliek elég laza stílusban esznek.
Étteremben adjunk borravalót, ha elégedettek vagyunk a kiszolgálással. Nem ritkán a pincérek jövedelme a borravalóra szorítkozik.
Az izraeliek szívesen belemerülnek a külföldivel a helyi politikai helyzet témájába, de nem igazán egyenrangúak vitatkozása formájában. Jellemzően Izrael sorskérdéseinek témáiban érintettként, a helyzetet életük hétköznapjaiban átélőként jogot formálnak arra, hogy igazuk legyen a tájékozatlan külföldivel szemben. Maguk nagyon is hevesen bírálnak egy csomó belpolitikai dolgot, de sokan nem szeretik, ha a külföldi kívülállóként akar véleményt formálni. Ergo: udvariasabb, ha inkább meghallgatjuk a helyieket és nem próbálunk vitatkozni. Így elkerülhetünk kellemetlen konfliktusokat. Az izraeliek egymás között hatalmasakat vitáznak, ha ebből megtapasztalhatunk valamit, az biztos érdekes élmény lesz. Magukat minden további nélküli képesek bírálni, de nem szeretik, ha idegenek próbálnak ítélkezni pl. az izraeli-palesztin konfliktusról. Ne próbálkozzunk viccelődni számukra érzékeny témákban (pl. terrorizmus).
A tipikus izraeli hangosan, markáns kifejezéssel és szenvedélyesen beszél, vitatkozik, de ezt a turista ne vélje, interpretálja feleslegesen és automatikusan izgágaságnak, dühösségnek, sértésnek.
Ne rökönyödjünk meg, ha egy izraeli nálunk nyíltan, bizalmaskodva kérdez rá magán ügyeinkre, pl. jövedelmünkre, családi állapotunkra, intim dolgokra. Ők a kommunikációban nyíltabbak, gátlásoktól mentesebbek, átlagos európai megközelítésben nyersebbek, illetlenek. Persze nagyon is képesek disztingválni, tudják, hogy máshol másféle modor dívik, de nem feltétlenül erőltetik az alkalmazkodást, igazodást, elvégre ez inkább a külföldi látogató dolga.
Náluk a pontosság nem annyira szent dolog, de azért nem is késnek pofátlanul sokat. Kalkuláljunk megbeszélt időpontok esetén 15-20 perc késéssel.
A múltbéli robbantásos merényletek miatt a biztonsági megelőző intézkedések persze roppant szigorúak. Ne hagyjuk csomagunkat, táskánkat, hátizsákunkat, bőröndünket őrizetlenül, mert elvihetik, vagy akár megsemmisíthetik, ahogy az manapság már a világ repülőterein teljesen szokásos.
Semmiképpen se próbáljuk meg korrumpálni az intézkedő közlekedési rendőrt. Az Izraelben nem működik, vagy legalábbis ezt mondják.

"Általában mindenhol szívélyesen segítik a turistákat, a nagy átlag ért-beszél angolul. Nem ajánlatos arab falvakban forgolódni idegenvezető, ismerős nélkül, egyáltalán meg kell érdeklődni egy tervezett útvonallal kapcsolatban, hogy biztonsági szempontból rendben van-e vagy sem. A vallásos negyedekre vonatkozóan evidens: ha a turista körül akar nézelődni, akkor mindig legyen fejfedő (kipa a férfiaknak és sál a nőknek, amivel a fejet és a vállat is be lehet takarni és lehetőleg ne legyen "provokatív" az öltözék." (Pisti Izraelből, 2013)

"Általánosságban a szóbeli trágárságot illető toleranciaküszöb alacsony Izraelben. [...] Aki ebbe az országba látogat, tartsa észben az izraeliek extrém érzékenységét gyakorlatilag bármilyen, Izrael államot vagy az izraeli élet bármilyen aspektusát érő kritikára." forrás

Gasztronómia

Nehéz azt állítani, hogy van egységes konyhaművészet egy olyan országban, amelynek polgárai, gyökerei ennyire sokfélék, a mértékadó gasztroblogok is inkább izraeli étkezési szokásokról beszélnek. Minthogy az országba az arab világból, Európából, Afrikából, az orosz területekről folyamatosan érkeztek és érkeznek emberek, érthető, hogy ők hozzák magukkal saját ízeiket is, így a földközi-tengeri és északi népek a hal és halételek hagyományát, a közép-európai zsidók a nálunk is ismert kóser ételeket (sólet, macesz gombóc... stb.), az arabok a saláták és bárányhúsok szeretetét.

Sabbath-i kalács - Kriszta fotója

A legnagyobb hatást azonban a jemeni zsidók megérkezése gyakorolta a gasztronómiára. Hozták magukkal fejlett sütő-főző tudományukat, megjelent a ma már nemzeti ételként fogyasztott humusz (csicseriborsó krém) és grillen sütött húsok (főleg bárány) különféle változatai. Vannak fogások, amit ugyanolyan előszeretettel fogyaszt egy zsidó család, mint egy helyi arab vagy akár örmény, ilyen például a kubbe vagy a falafel friss salátával. Az előbbi egy birkából vagy marhából és helyi búzadarából készült fűszeres fasírt, az utóbbi pedig csicseriborsó gombóc, amit szezámmagos mártással fogyasztanak pitában, rengeteg salátával körítve. A salátázás egyébként abszolút nemzeti sport, mindenki űzi és érdemes nekünk is beszállni, a zöldségek nagyon frissek és ízletesek!

Külön érdemes foglalkozni az "izraeli reggeli" fogalmával, hiszen minden jobb szállodában ezzel találkozhat a vendég. Ennek a nagyon gazdag és bőséges étkezésnek a hagyománya a kibucok idejéből származik. Itt sokan ettek együtt és mindent az asztalra hoztak, amit a helyi közösség megtermelt. Így ma is megtaláljuk a svédasztalon a rengeteg fajtájú sajtot, joghurtokat, friss salátákat és gyümölcsöket, tojás ételeket, frissen sütött kenyereket, olivát és magvakat, halakat, manapság már a kukoricapelyheket és müzlit is. Fontos tudni, hogy a konyháknak be kell tartaniuk a kóser étkezési szabályokat, ezért virslire, kolbászokra, bacon-re itt ne számítsunk!

Érdekesség: Izrael világelső az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén.

Jeruzsálem - Mahane Yehuda piac - Kriszta fotója

,, A shakshuka olyan, mint nálunk a lecsó, csak sokkal paradicsomosabb és fűszeresebb, szerintem igazán feldobja a sok koriander. Tojást sütnek bele, így igazán laktató is, főleg ha friss bagettel tálalják. Talán még annyi a különbség, hogy végül ez tényleg egy sült lecsó lesz, sokkal sűrűbb, krémesebb szósszal. Nem is csoda, hogy teljesen oda voltunk érte, így egyből adta magát, hogy itthon is megosszam veletek a saját receptemet, amit biztosan állíthatok, hogy ugyanolyan finom, ráadásul egészséges is. Szinte bármilyen diétába beilleszthető étel. Bár rendszerint reggelire kínált fogás volt korábban, de ma már fogyasztják reggelire, ebédre, vacsorára, vagyis bármikor. 😋 Azt mondják, hogy Jaffában van egy Dr. Shakshouka nevű hely, ahol tényleg érdemes megkóstolni. Mi sajnos nem jutottunk el, de ha itt jártok mindenképpen érdemes megnézni. (2019)" forrás