ÚTIKRITIKA.HU / Türkmenisztán

Türkmenisztán továbbra is a világ egyik legzártabb országa, ahová nagyon nehéz bejutni külföldiként, mivel beutazóvízumot csak ritka esetekben adnak ki. A belépéskor a külföldieknek egy bevándorlási kérdőívet kell kitölteniük, amely lehet normál, egyszerűsített vagy tranzit típusú. Ezen felül szükség van egy meghívólevélre is, amelynek pontosan tartalmaznia kell, hol tervez az illető belépni az országba.

A külföldiek be- és kiutazására, illetve az országban való tartózkodásukra vonatkozó szabályok gyakran változnak, és az ezek megszegéséért kiszabható büntetések is szigorúak. Ha valaki megsérti a szabályokat, akár ki is utasíthatják az országból, és öt évig nem térhet vissza.

Az ország bizonyos területei zártak a látogatók előtt, és mivel ezek a zónák időnként változnak, mindenképp érdemes előre érdeklődni a türkmén nagykövetségen, hogy az adott terület látogatható-e vagy engedélyköteles-e.

A turistaként érkező külföldiek csak szállodákban szállhatnak meg, és a hatóságok szabályozhatják, hogy mely helyekre mehetnek el. Azoknak, akiknek be kell jelentkezniük a rendőrségen, kiutazáskor az útlevelükben szerepelnie kell a nyilvántartásból való törlés bejegyzésének. Enélkül nem engedik át őket a határon, és akár őrizetbe is vehetik őket. (2024)

Türkmenisztán dióhéjban

Türkmenisztán közép-ázsiai ország a Kaszpi-tenger partján. Határos Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Afganisztánnal és Iránnal. 488 100 négyzetkilométeres területén mindössze 6,6 millióan laknak (2024-es becslés). Türkmenisztán fővárosa Asgabat, ami 3348 kilométerre van Budapesttől.
Türkmenisztán lakóinak 72 százaléka türkmén 12 százaléka orosz, 9 százaléka üzbég. A lakosság 89 százaléka szunnita muzulmán (mozlim) vallású.
A türkmén a hivatalos nyelv, de nagyon sokan beszélnek oroszul és üzbégül.
Türkmenisztánba beutazáshoz a magyar állampolgároknak vízumra van szüksége. A vízum beszerzése rendkívül körülményes. Érkezéskor és online nem igényelhető vízum. A vízum beszerzésével kapcsolatos információkért Türkmenisztán bécsi Nagykövetségéhez kell fordulni.
Tény, hogy a türkmén vízumot lehet igényelni Ashgabati Nemzetközi Repülőtéren (ASB) érkezéskor, azonban ezt csak akkor javasoljuk, ha előzetesen egy megbízható utazási ügynökségen keresztül bejelentkeztek, és előzetesen egyeztettek a vízumigénylési folyamatról. Fontos megjegyezni, hogy nem minden utazó jogosult az érkezéskor megkapható vízum lehetőségére, és a türkmén hatóságoknak joga van megtagadni a vízumot az érkezéskor. Ezért javasoljuk, hogy az utazók előre tervezzék meg utazásukat és vízumukat, és ne hagyatkozzanak az érkezéskor történő vízumigénylésre. Amúgy a 10 napot meg nem haladó vízum 20 USD-be kerül.
Türkmenisztán vezetése egyszerűen nem támogatja a turizmust, nem nézi jó szemmel a külföldi turisták beutazását.
Türkmenisztán hivatalos pénzneme a türkmén manat.
Türkmenisztán területének nagy része turista által be nem járható, vagy meglátogatásra nem érdemes.
A leggyakoribb vezetéknév: Mamedova
Átlag nettó havi fizetés (2024-ben): 200 ezer forintnak megfelelő helyi pénz
Meglepő, de Türkmenisztánban a fogyasztói árindex a magyarnak a kétszerese! Az importált termékek ára rettentően magas! Legalább a taxizás kicsit olcsóbb náluk.
Az ország 80 százaléka sivatag, a hegyes területek nagy része pedig, megközelíthetetlen. A maradék lehetséges terepen a turista megismerkedhet egy 5 ezer éves gazdag történelem emlékeivel, egy országgal, amely világhíres a szőnyegei és a lovai miatt.
Az ottani utazás legkedvezőbb időzítése: április, május, szeptember, október
Türkmenisztán 1924-től egészen a Szovjetunió felbomlásáig, 1991-ig a Szovjetunió része volt. Az ország 1991-ben nyerte el függetlenségét. Az államforma ma hivatalosan elnöki köztársaság, de a gyakorlatban egy erősen központosított rendszer működik, ahol az elnök széles körű hatalommal rendelkezik. Türkmenisztán politikai rendszere távol áll a demokráciától, mivel az országban az ellenzék nem igazán létezik, és a választások nem szabadok, nem tisztességesek. A sajtószabadság rendkívül korlátozott, és az állami média szigorú ellenőrzés alatt áll. Az ország vezetését évtizedekig a személyi kultusz jellemezte, először Szaparmurat Nyijazov, majd utódja, Gurbanguly Berdimuhamedow alatt is.
Türkmenisztán gazdasága elsősorban a hatalmas földgáz- és kőolajkészleteire épül, ezek adják a bevételek jelentős részét. Emellett a mezőgazdaság, különösen a gyapottermesztés is fontos szerepet játszik a gazdaságban.

Látnivalók és nevezetességek:

A főváros, Asgabat
A Tolkucska bazár a Karakorum sivatag peremén

Az UNESCO kulturális világörökségének részei Türkmenisztánban:

Az "ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark
Kunya-Urgench

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A vasárnapi nagy bazár Tolkucskában
Fura egy ország sok tekintetben
Ugyan ellenszenves, de érdekes, bizarr az ottani diktatúra, az elnök személyi kultuszának jelensége (észak-koreai szinten van, csak itt nincs akkora nélkülözés)
A helyiek nagyon vendégszeretőek, muzulmán létükre, és az erős hagyománytisztelet mellett is elég toleránsak 8nem úgy, mint a hatóságok)
Kunya-Urgencsben a Turabek Hanim mauzóleum a szürreális környezetben
A turistának (is) nagyon drága ország.

Nem tetszett

A szálláshelyekkel kapcsolatos regisztráció terhes kötelezettsége
Rendelet mondja ki, hogy a fővárosba érkező külföldiek csak szállodákban lakhatnak, megszabhatják azt is, hová mehet és hová nem a turista.
A turista infrastruktúra nagyon fejletlen, amúgy is az országon még mind nagyon nagyon látszik a hét évtizedes kommunista diktatúra
Az angollal nem lehet boldogulni, madard a mutogatás, a jelbeszéd
Türkmenisztánban néhány romhelyen kívül alig van történelmi vagy kulturális nevezetesség
Az, hogy nincs online vízumbeszerzési lehetőség!
Több étkezőhelyen nincs, vagy alig van rendes asztal, ahol számunkra megszokott székre ülhetünk. Többségben vannak az alacsony asztalok, amely körül törökülésben lehet csak étkezni.

Vélemények

,, Miért is érdemes Türkmenisztánba látogatni?

Egyrészt ott a lenyűgöző sivatagi táj, a hihetetlenül fényűző főváros, a maga rengeteg látnivalójával, a hátborzongató személyi kultusz, és természetesen a türkmén nép kultúrája. Az ősi selyemút nyomai is fellelhetőek az országban.

Összességében Türkmenisztán egy érdekes, bár néha nyomasztó hely, ahol az ember elég sok kettősséget tapasztalhat meg. Egy ország, ahol az utca egyik oldalán egy márvány-arany felhőkarcoló áll, a másik oldalán pedig egy rozoga panel, ahol a 30 éves Zaporozsecek suhannak a tükörsima 6 sávos autópályákon, ahol a rendőr barátságos és segítőkész, de az átlag polgárról nem tudhatod, hogy nem téged figyel-e. Egy ország, ami büszke 5000 éves történelmére, mégis alig 20 éve létezik. " forrás

Olvasmányos linkek

"Az ország a fővároson, Ashabadon kívül egyelőre nem rendelkezik igazi turista látványosságokkal. A távlati tervek szerint a Kaszpi-tenger partjánál levő Türkmenbasi városát szeretnék idegenforgalmi célponttá fejleszteni, azonban az jelenleg inkább csak a helyi lakosok számára számít üdülővárosnak.

A főváros központja látványosan kiépített, a rend és a tisztaság jó benyomást kelt az oda látogatóban. Új épületek, korszerű utak, dús növényzet jellemzi az európaiak számára egzotikusnak tűnő, a szénhidrogén-gazdagságnak köszönhetően a közelmúltban felépült modern várost. Szállodai ellátottsága kitűnő, bár számos hotel látogatók hiányában egyelőre nem működik. (2014)"

,, Nagyon „üres” az ország. Nekem néha az volt az érzésem, hogy a nagy semmiben tekerünk éppen. Mary volt talán az egyetlen kivétel. Nem szép, de egész kellemes város, sok kedves emberrel.

Az ország nagyon gyéren lakott, az utak kopárak, sok épület elhagyatott, üres. Olyan érzése van az emberek, mintha valami tragédia történt volna ezen a helyen és az emberek eltűntek, vagy elmentek volna. A határ után egy vizes, nádas területen tekertünk, az nagyon szép volt. Jártunk még alföldön és a sivatagban. Mindegyikek megvolt a maga varázsa. Kevésbé tudtuk csodálattal szemlélni az aranyozott szobrokat, amikkel több helyen találkoztunk.

Nem hiszem, hogy sok turista választja célországnak Türkmenisztánt, inkább csak átutaznak rajta. Köszönhető mindez, szerintünk a következőknek:
- Úgy tűnik, az ország vezetősége nem kimondottan vágyja a turistákat az országba.
- Turista vízumot csak szervezett utak keretében adnak ki. Nagyon kíváncsiak vagyunk, mit tudnak mutatni egy ilyen út során és mennyit gombolnak le az emberektől mindezért?
- Nincs infrastruktúra.
- Van viszont elnöki köztársaság, ami bár lazult egy hangyányit Nyyazow óta, azonban még van hova fejlődni.
- Természeti látnivalókban nem igazán gazdag, nincsenek történelmi városai, nevezetességei. (Ez alól Merv kivételt képez.)

Ha Türkmenisztánban járunk, ne hagyjuk ki:
Stoppoljunk le egy teherautót és kéredzkedjük fel a platóra úgy 100-150 km erejéig. Miért? Mert illegális és kb. ez a legizgalmasabb, amit 5 nap alatt tehetünk, és ott elviselhetőbb a klíma. Második variációként keressünnk egy homokvihart, és nézzük meg milyen "belűlről". (2015)" forrás

,, Az úthálózat Asgabatban kiváló, soksávos tükörsima aszfalt utak, a város körül meg egy hipermodern autópálya-körgyűrű húzódik. A gondok akkor kezdődnek, ha az ember elhagyja a fővárost. Mi észak fel autóztunk 250km-t, az ország egyik legfontosabb főútján. Az út első 10-20 kilométere még tökéletes autópálya, utána viszont a második útpálya elfogy, és az egyetlen 2X1 sávos főút sincs onnantól olyan tökéletes állapotban, bár még mindig elfogadható, ráadásul az útpálya jó széles, így 3 jármű kényelmesen elfér egymás mellett. Egy ideig még látszik, hogy épül a második útpálya, de igazából nem lehet tudni, hogy konkrétan építkeznek, vagy nem, mert munkagépeket és munkásokat nem nagyon láttunk, így lehet, hogy az egész félbe van hagyva. Az út egyébként a sivatagon halad keresztül, így a 250km úton alig 4-5 településen haladtunk keresztül, sofőrünk végig 140-160-as tempóban haladt az úton. Ez néha elég veszélyes volt az út szélén kóborló tevék miatt. Éjszaka volt is egy-két satufékezésünk emiatt, még szerencse, hogy az út nyílegyenes volt, így a fényszórók messzire elvilágítottak. (2014)" forrás

,, A reptérről bevezető út mellett fehér márványlapokkal burkolt, vadiúj lakóházak sorakoztak. Az volt a közös bennük, hogy egy teremtett lélek nem lakott bennük. Később még nagyobb, és impozánsabb épületeket láttunk a déli városrészben, ahol a minisztériumok és az államapparátus dolgozói lakhatnának, de nem teszik, mert a kégli baromi drága errefelé, pedig ők még a jobban kereső réteg, kb. százötvenezer forintot vihetnek haza egy hónapban, míg a piacról megélni kényszerülő türkmének bére gyakran csak ötvenezer forint. Egyedül az olajiparban dolgozó szakembereknek fizetnek háromszázezer körül. Na és már vége a régi világnak, amikor Türkménbasi ingyen adta az energiát a háztartásoknak, sőt még valamennyi ingyen üzemanyag is járt havonta az autó tulajdonosoknak. Ma már mindenért fizetni kell, igaz a benzin csak 80 Ft.
Az adminisztrációnak emelt hatalmas márványtornyok és pöffeszkedő paloták mellett fura alakzatú emlékművek és égbenyúló óriászászlók is hirdetik a nagyvezér jóságát. (2017)" forrás