ÚTIKRITIKA.HU / Türkmenisztán

Türkmenisztán neve egy perzsa nyelvű kifejezésből ered: annyit jelent, hogy a türkmének országa.
Türkmenisztán legmagasabb pontja a 3139 méter magas Gora Ayribaba. Az ország legnagyobb folyója az Amu Darja.

Időjárás és éghajlat

Türkmenisztán klímája általában kontinentális és sivatagi jellegű. A legtöbb területen száraz és forró nyarak jellemzik, míg a téli hónapok hidegek és szárazak. A sivatagi területeken a hőmérséklet napközben nagyon magas lehet, míg éjszaka jelentős hőmérséklet ingadozások lehetnek. A hegyvidéki területeken enyhébbek lehetnek a nyarak és hidegebbek a telek.

Türkmenisztán éghajlata jelentős mértékben függ az Aral-tengertől és a Kaspi-tengertől, valamint a Kopet-Dag és a Közép-Ázsiai hegység hőmérsékleti hatásaitól. Általában a belső területeken a klíma szárazabb és forróbb, míg a partvidékeken enyhébb lehet a hőmérséklet és több csapadékra lehet számítani.

Történelem

Ókori idők: A térségben ősidők óta különböző népek éltek, köztük a szkíták, a partusok és más nomád törzsek. A terület jelentős kereskedelmi útvonalak kereszteződésén feküdt, így gazdag kulturális és kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett.

Középkor: A 7. századtól a török népek, köztük a szeldzsukok és a karaszjánok, kezdték meghatározni a térség sorsát. Később a mongolok és a türkök is uralták a területet.

Orosz befolyás alatt: A 19. században Oroszország fokozatosan megszilárdította uralmát a térség felett, és a 19. század végére a térség jelentős része az orosz birodalomhoz tartozott. A 20. század elején a bolsevik forradalom után a terület a Szovjetunió részévé vált.

Szovjet időszak: Türkmenisztán 1925-ben kapta meg a Szovjetunió tagjának státusát. Az ország gazdaságát és politikai életét a szovjet irányítás alatt álló kommunista párt vezette. A sztálini időszak alatt erőteljes mezőgazdasági és ipari fejlesztések zajlottak a térségben.

Függetlenség: A Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét. Saparmurat Nijazov, aki az ország első elnöke volt, hosszú éveken át diktatórikus módon kormányzott. Azóta az országban több elnök is volt, de a politikai hatalom továbbra is erősen koncentrálódik.

A XXI. század: Türkmenisztán gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, különösen földgázzal. Az ország gazdaságát főként az energiaexport és a kőolajipar hajtja, bár az országban továbbra is vannak gazdasági kihívások és politikai korlátok.

Két jelentős türkmén vezér szobra: Alp Arslan and Malik Sah I - Elter Karcsi fotója

Manapság

Türkmenisztánban egypártrendszer van. Az ország gazdaságának a motorjai a gáz- és az olajkitermelés, valamint a textilipar. Türkmenisztán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb gáztartalékával. Türkmenisztánban ingyenes a gáz és az áram. Az állampolgárok nagy része ezért vadul pazarolja mindkettőt. Türkmenisztánban az iszlám vallás a társadalmi és a közéletben egyaránt meghatározó jelentőségű, azonban nem tartozik a szélsőségesen vallásos államok sorába. A vallási kegyhelyek látogatásakor az iszlám vallás általános, közismert szabályai a mérvadóak.

Érdekes volt egyébként Türkmenisztánban járva azt tapasztalni, hogy az itt élők döntő többsége (89%) muszlim hitű, de a vallást nem igazán gyakorolják. Legalábbis más országokhoz képest, legyen az Közel-Kelet vagy Délkelet-Ázsia, itt nem láttam mecseteket, imádkozó embereket, viszont Konye Urgenchben hallottam (végre) a müezzin hangját. Plusz szakrális jellegénél fogva sok türkmén ember zarándokolt ide, ez a hely számukra is fontos az országban (2023) forrás

,, A minimálbér 100 $ körül van, 5-600 $ már jó fizetésnek számít, de az olajiparban nem ritka az ezer dolláros fizu sem. Általános iskola 5 év, amit egy 6 éves középiskola követ és már mehet is egyetemre a nebuló, ami ingyenes, de persze vannak alapítványi egyetemek is, amiért már csengetni kell. Azt nem tudták megmondani, hogy a CEU-nak van-e CAU (Central Asian University) változata és nincs-e már épp ideje, hogy elhúzzanak az országból, de ahogy kiderült számomra, az új vezetésnek azon felül természetesen, hogy a hatalmát megtartsa, célja a jó kapcsolatok ápolása a nyugattal épp úgy, mint a ruszkikkal. Egyfajta semlegességi törekvés látszik kibontakozóban. Azért persze Oroszország egy kicsit háttérbe szorult olyannyira, hogy vízumkényszer van a két ország között, aminek egyenes következménye, hogy a munkanélküli türkmének nem tudnak olyan könnyen munkát vállalni Moszkvában, mint mondjuk az üzbégek. Merthogy munkanélküliség itt is van és ez azért gáz, mert szociális háló az nincs, sőt, az állami alkalmazottakat kivéve, még betegbiztosítás sincs, tehát fizetni kell az orvosi ellátásért. Ami nekem tetszik, hogy a maszeknak nem kötelező a tébé. Ha beteg lesz, majd megfizeti abból a pénzből az orvost, amit nem vett tőle el az állam, hogy aztán minden másra elköltse, csak egészségügyre nem. (2017)" forrás

"Mert ugye már nincsen feketepiac, bevezették az új manatot, és a külföldiek megszívták. Helyieknek meg tök mindegy, mert manatot kapnak. Persze dollárt nem adnak ki a pénzváltók... Viszont akinek kocsija van, jogosult havi 120 liter ingyen benzinre, dotált az áram és a gáz majdnem ingyen, a vízzel sem kell takarékoskodniuk. Arany életük van az embereknek... Meg arany foga mindenkinek! Állítólag szép nekik. Viszont Lada és Volga már inkább mutatóban... buszok is újak, légkondicionáltak, meg zene is szól benne, szerencsére nem propaganda művek. Ivókutak nincsenek az utcán, és a nagy emlékművek felhúzása után sem jut eszébe senkinek, hogy mennyivel egyszerűbb az élet, ha a parkokban nem a rendőrök felbukkanását figyelve kell pisilnünk, és nem csak a szökőkutakat nézzük, hanem hozzájutunk egy korty államilag támogatott vízhez. No persze vannak kólák és egyéb haszontalan folyományok... de az alap hiányzik. Ahogy a padok is a parkokból... no igen, ne egyesüljenek az emberek, mert akkor bajuk eshet... Még valamelyik rendőrmassza lecsukja őket... Nagy ország, elférnek. (2011)" forrás

,, Nagy szerencsénk volt, mert Asgabatban három éjszakát egy helyi embernél lakva töltöttünk el, így sok olyan dolgot megtudtunk az országról, amit az átlag turista nem tudhatna meg.

Először is megtudtuk, hogy a legtöbb munkahelyen heti 6 napot kell dolgozni, kivétel a legtöbb állami munkahely, ahol csak 5 napon kell bemenni, viszont főleg az építkezéseken dolgozóknak heti 7 napot kell dolgozni! Szabadság nekik ráadásul alig van, sokan akár egy teljes épület 2-3 évig tartó felépítését végigdolgozzák, mert ha elmennének, akkor egyből kirúgnák őket. Természetesen ünnepnapokon nem kell dolgozni, és ez azért sokat számít, mert 30 állami ünnepnap van, köztük olyan fontos, és jeles napok, mint a „Dinnye nap” a „Jó szomszédság napja” vagy épp a „Szőnyeg nap”. A bérek nagyjából kicsivel a magyar minimálbér alatt mozognak, havi 50-60ezer forintot lehet keresni egy heti 6 napos munkával. Minimálisan többet fizetnek azoknak, akik heti 7 napot dolgoznak, de nem annyival többet, mint amennyivel többet dolgoznak. A legtöbbet természetesen olyan munkahelyeken lehet keresni, ahol egy héten csak 5-ször kell megjelenni. Az állami szektorban ráadásul az ebédidő 2 óra, a legtöbb hivatal, bank 12-14-ig zárva van. Ebbe az ebédidőbe kétszer is sikerült beleszaladnunk, egyszer a határon, ahova 12:15-re értünk (el lehet képzelni, mennyire örültünk, amikor közölték, hogy délután 2-ig ebédelnek), illetve amikor pénzt akartunk kivenni bankkártyáról.

A türkmén kormány a rezsiharc bajnokának is tekinthető, a víz ingyen van, a gáz szinte ingyen van (annyira olcsó, hogy vendéglátónk nem is tudta megmondani, hogy mennyibe kerül), és fejenként 40kwh-ig az áram is ingyen van, a fölött ugyan kell fizetni, de az is csak minimális. A benzin évente 1200 literig ingyen van, az 1200 literes keret kimerülése után literenként 40Ft-ért lehet tankolni. Egy buszjegy Asgabatban 16Ft. Egyszer utaztunk vonattal, ez egy 620km-es útra, másod osztályú hálókocsiban került 1600Ft-ba. Ebből látszik, hogy a fizetésből nem visz el túl sokat a rezsi, az albérletek viszont, havi 40-50ezer forintba kerülnek, így a lakhatás nem éppen olcsó mulatság. Az élelmiszer árak a magyar árak kb. felére tehetőek. (2014)" forrás

Földvári András fotója

,, Berdimuhamedow-ról, az új elnökről, aki Türkménbasi 2006-os halála után hatalomra került, az a hír járja, hogy a Basinak törvénytelen fia. Minden esetre az alkotmány szerint nem neki kellett volna átvenni a hatalmat a korábbi elnök váratlan halála esetén, hanem a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek, de őt bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből. Azóta szabad a pálya Berdimuhamedow-nak. A jól működő propaganda gépezetnek köszönhetően, minden választást megnyer és jóval több mint kétharmaddal.
Az ő agyament ötlete volt, hogy egy teljesen új Asgabatot építsen fel a régi mellé, ami azóta is nagyrészt szellemvárosként működik. A nagyszabású tervéhez török cégeket bízott meg, hogy török alapanyagokból toronyházakat építsenek és mindegyiket fehér márványlappal burkolják be. A több helyen 10 (!) sáv széles sugárutakon egyedül robogtunk szédületes 50-es tempóban, merthogy minden sarkon fakabát, ezért aztán nem mernek száguldozni a helyiek. Pedig jó autóik vannak, leginkább a Toyota Auris a favorit, de szép számmal látni más japán, és elvétve néhány európai modellt is. (2017)" forrás

,, Arra utasították a rendőröket Türkmenisztánban, hogy ellenőrizzék a vécéket, és lépjenek, ha olyan újságpapírt találnak, melyet fenekük kitörlésére használtak az állampolgárok - feltéve, hogy a lapban szerepel a helyi diktátor, Gurbanguly Berdimuhamedow arcképe. Az országban nagyon nehéz olyan újságot találni, melyben nem szerepel, így általánosságban nem javallott ezzel helyettesíteni a vécépapírt. (2018)" forrás

Semlegesség emlékmű Ashgabat-ban - Elter Karcsi fotója

,, 2008 és 2018 között mintegy 2 millió ember hagyhatta el az országot. Pontos számokat mondani azonban nehéz, hiszen a népszámlálás adatai általában titkosak.

Hivatalos adatok szerint az ország lakossága 5,4 millió főt számlál, viszont ha igazak a Szabad Európa asgabati forrása által jelentett statisztikák, ez a szám a gyakorlatban egyharmaddal kevesebb lehet. A 2 milliós számban nincsenek benne a külföldön dolgozó türkmén vendégmunkások..

Belső források szerint Gurbanguli Berdimuhammedov elnök hisztérikusan fogadta a statisztikákat. Az elmúlt években a hatóságok több módon próbálták megakadályozni az emberek elvándorlását. 2017-ben türkméneket szállítottak le az Asgabatból induló nemzetközi járatokról, bármiféle hivatalos magyarázat nélkül. 2018-ban olyan információ kapott szárnyra, mely szerint a 40 évesnél fiatalabb állampolgárok nem hagyhatják el az országot. (2019)" forrás

A türkménekről

A türkmén ősi török nép. Ők teszik ki Türkmenisztán lakosságábnak hozzávetőleg a kétharmadát. Amúgy tükmének élnek Oroszországban, Iránban és Afganisztánban is.

Kinézetre a türkmének erőteljes felépítésűk, amolyan lepényfejűek, eléggé nagy homlokkal, sötét hajjal, szemmel, mongolos szemekkel.

,, Az emberek kedvesek és segítőkészek. Az arcok már erősen látszik az ázsiai jelleg (érdekes módon jobban, mint az üzbégeken, habár ők már közelebb vannak Közép-Ázsiához). Az emberek és leginkább a nők többsége tradicionális ruhákban jár, mi szépnek találtuk őket. Nem tudjuk mi az oka, de minden 30 évnél idősebb emberek van legalább egy aranyfoga. Oké, szerintem nem igazi arany fog, csak aranyszínű korona (majd a fogorvos ismerőseim megmondják). Nagyon élik a csillogó, villogó fogakat. Oroszul mindenhol boldogulunk, a nagyvárosokban találni angolul értő fiatalokat. Nem tudjuk milyen a foglalkoztatási ráta az országban, de mikor megláttuk az útkorlátot mosó hölgyeket, kicsit a szocialista „munkát mindenkinek” programra emlékeztettek minket. Amikor az egyik brigád megásta a gödröt, a másik meg betemette. Nem tudjuk valóban volt-e ilyen vagy nem, azonban az biztos, hogy nem érezzük szükségét egy az utat elválasztó korlát kézzel való lemosását." forrás

,, Amúgy a türkmének nem tűnnek túlzottan vallásos népnek. A mecsetek konganak az ürességtől, viszont ramadán ide vagy oda, napközben is tömték rendesen a burájukat a piaci árusoknál. Viszont alig látni cigiző embert az utcán, ez meglepett. Ide szúrnám be, hogy mindössze két doboz cigit lehet bevinni az országba és kíméletlenül elkobozzák a határon, ha többet vinnél be. (2017)" forrás

Rózsa Sándor se tudta volna ennyire összevonni a szemöldökét

Turista etikett

Nem házas párok közös éjszakázását, avagy szexuális kapcsolatát prostitúciónak tekintik, s mint ilyet hatóságilag üldözik (őrizetbe vétel, bírósági ítélet). Nyilván ez a szigorú megítélés nem vonatkozik nem házaspár külföldi turista párokra, de kérdéses vonatkozik-e arra, ha külföldi turista helyi lánnyal, nővel fekszik össze.
A homoszexuális kapcsolatokat, a prostitúciót, a szabadosságot büntetik/büntethetik.
Az ide látogató külföldinek ajánlatos kiemelt figyelmet fordítania arra, hogy a türkmén államot, illetve a vezető politikusokat se nyilvánosan, se négyszemközti beszélgetés során ne bírálja.
A szent helyekre lábbelivel nem léphetünk.
Helyieket csakis az engedélyükkel lehet lefotózni.
A türkmének meglehetősen konzervatívak, és ezért tartozkodjunk attól, hogy párunkkal nyilvános helyen csókolozzunk stb.

Türkmén konyha és gasztronómia

A türkmén konyha gazdag és változatos, jellemzően olyan ételeket kínál, amelyek tükrözik a térség földrajzi és kulturális sajátosságait. Ezek között megtalálhatók a következők:

Piláf (palaw vagy plov): Ez egy hagyományos egytálétel, amelyet általában rizsből, húsból (általában bárány, marha vagy baromfi), zöldségekből és fűszerekből készítenek. A türkmén piláf különlegessége a sajátos fűszerezés és az elkészítés módja.

Köfte (köbete): A türkmén köfte általában bárány- vagy marhahúsból készül, gyakran fűszerekkel, hagymával és más összetevőkkel keverve. Ezt gyakran tálalják rizzsel vagy kenyérrel.

Manti: Ez egyfajta tésztaétel, amely töltelékekkel, például darált hússal és hagymával van töltve. A türkmén manti-t általában fűszerezik, majd gőzölve vagy főzve készítik el.

Shashlik (kebab): Ez a hús grillen sült nyárson, gyakran bárány-, marha- vagy baromfihúsból készül, fűszerezve és zöldségekkel vagy gyümölcsökkel kísérve.

Lepeshka: Ez a hagyományos türkmén kenyér, amelyet kemencében sütnek. Különféle formákat és méreteket vehet fel, és gyakran kísérik az étkezéseket.

Levesek: A türkmén konyhában számosféle leves és szup található, például a shurpa, amely egy húsleves zöldségekkel és gyógynövényekkel.

Sült gyümölcsök: A száraz klímának köszönhetően a gyümölcsök, például a szőlő, a datolya és a mandula, jelentős szerepet játszanak a türkmén ételekben, gyakran sütemények formájában.

,, A türkmén konyha a közép-ázsiai szokásokat követi: mindenféle alakú töltött táskák sütve és főzve, rizses ételek és mindenekelőtt természetesen sok-sok birka. " forrás