ÚTIKRITIKA.HU / Bulgária

Bulgária

Bulgária dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Menyezet a Rila-i kolostorban - z. n. fotója

Bulgária dióhéjban

• Bulgária lakossága közel 6,8 millió (2024-es becslés), területe 110 910 négyzetkilométer, azaz nagyobb Magyarországnál.
• Bulgária fővárosa az 1,1 milliós Szófia, ami 630 kilométerre van Budapesttől.
• Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.
• Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): 338 ezer forintnak megfelelő leva - (a magyar: 337 ezer HUF)
• Bulgária az egyetlen uniós ország, ahol a magyarországinál alacsonyabb az életszínvonal. (Románia l- kis mértékben - már leelőzött minket.)
• A bulgáriai fogyasztói árak átlagosan 5-6- százalékkal alacsonyabbak, mint nálunk. A bolti bor náluk 30 százalékkal drágább,a taxizás 40 százalékkal olcsóbb. A lakásrezsi 30 százalékkal drágább nálunk.
• 2024. november: 1 liter benzin 554 HUF-nak megfelelő leva
• A bolgárok szeretik hangsúlyozni, hogy ők találták ki a joghurtot. Több mint 300-féle joghurtot árusítanak náluk.
• Bulgáriában a fejbiccentés jelenti a nemet, az „igen” jelzésé pedig az, hogy egyik oldalról a másikra rázzák a fejüket. Szóval fordítva, mint nálunk.
• 1988-ban Bulgária lakossága közel 9 millió volt, 2024-ben 6,8 millió. Ennyit tesz, hogy 1988-hoz képest szabadon lehet utazni, és az Unión belül munkát vállalni, akár letelepedni. (Rengeteg bolgár telepedett le Spanyolországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban.) Persze az alacsony népszaporulat is közrejátszik.
• Leggyakoribb vezetéknév: Ivanov
• Várható élettartam (2023-ban): nők: 77, férfiak: 70 ----- Nálunk: nők: 79, férfiak 71
• • 1 bolgár leva (BGN) = 188 HUF
  • 1 euró = 1,96 leva (BGN)
  • (A fentiekre ráklikkelve megkaphatók a friss árfolyamok)
  • Érdemes elgondolkodni egy Revolut kártya kiváltásán, főleg a váltási  árfolyamok miatt.

Bulgáriában az UNESCO kulturális világörökségének részei az alábbiak:

• A szófiai Bojana-templom
• A Rila-i kolostor
• A madarai lovas kora középkori sziklareliefje
• Az Ivanovo-i sziklatemplomok
• A Kazanlak-i trák sírkamra, a Szvesztár-i trák síremlék és Neszebár ősi városa

Az UNESCO természeti világörökségének részei:

• A Pirin Nemzeti Park és a Szfebarna bioszféra-rezervátum

A bulgáriai nyaraláshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást (betegség, baleset, poggyász) kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.

Bulgária bolgár neve България (ejtsd: [Bălgariya]) az ősbolgárok nevéből származik, akik a mai Bulgária területén a 7. században alapítottak államot.

A bolgárok török eredetű nomád nép voltak, akik a Kaukázus környékéről vándoroltak Európába. A népnevük valószínűleg a török "bul-" (keverni, összekeverni) szóból ered, amely arra utalhatott, hogy különböző törzsek keverékéből álltak össze. Miután a bolgárok letelepedtek a Balkánon és összeolvadtak a helyi szláv népességgel, a név továbbra is fennmaradt, és a szláv nyelvi környezetben a България formát öltötte.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszik

1. Barátságosak, vendégszeretők a bolgárok
2. A nem tengerparti országrészekben az itthoni árakhoz képest olcsóság van
3. Finomak a bolgár ennivalók
4. Változatosak, romlatlanok a tájak (magas hegyek, tenger, szép zöld vidék), sok az aranyos hagyományos falu
5. Nekünk magyaroknak, érdekes többet megtudni a bolgár történelemről, ha már ott turistáskodunk
6. A bolgár népzene hullámzó ritmusa elbűvölő
7. Otthonos érzés látni Zsigulikat, Trabantokat és házgyári elemes lakótelepeket
8. Alapvetően jó a közbiztonság
9. Turisztikai szempontból még nincs teljesen elrontva
10. A bolgár tengerpart strandjain némileg kisebb a zsúfoltság, mint az olasz Riviérán, vagy a Cote d'Azur-ön.

Nem tetszik

1. Megértem a bolgárok higiéniával kapcsolatos érveit, de az én combjaimat kellemetlenül erőlteti meg a pottyantós közvécék használata
2. Náluk is látni a hatalmas vagyoni különbségeket, egyes régiók életszínvonala közötti jelentős eltéréseket, a szegénységet (sok a koldus). Dúl a kapitalizmus.
3. Nem könnyű eligazodni a táblákon, főleg ha csak cirill a kiírás
4. Nehéz hozzászokni a sajátos testnyelvükhöz, gesztusaikhoz
5. Vidéken vannak eléggé sivár, kopár helyek
6. A bolgárok közül sokan vadul vezetnek az utakon, a vasúti közlekedés pedig, inkább hanyatlóban van 
7. Sok a kátyú, a járdák rossz állapota
8. A kommunista időkből megmaradt betonszörny épületek ott is csúnyák, sőt.
9. A tengerparton a tömegturizmus nem romantikus jelenség.
10. A várnai katedrális meglátogatásakor az volt az érzésünk, hogy mellettünk olyanok ólálkodnak, akik nem imádkozni jöttek, hanem a vagyontárgyaink elsajátítását tekintették szent küldetésüknek

Vélemények

"A magyar pénztárcának nem csak a nem tengerparti országrésekben, de a parton is viszonylag olcsók az árak. Szóval egész Bulgáriában barátságos árak vannak. Nem csak nyáron érdemes Bulgáriába látogatni, nagyon jó síterepeik (Bansko, Borovets) és változatos tájaik miatt. A bolgár tengerparton a tenger lassan mélyül, a tengervíz kevésbé sós és nincsenek tengeri sünök. Tehát családbarát a tengerpart. Bulgária közel van. Autóval és busszal is könnyen megközelíthető. Bulgária turisztikai szempontból nincs még teljesen felfedezve. A bolgár tengerparton barátságosak a strandok. Minden korosztály megtalálja a számítását. Pottyantós vécék csak a nem tengerparti országrészekben vannak. A tengerparton senki nem találkozik velük. Az viszont tényleg negatívum, hogy a szórakozóhelyeken a melléklelyiségek használata fizetős (0,20-0.50 leva, azaz kb. 30-75 forint között).

Koldusok csak a nagyvárosokban vannak, de pl. Szófiában kevesebb, mint Pesten. A bolgárok fordítva rázzák a fejüket az igen vagy a nem kifejezésére, és ez összezavarhatja a magyar turistát. Vidéken érezhetően kevesebb az infrastrukturális fejlesztés, mint a tengerparton. A mellékutak rosszabb álllapotban vannak, mint a tengerpartra vezető autópálya. Főszezonban zsúfoltak a strandok. " (Egy Bulgária-specialista utazásszervező megjegyzései, finomításai a fent olvasható Tetszett & Nem tetszett megállapításokhoz,)

,, Tetszett:

1. Plovdiv és Neszebar macskaköves vagy köves, zegzugos utcai (Plovdivban érdemes megállni egy fel napos sétára azoknak, akik egyénileg utaznak)
2. Neszebar es Szozopol történelmi városa
3. Sok igazan igényes szálloda
4. A jellegzetes bolgár építkezés, hogy a felső szint előreugrik a földszint fölé
5. Sopszka saláta, mint előétel
6. Bolgár est annak ellenére, hogy az étel és ital meglepő módon elég rossz volt
7. Delfinek Neszebar környékén
8. Kedvesek a bolgárok
9. Egyre több az új autópálya

Nem tetszett:

1. Csúnya panelek az üdülővárosokon kívül
2. Napospart nagyüzemi jellegű nyaraltató ipara
3. Szocreál emlékek, maradványok a nagyobb városokban
4. Sokcsillagos szállodákban is a klasszikus műanyag székek az erkélyen, de akár a szobában is
5. Akárhogy is, nekem Bulgária nem hozza a klasszikus mediterrán feelinget (persze lehet nem is célja)
6. Még nem nagyon tudnak angolul (persze mi magyarok se...) (L.N, 2016)

,, Első bulgáriai nyaralásuk után sokan úgy jönnek haza, hogy sokkal jobban érezték magukat, mint amint arra számítottak. Az emberek azt gondolják, hogy megmaradt olyan szoci országnak, mint azelött volt, ahová szüleink fiatalon utaztak. Nekem sem volt túl nagy elvárásom. Ehhez képest úgy jöttem haza, hogy jól éreztem magam, de azért nem szépítek: tapasztalataimban voltak a pozitívumok mellett negatívumok is.

Szofián keresztul buszozva, megtalálva az első éjszakai szállásunkat, azért megrémültünk a látottaktól. Akkor meg is fogadtuk, semmiképp nem fogjuk másoknak javasolni, hogy egyénileg vagy busszal menjenek a bolgár tengerpartra, mert Szófiánál visszafordulnak. Ha autóval mennek persze, mert busszal még fájdalmasabb az a naaagyon hosszu utazás. A félig kész, de már lepusztult panelházak látványa elborzasztott minket, de végül is ez a kép nemcsak Szofiához köthető, hanem minden nagyobb város így néz ki, ami nem olyan kicsi, hogy szamarak legeljenek a kerti dzsumbujban.

Amerre jártunk, nagyjából elmondható, hogy bizonyos értelemben igenis megállt az idő, másrészt vannak nagyon kellemes részek is. Sokszor mindez ötvöződik, s ettől Bulgária a Bulgária. Koldusok a nagyobb városokban, csúnya panelházak, de kellemes és szép sétalóutcák, meglepően modern üzletek... 

Napospart nekem egyenesen borzasztó, viszont Neszebartól és attól délre szinte minden jobban tetszett. Visszatérve a Napospartra: tudom, sokan nem vágynak másra, csak arra, hogy egy hétig a strandon vagy a medence partján perzselődjenek, és egész nap azt és akkor egyenek, amit és amikor csak megkívánnak. De én személy szerint ennél tobbre vágynék. Ami miatt Neszebar már abszolut jó valasztás lehet, vagy akar Szozopol. Van hova menni, van mit látni, kellemes környezet, nemcsak szálloda szálloda hátán, ami engem személy szerint kiborít.

Egyébként a strandok vize tiszta, több kék zászlós strandon jártunk, általában kellemes, lassan mélyülő. Duni strandja nagyon tetszett!
De azért azt kell mondjam, közel sem olyan szép Bulgária partja, mint mondjuk Görögországé, vagy amerre jártam még. Nekem elég egyhangú és főleg a napernyő-nyugágy kombó dobja fel kicsit a látványt sok helyen, már ha ez esztétikailag javít egy parton, máskülönben nem jobb, mint Paralia vagy Bibione. Nekem az elvárt tengerszín az azúrkék, nem a Balaton-színű. Ráadásul furcsa dolog a tengerparton fenyvesek alatt hűsölni.

Tehát alapvetően nem estem hanyatt a bolgár tengerparttól, ez az igazság."(L. N., 2016)

---

,, Bulgária jóval olcsóbb Magyarországnál, főleg a vendéglátás és a tömegközlekedés területén. Még az előkelőnek látszó éttermekben is korrektek az árak, egy-egy vendéglőben azonban ne lepődjünk meg a flegma, szenvtelen kiszolgáláson,
inkább örüljünk, ha az ellenkezőjét tapasztaljuk. A magyar turista szemében bunkóságnak, Bulgáriában azonban teljesen természetesnek számító modor ellenére az emberek segítőkészek és korrektek voltak, és
sehol sem csaptak be. (2017)" forrás

---

Ami viszont pozitív csalódás volt, az a szállodák és minőségük. Volt 1-2 negatív kivétel is, de a nagy többség igazán nívós hely. Szállásaink közül negatív győztes a naposparti Yavor Palace **** volt (étel minőség, választék, szobák tisztasága, szobák minősége, fizetős internet még a lobbyban is), jó értelemben vett győztes pedig a Duni Royal Resort***** mind strandjával, mind színvonalával, de ha 4*-gal versenyzünk, akkor az azt megelőző szállásunk, a SOL Nessebar Bay**** is abszolút pozitív élmény volt. Ennek a strandja viszont nem veheti fel a versenyt sok más hotellel, de kompenzálja ezt tulajdonképpen minden más szolgáltatás a szálloda komplexumban.

Számomra kiemelkedőnek tűnt (kipróbálás nélkül) a RIU Helios Paradise****, a Royal Park Elenite**** és a SOL Luna Bay Resort****, ahova akár én is szívesen visszamennék nyaralni. Utóbbit valamelyest mégis kipróbáltuk, mégpedig az ebédet, nekem talán a legemlékezetesebb választék itt volt. Mind látványban, mind ízben, mind választékban, mind minőségben azt hiszem, itt volt a legigényesebb a felhozatal. A Royal Park Elenite**** pedig az egyik legbarátságosabb szállodakomplexum volt látványra és szolgáltatásban. Itt még a 3*-os kis “villák”, vagyis a külön bejáratú kis házacskák is olyanok voltak, mint egy kis üdülőfalu, tele zölddel, közel a csúszdapark, amit szabadon használhatnak az itt lakók is, kellemesen tágas üdülőkomplexum, ahol nem érzi magát bezsúfolva az ember. A Helios Paradise pedig mind a kellemes kültéri résszel, mind a belsővel engem megvett. (Nem véletlen, hogy ide hoz Rubint Réka 150 alakreformra vágyót idén augusztusban.)

,, Tetszett: • olcsóbb, mint Magyarország • szépek a strandok • a bolgárok kedvesek • a palackozott víz jó árban van, más íze van, mint itthon, magasabb a ph értéke • Plovdiv, Nessebar és Sozopol kihagyhatatlan

Nem tetszett: • nem nagyon beszélnek angolul • nincsenek igazán utca nevek/táblák, ha vannak sokszor csak cirill betűvel van kiírva • sok olyan épület van, amit elkezdtek építeni, de nincs befejezve

(eszter.bekesi@vista.hu, 2018)

---

,, Én most jártam először Bulgáriában. Itthon érdemes felkészülni a pénzváltásra, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, nem minden pénzváltó tart bolgár levát és ha tartanak is, nem biztos, hogy a kívánt mennyiségben rendelkezésre áll. Vihetünk természetesen eurót és dollárt is, amit a helyszínen átválthatunk levára. A koronás (Crown change) pénzváltót érdemes használni erre a célra, itt biztosan korrekten számolnak. Van egy-két trükkösebb váltó is, ezek rendszerint az ALDO közért oldalában találhatóak és csak a vételi árfolyam van kiírva. Illetve még azelőtt íratják alá a pénzváltásról a papírt, hogy leszámolnák előttünk a pénzt.

A boltokban minden kapható, ugyanúgy mint itthon. Mérsékeltebbek az árak, mint itthon. Az étkezés kifejezetten olcsó, 10-15 euróból bőven kijön egy rendes ebéd vagy vacsora egy főnek. Így ha nem all inclusive szállodát választunk, akkor sincs nagy baj, könnyen és olcsón megoldható az étkezés. Érdemes kipróbálni a sopszka salátát és a kavarma egytálételt is, ez utóbbi eléggé hasonlít a muszakára.

A tengerpart közepesen szép, nekem tetszett. Ha nem várunk tőle túl sokat, akkor nagyon elégedettek leszünk. A tenger víze nem túl sós, kicsit a Balatonra emlékeztetett, a hőmérséklete pont tökéletes volt, 24 fok. Nekem a kedvenc részem a Napospart déli része, ahol a homokdűnék vannak. A tengerpart és a szállodasor között húzódik egy természetvédelmi terület, ezen keresztül juthatunk le a strandra. Ez egy csendesebb rész Naposparton belül, Nesszebár is közelebb van, inkább családosoknak ideális itt eltölteni a nyaralásukat. Napospart északi része bulizósabb, nyüzsgőbb, nagyobb az éjszakai és a nappali élet egyaránt.

Aranyhomok, Obzor és Szozopol üdülő részei is csendesebbek, nyugalmasabbak. Szozopol óvárosi része is nagyon szép, hasonlít Nesszebárhoz. Viszont kevésbé zsúfolt és kevésbé turistás. Az utazás fénypontja azonban Nesszebár volt. Nagyon hangulatos, nagyon szép és barátságos. Ide többször is visszamentünk, érdemes rászánni az időt.
Maguk a bolgárok nem túl barátságosak, nem tűntek vendégszeretőnek sehol sem, néha kifejezetten bunkók. Nem kedvesek sem a szállodákban, sem az éttermekben. Ha nem várunk tőlük túl sokat, akkor emiatt felesleges rosszul érezni magunkat." (N. Andi, 2018)

---

,, Tavaly nyáron két hetet töltöttünk Nessebarban. Autóval mentünk, semmi gond nem volt. A környék gyönyörű, a tenger tiszta, az ételek, italok rendben voltak. Hazafelé Románián keresztül jöttünk, ott pocsékak az utak, viszont Szerbián keresztül mentünk, ott minden rendben volt!
Bulgária nagyon sokat fejlődött. Rila is egy csoda! Menjetek nyugodtan! (bhk, 2019)

---

Bulgáriában vannak a legjobb tengerpartok kisgyerekeknek . Nem annyira sós a tenger vize,.homokos a part és lassan mélyül.

---

A strandok nagyon jók. Homokosak, lassan mélyülősek. Állítólag van néhány privát szállodai partszakasz, de a többi strand ingyenes. Ezek a strandok mindig két részre vannak osztva. Az egyik, ahol telepített napernyők vannak napágyakkal, ezeket bárki kibérelheti, vagy pedig pedig viszed magaddal a saját napernyőt és strandlepedőt. Ki hogy szereti, vagy ki mire szán pénzt. Mi az első strandon béreltünk 2 ágyat és egy ernyőt. Az ágyak darabja átlagosan 10 leva, a napernyő 5-10 leva között mozog. Ezzel szemben teglap vettünk egy napernyőt leszúróval, amit mindig hozhatunk magunkkal, ez összesen 26 leva volt. Mi úgy döntöttünk, ez így gazdaságosabb.
Egyébként rengetegen vannak.
Lehet vízibanánozni, jet skit bérelni vagy parasilingozni.
A strandokra tetszés szerint el lehet jutni busszal, kisvonattal, gyalog vagy autóval. Parkolót viszont, főleg ingyeneset nehéz találni.
Ezek mellett az ételek és az italok nagyon finomak. Mi eddig csak jókat ettünk, legyen szó boltban vásárolt élelmiszerről, street foodról vagy étteremről. De ugyan ez a helyzet az alkoholos és a mentes italokkal is.
De...
Mi úgy szeretünk nyaralni, ha a pihenés mellett kultúrálisan is feltöltődhetünk. Na, erre Bulgária nem alkalmas. És ez nagyon sok apró dologból épül fel. Van jócskán látnivaló, valahogy ezek mélysége és fejlettsége legalább egy jó 10, de akár többel is elmarad nyugathoz képest. Néha van 1-1 útbaigazító tábla a látványosságokhoz, majd soha többè. Minden régi várost annyira körbeépítettek üdülőtelepekkel vagy szuveníresekkel, hogy szinte minden báját és megtalálhatóságát elvesztette.
Összességében a nem bolgár (vagy bolgárhoz hasonló nyelvet beszélő) turistákra nincsenek felkészülve és nem is mondanám, hogy igyekeznének a kedvükben járni. Eltűrik őket. Ha valaki beszél kicsit angolul, az már nagy nyitottság a részükről, de ritka mint a fehér holló. A múzeumokban minden bolgárul van kiírva, jó ha 10-20%-ban van angolul infó, más nyelven nincs.
Összességében erőszakosak és nem túl barátságosak a dolgozók a múzeumokban, boltokban. Ennek ellenére sok kedves emberrel is találkoztunk.
Ezen kívül pofátlanul megy a pénzlenyúlás, de már nagyon feltűnően.
És... eljutni valahová kész időkáosz. Nagyon rossz állapotúak az utak. Mi tegnap Várna fölé mentünk, úgy hogy nem volt dugó vagy baleset, a kb 130 km-t több, mint 2 óra alatt teljesítettük.

Olvasmányos linkek

"A határra települt pénzváltók városi kollégáiknál 2-3 százalékkal rosszabb árfolyamon dolgoznak, de legalább nem kell idegen városokban tekeregnünk. Szerbiában egy euróért 100-120 dinárt adnak (2012. 06), Bulgáriában 1.95 levát (a leva árfolyama fix, az euróhoz kötött, mindig 1.95). Bulgáriában is tudunk bankkártyával fizetni a benzinkutaknál (ÖMV, Shell), de az út menti éttermek, egyéb szolgáltatások itt is csak készpénzt fogadnak el. Bulgáriában benzinkutaknál, parkolókban, út menti éttermekben előkerülhetnek kedves, magyarul pár szót beszélő egyének ("Szia madzsar, hodzs vadzs?"), akik pénzt szeretnének váltani. Udvariasan, de határozottan álljunk ellen. " (2012) forrás

---

"A busszal kb. 20 perc múlva érkeztünk Bata községbe, ahol a szórakoztató est folyt. Egy nagy udvarházban köszöntöttek bennünket az ajtónál kenyérrel és sóval, beljebb egy pohárka rakijával. Kicsit körülnéztünk az udvari árusoknál, majd bevonultunk az előre kijelölt asztalokhoz egy fedett „hodályba”, 14-en (kicsit szűken) egy asztalsornál. Középen a tánc- és bemutató hely, 3 hordóval, vörös és fehérborral töltve. Olyan "kocsisbor" volt, nem ízlett a társaságnak. Volt, aki a fizetős büféből hozott innivalót. Egy tipikus bolgár kinézetű pincér hozta a vacsorát, az asztal felső végénél tálalt, és adtuk tovább a tányérokat. A menü: bab-csorba (bableves) pitével, salátával, majd a főétel saslik és sült hús krumpli körettel. Közben a zenekar popzenét játszott. Később jött egy férfi páros, egyikőjük szájában síp, ő volt a „másodhegedűs” és segítő. A főszereplő úr női ruhába öltözött, parókás és minden nyelven beszélt.”Én egy szép, fehér, bolgár nő vagyok” - mondta magyar nyelven is ... " forrás

---

"A bolgárok meglepően sokat tudtak Magyarországról, felsorolták azokat a csatákat, amelyeket a két ország szövetségesként vívott, illetve az 1848-as szabadságharcunkkal is profin kapcsolták össze az ő megmozdulásukat. Nagyon sokat tanultunk tőlük a mi történelmünkről is, míg ők a két ország több száz éves barátságáról beszéltek természetesen. Azt azonban furcsa volt megszokni, hogy Bulgáriában úgy tekintenek ránk, mint nyugat-európaiakra.

Következő nap autót béreltünk, és nekivágtunk a Rila-hegységnek. Első nap az UNESCO-listán szereplő, világhírű Rila kolostort látogattuk meg, ahol már szakértelemmel elemeztük a falakra festett ikonok jelentését. Másnap a 2500 méter magasan fekvő hét Rila-tóhoz kirándultunk. A négyórás túra után olyan magasra értünk, ahol már fák sem nőnek, a ködben pedig mesebelinek tetszett a fehér, havazó táj.

Túravezetőnktől itt tanultuk meg azt is, hogyha netán egy medve venne üldözőbe, mindig lefelé kell szaladni a hegyről, mert a hatalmas négylábúak nehezebben közlekednek lefelé, mint felfelé. Ezután az információ után sokkal sűrűbben tekintgettem a hátam mögé. Következő nap a bolgár síparadicsomból, Borovecből tettünk egy kisebb túrát, visszafelé pedig Sapareva Banyánál megnéztük Európa legmelegebb természetes gejzírjeit. " forrás

---

"Nekem legkevésbé Várna és a Napospart tetszett, melyek tömve vannak diszkókkal és szállodákkal, a tenger pedig egyáltalán nem olyan szép, mint délebbre a török határ közelében. Persze ízlések és pofonok, ahogy szokták mondani, biztosan akad olyan utazó, aki pont itt találja meg azt, amire vágyik. A hegyi túrákhoz mindenképp érdemes még Szófiában vagy Plovdivban előre beszerezni az adott hegység térképét, a jól jelölt utakon kísérő nélkül is könnyen elboldogul mindenki. Viszont számítani kell rá, hogy a túrák viszonylag nehezek, és például a rilai kolostortól az első turistaház 7-8 órányira van.

Akinek van olyanja, annak érdemes felfrissítenie egy picit a lappangó orosztudását, mert például a buszpályaudvarokon jól jön, ha el tudjuk olvasni a menetrendet és a buszokra kiírt célállomást. Egyedül Várnában próbált átverni minket egy taxis, különben sehol semmi rossz tapasztalat, de azért érdemes figyelni. A szállásokon nyugodtan lehet alkudni, vagy sikerül vagy nem, de nincs belőle sértődés. " forrás

---

"A hegyről lejőve a viszonylag közeli Samokov városában vacsoráztunk. Egyszerű kis város, semmi extra, de a kaja jó volt (Target étterem). Vacsi után még egy hosszabb autózás következett. Végtelennek tűnő kátyús kanyargós felfestésektől mentes útvonalon haladtunk, aztán egy falu határában leintettek a rend “éber” őrei. Gyorsan nem mentünk, a papírok rendben voltak, de valamibe azért bele kell kötni. A hátsó ülésen ülő nem volt bekötve… Hivatalos út: elveszik az útlevelünk, kapunk egy 50€-s csekket, amit másnap reggel be tudunk fizetni (persze keressünk szállást a környéken) és ha befizettük visszakapjuk a papírokat. Természetesen nyitottak voltak alternatív megoldásra. 20 euró helyszínen és mehettünk tovább. Ezután már elértük az autópályát, amin végül normális tempóban haladva értük el Plovdivot, ahol ma aludtunk. " forrás

---

"Délután egy viszonylag hosszabb szakasz autózás következett, immáron egészen a tengerig. Plovdivtól Burgaszig végig autópálya vezet. Egyes szakaszai elég rossz állapotban vannak, de van olyan új kb 50 km-es szakasz, ami még egyik térképünkön sem szerepelt. Na ez hibátlan volt. (2013)" forrás

---

"Az út eseménytelenül telt volna, ha nem állítottak volna meg ismét a rendőrök. Nyugodt voltam, most mindenki be volt kötve, mindent betartva közlekedtünk. A rendőr elkérte a papírokat, majd annyit mondott “Problem!”. Na, mi a fene van már? És rámutatott a jobb első lámpára, melyben a tompított helyett csak a helyzetjelző világított. Kiégett az izzó. Őszintén meglepődtem, de persze egy kicsit rá is erősítve adtam ennek hangot. A másik rendőr beszélt angolul. Azzal kezdte, hogy kitölt valami papírokat, majd érdeklődött, hogy mi járatban vagyunk. Kérdeztem, hogy mekkora “bajban” vagyunk, mire elmosolyodott, hogy nem nagyban. (nem akartam rákérdezni, hogy mennyibe fog kerülni) Végül abban maradtunk, hogy a szemben lévő benzinkúton cseréljünk izzót, és mehetünk tovább. (persze a benzinkúton más hasonlóan járt illetőkkel is találkoztunk. " forrás

---

"Bár szinte minden barlangban laknak, lakhatnak denevérek, itt kimondottan sok van belőlük. Az ember folyamatosan a kellemetlenül csúszós denevérkakin botorkál, és gyakran húznak el a feje mellett az állatok. Egy szűk, kimondottan félelmetesnek tűnő és kimondottan denevéres (Ismerjük a vonatkozó tréfát: Hurkát hozzál, de ne véreset! - Denevéreset?) átjárón nyomultunk át, benne egy - nyitott - vasajtóval, amikor is megérkeztük oda, ahová készültünk, ami az egésznek valójában értelmet adott. Legnagyobb meglepetésünkre és ámulatunkra megláttuk a Festmények Termét. " forrás

---

"A strandokon mindig van fizetős szakasz, ezeket naponta tisztítják, s itt vannak strandeszközök is. A fizetős szakasz azonban nem azt jelenti, hogy ide be se lehet menni. (Persze ilyen is van, ezek egyes szállodák saját, zárt partszakaszai.) Az igazi bolgár ember azonban nem megy ilyen szakaszra, ő a "veszélyes szakasz, őrizetlen szakasz" táblát keresi, majd ott telepszik le. Hiszen ha valami tilos, akkor biztos azért tilos, mert ott nagyon jó, s a gonosz hatalom direkt nem akarja, hogy az embereknek jó legyen - mi más lehet az ok, épeszű ember hiheti, hogy az állam bármit is az emberek javáért tesz?

Pedig valójában veszélyes a Fekete-tenger sok része: vannak nagyon gyors víz alatti áramlások, homoktölcsérek, veszélyes hullámzás, melyek miatt mindig vannak halálesetek. A Fekete-tenger érdekessége, hogy egyfajta anti-Holt-tenger. Mint ismeretes a Holt-tenger a világ egyik legsósabb vize, 35 % körüli sószinttel. Nos, a Fekete-tenger az ellenkező véglet, a sószint 1,5 % körül van (összehasonlításként, az Adriai-tenger átlagos szószintje 3,5 %), ezzel a legkevésbé sós tenger a világon. Természetesen vannak kevésbé sós tengerrészek is a világon (pl. nagy folyók tengerbe ömlő torkolatai közelében), de mint átlagos szint, a Fekete-tenger van az első helyen, pontosabban a Kaszpi-tenger még a Fekete-tengernél is kevésbé sós, de az valójában nem igazi tenger, hanem tó. Tehát akit zavar az erősen sós víz, annak ez kedvező.

Búvárkodni nem túl jó. Akiknek a Fekete-tenger nagy csalódást okoz, azok a búvárok. A Fekete-tenger nevében a fekete szó nem véletlen: a fekete talajt és a vízben lévő anyagrészecskék miatti átláthatatlanságot jelzi. A homokos részeken sem lehet ellátni pár méternél tovább a vízben. " forrás

---

"Ha érdekel valakit, milyen az, amikor Siófok a tengerparton fekszik, nem kell messzebb menni, mint Sunny Beach-re Neszebar mellett. Hatalmas homokos strand, megannyi étterem, bár és még több diszkó, és persze rengeteg fiatal, akik egyik olcsó bárból a másikba vonulnak, attól függően, hová csábítja be őket egy szőke ciklon vagy egy eszméletlenül jól rappelő srác valamilyen kihagyhatatlan akcióval. Néhány pohár után a sürgés-forgás értelmet nyer, és bár másnap valóban másnapos az ember, a homokban heverészve még ez is sokkal élvezetesebb, mint otthon sorozatnézés közben.

A szórakozónegyed mellett Neszebár óvárosa is megér egy sétát. Bár alig lehetett lépni a turistáktól, a kis boltok, icipici utcák nagy hatással voltak ránk. A tengerparton sétáltunk vissza a szállásunkhoz, és menet közben belebotlottunk egy régi vidámparkba. Ahogy az elhagyatott játékok között bolyongtunk, az volt az érzésem, hogy ez a hely tökéletesen kifejezi az egész országot: kicsit lepusztult, mégis színes és vidám. (2014)" forrás

---

"Az országba lépve nem láttunk túl nagy különbséget Szerbiához képest, ami a tisztaságot illeti. Talán egy hangyányival tisztább, de erre nem mernénk megesküdni. A határ után minden esetre, szemétszőnyeg van az út mellett, mindkét oldalon. Azt gondoltuk sok kóbor kutyával lesz dolgunk, de ebben a tekintetben meg kell, hogy mondjuk, pozitív irányba fejlődött az ország. Bulgária izgalmas ország, sok meglepetést és újdonságot tartogat az odalátogatóknak. Nagy városnézést ne várjunk, kivételt Plovdiv és talán Veliko Tyrnovo, valamint Neszebar képez. A tengerpart átlagos, a hegyek viszont vadregényesek, több napos-hetes túrákhoz kiválóak, és akit érdekelnek a kolostorok nem fognak csalódni az országban. Kerékpártúrázni az említett vezetési morál miatt talán nem a legideálisabb, de ez ne riasszon el senkit, nem életveszélyes a helyzet.

Ha Bulgáriában járunk, ne hagyjuk ki:

• Rilai Kolostor

• Bánica

• Plovdiv

• Megkóstolni a helyi konyhát

• Sveta Nedelja templom és Alekszander Nevszkij székesegyház Szófiában

• Buzludzha-hegyen lévő posztkommunista "pártakármi"

• Cirill betűs ábécé olvasása erősen ajánlott

(2015)" forrás

Fotóegyveleg

Melnik kisváros - p. l. fotója

Koprivshtitsa - B. Irén fotója

Devetaki-barlang - r. r. fotója

Tryavna városka - a. v. fotója

Vissza az elejére

Kommentek