ÚTIKRITIKA.HU / Szófia

Szófiának közel 1,3 millió lakosa van (2022-es becslés). Szófia légvonalban cca 800 kilométerre van Budapesttől.
Szófia Bulgária nyugati részének közepén található, 55 kilométerre a szerb-bolgár határtól.
A bolgár fővárost hegyek ölelik körül. Szófia tele van parkokkal, némelyikük akár erdőnek is nevezhető. Az egyik legkedveltebb a Borissova Gradina.
Szófia legrégebbi épülete a kis Szent György templom, aminek egyes részei az ókorban a rómaiak által épített fürdők voltak.
Szófián kívül, a Bojana nevű hegyi faluban található egy másik nagyon régi templom, ami a 13. századi falfestményeiről híres.
Szófia egy hajdani mecsete, a Buyuk-Djarna régészeti múzeumként funkcionál. A mecsetet a törökök építették uralmuk idején, a 15. században. Egy másik mecsetet, a Banya-Bashi-t a 16. században építették.
Szófiában számos emlékmű szól arról, hogy az oroszok felszabadították a a várost. Ilyen az Alexandr Nyevszkij székesegyház és II. Sándor cár szobra. A neo-bizánci stílusban épített Alekszandr Nyevszkij székesegyház egyébként a bolgár főváros fő turisztikai látványossága.
Szófiát 500 éves török uralomból 1877-ben szabadították fel az oroszok. Két évvel később Szófiát az autonóm Bulgária fővárosává tették meg. Mielőtt Bulgária a szövetségesek oldalára állt, német katonákat állomásoztak ott. 1944 szeptemberében a szovjet csapatok elfoglalták Szófiát, ahol aztán sok évtizedre berendezkedtek a hatalomba a helyi kommunisták. A kommunista uralom egészen 1989-ig tartott. A Szófiát meglátogató magyar turista sok-sok épületet lát, amely hasonlít ízléstelenség világban az itthoniakra. A szovjetek az építészetben ráerőltették a saját gusztusokat az általuk ellenőrzött, úgynevezett szocialista országokra. Azaz a bolgár kommunisták is buzgón kimutatták szolgaiságukat azzal, hogy ugyanolyan ronda épületeket (főleg lakótelepeket) építtettek, amilyeneket a Szovjetunióban emeltek. A bolgár kommunista vezetés sokkal buzgóbban pedálozott a szovjeteknél, mint a magyar elvtársaik.
Szófiában a havi átlag nettó fizetés (2021): 261 ezer forintnak megfelelő leva (bolgár országos átlag: 192 ezer forint), (Budapesten: 300 ezer forint)

,,Vitoska"

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Napsütéses, szépen parkosított, gyalog is könnyen bejárható, a fő nevezetességek nincsenek egymástól messze
Érdekesen (sok helyen azért nem harmonikusan) keverednek a komcsi időszakból maradt szocreál épületek a szecessziós műemlékházakkal
Egész jól lehet bulizni, komoly éjszakai élet, vannak príma sörözők, vendéglők, jók a borok, sőt a sörök is, este a mozgalmas Vitosa sugárút
Alapvetően szívélyesek a szófiai emberek
Viszonylag olcsó, még nekünk magyaroknak is
Szép, érdekes, nagyon régi templomok (pl. a Bojana)
Nincs túl sok turista
Szépek a várost szegélyező hegyek (Vitosa)
Nem rossz a közbiztonság, csak a zsebtolvajokra kell ügyelni
Hogy jól kombinálható a Rila-i kolostor meglátogatásával, mert az igazán szuper élmény

Nem tetszett

Túl zajos forgalom, sok helyen piszkosak, szemetesek, porosak az utcák, és a levegő eléggé szennyezett, a járdák tele vannak lyukakkal, könnyű eltaknyolni
A sok lepukkant épület, csúnya ipari környezetek a városokon belül, kicsit unalmas, ágrólszakadt, lehangoló, nincs nyoma gondos várostervezésnek
A szolgáltatók nem olyan barátságosak, mint az utca embere, bár a szófiaiak általában nem annyira mosolygósak (gondterheltség olvasható le az arcukról)
Itt is vannak jócskán a turistákat átverő taxisok
A rossz arcú emberek, akik leszólítgatják a turistákat (pl. pénzváltás ügyben), ha külföldi turistának látszol, akkor sok helyen buzgón próbálnak lenyúlni így vagy úgy
A közlekedési kultúra alacsony szintje, veszélyes átkelni az úttesten, még a zebrán is
Az ott is lélektelen lakótelepek
A cirill betűs feliratok nem értése által okozott nehézségek
Nincsenek turista információs irodák, vagy nem vettük őket észre
A belvárosban kétszer annyiba kerül a sör, mint a külső negyedekben
Egy-két évvel ez előtthöz képest sok minden drágább lett (2019-es megállapítás)
A járdák sok helyen vacak, nagyon töredezett állapotban vannak.

Vélemények

A szófiai taxik sárgák, viszonylag szakadtak. Kívül-belül egyaránt. A minap ültem egy olyanban, aminek komoly gondjai lehettek a hátsótengelyével (ha van ilyen - mindenesetre hátul ültem és ott éreztem), mert minden kanyarban attól tartottunk, hogy szétesik alattunk az autó. Az az autó, amelyikben ma ültem pl. viseltes és szakadt üléshuzatokkal rendelkezett, ám ez gazdáját csöppet sem zavarta.

A szófiai taxisofőr valószínűleg egy külön faj. 1-2 kivétellel mindegyik cigarettázik le nem húzott ablakkal és utassal az anyós, illetve a hátsó ülésben. Van néhány kulturáltabb, aki lehúzza az ablakot, nem törődve a kint tomboló mínuszokkal. Többnyire nem beszélnek angolul, vagy ha igen, akkor azt az utcán szedték fel - ezt bizonygatta nekem az a kedves férfi, aki mintegy 25 percig volt sofőröm a szófiai reptér felé. Valamiért nagyon fontos szerepet tölthetett be az életében a kommunizmus, mert útban a reptér felé elmesélte az összes utca régi (kommunizmusban viselt) és új nevét, az összes park régi (kommunizmusban viselt) és új nevét. Majd részletezte, hogy milyen autókat lehetett és nem lehetett venni a kommunizmusban. Mindezt az utcáról felszedett angolsággal és néhol picit megfűszerezve a bolgár cigányságkérdéssel. Mikor kiszálltam, fejét kezébe temetve csak annyit mondott: Fuck Communism, Fuck!

3. A szófiai taxikban általában maxigázon megy a fűtés. Emberünk pólóban ül és ontja a meleget. A meleg, áporodott cigaretta-füstös bűzt legtöbbször valami 20. századi légfrissítőből áradó bűz hatja át. Funkcionalitását megkérdőjelezem - a légfrissítő funkcionalitását - hiszen a szagot nem nyomja el, ellenben erősen hányásra késztet pár pohár vidáman elfogyasztott Burgas 63 után.

4. Az egy főre jutó kátyúk száma szerintem Szófiában a legmagasabb az egész világon.

5. Ha már az utaknál tartunk, mint azt egy repülőn folytatott informális beszélgetésből megtudtam, Bulgária azon kevés országok egyike, amelyik rendelkezik egy mindössze egy kilométernyi hosszúságú autópályával. A sztráda többi része a korrupció áldozata lett, ám az az egy kilométer nagyon tisztességesen el lett készítve felhajtósávval és minden egyéb kellékkel rendelkezik, ami egy normális autópályához hozzá tartozik. (Mivel azonban ebben a megfigyelésben nekem közvetlenül nem volt részem, így annak valóságtartalmáért sem tudok felelősséget vállalni.)

6. A Kempinskiben vannak emberek, akik stukkerral az oldalukon táncolnak.

forrás

"A belváros idő-hatékony bejárására a legalkalmasabb a Free Sofia Tour, amely egy nagyon felkészült, helyi önkéntesek által szervezett kétórás, angol nyelvű túra. A Tolerancia tere nem véletlenül kapta ezt a nevet. Bulgária mindig is híres volt vallási türelméről. Pár perc sétára található itt egy mecset, egy zsinagóga, valamint egy katolikus és egy ortodox templom. A túra egyik állomása Bulgária legfőbb szimbóluma, a neo-bizánci stílusban épült Alekszandr Nyevszkij-Székesegyház, amely a keleti ortodoxia egyik legnagyobb temploma. A belépés ingyenes, és az ember úr érzi magát, mintha egy Dan Brown regénybe csöppent volna.

Szófia abban különbözik a legtöbb európai fővárostól, hogy itt nem egy, hanem két "váci utca" van. Az egyik a szokásos divatcégek üzleteivel, a másikban viszont az alsóbb középosztálybelieknek szánt boltokkal találkozhatunk. Természetesen itt is megtalálhatóak a szokásos, hamisítványnak is gyenge utánzatok, amik mellett az ember nem tud mosolygás nélkül elmenni. Bár Szófiának nincsen folyója, az azt körülvevő hegyek kárpótolnak mindenért. A város szinte minden pontjáról látható hegy, a Vitosha kétszer magasabb a Kékesnél. Bár 24 órába nem fér bele egy hegymászás, egy könnyedebb délutáni kirándulás mégiscsak javallott. Szófia nem kimondottan szép város, inkább a hangulat az, ami magával ragadó. Ha a turista elég nyitott a rejtett kincsekre, minden városlakó által ismert legendákra, valamint rendelkezésére áll egy helyi idegenvezető, pompásan el lehet tölteni itt az időt." forrás

.

K-T. Gy. fotója

,, Nekem iszonyú kellemes meglepetés volt Szófia. Szerintem azért tökéletes egy hétvégés vagy hosszúhétvégés útra, mert egyrészt látnivalóban nem bővelkedik olyan szinten, hogy az emberben hiányérzetet hagyna, hogy jaj, nem tudtam megnézni mindent (de ezt most pozitív értelemben mondom, nem úgy, hogy unalmas lenne, csak hogy nem kell fejvesztve rohanni, mintha mondjuk Londont akarnád bejárni két nap alatt).

Vannak minden este 6 órakor ilyen ingyenes gyalogos városnézős körutak helyi, bolgár fiatalok vezetésével, amelyek során gyakorlatilag pár óra alatt ledarálják a híresebb nevezetességeket, és még extra infókat is megtudhatsz, amelyeket talán az útikönyvben nem olvasnál, úgyhogy egy ilyenre érdemes elmenni, ha városnézős utazgatásra vágysz – amúgy az ilyen látványosságok szintjén számomra egyedül az Alexander Nevszkij székesegyház volt igazán kiemelkedő, de azon kívül ami inkább megfogott és ami miatt én személy szerint nagyon ajánlanám a várost, az a hihetetlen laza, jó hangulat, amit Szófiában éreztem. Ezt nem is tudom, mihez tudom hasonlítani nagyobb városok közül, talán mint mondjuk Berlin, ott éreztem ezt, hogy oké, hogy nincs olyan fajta romantikája mint egy Velencének, Párizsnak, Amszterdamnak, meg valahogy sokkal “indusztriálabb” (milyen szavakat gyártok, figyelitek?) benyomást kelt, mint az előbb említett társai, de közben az a fiatalos, laza, nyitott hangulat, az annyira magával ragadó, nem is nagyon találkoztam még olyannal, aki ne élvezte volna. Na és ilyesmi volt egy kicsit Szófia nekem.

Parkok, naplemente, mindenki ott flessel a szabadban, hangulatos bárok, éttermek, vicces kis falfirkák, streetart, ilyen apró gyöngyszemek. Szóval könnyen bejárható város, de nagyon jó a hangulata és jó bóklászni itt. Leginkább a Sredets városrészt ajánlom, ez tele van szupercuki helyekkel, nekem kedvenc felfedezésem egy hangulatos, kék teraszos étterem, a Made in Blue volt. További kis szuper találatok gasztro vonalon: The little things és a Restaurant MoMa, csekkoljátok le instagramon, már maguk a helyek is csodaszépek, és a kaják is isteniek!! (2017)" forrás

,, A teljes belvárost szépen helyrehozták, temérdek virágoskertet alakítottak ki a központi sugárút (az úgynevezett sárga macskaköves út) mentén, valamint gyorsan bővül a metróhálózat is. (2019)" forrás

,, 2 napot töltöttünk Szófiában. Szófiában bezzeg sikerült a metrót kiépíteni a reptérig... igaz a 2-es terminálig. A fapados gépek az 1-es terminálra érkeznek, így Budapestről a Wizzair is. Bulgária nem Schengen ország, ezért útlevél/személyi ellenőrzés van, amely kicsit időigényes is lehet.
Az 1-es terminálról az ingyenes shuttle busz kb. 5-6 perc alatt elvisz a 2-es terminálhoz (itt van a metró végállomása). Az ingyenes shuttle busz 7:00-19:00 között 15 percenként közlekedik, ezen kívül 30 percenként.
A metrójegy 1,6 leva, amelyet automatából készpénzzel és kártyával is lehet vásárolni. A metró kapus rendszerrel működik, ellenőrrel nem találkoztunk. A metró kb. 15-20 perc alatt beér a belvárosba (Serdica megálló - itt lehet átszállni a másik metróra).

Szófia belvárosa elég pici, a nevezetességek egy helyen koncentrálódnak. Ezért is érdemes csatlakozni az egyik ingyenes
túrához, amellyel az összes nevezetességhez el lehet jutni. (https://freesofiatour.com/) A túra a 2-2,5 órás, a túravezetők nagyon
kedvesek és nagyon jól beszélnek angolul, igazán érdekes és hasznos időtöltés.

A különböző vallások templomaiba ingyen be lehet menni. Itt található a Balkán 2. legnagyobb ortodox temploma: Aleksandar Nevski katedrális. Belülről is érdemes megnézni, ingyenes ide is a belépés, viszont a fényképezés 10 levába kerül (bár ezt nem tudom, hogy ki és hogyan ellenőrzi.. :D).

Étterembe is érdemes beülni, az ételek olcsók és finomak, a pincérek nagyon barátságosak és tudnak angolul! (Kipróbált éttermek: Happy bar & grill, The Hadjidragana tavern, Godzilla)

A Vitosha nevű sétálóutcájuk hasonló a Váci utcához, csak nem olyan zsúfolt. A város fölé magasodik a gyönyörű Vitosha hegy (több, mint 2000 m magas), amelyre sajnos idő hiányában nem jutottunk fel. Népszerű kirándulóhelynek számít, akinek ideje engedi ne hagyja ki.

Kártyával szinte mindenhol lehet fizetni, nem érdemes sok készpénzt váltani.

Szófia teljesen pozitív "csalódás" volt. Az EU egyik felfedezetlen kis történelmi városa. Olcsó, nem zsúfolt, történelemben gazdag, teljesen biztonságos, finom ételekkel és kedves helyiekkel. Mindenkinek csak ajánlani tudom! (l.l., 2020)

,, A központ a Serdica ókori komplexum körül csoportosul. A város széles sétálóutcája tele bárokkal, éttermekkel és kávézókkal. Itt ám a balkáni életfelfogás van jelen, azaz emberek korzóznak, kávéznak, élvezik a helyi dolce vitat. Drága Sofikánkban az volt a jó, hogy elég hozzá egy teljes nap és megismered. Legütősebb nevezetessége kétségkívül az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház. Ő egy igazi jelkép és büszkén hirdeti a keleti ortodoxia misztikumát. Előtte megálltunk egy rögtönzött bolhapiacon, ahol különféle komcsis kellékeket tudott venni az ember. Megcsináltuk a “szokásos” rendőrös usankás fotóinkat, majd továbbálltunk.

Nagy elvárásaink nem voltak Szófiával. Az igazi vad bolgár életet vidéken tudjuk megtapasztalni. Sajnos ma már majdnem minden ország fővárosa kezdi magára húzni a kozmopolitizmus és a multikulturalitás álságos fátylát. (felvidéki csavargók, 2019)" forrás

A város látogatása közben olyan érzésem volt, mintha egy alternatív Budapesten járnék. A két város építészete meglehetősen hasonló, de itt mintha kevesebb fejlesztés vagy városképi átalakítás valósult volna meg. Sok helyen macskaköves utcák vannak, a parlament előtti út azzal a sárga kővel van lerakva, amitől nálunk már szerencsére megszabadultak mindenhol. A parlament és a közeli székesegyház épülete körüli tágas tér parkolóként van használva, ami ma már nehezen elképzelhető Budapesten. A járdák burkolata sok helyen hiányos és töredezett, ami nem csoda, mert ujjnyi vastag lapokkal burkolni kültéren elég optimista elképzelés.

Két éjszakát és egy teljes napot töltöttünk a városban, ami éppen elég a legfontosabb nevezetességek végiglátogatásához. Ha szeretnénk több helyet belülről is megnézni illetve múzeumokat is meglátogatni, minimum két teljes napot javaslok. Az előzetes, nem túl nagy várakozásaimat abszolút felülmúlta a hely és amennyire nem akartam menni, annyira tetszett a hangulata.

Bár kedves és élvezhető város, azért érzi az ember, hogy ez még egy lépéssel távolabb van a nyugati világtól, mint Magyarország. forrás

Repülés

A Wizzair közlekedtet járatot Budapest és Szófia között, heti hármat. A menetidő 1 óra 20 perc.

A szófiai nemzetközi repülőtér a belvárostól kb. 10 kilométer távolságra van, keleti irányban. Érdemes bérelt autóval indulni vidékre, nagyban megkönnyíti az utazás tervezhetőségét.

,, A repülőtérre már kijár a metró, Szófia nem csak beszél róla, megépítette. Azonban a régi terminálra érkezve csak buszokra vonatkozó információ látható. Ennek oka nem csak az, hogy még nem cserélték a feliratokat, hanem az is, hogy az új terminálra először át kell buszozni. Vagy a 84-essel, vagy egy ingyenes reptéri busszal, amelyről semmilyen információ nem volt elérhető a megállóban várva. Közel húsz perc várakozás után befutott egy midibusz, hogy aztán újabb tizenöt percet még várjunk egy kedves légi utaskísérőre, a sofőr régi ismerősére, akivel immár a fedélzeten átjutottunk a 2-es terminálra, a metróhoz, négy perc buszozás után. (2017)" forrás

Szállás

Szófiában nagyon jó ár-érték arányú szállásokat találhatunk.

Ajánlott hotelek:

2 csillagos: ATM Center Hotel, Hello Sofia Guesthouse
3 csillagos: Losenetz, Niky, Aris, Favorit
4 csillagos: Best Western Premier Thracia, Metropolitan, Novotel , Central Park
5 csillagos: Grand Hotel, Arena di Serdica, Hilton Sofia

Más szófiai hotelek választéka online foglalási lehetőséggel - hotelscombined.com

Közlekedés

A reptérről a kettes terminálról busszal, vagy az egyesről metróval (a két terminál között van ingyenes kisbusz, de csak félóránként jár) lehet bejutni a városba, normál áras jeggyel (egy útra 1,6 leva, a napijegy 4 leva). (2017)" forrás

K-T Gy. fotója

"Állítom, hogy egy városról csak akkor kapok megfelelő képet, ha a helyi közlekedést veszem igénybe. Az alig öt éve átadott metró, valamint az állomások gyönyörűek és a szerelvények nem olyan zajosak, mint mondjuk a budapestiek. Természetesen a retró-rajongóknak ott vannak a korai szocializmusban gyártott trolik, buszok és villamosok is." f orrás

,, A metrót egyszer használtam csak, teljesen oké volt a dolog, tiszta aluljáró, a jegyárus néni beszélt angolul, de egyébként maga a belvárosi része Szófiának annyira pici területen található, hogy amúgy mindenhova sétáltam. A reptérről a 184-es busszal lehet bejutni a városba." forrás

K-T Gy. fotója

,, Valahogy minden lassan közlekedik. A troli és a villamos leginkább az infrastruktúra miatt. Ez abból is lemérhető, hogy ahol jó állapotban van a pálya vagy a felsővezeték, ott el lehet érni alulról az ötvenet is. A buszok viszont érthetetlenül lassan mennek. Jó, ha felgyorsul harmincra, majd kifuttatás, és hosszú gurulás a következő lámpáig vagy megállóig. Egy felüljáró tetején lévő megállóból minden gázfröccs nélkül, csak úgy legurul a busz az alján lévő kereszteződésig. Lendületből. Az okokat illetően a menetrend tartása volt az első gondolatom, de aztán arra jutottam, hogy a járművezetők bére az üzemanyag megtakarításhoz is kötve lehet – az utasok és a menetidő kárára. Teszik ezt a flotta ős öreg tagjai és a legújabb járművek is. (2017)" forrás

s.i. fotója

A villamosok között ugyanolyan Tatra típust is találunk, mint Budán a 18-s vonalon, de itt nem esett át felújításon a szerelvény, így régi ülések, rozsdásabb bódé és vastag koszréteg fogad. Bár a metró vonalak egész újak, a készpénzes jegyautomaták felett már eljárt az idő, csakúgy, ahogy a pénztárban ülő, az asztalon aprópénz tartóval felfegyverkezett és a napijegyet dátumbélyegzővel érvényesítő babushka felett. forrás

Taxi

Sárga taxik és a modern villamos 2021-ből - s.i. fotója

Étkezés

"A napot mindenképpen egy péknél érdemes kezdeni. A bolgár péksütemények fenségesek (valamint frissen készülnek, ellentétben a Magyarországon közkedvelt gyorsfagyasztott Fornettikkel), azonban a laktózérzékenyek gondban vannak , ugyanis mindenben van (még a húslevesben is), a legfőbb “bolgárikumnak” számító Sirene. A magyarul, és más nyelveken is leggyakrabban bolgár sajtnak hívott feta-állagú tejtermék savanykás ízét lactobacillus bulgaricus adja, amelyre a bolgárok oly büszkék. Egyébként a boltokban, piacokon a sajtválaszték hatalmas, és mindent meg lehet kóstolni vásárlás előtt. Az éttermek árai nagyon kedvezőek. Egy kétfogásos menü két személyre, még a drágábbnak számító éttermekben sem éri el a 30 levát (kb. 5000 Forint), ezért mindenkinek ajánlott egy ebédet vagy vacsorát elkölteni valami hangulatos vendéglőben." forrás

,, Sok étterem van a városban, ugyanolyan minőségben, mennyiségben, mint itthon vagy akárhol máshol, a legtöbb hely nem drága, lehet kártyával fizetni." forrás

,, A bolgár gasztronómia csúcs. Találtunk is egy frankó vendéglőt, ami fullosan adta az autentikusságot. Először a kép csalóka volt számunkra, mikor beléptünk a helységbe, mert az elején olyan volt, mintha egy pincébe kopogtál volna be. Helyet foglaltunk és kezdetét vette az össznépi zabálás és piálás. A kemény szesz terén a rakiját itt is nemzeti italnak tekintik. (felvidéki csaargók, 2019)" forrás

Ha kávézókat és éttermeket keresünk akkor természetesen a belvárosban érdemes keresgélni. Nemcsak a Vitoshán, hanem a környező utcákban is találunk belőlük. A bolgár gasztronómiában mindenki megtalálja a számítását. Az éttermek sokféle tartalmas salátát kínálnak, a legismertebb a sopszka saláta, melyben nagy darabokra vágott paradicsom, kígyóuborka, paprika és hagyma van elkeverve juhsajttal. Ne csodálkozzunk, ha sótlannak találjuk, locsoljuk meg nyugodtan az asztalon mindig megtalálható oíivaolajjal, sózzuk, borsozzuk és keverjük át - ez a befejezése a tálalásnak.

Népszerűek a különböző mártogatós előételek, melyek közül a leggyakoribb a sült paprikából készült, a paradicsomos illetve padlizsános. Az automatikusan felszolgált kenyér mellé sokszor fűszerválogatást is kapunk. Mi sokszor el sem jutottunk a főételekig ennyi finom előétel miatt. Pedig finom kolbászok, fűszeres darált húsok és sült bárány, csirke és sertés is megtalálható az étlapon. Vegetáriánus fogások közül népszerű a káposztalevélbe göngyölt zöldségek és sajt. Desszert különlegességként a bolgár mekitsa lángost tudom említeni, ami annyiban különbözik a miénktől, hogy kevésbé vékony a tésztája középen és erre kerülhetnek édes feltétek is. Embert próbáló volt megtalálni az egyensúlyt a hotel ingyenes étkezései es a helyi éttermekben való étkezések között, ezért valószínűleg felszedtem pár kilót. forrás

Vásárlás

,, A pénzváltással szerintem nem érdemes itthon foglalkozni, időt vesz igénybe, ott meg egyből ott a reptéren az Otp(és a városban is több helyen), ahonnan lehet valamennyi kp-t felvenni, s szinte mindenhol elfogadnak bankkártyát. Én összesen 100 levát vettem fel, de azt sem költöttem el mind. (2017)" forrás

Szórakozás

"Éjszakai élet:Ha még jut energiánk bulizni, feltétlenül érdemes szétnézni a belvárosban. Szófia méltán híres éjszakai életéről. Megtalálható itt minden stílusú diszkó vagy bár, de amit feltétlenül ki kell próbálni, az az igazi autentikus Chalgoteka. A chalga stílus a keleti, főleg muszlim hatású zene, szláv nyelven(!!!). Próbáltam megfelelő párhuzamot találni a magyar repertoárból, de csak a mulatósig jutottam. A különbség az, hogy a magyar fiatalok nem mennek át egy mulatós diszkóba, amikor már elég részegek. Itt igen. Extrémebb stílus az úgynevezett pornochalga, ahol a talaj-részeg lányok egy falatnyi ruhában, 15 centis magassarkúban vonaglanak a tánctéren, a nem józanabb férfiak nagy örömére." forrás

"A város, ahol az igenhez rázzák a fejüket és a nemhez bólogatnak, még rengeteg elképesztő helyet tartogat. Voltunk parti hostelben, szoci áruházba épített lakás második emeletén található dohányzó ír kocsmában, vörös függönyös ijesztő talponállóban, aranytrónos vad szultándiszkóban és punk-rock spirálbárban: helyeken, amelyeknek nincs hivatalos oldaluk, és csak lelkes szóbeszéd vagy netes véleménycsere által ismerhetsz meg. Úgyhogy ha Bulgária fővárosába tévednél, ne higgy a látszatnak: Szófia szocialista, omladozó épületei számtalan elvetemülten jó helyet rejtenek, szürke utcáiból a legjobb bulikba csak egy bátor lépés a távolság – és szófukar, távolságtartónak tűnő lakosai is sokkal nyitottabbak és barátságosabbak, ha egy-egy ilyen eldugott kocsmában ismerkedsz meg velük, és általuk a bolgár életritmussal." forrás

Közbiztonság

Szófiában a közbiztonsági kockázat többnyire a zsebtolvajlás és főleg az autók utasteréből történő lopás. Szófia azonban európai összehasonlításban jó közbiztonságú város. Még az éjszakai egyedül sétálgatás mellékutcákban sem mondható kockázatosnak. Igazi veszélyt inkább a járdák, úttestek, terek, lépcsők rossz állapotából adódó baleseti kockázatok jelentik. Óvatosan kell az utcán közlekedni, azaz a lábunk elé kell nézni.

Csendőrség - Ata fotója

A turistákra veszélyes sárkányok kivédésére pedig, ott van nicsak, a Sárkányölő Szent György (bolgár és uniós támogatással) - s.i. fotója

Alekszandr Nyevszkij székesegyház

A városközpont peremén található. Szófia egyik jelképe, s állítólag a balkán térség legnagyobb temploma, a bolgár pátriárka székesegyháza. Impresszív templom három oltárral - egy orosszal, egy bolgárral és egy szlávval. Hangosan beszélni és fotózni nem szabad. Azaz lehet fotózni, ha fizetünk érte. Erre egy-két felügyelő ember szigorúan figyelmezteti a turistákat. Ha tudjuk, időzítsük a látogatásunkat vasárnap déelőttre. Igaz, hogy ilyenkor az átlagosnál is többen vannak, de a mise, a tisztességadó liturgikus énekek és éppen a nyüzsgés miatt különleges a légkör (talán olyan kisértetjárta isa gyertyafények miatt). Ha éppenséggel nyugis időben akarjuk megcsodálni, akkor hétköznap kora délelőtt vagy késő délután tanácsos idejönni.

Ami nem tetszett, hogy a templom kissé gondozatlan, a berendezés, bútorzat eléggé lestrapált. Kívóülről mindenképpen lenyűgözi az embert, de vétek nem megnézni a belső hatalmas teret, ami - iaz - eléggé sötét. Kár, mert így nem lehet annyira élesen látni a pompázatos diszítettséget. Amúgy nem egy régi építésű templom, hiszen 1877-ből való.

Akiket érdekel az ikonfesztészet, annak érdemes lemenni a kripta szintre. Keddtől vasárnapig van nyitva fél 11-től fél hatig. 6 leva a belépőjegy.

A templom lmellett mindennap működik egy kis zsibvásár, ahol főleg szuveníreket árulnak a turistáknak.

,, Lehet én vagyok kicsit édesszájú, de ezeknek az épületeknek a formája engem felhalmozott fagyi gombócokra emlékeztet. Az épület ingyen látogatható, de fényképezni csak külön jegy birtokában lehet. Remélem egy magasnyomású mosóra gyűjtenek, mert ráférne a tisztítás a freskókra. Egy helyen beázott a tető és ott látszott, hogy milyen világos lenne a fal az eredeti állapotában. Valószínűleg az sem segített, hogy alig égett néhány lámpa, így meglehetősen sötét volt." forrás

Egyéb látnivalók

Nemzeti szinház

Iván Vazov Nemzeti szinház - K-T. György fotója

Orosz templom

Azaz: Tsurkva Sveta Nikolai. Kicsi, de szép. A városközpontban van, tehát könnyen beilleszthető a városnézésbe. Ide is érdemesebb vasárnap délelőtt jönni, mert érdekesebb, izgalmasabb a nyüzsgés miatt. Ilyenkor valahogy olyan családias is a légkör a csevegő hívekkel. Viszont az istentisztelet ideje alatt nem mehetünk előre.

Lent a katakombákban a hívők kis cédulákat helyeznek el, hogy így az Úr közbenjárását remélhessék leírt kívánságaik teljesüléséhez.

A templomot egy park veszi körül. Kellemes itt leülni a padra, ha jó az idő.

Banja Basi mecset

Előfordulhat, hogy csak kívülről tudjuk megnézni, mert imaidőkben nem engednek be hitetlen látogatókat. Ez Szófiában a legnagyobb mecset. Ugyebár Bulgáriában jelentős a mozlim hitű török kisebbség. Mégis ez a bolgár fővárosban az egyetlen ténylegesen működő mecset. Itt van minaret is, ahonnan a kellő időpontokban a müezzin szólítja imára az igazhitűeket.

A mecset is a városközpontban van, szemben a nagy piaccsarnokkal.

A mecset jelentős emlék az oszmán hódítás idejéből. Ha bejutunk, láthatjuk, hogy kétszintes, mert az emeletet a nők számára alakították ki.

Központi zsinagóga

A központi zsinagóga Szófiában, Bulgáriában, az ország legnagyobb zsidó imaházának számít, és az ország kulturális és történelmi örökségének fontos részét képezi. Az épület az 1900-as évek elején épült, és ebben az időszakban a zsidó közösség nagyjából 8000 tagból állt.

Az épület neoklasszikus stílusban épült, és egyedülálló érdekessége, hogy a belsejében található freskókat egy azonos nevű zsidó művész, Jules Pascin készítette. Az imaházban számos szertartás és ünnepség kerül megrendezésre, és számos történelmi dokumentumot és kincset őriznek itt, mint például a zsidó nép történetét bemutató kiállítást.

A központi zsinagóga fontos szerepet játszott a zsidó közösség történelmében, és az évek során számos változáson ment keresztül, köszönhetően az ország történelmi eseményeinek. Az épület a II. világháború alatt szenvedett károkat, és az 1950-es években, az államszocializmus idején, a kommunista hatóságok bezárták. Azonban az épület 1990-ben újra megnyitotta kapuit a közösség előtt.

Nemzeti Kultúrpalota

,, A nap slágere a Nemzeti Kultúrpalota volt, ami egy ocsmány szocreál stílusban volt megálmodva. Mit csináltunk itt? Durrantottunk pár fotót, felmentünk a kultúrpalota tetejére, a belsejében rögtönzött bóvlipiaca köröl legyeskedtünk, a pöpec kis kávézójában pedig elszürcsöltük a jól megérdemelt espressónkat.

A rollerekkel még tekeregtünk árkon-bokron át, majd egy idő után leraktuk őket. Korgott a gyomor, így nekiláttunk vendéglőre vadászni. Kornélnak voltak infói egy pöpec helyről, ahol nagyon jól főznek. Hát nem csalódtunk. Emberes adagokat hoztak ki. Onnan visszagyalogoltunk a sétálóutcára, hogy egy utolsó kaffét még magunkba gurítsunk. (felvidéki csavargók, 2019)" forrás

Nemzeti Galéria

A Nemzeti Galéria Szófiában a legnagyobb művészeti múzeum Bulgáriában, amelynek gyűjteménye a középkortól a modern korig terjedő műalkotásokat tartalmazza. Az épület maga is lenyűgöző, a 19. században épült, és eklektikus stílusú, a közép-európai és a keleti stílusok keverékéből származik.

A galéria állandó gyűjteménye körülbelül 50 000 darabot tartalmaz, amelyek között festmények, szobrok, grafikák és kerámiák találhatók. A gyűjtemény a bulgáriai és a nemzetközi művészeti hagyományokat egyaránt bemutatja, és olyan neves bolgár művészek munkáit tartalmazza, mint Zlatyu Boyadzhiev, Vera Nedkova és Svetlin Rusev.

A Nemzeti Galéria emellett időszaki kiállításokat is rendez, amelyek különféle művészeti műfajokat és korszakokat mutatnak be, mint például a reneszánsz, a barokk vagy a modern művészet. A galéria számos kulturális programot szervez, mint például koncerteket, előadásokat és műhelymunkákat, amelyek célja, hogy bemutassák a bolgár kultúrát és hagyományokat.

Olvasmányos linkek

"Szófia bár nagy történelmi múltra tekint vissza, nevezetességekben mégsem túlzottan bővelkedik – illetve mégis, de ezek nagy része még mindig a talaj felszíne alatt helyezkedik el. Ami látogatható, az viszonylag egyszerűen és ingyenesen megtekinthető a Free Sofia Tour szervezésében. Úgy tudom már más országokban is létezik ez a szimpatikus kezdeményezés, jómagam itt találkoztam vele először. Néhány vállalkozó szellemű és elkötelezett, főképp egyetemista úgy döntött, hogy Szófia látványosságain és azok háttértörténetén keresztül bemutatják az idelátogató turistáknak Bulgária történetét angolul. Alapvetően ez egy interaktív túra; bármikor, bármit lehet kérdezni, hozzászólni, kiegészíteni.

Már háromszor részt vettem a túrán – mindig más idegenvezetővel –, de minden alkalommal tanultam valami újat. Természetesen Szófia város címerében is megjelenik az oroszlán, ugyanakkor jómagam egyvalamit kifejezetten hiányolok belőle: a kóbor kutyát. A kóbor kutyák jelenléte gyakorlatilag ma már szerves része a városnak. Nemigen van olyan terület, ahol ne fordulnának elő. Az ember egy kicsit az afrikai szavannán érzi magát, hiszen mindenhol fekszik, korzózik egy-egy példány. Gyorsaságuk vetekszik a bolgárokéval, ugyanis futó, rohanó, siető kóbor kutyát én még nem láttam.

Egyáltalán nem veszélyesek, sőt kifejezetten barátságosak mindenkivel szemben – legalábbis sem engem, sem környezetemben nem támadott meg senkit kóbor eb – és az emberek nagy része is szereti őket. Számuk visszaszorítása érdekében nem sintértelepre viszik őket elaltatni, hanem ivartalanításra. Amelyik jószág már átesett a folyamaton, annak a fülébe egy műanyag biléta kerül. Mivel ezeket a "fülbevalókat" kifejezetten rosszul viselik az állatok, amint lehet, eltávolítják magukból, így amelyik kutya füle némileg hiányos, arról tudni, hogy ivartalanítása megtörtént." forrás

Szelfizés eme csinos romház hátterével ékesítve - s.i. fotója

"A városban halovány fények világították meg az utcákat, és bár péntek volt, egy lelket nem láttunk a prostikon kívül. A kis boltok, amelyekben alkoholt és dohányt lehet kapni, mélyen le vannak süllyesztve a földbe, és egy kis ablakhoz leguggolva kell kommunikálnunk az angolul egyáltalán nem beszélő eladóval. Jobb, ha ilyenkor nem miniszoknyát visel az ember. A két nap, amit erre a városra szántunk, bőven elég is volt. Egy nap kell ahhoz, hogy az ember végig menjen a „kötelező látnivalókon." Ezek javarészt katedrálisok, templomok és a nemzeti múzeum. Szerencsére pont jókor voltunk jó helyen, és láttuk a helyi piacot is. Itt mindenféle finomságokat árulnak a kofák, mint például egy pohár friss, válogatott gyümölcsöt, amit vásárlás közben elfogyaszthatunk. (2014)" forrás

"Szófia meglepően kicsi. Persze a használható részét, a belvárost, itt is végeláthatatlan lakótelep-törmelékgyűrű veszi körül, de oda semmi értelme menni, mert csak annyiban különbözik az ittenitől, hogy az emberek ad hoc beüvegezik a teraszaikat, így rosszul szigetelt szobákat nyerve. A belváros nagy része keramittéglával van kirakva, a csajom szerint még a Monarchia küldött ebből kurva sokat a bolgár cárnak, aki pedig kirakatta vele az egész várost. A 15 méter széles keramit-kereszteződések sorozata minden öregasszony Taigetosza és egyben a csontrögzítő titáncsavart gyártó cégek vérgőzös profitmaximalizálásának mementója.

A keramittal kirakott részt veszik körül a néznivaló épületek. Az egyik a Szveta Nedelja (Szent Vasárnap) templom. 1925-ben itt akarták a kommunisták felrobbantani III. Borisz cárt. Bár a cár késett, a templom nélküle is felrobbant, vele együtt pedig többek között a csajom dédapja is, aki a cár szárnysegédje volt. Kevéssel arrébb, néhány éjszakai fotózásra kiválóan alkalmas beton petúnialáda mellett egy kis fehér placc áll némi szélsőklerikális tacepaóval. Ez volt Georgi Dimitrov mauzóleuma. A csajom nagyapja tervezte, és 1999-ben, amikor felrobbantották, csak másodikra sikerült. Aztán két sarokkal arrébb ott a Nevszki székesegyház, ami előtt a hétvégi bolhapiacon zsákszám vásárolhatunk náci relikviát, mondjuk töltény alakú, totenkopfos iránytűt, SS-borotvát, vagy müncheni olimpiás szvasztika+ötkarika zsebórát. Ilyesmi persze az Ecserin is van, de hát istenem a rólunk szóló útikönyvek is kitérnek erre.

Szófiában minden alacsonyabb, mint Pesten, az utcák szűkebbek, a növényzet déliesen rakoncátlan, az épületek nagy része pedig elegánsan pusztul. Albert Speer minden bizonnyal itt találta ki a Ruinenwert-Theorie-t, a Parthenon az csak powerpointos leegyszerűsítés volt. Bulgáriába azonban nem az épületekért megyünk. Bulgáriába a csalgáért megyünk, Kelet-Európa esszenciájáért. A csalga eredetileg törökös hangulatú szinti-népzenét jelentett, színes öltönyös, lógó bajszú, borzasztóan bevilágított klipekben. A lakodalmas rock helyi verzióját. Aztán valamikor a kilencvenes években történt egy csavar, a csalga (etnopopnak is hívják) elment diszkós irányba, a szintetizált alap felerősödött, és ráépült egy, az amerikai military-industrial complexet is megszégyenítő ipar. " forrás

"Szófia fővárosként elég színes képet mutat, sok lepukkant része is van, ám ezek könnyen elkerülhetők, és a belváros teli van érdekes látnivalókkal. Igazi érdekessége azonban a város fölé magasodó 2200m magas Vitosa, melyen erdei kiránduló-utak, lanovkák, sípályák és egy szép kolostor (Dragalevci-kolostor) találhatók. Önmagában persze csak Szófiáért elindulni Magyarországról nem biztos, hogy megéri, de ha a bolgár tengerpartra igyekszünk, akkor egy napra megéri itt is megállni. (2016)" forrás

,, A városban rögtön mellbe vág a balkáni hangulat. Szerintem Bulgáriában cigarettáznak Európában a legtöbben, minden percben köhögés vagy krákogás üti meg az ember fülét. Itt van a legtöbb búskomor arc a metrón, és ennyi bajuszos nénit sem láttam még egy helyen.

Szófia nem a divat fővárosa, a melegítő-póló és strandpapucs-passzos nadrág páros teljesen általános. Muszáj megemlíteni, hogy tapasztalatom szerint az emberek nem túl kedvesek és szívélyesek, valamint tényleg
oda kell figyelni a fejrázás és bólogatás magyarországival ellentétes jelentésére.
Kedvenceim a pályaudvarokon működő információs pultok voltak, ahol egy-két kivételtől eltekintve úgy néztek az érdeklődőre, mint a véres rongyra. (2017)" forrás