ÚTIKRITIKA.HU / Horvátország

Horvátország

Horvátország

Horvátország dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók| Fotóegyveleg

.

.

Szerelmünk: Rovinj - K. Kriszta fotója 

2026-os frissítés: Horvátországban teljes kapacitással működik a közúti ellenőrző rendszer – több mint 1700 kamera figyeli az autósokat

2026-ra Horvátországban már stabilan és országos lefedettséggel működik az a korszerű közlekedésbiztonsági ellenőrzőrendszer, amelyet 2024-ben kezdtek kiépíteni. Az infrastruktúra részeként több mint 1700 sebesség- és szabálysértés-ellenőrző kamera üzemel az ország különböző pontjain, különösen az autópályákon, alagutak közelében, a nagy forgalmú főutakon és a turisztikailag frekventált tengerparti szakaszokon.

A modern kamerarendszer nemcsak a gyorshajtást rögzíti, hanem többféle közlekedési szabálysértést is automatikusan felismer. A berendezések képesek kiszűrni például azt, ha a járművezető mobiltelefont használ vezetés közben, nincs bekötve a biztonsági öve, vagy ha a jármű rendszámtábláját eltakarják vagy manipulálják. A rendszám nélküli vagy azonosíthatatlan járműveket a rendszer azonnal jelzi a legközelebbi járőröknek, akik intézkedhetnek.

A technológia kétirányú forgalomfigyelésre alkalmas, és nagy pontossággal képes mérni akár több száz méteres távolságból is. Az ellenőrző eszközök egy része mobil vagy áthelyezhető, ezért nem minden esetben állandó helyen működnek, ami tovább növeli az ellenőrzések hatékonyságát és kiszámíthatatlanságát.

A hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi járművezetőkre, különösen a nyári turisztikai szezonban, amikor jelentősen megnő az országba érkező autós turisták száma. A szabálysértésekről készült felvételek alapján kiszabott bírságokat külföldi rendszám esetén is kiküldik, és ha a bírságot nem fizetik be, azt az európai együttműködési rendszerek keretében a járművezető saját országában is behajthatják.

A 2026-os szezonban ezért Horvátországban az autósok gyakorlatilag az egész úthálózaton számíthatnak kamerás ellenőrzésre, és a külföldi rendszám sem jelent védelmet a bírságokkal szemben. A hatóságok célja a rendszerrel elsősorban a közlekedésbiztonság növelése és a súlyos balesetek számának csökkentése.

Benzin ára (2026. március): 1,49 EUR/l

2026-os frissítés: Horvátországban továbbra is érvényben a nyári autópályadíj – július 1. és szeptember 30. között magasabb tarifák

2026 nyarán Horvátországban továbbra is alkalmazzák a szezonális autópályadíj-rendszert, amely a turisztikai csúcsidőszakban lép életbe. A nyári díjszabás július 1-jétől szeptember 30-ig érvényes, és ebben az időszakban a személyautók és motorkerékpárok autópályadíjai körülbelül 10%-kal magasabbak a normál, évközi tarifákhoz képest.

Az emelt díj nem vonatkozik a nehéz járművekre, így a buszok, teherautók és kamionok számára a díjszabás változatlan marad a nyári hónapokban is.

A szezonális díjemelés oka továbbra is az, hogy Horvátország autópálya-forgalmának jelentős része a nyári időszakban koncentrálódik. Az éves forgalom közel 40%-a június és szeptember között bonyolódik, elsősorban a turizmus miatt. A megnövekedett járműszám nagyobb terhelést jelent az úthálózatra, ami magasabb karbantartási, üzemeltetési, biztonsági és forgalomirányítási költségekkel jár.

Ezért aki 2026 nyarán Horvátországban autópályán közlekedik, annak érdemes előre kalkulálnia azzal, hogy a turisztikai szezonban kissé magasabb útdíjakkal kell számolnia.

2026-os frissítés: Horvát üdülőhelyeken továbbra is sok a magas díjú, nem banki ATM

2026-ban az Adriai-tenger menti horvát üdülőhelyeken továbbra is nagy számban találhatók nem banki tulajdonban lévő bankautomaták, amelyek a készpénzfelvételért gyakran rendkívül magas jutalékot számítanak fel. Ezek az automaták főként a turisztikai központokban, sétányokon, kikötők közelében és népszerű strandvárosokban jelennek meg.

A készpénzfelvétel költsége ezeknél az ATM-eknél akár 15–20 százalékot is elérhet, ami azt jelenti, hogy például 200 euró felvétele esetén akár 230–240 euró terhelés is megjelenhet a számlán, a különböző díjak és árfolyamok miatt.

Horvátországban az ATM-hálózat jelentős része nem banki tulajdonban van, az automaták egy részét nemzetközi készpénzszolgáltató cégek és más magánüzemeltetők működtetik. Ezek az automaták gyakran turistákra optimalizált helyeken találhatók, és sok esetben kedvezőtlen feltételeket alkalmaznak.

Az egyik legnagyobb kockázat a dinamikus pénznemváltás (DCC). Ilyenkor az automata felajánlja, hogy az összeget azonnal a kártya pénznemére váltja, azonban az alkalmazott árfolyam általában jóval rosszabb a banki árfolyamnál. Ezért érdemes mindig elutasítani a DCC ajánlatát, és hagyni, hogy a váltást a saját bank végezze el.

Általános tanács, hogy lehetőleg banki tulajdonú ATM-et használjunk, amelyen jól látható módon szerepel egy horvát bank neve. A turisztikai területeken található, feltűnő színű vagy különálló automaták gyakran a magánüzemeltetők készülékei.

Bár Horvátországban egyre több helyen lehet bankkártyával vagy digitális fizetéssel fizetni, egyes kisebb éttermekben, strandbüfékben vagy helyi üzletekben továbbra is előfordulhat, hogy csak készpénzt fogadnak el, ezért utazás előtt érdemes tájékozódni a fizetési lehetőségekről és tudatosan választani ATM-et.

.

Horvátország dióhéjban

Az ország neve horvátul: Hrvatska (horvát kiejtése: hrvátszká). Angolul: Croatia (kroájsá), németül: Kroatien (kroácien)

• Ugyebár a délnyugati szomszédunk (345 kilométer hosszú a közös határ)
• Horvátország 56.500 négyzetkilométer területű, és közel 3,83 millióan lakják (2026-os becslés) - 2025-ben 21,8 millió turista/nyaraló látogatta meg az országot! 
• A mázlistáknak 1800 kilométer hosszú tengerpartjuk van. 1244 szigete van (ezek közül csupán 48 a alakott). Észak-déli irányban az ország közel 500 kilométer hosszú.
• 88 százalékban római katolikusok. A horvátok délszlávok (miként a szlovének, szerbek stb.)
• Fővárosa Zágráb, közel 700 ezer lakossal
• Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 1345 euró (Magyarország: 990 EUR-nak megfelelő HUF)
• 2025 januártól 130 euróval nő a horvát minimálbér, így már eléri a bruttó 970 eurót.
• A fogyasztói árak átlagosan 15 százalékkal magasabbak náluk, mint nálunk. (2025)
• Leggyakoribb vezetéknév: Horvat
• A leghosszabb horvát szó ez: prijestolonasljednikovičičinima, ami annyit jelent, hogy a trónra várományos kis örökös lány.
• A horvátországi magyar kisebbség kb. 14 ezres.
• E sorok írója (is) nagyon nagyra tartja Luka Modrić-ot. 1985-ben született Zarában.

2025-ös frissítés: tovább nőtt a Horvátországba utazó magyar turisták száma

A horvát turisztikai adatok alapján 2025-ben is erős maradt a magyar turistaforgalom Horvátországban, és a magyarok továbbra is a legfontosabb közép-európai vendégcsoportok közé tartoznak.

A legfrissebb statisztikák szerint 2024-ben közel 790 ezer magyar turista érkezett Horvátországba, ami 8%-os növekedést jelentett a 2023-as évhez képest, amikor 728 ezer magyar utazó látogatott el az országba.

A magyar vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma is emelkedett.
2024-ben összesen 3,88 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg 2023-ban 3,6 milliót, ami szintén körülbelül 8%-os növekedést jelent.

A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar turisták körében továbbra is rendkívül népszerűek a horvát tengerparti régiók, különösen Isztria, a Kvarner-öböl és Dalmácia. A közelség, az autóval könnyen megközelíthető üdülőhelyek és a jól kiépített turisztikai infrastruktúra miatt Horvátország továbbra is az egyik legkedveltebb külföldi úti cél a magyar utazók számára.
A legnépszerűbb régiók a magyar turisták körében továbbra is a Kvarner-öböl, az Isztriai-félsziget, valamint Zadar és Split környéke voltak. A leglátogatottabb városok közé tartozott Crikvenica, Vir, Rovinj, Poreč, Medulin, Rab és Opatija.

A magyar turisták átlagosan 5 napot töltöttek Horvátországban, és 74%-uk egyénileg szervezte meg utazását, míg 26% utazási irodákon keresztül érkezett. A szálláshelyek tekintetében 59% választott magánszállást, 27% szállodát (ami 4%-os növekedés 2023-hoz képest), 10% kempinget, és 2% hajós turizmust.

.

Az autópályadíj lehet hitelkártyával fizetni és az elektronikus útdíjfizetési rendszert (ENC) használni. Az ENC szigorúan előre fizetős.

Érdekességek:

• A horvátok találták ki a nyakkendőt. Ezt bizonyítja az, hogy a cravat szó horvát, és a Monarchia idején a magyarok is a kravátli szót használták a nyakkendőre (németül: Krawatte). A 17. században a harmincéves háború idején a franciák oldalán harcoló horvát zsoldosok különböztették meg magukat ezzel a nyakas viselettel.

r.gy.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A Plitvice-i tavak szemet babonázó színei (elképesztő, hogy mennyi magyar nem látta még, pedig szenzációs és közel van)
2. Pag-szigeten, Novaljánál a priváttá tehető eldugott kis öböl, ahol a víz már nem is lehet átlátszóbb
3. A gillezett kalamarik a jobb helyeken
4. Hát persze, hogy a tenger színei és a naplementék
5. A Krk nemzeti park változatos világa
6. Varasd (Varazdin) városban a Stari Grad a várral
7. Splitben a Pazarin bazáros környék
8. Zadarban vacsorázni a Fosa nevű szuper étteremben, naná, hogy a vízparton
9. A Kumrovec-i szabadtéri múzeum
10. Hlebine művészfalu (az ország észak-közép belsejében)
11. Az átlag horvátok kedvesek és segítőkészek

Nem tetszett

1. Opatija nem az én stílusom, túl sznob, nem igazán cool
2. Nyáron szombatokon az autópályák
3. Túl vadul vezetnek a horvátok
4. A zsúfolt strandokon kavicson feküdni (még a törölközőt is beleszámítva)
5. Küszködni a sziklákkal és a sok lépcsővel
6. Szeptemberben a tenger vize már hideg (ráfáztunk)
7. A bulihelyeik nem olyan jók, mint nálunk
8. A közlekedési rendőrök szigora, ami első sorban a külföldieket veszi célba
9. A tengerparton a nyaralók baleset- és betegségellátásához a mentő és az orvosi kapacitás borzasztóan gyenge
10. A tolakodó, kulturlatlan látogatók a Plitvice-i tavaknál
11. A turizmusban dolgozók modora
12. Minden szép nagy teret lelkiismeretesen kőburkolattal látnak el, sehol sincs egy fa, még mutatóban sem. De nem gond, padok sincsenek, így a fák árnyékában sehol sem lehet üldögélni
13. „Na, szerintem nekünk is ez volt az utolsó horvátországi nyaralás. Agyament árak, a parkolás katasztrofális, az árak pedig köszönőviszonyban sincsenek a minőséggel.Húsz évvel ezelőtt 25 euróért normális apartmant lehetett bérelni, most 250-ért már csak egy tyúkólat.” (2025)

Vélemények

Horvátország továbbra is remek választás – de nem árt néhány dolgot észben tartani, mielőtt elindulsz.

Határellenőrzés nincs, senki nem fog semmilyen igazolványt kérni – ahogy eddig sem. Egyszerűen átgurulsz, és máris tengerillatban vagy. Az autópályákon maradtak a klasszikus kapus rendszerű díjfizetések, szóval ha nem akarsz a sorban ácsorogni, az ENC továbbra is jól jön – bár szombat délután hazafelé még az sem csodafegyver.

A bolti árakat tekintve: nem lesz se hatalmas spórolás, se durva meglepetés. Nagyjából otthoni szinten mozognak, kicsit drágább, de semmi tragikus. Aki homokos tengerpartra vágyik, készüljön fel: kevés van belőlük, és a közelükben lévő, tengerre néző apartmanokat már jó előre lefoglalják – sok hely 2025 nyarára is betelt.

Ha tehát szép helyet szeretnél jó áron, érdemes időben lépni – különben marad a kompromisszum vagy a kreativitás.

---

Horvátország… Sokan úgy gondolják, hogy az csak… A többi sokkal szebbhez/jobbhoz képest. Én viszont úgy gondolom, hogy gyönyörű természeti kincsekkel megáldott, irigylésre méltó ország. Amíg ott voltunk, burokban voltunk. Itthon hagytuk a gondokat, problémákat, megoldásra váró dolgokat. Mégis úgy érzem, nem értékeltem eléggé. Ha ott vagy (és ezt nem csak Horvátországra értem), akkor úgy érzed, na…, végre, kivártam, itt vagyok, megérdemlem, stb… Ezzel nincs is semmi gond. Csak azt bánom, hogy “nem szívtam magamba mélyebben”. Hogy nem gondoltam rá: ez a feltöltődés most ki kell tartson jövő nyárig.
Vodice-n voltunk amúgy. Happy-vel. Aki a mi mentett kutyánk. Nélküle neeeem…. És két jóbarátunkkal. Csodás önálló házunk volt, kedves tulajdonosokkal. Megnéztük Sibenic óvárosát, voltunk egy hajókiránduláson és megnéztük a Krka vízesést is. Mind a három programra azt mondom, hogy nagy kár lett volna kihagyni. Visszavágyom… Már most. (2022)

---

Bár a sziklás, köves partoknál a tenger vize élőben is lenyűgözően tiszta, kisgyerekkel ezek a strandok nem igazán ideálisak. Horvátországban a legtöbb tengerpart ilyen jellegű: kavicsos, sziklás, sok helyen keskeny sávokkal, amelyek inkább a felnőtteknek kedveznek. Személy szerint nem szeretek kemény talajon feküdni, és a vízben is zavar a fürdőcipő viselése, pedig enélkül szinte lehetetlen közlekedni, különösen a kiálló sziklák miatt. A tengerfenéken gyakoriak a tengeri sünök, amelyekre rálépve könnyen megsérülhet az ember, és egy apró baleset is elronthatja a nyaralás hangulatát. A kristálytiszta, mély öblök látványa kétségtelenül gyönyörű, de ezek a helyek rendszerint hűvösebbek, mint a sekély, homokos partszakaszok, ahol lassabban mélyül a víz. Ez a különbség főként reggel vagy szeles napokon érződik igazán. A kisgyermekek vagy úszni nem tudók számára ezek a meredek, gyorsan mélyülő részek gyakran ijesztőek. Sok helyen a bejutást létrák vagy csúszós sziklák nehezítik, ami extra figyelmet kíván. Ugyanakkor a búvárkodni vágyók és a nyugodt, eldugott öblöket keresők számára ezek a partszakaszok valódi paradicsomot jelenthetnek.

---

Megértem, hogy az egész évi kemény munka után mindenki egy gondtalan, csodás nyaralásra vágyik (mi is), de pont ezért informálódtuk, kerestünk, utánajártunk dolgoknak, nem utólag szidtunk mindenkit...
- rákerestünk a kinézett hely sajátosságaira, strandjaira, elhelyezkedésére, parkolási, vásárlási lehetőségeire
- hiába kérdezed 100x, milyen a forgalom, mikor érdemes indulni... miért??? Ezt senki nem tudja előre, bármikor indulsz, mindig lehet előtted baleset, elterelés, nem tudod kiszámítani! Odafelé szerencsénk volt, visszafelé nem. Ez van. Bekészítettünk alap dolgokat a hátsóülésre hosszabb dugó esetére.
- kötöttünk utasbiztosítást, kértünk gépjármű asszisztenciát potom áron ahhoz képest, hogy mennyit kellett volna arra költenünk, ha megáll alattunk az autó és előtte megvolt az éves olajcsere, átvizsgálás
- időjárás: tenger... tengeráramlatok, hegyvonulatok, szelek, aszály-dagály... ez egy ilyen hely, számolni kell vele, ha tutira be akarod biztosítani magad, akkor fedett medencés szállodába mész
- ez nem Olaszország, a strandok nem finomhomokosak, de ettől még nem szarok! Veszel a Dechatlonban úszócipőt és nem szúrja a talpad a kavics! Ellenben kristálytiszta a víz, gyönyörű a sziklák közötti élővilág, csodás élmény a búvárkodás, nem árt az úszástudás... ha nem tudsz úszni, veszel mentőmellényt vagy csak az elején csobbansz
- a szállást, települést te választod, vannak szebb és kevésbé szebb helyek (mint itthon), olvass róla vélemenyt, nézz képeket, utalás előtt informáld le kinek utalsz, Google...
- drágaság: kinek mi a drága? Kinek mi az igénye? 2 személyes haltálat ettünk 13.000 Ft-ért. Mutass itthon olyan éttermet, ahol annyi kagylót, rákot, tintahalat, tengeri halat szolgálnak fel frissen 13 ezerért, amit nem tudtok ketten megenni! Fagyi nálunk 700 Ft/gombóc, kint 2 euróért dupla olyan mennyiséget és minőséget kaptunk
- kirándulások: 1 hét alatt minden nap 1 vagy 2 programunk volt. Túrák, városnézések, sznorkellezések különböző öblökben, kertészetek, kiállítások. Ebből egyedül a hajókirándulás volt fizetős, de az nagyon megérte, viszont vannak kirándulások, amik csak úszni tudóknak ajánlott! Utána kell olvasni!
- parkolás: napi 2 poszt az elszállított autókról... kint vannak a táblák, kint vannak a parkolóautomaták, KRESZ ott is érvényes... szimplán odafigyelés kérdése!
Ez olyan nehéz? (2025)

További beszámolók

Balaton vagy Horvátország? – Nyaralási dilemmák 2025 nyarán

Bevallom, én is sokáig a Balaton-pártiak táborát erősítettem. Közel van, ismerős, van lángos, hekk, és a badacsonyi rozé is tudja a dolgát. De aztán jött egy horvát nyaralás – és onnantól nem volt visszaút.

Az Adria partja tényleg az, amiről mindenki áradozik: a víz elképesztően tiszta, annyira, hogy a part menti stégről is látni a tengerfenéken napozó tengeri csillagokat. Az időjárás? Nem akarom elkiabálni, de itt tényleg tudják, mi az a nyár: szikrázó napfény, meleg estékkel, és olyan tengerillat, amit palackozva kéne árulni.

Persze nem minden tökéletes. Az árak – főleg így, hogy már euróval fizetünk – egyre inkább „nyugati szintre” kúsznak, de ha okosan választunk szállást, és nem minden este tenger gyümölcseit vacsorázunk hat fogásban, akkor bőven belefér egy tartalmas, emlékezetes nyaralás. A helyiek kedvesek, és bár nem mindenki beszél angolul, valahogy mindig megtaláljuk a közös hangot – különösen, ha elhangzik a varázsszó: Magyarországról jöttünk.

Szóval Balaton vagy Adria? Én azt mondom: mindkettőnek megvan a maga bája. De ha egyszer belekóstolsz egy naplementébe Split vagy Rabac partján, lehet, hogy te is úgy jársz, mint én: visszatérsz. Mert a horvát tengerpart nem csak nyaralás – egy picit életérzés is.

---

Az Adriában előforduló cápák közül leginkább a kis pettyes macskacápa jelenléte említésre méltó – ám ő is visszahúzódva él, mély üregekben, harminc méternél is lejjebb, így legfeljebb a tapasztalt búvároknak van esélyük találkozni vele – akkor is csak nagy adag szerencsével. Néha feltűnik a halpiacokon, de aki ott látja, rögtön megérti: ettől az apró, 60–70 centis, finom fogazatú állattól nem igazán kell tartani. Csak kis halakra és rákokra jelent veszélyt, emberekre semmiképp.

Egy adriai nyaraláson sokkal nagyobb veszélyt rejt magában, ha valaki nem tud jól úszni, vagy ha vitorlázás közben váratlan vihar kapja el. Kellemetlenséget okozhat az is, ha az étteremben nem friss halat tálalnak vacsorára, ha valaki megfázik a túl hidegre állított légkondicionálótól, vagy ha túl gyorsan hajt az autópályán. A tengeri élővilág közül legtöbbször nem cápa, hanem a tengeri sün okoz bosszúságot – belépve a tüskéi komoly fájdalmat és gyulladást idézhetnek elő.

A cápa valójában nem reális veszélyforrás az Adrián. Aki kizárólag emiatt halogatja az adriai tengerpart felfedezését, jobban teszi, ha inkább mielőbb lefoglal egy szállást Horvátországban vagy Montenegróban, és eltölt egy felejthetetlen hetet a tenger ölelésében. Merüljön el a kristálytiszta vízben, búvárkodjon, ússzon, sznorkelezzen, járja be a partokat Isztriától Dalmáciáig, fedezze fel a Kvarner-öböl szigeteit vagy Dubrovnik óvárosát – mert ennél szebb programot aligha talál.

És ki tudja, talán egyszer még a cápákat is megkedveli – hiszen ők is ugyanúgy a tenger szerves részei, mint minden más, ami örömet szerez, és visszahúz minket a hullámok közé.

---

Tudtad-e?

Hvar szigete nem véletlenül híres a napsütéséről: évi átlagosan 2715 órányi napfénnyel a legnaposabb horvát szigetnek számít. Annyira biztosak a jó időben, hogy ha hó esik, a vendégek visszakapják a szállásdíjat.

A világhírű felfedező, Marco Polo szülőhelyének a dalmáciai Korčula-szigetet tartják – így Horvátország magáénak tudhatja a 13. század legnagyobb világutazóját.

A kulen nevű fűszeres, füstölt szárazkolbász Szlavónia egyik legféltettebb kulináris kincse. Legalább kilenc hónapot érlelnek rajta, és manapság csak kivételes vendégeknek vagy ünnepi alkalmakkor ajándékozzák.

Az adriai tenger legkeresettebb rákja a scampi, amelyet a Kvarner-öböl vizei rejtenek a legnagyobb számban. Nem véletlen, hogy ez a különlegesség szinte minden horvát étterem étlapján szerepel.

A Habsburgok nemcsak a Francia Riviérán pihentek szívesen, hanem Abbáziában (mai nevén Opatija) is, amelyet ma is gyakran emlegetnek az „Adria Nizzája”-ként.

Zadar különlegessége a világ első tengeri orgonája: a part menti lépcsőzet alá rejtett sípok a hullámverés és a szél játékát zenévé alakítják.

A trogiri katedrális külső falát különleges szoborsor díszíti: összesen 150 emberi arcot ábrázoló kőfej tekint le a látogatókra.

A Dugi otok szigetén emelkedő Veli Rat világítótorony építésekor a habarcsba mintegy 100 ezer tojássárgáját kevertek – a legenda szerint ez erősítette a falakat.

Alfred Hitchcock, a film noir mestere, zadari látogatása során úgy nyilatkozott: itt látta élete legszebb naplementéjét.

Isztria saját „ferde tornyával” is büszkélkedhet: Završjében egy 22 méter magas harangtorony 40 centiméterrel dől el a függőlegestől.

Split városának magja Diocletianus római császár egykori palotája, amely Kr. u. 305 körül épült. Ma az UNESCO világörökség része – akárcsak további hat horvát építészeti emlék.

A dalmata kutyafajta nevét Dalmáciáról és az egykor itt élő illír Dalmata törzsről kapta – így Horvátország még a négylábú világhírességekhez is kötődik.

---

2025-ben is Horvátország maradt a magyarok kedvenc tengerparti úti célja.
Az Adria közelsége, a táj szépsége és az ismerős hangulat továbbra is évről évre visszacsábítja az utazókat. Ugyanakkor nem árt tudatosan tervezni: aki nem figyel a kiadásokra, könnyen túlköltekezhet – különösen most, hogy az árak az euró bevezetése óta folyamatosan emelkednek. Horvátország sok szempontból ma már kifejezetten drágának számít a régión belül, miközben néhány szolgáltatás színvonala változatlanul nosztalgikus emlékeket idéz a nyolcvanas évekből. Amíg ez nem riasztja el a turistákat, addig valószínűleg nem is lesz lényegi változás.

A magyarokban gyakran él idealizált kép az Adriáról – amit a tenger kéksége, a mediterrán hangulat és a viszonylag gyors elérhetőség csak tovább erősít. Mindezek mellett azonban fontos kiemelni, hogy a vendéglátók többsége valóban barátságos és segítőkész. Mogorva pincérrel vagy udvariatlan házigazdával ritkán találkozni – és nem véletlenül: a helyiek pontosan tudják, hogy a turizmus az egyik legfontosabb bevételi forrásuk. Bár nem mindenhol beszélnek folyékonyan idegen nyelveket, szinte mindenhol érezhető az igyekezet: a vendégek jól érezzék magukat, és jövőre is visszatérjenek.

---

A tapasztalat szerint szinte mindenki beszél legalább annyi angolul, amennyi a saját munkájához szükséges – legyen szó a recepciósokról, baristákról, utcai árusokról vagy éppen a közterületeken dolgozókról. Az utazó nemcsak kiszolgálva érzi magát, hanem azt is megéli, hogy a pénzéért cserébe figyelmet, kedvességet és valódi vendéglátást kap.

A part menti városokban jól érzékelhető, hogy a turizmus az egyik legfontosabb megélhetési forrás – és ezt nemcsak gazdasági, hanem emberi szinten is komolyan veszik. A hozzáállásban sok a hasonlóság Olaszországhoz: mediterrán hangulat, mesés tengerpartok, illatos növények, árkádos sikátorok és régi kőházak. Mégis van egy különbség. Míg Olaszországban néha úgy tűnik, a turistát csak szükséges teherként viselik, Horvátországban valahogy őszintébbnek hat a vendégfogadás. Lehet, hogy az emberek mentalitása áll hozzám közelebb, vagy egyszerűen csak szerencsés helyekre keveredtem, de úgy érzem: Horvátország több szinten is ad valamit az utazónak.

Nem gondoltam volna, hogy valaha „kedvenc országot” választok magamnak – de most már tudom: számomra Horvátország az lett.

---

2026-ban is bátran lehet úszni az Adriai-tengerben: a nagy testű cápák évtizedek óta nem tértek vissza a part menti vizekbe. Az 1970-es évekre a túlhalászat és célzott irtás gyakorlatilag eltüntette őket a horvát tengeröblökből. Bár ez természetvédelmi szempontból kérdéseket vet fel, a turisták számára biztonságosabbá vált a fürdőzés. Ma legfeljebb kis méretű, rejtőzködő fajokkal találkozhatnak a búvárok – ők is ritkán. A víz alatti kaland így inkább a tengeri sünökről és halrajokról szól, nem a cápákról.

---

Horvátországban ma már szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális szállást – akár utazási irodákon keresztül, akár a nagy internetes foglalóoldalakon.
Ha valaki valamelyik szigeten keres nyaralóhelyet, érdemes tudni, hogy az élelmiszerek ott gyakran drágábbak, és bizonyos településeken korlátozhatják a vízfogyasztást, különösen a nyári hónapokban. Dalmáciában a strand típusa – sziklás, kavicsos vagy homokos – sokat számít a pihenés élményében, ahogyan az is, hogy a szállás milyen távolságra van a parttól, van-e parkoló vagy Wi-Fi. Fontos tudni: ha ezekről nincs külön említés, nagy valószínűséggel nem is állnak rendelkezésre.

Dél-Dalmáciában az is külön figyelmet érdemel, milyen az odavezető út – a meredek, hegyoldali utcákon egy kisebb teljesítményű benzines autó könnyen megizzadhat. Érdemes tehát előre tájékozódni, főleg, ha sok csomaggal vagy gyerekekkel érkezünk.

A horvátok általában kedvesek és vendégszeretők, de idegen nyelvi készségeik régiónként eltérnek. A forgalmas üdülőhelyeken többnyire jól beszélnek angolul, de kisebb településeken inkább németül próbálnak kommunikálni – angolra ott ne számítsunk feltétlenül.

Az ország mélyen vallásos jellege a mindennapokban is tetten érhető: vasárnap reggelenként gyakran az egész vendéglátó személyzet templomba megy, és csak később nyitnak ki az üzletek, éttermek. Esténként pedig az utcákon, teraszokon gyakori látvány, hogy a baráti társaságok focimezben, sörrel a kézben együtt szurkolják végig a meccseket – a foci itt nemcsak sport, hanem közösségi esemény is.

Az árszínvonal 2025-ben nagyjából a magyarországihoz hasonló, bár a part menti övezetekben – különösen nyáron – minden kissé drágább: a szállás, a benzin és az élelmiszerek is. Az uniós tagság és az euró bevezetése óta egyre több nemzetközi áruházlánc jelent meg Horvátországban: a nagyobb városokban megtalálható a Lidl, Spar vagy Plodine, de a Konzum, Studenac és Tommy nevű, elsőre ismeretlennek tűnő üzletekben is találunk jól ismert márkákat – akár magyar termékeket is.

---

Én úgy döntöttem többet nem akarok nyaralni menni a Horvátokhoz. Teszem ezt azért, mert csak azt látom, hogy jogtalanul büntetnek sok esetben, hogy gyűlölik a magyarokat, hogy ott húzzák le őket ahol tudják. Látom, hogy családok álmai hullanak darabokra azzal, hogy retkes, mocskos helyeken akarják elszállásolni őket, hogy sok esetben, csak mert magasabb összegért is eltudják adni a szállást, visszamondják. Értem én, hogy ez nem mindenhol van így, de valahogy egyre nagyobb csalódás nekem az az ország. Emberek egész évben spórolnak, hogy 1 nyomorult hetet eltudjanak tölteni valahol, erre csak a lehúzást, az arroganciát, a lenézést látom. Azt érzékelem, hogy ők nem kérnek a mi pénzünkből, hogy nem kérnek a magyarokból. Az okot nem tudom, de végtelenül dühít és egyben szomorúvá tesz, ahogy olvasom a bejegyzéseket. Nekem végtelen csalódás volt az ország, én többet nem megyek olyan helyre, ahol nem becsülik a pénzem, ahol még a minimális tiszteletet sem kapom meg. (2025)

---

Fotóegyveleg

Pasjača (Dubrovniktól délre, a Montenegró felé vezető út közelében- D. M. fotója

Vissza az elejére

Kommentek