ÚTIKRITIKA.HU / Horvátország

Horvátország

Horvátország

Horvátország dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | További beszámolók| Fotóegyveleg

.

.

Szerelmünk: Rovinj - K. Kriszta fotója 

2024: Brutális szigor jön a horvát autópályákon – 1700 új kamerával vadásznak a szabálytalankodókra

Nagy léptékű forgalombiztonsági fejlesztésbe kezd idén Horvátország. Az adriai ország útjain 1700 új sebességmérő kamerát szerelnek fel, melyek szabálytalankodás esetén azonnal büntetnek.

Már megkezdték a horvát utakon azoknak az új sebességmérő kameráknak a telepítését, amelyek az idei évtől jókora változást hoznak az ország közúti közlekedésében. A modern, két irányban is mérő traffipaxok nemcsak a sebességet figyelik majd, hanem a többi szabálysértést is. Egyenes úton, akár 600 méteres távolságból is képesek lesznek bemérni a száguldozókat, de azt is észreveszik, ha valaki vezetés közben telefonál, vagy nincs bekötve. A fejlesztők a rendszámukat eltakaró motorosokra is gondoltak. A kamerák ugyanis, ha ilyet észlelnek, azonnal értesítik a legközelebbi járőrt, aki ezután leállítja a motorost.

Az országszerte 1700 kamerából álló rendszer egységeinek egy részét az autópályákon található alagutakban és azok környékén szerelik fel, mivel a gyorshajtás ott a legveszélyesebb.

Emellett sok kamerát helyeznek ki a közutakra is. A legtöbb mérőműszer a tengerparti megyék útjain lesz, a hatóság ugyanis a szabálytalankodó turistákra is szigorúan lecsap.

A büntetést pedig külföldre is kiküldik, és ha a vétkes nem fizet, akkor egy uniós megállapodás értelmében az illetékes ország hatóságai hajtják be a bírságot. Érdekesség még, hogy a mérőműszereket időnként át fogják helyezni, így az autósok sosem tudhatják biztosan, hogy mely szakaszon van épp a kamera. forrás

Benzin ára (2025. május): 1,50 EUR/l

2024. június: Horvátországban júliustól szeptember végéig magasabb tarifával lehet találkozni az autópályákon, aminek oka, hogy a teljes éves forgalom mintegy 40 százaléka a nyári hónapokra tevődik. Emiatt ebben az időszakban jelentősen megnőnek a karbantartási, biztonsági, felügyeleti és forgalomirányítási költségek.

A horvát autópályákon ismét bevezették a nyári tarifát, emiatt tíz százalékkal magasabbak lesznek az autópályadíjak július 1-je és szeptember 30-a között.  A nyári tarifa nem vonatkozik a nehéz járművekre, autóbuszokra és kamionokra.

.

Horvátország dióhéjban

Az ország neve horvátul: Hrvatska (horvát kiejtése: hrvátszká). Angolul: Croatia (kroájsá), németül: Kroatien (kroácien)

• Ugyebár a délnyugati szomszédunk (345 kilométer hosszú a közös határ)
• Horvátország 56.500 négyzetkilométer területű, és közel 3,84 millióan lakják (2025-ös becslés)
• A mázlistáknak 1800 kilométer hosszú tengerpartjuk van. 1244 szigete van (ezek közül csupán 48 a alakott). Észak-déli irányban az ország közel 500 kilométer hosszú.
• 88 százalékban római katolikusok. A horvátok délszlávok (miként a szlovének, szerbek stb.)
• Fővárosa Zágráb, közel 700 ezer lakossal
• Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 1345 euró (Magyarország: 990 EUR-nak megfelelő HUF)
• 2025 januártól 130 euróval nő a horvát minimálbér, így már eléri a bruttó 970 eurót.
• A fogyasztói árak átlagosan 15 százalékkal magasabbak náluk, mint nálunk. (2025)
• Leggyakoribb vezetéknév: Horvat
• A leghosszabb horvát szó ez: prijestolonasljednikovičičinima, ami annyit jelent, hogy a trónra várományos kis örökös lány.
• A horvátországi magyar kisebbség kb. 14 ezres.
• E sorok írója (is) nagyon nagyra tartja Luka Modrić-ot. 1985-ben született Zarában.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség legfrissebb adatai szerint 2024-ben újabb rekordot döntött a Horvátországba látogató magyar turisták száma. Az év során közel 790 ezer magyar utazó érkezett az országba, ami 8%-os növekedést jelent a 2023-as évhez képest, amikor 728 ezer magyar turista látogatott el Horvátországba.
A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma is emelkedett: 2024-ben 3,88 millió vendégéjszakát regisztráltak, szemben a 2023-as 3,6 millióval, ami szintén 8%-os növekedést jelent.
A legnépszerűbb régiók a magyar turisták körében továbbra is a Kvarner-öböl, az Isztriai-félsziget, valamint Zadar és Split környéke voltak. A leglátogatottabb városok közé tartozott Crikvenica, Vir, Rovinj, Poreč, Medulin, Rab és Opatija.
A magyar turisták átlagosan 5 napot töltöttek Horvátországban, és 74%-uk egyénileg szervezte meg utazását, míg 26% utazási irodákon keresztül érkezett. A szálláshelyek tekintetében 59% választott magánszállást, 27% szállodát (ami 4%-os növekedés 2023-hoz képest), 10% kempinget, és 2% hajós turizmust.

.

Az autópályadíj lehet hitelkártyával fizetni és az elektronikus útdíjfizetési rendszert (ENC) használni. Az ENC szigorúan előre fizetős.

Érdekességek:

• A horvátok találták ki a nyakkendőt. Ezt bizonyítja az, hogy a cravat szó horvát, és a Monarchia idején a magyarok is a kravátli szót használták a nyakkendőre (németül: Krawatte). A 17. században a harmincéves háború idején a franciák oldalán harcoló horvát zsoldosok különböztették meg magukat ezzel a nyakas viselettel.

r.gy.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A Plitvice-i tavak szemet babonázó színei (elképesztő, hogy mennyi magyar nem látta még, pedig szenzációs és közel van)
2. Pag-szigeten, Novaljánál a priváttá tehető eldugott kis öböl, ahol a víz már nem is lehet átlátszóbb
3. A gillezett kalamarik a jobb helyeken
4. Hát persze, hogy a tenger színei és a naplementék
5. A Krk nemzeti park változatos világa
6. Varasd (Varazdin) városban a Stari Grad a várral
7. Splitben a Pazarin bazáros környék
8. Zadarban vacsorázni a Fosa nevű szuper étteremben, naná, hogy a vízparton
9. A Kumrovec-i szabadtéri múzeum
10. Hlebine művészfalu (az ország észak-közép belsejében)
11. Az átlag horvátok kedvesek és segítőkészek

Nem tetszett

1. Opatija nem az én stílusom, túl sznob, nem igazán cool
2. Nyáron szombatokon az autópályák
3. Túl vadul vezetnek a horvátok
4. A zsúfolt strandokon kavicson feküdni (még a törölközőt is beleszámítva)
5. Küszködni a sziklákkal és a sok lépcsővel
6. Szeptemberben a tenger vize már hideg (ráfáztunk)
7. A bulihelyeik nem olyan jók, mint nálunk
8. A közlekedési rendőrök szigora, ami első sorban a külföldieket veszi célba
9. A tengerparton a nyaralók baleset- és betegségellátásához a mentő és az orvosi kapacitás borzasztóan gyenge
10. A tolakodó, kulturlatlan látogatók a Plitvice-i tavaknál
11. A turizmusban dolgozók modora
12. Minden szép nagy teret lelkiismeretesen kőburkolattal látnak el, sehol sincs egy fa, még mutatóban sem. De nem gond, padok sincsenek, így a fák árnyékában sehol sem lehet üldögélni

Vélemények

Horvátország továbbra is remek választás – de nem árt néhány dolgot észben tartani, mielőtt elindulsz.

Határellenőrzés nincs, senki nem fog semmilyen igazolványt kérni – ahogy eddig sem. Egyszerűen átgurulsz, és máris tengerillatban vagy. Az autópályákon maradtak a klasszikus kapus rendszerű díjfizetések, szóval ha nem akarsz a sorban ácsorogni, az ENC továbbra is jól jön – bár szombat délután hazafelé még az sem csodafegyver.

A bolti árakat tekintve: nem lesz se hatalmas spórolás, se durva meglepetés. Nagyjából otthoni szinten mozognak, kicsit drágább, de semmi tragikus. Aki homokos tengerpartra vágyik, készüljön fel: kevés van belőlük, és a közelükben lévő, tengerre néző apartmanokat már jó előre lefoglalják – sok hely 2025 nyarára is betelt.

Ha tehát szép helyet szeretnél jó áron, érdemes időben lépni – különben marad a kompromisszum vagy a kreativitás.

---

,, Bár a fotókon, és élőben is csodásan tiszta a tengervíz a sziklás, köves partoknál, kisgyerekkel nem igazán ideális az ilyen strand. Horvátország legtöbb üdülőhelyén sziklás, kavicsos partokat találunk, amelyek nem a kedvenceim. Egyrészt nem szeretek kemény talajon feküdni, másrészt a fürdőcipőt sem szeretem a vízben, pedig anélkül nem igazán lehet boldogulni. A sziklák között egyébként sokkal gyakoribbak a tengeri sünök is, amelyek sérülést okozhatnak és elronthatják a nyaralást. A kristálytiszta, mély sziklás öblök egyébként mindig hidegebbek is a sekély, lassan mélyülő partoknál. (2018)" forrás

---

Horvátország… Sokan úgy gondolják, hogy az csak… A többi sokkal szebbhez/jobbhoz képest. Én viszont úgy gondolom, hogy gyönyörű természeti kincsekkel megáldott, irigylésre méltó ország. Amíg ott voltunk, burokban voltunk. Itthon hagytuk a gondokat, problémákat, megoldásra váró dolgokat. Mégis úgy érzem, nem értékeltem eléggé. Ha ott vagy (és ezt nem csak Horvátországra értem), akkor úgy érzed, na…, végre, kivártam, itt vagyok, megérdemlem, stb… Ezzel nincs is semmi gond. Csak azt bánom, hogy “nem szívtam magamba mélyebben”. Hogy nem gondoltam rá: ez a feltöltődés most ki kell tartson jövő nyárig.
Vodice-n voltunk amúgy. Happy-vel. Aki a mi mentett kutyánk. Nélküle neeeem…. És két jóbarátunkkal. Csodás önálló házunk volt, kedves tulajdonosokkal. Megnéztük Sibenic óvárosát, voltunk egy hajókiránduláson és megnéztük a Krka vízesést is. Mind a három programra azt mondom, hogy nagy kár lett volna kihagyni. Visszavágyom… Már most. (2022)

További beszámolók

Tudtad-e?

Hvar szigete nem véletlenül híres a napsütéséről: évi átlagosan 2715 órányi napfénnyel a legnaposabb horvát szigetnek számít. Annyira biztosak a jó időben, hogy ha hó esik, a vendégek visszakapják a szállásdíjat.

A világhírű felfedező, Marco Polo szülőhelyének a dalmáciai Korčula-szigetet tartják – így Horvátország magáénak tudhatja a 13. század legnagyobb világutazóját.

A kulen nevű fűszeres, füstölt szárazkolbász Szlavónia egyik legféltettebb kulináris kincse. Legalább kilenc hónapot érlelnek rajta, és manapság csak kivételes vendégeknek vagy ünnepi alkalmakkor ajándékozzák.

Az adriai tenger legkeresettebb rákja a scampi, amelyet a Kvarner-öböl vizei rejtenek a legnagyobb számban. Nem véletlen, hogy ez a különlegesség szinte minden horvát étterem étlapján szerepel.

A Habsburgok nemcsak a Francia Riviérán pihentek szívesen, hanem Abbáziában (mai nevén Opatija) is, amelyet ma is gyakran emlegetnek az „Adria Nizzája”-ként.

Zadar különlegessége a világ első tengeri orgonája: a part menti lépcsőzet alá rejtett sípok a hullámverés és a szél játékát zenévé alakítják.

A trogiri katedrális külső falát különleges szoborsor díszíti: összesen 150 emberi arcot ábrázoló kőfej tekint le a látogatókra.

A Dugi otok szigetén emelkedő Veli Rat világítótorony építésekor a habarcsba mintegy 100 ezer tojássárgáját kevertek – a legenda szerint ez erősítette a falakat.

Alfred Hitchcock, a film noir mestere, zadari látogatása során úgy nyilatkozott: itt látta élete legszebb naplementéjét.

Isztria saját „ferde tornyával” is büszkélkedhet: Završjében egy 22 méter magas harangtorony 40 centiméterrel dől el a függőlegestől.

Split városának magja Diocletianus római császár egykori palotája, amely Kr. u. 305 körül épült. Ma az UNESCO világörökség része – akárcsak további hat horvát építészeti emlék.

A dalmata kutyafajta nevét Dalmáciáról és az egykor itt élő illír Dalmata törzsről kapta – így Horvátország még a négylábú világhírességekhez is kötődik.

---

z Adriában előforduló cápák közül leginkább a kis pettyes macskacápa jelenléte említésre méltó – ám ő is visszahúzódva él, mély üregekben, harminc méternél is lejjebb, így legfeljebb a tapasztalt búvároknak van esélyük találkozni vele – akkor is csak nagy adag szerencsével. Néha feltűnik a halpiacokon, de aki ott látja, rögtön megérti: ettől az apró, 60–70 centis, finom fogazatú állattól nem igazán kell tartani. Csak kis halakra és rákokra jelent veszélyt, emberekre semmiképp.

Egy adriai nyaraláson sokkal nagyobb veszélyt rejt magában, ha valaki nem tud jól úszni, vagy ha vitorlázás közben váratlan vihar kapja el. Kellemetlenséget okozhat az is, ha az étteremben nem friss halat tálalnak vacsorára, ha valaki megfázik a túl hidegre állított légkondicionálótól, vagy ha túl gyorsan hajt az autópályán. A tengeri élővilág közül legtöbbször nem cápa, hanem a tengeri sün okoz bosszúságot – belépve a tüskéi komoly fájdalmat és gyulladást idézhetnek elő.

A cápa valójában nem reális veszélyforrás az Adrián. Aki kizárólag emiatt halogatja az adriai tengerpart felfedezését, jobban teszi, ha inkább mielőbb lefoglal egy szállást Horvátországban vagy Montenegróban, és eltölt egy felejthetetlen hetet a tenger ölelésében. Merüljön el a kristálytiszta vízben, búvárkodjon, ússzon, sznorkelezzen, járja be a partokat Isztriától Dalmáciáig, fedezze fel a Kvarner-öböl szigeteit vagy Dubrovnik óvárosát – mert ennél szebb programot aligha talál.

És ki tudja, talán egyszer még a cápákat is megkedveli – hiszen ők is ugyanúgy a tenger szerves részei, mint minden más, ami örömet szerez, és visszahúz minket a hullámok közé.

---

Balaton vagy Horvátország? – Nyaralási dilemmák 2025 nyarán

Bevallom, én is sokáig a Balaton-pártiak táborát erősítettem. Közel van, ismerős, van lángos, hekk, és a badacsonyi rozé is tudja a dolgát. De aztán jött egy horvát nyaralás – és onnantól nem volt visszaút.

Az Adria partja tényleg az, amiről mindenki áradozik: a víz elképesztően tiszta, annyira, hogy a part menti stégről is látni a tengerfenéken napozó tengeri csillagokat. Az időjárás? Nem akarom elkiabálni, de itt tényleg tudják, mi az a nyár: szikrázó napfény, meleg estékkel, és olyan tengerillat, amit palackozva kéne árulni.

Persze nem minden tökéletes. Az árak – főleg így, hogy már euróval fizetünk – egyre inkább „nyugati szintre” kúsznak, de ha okosan választunk szállást, és nem minden este tenger gyümölcseit vacsorázunk hat fogásban, akkor bőven belefér egy tartalmas, emlékezetes nyaralás. A helyiek kedvesek, és bár nem mindenki beszél angolul, valahogy mindig megtaláljuk a közös hangot – különösen, ha elhangzik a varázsszó: Magyarországról jöttünk.

Szóval Balaton vagy Adria? Én azt mondom: mindkettőnek megvan a maga bája. De ha egyszer belekóstolsz egy naplementébe Split vagy Rabac partján, lehet, hogy te is úgy jársz, mint én: visszatérsz. Mert a horvát tengerpart nem csak nyaralás – egy picit életérzés is.

---

2025-ben is Horvátország maradt a magyarok kedvenc tengerparti úti célja.
Az Adria közelsége, a táj szépsége és az ismerős hangulat továbbra is évről évre visszacsábítja az utazókat. Ugyanakkor nem árt tudatosan tervezni: aki nem figyel a kiadásokra, könnyen túlköltekezhet – különösen most, hogy az árak az euró bevezetése óta folyamatosan emelkednek. Horvátország sok szempontból ma már kifejezetten drágának számít a régión belül, miközben néhány szolgáltatás színvonala változatlanul nosztalgikus emlékeket idéz a nyolcvanas évekből. Amíg ez nem riasztja el a turistákat, addig valószínűleg nem is lesz lényegi változás.

A magyarokban gyakran él idealizált kép az Adriáról – amit a tenger kéksége, a mediterrán hangulat és a viszonylag gyors elérhetőség csak tovább erősít. Mindezek mellett azonban fontos kiemelni, hogy a vendéglátók többsége valóban barátságos és segítőkész. Mogorva pincérrel vagy udvariatlan házigazdával ritkán találkozni – és nem véletlenül: a helyiek pontosan tudják, hogy a turizmus az egyik legfontosabb bevételi forrásuk. Bár nem mindenhol beszélnek folyékonyan idegen nyelveket, szinte mindenhol érezhető az igyekezet: a vendégek jól érezzék magukat, és jövőre is visszatérjenek.

---

A tapasztalat szerint szinte mindenki beszél legalább annyi angolul, amennyi a saját munkájához szükséges – legyen szó a recepciósokról, baristákról, utcai árusokról vagy éppen a közterületeken dolgozókról. Az utazó nemcsak kiszolgálva érzi magát, hanem azt is megéli, hogy a pénzéért cserébe figyelmet, kedvességet és valódi vendéglátást kap.

A part menti városokban jól érzékelhető, hogy a turizmus az egyik legfontosabb megélhetési forrás – és ezt nemcsak gazdasági, hanem emberi szinten is komolyan veszik. A hozzáállásban sok a hasonlóság Olaszországhoz: mediterrán hangulat, mesés tengerpartok, illatos növények, árkádos sikátorok és régi kőházak. Mégis van egy különbség. Míg Olaszországban néha úgy tűnik, a turistát csak szükséges teherként viselik, Horvátországban valahogy őszintébbnek hat a vendégfogadás. Lehet, hogy az emberek mentalitása áll hozzám közelebb, vagy egyszerűen csak szerencsés helyekre keveredtem, de úgy érzem: Horvátország több szinten is ad valamit az utazónak.

Nem gondoltam volna, hogy valaha „kedvenc országot” választok magamnak – de most már tudom: számomra Horvátország az lett.

---

Horvátországban ma már szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális szállást – akár utazási irodákon keresztül, akár a nagy internetes foglalóoldalakon.
Ha valaki valamelyik szigeten keres nyaralóhelyet, érdemes tudni, hogy az élelmiszerek ott gyakran drágábbak, és bizonyos településeken korlátozhatják a vízfogyasztást, különösen a nyári hónapokban. Dalmáciában a strand típusa – sziklás, kavicsos vagy homokos – sokat számít a pihenés élményében, ahogyan az is, hogy a szállás milyen távolságra van a parttól, van-e parkoló vagy Wi-Fi. Fontos tudni: ha ezekről nincs külön említés, nagy valószínűséggel nem is állnak rendelkezésre.

Dél-Dalmáciában az is külön figyelmet érdemel, milyen az odavezető út – a meredek, hegyoldali utcákon egy kisebb teljesítményű benzines autó könnyen megizzadhat. Érdemes tehát előre tájékozódni, főleg, ha sok csomaggal vagy gyerekekkel érkezünk.

A horvátok általában kedvesek és vendégszeretők, de idegen nyelvi készségeik régiónként eltérnek. A forgalmas üdülőhelyeken többnyire jól beszélnek angolul, de kisebb településeken inkább németül próbálnak kommunikálni – angolra ott ne számítsunk feltétlenül.

Az ország mélyen vallásos jellege a mindennapokban is tetten érhető: vasárnap reggelenként gyakran az egész vendéglátó személyzet templomba megy, és csak később nyitnak ki az üzletek, éttermek. Esténként pedig az utcákon, teraszokon gyakori látvány, hogy a baráti társaságok focimezben, sörrel a kézben együtt szurkolják végig a meccseket – a foci itt nemcsak sport, hanem közösségi esemény is.

Az árszínvonal 2025-ben nagyjából a magyarországihoz hasonló, bár a part menti övezetekben – különösen nyáron – minden kissé drágább: a szállás, a benzin és az élelmiszerek is. Az uniós tagság és az euró bevezetése óta egyre több nemzetközi áruházlánc jelent meg Horvátországban: a nagyobb városokban megtalálható a Lidl, Spar vagy Plodine, de a Konzum, Studenac és Tommy nevű, elsőre ismeretlennek tűnő üzletekben is találunk jól ismert márkákat – akár magyar termékeket is.

---

2025-ben is bátran lehet úszni az Adriai-tengerben: a nagy testű cápák évtizedek óta nem tértek vissza a part menti vizekbe. Az 1970-es évekre a túlhalászat és célzott irtás gyakorlatilag eltüntette őket a horvát tengeröblökből. Bár ez természetvédelmi szempontból kérdéseket vet fel, a turisták számára biztonságosabbá vált a fürdőzés. Ma legfeljebb kis méretű, rejtőzködő fajokkal találkozhatnak a búvárok – ők is ritkán. A víz alatti kaland így inkább a tengeri sünökről és halrajokról szól, nem a cápákról.

Fotóegyveleg

Pasjača (Dubrovniktól délre, a Montenegró felé vezető út közelében- d.m. fotója

Vissza az elejére

Kommentek