ÚTIKRITIKA.HU / Zágráb






hirdetes

útikritikák


Zágráb

Zágráb

Zágráb dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények |Szállásválasztás| Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk |Jellasics-térGornij Grad| Kőkapu| Alsóváros|Megtört kapcsolatok múzeumNaív művészetek múzeuma |Tkalčićeva|Szent Márk templom| Más látnivalók| |Érdekességek| Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Az ugyan általunk meg nem kedvelt, de Zágráb főszereplőjét játszó Jellasics-tér - Kriszta fotója


Zágráb dióhéjban

  • Horvátország fővárosának, Zágrábnak kb. 684 ezer lakója van (2023-as becslés).
  • Zágráb légvonalban 302 kilométerre van Budapesttől.
  • Országúton a két ország közötti távolság 341 kilométer, amit megállás nélkül 3 óra 40 perc alatt lehet megtenni. A távon 325 kilométeren autópályán lehet közlekedni. Mindkét oldalon fizetősek az autópályák.
  • Zágráb két fő részből áll: a Felsővárosból (Gornji grad) és az Alsóvárosból (Donji grad). A két részt a Kaptol és a Gradec nevű dombok választják el egymástól, amelyek között egy sikló közlekedik, amellyel könnyen át lehet jutni az egyik részből a másikba.
  • Zágráb a lélekszámhoz viszonyítva világelső a múzeumok számát illetően. Közülük a Megtört kapcsolatok múzeuma igazi különlegesség.
  • Zágráb baromi jó hely ingyenes wifizés tekintetében (főleg a centrumban).
  • Havi átlag nettó fizetés (2023-ban): 1100 Euró  (Budapest: 1035 eurónak megfelelő HUF)
  • Zágrábban mindössze kb. 5 százalékkal magasabbak a fogyasztói árak, mint Budapesten

Csodálatos Zágráb - Kriszta fotója

Fő látnivalók:

  • Gorni Grad (Felsőváros) siklóval megközelítve
  • Alsóváros
  • Katedrális
  • Szent Márk templom
  • Kőkapu
  • Jelasics-tér
  • Tkalciceva utca
  • Dolac piac
  • Oktogon passzázs

Tetszett & nem tetszett

Tetszett

1. Kellemes, nem túlzsúfolt, békés, nem hektikus nagyváros

2. Építészetileg érdekesen eklektikus, sok utca nagyon hasonlít Budapestre

3. Viszonylag tisztaság van

4. Nem alakult ki a turisták lehúzására szakosodott ipar

5. A kellemes kávézói teraszok, persze napos időben

6. A Gornij Grad, azaz a Felsőváros a város adukártyája

kr


7. A Naív művészetek múzeuma nem nagy, de egy karakteres művészeti élmény (a paraszti hétköznapi világ sajátságos, pompázatosságtól mentes, izgalmasan tarka, itt-ott provokatív vagy talányos láttatása)

8. A Megtört kapcsolatok múzeuma szuper. Nagyon népszerű turista nevezetesség!

9. Szombatonként 10 és 14 óra között sok zágrábi a belvárosban korzózik

10. A centrumban mindenhol ingyen wifi

11. Ha sokat sétálunk céltalanul a Felsővárosban és az Alsóvárosban, akkor felfedezhetünk sok érdekes, szép apró részletet, kis utcaképet. Zágrábban sok a park, a kellemes tér.

12. Az, hogy az éttermek tucatjaival teli Tkalčićeva utca milyen hosszú, mennyire hangulatos, és mennyire népszerű nem csupán a külföldi turisták, hanem a zágrábi középosztálybeliek körében is.

kr


13. A gótikus zágrábi katedrális ugyan be van állványozva, és be nem lehet menni, de annyi látható, hogy miután elkészül akkor csodálatos látvány lesz. Érdemes késleltetni Zágráb meglátogatását, mert egy-két év múlva sokkal nagyobb élmény lesz látni ezt, meg a most ugyancsak renoválás alatt lévő Szent Márk templomot. (2023)

14. A tömegközlekedés dominánsan a halk, nem környezetszennyező villamosközlekedésre épül. Buszközlekedés a központban alig van. Nincs tülkölés, az autósok kulturáltan vezetnek.

15. Az angollal jól el lehet boldogulni, persze főleg a szolgáltatások területén dolgozókkal.

16. Az óvárosi Kőkapu boltíves átjárójában a zarándokhelynek számító kápolna (Szent Mária-kegyhely) padsorral, urnafülkékkel nagyon különleges, furcsa

Kriszta fotója

Nem tetszett

1. Belgrádhoz képest Zágrábnak halványabb a karaktere, bár mindkét főváros nevezetességek, vonzerő tekintetében sehol sincs Budapesthez vagy Prágához képest.

2. Nincs sok látnivaló, egy egész nap bőven elég rá

3. A Jellasics-tér hatalmas csalódás volt. Nagyon nincs kitalálva az, hogy hangulatos legyen. Uncsi beton, semmi fa. 

kr

4. A központban, és az óvárosban is rengeteg a felújítatlan, szürke, romos, jobb sorsra érdemes épület, lakóház. A 2020-as földrengés ezeknek sem tett jót.

Kriszta fotói


5. Komoly oldalakon olvastuk, hogy az ulica Kneza Branimira egy szakaszán szuper street art alkotások láthatók egymás mellett. Odamentünk oszt láttuk a csaknem Nagy Semmit. Az alkotásokra csaknem teljesen ráraktak ronda tageket, graffitiket.

A kevés épen maradt egyike - Kriszta fotója

6. Kár, hogy a Dolac piacon nincsenek büfék, leülős kifőzdék

7. Ronda grafitik beborítanak szinte minden szépet, érdekeset. Kiábrándító.

Graffiti és építkezés mindenhol - kr

8. A két legjelenősebb templomukat renoválják, be nem lehet menni, kívülről beállványozva. Pech (2023. április)

9. Abban a hiszemben voltunk, hogy a horvát nők zömében szépek, jól néznek ki. Mi ezt nem láttuk bizonyítva. A szlávosan szépek  nagy része olyan plázacicás. 

10. Örültünk, hogy kicsit megnéztük Zágrábot, de nem olyan város, ahová visszajövünk, Kipipálva.

11.Szinte az összes nagy teret letérkövezték, árnyék, levegő sehol, gratulálunk.

12. A boltban az eladók egy része mogorva, s akik nem, azok meg nem mosolyognak. Pincérek dettó.

13. A Dolac piac totál túlértékelt. Nem hangulatos, átlagos. Csalódás volt. Az olasz piacokhoz képest egy nagy semmi. 

14. A Száva folyó nincs a város központi helyén, és ez a hiány elvesz Zágráb vonzerejéből

15. Egy hagyományos belvárosi vendéglőben kínunkban röhögtünk, amikor az idegennyelvet nem beszélő, unott tekintetű, koros pincér az ételeink tálalása után bénán azt mondta nekünk, hogy EAT! (A mi értelmezésünk szerint: Na, zabáljatok)

16. Érthetetlen módon nem szeretik a fákat, még az újonan épült nagy , füves, szökőkutas parkban sincs fa. (Park of Fountains, Sveucilisna livada)

Vélemények

" Kétnapos város, de nagyon örültem neki, hogy láttam. Sajnos nem volt helyi ismerős, helyiekkel való dumálgatás, de ezen kívül nem hiányzott semmi. A város nagyon kellemes, a központ tele van parkokkal, széles, nagy terekkel. Ebből sajna sok olyan van, ahol a fákat még mutatóban sem hagyták meg. A kaja nagyon jó, az adagok nagyok, az íze szuper. Kr"

A város látványosságainak nagy része fel van állványozva, látszik, hogy nagy felújítások vannak városszerte, de így is van annyi látnivaló, ami 1-2 napot kényelmesen kitölt.

Éttermek szempontjából helyi grill ételeivel a Batak Grill nagyon bejött (városszerte több is van belőle), seafood kategóriában pedig a Korčula hozta el az Adriát a horvát fővárosba: a tonhaltatárjuk és grillezett baby polipjuk verhetetlen.

A múzeumok közül érdekes és a maga nemében egyedülálló a Megszakadt kapcsolatok múzeuma vagy a Horvát Naiv Művészeti Múzeum. (2023)


Vasárnap érkeztünk meg Zágrábba, és a a főpályaudvar előtti téren, valamint a főtéren (Jellasics téren) egészen elképesztő mennyiségben láttunk bizonyosan nem helyinek és nem turistának tűnő balkáni és dél-ázsiai huszonéves embereket. Férfiakat. Megtudtuk, hogy az utóbbi 6-8 évben horvátok tízezrei költöztek nyugat-európai országokba a jobb fizetések miatt és a horvát gazdaságban drámai munkaerőhiány alakult ki. Ezért külföldről hoztak, hoznak munkaerőt szerződéses alapon. Zágrábban nem látni migránsokat, de a hétvégeken ellepik a tereket csoportokba verődve a koszovóiak, bosnyákok, macedónok, és feltűnőbb mennyiségben nepáliak, indiaiak, pakisztániak. Azt olvastuk, hogy az utóbbi három évben kb. 200 ezren (!) kaptak munkavállalási engedélyt. A hatalmas többségük az építőiparban dolgozik. Honlapunk utazási témákkal foglalkozik, de ezt azért írtuk meg, hogy a Zágrábba hétvégén látogató olvasóink tudják értelmezni miért látnak egy-egy belvárosi téren, utcán olyan nagy tömegben dél-ázsiai embereket. (aji, 2023)

A I. Tomiszláv horvát királyról (9. század) elnevezett tér és a szobor, amely körül csoportosultak a dél-ázsiai fiatal férfi vendégmunkások - Kriszta fotója 

,, Hát én nem estem tőle hasra egy éve nyáron!! A piac az balkáni (=Törökországban is elmenne), a külváros ocsmány és nincs közösségi tér, a belvárosban alig vannak gyalogutak. Egyedül a vár értékelhető. " forrás


,, Megoszlanak a vélemények, hogy van-e elég látnivaló. Szerintem ez szubjektív dolog, mindenkit más érdekel, nincs ezzel semmi gond. Szerettem volna megtudni, hogy mit adhat fél nap alatt Zágráb, ezért egynapos utazásként ellátogattam oda.

Megcéloztam a belvárost, ami gyalog 20-30 perc alatt elérhető. A séta során is volt már látnivaló. Elhaladtam a vasútállomás előtt, ahol a Tomiszláv király térről jól látható a Művészeti Galéria szép sárga épülete. Ezután a Zrinjevac park következett, ami a nevét Zrínyi Miklós horvát bánról kapta. Nem egy hatalmas park, de jól esett a fák árnyékában sétálni.

Hipp-hopp el is értem a központi Jelacic térre. Itt megtalálható minden, ami kell egy ilyen helyre: boltok, üzletek, szobor, szökőkút és persze egy hatalmas terület, ahol össze-vissza mászkálnak az emberek. Nekem a környező színes épületek és az itt is közlekedő, jellegzetes babakék villamos tetszett a legjobban.

Zágráb központja három részből áll. A modern Alsóvárosban széles utak, terek vannak, mint például a Jelacic tér. A Felsőváros a Szent Márk templommal már középkori hangulatot áraszt. A másik történelmi rész pedig a Káptalandomb a székesegyházzal. Szerencsére mindhárom terület látnivalói közel vannak egymáshoz, gyalogosan rövid idő alatt bejárható, tömegközlekedésre nincs szükség.

Nagyon kíváncsi voltam a helyi piacra, ami a Jelacic térről nyílik. Először a pár asztalt magába foglaló virágpiacra jutunk, ahonnan egy széles lépcső vezet fel a szabadtéri Dolac piacra. A lépcső tetején Kumica Barica kofaasszony bronzszobra idézi a régmúlt időket. Tipikus turista pont, én is lőttem pár szelfit. A piacokon sajnos így hétfőn délben kevés árus volt, viszont a hely jellegzetessége, az egységes, piros napernyők tényleg jól mutattak. Egy épületben található halpiac is, ami szintén kihalt volt. Hétvégén biztos hangulatosabb itt minden, de azért így is érdemes volt szétnézni.

Zágráb azt adta, amit vártam: szép és érdekes látnivalók, amik közel helyezkednek el egymáshoz, ezért tényleg pár óra alatt bejárhatóak. Az előzetes információk alapján csak azt nem éreztem át, hogy mediterrán város lenne. Mégis azt mondom, hogy érdemes volt elutaznom és örülök, hogy most már itt is jártam. (2019)" forrás

Szállásválasztás

Ajánlott hotelek (2023):

2 csillagos: Hotel Fala ,

3 csillagos: Hotel Central ,

4 csillagos: Best Western Premier Hotel Astoria , Hotel Dubrovnik ,

Közlekedés

A zágrábi közlekedési lámpák zöld színe kissé kékes árnyalatú, ami miatt néhány turista kétszer is megnézi, hogy valóban zöld-e a lámpa.

Fontos! A zebráknál mindenhol meg kell nyomi a gyalogosnak a gombot, mert különben várhat a zöldre az idők végzetéig. A golyószóró kattogásához hasonló hangot hallunk, akkor uzsgyi.

Legjobb a belvárosi villamosok rendszere, ezt pestiként nagyon kell irigyelni. Nincs pöfögő busz, óriásdugó, de sajnos annyi biciklis sem. Ahol a járdák szélesek, az összes bicajos ott teker. Rolleres szinte egyáltalán nincs.

Odajutás

Budapestről Zágrábba autóval kb. 350 km-t kell megtenni, ami kb. 4 órás autóútnak felel meg. Az út végig autópályán vezet, a magyar M7-es és a horvát A4-es autópályákon keresztül. Azonban a forgalmi helyzetek változóak lehetnek, ezért érdemes előre tájékozódni a konkrét utazás előtt.

Főpályaudvar (Glavni Kolodvor) - Kriszta fotója

Helyi közlekedés

,, Két nagy parkolóház van a központ közelében: a Cvjetni trg (Virágos tér) bevásárlóközpont alatt, ez jól ki is van táblázva, ez a főtér bal oldalán van, illetve a nagy temlom mögött található a trg Josipa Langa-n (itt 5 kuna nap közben egy óra). Ezek jól használhatóak.

A város az utcáin majdnem mindenhol fizetős a parkolás. FIGYELEM! Zónától függően kell fizetni. Nézzétek meg a parkoló órákat mit írnak!

Villamossal és gyalog a közlekedés szerintem nagyon kényelmes és jól átlátható. Amennyiben a városközpontban szeretnénk mozogni nincs is szükségünk autóra, mert gyalogosan is kitűnően felfedezhető." forrás

Minden zágrábi villamos kék - Kriszta fotója

Tán egynegyed hányadban ilyen régiek is közlekednek. - Kriszta fotója

Taxi -nem sárgák (Van Uber is!)- Kriszta fotója

Étkezés

Az éttermek többsége délben és este tart nyitva, de vannak olyanok is, amelyek csak este nyitnak ki.

Zágrábban található Európa legrégebbi cukrászdája, a cukrászda neve "Vincek". Az édességeik közül különösen a "kremna rezina" (krémes réteges sütemény) a híres.

Ajánlott vendéglátóhelyek. Pivnica Mali Medo ,

,, Könnyen elcsábulhatunk a halpiacon, és tengeri sügért, tengeri pért, dagnjét (kékkagyló-féle) vennénk minden alkalommal, s egy jó adagot a friss szardíniából is. A horvát főváros piacát és vásárcsarnokát a főtér felett találjuk, természetesen kávézók és a helyi gyorsételeket, bureket, csevapot kínáló bisztrók ölelésében.

A Dolac szabadtéri része a zöldség és gyümölcs birodalma, van itt dalmát füge, mandarin, friss mángold és paradicsom, ahogy a környékbeli dombokról származó alma és zöldségféle is. A tér alatt működik a vásárcsarnok. A húsok, péksütemények, savanyúságok, tejtermékek birodalma ez, ahol remek, friss tésztákra, minőségi házi tejfölre és friss sajtra is bukkanhatunk.

A zágrábiak büszkék a tejfölös friss sajtra, amit a helyi éttermek többsége előételként is kínál, a csarnokban több tucat asszony árusítja, veszünk hát ebből is, persze csak alapos kóstolást követően. A halakért visszatérünk a felszínre, a tér északnyugati sarkában találjuk a halpiacot - minél korábban érünk ki, annál gazdagabb kínálattal. Itt mindig sokan vannak, bámészkodók és vásárlók egyaránt, a Dolac beépült a turistaútvonalakba is. " forrás

Tkalčićeva - Kriszta fotója

Vásárlás

Teljes globalozáció van, ugyanazok a boltok, ugyanazzal az árukészlettel és árakkal, mint otthon. Aki szeret szuveníreket gyűjteni, talál bőven. Ami otthon maradt véletenül, könnyen pótolható.

Édességbolt - A Cukeraj a német Zuckerei szóból jön (K. und. K.) - Kriszta fotója

Ez meg a német Burgerei (burgerező) szóból jött - Kriszta fotója

A nyakkendő horvát találmány, és a kravát (kravata) szó horvát. - Kriszta fotója

Van kire frissen büszkének lenniük - Kriszta fotója

Dolac piac

Címe: Trg Josipa Stadlera 1

A Dolac-piac (tržnica Dolac) Zágráb belvárosában található, és az egyik legnagyobb és legnépszerűbb piac Horvátországban. Ez egy részben szabadtéri, részben vásárcsarnokos piac, ahol zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat, halakat, sajtokat, virágokat és más termékeket árusítanak (1930 óta). A halas, tenger gyümölcsei szekció lenyűgözte e sorok íróját.

A Dolac-piac általában hétfőtől szombatig van nyitva, reggel 7:00 és délután 2:00 óra között. Vasárnaponként és ünnepnapokon a piac zárva van.

A helyiek tanulmányozására a legmegfelelőbb helyszín a városban.

A Dolac piac szabadtéri része esősre hajló időben - Kriszta fotója 

Hétfői pangás - Kriszta fotója

Szórakozás

A Tkalčićeva sétálóutcában koncentrálódnak a bárok.

Kriszta fotója

Petrica Kerempuh, egy képzeletbeli, irodalmi főhős, aki rosszabb állapotban lévő rabtársai társaságában gitározik annak örömére, hogy a nyakába akasztott kötél elszakadt. - Kriszta fotója

Közbiztonság

Európai viszonylatban Zágráb közbiztonsági helyzete az átlagnál jobb. Mindenhol, mindig biztonságban érezheti magát a turista. A zsúfolt tömegközlekedési eszközökön azért tanácsos óvakodni a zsebtolvajoktól (nincs belőlük sok). Kockázatot inkább a közlekedési fegyelmezetlenségek jelentenek, például motorkerékpárosok gyakran a járdán száguldoznak. Az úttesten való átkelésekkor pedig, kalkulálni kell arra, hogy az autóvezetők nincsenek tekintettel a gyalogosokra.

A sovány embereket könnyű elrabolni! Egyél itt, hogy biztonságba hízzad magad. - Kr

Gulliver ugyan nem volt sovány, de azért az elején ráfázott a nagyzolásra - Kriszta fotója

Egyéb hasznos információk

1. Zágrábban a csapvíz nyugodtan iható.

2. A központi turista információs iroda a főtéren van (Trg bana Josipa Jelačića 11.). Nyitvatartás: hétköznap 9-től 20 óráig, szombaton és vasárnap 10-től 16-ig.

3. Az óvárosban, de a centrum nagy részén is ingyenes van közterületi wifi.

kr

Jellasics-tér

horvátul: Trg bana Jelačića

(Petőfi téves magyarítása alapján terjedt el a Jellasics ellnevezés. Sőt: ,,Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,", így kezdődik a Vén zászlótartó című verse, két cs-vel.).

A Jellasics-tér Zágrábban a város központi területe, és talán a legismertebb helyszín a horvát fővárosban. A tér nevét a horvát bán (gróf),  Jellasics (1801-1859) után kapta, aki fontos szerepet játszott a 19. századi horvát történelemben. (1848. szeptemberében támadást vezetett a magyar szabadságharc erői ellen, szóval speciel az ő neve a magyar fülnek nem cseng kellemesen.)

Kriszta fotói

A Jellasics-tér a városközpont szívében található. A tér épületeinek többsége a 19. századból való. Építészeti stilusok vegyesen: biedermeier, szecesszió, posztmodern stb. 

A tér központi részén található egy hatalmas szobor áll. Josip Jelasics gróf lóháton ülv a tér közepén. (Noná, hogy egy osztrák szobrász alkotta...). Érdekesség, hogy 1947-ben a félig horvát Tito által vezetett kommunista rendszer a szobort (szobrot) elbontotta, mert a bánt Bécs bérencének tekintették (de hát az is volt...)

1990-ben a horvát függetlenség létrejöttekor Jellasics történelmi szerepét átértékelték, nagy horvát nemzeti hőssé tették (az ő Kossuthjuk), és a szobor visszakerült a térre, de annak északi oldalára. 1947 előtt a szobor a tér déli szélén állt és a Jellasics a kardjával Budapest felé mutatott. Az áthelyezésnél a szobrot úgy helyezték el, hogy Bosznia, avagy az Adria felé mutasson a bán a karddal. (Sok horvát nyilván azt preferálná, hogy a kard inkább az utált Belgrád felé mutasson...)

Az inkriminált kard jelenleg elsősősorban galambok pihenőhelyeként funkcionál - Kriszta fotója

A téren sok kávézó és üzlet található, s ezek megfelelő helyek kis pihenésre és a nyüzsgő helyiek tanulmányozására.

A Jellasics-tér a horvát főváros egyik legfontosabb találkozóhelye, és az egész év során számos kulturális és vallási eseménynek ad otthont.

A zágrábi főtéren található egy szökőkút, amelynek közepén egy forgó emberfigura látható. A szökőkút népszerű találkozóhely a helyiek körében, és azt mondják, hogy ha körbejársz a szökőkútnál, akkor szerencséd lesz a következő vizsgádon vagy interjúdon.

"Az utolsó centiig lelkiismeretesen letkövezve, egy fa nincs az egész téren. Ráadásul még ronda is a kövezet, ami a nyári melegben elég nagy szívás önmagában is. Lehangoló egy tér. Kr"

,,Ez a város szíve. A turista számára a kézenfekvő orientációs és kiindulópont. Este tán hangulatosabb, mint napközben. A téren áthaladó kék villamosok is szervesen a tér védjegyéhez tartoznak. A tér órája jellemző talizós hely. Jó nagy tér, de valahogy nincs varázsa, és ezt tuti nem azért gondolom, mert Jellasics neve rosszul hangzik egy magyarnak... (aji)

A téren lévő kevés szép épületből néhány - Kriszta fotója

Jobbra a ház tetején az OTP Bank reklámja - Kriszta fotója 

Gornij Grad

(Felsőváros)

Gornji Grad, más néven Kaptol, Zágráb történelmi városrésze, ami a város központjában található. A városrész tele van történelmi nevezetességekkel. Itt van a katedrális is. A várost meglátogató turisták mind előfordulnak itt. A Felsőváros két kilátópontjáról szép, fotogén a kilátás az Alsóvárosra. A szűk, macskaköves utcák a középkort idézik meg.   

A Kaptol területén található az Élősködők tér (Dolac), amely egy nagy piac, ahol az emberek friss zöldséget, gyümölcsöt, halat, húst és egyéb élelmiszereket vásárolhatnak. A piacon a helyi termékek mellett sokféle szuvenír is kapható.

A városrésznek több más történelmi látnivalója is van, például a Szent Márk-templom, a Szent Katalin-templom és a Zágrábi városháza. A városrészben található még a Zágrábi Egyetem és a Horvát Nemzeti Színház is. Itt van a Parlament és itt van a Megtört kapcsolatok múzeuma is.

A városrészben sok-sok étterem, bár, kávézó és ajándékbolt található.

Siklóval fel- vagy/és lejuthatunk az Alsóvárosba, -ból. De a sikló szakasza annyira rövidke, hogy ki is lehet hagyni használatát, hiszen a főtérről gyalog 10-15 perc alatt feljutunk.

2023. április: Nem csak a katedrális, hanem a Szent Márk-templom is zárva lehet, mert a 2020-as födrengés okozta károk miatt helyreállítási munkálatok zajlanak. A földrengés kárai sok helyen láthatóak ebben a városrészben. A sikló is zárva van.

 

Kriszta fotói

Szent György emitt már túl van a sárkány legyőzésén és a lovával együtt elégedetten szemléli a szörny tetemét és a szépen gondozott virágágyast. - Kriszta fotója

A Szűz Mária aranyozott szobra a katedrális előtti téren -  Az oszlop tövében négy angyal őrzi a kutat. - Kriszta fotója

Kőkapu

(horvátul: Kamenita vrata) (angolul: Stone gate)

A Kőkapu (Kamenita vrata), ey középkori városkapu az egyik legismertebb és legfontosabb zágrábi látnivaló.

A Kőkapu egyike az utolsó fennmaradt középkori városkapuknak Zágrábban. Az eredeti kaput a 13. században építették, de a jelenlegi épület 1760-ban készült el.

A Kőkapu szimbolikus jelentősége is nagyon fontos a helyiek számára. A kapu boltíve alatti kis kápolnában található a Szűz Mária kegyhely, amit az 1731-es zágrábi nagy tűzvész után helyeztek ide, mivel úgy tartották, hogy annak csodás az ereje. Azóta a zarándokok és a helyiek is rendszeresen látogatják. Mivel kb egy templom, arra kérik a látogatókat, legyenek csendben.

Kriszta fotói

Alsóváros

Donji grad

Kriszta fotói

Az Alsóvárosnak is van némi óvárosi része - Kriszta fotója

Szecesszió - Kriszta fotója

Naív művészetek múzeuma

Horvát neve: Hrvatski muzej naivne umjetnosti

Ćirilometodska ul. 3 ( avagy Ulica Sv Cirila I Metoda) (az első emeleten)

Szombaton és vasárnap zárva van! Minden hétköznap 10-től 17-ig van nyitva. 5,50 euró a belépőjegy. 15 éves kor alatt ingyenes a belépés. Kb. 30-40 perc alatt áttekinthető.

Kriszta fotója

A Naív Művészetek Múzeuma a világ legnagyobb naív művészeti gyűjteményeinek egyike. A múzeum a város központjában, a Gornji Grad városrészben található, és könnyen megközelíthető a fő turisztikai látványosságoktól.

A múzeum állandó kiállítása a horvát naív művészet legjobb példáit mutatja be, beleértve a világhírű Ivan Generalić és Mijo Kovačić munkáit. A kiállított műalkotások széles skáláját felvonultatják, beleértve az olajfestményeket, a temperát és a freskókat, a kerámiákat és a szobrokat. A múzeum időszakos kiállításokat is rendez, amelyek további művészeti témákat mutatnak be.

Cigány lakodalom (1936) - Kr

A múzeum egy Monarchia-kori, patinás palotában kapott helyet. A kertje külön látványosság.

A múzeum kisebb, mint amekkorának azt a turista előre elképzeli magának. A gyűjtemény nem nagy. Öt teremben láthatóak a 20. században alkotott festmények, szobrok. A vécé tiszta, de kényelmetlenül szűk.

Téli falu - részlet -Kr.

Napfogyatkozás - részlet - Kr (bocsi, de az üvegvédő bejátszik)

Lázálom háborúról, éhínségtől részlet - kr

Megtört kapcsolatok múzeum

Talán jobb elnevezés, hogy A zátonyra futott kapcsolatok múzeuma. Nagy kedvencünk.

(Horvátul: Muzej prekinutih veza)

Ćirilometodska utca 2, 10000, Zágráb; mindennap 9 és 21 óra között. - Belépőjegy: 7 euró, diákoknak, nyuggereknek 5,50

Kriszta fotója

Egy kis barokk palotában lévő múzeum egykori szerelmesek személyes tárgyait mutatja be rövid történeteikkel kísérve. Jó angol vagy horvát nyelvtudás szükséges, mert a kiállított emléktárgyak csak a hozzáhelyezett szövegek alapján értelmezhetőek. 

Kriszta fotói

A múzeum egyedülálló és érdekes kiállításokat kínál, amelyek bemutatják a megtört kapcsolatok témáját a vonatkozó tárgyakon keresztül. A múzeum történetei olyan tárgyak köré épülnek, amelyek kapcsolatban állnak a múltbeli kapcsolatokkal, például ruhadarabokkal, fényképekkel, ajándékokkal és személyes tárgyakkal.

Az ötlet egy volt pár, Olinka Vištica és Dražen Grubišić kezdeményezéséből született, akik azokat a tárgyakat tartották meg, amelyeket a kapcsolatuk alatt használtak, de amikor a kapcsolatuk véget ért, úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy múzeumot ezeknek a tárgyaknak a bemutatására. A múzeum egyre népszerűbbé vált, és ma már világszerte több helyen is megtekinthető kiállításokat szerveznek.

Bár a múzeum neve lehet, hogy kissé szomorú hangulatot kelt, az emberek azt mondják, hogy a kiállítások meglepően érzelmesek, tanulságosak és inspirálóak lehetnek az emberek számára, akik hasonló érzelmeket tapasztaltak a kapcsolataikban. A múzeum az egyik legérdekesebb és leglátogatottabb helyszín Zágrábban, és ajánlom azoknak az embereknek, akik érdeklődnek az emberi kapcsolatok iránt, hogy látogassanak el ide.

Kezdetben utazó kiállításként lehetett találkozni a hátrahagyott, kisméretű alsónadrággal, a rózsaszínű bilinccsel vagy éppen a baltával, amivel a korábban szeretett partner bútorait aprította fel valaki. De egy kerti törpe is a kiállított tárgyak között szerepel, ami egy húszéves kapcsolat lezárásaként a férfi autójának szélvédőjén landolt. Persze, minden kiállított tárgy mellett olvasható a néha megható, néha igencsak szórakoztató történet is. Bárki küldhet tárgyat a múzeumnak – rövid vagy hosszú leírással a kapcsolat hosszáról és magáról a tárgyról, valamint, hogy melyik városhoz köthető a személyes történet.

A múzeumot nem csak a helyiek és a városba érkező turisták díjazzák: 2011-ben a leginnovatívabb múzeumok Kenneth Hudson-díját is elnyerte. A kiállítás utazó változata megfordult már Berlinben, Belgrádban, Isztambulban, San Franciscóban, Fokvárosban, Szingapúrban, Buenos Airesben és rengeteg egyéb nagyvárosban. forrás

Kriszta fotója - A széttört lámpaizzó története:

,, Szerettem gondoskodni róla. (A lány) kicsi volt, aranyos és ügyetlen. Segítettem neki ezt-azt megszerelni, polcot  felfúrni, autógumit cserélni. Kétszer lenyírtam a füvet a kertjében. Június 25-én felhívott, hogy cseréljem ki az egyik lámpájának az izzót. Miközben éppen kicsavartam az égőt, így szólt hozzám: Mellesleg, a kapcsolatunknak véget vetek, mert az közöttünk nem működik. Én leereszkedtem fentről, még a kezemben volt a kiégett izzó, és kifelé indultam. Ő rám kiabált, hogy a jó égőt nem csavarod be? Ennyit sem érdemlek? Mire én:  A rohadt életbe nem, én nem tartozok neked semmivel. "

,,300 napon át tartott, azaz sokáig. Nekem adta a mobiltelefonját, hogy ne tudjam őt többet felhívni." - Kriszta fotója

Leírás - kr


Tkalčićeva

(horvát kiejtés: tkálcsicsevá)

Tkalčićeva utca egy híres és népszerű, meglehetősen hosszú sétálóutca Zágrábban, a Felsőváros irányába húzódva, átszelve az óvárost. A város egyik legrégebbi utcája, ami tele van éttermekkel, kávézókkal, boltokkal, bárokkal.

Az utcát szép kovácsoltvas lámpák, tarka épületek és a Szent Mihály-templom teszi látványosá. A középkori hangulatú utca egyes pontjairól szép a kilátás a városra. A nyári hónapokban az utcában sok rendezvény és fesztivál is zajlik.

Tkalčićeva utca könnyen elérhető a városközpontból gyalog vagy tömegközlekedéssel. Ha van rá időnk, akkor érdemes nappal és este is megnézni. Hétköznapokon napközben nagyon nyugis. Este karakteresebb a hangulat a vendéglátóhelyek mozgalmassága okán. A helyiek és a turisták is lényegében egy éttermes utcának tekintik. Rengeteg vendéglő konventrálódik arrfelé. Némelyek szerint a három legnépszerűbb étterem a Vinodol, az Agava Zagreb, és az Apetit. Az itteni éttermek átlagos árfekvése kb. ugyanolyan mint a budapesti belvárosi vagy Vár-beli éttermeké. Meglepően sok a nem horvát ételeket kínáló étterem (pl. indiai).  


Kriszta fotói


Katedrális

azaz a Mária Mennybemenetele Székesegyház

2023. április: Átalakítások zajlanak, amik teljesen vagy részben korlátozzák a látvány élvezetét. Valójában helyreállításról van szó, ugyanis a székesegyházat kár érte egy 2020-es földrengés miatt. Ne legyen meglepetés, ha se a külsőról, se a belsőről nem tudunk megfelelő fotókat lőni.

Ennyi sikerült - Kriszta fotója (2023. április)

Cím: Kaptol ul.

Horvát neve: Zagrebačka katedrala Marijina Uznesenja, vagy Katedrala Uznesenja Blažene Djevice Marije

A Zágrábi dóm, más néven Szent István-székesegyház, a horvát főváros egyik fő látványossága és legjelentősebb egyházi épülete. A dóm neoromán stílusban épült a 19. században, és a városközpontban, a Kaptol dombon található.

Az épület impozáns homlokzata és tornyai már messziről felismerhetőek, a belső tér pedig magával ragadó látványt nyújt a magas keresztboltozatok, az oltár és az oltárképek, valamint a színes ablakok révén. Az épület környezetében található az egyetem főépülete, a székesegyház mellett pedig számos kávézó, étterem és bolt várja az idelátogatókat.

A dóm megközelíthető gyalogosan vagy tömegközlekedéssel is, a város több pontjáról indulnak buszok és villamosok a Kaptol dombhoz. A belépődíj jellemzően ingyenes, de lehetnek időszakos kiállítások vagy rendezvények, amelyek díjkötelesek.

Kriszta fotói

Szent Márk templom

2023. április: renoválják, nincs bemenetel, kivül bebugyolálva.

Kriszta fotói(2023. április)

Más látnivalók

Zágrábi művészeti pavilon

Horvát neve: Umjetnički paviljon u Zagrebu - angolul: Art Pavilion in Zagreb

Címe: Trg kralja Tomislava 22

Ez egy művészeti kiállítóhely és kulturális központ, amely 1898-ban épült és azóta is fontos helye a horvát kultúrának és művészetnek. Az épület egyik legfontosabb jellemzője a neoreneszánsz stílusú homlokzata, amely széles boltíves bejárattal és a művészeti pavilon felirattal díszített.

19. századi neoreneszánsz épület az I. Tomiszlav téren- Kriszta fotója

Nemzeti szinház

1895-ben épült. A neobarokk színházat két osztrák építész tervezte. Szervezett túrával látogatható, érdemes bemenni.

Kriszta fotója (megázás árán)

Tunel Grič

Nincs belépődíj

Ez egy többágú gyalogos alagút a centrumban. Komor, szűrke falai miatt szépnek nem mondható. Régebben izgamlas fényekkel világították meg belülről, de ez már nincs. Valójában csak idegenvezető teheti érdekes élménnyé, ahogy elmeséli a történeti hátteret. A második világháborúban épült és ugyanúgy légoltalmi óvóhelyként is használták, ahogy a szerb támadások idején a délszláv háborúban.   Tiszta és jól sétálható lenne, de a rengeteg tagelés, graffiti miatt az ember piszkosnak érzi. Viszont van benne közwc. Full telefirkálva persze.

Ez az egyetlen feliratmentes szakasz -Kriszta fotói

Oktogon passzázs

Ez szép átjáró Zágráb központjában a Petar Preradović teret az Ilica utcával köti össze az egykori Első Horvát Takarékpénztár épületén keresztül.

"Szerintem magán kézben van, egyetlen graffitit sem találtunk rajta. Nagyon szép. Viszont a benne lévő boltoknak csak a töredéke működik, szerintem a covid végzett velük. Kr"

Kriszta fotói

Terek

                                                            Trg Petra Preradovića - Kriszta fotója

Templomok

                             Szt. Cirill és Metód-templom (sv. Ćiril i Metod) 1830 körül épült neoklasszicista stílusban - Kriszta fotója

Szent Katalin templom - Kriszta fotója

Samobor, azaz Zágráb ,,Szentendréje

20 kilométerre van Zágrábtól, 5 kilométerre a szlovén határtól. Igazi Monarchia-kori városka cuki óvárossal, és meglepőn dekoratív várral.

A városka központjából 20 perc felgyalogli a várba. Esős időben persze nem ajánlott. Jó időben megéri, mert fentről szép a kilátás.

,, Samobor, még a magyar időkből Szamobo a zágrábiak kedvelt kirándulóhelye, de a magyar turisták előtt talán kevéssé ismert. Pedig van itt vár, kápolna, gyors folyású patak, helyi mustár, édesség és bor, kastélyból lett múzeum és egy "csehes" főtér, ami tényleg olyan, mintha Csehországban járnánk. (2018)" forrás

Ata fotói

Érdekességek

1. A "kumica" nevű népviseletes asszonyok a felsővárosi Dolac piactéren dolgoznak, és a hagyományos zágrábi piaci ételeket és édességeket árulnak. A piacot és az asszonyokat gyakran nevezik ,,Zágráb szívének".

2. A szigetvári kirohanós hősünk Zrínyi Miklós horvát főnemesi család sarja, gróf volt (1508-1566). Horvát neve: Nikola Šubić Zrinski. Az alább látható szobor szerint a horvátok is becsben tartják Zrinyit, de mint horvát történelmi személyiséget, aki horvát bán is volt,de  lemondott e címéről, amikor elvállalta Szigetvár kapitányának feladatát.

  

A Šubić a nemzetségi neve volt, felmenői a 14. században Nagy Lajos királytól adományul kapott zrini kastély után nevezték magukat horvátul Zrinskinek, magyarul Zrinyinek - Kriszta fotója

3. Jugoszlávia szétesése, és Horvátország létrejöttét követően a nácibarát, fasiszta usztasa uralmat erősen rehabilitálni próbálták és rengeteg olyan antifasiszta emlékművet rongáltak meg, amit a partizánvezérből lett jugoszláv elnök, Tito rezsimjének évtizedei alatt állítottak fel. Az alábbi fotón látható dombormű épen megmaradt. Az 1954-ben átadott emlékmű neve a Túszok lelővése (Strijeljanje talaca), és annak a vérengzéseknek állít emléket, amelynek során az usztasák 1941 és 1945 között ezreket kivégeztek a partizánokkal való együttműködés vádjával. Nem könnyű a történelemtanárok dolga Horvátországban.    

Kriszta fotója

4. Tesla-sztori

Kiújult az évtizedek óta tartó vita Szerbia és Horvátország között Nikola Tesla származásáról, miután a horvát kormány közölte: 2023-tól bevezetett  euró egyik érméjére éppen Tesla arcképét tennék. Tesla élete nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, csak egyszer járt Belgrádban, de végrendeletével jelezhette valódi hovatartozását.

Mindkét ország a sajátjának tekinti a huszadik század egyik legnagyobb géniuszát.

A dolog pikantériája, hogy Tesla szerb család sarjaként az Osztrák–Magyar Monarchia horvát részén született, egyetemre Grazban járt, azt követően élt Budapesten és Mariborban is, majd Puskás Tivadar ajánlásával Párizsba, onnan végül az Egyesült Államokba távozott. Édesapja, Milutin Tesla európai műveltségű ortodox pap, édesanyja, Georgina Mandics szintén szerb lelkészi család sarja volt.

A többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is a nevéhez köthető. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz.

Tesla kapcsán szerb részről már Magyarországot is kritikák érték, mert a magyar tankönyvekben a feltaláló horvátként szerepel. Ugyanakkor róla nevezték el a budapesti szerb kisebbség gimnáziumát.

A horvátok szerint Tesla horvát területen született, Szerbiával nem volt kapcsolata. A szerbek pedig arra hivatkoznak, hogy Tesla likai-krbavai szerb családba született. Maga Tesla csak egyszer járt Belgrádban, és néhány órát töltött ott, de a szerb főváros repülőtere a nevét viseli, ott vannak a hamvai is. forrás

Tesla-szobor a belvárosban - Kriszta fotója

Olvasmányos linkek

"Visszatérve a belváros közepének számító térhez: onnan indulva egyből választhatunk, hogy piacozni, avagy máris kulturálódni szeretnénk-e inkább. Bármelyik mellett döntünk is, mindegyik körülbelül ötven lépésnyire kezdődik. A piac konkrétan a térről felfelé vezető lépcsők végén van, míg az első látnivaló, a Katedrális kicsit jobbra, felfelé. Természetesen nem maradhat ki egy kis korzózás az indián nyárban vagy a kora őszben sem, erre pedig egyértelműen az egyik legalkalmasabb rész az Ivana Tkalcica utca, ahol egymást követik a jobbnál jobb kiülős vagy beülős helyek, ahol aztán kedvünkre iszogathatunk egy keveset, vagy akár el is fogyaszthatjuk jól megérdemelt ebédünket, vacsoránkat. Amúgy nagyon tudjuk ajánlani a Felsővárosban való sétálgatást is esténként, ott is számos programra bukkanhatunk." forrás


"Nos maga város nem különleges, akár egy magyar város is lehetne (legalábbis nekem nagyon érződött még a monarchia lehellete). Az emberek kedvesek és helyes mind az óváros (sok barokk épület) mind az új-város (19. századi paloták és széles utak), van rengeteg tiszta, virágos park valahogy mégse fogott meg. Az árak szinte szó szerint, mint idehaza (vagy talán -10%-kal lejjebb). Azért nem hagytuk ki a Jelasics szobrot és megállapítottuk, hogy a kávé mindenhol hihetetlenül finom - nekem még az olasznál is jobban ízlett. Az első nap a várossal ismerkedtünk, finom fügét kóstoltunk a piacon (ami mellesleg itt is a belváros közepén van), burekeztünk, én meg irigykedtem hogy milyen nagy a választék zöld levelekből és hogy ez tényleg lényegesen olcsóbb, mint nálunk. Másnap a közeli Samobor hegységbe indultunk 2 napi hideg élelemmel. Smerovisce nevű faluban egy étterem parkolójában hagytuk az autót (mellesleg Dumics a neve és itt is nagyon finom a kávé!), majd kis eltévedéssel eljutottunk végre a patakvölgybe, majd onnan a Japetics csúcsra, ahol a hüttében pihentünk ki a fáradalmakat, hogy nekivágjunk a jóval könnyebb, viszont néhol olvadó hóval bonyolított (én szandálban voltam) lefelé vivő útnak." forrás


"Zágráb, akárcsak az egykori Monarchia többi fontos nagyvárosa, kicsit Bécsre, kicsit Prágára és persze kicsit Budapestre emlékeztet, de ezek mellett azért megvan a maga egyedi arculata is. Egy napot simán el lehet a városban tölteni. (2016)" forrás


,,  Zágráb nagyon nyugatinak akar tűnni, magyarázta az ismerősöm, de kelet-európai hagyományai és történelme miatt ez nem nagyon sikerül. De azért társadalmi fejlettségben valószínűleg vezet a Balkánon, itt már a Nyugatról érkező ember sem érzi kényelmetlenül magát.

Zágrábban nagyon érdekesen ütköznek a korok és az építészeti stílusok. Üvegtornyok és futurisztikus épületek keveredtek a szocializmus betontömbjeivel, de egyik sem tudta megmérgezni az összképet, a középkori épületek szecesszióval fűszerezett romantikáját. Persze, mint minden nagyvárosban, itt is kerületfüggő, hogy épp mi van túlsúlyban, de az összkép szerethető.

A város legmagasabb épülete a Mária mennybemenetele-székesegyház. A katedrális elődjét még Szent László király építtette, amikor 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget. A templom homlokzatán, a bejárat fölött Szent László és Szent István szobra is látható.

Miután megnéztük az alsó- és felsővárost összekötő siklót, beültünk az ismerősöm által ajánlott étterembe, a Medvedgradba. Az étterem a Zágráb fölötti hegyekben trónoló erődítményről, a Medve-várról kapta a nevét. Ennek örömére kértem is egy Mrki Medvjedet (barna medve), ami az étterem saját főzésű söreinek egyike.

A helyi fogásokat szerettem volna megízlelni, így zagorska levest, trgancit és cevapcicit rendeltünk.
A kissé savanykás krumplileves, a gánicához hasonló tésztaétel és a balkáni klasszikus egyaránt finom volt. Ízviláguk, fűszerezésük a magyar ételekéhez hasonló.

Zágráb különös atmoszférája talán a korok találkozásából adódik. Egyik pillanatban még egy elhagyatott, telegraffitizett hídon gyalogoltam szomorú panelházak között, a következőben már Gradec történelmi városközpontjában néztem a Szent Márk-templomot.

Zágráb építészetét, hangulatát, fekvését tekintve is hasonlít Budapestre. De van egy hatalmas előnye a mi fővárosunkkal szemben. A zágrábiak ugyanis mosolyognak, méghozzá folyamatosan. Ha az utcákon sétáltam, szinte csak mosolygó emberek jöttek szembe, kedvesek voltak velem mindenhol.

Nyaranta még így is kissé szellemváros hangulata van, méreteihez képest ilyenkor meglepően kevés a gyalogos, hiszen mindenki a partokon üdül. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

f.d. fotója

Utcai énekes - f.d. fotója

Felsőváros - Kriszta fotója

Sok a ronda graffiti, és több helyen a street art-ot cseszik széjjel.  - Kriszta fotója

A Horvát Nemzeti Bank főépülete - Kriszta fotója

Út a Felsőváros felé - Kriszta fotója

August Šenoa, 19. századi horvát író szobra - Kriszta fotója

Street art - Kriszta fotói

Tavaszi eső - Kriszta fotói

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon